ÚJABB JÁRVÁNYOK VAGY CSAK TÖMEGPÁNIK? (Magyar Hírlap 1994-11-21) A középkorban százezrek hullottak el, amikor pestis- vagy kolerajárvány ütötte fel a fejét. Az emberek hamar rájöttek, hogy minden fertőzés legjobb ellenszere a tisztaság. Manapság ezzel nem is lenne baj, mégis újra meg újra előfordulnak különböző tömeges megbetegedések; influenza, vérhas, májgyulladás és a szörnyű AIDS tizedeli a lakosságot a 21. század küszöbén, Európa szívében is. Mi hát a valós helyzet járványfronton? Összeállításunkban erről számolunk be. A betegségek általában évszakokhoz kötöttek. A skarlát főleg ősszel terjed, a vérhas nyáron, akárcsak a malária. A kiütéses tífusz, amelyet a tetvek terjesztenek, leggyakrabban a téli hónapokban fordul elő. ENYHE HEPATITIS Az elmúlt hetekben Magyarország több városából jeleztek májgyulladásos megbetegedést, de szerencsére járványról szó sincs. Ráadásul a hepatitis A vírus támad, amely a legenyhébb. Tünetei: hányinger, láz, rossz közérzet. Elképzelhető az is, hogy minden tünet nélkül besárgul az ember bőre, illetve a szeme fehérje. Az A vírusnak nincs szövődménye. Tíz évvel ezelőtt tízszer annyi hepatitises megbetegedés fordult elő, mint most. Jelenleg évente 2500 fertőző májmegbetegedést jeleznek. Sokat javult az ország higiénés állapota, mert a hepatitis elleni védekezés legfontosabb eleme a tisztasági szabályok betartása. Egyszerű kézmosással megelőzhető a fertőzés, ugyanis a vírus szájon keresztül jut a szervezetbe és a széklettel távozik. KEZELHETETLEN INFLUENZA? Sokkal jobban kell tartani a minden évben legalább egyszer támadó különféle influenzajárványoktól. Ez a betegség főleg a téli hónapokra jellemző. Az idén januárban és februárban szinte az egész országban tombolt, a legtöbb kórházban látogatási tilalmat vezettek be. Százezrek dőltek ágynak, és a szövődmények következtében több tucatnyian, főleg idős emberek meghaltak. Az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) tájékoztatása szerint az idén az ország lakóinak 4,5 százaléka betegedett meg A vírus okozta influenzában. Ez az arány egyes megyékben, városokban magasabb, másutt alacsonyabb volt. A gyógyszerellátással nem volt különösebb baj, már annak, akinek bírta a pénztárcája. Az antibiotikumokra, lázcsillapítókra és vitaminokra egy-egy beteg 600-1000 forintot hagyott a patikákban. Ugyancsak minden évben visszatérő jelenség a szalmonellafertőzés. Súlyosabb esetben a vérpályába is bekerülnek és általános fertőzést okozhatnak, többnyire azonban enyhe lefolyásúak, amikor lázas gyomor- és bélhurut alakul ki. A védekezés elsősorban élelmezés-egészségügyi intézkedéseket követel, mert hússal, illetve fagylalttal kerül a szervezetbe. Tavaly több mint 16 ezer megbetegedés történt, viszont 1994 első felében már 25 százalékkal szaporodtak a szalmonellás megbetegedések a korábbi évek hasonló időszakához képest. Kiderült, hogy az országba az állati tápokkal együtt jut be a baktérium, így maguk az állatok fertőződnek meg először. A helyzetet súlyosbítja a higiénés szabályok be nem tartása, ami azt jelenti, hogy gyakran nem különítik el a hűtőszekrényben a nyers baromfi- és sertéshúst, a tojást, a többi élelmiszertől. A fertőzésnek különösen a nyári időszak kedvez. Júliusban Kaposváron, egy lakodalomban a nyolcvanfős násznép fele megbetegedett. A vastagbél fertőzéses gyulladását orvosi nyelven dizentériának nevezik, a köznyelv vérhasnak hívja, de elkeresztelték a "piszkos kéz betegségének" is. Gyakran felüti a fejét, olykor járványszerűen. Az ok: a tisztasági szabályok figyelmen kívül hagyása. Főleg csecsemőkre és kisgyermekekre veszélyes, enyhébb változata a hasmenés. Ezen a nyáron Lengyeltótiban (Somogy megye) tizennégy óvodás, egy gondozó és annak kilencéves unokája kapott vérhast, mert a hibás vezeték miatt a szennyvíz visszaáramlott az intézmény mosogatójába. SZELÍDEK A VESZETT ÁLLATOK A víz szennyeződése komoly gondokat okozott júliusban 11 tokaj-hegyaljai településen: koliform baktérium került a vezetékes ivóvízbe. Veszélyes fürdeni az úgynevezett bányatavakban: ha a fertőzött víz a szájba kerül, akkor különféle gyomor- és bélbántalmakat okozhat, a bőrkiütésekről nem is beszélve. Az ivóvíz és a fürdőzésre használt víz tehát egyaránt fertőzhet, később akár járvány is kialakulhat. Az utóbbi időben mind több, veszettséggel összefüggő betegségről érkezett jelentés. A vadon élő, de túlságosan szelíd állatok és házikutyák, macskák terjeszthetik a fertőzést, amely az embernél 2–5 hét lappangási idő után jelentkezik. Az utolsó járványhullám a második világháború után indult el, Németország után kiterjedt Csehszlovákiára, Lengyelországra, Dániára, Franciaországra és Magyarországra is. A kórokozó vírus a beteg állat harapásával, karmolásával közvetített nyál útján kerül az emberi szervezetbe, és a központi idegrendszerben okoz súlyos károkat. A védőoltást alaposan mérlegelni kell, mert az szövődménnyel járhat. Újból jelentkezett a tuberkulózis, de természetesen nem olyan határozott formában és nagy számban, mint amikor ezt a betegséget velünk, magyarokkal (morbus hungaricus) azonosították. Szintén a szegénységgel volt egykor rokonítható a tetvesedés. A fejtetű ismét megjelent, ezt a betegséget azonban nem kell szégyellni: határozott fellépést igényel, a patikákban többféle ellenszer is kapható (Nittyfor, Fedex). Sokkolta a lakosságot – a tisztiorvosok szerint teljesen feleslegesen – az Angliában feltűnt és nálunk is súlyos betegséget okozó "húsevő baktérium". A szakirodalomban ez a kórokozó egyáltalán nem ismeretlen, a streptococcus A-ról van szó, a betegséget pedig a baktériumnak különböző alcsoportjaiba tartozó egyedei okozzák. Járványról nem beszélhetünk. K. L. Az OKI statisztikája szerint 1983 és 1992 között, vagyis tíz év alatt így alakultak a magyarországi influenzajárványok: Év Megbetegedések száma 1983 1.176.000 1984 301.000 1986 1.391.000 1988/89 650.000 1991 327.000 1992 561.000 1994 380.000 (1994. február 15-ei adat) AZ INFLUENZAVÍRUS ELLEN NINCS ORVOSSÁG? (Magyar Hírlap 1995-02-07) Minden tél megköveteli a maga influenzajárványát. S aki megbetegedett, az tudja, hogy az influenzavírus okozta heveny fertőzés miatt lázas, fáj a feje, rossz a közérzete, minden tagja fáj, s amikor már azt hitte, meggyógyult, náthás lesz és köhög. Az elmúlt években hazánkban 300–600 ezer volt a megbetegedettek száma, és sajnos, haláleset is előfordult – különösen idősebb és kisgyermekkorban. Az influenzajárványok – világszerte – súlyos orvosi és közegészségügyi problémát jelentenek, a magas ápolási költségek és a munkaképesség kiesése miatt pedig jelentős a gazdasági hatásuk. Az influenzát az A-, B- és a C-vírus okozza. A legsúlyosabb fertőzésért általában az A-vírus a felelős. A vírus cseppfertőzéssel terjed, a járvány többnyire a téli hónapokban alakul ki, s novembertől márciusig tarthat. A legveszélyesebb időszak a január és a február. Az évi járványok különböző súlyosságúak és 2–3 hónap alatt képesek "végigvágtázni" egy egész ország lakosságán, hogy aztán olyan hirtelen, ahogy jött, elmúljon. Az első jel: a gyermekközösségekben egyre gyakoribb a felső légúti megbetegedéssel járó, lázas állapot. Járványtani megfigyelések szerint ezt követi a felnőttek közötti, egyre gyakoribb, influenzaszerű megbetegedés, sokaknál tüdőgyulladás, rosszabb esetben szívelégtelenség lép fel. A szövődményes tüdőgyulladás miatt több a haláleset is. Járványonként a teljes populáció 10–20, de akár 50 százaléka is megbetegedhet. Mint írtuk, az A-vírus a legveszélyesebb, mert képes a szerkezetét megváltoztatni, s így az emberi szervezetnek minden új változattal előbb fertőződnie kell, hogy a védettséget kialakítsa vele szemben. Amikor a környezetünkben már fertőző, tüsszögő, köhögő ember van, akkor a levegőbe jutó páracseppekben levő vírusok a légutakba kerülnek, és ezek a hámsejtekben szaporodni kezdenek. A parányi páracseppek képesek akár két óráig is lebegni a szoba levegőjében. A vírusok szaporodása következtében a hámsejtek elhalnak, leválnak; 18–72 óra múlva már olyan nagy mennyiségű vírus keletkezik, hogy a megfertőzöttnél is kialakul a betegség – s a bevezetőben írt láz, fejfájás, izomfájdalmak miatt tudhatja: ő is "nyomhatja az ágyat". Influenzás betegnél a láz 38–41 fokos is lehet –, ami a napok múlásával és a lázcsillapító adásával csökkenhet, s az idő múlásával egyre kevesebb jégcsákányos manó dörömböl az ember fejében. Ha a tünetek öt nap múlva sem enyhülnek, vagy átmenetileg enyhülnek, de ismét visszatér a láz, nehézlégzés, köhögés, mellkasi fájdalom alakul ki, valószínűsíthető a tüdőgyulladás, mint szövődmény. Az influenza szövődményeként ritkán, de előfordulhat még szívizomgyulladás és agyvelőgyulladás is. A szövődményes tüdőgyulladás a 60 éves kor fölött valószínűbb, különösen olyanoknál, akik egyéb betegségekben is szenvednek: szívbetegség, tüdőbetegség, cukorbetegség. Az influenzavírus ellen nincs orvosság – mondják, a járványtanban jártasok szerint csak egyetlen hatásos szer van, az amantadin. Ennek viszont lehetnek mellékhatásai: álmosság, szédülés, központi idegrendszeri zavarok. Egy biztos: influenza esetén a fejfájás, az izomfájdalmak és a láz tüneti kezelése a fontos. Létezik – már hosszú évek óta különböző hatásfokú – védőoltás az influenza ellen. Kiknek ajánlható? A 65 évnél idősebbeknek, az idős otthonok lakóinak, a krónikus szív- és tüdőbetegségben szenvedő felnőtteknek és asztmás gyermekeknek, a krónikus anyagcsere-betegségben, vese- és vérképzőszer- és immunbetegségben szenvedőknek, az egy- és tizennyolc éves korú gyermekeknek, akik hosszú távú aszpirinkezelést kaptak, a kórházak dolgozóinak, s azoknak, akiknek a munkából való kimaradásuk nehézséget okoz. Az oltás évenként beadható, vényköteles, a háziorvos tájékoztat arról is, hogy mellékhatásként bőrpír, rossz közérzet, hidegrázás, végtagfájdalmak alakulhatnak ki. Ősz Katalin A cikk a SmithKline Beecham támogatásával készült Honnan ered az influenza elnevezés? Angliából. 1743-ban az olasz "ún. influenza di freddo" (a hideg hatása) kifejezést Angliában influenza névre fordították. A fordítás téves, hiszen az influenza olyan országokban is előfordul, ahol soha nincs hideg. AZ OROSZ NÁTHÁTÓL AZ A-VÍRUSIG (Magyar Hírlap 1995-02-07) Az influenza hirtelen kezdődő, tömegesen fellépő fertőző betegség. Szűkebb területeken minden évben okoz megbetegedéseket évszázadok óta, melyek 3–4 évenként kisebb, 30–40 évenként világméretű járványokba torkollanak. Az első ismert influenzajárvány Európában 1173-ban volt. Részletes feljegyzések vannak birtokunkban viszont az 1889–90-es nagy járványról, melynek rengeteg tüdőgyulladásos szövődménye, több milliós halálozása volt. Kelet-Európából indult ki, így orosz nátha elnevezést kapott. A járvány alatt nagyon sok beteg váladékából mutatott ki Pfeiffer egy baktériumot, melyet a betegség okozójának hitt, s el is nevezett Haemophilus influenzae-nak (később kiderült, hogy ez a baktérium csak a szövődményes gennyesedéseket okozta). A világ eddig ismert legnagyobb influenzajárványa az ún. spanyol nátha volt, amely 1918-ban söpört végig az egész világon. Kiindulása 1918 májusában Spanyolország, majd nyugatról keletre terjedve hozzánk például júliusban ért el. Rengeteg a megbetegedés a frontról hazatérteknél. Nagyon gyors lefolyású, igen sok szövődménnyel (tüdő-, mellhártya-, szívburok-, agyhártyagyulladás), melyek szokatlanul súlyosak, mintegy 30 százalékban halálosak voltak. A világjárvány (pandémia) során mintegy 200 millió ember betegedett meg, s legalább 20 millió (egyesek szerint 25 millió) volt a halálos áldozat. Jóval több, mint ahány embert az első világháború elpusztított! Hazánkban 53 ezerre tehető a szövődményekben elhaltak száma. A spanyol nátha megbetegedéseinél a kutatók nem találkoztak a Pfeiffer által 1892-ben leírt baktériummal, így ekkor dőlt meg az a tévhit, hogy ez a baktérium az influenzamegbetegedés okozója. Ekkor jöttek rá a kutatók arra a tényre, hogy a szervezetben különböző baktériumok vannak jelen, melyek normális esetben nem okoznak megbetegedést. Az ellenállásában súlyosan gyengült szervezetben viszont relatíve megerősödnek, előtérbe kerül kórokozó tulajdonságuk, s súlyos szövődményeket okoznak. 1890-ben a Pfeiffer által leírt baktériumok jutottak "elsősorban szóhoz", míg 1918-ban a strepto és pneumococcusok. A következő, kisebb járvány 1940-ben volt, pandémia pedig 1957-ben jelentkezett. Ez volt az "ázsiai", amely Tajvanból, Hongkongból, Szingapúrból indult ki. Innen terjedt Japánra, Ausztráliára, majd a közel-keleti országok után Afrika, Dél-Amerika következett. Európában és Észak-Amerikában voltak a legkisebb gócok. A járvány – főleg a nagyobb városokban – robbanásszerűen 4–5 nap alatt terjedt el, megbetegítve a lakosság 10–20 százalékát. (De Adenben pl. 50 százalékát.) Szerencsére enyhe lefolyású, az előzőekhez képest sokkal kevesebb szövődményt okozó járvány volt (ezek keletkezéséért most a staphylococcus volt a felelős), de azért messze nem volt veszélytelen. Magyarországon 1231 halálozást írnak az influenzaszövődmény terhére. A kisebb járványok közül meg kell még említeni az 1968-ast (hongkongi), amely Magyarországon elsősorban gyermekeknél okozott sok megbetegedést. Jelentős számban jelentkeztek ekkor gyomor- és béltünetek, melyek megtévesztésig hasonlítottak az ételmérgezésre. Az influenza tényleges kórokozóját, a vírust, a 30-as évek elején sikerült állatkísérletekben izolálni. Először az "A" típusú törzseket, később az antigénszerkezet változása kapcsán az "A–0", "A 1, A 2" altípusokat. Az azóta ismert nagyobb járványokat az "A" típusú törzsek okozzák (pl. az 1957-est az "A 2"). A "B" típusú törzsek elhatárolt járványokat okoznak, míg a "C" típusúak inkább gyermekek körében okoznak megbetegedést. A vírusnak óriási a változékonysága, emiatt nehéz a védekezés. Dr. Fövényi Mihály KISLEXIKON A NÁTHÁRÓL ÉS INFLUENZÁRÓL (Magyar Hírlap 1995-02-07) NÁTHA: a felső légutak heveny, gyulladásos megbetegedése, melyet általában vírus okoz. Rossz közérzettel, tüsszögéssel, orrfolyással jár. Láz általában nincs. INFLUENZA: heveny légúti fertőzés, amit vírus okoz. Láz, nátha, rossz közérzet, köhögés, fejfájás, végtagfájdalom jellemzi. Általában télen, járványosan fordul elő. Kezelés szövődménymentes esetben tüneti: lázcsillapító, vitaminok adása, ágynyugalom. INFLUENZÁT OKOZÓ VÍRUS: ún. orthomyxomavírus, amely három fő csoportba (A, B és C) sorolható: de a csoportokon belül is számos típus létezik, és folyamatos módosulás révén új típusok is kialakulnak. Cseppfertőzéssel terjed. AZ INFLUENZA SZÖVŐDMÉNYEI: elsősorban az idős, legyengült szervezetű embereket fenyegeti. Leggyakoribb szövődmény a tüdőgyulladás, de előfordulhat, hogy a vírus a szívet vagy az agyat is érinti. Kórházi kezelést igényel. INFLUENZA-VÉDŐOLTÁS: az idős, beteg szervezetű emberek esetében érdemes alkalmazni. Teljes védelmet nem nyújt, de csökkenti a megbetegedés esélyét. LÁZ: a szervezet védekezési mechanizmusának része. Az emelkedett hőmérséklet miatt felgyorsul a keringés, fokozódik a folyadékvesztés, megnő a folyadékigény. A tartós, magas láz megterheli a szervezetet. LÁZCSILLAPÍTÁS: hagyományos módszer a hideg borogatás. A lázcsillapító gyógyszerek közé tartozik a Rubophen, Paracetamol, és ilyen hatása van az Algopyrinnek is. A gyerekek lázát fontos csillapítani, mert arra érzékenyeknél görcsös állapot alakulhat ki. INFLUENZA DI FREDDO (Magyar Hírlap 1995-02-07) Reggel van. Mint máskor, most is kipattanok az ágyból, azaz kipattannék, ha végtagjaim mozdulnának. Szinte bénultság vesz erőt rajtam. Mindenem fáj, fejem, szemgolyóm, hátam. Fázom, ugyanakkor megsülök. Az influenza még ma is az egyik legnagyobb járványokat okozó megbetegedése az emberiségnek. Az influenza elnevezés az 1743-as járvány óta ismert. Dr. Wessely Máriát, az R-Klinika belgyógyászát kérdeztük erről a betegségről. — Az influenza nagyszámú helyi megbetegedés mellett néhány, évente szélesebb járványhullámokat és nagyobb periódusokban világméretű járványt (pandemiát) okoz. 1510 óta 31 világjárványról tudunk. Az influenzavírus, mint a vírusok általában, az élő és élettelen határán levő lények. Önmagukban életjelenséget nem mutatnak, de fogékony sejtbe jutva önreprodukcióra, szaporodásra képesek, s így betegséget okoznak. A szervezet védekező- (immun-) rendszere képes olyan anyagokat termelni, amely meggátolja a vírus sejtbe jutását, s így annak elvész fertőzőképessége. Ezen védekezőanyag termelése a vírussal való első találkozásakor megindul, s amíg a szervezet "emlékszik" a vírusra, az nem tud betegséget okozni. A védekezés viszont csak az ellen a vírus ellen "érvényes", amely kiváltotta. Ha a vírus megváltozik, a szervezet ismét részlegesen vagy teljesen védtelenné válik, s a járvány egy nagyobb változás esetén világméretű lehet. A vírus változékonysága nemcsak a járvány méretét, de az influenza lefolyását és súlyosságát is befolyásolja. Minél inkább "náthás" típusú a betegség, annál enyhébb, s minél inkább érinti az alsóbb légutakat (tüdő), annál súlyosabb. A vírus cseppfertőzéssel terjed és rövid, egy-két napos lappangási idő után lép fel. Szövődménymentes esetekben a tünetek (gyengeség, izomfájdalom, a felső légúti hűlés jelei, étvágytalanság és láz) tíz nap alatt megszűnnek. Szövődményesnek nevezzük az influenzát akkor is, ha a vírus előkészítette terepen kórokozó baktériumok telepednek meg, másodlagos, általában jobb indulatú és célzottan kezelhető felülfertőződést (melléküreg-gyulladást, bakteriális tüdőgyulladást) okozva. Az influenza kellemetlen, rossz közérzettel járó betegség, amelynek veszélyessége függ nemcsak a járványt okozó vírustól, hanem a megbetegedett egyén általános állapotától is. Idősek, krónikus tüdő- és szívbetegek, frissen műtöttek, csökkent immunválasz-képességűek számára az influenza igen veszélyes lehet. Az influenzának általánosan alkalmazható specifikus gyógyszere nincs. Főleg tüneti kezelésre szorul: pihenés, megfelelő folyadékbevitel, 38 °C feletti láz csillapítása (de ne feledjük, 10 évesnél fiatalabb gyermek vírusfertőzésénél aszpirint, szalicilátot ne használjunk) szükséges. Ha nagyon kínzóak a hurutos tünetek, orrcsepp adható. A tünetek enyhülése a 4—5. naptól várható, az ezután jelentkező súlyosbodás már bakteriális felülfertőzést jelent, amely már kezelhető. A vírusra ható gyógyszer létezik, de adásának szükségességét, időzítését orvos dönti el. Fenyvesi Gabi FÖLÖSLEGESEN RETTEGETT VÍRUSOK (Magyar Hírlap 1995-07-27) Los Angeles Times/Ferenczy Europress - Járványoktól rettegünk, noha századunkban megfogyatkoztak a vírusos betegségek, és a várható élettartam folyamatosan emelkedik. Ez még Ázsia, Latin-Amerika és az indiai szubkontinens fejlődő országaiban is így van, leszámítva egy-két riasztóan elmaradott területet. Közben a csakugyan tömeges halálozással járó krónikus betegségeknek egyre kevesebb figyelmet szentelnek a fejlett országok. Az Ebola-vírus ugyan sok-sok emberéletet követelt – amiről épp eleget hallottunk-láttunk az elmúlt hónapokban –, ugyanakkor a médiumok alig említik, hogy tavaly a fejlődő országokban csaknem négymillió öt évnél fiatalabb gyerek halt meg, mert tisztítatlan vizet iszik. Összehasonlításképpen: Európában és az Egyesült Államokban ebből a korosztályból összesen ennyien haltak meg. Például a közönséges baktériumfertőzéses hasmenés, amely a szervezet legyengüléséhez, kiszáradásához és halálhoz vezet, tavaly több embert ölt meg, mint a rák. Úgy tűnik, a nyugati államok, amelyek állandóan idegen földrészekről származó vírusfertőzéstől tartanak, nem vesznek tudomást arról, hogy egyes afrikai országok, a maguk rettenetes közegészségügyi helyzetével valóságos "laboratóriumokat" alakítanak ki, akaratlanul, ahol a veszélyes vírusok kifejlődhetnek. A gazdag országok segítségével rövid idő alatt megtisztíthatnák a szennyezett ivóvizet. Világszerte a gyerekek nyolcvan százaléka részesül védőoltásokban, ezért például a járványos gyermekbénulás eltűnőben van, s a népességrobbanás ellenére a várható élettartam – az említett afrikai régiók kivételével – egyre nő. Vannak persze súlyos megoldatlan problémák: az AIDS továbbra is megállíthatatlanul terjed, a rákbetegek abszolút száma riasztóan emelkedik (a hosszabb élet több rákot jelent), s szaporodnak az antibiotikumokkal szemben már ellenálló baktériumtörzsek. Világszerte évente kétmillió embert visz el a malária, több százmillióan szenvednek alultápláltságtól. Miért foglalkozunk tehát annyit a háromszáz áldozatot követelő Ebolával, s miért nem inkább a több millió életet követelő maláriával, vérhassal és más kórokkal? A halálos vírusoktól való félelmet a táplálhatja, hogy eddig abban a (tév) hitben leledztünk: az orvostudomány megoldást talál minden betegségre, legyőzi a természetet. A mutáns vírusok azonban nem az űrből érkeznek, hogy megsemmisítsék az emberiséget – mint minden élőlénynek, a vírusoknak is alapvető tulajdonságuk az evolúció, a fejlődés, s nyilvánvaló, hogy az őket elpusztító antibiotikumok ellen védekeznek a mutációval. (Más kérdés, hogy ez micsoda hasznot hajt a gyógyszergyártó cégeknek.) A tudomány félreértelmezése csak szaporítja félelmeinket. Rettegünk például a kutatólaboratóriumból elszabadult tömeggyilkos baktériumoktól. Ami persze megtörténhet, de nem kell sci-fikből táplálni képzeletünket: századunk legrémesebb mutáns vírusfertőzése – a 25 millió halállal járó 1918–19-es "spanyol" influenzajárvány – természetes módon keletkezett, nem pedig "biotechnológiai" úton. Az "űrből kapott" vírusok hisztériája miatt nem lenne szabad megfeledkeznünk a valóságos veszélyforrásokról, amelyek folyamatosan jelen vannak világunkban. Gregg Easterbrook INFLUENZÁS SZÁMMÁNIA (Magyar Hírlap 1996-01-13) Hatvanezren megbetegedtek, húsz-egynéhányan meghaltak, de sok járványügyi szakember szerint még mindig nincs influenzajárvány – legfeljebb határhelyzetről beszélhetünk. A tisztiorvosok nem is rejtik véka alá, hogy neheztelnek a sajtóra, mert hogy pánikot kelt, riogatja a népeket. Az embernek olyan érzése támad, mintha a népegészségügyisek elszakadtak volna a valóságtól. Mintha csak százalékban és darabszámban gondolkodnának: a megfertőződött "embermennyiség" nem érte el kétségbevonhatatlanul azt a szintet, hogy szabadna járványról beszélnünk. Tény, hogy ha a betegszámot nézzük, ez idáig az össznépességnek alig fél százaléka betegedett meg. Matematikailag nem tétel. Meg egyébként is: egy-egy "normál" évben legalább százan halnak meg influenzában. (Az influenzával naponta találkozó orvosok szerint az idén sem lesz kevesebb az áldozat – sőt...) A Statisztikai Évkönyv (1993) számbűvöletébe esve ilyen alapon megtehetnénk azt is, hogy legyintünk erre a százas számra is, hisz az adott évben még a jóindulatú daganatba is kétszer ennyien haltak bele. És akkor még szót sem ejtettünk az évi tízezer érszűkületről, a tizenötezer infarktusról vagy ne adj' isten a húszezer agyérbetegségről mint halálokról. A számmánia imigyen még fokozható, akár olyan mértékig is, hogy kijelentsük: az orosz népességnek talán csak a 0,01 százalékát érintette a minapi csecsen kommandóakció. Ám visszatérvén az emberi mércéhez, mégiscsak engedtessék meg az aggodalom. Az aggodalom, amely nem a statisztika töredékszázalékaira épül, hanem a hétköznapi tapasztalatokra. Az eltérés oka nem a statisztika pontatlansága, hanem az a tény, hogy a statisztika "bevallásos" alapon készül. Nem az számít influenzásnak, aki közöttünk jár leverten, lázasan, tüsszögve, nyögve, ízületeit fájlalva, hanem aki bevallja, és elmegy az orvoshoz. A jól ismert törvényszerűségek mindig bekövetkeznek: akárhány is a hivatalos megbetegedési százalék, munkahelyeinken mindig azokkal dolgozunk éppen együtt, akik már megkapták az influenzát. És tudnunk kell: bárminemű matematikától függetlenül ugyanennyire törvényszerű, hogy mi is meg fogjuk kapni. Mészáros Sándor LUDAS A KÍNÁBAN ÉLŐ KACSA (Magyar Hírlap 1996-01-23) Kutatják az influenzától megvédő tablettát Újsághír: Az újabb és újabb formában megjelenni képes influenzavírus, mely az emberiség számára amúgy az egyik legrégebbi s leghalálosabb csapást jelenti, bármikor világméretű járványt robbanthat ki. Az egészségügynek, az orvostudománynak erre az eshetőségre föl kell készülnie – szögezte le több mint kétszáz, fertőző betegségekkel foglalkozó szakértő az Egyesült Államokban decemberben megtartott influenzakonferencián. A szervezők szerint elkerülhetetlen, hogy hamarosan jelentkezik az újabb világjárvány, mivel a történelmi följegyzésekből kiolvashatóan is 10–40 évente erre sor kerül. Ennyi idő kell általában ahhoz, hogy a vírus egy újabb változata felbukkanjon. A változás mechanizmusáról és a védekezési lehetőségekről kérdeztük a magyar szakértőt, dr. Dömök Istvánt, az Országos Közegészségügyi Intézet főigazgató- helyettesét, aki ifjú kutatóként az '50-es évek elején a hazai influenzajárványok első virológiai feldolgozásában vett részt. Az évről évre közölt influenzaírások nyomán a közvélemény is tudja, hogy A, B, C típus létezik, s hogy csak az A-nak vannak altípusai. Az immunitás, a védekezés szempontjából az influenzavírus speciális szerkezete a döntő. A felületén elhelyezkedő fehérjemolekula (H, illetve N) minősége szerint különböznek egymástól a vírusok. Az influenza A vírus az egyetlen, mely állatokban is előfordul: a különböző vándormadarakban, háziszárnyasokban, a sertésben, a lóban s más emlősök mellett a fókában is megtalálható. Az emberekből és állatokból kitenyésztett (izolált) influenza A vírusok vizsgálata alapján kiderült, hogy a felületi H fehérjének legalább 13, az N fehérjének legalább 9 változata létezik. Ezek határozzák meg az altípusokat, melyek száma tehát elméletileg 13-szor 9 lehet. Új altípus megjelenését jósolták a Bethesdában (USA) tartott konferencián, s arra hívták fel a figyelmet, hogy különösen a távoli ázsiai területeken zajló változásokra kell ügyelni. A figyelem középpontjában nem véletlenül áll éppen Ázsia, ezen belül is Kína – hallottuk Dömök professzortól. A korábbi járványokat is jó okkal nevezték el a térségről (l. ázsiai, hongkongi). Jelenleg úgy tudjuk ugyanis, hogy az új altípusok Kína déli részén alakulnak ki, méghozzá a vízzel elárasztott, nagy kiterjedésű rizsföldeken. Az északról érkező vándormadarak ezt a vidéket választják letelepedési helyüknek, s ide hordják az északi tájakról összeszedett vírus altípusokat, s itt érintkeznek a parasztok nagy becsben tartott kacsáival. A helybelieknek ez a kacsafaj ugyanis többszörösen hasznos – nem kedveli a rizst, viszont eszi, kiszedegeti a gazt, s közben trágyázza is a vízzel elárasztott földet. A kacsákkal szorosan együtt élő emberek egyidejűleg fertőződhetnek az emberi influenza A altípusával és a madarakból származók valamelyikével, és ennek eredményeként a felületi fehérjék fölcserélődhetnek. Ez az új – emberre patogén – altípus kialakulását jelenti, amely teljesen új kórokozó az egész emberiség számára. Az influenza valóban halálos csapás az emberiségre – hallottuk a szakértőtől. Hihetetlen tömegeket tud megbetegíteni, hiszen az új altípussal szemben senkinek nincsen védettsége. A spanyolnáthaként emlegetett (bár akkor is Ázsiából eredt, de nyilván a spanyol hajósok közvetítésével terjedt el Európában) influenzajárvány alatt több ember pusztult el (20-40 millió), mint a második világháború alatt. Az 1918–19-es vírustörzs több mint 2 milliárd embert fertőzött meg. Az 1957-es világjárvány alatt csak az USA-ban 750 ezren haltak meg. Hazánkban legutóbb 1993-ban volt nagy járvány, amikor közel egymillió ember betegedett meg. Ezt nem egy új altípus okozta, hanem két korábban kialakult altípus változatai. Az új altípusokban ugyanis további változások történhetnek, s ez már az influenza B-re is érvényes. Nem a felületi fehérje teljes kicserélődése következik be, hanem úgynevezett pontmutáció révén a felületi antigénekben egyes aminosavak változnak meg. Annak a vírusnak lesz előnye, amely eltér a korábbiaktól, mert arra az emberekben a korábbi változatok ellen kifejlődött immunreakciók nem hatnak. A járvány következményeként valóban számolni kell halálesetekkel. A légutakban óriási mértékben fölszaporodik a vírus, nagyon sok sejt hal el, és az ezekből fölszabaduló úgynevezett degradálódott alkotóelemek fölszívódnak a véráramba, magas lázat idézve elő. A folyamat nagyon megterheli a szívet, a keringést. Különösen a 60 felettiekre és kisgyerekekre veszélyes, kiknek az immunrendszere nem jól reagál a helyzetre. De a megbetegedések számához képest a halálesetek száma csak tízezrelékben mérhető. A szakemberek néhány éve mozgalmat indítottak, hogyan lehetne az emberiséget megvédeni egy új altípus megjelenésekor. A nemzetközi értekezleteken az alternatívákat keresik. Ma már a WHO felügyelete mellett, a nemzeti influenzaközpontokon keresztül világhálózat működik. Minden ország jelenti a nála történteket Genfnek, s ha valamilyen törzset izoláltak, azt a világ két influenzalaboratóriumába: Londonba, illetve Atlantába küldik. Itt azonosítás után – ha új variáns bukkan fel, abból azonnal vakcinagyártásra alkalmas törzset állítanak elő. Cél, hogy minden országnak legyen saját vakcinatermelő üzeme, ahol az említett törzs felhasználásával nagyon rövid idő alatt nagy mennyiségben elő lehet állítani oltóanyagot. Hazánkban Pilisborosjenőn épült korszerű vakcinagyártó üzem. A járványnak szezonalitása van. Minthogy kialakulásának kedvez az összezártság és a hideg idő, általában télre esik. A Föld két féltekéje váltakozva éli át, az egyik mindig "előjelzést" ad a másiknak, ez segíti is a felkészülést. Jelenleg tehát folyik a vakcinagyártás, és a kutatás. Ígéretesnek látszó megoldás az injekció helyett orrba csöppenthető hatóanyag. Keresik a védelmet jelentő gyógyszert is. Remélhetőleg nem túl sokára létezik majd olyan gyógyszer, amely az influenza támadásának hírére 3-4 hónapon át szedve – mellékhatások nélkül – védelmet jelenthet az emberiséget sújtó halálos csapással szemben. Fazekas Erzsébet INFLUENZA ABC (Magyar Hírlap 1996-01-30) Ősz és tavasz között visszatérő kérdés: megússzuk-e a járványt? Nem véletlenül, hiszen az elmúlt 15 év alatt 5 országos és 8 helyi influenzajárvány volt hazánkban. Közülük "listavezető" az 1986-os, több mint 1,39 millió beteggel. A '90-es évek eddigi legnagyobbja 930 ezer megbetegedéssel járt (1993). A helyi járványok 300–650 ezer embert vettek le a lábukról. Idén "nem úsztuk" meg. A járvány első 5 hete alatt 267 ezer megbetegedést jelentettek (a lakosság 2,6 százaléka), s még nem vagyunk a végén. A hazai járványok általában 6-10 hetesek, az 5-6. héten tetőznek. A korábbi járványoktól eltérően idén a betegek zöme középkorú, bár egyre több gyerekkel fordulnak orvoshoz. A szövődmények aránya 8,6 százalék feletti. Több évtizedes tapasztalat, hogy a járvány során a betegek 0,1–0,5 ezreléke, több száz ember (főleg idős, krónikus beteg) meghal. Idén 78 olyan, aki nem kapott védőoltást. Az influenzát három vírustípus okozza: (influenza A, B, C). Járványtani szerepük eltér egymástól (l. múlt heti Ludas a Kínában élő kacsa című cikkünket – a szerk. ) Világjárványokat – 10-30 évenként, (az elmúlt 110 évben négyet) csak az A vírus tud okozni. Az 1918–19-es "spanyol" volt a legsúlyosabb (20 millió áldozat), hazánkban 50 ezernél több beteg halálát okozta. Az '57-es "ázsiai" enyhébben zajlott, halálozási aránya nem haladta meg a "közönséges" influenzajárványokét. A múlt századi buharai (1889–90) és a hongkongi (1968–69) pandémia közepes súlyosságú volt. Az influenza B okozta járványok lassabban terjednek, enyhébbek, bár az idős és krónikus betegek számára ugyanolyan veszélyesek lehetnek. Az influenza C inkább egyedi, házi járványokat okoz, főleg gyerekközösségekben. A hazai járványokban az influenza A vírus fordul elő leggyakrabban, oka a vírus nagyfokú változékonysága, Dömök prof. szavaival élve "köpönyegforgató" volta. Mivel az influenza átvészelése csak azonos vírussal szemben jelent majd bizonyos védettséget, ha új típus jelenik meg, rövid idő alatt nagy tömegeket érinthet. Ha a vírus antigénszerkezete a korábbi járványt okozó variánstól nagyon eltérő, eléggé egyenletes a különböző korcsoportok érintettsége. Ha a különbség kicsi, elsősorban a betegségen még át nem esett csecsemők és gyermekek kerülnek sorra. A fertőzési forrás a beteg, valamint a tünetmentesen fertőzött ember. Járványtani szempontból az enyhe, lábon hordott influenza a legveszélyesebb. Ilyenkor cseppfertőzéssel, beszéddel, köhögéssel, tüsszentéssel a vírus gyorsan átjut a másik emberbe, s a találkozásoktól függően nagyszámú megbetegedést okozhat. Gondot jelent, hogy az orr- és torokváladékban közvetlenül az influenzás tünetek megjelenése előtt már ott a vírus, amit a beteg legalább 5 napig még ürít. Ezért az influenza terjedését a zsúfoltság, a zárt térben való együttlét elősegíti. Nem véletlen, hogy "influenzagyanús" időszakokban a járványügyi szakemberek igyekeznek a kórokozót kimutatni és azonosítani. Hiszen influenzához hasonló betegséget még legalább 170-180 különböző vírus, és néhány baktérium is tud okozni. De ezeknek mind járványtani szerepe, mind az okozott betegség klinikai lefolyása jelentősen eltér az influenzától. Világ-, országos vagy jelentősebb helyi járványt csak a "valódi" influenza okoz, míg az említett 170-180 féle vírus csak családok, esetleg kisebb közösségek, iskolák, óvodák vagy egy falu enyhébb járványáért (torokgyulladás, nátha) felelős. A valódi influenza 1–3 napos lappangás után rendszerint hirtelen kezdődik, tünetei: borzongás, hidegrázás, fejfájás, jellegzetes izomfájdalmak, nagyfokú elesettség, étvágytalanság. A betegség elején általában hiányzik a náthára jellemző orrfolyás, de előfordulhatnak toxikus tünetek: hányás, hányinger. A láz 5-6 napig tart – ha nincs szövődmény. Ez utóbbiakat (légcsőhurut, tüdő-, középfülgyulladás) különböző baktériumok okozhatják. Ezért az influenzás beteg kezelése csak tüneti lehet. Ágynyugalom mellett folyamatos lázcsillapítás, folyadékpótlás és vitaminadagolás szükséges. A lázcsillapítás olykor nem is könnyű, előfordul, hogy hűtőfürdő vagy keresztkötés is kell a gyógyszerek mellé. A nálunk előszeretettel szedett antibiotikumok nem hatnak az influenza vírusára, csak a bakteriális szövődmények kezelésére valók – persze csakis orvosi javaslatra. Hogy megelőzhetők-e az influenzajárványok, gyakorlatilag nemleges a válasz, persze a lakosság magatartása a járvány terjedésének ütemét befolyásolhatja. A fertőző források felkutatása és elkülönítése itt nemigen oldható meg. További gond, hogy a betegség átvészelése révén szerzett védettség itt nem érvényes. Fontos szabály, hogy az influenzás beteg elkülönítve, gyakran szellőztetett szobában tartózkodjon, de így is – köhögéskor, tüsszentéskor – zsebkendőt használva csökkentse a kórokozók levegőbe jutását. Ha a sajtó riasztó híreket közöl, nő az igény a védőoltásra, de ezzel a járvány nem előzhető meg. A legveszélyeztetettebbek (idős, kórházban, szociális otthonban ápolt, szív-, és tüdő- vagy anyagcsere-betegségben szenvedő krónikus beteg) vagy az őket gondozó egészségügyi dolgozók védelmét szolgálják az oltások. (Novemberben a tisztiorvosi szolgálat 400 ezer influenza A és 200 ezer influenza B oltóanyagot juttatott háziorvosokhoz, hogy térítésmentesen oltsák a rizikócsoport tagjait. ) Befejezésül néhány tanács a lakosság számára: lehetőség szerint kerüljék a nagyon zsúfolt helyeket, ne látogassák a lázas betegeket, maradjanak otthon, ha betegek, forduljanak orvoshoz és csak az ő tanácsára szedjenek antibiotikumot. Bízzanak abban, hogy az edzettség, a vitamindús táplálkozás növeli a szervezet védekezőképességét. Dr. Vass Ádám Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Osztály ÉVENTE ISMÉTLŐDŐ FENYEGETÉS A VILÁGNAK AZ INFLUENZA (Magyar Hírlap 1997-01-28) Egyre gyakrabban szólnak a híradásokban a szaporodó influenzás betegekről, illetve arról, hogy a fővárosban még nem sikerült izolálni az A vírust. Ennek ellenére egyes jelentésekben már a vészharangot is megkongatták, mondván, csak a vihar előtti csend napjait éljük, és hamarosan a nyakunkba szakad az új, pusztító világjárvány. Minden influenzaszezonban – így értelemszerűen most is – felrémlik a pusztító spanyolnátha emléke, és annak lehetősége, hogy az akkori influenza A vírus esetleges utóda, egy teljesen új altípus jelenik meg a világon – mondja az OKI főigazgatóhelyettese, dr. Dömök István professzor. Egyes mikrobiológusok elsősorban Kína szárazföldi részei felől sejtik a veszélyt, s meg kell mondani, jó okkal; hiszen egyáltalán nem a véletlen műve, hogy a korábbi járványokat is arról a térségről nevezték el (l. ázsiai, hongkongi). Jelenlegi tudásunk szerint ugyanis az új altípusok Kína délkeleti részén alakulnak ki, méghozzá a vízzel elárasztott, nagy kiterjedésű rizsföldeken. Az északról érkező vándormadarak ideiglenes telephelynek használva a területet, ide hurcolják az északi tájakon összeszedett influenzavírus-altípusokat, és – ami a mi szempontunkból tovább rontja a helyzetet – itt érintkeznek a kínai parasztok által nagy becsben tartott kacsákkal. A szárnyassal szoros közelségben élő emberek ennek következtében egyidejűleg fertőződhetnek az emberi influenza A altípusával és a madarakból származók valamelyikével. Mindennek eredményeként új, az embert megbetegíteni képes (patogén) altípus alakulhat ki, ami az egész emberiség számára teljesen új kórokozó. Ma már tudjuk, hogy a – hibásan – spanyolnátha néven emlegetett járvány is Ázsiából eredt, valószínűleg spanyol hajósok közvetítésével jutott be Európába. Az a vírustörzs akkor, 1918–19-ben több mint 2 milliárd embert fertőzött meg, és 20-40 millió ember halálát okozta. Az 1957-es világjárvány alatt csak az Egyesült Államokban 750 ezren haltak meg. Hazánkban legutóbb 1993-ban volt nagy járvány, ekkor közel egymilliónyian betegedtek meg. Az influenza elleni védekezés a szó szoros értelmében globális. A WHO szervezésével – mintegy 110 nemzeti influenzaközponton keresztül –, világhálózat működik. Minden ország a genfi WHO-központnak jelenti a nála történteket, s ha izoláltak egy törzset, a világ két influenzalaboratóriumába: Londonba vagy Atlantába küldik. Ha új variáns bukkan fel, abból azonnal vakcinagyártásra alkalmas törzset állítanak elő. Cél, hogy minden országban legyen saját vakcinatermelés, hogy rövid idő alatt, nagy mennyiségben lehessen az oltóanyagot előállítani. Hazánkban Pilisborosjenőn épült korszerű vakcinagyártó üzem. Az influenzajárványt először Hippokratész írta le Krisztus előtt 412-ben. A történelmi feljegyzések szerint a 18. század közepén dúló, a spanyolnáthához hasonló méretű járvány idejéből származik maga a napjainkban is használt elnevezés, mégpedig a megbetegedésekért a hideget okoló olasz jelölésből. A bűnbakot kereső és megtalálni vélt név így hangzott: influenza di freddo, ami annyit tesz magyarul: a hideg hatása. Az új típusú világjárványok e századi történetében 1918-ban a spanyolnátha (az A vírus), 1957-ben az "ázsiai influenza" és 1968-ban a "hongkongi influenza" szedte áldozatait. A járványnak szezonalitása van. Minthogy kialakulásának kedvez az összezártság és a hideg idő, általában télre esik. A Föld két féltekéje váltakozva éli át, az egyik mindig "előjelzést" ad a másiknak, és egyben ez segíti is a felkészülést. Ígéretesnek látszó megoldás az injekció helyett az orrba csöppenthető hatóanyag (erről a témáról bővebben írtunk Havi Patika egészségmagazinunk '96. dec. 27-ei számában). Keresik a védelmet jelentő gyógyszert is. Remélhetőleg nemsokára létezik majd olyan medicina, amely az influenza támadásának hírére 3-4 hónapon át szedve – mellékhatások nélkül – védelmet jelenthet az emberiséget sújtó – az idősek, betegek és a gyerekek közül különösen sokaknak – valóban halálos csapással szemben. Fazekas Erzsébet AMIT AZ INFLUENZÁRÓL ÉS A MEGFÁZÁSRÓL TUDNI KELL (Magyar Hírlap 1997-02-11) A tünetek alapján ötféle csoportba sorolhatjuk az influenzás, illetve megfázásos betegségeket: 1. hörghurut (bronchitisz) 2. melléküreg, azaz arc- illetve homloküreg-gyulladás (szinuszitisz) 3. allergia (allergiás nátha) 4. torokgyulladás 5. influenza, illetve influenzaszerű betegség. HÖRGHURUT: Szokásos megfázás köhögéssel, kevés olykor nagyobb mennyiségű huruttal (váladékkal), hőemelkedéssel, esetleg magas lázzal, vagy akár teljes egészében láz nélkül. A kiváltó ok rendszerint a felső légutakba belélegzett, vagy az orrnyálkahártyára jutó vírus, amely körülbelül egy hét alatt elpusztul. Az antibiotikumok hatástalanok, eredményre csak akkor lehetne számítani, ha egyértelműen bakteriális fertőzésről volna szó. A bronchitisz kezelésére a leghatásosabb módszer a párásítás, a pára ugyanis fellazítja a hörgőkben (bronchusokban) lévő váladékot és segít kiköhögni. A párát vagy úgy juttatjuk a szervezetbe, hogy 10-15 percet meleg zuhany alatt töltünk, vagy úgy, hogy gőzölgő forró víz (kamilla, vagy egyéb teaszerű főzet, melybe esetleg illó olajcseppek is vannak) fölé hajolunk. Bizonyos gyógyszerek – a köptetők – hatásosak lehetnek, ezek a váladék fellazításában segítenek, illetve csökkentik a köhögési ingert. De nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mennyit segít a pihenés – a testnek ugyanis így több energiája marad a vírus elleni küzdelemre. Alapvető a megfelelő táplálkozás, többek között a vitaminok bevitele; s szabály, hogy az alkoholt kerülni kell. Egyesek ajánlják ugyan a kalapkúrát, de annak legfeljebb annyi szerepe lehet, hogy elbágyaszt, és jobban az ágyban marasztalja a beteget. Ha alkoholra tehát nincs is szükség, annál inkább a folyadékra. Ajánlatos a sok meleg tea, főleg annak, aki lázas. Az esetek kis százalékában a hörghurut nagyon megviseli a tüdőt, mivel több baktérium jutott a szervezetbe, tehát súlyosabb fertőzés alakult ki, erősebb köhögéssel, sárga vagy zöld köpettel, magas lázzal. Ezek a tünetek a bakteriális fertőzés gyanúját keltik. Tudni kell ugyanis, hogy a fertőzés lehet tisztán vírusos vagy bakteriális, esetleg kevert, tehát a vírustól megtámadott beteg legyengült szervezete felülfertőződik. Az ilyen esetekben mindenképpen konzultálni kell orvossal, mert szükség van az antibiotikumok szedésére. MELLÉKÜREG-GYULLADÁS (SZINUSZITISZ): A megfázás másik formája – egyéni hajlam kérdése egyébként, hogy kinek mi a gyenge pontja, s melyik betegségtípus alakul ki a fertőzés hatására. Fájdalommal, hőemelkedéssel, esetleg lázzal, erős náthával jár; a beteg úgy érzi, hogy igen nehéz a feje, "tele van". A váladék nem ritkán az üregekből (a szinuszokból) a garat felé csorog – különösen törvényszerűen bekövetkezik ez éjszaka, illetve ha a beteg ágyban fekszik –, ez pedig torokfájást, köhögést okoz. Alkalmanként előfordul, hogy fülfájás lép föl, hiszen az orr és a fül járatai kapcsolatban vannak egymással. A szinuszitiszt vagy fertőzés, vagy allergiás érzékenység okozza. Ha az előbbi helyzet áll fenn, akkor a hörghuruthoz hasonlóan gyakran vírus a kiváltó ok, ezért a kezelés is hasonló. Ezen kívül szokott segíteni, ha az elzárt orrjáratokat bizonyos orrcseppek használatával próbálják megnyitni. A magas vérnyomásúak, terhesek, cukor-, pajzsmirigy-, vagy szívbetegek azonban ezeket csak igen körültekintően, nagy elővigyázatossággal alkalmazzák! Az orrcseppek csökkentik a váladékképződést, de használatánál szigorúan be kell tartani az utasítást arról, hogy napjában hányszor, mennyit szabad csöppenteni, túlzott használata ugyanis a nyálkahártya szárazságát idézheti elő. Amennyiben bakteriális okokra vezethető vissza a szinuszitisz kialakulása, a melléküregeket antibiotikummal át kell öblíteni, ezért ezzel feltétlenül szakorvoshoz kell fordulni. ALLERGIA: Elsősorban a felső légutak és a szem irritációját okozhatja. Égő, csípő szemtünetet, esetleg könnyezést vált ki; gyakran jelentkeznek a melléküreg- gyulladásra jellemző tünetek. Az allergiát a levegőben szálló részecskék, mint a por, a pollen vagy a penész váltják ki. Ezek jelentős része évszakhoz kötött, így a szimptómák is általában tavasszal vagy ősszel jelentkeznek. Az apró részecskék nemcsak az orrnyálkahártyához, hanem a szemhez vagy a torokhoz tapadhatnak, ezért kiválthatják a szemek viszketését, vörösödését, könynyezését, illetve a torokban kaparó érzést idéznek elő. Az allergiával (allergiás náthának is hívja a köznyelv) nem jár láz vagy izomfájdalom. Az allergiát orvos által javasolt gyógyszerrel kell kezelni. TOROKGYULLADÁS: A legegyértelműbben a torokfájással lehet jellemezni. A tünetek közül a legenyhébb, legegyszerűbb, amikor valami bántja a torkot. Gyakran előfordul, hogy ez az irritáció a mandulákra is kiterjed. Az sem ritka, hogy a fül is megfájdul. A torokfájásnál azt kell eldönteni, hogy mi okozza a zavart, hiszen gyakran a hörghurut vagy a melléküreg-gyulladás váltja ki ezt a tünetet is. Máskor azonban a fájdalom csak a torokban lokalizálódik, egyedül a torok nyálkahártyája lesz gyulladt. Ha nem jár magas lázzal, elég a sós vízzel való gargalizálás. Láz esetén viszont láz- és fájdalomcsillapítót is ajánlott szedni. Feltétlenül orvoshoz kell fordulni, amennyiben a mandulán fehér pontot észlelünk, ilyenkor gennyes (tüszős) mandulagyulladás alakult ki, tehát indokolt lehet az antibiotikum szedése. INFLUENZA: Magas lázzal, hidegrázással, fejfájással, fáradtságérzettel jár; az egész testben érezhető az izomfájdalom. Ezek a tünetek általában késő ősszel és télen jelentkeznek gyakran. Az influenzát vírus okozza, néhány nap alatt a beteg általában jobban lesz. A láz- és fájdalomcsillapító, a sok folyadék és pihenés segít. A tünetek enyhítésére, illetve fennállásuk idejének csökkentésére vannak receptre kiváltható gyógyszerek. Ezek közül egy a védőoltás, amit ha kora ősszel beadnak, általában hatásos védelmet jelenthet az influenzával szemben. Fazekas Erzsébet KALAPKÚRA? (Magyar Hírlap 1997-02-11) Egy pohárka grog, forralt bor, vagy almabor nem jelentenek gyógyírt a meghűlésre, ahogyan azt a közhit tartja. Orvosi szempontból ezeknek a nedűknek nincs túl nagy hasznuk – nyilatkozták német orvosok a téli megfázással és annak kúrájával kapcsolatos kérdésekre. Valami forró ital kétségtelenül hasznos, de aztán ágyba kell bújni. Az alkohol viszont kitágítja az ereket és károsítja a test hőmérséklet-szabályozását, a test "termosztátját". Aki meghűlt, annak C-vitamint, valamint sok zöldséget és gyümölcsöt kell ennie a felírt gyógyszerek mellett. A forró borogatás, vagy más izzasztó módszer is jó lehet. Lázas állapotban a hideg – de nem jéghideg – lábszárborogatást is javallják a természetes módszereket egyre nagyobb mértékben alkalmazó német orvosok. NEM FENYEGET A HONGKONGI VÍRUS (Magyar Hírlap 1997-12-11) A híresztelésekkel ellentétben nem fenyeget világjárvánnyal az az eddig csak szárnyasok körében terjedő vírus, amely Hongkongban két ember halálát okozta - állítja Dr. Straub Ilona, az Országos Közegészségügyi Intézet főigazgató-helyettese. A Magyarországon is ismert vírustörzs az eddigi tapasztalatok szerint nem terjed emberről emberre. EMBERRŐL EMBERRE NEM TERJED (Magyar Hírlap 1997-12-11) Nem fenyeget a hongkongi vírus A híresztelésekkel ellentétben nem fenyeget világjárvánnyal az az eddig csak szárnyasok körében ismert vírus, amely Hongkongban két ember halálát okozta - állítja dr. Straub Ilona, az Országos Közegészségügyi Intézet főigazgató- helyettese. A Magyarországon is ismert vírustörzs az eddigi tapasztalatok szerint nem terjed emberről emberre. Még májusban egy kétéves hongkongi kisfiú halt meg a H5N1-jelű vírus által okozott szövődmények miatt, majd november elején egy férfi is. Hongkongban eddig mindössze négy olyan megbetegedés fordult elő, amelyeket ez az eddig csak szárnyasok között terjedő vírus okozott. Az Egészségügyi Világszervezet és az atlantai járványügyi központ szakemberei most azt vizsgálják, hogyan törhette át a faji korlátokat a csak állatok körében terjedő vírus, és milyen módon okozhatott betegséget emberek körében is - mondta dr. Straub Ilona. Az első fertőzés oka az lehetett, hogy tavasszal sok állat hullott el hongkongi csirkefarmokon. A vizsgálatok szerint az egymással korábban kapcsolatban nem álló négy fertőzött immunrendszere ráadásul gyengébb is volt a normálisnál. A hírek szerint az Amandatine nevű vírus elleni gyógyszer hatásos a H5N1-gyel szemben, és ebből kellő mennyiségű tartalékkal rendelkeznek a hongkongi gyógyintézetek. Jó. S. MÉG KÍMÉL AZ INFLUENZA (Magyar Hírlap 1997-12-16) Egyetlen jel sem utal napjainkban arra, hogy világméretű influenzajárvány lenne kialakulóban. Az Egészségügyi Világszervezet figyelmét is felkeltette ugyan a hongkongi haláleset, amikor eddig ismeretlen influenza-vírus miatt vesztette életét egy kisfiú - de kiderült, esete egyedi. A szakemberek évről évre elmondják, hogy az influenza a legnagyobb számban előforduló fertőző betegség, mivel cseppfertőzés útján terjed, és az embert leggyakrabban megbetegítő A vírus úgynevezett antigénszerkezete állandóan változik. Olyan világméretű járványok, mint amilyenek ebben a században eddig háromszor (1918-ban, 1957-ben és 1968-ban) tomboltak, akkor alakulnak ki, ha ez a változás gyorsan és hirtelen következik be. A WHO ezért is fordult különös érdeklődéssel a hongkongi haláleset felé, amelyet egy eddig ismeretlen antigénszerkezetű vírus okozott. A kisfiú halálának körülményeit ugyan még vizsgálják, de azmár biztos: ha az eset egy rendkívüli influenzajárvány kezdetét jelezte volna, azóta már sokan megbetegedtek, illetve haltak volna meg. Egy-egy, "átlagos", két hónapig tartó influenzajárvány is több áldozatot szed ugyanis, mint a Magyarországon bejelentésre kötelezett másik 45 fertőző betegség egyetlen esztendő alatt. Az influenzát egyetlen módon, védőoltással lehet megelőzni. Az immunizálást mindenütt a világon, így nálunk is elsősorban az idős vagy krónikus betegségben szenvedő embereknek ajánlják. Többségük nálunk térítésmentesen kapja meg az oltást - az idén 700 ezer dózis fedezetét biztosítja a költségvetés -, míg mások 50 százalékos tb-támogatással vásárolhatják meg az oltóanyagot a patikákban. HOGY KERÜL A BAROMFIVÍRUS AZ EMBERBE? (Magyar Hírlap 1998-01-06) A járványügyi szakemberek előtt nem ismeretlen a H5N1 jelű baromfiinfluenza-vírus, amely 1997 tavasza óta elsősorban Hongkongban okoz - egyre nagyobb mértékű - riadalmat a lakosság körében; de - érthető okokból - lassan az egész világon - ha nem is pánikot - de feszült érdeklődést keltenek a sajtó közvetítésével igen gyorsan "terjedő" hírek. (Ma még szerencsére magának a fertőzésnek, a betegségnek terjedésére semmiféle jelek nem utalnak.) Az influenza A vírusnak ezt az altípusát már régen kimutatták, de eddig csak az állatorvosok számára volt jelentősége, hiszen a H5N1 korábban kizárólag szárnyasok körében okozott fertőzést és betegséget. Amikor azonban 1997 márciusában egy hároméves hongkongi kisfiú is megfertőződött a vírussal, a kutatóknak két fontos kérdésre kellett választ adniuk: hogyan kerülhetett át az emberi szervezetbe egy kizárólag állati vírus és vajon emberről emberre terjedve okozhat-e ez nagyobb méretű járványt. Az már korábban ismert volt, hogy a nagy világjárványokat okozó influenzavírus-törzsek is állati eredetűek, csakhogy ezekben az állati vírus mindig kombinálódott valamilyen emberi vírustörzzsel - mondja dr. Straub Ilona, az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) főigazgató-helyettese. A nagy járványokat okozó ún. pandémiás vírustörzsek bölcsője Ázsiában, egész pontosan Kínában keresendő, itt ugyanis az emberek szoros kapcsolatban állnak az elárasztott rizsföldeken a gazt elpusztító és a területet közben megtrágyázó kacsákkal. Előfordulhat, hogy az itt élő emberek egyszerre fertőződnek meg az emberi influenza A vírus valamelyik altípusával és a szárnyasokból származó vírussal. A vírusok H-val és N-nel jelölt felületi fehérjéi felcserélődhetnek, így olyan új törzs állhat elő, amelyre minden ember szervezete fogékonnyá válik. Ilyen állati-emberi víruskombináció okozta például a nagy 1918-as influenzajárványt, amelyben 2 milliárd ember fertőződött meg, és többen haltak meg, mint az első világháború négy éve alatt összesen. Hasonló nagy világjárvány 1957-ben és '68-ban volt, azóta három, emberekre veszélyes influenzavírus-törzs ismert: két influenza A altípus, a H1N1 és a H3N2; valamint egy B vírus. A hongkongi baromfivírus mindezektől abban különbözik, hogy nem állati és emberi vírus kombinációja, hanem a faji korlátokat ma még ismeretlen módon áttörő állati vírus. Sokan úgy tartják, hogy bizonyos idő elteltével mindig olyan új tömeges járványt okozó influenzavírusok jelennek meg, amelyekkel szemben az ember szervezete nem készült fel a védekezésre. Bár a hongkongi baromfivírus kapcsán a sajtó már néhol új világjárványt emleget, a gyakorlat egyelőre egészen mást mutat - véli dr. Straub Ilona. A cseppfertőzéssel terjedő influenzánál igencsak korlátozott terjedési ütemet jelent az, hogy az első észlelés óta eltelt 9 hónap alatt mindössze 11 bizonyított és 9 feltételezett fertőzést regisztráltak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Víruskutató Központjában - igaz, ezek között 4 halálos áldozat is van. A kisszámú fertőzött között egyébként többségében olyan 6 évesnél fiatalabb gyerekek vannak, akik gyengébb immunrendszerük miatt is fogékonyabbak a fertőzésekre. A nagy kérdésre, vagyis hogy miként kerülhetett át az állati vírus az emberre, eddig a szakembereknek nem sikerült egyértelmű választ adniuk. Az első fertőzés észlelésekor több mint 500 olyan ember vérsavóját vizsgálták meg, akik a később elhunyt hongkongi kisfiúval kapcsolatba kerültek, de közülük csak 9 vérében találtak olyan ellenanyagot, amely a H5N1 vírus jelenlétére utalt volna a szervezetben (ez nem feltétlenül jelent fertőzöttséget vagy betegséget). A 9 ember többsége egyébként csirkefarmon dolgozó munkás volt, de egy laboratóriumi szakember és a kisfiút ápoló orvos vérében is megtalálták a H5N1 ellenanyagát. A mostani feltételezések szerint tehát esetleg a szárnyasokról az emberre átvitt váladék vagy ürülék közvetítésével kerülhet az emberi szervezetbe a vírus. Ez magyarázhatja egyébként azt is, hogy a csirkefarmokon dolgozó munkások mellett a laboráns és az orvos is fertőződött, hiszen ők is érintkezhettek fertőzött állati testfolyadékkal. A gyereket kezelő orvos megfertőződésével kapcsolatban merült fel az a nagy visszhangot kiváltó feltételezés, hogy a baromfivírus esetleg emberről emberre is terjed. Az OKI főigazgató-helyettese szerint azonban nem bizonyítható egyértelműen, hogy az orvos a kisfiútól vagy netán korábban egy baromfitól kapott volna H5N1 vírust, amelyre szervezete ellenanyagot termelt. Az emberről emberre terjedés elmélete ellen szól az is, hogy a fertőzöttek családtagjainak vérében nem találtak baromfivírus jelenlétére utaló nyomokat, holott ott jóval nagyobb a cseppfertőzés esélye. Jellemző módon az eddigi betegek között is nagyrészt olyan emberek voltak, akik csirkékkel kerültek közvetlen kapcsolatba. Az avar izzásához hasonlítja a mostani helyzetet dr. Straub Ilona, amikor egyelőre nem lehet tudni, elalszik-e a tűz, vagy hirtelen lángra kap; mindenesetre lehetőség adódott egy olyan folyamat tanulmányozására és ellenőrzésére, amelyben állati vírusból esetleg kialakul egy újabb, immár emberekre is veszélyes influenzavírus-törzs. A WHO-nak ma kiterjedt ellenőrző rendszere van a járványok korai felismerésére. Nagyobb influenzafertőzések esetén az országok hetente küldenek részletes adatokat az ottani vírusok tulajdonságairól, így nagyon korán lehetőség nyílik egy esetleges új vírustörzs tenyésztésére, elölésére és ebből hatásos oltóanyag gyártására. Joób Sándor INFLUENZA (Magyar Hírlap 1998-02-13) NÁTHA ELLEN NINCS PIRULA Az influenza elleni védekezésre azonban talán hamarosan lesz. A humán kísérletektől mindenesetre azt várják - ha minden az elképzelések szerint halad, és a szer beváltja a hozzá fűzött reményeket - hogy a jelenlegi védőoltások mellett tabletták állnak majd rendelkezésre a tömegeket sújtó betegség ellen. A GS 4104 elnevezésű hatóanyag - amint azt állatkísérletek már bizonyították - mind a megelőzésben, mind pedig a betegek kezelésében használható. Az új gyógyszer piacra dobásáig azonban még néhány évnek el kell telnie. Az amerikai kutatók elképzelése és szándéka szerint az "influenzaidényben" napi egy-két tabletta távol tartja majd a vírust. A szer az influenza több vírustörzse ellen is hatásos, a közönséges megfázást azonban nem kúrálja. Hatásmechanizmusában ugyanis azt az enzimet támadja meg, amely a vírusok szaporodásához szükséges. ABC - DE MOST MÁSKÉPPEN Az influenza vírusok a bennük található fehérjék alapján sorolhatók az úgynevezett A, B, illetve C típusba. A legveszélyesebb közülük az A-vírus, amely rendkívül változékony megjelenésre képes. Amennyiben az A-vírus fehérje-szerkezetében hirtelen, jelentős változás alakul ki, akkor új vírus születik, melyre szinte minden ember fogékony. Így könnyen és gyorsan okozhat világjárványokat. Az elmondottakból is következik, hogy hosszú távú és minden szempontból megfelelő védelmet szinte lehetetlen biztosítani vele szemben. Az első A-vírust 1933-ban azonosították, ez "H1N1" altípusú volt. 1957-ben alakult ki a H2N2 nevű "ázsiai influenza", majd '68-ban a H3N2 altípusba sorolt hongkongi vírus. A szakemberek érdekességként említik azt a tényt, hogy 1977-ben visszatért az elsőként azonosított típus, ami azóta a hongkongi vírustörzzsel együtt fordul elő. A járványok beköszöntét, terjedését, méreteit nehéz megjósolni. A déli féltekén az ottani influenza-szezon végére, nem jelentek meg olyan új vírustörzsek, amelyek szerkezetükben jelentősen eltértek volna a "szokásostól". Ez megnyugtató tény. Egyébként ebben a szezonban is (mint eddig legtöbbször) az év végére várták, illetve az új év elejére prognosztizálták az influenza hazai megjelenését, (szerencsére ez idáig semmiféle jóslat nem vált be). IDÉN MEGÚSSZUK? Influenza-járványra utaló jeleket mindeddig sem hazánkban, sem a környező országokban nem tapasztaltak - közölték az Országos Közegészségügyi Intézet utódjánál, az Epidemiológiai Központban, ami igazán megnyugtatóan hat az idei későn kezdődött télben. Szakemberek véleménye szerint szinte kizárható, hogy világméretű influenza- járvány előhírnökei lennének azok a megbetegedések, amelyeket a hongkongi szárnyasok okoztak, az elmúlt év folyamán. Ehhez képest persze az orvosok tanácstalanul álltak azon eset előtt, amikor az új év elején meghalt egy 6 éves kislány - napjainkig az utolsó áldozat -, akiről úgy látszott, hogy kezd fölgyógyulni a fertőzésből, s ezért kezelői további lábadozásra hazaengedték. Ami az ez idő tájt többnyire menetrendszerűen megérkező influenza-járványt illeti, egyelőre jövetelének nincs semmi jele. Európában az influenza-vírusok általában a tél derekán, illetve végén aktivizálódnak. Az olyan világméretű influenza-járványok kialakulásában, mint amilyen az 1918-as, az 1957-es, illetve a 1968-as volt, alapvető szerepet játszott, hogy egy addig ismeretlen influenza-vírus alakult ki, amely emberről emberre terjedt - nyilatkozta a központ megbízott főigazgatója. A Hongkongban először 1997. májusában, majd az év végén is több emberéletet kioltó vírus nem új és nem ismeretlen: a baromfik között korábban is többször, több helyen izolálták az úgynevezett H5N1 vírust. A kórokozó többnyire állatról került az emberre, és csak néhány esetben fordult elő, hogy emberek közötti kontaktus útján terjedt. De, mert nem lehetett kizárni, hogy a kórral mégis megfertőzheti egyik ember a másikat, a hongkongiak úgy döntöttek: kiirtják a veszély fő forrását jelentő baromfi-állományt. Mivel az utóbbi időszakban alapos vizsgálatokat végeztek a WHO szakemberei Kína azon részén, ahonnan a szárnyasokat exportálták, arra a következtetésre jutottak, hogy a fertőzést nem innen hurcolták be Hongkongba. A baromfiak behozatalára vonatkozó tilalmat azóta le is fújták. Ez aláhúzza a magyar szakemberek azon véleményének jogosságát, miszerint nem valószínű, hogy az említett megbetegedések egy világméretű járvány kezdetét jelezték volna. Az influnza figyelőszolgálatok Hongkongban sem regisztrálnak nagyobb számban előforduló esetet, míg a világjárványokban eddig minden esetben hirtelen, szinte robbanásszerűen nagyon sokan fertőződtek meg. A VILÁGJÁRVÁNY LEFÚJVA (Magyar Hírlap 1998-02-17) Bár a szakértők egy része feleslegesnek tartotta a csirkék millióit érintő tavaly évvégi tömegmészárlást, - mellyel Hongkong az új influenza altípustól kívánt szabadulni -, a gázparancsot kiadók elérték a céljukat. Az Egészségügyi Világszervezet január 28-a óta nem jelentett újabb fertőzéseket, az addig regisztrált 18 betegből hatan haltak meg. Bár korábban a világjárvány esélyét sem lehetett nyugodt szívvel cáfolni, a napokban már inkább a naganói téli olimpiára összeverődőtt tömegben terjedő, szezonális influenza megbetegedésekkel van tele a világsajtó. Mint azt dr. Berencsi György virológustól, az Országos Epideimológiai Központ virológiai osztályának vezetőjétől megtudtuk, bár már négy betegnél mutatták ki itthon az Influenza-A jelenlétét, tehát a vírus itt van, járvány kezdetére utaló jeleket nem tapasztaltak. Mint megtudtuk, a Hongkongból fenyegető A-H5N1-es vírusaltípusból készült reagensek nem vesznek kárba, azok tartósíthatók és maga a vírus is visszakerült az itthon tárolt altípusok közé, a törzsközpontba. Bár tenger híján bálna és delfinvírust nem tartunk, a madarak hordozta altipusokból többféle is van az intézetben. Komornik Vera JEGELT VÍRUSOK, FAGYASZTÓ TÁVLATOK (Magyar Hírlap 1998-02-24) Amerikai kutatók hamarosan teljes egészében feltérképezik a 80 évvel ezelőtt világszerte pusztító spanyolnátha vírusának szerkezetét. Az amerikai hadsereg patológiai intézetének munkatársai egy alaszkai falucska fagyott földjébe eltemetett holttestek exhumálása nyomán jutnak hamarosan a tudományos világban nagy érdeklődéssel kísért eredményre - jelentette a The Washington Times. Több spanyolnáthában elhunyt helyi eszkimó egyikének maradványában bukkantak rá a félelmetes vírus genetikai örökítőanyagára. A vírus 1918-ban a kis település lakóinak 85%-át megölte. A kutatás vezetőjének (Jeffrey Taubenbergernek) korábban már sikerült néhány mintára bukkannia a betegségben elhunyt amerikai katonák formaldehidben megőrzött holttestének tüdőszövetében. Az alaszkai helyszín azért tűnt már kezdettől fogva ígéretesnek, mert az influenzavírus RNS-lánca rendkívül bomlékony ugyan, de remélni lehetett, hogy a szinte állandóan fagypont alatti hőmérsékletű földbe temetett testek valamelyikében - mintegy lefagyasztva - épen maradt a vírus genetikai örökítőanyagának legalább egy része. Nagy szerencséjükre ráleltek egy elhunyt kövér asszony testére, akinek szerveit nagy tömegű zsírszövete az elmúlt 80 év során nagyon jól megvédte az időnkénti felolvadástól, és ezekből a szervekből sikerült mintát venniük a vírus genetikai örökítőanyagából. Az amerikai kutatók erősen remélik, hogy a korábbi leletek, valamint a mostani, szenzációsnak számító alaszkai minták hozzájárulnak a spanyolnáthavírus teljes szerkezetének feltérképezéséhez. A terjedés vélt helyszíne alapján - jobb híján -, véletlenszerűen spanyolnáthának nevezett rettegett fertőzés 1918-ban hivatalos adatok szerint 21, becslések szerint azonban legalább 40 millió embert ölt meg. A korábbi tapasztalatokkal ellentétben ez a vírus leginkább a fiatal felnőttek, a 20-40 év közötti populáció köréből szedte áldozatait, akik 3-4 nap alatt, szörnyű kínok között pusztultak el. A spanyolnátha vírusának modellezését azért tartják ma fontosnak, mert a szakembereknek meggyőződése, hogy a világnak hamarosan egy újabb drámai erejű influenzajárvánnyal kell szembenéznie. Az amerikai kutatók utalnak arra, hogy az 1700-as évekig visszamenő adatok bizonyítják: világméretű influenzajárványok 10-30 évenként érik a világot. Az évszázad legutóbbi két nagy járványa az 1957-es ázsiai, illetve az 1968-ban dühöngő úgynevezett hongkongi influenza volt. Minden jel arra mutat tehát, hogy mostanában újra esedékes egy nagyszabású járvány. A szakemberek meggyőződése szerint a különböző világjárványokat okozó vírusok szerkezetének alapos vizsgálata hozzásegíthet annak előrejelzéséhez, hogy az emberiségnek mire kell felkészülnie. NYOLCSZÁZEZREN INGYEN KAPHATNAK VÉDŐOLTÁST (Magyar Hírlap 1998-11-03) Visszatérő fenyegetés: az influenza Lázad van, csöpög az orrod, nem kapsz levegőt, úgy érzed, szétmegy a fejed, fáj a kezed és a lábad - igen, ez az, beköszöntött az influenza ideje. Megérkezett a fájdalmat hozó ötödik évszak, a náthás télelő. Csak előremenekülhetsz, bekopogsz az orvoshoz és védőoltást kérsz. Novemberben ingyen, de pénzért már most is kapható. Jóllehet évszázadok óta retteg az ember a lázzal járó, pusztító kórtól, az influenzától, a védelmet mégis csak a huszadik század második felében találták meg a kutatók. Orvostörténeti feljegyzésekből és krónikákból ismert az angol izzadás (az influenza állítólagos elődje) - más néven febris miliaris - nevű gyilkos betegség, teljesen legyőzni mégsem tudta az ember. Az angol láz annak idején főleg a fiatal férfiakat vette célba. A feljegyzések szerint megkímélte az aggokat és a gyerekeket, holott ismert, hogy mai utóda kimondottan a legyöngült szervezetre gyakorol végzetes hatást. A XVI. század elejéig az influenza elődje, e különös lázas kór jórészt a brit szigetekre korlátozódott, a harmincas évektől átterjedt Észak-Európára, és a földrész más tájain is felütötte fejét az azonos kórképet mutató járvány. A hírhedt spanyolnátha néven feljegyzett epidemia világméretű járvánnyá duzzadt 1918-ban. Voltak olyan európai országok, ahol a lakosságnak a felét megfertőzte, és a betegeknek több mint 1 százaléka belehalt. Főként a húsz és ötven közötti aktív férfilakosságot támadta. A halál oka a szövődményként fellépő tüdőgyulladás volt. Húszmillióan haltak bele, többen voltak, mint az első világháború áldozatai. Ma is igen változatos arcot mutat az influenza, vagy más néven grippe. Fő válfaja az A és B vírus vagy ezek kombinációja. Folyton-folyvást változik, s ehhez kell alkalmazkodni a szérumnak is. A világ laboratóriumaiban, így itthon is, jó előre próbálnak fölkészülni, megcélozni a várható mutánst, s előállítani a tyúktojásból kifejlesztett szérumot. Az emberek sem egyformán reagálnak a védőoltásra, mert kinek-kinek más az immunitása. Néhány éve még azon folyt Magyarországon a vita, támogassa-e az egészségpénztár a védőoltást, majd később, hogy milyen mértékben. Csak a hazait dotálja vagy a külföldit is. Mára kialakult az egységes rendszer, minden szérum ötvenszázalékos térítést kap. A három külföldi vakcina ára így 555, 518 és 489 forint, a magyar pedig 416. De ez utóbbinál külön-külön véd az A és a B vírus. A védőoltást idén sem kaphatjuk recept nélkül, jóllehet már korábban felmerült ez az igény. Aki úgy érzi, szüksége van rá, felírathatja a háziorvosával, majd visszaballag hozzá, és beoltatja magát. A térítéses vakcina mellett több százezer ingyenes szérum áll azok rendelkezésére, akiknek hivatásuknál fogva jár a fokozott védelem. Ők az egészségügyben, a szociális szférában dolgozók, és azon rétegek, akik szintén védelemre szorulnak - az idősek, a betegek. Ez utóbbi csoportba tartozók a háziorvostól kérhetik az ingyenes védőoltást, az orvosok saját hatáskörükben döntik el, ki juthat hozzá térítés nélkül. Dr. Straub Ilona, a járványügyi központ főigazgatója nyilvánosságra hozta, hogy idén a tavalyinál lényegesen több, 800 ezer adag térítésmentes szérumot juttatnak el novemberben a háziorvosi rendelőkbe. Ma már nem az a kérdés, szükséges-e a védőoltás vagy sem, hisz az Egyesült Államokban 1975-ben elkezdett nagy influenza elleni kampány bebizonyította jogosultságát. Akkor New Jerseyben járvány tört ki a frissen besorozott katonák közt. Tarolt a vírus, s ezt követően Gerald Ford elnöki rendeletben adott utasítást a védőoltásra. Négy gyógyszergyár állt rá a vakcina gyártására, s több mint 200 millió dózist osztottak ki közel 100 millió dollár értékben. b. e. AZ ÉLETMENTŐ VAKCINA (Magyar Hírlap 1998-11-03) A védőoltás nem újkeletű. Az első tömegméretű nagy kísérletet, az ezreket érintő védőoltást 1914-ben alkalmazták az orvosok. A német hadvezetés parancsba adta, hogy minden harctéren megsebesült katona kapjon tetanusz elleni szérumot. Sikerrel járt az akció, ezt követően szinte megszűnt a sebesültek között taroló halál, a katonáknak mindössze 0,4 százaléka halt bele a sérülésbe. E szérum csak három hétig nyújtott passzív védelmet. Így nagy tömegben állították elő, s 1915-ben havonta százezer dózis készült a laboratóriumokban. Az influenza elleni szérum a hetvenes években kezdett terjedni, hozzánk a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején ért el, s tömeges alkalmazása az elmúlt két- három évben terjedt el. Korábban gyanakodva figyelték az emberek, nem hittek benne, attól tartottak, épp a vakcina váltja ki a bajt. Az eltelt két-három influenzajárvány győzte meg a kétkedőket, érdemes kérni ilyentájt az orvostól az ijekciót. INFLUENZAJÁRVÁNYOKBAN REGISZTRÁLT MEGBETEGEDÉSI ÉS HALÁLOZÁSI SZÁM (Világgazdaság 1999-10-13) Év Esetek Halottak száma száma ---------------------------- 1980/81 364.000 25 1983 1.176.000 407 1986 1.391.000 610* 1988/89 650.000 100 1992 560.000 103 1993 973.000 48 1994 440.000 51 1996 480.000 107 ---------------------------- * KSH-adat 3 év kivételével az influenza okozta halálozások száma magasabb volt, mint az összes bejelentett fertőző betegség következtében Forrás: OEK KÓRTÖRTÉNET (Napi Magyarország 2000-01-17) Az influenzajárványok végigkísérték az emberiséget történelme során. A kórokozó változékonysága miatt azonban eredetét nehéz kinyomozni. Athént Kr. e. 430-ban támadta meg a kór, Charlemagne seregét pusztította Kr. u. 876-ban, de meggyőző bizonyíték van arra, hogy a XVI. században is felütötte a fejét. Az első feljegyzett nagy járvány 1580-ban volt, és végigsöpört Afrikán és Európán. Ezreket ölt meg 1647-ben, amikor a Karib-tengertől indult pusztító útjára Új-Anglia felé. Tömeges elterjedését a XVI. században figyelték meg először Európában. Elnevezése olasz eredetű (influenza oli freddo annyit tesz, mint a hideg hatása) és az 1743. évi járvány óta használatos. 1918-19-ig nem számított a legsúlyosabb kórok közé, akkor azonban a "spanyol nátha" 40 millió ember halálát okozta világviszonylatban. De vajon mi idézhette elő ezt a hatalmas járványt ilyen rövid idő alatt? A kérdésre a választ egy közös amerikai, kanadai, norvég és brit kutatócsoport próbálta megtalálni a Spitzbergákon, ahol is 1918 októberében spanyol náthában elhunyt szénbányászok megfagyott maradványaiban kísérelték meg felfedezni a halálos vírust. A kutatások eredményeképpen néhány hete Londonban bejelentették: sikerült megtalálni a kórokozót. A kísérlet eredményei azt bizonyítják, hogy a ma ismeretes kezelési eljárások már elbánhatnának egy ilyen betegséggel, amennyiben az ismét felütné a fejét. Az utóbbi 100 évben egyébként három hatalmas influenzajárvány vonult végig a földön: az 1889-1890., az 1918-1919., végül az 1957. évben. Nagyobb járványokra 30-40 évenként, kisebb járványokra 2-3 évenként lehet számítani, rendszerint a téli, kora tavaszi hónapokban: hazánkban egy-egy ilyen járvány alkalmával 1,5-2 millió ember jelentkezik orvosnál, a halálos áldozatok száma - akik elsősorban a csecsemők és a 60 éven felüliek köréből kerülnek ki - 700-1700 között van. Tünetek Az első tünetek: láz, fejfájás, izomfájdalmak. Az általános tüneteket gyakran kísérik légúti panaszok: torokszárazság, rekedtség vagy ellenkezőleg: bő váladékképződés a légutakban, hányinger, hányás. Lefolyás A szövődménymentes influenza átlagosan 5-6 napig tart, 3 napos átlaggal. Szövődmények Tüdőgyulladás, agyvelőgyulladás (csak ritkán fordul elő), idegrendszeri tünetek, hasmenés, szívizomgyulladás, bőrkiütések. A fertőzés terjedése A kórokozó elsősorban cseppfertőzés útján terjed, de a váladékokkal fertőzött tárgyak, továbbá a zsebkendőre rászáradt váladék elporlása útján is terjedhet. Védekezés Fertőzésveszély esetén ajánlatos fokozott figyelmet fordítani a higiéniára, azoknak a helyiségeknek a takarítására, ahol sok ember fordulhat meg. Az immunrendszer erősítésére C-vitamin-kúra javallott, de betegség esetén - ha az szövődményektől mentes -, nem ajánlott a gyógyszeres kezelés. Védőoltás Az általában január eleje és március vége között terjedő influenzajárványokkal szemben minden évben érdemes már október közepe és november vége között oltással védekezni, hogy elegendő idő legyen a vakcina hatásának kifejlődésére. Az influenza ellen ajánlatos beoltani a 65 éven felülieket, a szociális és a nyugdíjasotthonokban élőket, az idült tüdő- és szívbetegségben szenvedő felnőtteket, és gyermekeket, a cukorbetegeket, a májbetegeket, valamint a terhességük második-harmadik szakaszában lévő nőket. t. AZ INFLUENZA ÉS A KÖZÖNSÉGES MEGFÁZÁS (Délvilág 2001-01-20) Az emberek többsége egy komolyabb megfázást influenzának vél, és sokan nem is tudják, hogy különbség von az "egyszerű" meghűlés és az influenza között, jóllehet a két betegség tünetei nagyon eltérőek. INFLUENZA KÖZÖNSÉGES MEGFÁZÁS A tünetek A tünetek hirtelen jelennek meg A tünetek fokozatosan megjelenése és órákon belül rosszabbodnak. fejlődnek ki. Torokfájás Rendkívül erős Torokkaparás, de nem torokfájás. nagyon erős. Hőmérséklet Magas láz, akár 41 °C is Általában enyhe hőemelkedés. lehet. Fejfájás Erős fejfájás Esetenként enyhe fejfájás. Fájdalmak Az egész test fáj, különösen Enyhe fájdalom, általában az ízületek. a lábakra korlátozódik. Fáradtság, gyengeség érzése. Köhögés, A köhögés gyakori, tüsszögés Gyakori a tüsszögés tüsszögés ritkán fordul elő. és az orrdugulás. A betegség 1-2 hétig rosszullét, gyakran Gyorsgyógyulás. lefolyása mellkasi problémák. Súlyosak: pl. tüdőgyulladás, Komplikációk bronchitis, gyermekeken Enyhék. középfülgyulladás. ÚJRA ITT VAN (HVG 2000-01-22) Terjed az influenzajárvány Európa számos országában már megteltek a kórházak: nehezen tudják elhelyezni az influenzától és annak szövődményeitől szenvedő, sokszor intenzív ellátásra szoruló betegeket. Az amerikaiak most "kóstolgatják" az új, influenza elleni szereket, amelyek ezen a télen kerültek először forgalomba, Magyarországot pedig - az előrejelzések szerint - még csak most éri el a járvány. Az egyik leedsi közkórház orvosai december óta nem jutottak hozzá, hogy megoperálják azt a 74 éves asszonyt, akinek nyelőcsőrákja van. Félő, hogy időközben a betegség tovább terjed a szervezetében, ráadásul csak a műtéttől várható, hogy a csövön keresztül táplált idős páciens visszatérhet a normális evés-iváshoz. A nyolcórásra tervezett beavatkozás négyszeri elhalasztása miatt meglehetősen zaklatott betegnek és nem kevésbé feldúlt családjának a kórház orvosigazgatója, Hugo Mascie-Taylor azt mondta, mindez az idős hölgy érdekét szolgálja, hiszen a műtét után az intenzív osztályon kell majd elhelyezni, ahol viszont jó ideje egyetlen hely sincs. Nem a leedsi az egyetlen közkórház Nagy-Britanniában, ahol a tavaly december óta egyre súlyosbodó influenzajárvány áldozatai foglalják el az intenzív kezelésre alkalmas ágyakat: a legtöbb gyógyító intézmény további várakozásra kárhoztatja mindazokat, akiket nem sürgős megműteni. A brit influenzafigyelő szolgálat legfrissebb adatai szerint január első hetében minden 100 ezer lakosból 200-an szenvedtek főként a vírus Sydney-A típusú, két éve már Európában cirkuláló változatától. Influenzajárványnak azonban hivatalosan csak akkor tekintik a betegséghalmozódást, ha ez a szám eléri a 400-at, amire utoljára az 1989-1990-es szezonban volt példa, amikor a járvány csúcsán 100 ezer emberből 534-en estek ágynak, s összesen 29 ezer halálos áldozatot szedett a kór. A járványügyi szakemberek szerint tehát a helyzet még nem válságos, ám a kórokozók már a parlament alsóházában is lázas politikai vitákat váltottak ki. Tony Blair miniszterelnök és Alan Milburn egészségügy-miniszter szerint "az elmúlt évtized legnagyobb influenzajárványa" nehéz helyzetbe hozta ugyan az állami egészségügyi szolgálatot (NHS), de az orvosok és ápolók megbirkóznak feladatukkal. Az ellenzék - akárcsak az érintett betegek - viszont úgy vélekedik, az állandóan túlterhelt NHS-t egy átlagos méretű influenzajárvány is térdre kényszeríti, a forráshiánnyal küszködő brit egészségbiztosítási rendszer végnapjait éli, s a kormány csupán takaródzik a járványnyal, azt okolva minden nehézségért. William Hague, a konzervatív párt vezére azt is a miniszterelnök orra alá dörgölte, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint Nagy- Britannia egyike a legkevésbé felkészült európai országoknak, már ami az influenza kezelését illeti. Persze a járványtól függetlenül is állandó politikai és pénzügyi vita tárgya: működhet-e megfelelően az NHS alacsony adók mellett? (Az NHS működési költségeinek több mint 80 százalékát az adóbevételekből fedezik, s az egészségügyi feladatok több mint 80 százalékát látja el, míg a fennmaradó részt a magánszektor.) Kormányra kerülésekor a Munkáspárt az NHS színvonalának emelését és az adók csökkentését is megígérte, sőt, amellett is elkötelezte magát, hogy különféle intézkedésekkel 100 ezerrel mérsékeli a kórházi ellátásra várakozók számát. A nem életmentő kezelésre, beavatkozásra, például szürkehályog- vagy sérvműtétre heteket-hónapokat várók száma meghaladja az egymilliót a szigetországban, s ötvenezernél is többen állnak egy évnél hosszabb ideje sorban. Már kórházi várólistára is csak az kerülhet, aki járóbetegként türelemmel kivárta sorát a megfelelő szakrendeléseken, ahol kitöltötték beutalóját. A kormány kimutatásai szerint 1997 márciusától tavaly novemberig 79 ezer fővel csökkent a várólista, ám ezt az eredményt aztán alaposan megtépázta a hosszúra nyúlt karácsonyi-szilveszteri szabadságolások alatt szünetelő kórházi "operatív" munka és az azóta súlyosbodó járvány. Az állami egészségügyi kiadások növekedésének úgy kíván határt szabni a kormány, hogy erősíti a kórházinál olcsóbb háziorvosi és szakorvosi alapellátást, telefonos tanácsadó rendszert épít ki, ahol szakképzett nővérek segítik megoldani a hozzájuk fordulók problémáit. Mindezek ellenére az idén is elmulasztották beoltani az idősek többségét influenza ellen, s a legveszélyeztetettebb korosztályból csak minden negyedik kapta meg időben a vakcinát. Nagy-Britanniában egyébként tízezer lakosra 45 közkórházi ágy jut (Magyarországon 83), s az egész országban mindössze 1200 - az életfunkciók mesterséges fenntartására is alkalmas, igen jól felszerelt - intenzív ágyat működtetnek. Így azután a mostani helyzetben, amikor 30 százalékkal nőtt a kórházakba felvettek száma, naponta hozzák nyilvánosságra, hány intenzív ágy áll szabadon: január 11-én például az egész országban 22 darabos volt a "kínálat". A gondokat tovább növeli, hogy az egészségügyi személyzet 40 százaléka is beteget jelentett, s az alacsony fizetések miatt eddig is krónikus nővérhiány - 15 ezer állás betöltetlen - most akuttá vált. Ezért az ellenzék már két hete azt szorgalmazza, hogy a kormány szükség esetén vegyen igénybe helyeket a magánbiztosítók kezében lévő kórházakban is - kerül, amibe kerül. Európa-szerte is több millióan nyomják az ágyat. A legfrissebb WHO-járványjelentések szerint a skandináv országokat, továbbá Hollandiát, Svájcot csakúgy elérte a kór, mint a melegebb éghajlatú Spanyolországot vagy Olaszországot. A köznyelvben csak "ausztrálnak" keresztelt influenzavírust Olaszországban január első hetében mutatta ki először a genovai egyetem laboratóriuma. "A helyzet teljesen normális. A következő hetekben, főleg az északi országrészben a megbetegedések számának növekedésével lehet számolni" - nyugtatta a lakosságot Isabella Donatelli, az országos közegészségügyi intézet influenzafelelőse. Ehhez képest napok alatt mintegy negyedmillióan estek ágynak, és a kórházak gyorsan megteltek; január közepén már 2 millió megbetegedést regisztráltak. Az olasz kórházakat és az egészségügyi rendszert is kemény próbának teszi ki a megbetegedések számának hirtelen megugrása. Már eddig sem minden beteg jutott kórházi ágyhoz, sokukat a folyosókon helyezték el. Milánóban, Rómában és Nápolyban egyszerűen zárolni kellett a betegfelvételt, s ideiglenesen megnyitották a civilek előtt a katonai kórházakat is. Szokás szerint megindultak a viták is: Mario Falconi, a családorvosok szakszervezetének főtitkára szerint a területi egészségügyi pénztárak elhanyagolták az influenza elleni védekezést. A családorvosok nem kaptak térítéses oltóanyagot, csak a szakrendelőkben lehetett meglehetősen bürokratikus eljárással vakcinához jutni, így a lakosság zöme nem is részesült védelemben, holott ez lett volna a hatásos megelőzés. A vírusszakértők - a már említett genovai egyetem, ahol egy Influnet nevű szolgálat az országos adatokat összesíti, és a milánói egyetem virológiai intézete - azonnal cáfolták ezt: az oltás hasznos, de nem ad teljes védettséget, s főleg nem elég hatásos a szövődmények ellen, hangoztatta Alessandro Zanetti, a milánói intézet igazgatója, aki szerint az idei influenzajárvány nem nagyobb a korábbiaknál, legfeljebb a szövődmények száma több. Zanetti még hozzátette, a betegséget lehetőleg otthon kell kezelni, s nem kórházban. A labda így visszakerült a családorvosokhoz, akik azért is vád alá kerültek a sajtóban, mert sokan közülük év végi szabadságra mentek, és nem voltak elérhetők január első napjaiban, amikor a járvány elkezdődött. Több esetben eljárást is indítottak a kamarák, mivel törvény írja elő, hogy a családorvos távolléte idejére köteles helyettesről gondoskodni. A római egészségügyi minisztérium most rendeletben írta elő a családorvosoknak, hogy reggel 8-tól este 8 óráig legyenek elérhetőek, ami persze általános zúgolódást váltott ki azok részéről, akik addig is erejüket megfeszítve látták el betegeiket. Franciaországban a Pasteur közegészségügyi intézet adatai szerint január eleje óta 1-1,5 milliónyian váltak napokig munkaképtelenné magas lázzal és légúti, valamint gyomor- és bélpanaszokkal. Az olasznál sokkal jobb francia egészségügyi szolgálat is súlyos gondokkal küszködött, s fő kórokozóként itt is az "ausztrál" vírust mutatták ki a járványügyi laboratóriumok. A szakemberek azért álltak kissé értetlenül a jelenség előtt, mert az idei védőoltás erre a kórokozóra is "szólt", és a lakosság az idén is legalább olyan vagy nagyobb mértékben folyamodott oltáshoz, mint a korábbi években: az idősek 85 százaléka megkapta a "Sydney" elleni vakcinát. Az Egyesült Államokat sem kíméli az influenzajárvány, s így sokaknak lehetőségük lesz kipróbálni a két új vírusölő készítményt, amelyek most kerültek először a gyógyszertárakba. A zanamavir hatóanyagú, spray formájában a légutakba spriccelendő készítményből már a karácsony előtti héten 51 ezer darab fogyott, egy másik gyógyszergyár oseltamivirtartalmú tablettájából pedig 45 ezer adagot írtak fel a háziorvosok. Mindkettőt legkésőbb az influenzatünetek megjelenésével egy időben kell alkalmazni, s bár nem olcsóak - 45-65 dollár közötti árat kérnek értük a patikusok -, csökkentik a kór időtartamát és lefolyásának súlyosságát. A zanamavir felvértezi a nyálkahártyát a vírus támadása ellen, így használóját megvédheti a családban dúló fertőzéstől. A nagy reklámkampánnyal beharangozott új gyógyszerek nem teszik szükségtelenné a védőoltást, amelyet az USA-ban a 65 évnél idősebbek kétharmada minden évben megkap. Ugyanez a gyógyszer meglehetősen nagy vihart kavart Nagy-Britanniában: az állami egészségügy nem kívánja finanszírozni a Glaxo Wellcome cég új készítményét. Attól tartanak ugyanis, hogy a teljes áron 24 fontba (1 font = 406 forint) kerülő, vírus elleni szer olyan népszerűségnek örvendene, hogy egy influenzaszezonban 100 millió fontot venne ki az NHS gyógyszer-támogatási kasszájából. KÖRÜL VAGYUNK VÉVE (HVG 2000-01-22) Nem nehéz megjósolni, hamarosan felzárkózunk Európához, s Magyarországon is kezdetét veszi az influenzajárvány. Jóllehet minden télen élcelődés tárgya, mikor is veszi észre - pontosabban ismeri be - az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) vezetője, hogy járvány van, valójában ez a "beismerés" sem nem ront, sem nem javít a betegek helyzetén. A kórházak, az iskolák vezetői ugyanis saját hatáskörükben rendelhetnek el látogatási korlátozást, illetve a hiányzók nagy száma miatt tanítási szünetet. A járványügyi szakemberek makacsul ragaszkodnak ahhoz, hogy ha nem influenzakórokozókat azonosítanak - hanem mint tavaly is, a légzőszervet megtámadó RS vírust vagy közönséges náthát, amely a szenvedő számára nem sokban különbözik az "igazi" influenza okozta kellemetlenségektől -, nem hajlandóak járványról beszélni. A felső légúti megbetegedések halmozódásának kezdetétől kijelölt orvosok jelentik a náluk előforduló influenzagyanús eseteket, s amikor már a megszokottnál jóval több az ilyen panasszal belgyógyászhoz forduló beteg, akkor minden doktor járványügyi figyelőállásba helyezkedik. Mivel az influenzavírus azonosításához kétszer kell egy betegtől vért venni, és ezt a tortúrát nem mindenki vállalja szívesen, a járványügyi laborok némi késéssel lehetnek tanúi a vírus felbukkanásának. Határozott mérőszáma sincs annak, hány eset után kell "járványriadót fújni", hiszen a megbetegedések számának gyors emelkedése, a 100 ezer lakosra jutó száma, illetve körzetenkénti halmozódása mind nyom a latban. A legfrissebb adatok szerint 1998 novemberétől 1999. október végéig 960 ezren, elsősorban az idősebb korosztály és a különféle krónikus betegségben szenvedők kapták meg ingyen az influenza elleni védőoltást. Közel 200 ezren pedig receptre maguk váltották ki a vakcinát. Minél jobban "hasonlít" az oltóanyag a közelgő járványt okozó vírushoz, annál nagyobb védelmet nyújt: a beoltottak 70-90 százaléka ellenállhat a kórokozó támadásának. Nemzetközi adatok szerint az influenzával összefüggésbe hozható halálesetek 90 százalékát a 65 évesnél idősebbek körében jegyzik fel. A tavaly novembertől Magyarországon garázdálkodó vírusok a szokásosnál több szövődményt okoztak, s valószínűleg nem lesz ez másként a még előttünk álló influenzajárványban sem. A szakembereknek szóló, heti járványügyi tájékoztatást adó Epinfóban már októberben felhívták az orvosok figyelmét arra, hogy a legtöbb halálesetet okozó szövődmény (évente 10-30 ezer megbetegedés, amelynek 10 százaléka végzetes), a tüdőgyulladást okozó pneumococcus ellen van védőoltás, amelyet az influenza elleni vakcinával egyszerre is be lehet adni. Ezt azonban nem kell évente megismételni, mint az influenza ellenit, elegendő egyszer megkapni. Az 1,5 milliós 65 év feletti korcsoport 3 százalékának van már ilyen védettsége, ami a két évvel ezelőtti 1 százalékhoz viszonyítva szép fejlődésnek mondható, de az ideálisnak tekinthetőtől azonban éppen 97 százalékkal marad el. MEGIDÉZIK A SPANYOLNÁTHÁT (Blikk 2002-05-07) LONDON - John Oxford virológusprofesszor vezetésével egy angol kutatócsoport merész vállalkozásra szánta el magát: a hajdan óriási pusztítást végző spanyolnátha kórokozójának felkutatására exhumálnak egy 84 évvel ezelőtt eltemetett holttestet - adja hírül az AFP. Az 1918-as járványban 40 millióan haltak meg világszerte. A kórokozó rendkívüli életképességét bizonyítja, hogy olyan ritkán lakott, távoli övezetekbe is eljutott, mint Alaszka, vagy Norvégia északi része. A tudósok tisztában vannak vállalkozásuk veszélyességével. A kór áldozatait a járvány idején kivétel nélkül el kellett égetni. Egyedül az 1918-ban meghalt Phyllis Burnt, egy 20 éves korában elhunyt fiút temették el ólomkoporsóba, lehetőséget adva a következő generációk tudósainak a kutatásra. A biztonság kedvéért a koporsót annak idején még téglával is befalazták. Ha a család leszármazottai nem járulnak hozzá az exhumáláshoz, a brit belügyminiszter engedélyezheti a tetem felszínre hozatalát. hg LEGNAGYOBB INFLUENZAJÁRVÁNYOK MAGYARORSZÁGON (Magyar Nemzet 2004-01-09) Év Betegek Halottak száma száma 1996 480.000 107 1994 440.000 51 1993 973.000 48 1992 560.000 103 1988/89 650.000 100 1986 1.391.000 610 1983 1.176.000 407 A LEGSÚLYOSABB INFLUENZAJÁRVÁNYOK A VILÁGBAN (Magyar Nemzet 2004-01-09) 1918 spanyol influenza 1957 ázsiai influenza 1968 hongkongi influenza 1977 orosz influenza (Az elnevezés azokra a nemzetekre utal, ahonnan a betegség eredt, de ma már tudjuk, hogy mind a négy járvány Kínában kezdőtött.)