HATTYÚNYAKRA FENTE A FOGÁT (Blikk 1998-10-22) A vámpír valójában veszettséggel fertőzött beteg ember volt Aki egy vámpírfilm után felborzolt idegeit azzal próbálta megnyugtatni, hogy a vérszívó éjszakai látogatók csupán a képzelet szülöttei, azok számára Alonso ideggyógyász professzornak rossz híre van. Vámpírok éltek, sőt ma is élhetnek, a spanyol doktor ezt be is bizonyítja. A neurológus állítja, hogy a vámpírok valójában veszettséggel fertőzött emberek voltak, és így a köréjük fonódott hiedelmeknek a magyarázatával is tud szolgálni. Miért éppen a Kárpátokban tanyáztak az éj e félelmetes látogatói? A magyarázat: a vámpírfolklór akkor élte fénykorát, amikor Erdélyben a veszettség tömegesen szedte áldozatait. Drakulát vicsorgó arccal és szája szegletében vércsíkkal ábrázolták. A veszettség kórtanából megtudhatjuk, hogy a vírus megtámadja az idegrendszert, s görcsöket okoz az arcizmokban is. Ilyenkor a beteg nem tudja a száját bezárni, s fogínyéből vér szivárog. A legenda szerint a napfény és a fokhagyma elűzi a vámpírokat. A professzor ezt is megmagyarázza. A fertőzötteknél az erős fényinger és olykor az intenzív szag rohamot provokálhat. A hiedelem úgy tartja, akit a vámpír megharap, az maga is azzá válik. A járványtani ismeretek itt is segítenek: a veszettség valóban harapással terjed. Farkasemberként vagy emberbe bújt ragadozóként is emlegették a vérivókat, ami szintén nem véletlen. Hiszen a járványok idején emberek és állatok egyaránt áldozatul estek a betegségnek. Doktor Alonsónak még arra kell választ adnia: honnan ered a babona, hogy a vámpír sírjából kikelve indul portyára? A veszettség áldozatát egykor élve is eltemethették, ugyanis a roham után a beteg mély eszméletlenségbe esett, s halottnak hitték. A szerencsétlen pedig a koporsóban magához térve próbált kiszabadulni, a temetőben pánikot keltve. Ha a tudomány legyőzné a halálos kórt, a legenda akkor is tovább élne. Hiszen Drakula gróf, akit Bram Stoker angol író regényével száz éve indított lidérces útjára, példátlan karriert futott be, elkapkodták a könyvárusok ponyváiról, és 1922-ben Friedrich Murnau A borzalmak szimfóniája című némafilmjének alapjául szolgált. Az 1930-as változat főszereplője Lugosi Béla volt, aki az anekdota szerint a Drakula címszerepének sikere után már csak a horrorműfajban állt a kamerák elé. Az első kakasszóig a hattyúnyakra vadászó gróf történetét olyan világhírű rendezők is megfilmesítették, mint Herzog és Coppola. A sztori népszerűségét bizonyítva megszületett a paródiája is Polanski Vámpírok bálja című filmjével. Szekeres P. Mónika BESZÍVOTT DENEVÉREK (Vasárnapi Blikk 1999-01-10) Az igazi vámpírok, azaz vérszívó denevérek Trinidad szigetén, Közép- és Dél-Amerikában élnek. Lakóhelyük odvas fákban és barlangokban található. Éjjelente indulnak zsákmányszerző útjukra. Éles metszőfogaikkal apró sebeket ejtenek a bőrön, majd hosszú nyelvükkel felnyalják a vért. Nyáluk véralvadást gátló anyagot tartalmaz. A denevérek gyakran annyira teleszívják magukat, hogy percekig tehetetlenül hevernek a földön, s később is csak nagy erőfeszítéssel tudnak a levegőbe emelkedni. VÁMPÍRFOG ARANYBÓL (Blikk 2003-02-08) MIAMI - Képzettség és engedély nélkül praktizált fogorvosként két bolhapiaci ékszerész. A doktorok egy éven át pótolták pácienseik foghiányát. Gazdag áruválasztékukban még arany vámpírfog is szerepelt.