VESZETTSÉG BUDAPESTEN (Tvr-hét 1997/47) Az Orvosi Hetilap a közelmúltban beszámolt arról, hogy a budai Várban sétáló család hazavitte az ott talált sündisznót. Az állat rövidesen elpusztult. A vizsgálatakor kiderült, hogy veszettségben szenvedett. A szülőket és a gyerekeket, aki az állat nyálával szennyeződtek, veszettség elleni oltásban kellett részesíteni. A betegség lényege A veszettség súlyos agyvelőgyulladás, amelyet vírus okoz. A betegséget a fertőző nyál terjeszti. A nyálban lévő vírus az állat harapásával vagy a bőr sérülésén át kerül a szervezetbe. A lappangási időben a szervezetben a vírus az idegpályák mentén az agyba vándorol, ott szaporodni kezd, és súlyos tüneteket okoz. Az agyból elvezető idegeket követve a vírus a nyálmirigybe, illetve a nyálba jut. Tünetek A harapás helye fájdalmas, a bőrön érzészavar, zsibbadás, a hideg-meleg változásával szembeni - légáramlatra jelentkező - túlérzékenység, ivási kísérletre gégegörcs alakul ki. A beteg nyugtalanná válik, furcsán viselkedik, ingerlékeny lesz, majd görcsroham és benulás lép fel, sűrű, nagy mennyiségű, tapadó nyál képződik. A betegség mindig halállal végződik. A betegség megelőzése Mivel a szervezetbe kerülő vírus csak néhány hét, esetleg néhány hónap múlva idézi elő a jellegzetes tüneteket, elég idő van a védőoltásra. A beteg néhány alkalommal az ellenanyag képzését megindító, gyengített vírust kap injekció formájában. A védőoltás hatására képződő ellenanyag azután elpusztítja a beteg állatból a szervezetbe jutó vírust. Csak kutya és róka? Sokan ma is elsősorban a kutya betegségének tartják a betegséget. A leggyakrabban valóban a kutyától kapja az ember. A háziállatok közül azonban megbetegedhet a macska, jóval ritkábban a szarvasmarha, a ló, a juh és a kecske is. A vírus terjesztésében még nagyobb az erdei állatok szerepe. A nyest, a borz, az őz, a szarvas és a mókus is megbetegedhet. A kórt a leggyakrabban mégis a róka terjeszti. Ezért olyan nagy jelentőségű, hogy Európában "immunizálják" a rókákat: csirkefejbe juttatott vírussal teszik védetté az állatot. Így talán le lehet küzdeni ezt a súlyos megbetegedést. Dr. Török János SZELÍD RÓKA ELŐL FÁRA KELL MÁSZNI (Blikk 1998-06-04) Halálos betegséget terjeszt a veszett állat A rókák kevésbé félnek az embertől, mint régen. Amelyik pedig teljesen szelídnek tűnik, valószínűleg a veszettség halálos vírusát hordozza. A veszettség főként a rókák közt terjed. Ezt a betegséget vírus okozza, mely harapással, nyál útján terjed, és a központi idegrendszert támadja meg. A rókák éjszakai állatok. A fővárosi peremkerületek és az üdülők területeire is bemerészkednek egy kis zsákmányért. A veszett róka azzal kelti fel a gyanút, hogy szelíd. Viszont hirtelen mozdulatra, hangra agresszívvé válik. Ezeket a hirtelen ingereket próbáljuk elkerülni. Ha a közelünkben van a kocsink, ugorjunk be a róka elől, de ha semmi más nincs, a legjobb egy fára mászni. Elfutni a veszett róka elől nem ajánlatos, mert utánunk szalad. Ő a gyorsabb. Akit megharapott, azonnal menjen el a veszettség elleni sorozatoltásért, mert a betegség halálos is lehet. A rókák viselkedése az utóbbi öt-hat évben megváltozott. A nagyüzemi mezőgazdasági rendszerekben állandóan zaklatva voltak. Növényvédő szerek használatával és a rágcsálók pusztításával csökkent a táplálkozási lehetőségük. A mostani kisparcellás művelésnél viszont sok az ugaron tartott föld, ahol a kis rágcsálók újra elszaporodtak, így a rókák is jobb életkörülmények közé kerültek. V. O. EGYETLEN ELLENSÉGÜK AZ EMBER (Blikk 1999-08-03) A vörös róka Magyarországon ma már csúcsragadozó. Egyetlen ellensége van: az ember. Közel 200 ezer példány él az erdős vidékeken. A kifejlett állat 80 centiméter hosszú, mezei pocokra, fácánra, baromfira és nyúlra vadászik, de elkapja a kisebb gidákat is. Márciusban ellenek a nőstények, a vakon és kopaszon született kicsik hat hétig szopnak. A rókacsalád szervezetten él, a papa és a mama felváltva vadászik, a 3-5 kicsi pedig a kotorékban játszadozik. Nyár végére egyedül is képesek vadászni. Ősszel szétesik a család, önállósodnak a kölykök, és elhagyják a védelmet nyújtó rókavárat. Gyönyörű, vastag bundájuk a téli időszakban ér a legtöbbet. VESZETTSÉGI ESETEK MAGYARORSZÁGON, 1967-1999 (Heti Válasz 2001/04) 1970 181 1980 918 1990 1092 1971 552 1981 1002 1991 880 1972 887 1982 1372 1992 892 1973 297 1983 978 1993 1124 1974 308 1984 1175 1994 948 1975 610 1985 1031 1995 1133 1976 765 1986 1264 1996 1357 1967 205 1977 736 1987 1465 1997 571 1968 801 1978 1299 1988 1176 1998 558 1969 188 1979 1285 1989 1061 1999 398 Forrás: Magyar Állatorvosok Lapja, 2000. 4. szám 52 EMBER HARAPOTT MEG A VESZETT KUTYA (Blikk 2001-09-26) BANGKOK - Egy veszett kutya 52 ember harapott meg Bangkok utcáin három óra alatt. A veszett állatot végül befogták és agyonverték.