MIÓTA HERENDI LÉTEZIK – HAMISÍTJÁK (Magyar Hírlap 1994-10-13) MH információ - A herendi porcelánt bizony azóta hamisítják, mióta csak létezik – úgy 150 éve. Más kérdés, hogy milyen minőségben, s hogy a cégvezetés "rendületlenül harcol" a hamisítók ellen. Kovács József, a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. vezérigazgatója kérdésünkre – hogyan tudnak védekezni a hamisítások ellen? – így válaszolt: "Lényegében sehogy, csak próbálkozunk. Hallatlanul nehéz ugyanis bizonyítani, hogy melyik az igazi herendi és melyik a hamis. Az úgynevezett fehér (festetlen) porcelán nem hamisítvány, hanem nálunk készül, mármost ha arra ráfest egy volt herendi szakember, hát meg nem lehet állapítani, hogy nálunk készült-e vagy sem. Illetve a mi profi festőink meg tudják mondani, de bebizonyítani...? Sajnos, a közelmúlt bűne üt vissza, amikor is nagy tételekben árusítottunk fehér porcelánt (és egy időben sajnálatosan sokat el is loptak), s ezek – profi stílusban megfestve – rendre "visszaköszönnek" a piacokon. A védjegy a legkevésbé védi meg a terméket a hamisítástól, mert az már eleve benne volt a festetlen áruban, amúgy pedig egy profinak azt a legkönnyebb hamisítania." (Lapunk szeptember 9-ei számában foglalkoztunk már e témával annak kapcsán, hogy új marketingigazgatóságot hoztak létre a gyárban, de persze a hamisítás természetéből adódóan nem nagyon változott a helyzet.) Régi tapasztalat az is: hol felerősödik, hol csillapul a hamisítási láz. Kérdésünkre – megállítható-e véglegesen a herendi hamisítása? – a vezérigazgató így válaszolt: "Kizárt, de talán minimálisra lehet csökkenteni". A mostani hamisításban különleges, hogy feltűnő mennyiségű zugárut (hamis herendit) találtak egyes budapesti üzletekben, s az amerikai partner is jelezte már július óta folyamatosan: hamisított herendi porcelánfigurák "bukkantak fel" a piacon. Úgy tűnik, hogy a hamisítványok árusításának központja Dallas városa. Megjegyzendő, a fogyasztóvédelmi felügyelőség Budapesten tavaly és az idei tavaszon is foglalt már le a boltokban herendi hamisítványokat. A vezérigazgató szerint az azért túlzás, hogy bárminő válság jelei mutatkoznának az értékesítésben, de az tény: óvatosabbak és bizonytalanabbak a nyugati partnerek, noha éppenhogy a gyártól kapják az úgymond "tiszta" terméket. Az exportszállításokban egyébként – mint azt a vezérigazgató megerősítette – semmi fennakadást nem jelentett, és megítélése szerint nem is fog jelenteni a jövőben sem a mostani, nagyobb mérvű hamisítási sorozat hírül adása. A gyár vezetői egyébként most szerződést kötöttek egy biztonsági céggel, s a vezérigazgató szerint máris úgy őrzik őket, hogy a Pentagont sem különben. Józsa Benő HERENDI (Magyar Hírlap 1994-10-20) Olvasom, hogy néha milyen hallatlanul nehéz bizonyítani, melyik az igazi és melyik a hamis herendi porcelán. Ehhez képest a legautentikusabb Szász Endre-hamisító is két másodperc alatt lebuktatható, mert ugye nincs két egyforma kéz, két egyforma ecsetvonás. Múltkor is egy halom ál Szász-képet semmisítettek meg, nehogy megkárosodjon a képfogyasztó. Esetleg egy életen át gyönyörködjön egy női portréban, amiről utóbb kiderül, hogy csak kiváló hamisítvány. Igen ám, de a festett herendi porcelánt olykor maga a herendi porcelánfestő hamisítja. Verejtékes munkával, a védjeggyel ellátott, valódi herendi porcelánra. Bezárkózik otthon a kisszobába a fehér herendi vázákkal, szobrocskákkal, amiket megvett a boltban vagy kilopott a gyárból, és nekiáll ugyanolyan parányi pöttyöket, háromszögeket, virágocskákat pingálni rájuk, amilyeneket szokott a gyárban. A magam részéről – kevés kivétellel – nem állhatom a herendi porcelánt. Különösképp a szobrocskákat találom rondának, mindazonáltal belátom, hogy a gyárnak, s persze a nemzetgazdaságnak komoly károkat okozna egy porcelánfestő, aki a hamisításban odáig merészkedne, hogy megváltoztatná az előírt színeket, formákat. Magam buktatnám le, ha egyszer kedvemre való figurát mintázna: ez nem lehet igaz, kiáltanék fel a porcelánboltban, az eladók máris gyanakodnának. Másfelől, a nemzetgazdaságnak az sem lenne rezon, ha a herendi porcelánfestőknek felkopna az álla. Ha a munkaügyi központokban kilincselnének, vagy az est beálltával Herenden kukáznának. Fogalmam sincs, hogy a szakavatott hamisítók között mennyi a nyugdíjas, a kirúgott létszámfeletti és az aktív dolgozó, mindenesetre rászorulnak a fárasztó és szemrontó otthoni munkára, különben nem csinálnák. Valószínűleg komoly emberek, szakmai öntudattal. Nem ereszkednek le műanyagos kisiparosokhoz, szemet és orrot pöttyözni műanyag kiskutyákra. Átképezni sem könnyű őket. A munkaügyi központokban az ember többnyire kétlépcsős eligazítást kap. Előbb megkérdik, van-e jogosítványa, mert ha van, mehet taxizni. Ha nincs, jöhet a mentőkérdés: ért-e a számítógéphez. Ha nem értett, eddig esetleg tanfolyamra küldték, most arra se nagyon, Budapesten például elfogyott az átképzési pénz. Arról nem beszélve, mit kezdjen egy idősödő herendi porcelánfestő a komputerrel. Egy komputerek által lebénított országban. Nekem régóta az a tapasztalatom, hogy az a magyar bank, vállalat, intézmény, amelyet számítógépesítettek, rövid időn belül működésképtelenné válik. Legutóbb a Széchényi könyvtárban panaszolták, hogy amióta komputerprogramok őrzik a katalógusok egy részét, azóta bármi megtörténhet. A hetek munkájával beírt listák egyetlen perc alatt elszállnak, még jó, hogy akad egy-két idősebb munkatárs, aki csak a cédulázásban bízik. Én is szörnyű galibákat tudnék okozni bármely adatbázisban, holott régóta számítógéppel dolgozom. Ha kell konvertálok, formattálok. A számítógépes tudásom mégis nulla, nagy bajban lennék, ha egyszer elbocsátanának. Ha kiderülne, hogy cikkeket hamisítok, mert a saját cikkeim ugyan, de nem felelnek meg a technológiai előírásnak. Hol csíkosak, hol pöttyösek, hol rémisztően virágmintásak, pedig a kor követelménye már régóta a kockás. Elővehetném a tanári képesítésemet. Vagy inkább a bizonyítványt, hogy hamisítatlan, okleveles fonónő vagyok. Még az előrelátó pártállam képezett ki. Politechnikán. R. Székely Julianna HERENDI "KUKÁZÁS" (Magyar Hírlap 1994-10-25) Fényképe felett olvasható, valóban kívánatos légkört tükröző jelmondat ("A hír szent, a vélemény szabad") jegyében R. Sz. J. jó ürügyet vélt találni a Herend nevet, azaz egy ismert és elismert márkát, egy jól működő vállalatot és mintegy 1600 munkavállalót sújtó tisztességtelen tevékenység kapcsán arra, hogy nyavalygó-fanyalgó "alkotó kritikáját" megossza az olvasókkal, az egész társadalom, a nép stb. okulására. Legalább ennyire szent felénk – vidéken – a személy, a közösség tisztessége. Kétségbevonhatatlan joga, hogy állhatja-e a herendi porcelánt vagy sem, műítészi vélekedését szűkebb-tágabb körben nyilvánosságra hozza-e. A herendieket mindenképpen megnyugtatja, hogy a manufaktúra 168 éves töretlen fennállása során iparművészeti szempontból minden bizonnyal kétes értékűnek tekinthető alkotások tényét is figyelembe vevő hazai és külföldi szaktekintélyek értékelése a Herendi Manufaktúrát összességében ugyancsak pozitív intézménynek tartja a porcelánszakmában és a kultúrában. Bár a cikkírónak – szavai szerint – fogalma sincs, hogy az általa szakavatottnak minősített hamisítók között mennyi a nyugdíjas, a kirúgott létszámfeletti, akik rászorulnak a fárasztó és szemrontó otthoni munkára, nehogy esetleg "az est beálltával Herenden kukázzanak", mégis tollára tűzi azt a vállalatot, azokat a személyeket – en bloc –, amelyről és akikről valóban fogalma sincs. Bár írásának a pozitív gondolkodás csíráit sem sejtető alaphangulata önmagában válaszra ingerlő, csupán a Herendi Manufaktúra – kimondva, sejtve – objektív közszolgálati megszólítása okán vagyok kénytelen okítani a vészmadártollú auktort, és tájékoztatni az óhatatlanul befolyása alá kerülhető olvasót. Részvénytársaságunk és közösségünk az általános megítélés szerint rendezett, sőt kulturált és kultúrát ápoló, egy ritka szakmát magas színvonalon művelő, hites könyvvizsgálók szerint jogszerűen és nagyon eredményesen működő, sok száz személy gazdasági társulása és lakhelye. Tisztességes körülmények között heti 40 órában előállított és megszerzett érték és jövedelem alapján a "kukázás" itt köztisztasági kérdés. A bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervek tényei és ítélete híján csupán vélelmezhető, hogy ocsú is keveredhetett közénk. Vélhetően így van, de nem a "verítékes munka" kényszere miatt. Fontosabb és hasznosabb azt is közhírré tenni, hogy egyrészt néhány, a Herendi Manufaktúra másfél évszázadon keresztül kialakult viselkedésével szöges ellentétben "ügyeskedő vállalkozó" egyelőre büntetlen garázdálkodása folytán úgy a hazai fogyasztót, mint a Budapestre látogató gyanútlan külföldit megkárosítva, milyen mértékű kárt szenved Herend és Magyarország reputációja – bár ez tán túl "nemzeti" megközelítés –, másrészt ennek ellenére és a sanyarú magyar sors közepette akad tisztességes módon is prosperáló vállalkozás. Kovács József ügyvezető vezérigazgató Objektív közszolgálatilag mindehhez annyit fűzhetek hozzá, hogy az inkriminált írás csupán azon herendi-hamisítók (lásd "ocsú") lehetséges indokairól elmélkedett, akik a kiváló intézmény dolgozói voltak vagy ma is azok. Hamisításuk, ily módon az ál-valódiság érdekes kategóriáját csempészte be e kétségkívül szomorú és elítélendő ügybe. Bátorkodtam továbbá megemlíteni, hogy a herendi porcelánok jó része, különösképp a szobrok, nekem nem tetszenek. Sőt (ezt már most teszem hozzá) ha valamivel kevésbé lennének giccsesek, az sem tenne kifejezetten rosszat sem Herend, sem az ország reputációjának. Meglehet, ez nem túl nemzeti megközelítés. Csírája sincs benne a pozitív gondolkodásnak. Egy vészmadártollú auktor nyavalygása-fanyalgása, aki még mindig nem egészen érti, hogy tisztességesen megfizetett, megbecsült porcelánfestőket napi 8 óra munka után mi visz rá a fárasztó és kockázatos hamisításra. R. Sz. J. NEMZETKÖZI FÓRUM BUDAPESTEN NOVEMBER 2–4. KÖZÖTT - A VÉDJEGY VÉDELMET KÍNÁLHAT (Magyar Hírlap 1994-10-28) Vajon mekkora kárt okoznak az ismert márkás magyar termékek gyártóinak a hamisítók? A legutóbbi herendi márkahamisítás feltehetően csak a jéghegy csúcsa, a Zwack unicum vagy a Pick szalámi esetében is már többször előfordultak hasonló esetek, csak azokat nem verték nagydobra. A védekezés nem könnyü, de védjegyoltalom nélkül lehetetlen — állítják a Danubius Szabadalmi és Védjegy Iroda ügyvivői, Molnár Imre és Lantos Mihály. A szakembereket a Budapesten november 2-4 között, a Mariott Hotelban megrendezendő nemzetközi fórumról kérdeztük, amelyet "A márkanév és a védjegy szerepe a piacgazdaságban" címen szerveznek. Évente 100 milliárd dollárra becsülik a "koppintott" termékek forgalmát, azaz a márkás termékek hamisítása nem éppen a legrosszabb üzlet. Nekünk magyaroknak most a herendi porcelán hamisítói adták fel a leckét, de a védjegy oltalom hiánya okozta milliárdos károkat talán először a Rubik kocka kapcsán lehetett kitapintani. Természetesen egy-egy terméknél nemcsak a védjegyoltalmat — azaz azt a megjelelölést, amely alkalmas az áru és a szolgáltatás más árutól való megkülönböztetésére — kell megoldani, hanem a szabadalom, azaz a műszaki megoldás kérdését, sőt a dizájnt, tehát a megjelenést is. A november 2-4 közötti nemzetközi konferencián a multinacionális cégek szakértői, például a General Electric, a Nestle és a Rolls-Royce Motor Cars képviseletében számolnak be a védjegy illetve a márkanevek szerepéről és jelentőségéről. A védjegy illetve egy cég good-willje milliárdokat jelenthet. Erre jó példa, hogy a Nestle például 100 millió dollárt fizetett az Angliában bevezetett Cadbury csokoládé védjegyéért. A good-willt védik az autógyárak akkor, amikor visszahívják egyes szériáikat, amelyeken műszaki hibát fedeznek fel. Molnár Imre és Lantos Mihály úgy vélekedik, hogy a védjegyet először ki kell találni, fel kell építeni, be kell vezetni a piacra. Ezután következik a legfontosabb fázis: megvédeni illetve megtartani a védjegyet. Véleményük szerint a védjegy vagy a márkanév megvédése olyan, mint a BIRODALOM megszervezése illetve védelme. A hasonlat a Jurassic Park eseténél érhető tetten: a film bevétele ugyanannyit hozott, mint a hasonló márkanévvel forgalomba hozott játékok eladása. Amennyiben egy cég illetve egy márka neve túlnő a saját árucsoportja ismertségén, úgy van esélye arra, hogy az azonos néven bejegyeztetendő védjegyeket megvétózza. Így tudta megakadályozni Magyarországon a Hilton szálloda, hogy ugyanilyen néven dohánytermékeket védjegyeztessenek be, vagy a Levi's cég, hogy computereket illeteve zsebszámológépeket szóvédjegyeztessenek. Ugyanakkor a szakemberek azt is elmondták, hogy a Telefunken cég egykor képtelen volt érvényt szerezni a magnetofon védjegynek, mert a világon mindenütt ezzel a névvel hozták forgalomba a mágneses hangrögzítésü készülékeket. Azaz a védjegyből köznév lett. E. P. A KÁRTÉRÍTÉS 685 EZER DOLLÁR - HEREND PERT NYERT (Magyar Hírlap 1995-04-25) MH-információ - A Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. (és a porcelán ottani forgalmazója, a Martins Herend Imports Inc. ) javára 685 ezer dollárt ítélt meg a houstoni (USA, Texas) bíróság az elmúlt hét végén; a vesztes a helybeli Diamond and Gem Trading, amely hamis herendi árukat forgalmazott – tudtuk meg a herendi gyár illetékeseitől. A szövetségi bíró megállapította, hogy a nevezett cég védjegybitorlást és tisztességtelen piaci tevékenységet folytatott hamis herendi porcelánok árusításával. A bírósági esküdtek 685 ezer dollár kártérítést ítéltek meg a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. és az említett amerikai képviselője részére. Egyébként ez a bírósági eljárás és ítélet volt az első az Egyesült Államokban hamis herendi porcelánok forgalmazása miatt, amit ugyanakkor Magyarországon széles körű nyomozás előzött meg; hamisítók és a hamis termékek forgalmazói ellen. Houstonban a bírósági eljárás ez év januárjában kezdődött: első lépésként a felperesek házkutatási és foglalási parancsot kértek és kaptak az USA Szövetségi Bíróságától, melynek birtokában január elején nagy mennyiségű hamis herendi porcelánt foglaltak le. Ezt követően kezdeményezett a bíróság eljárást a Diamond and Gem cég ellen, s egyben megtiltotta a hamis porcelánok további forgalmazását. Herenden érdeklődésünkre közölték: a jövőben is figyelemmel kísérik világszerte a gyanús eseteket, s készek újabb bírósági eljárásokat is kezdeményezni, világhírű termékük védelmében. A Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. ezután is garantálja hivatalos képviselőiken keresztül vásárolt herendi eredetiségét. Viszont semmilyen felelősséget sem vállalhat a nem hivatalos viszonteladók által forgalmazott "herendi áruk" valódiságáért. Ám változatlanul nincs válasz a fő kérdésre, kik a hamisítók? J. B. TIZENKÉT ALKOTÓ, NEGYVEN PÁLYAMŰ - ÚJ TERMÉKEK HERENDRŐL (Magyar Hírlap 1995-09-07) MH-információ - A hagyományok tisztelete mellett a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt.-nél mindig is nagy gondot fordítottak a termékskála megújítására, az új motívumok alkalmazására. Ennek a piaci stratégiának a jegyében hirdettek kora tavasszal egy meghívásos pályázatot a hazai művészek körében, akiknek minimum három pályaművet kellett négy hónap alatt elkészíteniük. Tizenkét művész kapott pályázati megbízást, köztük Melocco Miklós és Kő Pál szobrászművészek, valamint Srammel Imre Kossuth-díjas keramikusművész, az Iparművészeti Főiskola rektora. A nagy hírű gyár négy főállású művésze is részt vett a pályázaton, köztük Horváth László Munkácsy-díjas, akinek művészeti stílusa, irányzata 20 éve meghatározó Herenden, s aki a Bologna melletti Faensában erős nemzetközi mezőnyben nyert aranyérmet egy herendi étkészlettel. A művészeket a négy hónap alatt a gyár fizette, azaz garantálta, hogy anyagi gondjaik ez idő alatt nem lesznek, de minimum három pályaművet el kell készíteniük. A zsűrizés a napokban történt meg: a pályázati feltételeknek mindenki eleget tett, sőt kimondottan komoly sikerrel zárult az akció – hangsúlyozta lapunk érdeklődésére Kovács József, a cég vezérigazgatója. A zsűri rangsort nem állított fel, csupán megállapította: roppant értékes, művészileg magas színvonalú alkotások születtek, amelyek alapvető "vérátömlesztést" jelenthetnek az elkövetkezőkben a herendi porcelán jövőjét, illetve új megjelenési formáját illetően. A vezérigazgató szerint is kettős cél érdekében írták ki a nem kevés pénzbe kerülő pályázatot: egyrészt beindítani egyfajta művészi pezsgést, másrészt új stílusirányzatokkal, új termékekkel megjelenni a világpiacon. Herend termékeit ugyanis a világ 80 országában adják el, s termékeik a legerősebb piacokon is a legkeresettebbek: Észak-Amerikában, az arab világban, Japánban és Európa leggazdagabb országaiban. A vezérigazgató szerint a művészek merőben eltértek a megszokott herendi stílustól, s ez is volt az alapvető szándékuk. Hozzátette, hogy valamennyi művésztől vesznek alkotást (sőt mindegyiküktől többet is), ez azonban már a művész és a cég közötti egyezség kérdése. Az elkövetkező napokban, hetekben tehát a szerződéskötésekre kerül sor, majd a termékek gyártását, festését kell beindítani. A 12 művész legszebb herendi alkotásait egyébként majd nagyszabású kiállítás keretében mutatják be Budapesten és Pécsett, ám nem valószínű, hogy erre még idén sor kerül. J. B. PORCELÁNDIPLOMA (Magyar Hírlap 1995-09-20) MH-információ - Kétéves előkészítő munka után ma adják át az ISO 9001 nemzetközi szabványt tanúsító okiratot a herendi Porcelánmanufaktúra Rt.-nek. A porcelánmanufaktúrák közül a herendi az első a világon, amely mától birtokában van annak az okiratnak, amely tanúsítja: a cég minőségbiztosítási rendszere megfelel a nemzetközi szabvány előírásainak. Rózsa András minőségügyi igazgató a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy az ISO 9001 okiratot a német TÜV Reinland Europa adta ki számukra, előtte azonban alapos vizsga alá vetették a részvénytársaságot: két év alatt tízezer oldalnál is több dokumentumot készítettek tevékenységükről. A manufaktúra jelenleg 1600 embert foglalkoztat és több mint 30 országba exportálja termékeit. A tavalyi adózás előtti nyeresége 854 millió forintot tett ki. Az idén 3,2 milliárd forintos bevételre számítanak. Az 1826-ban alakult herendi gyár 75 százalékának a dolgozók a tulajdonosai. K. L. DIPLOMA A HERENDI PORCELÁNNAK (Magyar Hírlap 1995-09-21) (MH) A Herendi Porcelán Manufaktúra Rt. kapta meg először a világon a porcelángyártók közül az ISO 9001 minőségbiztosítási tanúsítványt, mert a cég minőségi rendszere megfelel a nemzetközi szabványoknak. PORCELÁNDIPLOMA A GARANTÁLT MINŐSÉGRŐL MH-információ - A Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. a közelmúltban kapta meg az ISO 9001 nemzetközi szabvány okiratát, amely tanúsítja, a cég minőségbiztosítási rendszere megfelel a nemzetközi szabvány előírásainak. A porcelánmanufaktúrák között a herendi az első a világon, amely immáron birtokában van a becses dokumentumnak, melynek kiérdemlését kétéves kemény munka előzte meg. Ez idő alatt a TÜV Reinland Europa tüzetesen vizsgálta és vizsgáztatta a gyárat, s közel 10 ezer oldalas dokumentumot állítottak össze a termékekről, s különösen azok minőségéről, illetve a manufakturális gyártás és a kézi készítés színvonaláról. A herendi porcelán első megrendelői között szerepelt az angol királyi ház, Viktória királynő különösen kedvelte a herendi készleteket; a neve a mai napig fémjelez egy díszes készletet. A Viktória-készlet ma is világszerte az egyik legkeresettebb terméke a gyárnak. Mivel a főúri körökben volt sikk – és megfizethető – a herendi, ezért több magyar arisztokrata családról is neveztek el festési mintákat, így például létezik Apponyi-, Esterházy-, Hadik- és Batthyány-minta, de ismert és igen keresett a Rothschild-minta is, ami megint csak arra utal, hogy a világhírű bankház, illetve bankárdinasztia is hódolója a herendi porcelánnak. Az 1926-ban alapított manufaktúra termékei néhány évtized múltán világhírűek lettek: az 1945-ös bécsi, majd az 1851-es londoni világkiállításon már a legmagasabb elismerésben részesítették a herendi porcelánt. A herendi porcelán sikereket ér el manapság is a világkiállításokon, illetve keresett a világpiacon. A gyár valamennyi földrészre s mintegy 80 országba szállít, a legjelentősebb vevők azonban az Egyesült Államok, Japán, Németország, Anglia és Olaszország. Időnként komolyabb tételben vásárol egyik- másik arab sejk is. Herend minden évben jelen van a frankfurti vásáron, üzleti sikereket ért el az elmúlt években a San Franciscó-i festőbemutatón és a múzeumi darabok kiállításával hasonlóképpen a londoni kiállításon, melyet a walesi hercegnő, Lady Diana nyitott meg. Egy másik londoni kiállításon pedig Margit hercegnő volt a díszvendég. Japánban a Daimari Áruházlánc több kiállítótermében rendeztek múzeumi kiállítást. Az Egyesült Államokban az utóbbi két évben kiállítássorozat zajlott, s szinte minden nagyobb városban megcsodálhatták a finom mívű herendit. Az állami tulajdonú üzemet 1992 augusztusában privatizálták, s ritka eset, hogy a dolgozók szerezték meg a tulajdon 75 százalékát (az mrp-program keretében), míg az állam tulajdonában maradt 25 százalék, plusz egy részvény. A patinás gyár jegyzett tőkéje 1 milliárd 207 millió. A dolgozók létszáma 1580 fő. A herendi gyár nyereséges: tavaly például az adózás előtti nyereség 854 millió forintot tett ki, az idén pedig legalább 3,2 milliárd forintos árbevételre számítanak. Nem hanyagolják el a termékskála megújítását, sem az új motívumok bevezetését. Ennek jegyében hirdettek pályázatot a hazai művészeknek. A közelmúltban értékelték a pályázatot, ám a zsűri nem állított fel rangsort, csupán konstatálta: igen értékes, művészileg magas színvonalú alkotások születtek, amelyek minden bizonnyal "vérátömlesztést" is jelentenek majd az elkövetkező időkben. Kovács Józsefné vezérigazgató vélekedése szerint a nem kevés pénzükbe kerülő pályázat kettős célt szolgált: beindítani egyfajta művészi pezsgést, s új termékekkel, új stílusirányzatokkal megjelenni a világpiacon. J. B. SZOBORAVATÁS HERENDEN (Magyar Hírlap 1996-07-01) (MTI) A herendi porcelánmanufaktúra 170 évvel ezelőtti alapítása óta őrzi vállalkozói szellemét. Az üzemet a múlt században a kor szokásaival ellentétben nem az uralkodói udvar, hanem egy iparos, Stingl Vince hozta létre, majd utódja, Fischer Mór erősítette meg a kereskedelmi szemléletet. A gyár történetét és jelenlegi munkáját az évforduló alkalmából hétvégén tartott ünnepségen idézte fel Kovács József ügyvezető vezérigazgató. Mint elmondta: a három évvel ezelőtt privatizált cég a termékeinek háromnegyedét külföldön értékesíti. A kézzel készült herendi luxusporcelánokat a világ 40 országába exportálják, és olyan neves szaküzletekben is értékesítik, mint a Harrods, a Takashimaya, a Neiman Marcus. Részben a hamisított herendi porcelánok forgalomba kerülésének megakadályozására a cég Magyarországon is fokozatosan kialakítja saját bolthálózatát. A gyáralapítás 170., illetve az alapító születésének 200. évfordulóján felavatták Stingl Vince és Fischer Mór mellszobrát, Ilona és Karl Barth alkotását. A magyar származású, Németországban élő házaspár a bronzszobrokat ingyen készítette el és Herendnek ajándékozta. HERENDI ÜZLET SZINGAPÚRBAN (Magyar Hírlap 1997-01-17) (MH) A napokban megnyitotta első külföldi szaküzletét a herendi Porcelánmanufaktúra Rt. Szingapúrban. A legelőkelőbb negyedben lévő Raffles luxushotelban van az üzlet, amelynek az üzemeltetésére létrehozták a magyar–kínai vegyes céget, a Herend–Ázsia Rt.-t. A patinás porcelángyár a következő külországi üzletét – itthon tíz szakboltja van, főképpen a fővárosban – márciusban nyitja, s ugyancsak előkelő helyen; Berlinben, a Brandenburgi Kapunál, az Adlon luxusszállodában. A két exkluzív üzlet nyitása több mint 100 millió forintjába került a cégnek és már készítik elő a harmadik herendi üzlet létesítését is, amelyről egyelőre csak annyi tudható, hogy az Egyesült Államok valamelyik nagyvárosában lesz. A nagy múltú gyár 1996-ban rekordbevételt ért el, és a 4,4 milliárd forintos árbevétel után a nettó nyeresége 1,1 milliárdra tehető. Az osztalék várhatóan 30 százalék lesz, és legalább 25-30 százalékos bérfejlesztést terveznek. HÍRSOROK (Magyar Hírlap 1997-02-03) Herendi vegyes vállalat Szingapúrban (MTI) Szingapúri székhellyel vegyes vállalatot alapított a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. – tájékoztatott a társaság budapesti irodája pénteken. A Herend Asia Pte. Ltd. herendi luxusporcelánt és a tulajdonostárs Royal Selangor ón és kristály dísztárgyait fogja árusítani a szingapúri vezérmárkaboltban. A márkabolthálózatot fél éven belül két újabb szingapúri és malajziai, thaiföldi, indonéziai, Fülöp-szigeteki és brunei üzlettel bővítik. A vegyes vállalatot 500 ezer szingapúri dollár alaptőkével hozták létre, ami mintegy 350 ezer amerikai dollárnak felel meg. A társaság 51 százalékos tulajdonosa a szingapúri székhelyű Royal Selangor Pte. Ltd., 49 százalékig pedig a magyar fél. A HEREND-LEGENDA (Magyar Hírlap 1997-03-03) Mondják, hogy az olasz és francia ipar produktumai - legyen szó bármilyen termékről - elsősorban azért sikeresek, mert formáikkal, eleganciájukkal, stílusukkal lenyűgözik a vásárlót. Az ipari formatervezés ezekben az országokban azért tudott olyan hallatlanul magas szintre emelkedni, mert az olaszok és franciák eszmélésüktől magukba szívják a környezet művészi harmóniáját. Sok igazság lehet ebben. Herenden, ahol nemzedékek egész sora kötődött a porcelánhoz, ahol a manufaktúra dinasztiákat látott el munkával, természetes, hogy az ecsetkezelés és a korongolás tudománya családról családra öröklődik. A Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. a múlt század elejéig tudja visszavezetni eredetét. Igaz, Stingl Vince kis kerámiaüzeme nemcsak porcelánkészítéssel, hanem kőedények gyártásával is foglalkozott. A herendi legendát igazából Fischer Mór kezdi megteremteni, amikor 1839-ben megveszi a céget és kizárólag kézi festésű porcelán készítésére rendezi be. Az új tulajdonosnak 12 évre van szüksége ahhoz, hogy a herendi manufaktúra sajátos szín- és rajzvilágát, s a porcelán minőségét olyan szintre emelje, hogy ne csak Magyarországon, hanem külhonban is elismerést szerezzen a mesterműveknek. Fischer kitűnő taktikusnak és ötletes menedzsernek bizonyul, mikor a londoni világkiállítást találja megfelelő alkalomnak ahhoz, hogy a nemzetközi porondra lépjen. Az első világkiállítás nemcsak a viktoriánus Anglia, hanem a XIX. század egyik legnagyobb eseménye. Albert herceg, a királynő férje - a londoni kiállítás szellemi atyja és legenergikusabb szervezője - azt ambicionálja, hogy mindazt, ami 19 évszázadon keresztül az emberi fejlődést, a tudományt, az ipart, a kultúrát előbbre vitte, egyetlen hatalmas galériában tárja a világ szeme elé. Az emberi teljesítményeknek ebben a végtelen tárházában természetesen rendkívül nehéz egy kevéssé ismert ország ismeretlen társaságának feltűnést szerezni. Hogy ez Herendnek sikerül, az jórészt annak köszönhető, hogy az, amit a magyar manufaktúra nyújtani tud, az tökéletes harmóniában van a viktoriánus kor ízlésvilágával. Az üzleti eredmény sem marad el. Viktória - vagy Albert - beleszeret a herendi műremekekbe. A királynő, aki akkor még egy világbirodalom uralkodója, a windsori kastély számára virág- és pillangómintás étkészletet rendel. Ezzel egy csapásra divatot teremt. Koronás uralkodók, a pénzvilág és az üzleti élet koronázatlan császárai egyaránt szükségét érzik, hogy kövessék Viktória példáját. Herend divatos lesz. A magyar manufaktúra egyben olyan iskolát jelent, amely egyedivé, utánozhatatlanná és eredetivé nemesíti a herendi festőmesterek és korongozók munkáit. De Herend nemcsak ki tudta vívni a világmárka rangját, hanem meg tudta őrizni, a háború után is. Márpedig ez, ha lehetséges, még az elsőnél is nagyobb érdem. Azokban az évtizedekben, amikor minden iparágban az állandóan növekvő menynyiség vált egyedüli mércévé és kényszerű kötelességgé, Herend makacsul ellenállt a követelményeknek. Járta a maga útját tovább. Valószínű, hogy a Herendre nehezedő hivatalos nyomás akkor enyhült, amikor a világháború utáni első világkiállításon, a minden tekintetben etalonnak számító brüsszeli expón Herend ismét aranyérmet nyert, egyedül a hazai ipari produktumok közül. A Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. túlélte a privatizációs csatákat is. A társaság ma azoknak a tulajdonában van, akik a mestermunkákat készítik. Saját iskolájában neveli a jövő mestereit, kizárólag kézzel festett termékeket alkot, s a mai piacon is különleges értéket képviselő exkluzív kategóriában egyértelműen a legjobbak között jegyzik. Olyan világhírű versenytársakkal mérkőzik meg, mint Sčvres, Meissen, Augarten, Ludwigsburg, KPM Berlin. S hogy helyezése egyre jobb ebben a kategóriában, azt a forgalom és nyereség meredeken növekvő számai illusztrálják. A legenda a XXI. század küszöbén ugyanolyan erős - vagy még erősebb -, mint egy évszázaddal ezelőtt. A XX. század végén a világot gyorsuló tempóban árasztja el a globális ipar megannyi produktuma. Az autógyártás már csak akkor gazdaságos, ha milliós szériában állítja elő - s adja el - újabb típusait, a gyógyszermogulok milliárdos sorozatnagyságokkal számolnak, a gépipar elemekre bontott szakosodása ugyancsak a nagy számok jegyében folyik. Mindennek ellenére szinte valamennyi országnak megvan az a jellegzetes márkája, amely a XVIII-XIX. századi céhhagyományokat őrzi, s a legmodernebb technikának hátat fordítva a kézműves mesterség tradícióit menti át a XXI. századba. Az angoloknál a Rolls-Royce, az olaszoknál a muranói üveg, a franciáknál a lyoni selyem ugyanazt a kultúrát képviseli, mint Magyarország legrégibb világmárkája: Herend. Herend-díj: a Humboldt-váza A múlt század nagy természettudósáról elnevezett vázának külön története van. Alexander von Humboldt 88. születésnapjára Herend ajándékokat küldött. A tudós dedikált fényképpel és rendkívül elismerő hangú kísérőlevéllel köszönte meg a külön az ő számára tervezett díszítést. Ezután Herenden fehér alapon, barna és arany színekkel képet festettek Humboldtról, amelyre ráégették az eredeti dedikációt is. Ezt a dekorációt a mesterfestők később adaptálták néhány különösen értékes dísztárgyra. Így született meg a Humboldt-váza, amelynek értéke megközelíti a 700.000 forintot. HEREND ÜZLETBARÁTAI - MI VAN A PORCELÁNON TÚL... (Magyar Hírlap 1997-05-26) Százhetvenegy éve alapították a Herendi Porcelánmanufaktúrát, mely ma is hagyományos, kézműves módon formázza és festi híres porcelántárgyait. Piaci kapcsolataik gyakran évszázadosak, hosszú generációk óta élnek. Tradicionális partnereiket nem üzletfélnek, hanem üzletbarátnak nevezik. Vevőik között megtalálható az angol királynő, a walesi herceg, a Rothschild család, a japán császár, a katari emír, a brunei szultán, Ronald Reagen és a nem porcelántörékenységű Arnold Schwarzenegger is. A Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. háromnegyed része alkalmazottainak tulajdona - egynegyede az államé. Az alapító okirat szerint - az állami csomagot nem számítva - részvényeinek birtokosa csak ott dolgozó vagy a vállalat nyugdíjasa lehet. A herendi a világon az első porcelánmanufaktúra, mely megfelelt az ISO 9001-es minőségi előírásoknak. Tavaly a részvénytársaság lett a Nemzeti Minőségi Díj győztese a nagyvállalati kategóriában, idén pedig elindultak az Európai Minőségi Díjra kiírt pályázaton. Kovács József, a manufaktúra ügyvezető vezérigazgatója szerint rengeteget jelent a vállalat arculatának megformálásában - még a tradicionálisan jó imázs mellett is - a díj. "Amióta megnyertük, szinte folyamatosan látogatnak minket, nem csak szakmabeliek. Eddig mintegy száz vállalatvezetőt láttunk vendégül, hétről hétre előadások megtartására kérnek fel bennünket, alig győzünk eleget tenni a meghívásoknak. Bár büszkék vagyunk a díjra, mégis be kell vallani, hogy a legnagyobb hasznot számunkra nem a díj, hanem a felkészülés időszaka jelentette. Akkor tükörbe kellett néznünk, végig kellett vizsgálnunk minden tevékenységet az alapanyaggyártástól kezdve az eladásig, és tetszik vagy nem tetszik, »szeplőinket« is megláttuk, megtudtuk, mely pontokon szükséges a javítás, fejlesztés. Az indulás különböző pályázatokon és az 1994-ben elnyert ISO tanúsítványunk megvédése folyamatosan tréningben tartja a vállalatot, s a készenlét állandóvá teszi a rendezettséget, tisztaságot, a jó munkát mindenki részéről." "Pár év alatt megváltozott a minőség jelentése - fogalmazott Rózsa András, a részvénytársaság minőségbiztosítási igazgatója. - Korábban a minőség alatt a porcelán minőségére gondoltunk. Most már emellett a környezetvédelemtől a dolgozók elégedettségén át az értékesítésig minden folyamat színvonalára figyelünk. Ennek az új szemléletnek az elfogadtatásakor egyszerre volt könnyű és nehéz dolgunk. Egyrészt közel ezerhatszázan dolgoznak nálunk, és természetes, hogy az emberek első kérdése az volt, miért szükséges a változtatás. Ugyanakkor rendkívüli a vállalati kultúra ereje, hiszen százhetvenegy éve családokon belül apáról fiúra, anyáról leányra száll a mesterség ismerete. Az itteni emberek, korongozóink, festőink, modellkészítőink olyan közegben születnek, ahol a jó és szép szeretete, a kiválóság iránti igényesség természetes velejárója a mindennapi életnek. Mivel a dolgozók tulajdonosai is a részvénytársaságnak, ezért működésébe joguk van beleszólni. Ha ők elfogadják a jobbító szándékú tanácsokat, és azoknak megfelelően dolgoznak, akkor a legszilárdabb alapokon áll minden, amit a még jobb minőség érdekében teszünk." Intődy Gábor HÁROMMILLIÁRDOS HERENDI KOMPLEXUM (Magyar Hírlap 1997-08-06) Szingapúrban nyitott üzletet a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., megalapítva egyben a Herend-Asia vegyesvállalatot. Augusztus 19-én pedig Berlinben avat márkaboltot a nagynevű magyar gyár - mondta el lapunknak tegnap Kovács József vezérigazgató, aki T. Asztalos Ildikóval, az Ipari-, Kereskedelmi- és Idegenforgalmi Minisztérium politikai államtitkárával kínai-magyar vegyesvállalat létrehozásáról folytatott tárgyalásokat. Mint emlékezetes, az ipari tárca államtitkára tagja volt a közelmúltban Medgyessy Péter pénzügyminiszter vezette, Kínában járt delegációnak. Az ottani tárgyalások során vetődött fel egy kínai-magyar vegyesvállalat létrehozásának gondolata, amelyet selymek festésére és kereskedelmére alapítanának, s a minőségi áru Magyarországról kerülne majd az Európai Unió piacaira. A herendi gyár vezérigazgatója nem zárkózott el az ötlettől, ám hangsúlyozta: luxusminőségű selymet a világpiacokra Olaszország és Lyon város szállít. A kínai selyem minősége ma a középkategória felső szintjét képviseli, Herend pedig világmárkát jelent, csakis luxusminőségű áruhoz adja a nevét. A herendi porcelánt egyébként már szállítják Hongkongba is (sok kínai mintás porcelánt gyártanak), sőt szó van egy tajvani üzlet nyitásáról is. A cég legnagyobb vevője Japán és az Egyesült Államok, bár Herend 151 országgal áll üzleti kapcsolatban. A cég évi négymilliárd forintos nettó árbevételéből kettőmilliárd 700 millió forintot tesz ki az export. A Herendi Porcelánmanufaktúra Kft.-nél szeptember elsejétől, másfél évig tartó, hárommilliárd forintba kerülő nagyberuházás kezdődik. A gyárral szemben felépítenek egy kis manufaktúrát, ahol 20-25 porcelánfestő dolgozik majd, de a fejlesztésben szerepel egy luxusszínvonalú márkabolt is, valamint reprezentatív étterem, mini hotel, s egy kiállító helyiség múzeummal. Az elmúlt három hétben - míg szünetelt a termelés, mert az évi szokásos nagyjavítás zajlott -, 60 millió forintos költséggel felhúztak egy új épületszárnyat, ahol mindenekelőtt a patinás cég levéltárát és archívumát helyezik el. Józsa Benő PORCELÁNMŰVÉSZETI "KEGYHELY" (Magyar Hírlap 1997-08-19) A múzeum Magyarország legrégibb, világhírű porcelángyárának a termékeit mutatja be. A gyár története egy kis falusi manufaktúrával kezdődött, amit Fischer Mór alapított 1839-ben. Az első évtizedekben jó minőségű használati edényeket készített, s hamarosan fölvette a versenyt a cseh gyárakkal. A nagy múltú porcelángyárak (Meissen, Bécs, Sévres) termékeinek utánzásával pedig főúri körökben vált népszerűvé itthon és külföldön egyaránt. Megrendelői közé tartozott az angol és a bécsi uralkodóház is. A terjeszkedéssel párhuzamosan kialakította saját művészi formanyelvét. Különösen sokat tett e téren Fischer Mór unokája, Farkasházy Jenő a 19. század végén. A gyár termékei számára kereskedelmi bemutatótermet tartott fenn, emellett azonban már az 1930-as években megnyitotta "házi múzeum"-át. Ma a gyűjtemény már több mint 8000 műtárgyból áll. Legkiemelkedőbb darabjai közé tartozik az 1867-es kiegyezésre készült dupla-, áttört falú kulacs, a mintegy 250 plasztikus rózsával díszített gyümölcskosár, a II. József halálos ágyánál témájú jelenetes tál és a herendi kakas. Állandó kiállítása, "A herendi porcelán" a gyár másfél százados történetét, az alkalmazott technológia fejlődését mutatja be. A múzeum az eredeti, 1839-ben felállított késő klasszicista üzemi épületben látható. HERENDI JELENLÉT BERLINBEN (Magyar Hírlap 1997-08-30) (MTI) Berlinben, a Brandenburgi kapu közvetlen szomszédságában, a Kempinski- lánchoz tartozó Hotel Adlonban nyitotta meg első külföldi boltját az 1826-ban alapított Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. A herendi manufaktúra által üzemeltetett, közel 1,5 millió márkás árukészlettel induló, 64 négyzetméteres üzlet a herendi porcelánok legszélesebb választékát kínálja, 50-től 30.000 márkáig terjedő fogyasztói áron. Az exkluzív porcelánboltban egy herendi mesterfestő állandó festőbemutatójával járul hozzá a luxusporcelánnal való megismerkedéshez. A Herendi Manufaktúra 1995-ben 176 millió, 1996-ban pedig 202 millió forintos forgalmat ért el a német piacon a Warnecke nagykereskedelmi cégen keresztül. A közvetlen jelenlét a piac jobb megismerését és ellátását teszi majd lehetővé. RÉSZVÉNY ÉS PORCELÁN (Magyar Hírlap 1997-11-15) A New York-i tőzsde elnöke, Dick Grasso Wall Street-i dolgozószobájának dísze lesz az a hatvan centiméter magas, főnixfogóval ellátott váza, amelyet Straub Elektől, a Matáv Rt. elnök-vezérigazgatójától kapott a magyar távközlési részvény bevezetésének emlékére. A váza kézzel festett, gyümölcskompozíció díszíti, egyedi, mert a hasonló darabok mindegyike - ha a minta hasonló is - más művész munkája. A váza mellett az elnök kapott egy a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. (HP) történetét bemutató albumot. Mára egyébként a HP exportjának negyven százaléka kerül az USA-ba. Az első neves amerikai vevő, aki a herendi üzleti könyvekben szerepel, Franklin Pierce, az USA 14. elnöke volt. Bizonyára elnökké választásának örömére, 1853-ban rendelt Herendről. Az utódok folytatták a hagyományt, a Fehér Házban használatban van herendi szerviz. Magánemberként a Kennedy család tagjai is vásároltak a magyar manufaktúra termékeiből. Nem maradtak el a herendi tárgyak szeretetében az üzleti körök vezetői; az IBM és a GM főnökei is vásároltak maguknak. Az államokban gyűjtői klubok is működnek, s tagjaik szép kollekciókkal büszkélkedhetnek herendi porcelánokból. Be. P. ISMÉT MAGYAR TULAJDONBAN (Magyar Hírlap 1998-02-09) (MTI) Előkerült egy eltűntnek nyilvánított múlt századi remekmű. Madarász Viktor Kuruc és labanc című festményét - amely tavaly ősszel bukkant fel újra egy délvidéki városban - megvásárolta a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. A festő alig tizennyolc évesen résztvevője volt az 1848-49-es forradalmi eseményeknek, majd jogi stúdiumokat folytatott Pécsett, s eközben Pósa Gusztávnál festegetett. Az ifjú 1853 és 1856 között a Bécsi Akadémián, majd másfél év múlva Waldmüller magániskolájában tanult. Itt festette első történeti tárgyú képét, a Kuruc és labanc címűt, amelyet 1856-ban nagy sikerrel állította ki Pesten is. A festmény később eltűnt. A művet Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában restaurálják. A Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. tulajdonát képező műkincset az érdeklődők a Magyar Nemzeti Galériában láthatják majd, a cég tartós letétben helyezte el a várbeli gyűjteményben. DIANA HERENDI PORCELÁNJAI (Magyar Hírlap 1998-03-04) (MH-London) Amióta Lady Diana negyvenhat oldalas végrendelete 75 pennyért megvásárolható a hagyatéki hivatalban, a tragikus véget ért hercegnő rajongói százával vásárolják a példányokat - emlékként. Mintegy 21 millió font maradt a walesi hercegnő után és ennek a java részét fiai, Vilmos és Harry hercegek öröklik. Gyámjuk az örökösödési ügyek tekintetében John Major volt miniszterelnök. A hercegnő tizenhét keresztgyermeke is átveheti a rá hagyományozott emléktárgyakat. Ezek között számos herendi porcelán állatfigura van; az angol lapok magyarázatként megjegyzik, hogy Herenden híres porcelán készül. MADARÁSZ KORAI MŰVÉT HEREND VÁSÁROLTA MEG - MÁSFÉL ÉVSZÁZADIG NEM LÁTHATTA A KÖZÖNSÉG (Magyar Hírlap 1998-04-07) A Magyar Nemzeti Galériában látható mától a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. letéteként Madarász Viktor Kuruc és labanc címet viselő munkája. A porcelánmanufaktúra 30 millió forint körüli összeget áldozott a jeles mű megvásárlásra. Az utóbbi évtizedekben Szabadkán várta jobb sorsát, fahengerre göngyölve, ládába csomagolva Madarász Viktor (1830-1917) - csaknem másfél évszázada eltűntnek vélt - Kuruc és Labanc című nagyméretű korai műve. A művész a magyar romantikus történeti festészet egyik legjelentősebb alakja 1853-55 között festette a képet, amely az eredetileg kapott cím mellett még két más meghatározással is él a szakirodalomban. A mű azt a jelenetet ábrázolja, amikor a központi alak saját testvérét ismeri fel az ellenségként megölt halottban. Madarász magát is megörökítette a képen. Művészettörténeti szempontból a festmény korai volta számít kiemelkedő értéknek. A Magyar Nemzeti Galéria (MNG) többi Madarász-képe közé helyezve világlik ki igazán az eddig csak leírásokból ismert a lappangó mű, a pályaív kezdete. A festmény 1855-ben volt először és utoljára kiállítva Pesten, majd eltűnt. Tavaly, a Nyíregyházán rendezett Madarász-kiállítás idején vette fel a kapcsolatot a vászon szabadkai tulajdonosa a MNG-vel és a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt.-vel. A két szálon futó történet vége az lett, hogy Herend megvásárolta a művészettörténészek által eredetinek igazolt, később védetté nyilvánított festményt, és egy esztendeig letétbe helyezi az állandó kiállításon. A vászon viszonylag jó állapotban vészelte át az időket, restaurálása így is egy hónapot vett igénybe. A vételárat az eladók kérésére bizalmasan kezelik, a nagyságrend 30 millió forint körül alakul. Madarász művei ritkán tűnnek fel a műkereskedelemben. Az utóbbi 18 esztendőben mindössze hat kisebb jelentőségű mű, zömében rajz szerepelt a művésztől budapesti árveréseken. A muzeológusok bíznak abban, hogy a mecenatúra e formáját több prosperáló vállalkozás fogja követni. A porcelánmanufaktúra - mint tulajdonos - nevét porcelántábla hirdeti a kép alatt, amely egy év után valószínűleg Herenden kap állandó helyet, az ottani cégmúzeumban. Berényi Péter HÁROMMILLIÁRDOT KÖLTENEK EGY IDEGENFORGALMI KÖZPONT FELÉPÍTÉSÉRE - HERENDI PORCELÁN - SZULTÁNOK ÉS EMÍREK KEDVENCE (Magyar Hírlap 1998-04-17) A herendi porcelánban a szaktudás, a víz és a levegő magyar. Minden más külföldről érkezik, s a termékek 90 százaléka külföldre kerül. Herend egyedi képződmény; a település és a manufaktúra egybeforrt. Az 1826 óta folyamatos működő termelési kultúra változatlan. Valamennyi termék 170 éve ugyanúgy készül, bármelyiket meg lehet rendelni ma is. A manufaktúra 75 százalékának tulajdonosa az 1600 dolgozó. Az országos átlagnál Herenden jóval magasabbak a bérek, nincs munkanélküliség. A manufaktúra három éven át hárommilliárd forintot áldoz a jövőre elkészülő, a Monarchia hangulatát árasztó idegenforgalmi központ felépítésére. Minderről Kovács József vezérigazgató beszél lapunknak adott interjújában. - Herend legutóbb nem porcelánjaival, hanem egy festmény megvásárlásával került a lapok címlapjára. - Úgy gondolom, a mi munkánk is iparművészet, eredményeink birtokában pedig kötelességünk támogatni a kultúrát. Madarász Viktor Kuruc és labanc című festményét ezért vásároltuk meg harmincmillió forint körüli összegért. Több mint 150 év után ki tudja meddig pihent volna még elzárva hengerre tekerve egy faládában, senki által nem láthatóan ez a nemzeti kincs. Mi megvásároltuk, ígéretet tettünk az eladónak, hogy titokban tartjuk a nevét. A festményt restauráltattuk, ma a Magyar Nemzeti Galériában bárki megnézheti. Remélem, hogy mások is követik példánkat, áldoznak a magyar kultúrkincs műtárgyainak megmentésére, hazahozatalára. - Az, hogy mecénások lettek, azt is jelenti, hogy jól sikerült a tavalyi év? - Igen eredményes évet zártunk. A manufaktúra adózás előtti eredménye félmilliárd forinttal meghaladta az egy évvel korábbit, elérte az 1,7 milliárd forintot. Az értékesítés nettó árbevétele 1,4 milliárddal 5,4 milliárdra nőtt. Ezért a májusi közgyűlésre 43 százalékos osztalékjavaslatot tesz az igazgatóság, ez 4300 forintot jelent részvényenként. A cég jegyzett tőkéje egyébként 1,2 milliárd forint. - Mire költik még a nyereséget? - A manufaktúra történetében legnagyobb, három éven át folyó körülbelül hárommilliárd forintot kitevő beruházásba kezdtünk, amely a vállalat egészét átfogja. Évente mintegy százezer vendéget fogadunk Herenden. A turisták, vásárlók, de természetesen a település lakóinak kényelmét is szolgálja a beruházás. A porcelángyártáshoz szükséges korszerű technológiát vásárolunk a beruházás keretében úgy, hogy a manufaktúra jelleg érintetlen marad. Az építkezéshez kizárólag nemes anyagokat használunk fel. Természetesen kibővítjük boltunkat, hogy minél több porcelánt helyben tudjunk értékesíteni. - Herend, ha csak a kereskedelmet nézzük, könnyű, kivételezett helyzetben van? - Különleges helyzetben vagyunk, de úgy működünk, mint bármelyik magyarországi részvénytársaság. Tizennyolc éve lettünk önálló vállalat, rá öt évre kaptunk önálló exportjogot. Az ügyfelek zöme már a második világháború előtt is vevője volt a gyárnak, utódaik és az új piacok mutatják a számszerű növekedést. Az esetek többségében nyitva szállítunk, személyes kapcsolatban vagyunk klienseinkkel, általában szóbeli megállapodás alapján folynak a tranzakciók. A mi kereskedelmi technikánk igen egyszerű, elküldjük a porcelánt, és megkapjuk a pénzt, akkor gondolkodom el a dolgon, mikor időnként valaki megkérdezi tőlem, hogyan csináljuk? - Tényleg mi a titka a herendi porcelánnak? - Az, hogy a mi munkánkban az "emberi tényező" a legfontosabb. A kézzel készített porcelán ugyanis luxuscikk. Az öreg kontinensen összesen hét porcelánmanufaktúra működik, Herend létszámát tekintve a legnagyobb. Százéves saját iskolánk, etikai kódexünk van. Ez határozza meg az értékesítést. Bárki aki bebocsátást nyer a manufaktúrába, a nyugalmat szokta említeni mint az egyik meghatározó élményt. - Ezt a nyugalmat nem sikerült megzavarnia a privatizációnak sem? - Már a nyolcvanas évek végén felvetődött, hogy saját kézbe kellene vennünk sorsunk irányítását. Voltak ennek persze szocialisztikus elemei, de jelentkeztek különböző kérők. Herend ma egy 3000 lelket számláló falu, több, mint százhetven éve a gyár a meghatározó munkaadó. Jelenleg 1600-an dolgoznak nálunk. Végül is megtörtént a tulajdonváltás, természetesen tanácsadók segítségét is kikértük. Végül 25 százalék az MRP-szervezet, 50 százalék a megalakult és új nevet kapott részvénytársaság dolgozói tulajdonába került a munkavállalói részvényvásárlói program keretében, 25 százalék maradt tartós állami tulajdonban. Nálunk fel sem merült a menedzsmenti kivásárlás, hogy a főnököknek több jár. Ez a ma misztikusnak tűnő mentalitás abból fakad, hogy a település és a gyár egy, a lényeg a kötődés. Ezen a kialakult struktúrán nem kívánunk változtatni. A maximális, egy személy birtokában levő hányad 1,6 százalék, a magam része egy százalék alatt van. A tízezer forint névértékű részvények árfolyama a felkért auditor értékelése alapján 196 százalék volt 1996-ban. A magas osztalék miatt zárt körben sem igen forognak a herendi papírok. Az itt megszerzett tapasztalat azonban nem hasznosítható máshol. Közvetlen környezetünk gazdasági szereplőitől mindenképpen eltérő helyzetű vállalatnál viszont, úgy gondolom, nem ártana egy kis veszélyérzet. - A tulajdonosi és munkavállalói érdekek ütközése nem okoz tudathasadást? - Komoly konfliktus az utóbbi években nem volt. Két érdek-képviseleti szervezet működik a cégnél, de a munkavállalók jelentős hányada viszont egyikhez sem tartozik. Minden év májusában van némi feszültség, ekkor tárgyalunk ugyanis a bérfejlesztésről. A társaság eddigi anyagi lehetőségei mindig tisztességes bérfejlesztést tettek lehetővé, ennek kapcsán nincs antagonisztikus ellentét a munkavállalók és vezetők között. A menedzsment és az érdekképviseletek viszonya bárányfelhősnek mondható. Mivel minden itt dolgozó egyben tulajdonos nincsenek könnyű helyzetben a szakszervezetisek, hogy a milyen minőségüket helyezzék előtérbe. Ugyanez vonatkozik azonban a vezetőkre is akik funkciójukon túl tulajdonosok és munkavállalók is. A szociális-jóléti ellátások területén nem marad követelni való, mert nemcsak a gyáriaknak, hanem a település valamennyi lakójának komoly anyagi segítséget nyújtunk. Tavaly fizettünk másodszor iparűzési adót a községnek, de így is több feladatot átvállalunk, cégünk működteti az óvodát is. - Ismereteink szerint Lady Di hagyatékában szép számmal voltak herendi porcelánok. - Hagyományos piacunk az Egyesült Királyság, az egyik minta Viktória királynőről kapta nevét. Az Egyesült Államok a legnagyobb vevőnk, de a közel- és közép-keleti piacok is egyre erősödnek. Az ománi szultán és a katari emír is nagy vevőnk. Számos uralkodó, politikus és üzletember tartozik klienseink közé. Szingapúrban vegyes vállalatot alapítottunk, Berlinben saját üzletet nyitottunk; ígéretesek a kezdeti eredmények. Itthon a diplomáciai képviseletek jelentős vásárlóink, a komoly cégek is szívesen ajándékoznak klienseiknek herendi tárgyakat. Az állami ajándékozás azonban csökkent az utóbbi időben. - Újabban igyekeznek meghökkenteni a herendi porcelán iránt érdeklődőket: az erotikát is bevetették reklámjaikban. - Ez talán túlzás. Igaz, csinos hölgyek is részei újabb hirdetéseinknek, de a legkirívóbb képen is csupán egy autóból kiszálló hölgy harisnyáján villan fel egy híres herendi minta. A sorozatnak története van. Valami valóban egyedit, újat és figyelemfelkeltő reklámot kértünk. Mikor elkészült, az egyébként vidám hangulatú prezentációk helyett néma csend fogadott. Elém tettek az asztalra egy sorozatot, s bevallom, meghökkentett: levesestál a hölgyek fején, porcelán szokatlan környezetben... Mégis bólintottam, s mindenki felszabadultan vette tudomásul, hogy sikerült meggyőzni. Akkor pedig elégedett voltam, amikor egy repülőn a fedélzeti magazinban egy mellettem ülő hölgy többször is visszatért a herendi reklámhoz. - Ami olyan híres, mint a herendi porcelán, azt hamisítják. Mostanában miért nem hallunk ilyen esetről? - Ma már elmondhatom, a mi hibánk is, hogy a '90-es évek elejéig magunk árultuk a selejtes fehér porcelánt, ezeket festették meg a hamisítók. Egy picit takarékoskodni akartunk, és hatalmas veszteséget szenvedtünk. Beszüntettük az árusítást, megsemmisítjük a selejtet, de még mindig fel-felbukkannak ezek a darabok. Sajnos itthon a bűnüldöző szervek eddig egyetlen esetben sem voltak eredményesek. Több fejlesztésünk is folyamatban van a hamisítások kivédésére. Minden egyes herendi porcelán újabb jeleket is visel, amelyek alapján a tárgy keletkezésének idejét, készítőjét és megrendelőjét azonosítani tudjuk. Berényi Péter MAGAS OSZTALÉK HERENDEN (Magyar Hírlap 1998-05-21) (MH) A Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. 43,2 százalék osztalékot fizet részvényeseinek. Tavaly az értékesítés nettó árbevétele 5,4 milliárd forint volt, amelyből a harmadával bővült export megközelítette a 3,9 milliárd forintot. Az adózás előtt 1,7 milliárd, adózás után 1,4 milliárd forintot értek el. A cég saját tőkéje 34 százalékkal 3,2 milliárd forintra emelkedett. Az idei tervekben 6,3 milliárd forintos árbevétel, s félmilliárdos beruházás szerepel. HERENDI TALÁLKOZÁSOK - PORCELÁNVÁROS (Magyar Hírlap 1998-05-25) Herendre invitálta a Nemzeti Minőség Klubjának tagjait májusi ülésén a nagy hírű Porcelánmanufaktúra Rt. Előre sejteni lehetett, hogy különleges élményeket kínál a 110 éves múltra visszatekintő Herend. De az a parádés bemutató, amelyet Kovács József vezérigazgató, Rózsa András minőségbiztosításai igazgató és Turányik László humánpolitikai igazgató nyújtott vendégeinek, mégis meglepetések egész sorával szolgált. Herendről, mint az 1996-os Nemzeti Minőségi Díj nyerteséről, mindarról, amit a minőségpolitikában és minőségstratégiában elért a manufaktúra, már írtunk éppen ezeken a hasábokon. Ezen túl Herend világhíre, a világpiacon elfoglalt megkülönböztetett szerepe, a meredeken növekvő kereslet termékei iránt egyértelműen jelzi, hogy a porcelánmanufaktúrának milyen jelentősége van a hazai gazdaságban. Herendről közismert, hogy maguk a munkatársak a tulajdonosok, ami egyben annyit jelent, hogy önállóan döntenek arról, mire használják fel a nyereséget. S ez okozta az első nagy meglepetést. Herend tulajdonosai az elmúlt három évben arra fordították hasznukat, hogy teljes egészében újjá - pontosabban régivé - varázsolták környezetüket. Egy épülettömb kivételével (amelynek átalakítása most kezdődik!) eltüntették az elmúlt 4 évtized valamennyi stílusromboló építményét, s a múlt század stílusában építették újjá a manufaktúra műhelyeit. Ami nem volt egyszerű feladat, hiszen a legkorszerűbb módszereket kellett alkalmazni ahhoz, hogy a múlt századi építkezésből adódó problémákat - így például a szigetelést - megoldják. Sárga-fehér színeivel a herendi kézműves műhely olyan, mintha egy másik századba csöppenne a látogató. Ami kívülről a régi kort idézi, belülről a maximális, modern kényelmet nyújtja a munkatársaknak. Fehér világ fogadja a látogatót, a munkaasztalok, a köpenyek, a megvilágítás és falak hófehérek, csupán a festőműhelyekben látni színt a festők előtt halmozódó megannyi színes tégelyben. S ami a fehérséget oldja, az az élő virág, ezernyi cserepes növény, amely beleheli a légkondicionált termeket. A minőségi klub tagjai előtt nyílt meg először az a bemutatóterem, amelyet a közelmúltban építettek, s amely arra hivatott, hogy valamennyi új munkát megőrizze az utókor számára. Herenden ugyanis a produktumoknak az adja meg többek között a speciális értékét, hogy maximálisan 50 egyforma széria készül. Ebből 49 a megrendelőnek jut, egy pedig a bemutatóteremnek. Herend pontosan azt valósította meg ami az amerikai és európai minőségfilozófiák alaptétele: olyan körülményeket kell biztosítani a munkatársaknak, hogy képesek legyenek teljesítményük maximumát nyújtani. Nem véletlen, hogy Rózsa Andrást, Herend minőségbiztosítási igazgatóját, aki élete nagy vállalkozásának tekinti, hogy a hazai minőségpolitika gyökeresen megváltozzon, tavaly egyhangúlag az év minőségbiztosítási menedzserének választották meg avatott szakemberek. De a manufaktúra mintha egész Herend város minőségpolitikájára is hatással lenne. Bizonyos, hogy a hírneves kézműves műhely és az önkormányzat szoros kapcsolatban állhat egymással, és a mintacég példája hatással van a város fejlődésre. Kevés olyan gondozott, minden tekintetben egyfajta sajátos - kicsit régies - miliőt teremtő város van, mint Herend. A város házai, középületei mintha a manufaktúra hangulatát idéznék vissza, ápolt kertekkel és parkokkal színesítve a látványt. Herenden az valósul meg, ami a teljes körű minőségfilozófia ideálja: az életminőség teljessége. B. Zs. A PORCELÁNBIRODALOM MESTERHÁRMASA - HEREND EMBLÉMÁJA A BRANDENBURGI KAPUNÁL (Magyar Hírlap 1998-10-26) A berlini Adlon Hotel - a Brandenburgi kapu tőszomszédságában - évszázados múltjával majdnem olyan nevezetessége a városnak, mint maga a diadalív. Az exkluzív, méregdrága szálló megnyitása még az újjáépítés lázában égő Berlinben is nevezetes eseménynek számított. Az Adlon üzletsorában a világ legmárkásabb cégei vonulnak fel, itt csak azok kaphattak helyet, akiknek patinás neve erősíti Európa egyik legdrágább hoteljének rangját. Herend márkaüzletét az elsők között nyitották meg itt. A kiváló minőségű luxusporcelánt előállító és értékesítő társaság nem csupán munkavállalói, hanem a környezetében élők életminőségének tökéletesítését, környezete állapotának tudatos, szisztematikus védelmét, javítását tűzte ki célul, és megtette az első lépéseket is ennek eléréséhez. A Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. működő minőségbiztosítási rendszerébe integrált, az ISO 14 001 követelményei szerint kialakított környezetvédelmi rendszert és a BS 8800 szerinti egészség- és munkavédelmi rendszert 1998 szeptemberében pozitív eredménnyel auditálta a TÜV Rheinland Euroqua Kft. A Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. tehát Magyarországon elsőként építette ki integrált minőségirányítási rendszerét. A Herendi Porcelánmanufaktúra világhíre, s különösen az a tény, hogy dinamikus üzletpolitikájával mind jelentősebb pozíciókat foglal el a nemzetközi piacon, rendkívül fontos szerepet játszik Herend nagyközség életében. A több mint 3000 lakosú falu élete és az 1560 főt foglalkoztató porcelánipari világcég tevékenysége ezernyi szállal kötődik egymáshoz. A jelentős sikerekről a herendiek legérdekeltebb szakembereiktől gyűjtöttünk össze véleményeket. TÓTHNÉ MIZSEI EDIT KÖRNYEZETVÉDELMI MENEDZSER: - Az EFQM modell szerinti önértékelés és a minőségi díjakon való részvétel eredményessége nagymértékben függ a dolgozók, a vevők elégedettségétől, a környezetre gyakorolt pozitív hatástól. Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy a manufaktúra nem környezetszennyező üzem, nem volt tehát külső kényszer a bevezetésre. Viszont a folyamatos fejlődés érdekében aprólékos részletességgel felmértük a manufaktúra környezeti hatásait, értékeltük azokat és programot dolgoztunk ki a negatív motívumok csökkentésére. Minimalizáltuk a környezet zajterhelését, csökkentettük a füstgázok károsanyag-tartalmát, a hulladék iszap mennyiségét. Jelentős eredménynek tartom a hulladékok újrafelhasználására tett lépéseket. Sikerült megszervezni a papírhulladékok szelektív gyűjtését, a veszélyes hulladékokból visszanyerjük a nemesfémtartalmat, a szilárd ipari hulladékok utóhasznosítása is megoldott. KOVÁCS ZOLTÁN MUNKAVÉDELMI MENEDZSER: - E törekvések sikerét az erős herendi vállalati kultúra és a minden tekintetben kiváló szakembergárda biztosítja. A manufaktúrában a technológia alapja az emberi erőforrás, és ezért kell az emberek munkakörülményeivel, egészségvédelmével foglalkoznunk. Célunk az, hogy munkavállalóink minden körülmények között kiegyensúlyozottak legyenek, és ez a komplex rendszer, amit most sikeresen auditáltattunk, kiváló eszköz arra, hogy folyamataink a jelenleginél is szabályozottabbak legyenek. A megelőzés területén legfontosabb feladataink a porképződés csökkentése, az elszívás tökéletesítése, amely nemcsak a szilikózist okozó por, hanem a porcelánfestékben található káros komponensek eliminálását is jelenti. Fontos cél a festékek ólomtartalmának csökkentése is. Rendszeres és egyre gyakoribb szűrővizsgálatokkal igyekszünk megelőzni a munkahelyi megbetegedések kialakulását, ezzel is lehetővé téve a zavartalan munkavégzés feltételeit. RÓZSA ANDRÁS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÓ: - Herend a kiváló minőség jelképe, és a kiválóságot nemcsak termékeink minőségére értelmezzük, hanem tevékenységeink teljes körére ki kívántuk terjeszteni. Az 1995-ben megszerzett ISO 9001 szabvány szerinti tanúsítvány az első lépés volt ehhez, s újabb feladatok megoldására, TQM eszközök alkalmazására késztetett. A dolgozóink és a herendi lakosok is tudják, hogy bevezettük az integrált minőségirányítási rendszert. Minden külső kényszer nélkül, a mi közös elhatározásunkból történt. A régióban társadalmi modell szerepét kívánjuk betölteni, hisszük, hogy példamutatásunk túljut a régió határain is. Tóth Péter A MÉRTÉK (Magyar Hírlap 1998-11-30) A Magyar Minőség Társaság (MMT) az év minőségügyi menedzsere '98 díjat a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. igazgatójának, Balázs Istvánnak ítélte oda. Mint ismeretes, a díjat 1996-ban alapították, s tavaly elsőként Rózsa András, a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. minőségügyi igazgatója vehette át az elismerést. Idén egy másik díjazottat is köszönthetett az MMT: Gyetvai Gábor, az IMMC Nemzetközi Vezetési és Marketing Tanácsadó Kft. vezető tanácsadója ISO 9000 auditor szemmel című könyvéért vehette át az 1998-as Minőségügyi Szakirodalmi Díjat. Az Európai Minőségi Díj pályázóit idén Párizsban értékelte a nemzetközi bizottság. A magyar vállalatok közül a hódmezővásárhelyi Burton-Apta Kft. oklevelet nyert, s ezzel kategóriájában a hazai vállalkozások között az eddigi legjobb eredményt érte el. NEGYVENSZÁZALÉKOS OSZTALÉK VÁRHATÓ - HÁROMMILLIÁRDOS BERUHÁZÁS HERENDEN (Magyar Hírlap 1998-12-28) Kereskedelmi és kulturális centrumot létesít Herenden a Porcelánmanufaktúra Rt., s az ezredfordulóra befejeződő beruházás - melynek teljes költsége 3 milliárd forint - első szakasza az év utolsó napjaiban lezárult. Elkészült a kétszintes márkabolt és a reprezentatív bemutatóterem, ahol különleges biztonsági intézkedések mellett 350 millió forintnyi értéket tárolnak, s ahová csak az üzleti partnereket és a protokollvendégeket engedik be. A manufaktúra birtokosa az ISO-szabvány valamennyi válfajának (a napokban vehették például át az ISO 14 001-es környezetirányítási, valamint a British Standard 8800-as munka- és egészségvédelmi rendszer meglétét igazoló okiratot), megkapták már a Nemzeti Minőségi Díjat, s az új, nagy cél a jövő évre az Európai Minőségi Díj elérése. Az 1998-as árbevétel meghaladja a hatmilliárd forintot (az üzleti eredmény az 1,6 milliárdot), s a 40 százalék feletti osztalék biztosra vehető - hangsúlyozta Somogyi Róbert marketingigazgató. A Herenden gyártott porcelán első világhírű elismerését 1851-ben, a londoni világkiállításon aratta. Viktória angol királynőnek annyira megtetszett, hogy a virág- és pillangómintás étkészletekből - azóta ez a dekoráció az ő nevét viseli - rendelt is a windsori kastély számára. Az angol királyi család ma is vásárlója a herendinek (Károly herceg és Diana hercegnő a '90-es évek elején jártak a gyárban), s a rendszeres vásárlók közt tudhatnak olyan világcégeket is, mint például a General Motors, az IBM és a Suzuki. A legfrissebb, nagy tételű megrendelés: az ománi sejk 150 személyre rendelt étkészletet, amelynek ára több százezer dollárra rúg. De herendire "utaznak" a keleti újgazdagok is: egy rigai (lett) üzletember 150 ezer dollárért rendelt étkészletet a minap. Yehudi Menuhin pedig nemrég egy virágcsokorral megfestett kosárral lepte meg magát. A privatizáció során mrp-program keretében a munkavállalók szerezték meg a részvények 75 százalékát, míg 25 százalék az ÁPV Rt. birtokában maradt. A tulajdonosok az 1996-os gazdasági évre 30, a '97-esre 43 százalék osztalékot kaptak. Az ideire valószínűleg 45 százalék jár majd nekik. A bérfejlesztés várhatóan 25-30 százalékos lesz. Herenden a porcelánfestők átlagosan nettó 80 ezer forintot keresnek havonta, de a kiemelt mesterfestők a nettó 120-140 ezret is elérik. A manufaktúrának etikai kódexe is van, s az ott olvasható minden műhelyben, folyosón, sőt még a dohányzóhelyeken is. A 10 pontba szedett etikai szabályzatnak olyan főbb címszavai vannak, mint a hagyományok tisztelete, a minőség követelménye, a törvényesség, az együttműködés elve, valamint az üzleti titok és a vállalati hírnév megőrzése. Kovács József vezérigazgató szerint öt éve van Herenden új világ, mint mondotta: sokan addig csak tanultak arról, mi az osztalék, meg a részvény, sokan nem is hallottak róla. A herendit persze megpróbálják hamisítani. Az ügyeskedők rendre lebuknak, ugyanis a herendit hamisítani roppant nehéz, talán csak az ott dolgozó festőknek sikerülne, ám ők ilyenre nem adnák a fejüket. Festetlen fehéráru - melyben már benne a márkajel - néhány éve különben sem kerül ki a piacokra a gyárból, ráadásul olyan rejtett jelzésrendszerrel látnak el minden egyes terméket, aminek alapján egyértelműen lehet bizonyítani, hogy az áru a herendi manufaktúrából került-e ki. A cégnek Magyarországon tíz, külföldön hét márkaboltja van, utóbbiakat kivétel nélkül luxusszállókba telepítették. Időnként kérdőíveken tudakolják a vásárlói igényeket, de jeleznek a nagykereskedők is. Az Egyesült Államokban például a figurális termékek mennek jobban, míg Japánban, illetve a Távol-Keleten inkább az étkészletek, a csészék dominálnak. A 15 ezer féle formában és 600 féle dekorációval készülő herendi porcelán 70-75 százaléka exportra megy; sorrendben a főbb vevők: Egyesült Államok, Japán, Olaszország, Németország, Anglia és az arab sejkségek. Természetesen jelentős a hazai piac is. A világon egyébként több mint 70 országban kapható a herendi. A 3 milliárdos beruházás további szakaszában építenek a gyárral szemben egy reprezentatív vendéglátó centrumot is (szálloda, étterem, kávéház és sporttermek), s az ezredfordulóra elkészül a minimanufaktúra is, ahol a látogatók betekinthetnek a porcelánkészítés folyamatába. Szemük láttára készítik majd a korongozók, formázók és festők a világhírű porcelánt. A turistáknak legalább félnapos, gazdag programot fognak kínálni, s szeretnék elérni, hogy a mostani évi 100 ezres látogatói létszám az ezredforduló után 500 ezerre növekedjen. Józsa Benő NÉHÁNY HÍRES HEREDNIVÁSÁRLÓ (Blikk 1997-11-10) Viktória angol királynő II. Sándor orosz cár I. Károly román király Milán szerb király Karolin német császárnő VII. angol király I. Wilhelm német császár Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné I. Ferenc József osztrák császár és magyar király Karolin német császárnő Eugénia francia császárnő Viktor Emánuel olasz király Habsburg Maximilian mexikói császár Metternich herceg James, Henri, Robert, Lambert, Edmond és Eduard Rothschild báró Alexander von Humboldt Esterházy Pál gróf Apponyi Rudolf gróf Franz, Liechtenstein hercege Montecuccoli grófnő Scitovszky kardinális érsek MIÉRT KELENDŐ A PORCELÁN? A vásárlás motivációi: Saját felhasználás 33% Ajándék 22% Gyűjtés 18% Kiegészítés 15% Esküvői ajándék 5% Pótlás 4% Befektetés 3% Miért herendi? Kézzel festett 35% Presztízs 30% Elbűvölő 13% Luxus termék 8% Tradíció 6% Magyar 4% Királyi beszállító 4% FERENC JÓSKA HERENDIJÉT KAPJA A MINISZTERELNÖK (Blikk 2001-05-09) BUDAPEST - Reggelizz mint egy király, ebédelj mint egy polgár - szól a mondás. Orbán Viktor azonban hamarosan délidőben is császárnak kijáró terítékkel fogadhatja vendégeit, miután a Miniszterelnöki Hivatal megrendelte I. Ferenc József étkészletének másolatát. A 110 terítékre elegendő készletet a Herendi Porcelángyár készíti el csaknem 33 millió forintért. A tányérok, tálak és csészék szélét arany színű babérfüzér díszíti, belsejét pedig pettyek ékesítik. Ferenc József herendijétől csupán annyiban különbözik a mostani, hogy azon a császár monogramja és címere helyett a magyar koronás címer látható. Az 1648 darabos készletet augusztusra készítik el, és várhatóan a Sándor-palotába költöző miniszterelnökségen terítenek majd vele. Ambrus Jenő, a Külügyminisztérium protokoll-főosztályának vezetője szerint ezüst evőeszközből sincs elegendő, de ezek beszerzése a költségvetés kereteitől függ még. 32 MILLIÓÉRT RENDELT HERENDIT A KORMÁNY (Blikk 2001-06-28) A 110 személyes készletet csak a Parlamentben használhatják HEREND-BUDAPEST - Elkészültek az első darabjai annak a 110 személyes, arannyal festett herendi étkészletnek, amit a magyar külügyminisztérium protokollosztálya rendelt a gyártól. A teljes étkészlet ára a kedvezmény ellenére is több mint 32 millió forintba kerül. Diana hercegnő, Arnold Schwanenegger és Cindy Crawford után kiderült: a Külügyminisztérium is nagy rajongója a leheletfinomságú, kézi munkával készült herendi porcelánnak. A tárca három éve vágyakozott a 110 személyes herendi étkészletre, ami 32 millió 709 ezer forintba kerül. Kormányérdek ide vagy oda, a világhírű üzem nem vállalta, hogy soron kívül lát a munkának, csak idén májusban kezdte a gyártást. Az első darabok már elkészültek, a teljes garnitúrát augusztusban egy mikrobuszban, rendőri kíséret vagy különösebb biztosítás nélkül szállítják a fővárosba. A Parlamentbe kerülő étkészlet nyers darabjait a fehéráru-kemencében kiégetik, majd a díszítést egy 16 fős, válogatott festőbrigád kötetlen munkaidőben végzi. Minden egyes darab szegélyét előrajzolás után 20, címerét pedig 25 százalékos arannyal festik be. Ez utóbbi a 24 karátos arany minőségével ér fel. A címer koronájának pántjára a köveket három színből festik, a felső ékkő valódi ametiszt. - Eddig sem tört el, kollégáim szinte vattázott kézzel nyúlnak minden darabhoz - mondta a Blikknek Tax Mihály (47) üzemvezető. - Tudják: aki leejt valamit, nem kapja meg a festésért járó bérét. Ezt a készletet csak a Parlamentben használják majd, ajándékozásra vagy tartalékba nem készítenek semmit. Ha használat közben baleset történik a tányérral vagy csészével, utólag legyártják a hiányzó darabot. Virág Márton A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM ÁLTAL RENDELT KÉSZLET (RÉSZLET) Terítéktányér: 110 db Ára: 30.000 Ft/db Lapos tányér: 220 db Ára: 25.700 Ft/db Mély tányér: 110 db Ára: 22.800 Ft/db Kenyerestányér: 110 db Ára: 11.400 Ft/db Csonttányér: 110 db Ára: 20.000 Ft/db Teáskanna: 20 db Ára: 58.500 Ft/db Kávéskanna: 20 db Ára: 58.500 Ft/db Cukortartó: 20 db Ára: 31.400 Ft/db Levesescsésze: 110 pár Ára: 31.400 Ft/db Teáscsésze: 110 pár Ára: 28.500 Ft/db Kávéscsésze: 110 pár Ára: 24.200 Ft/db Mokkáscsésze: 110 pár Ára: 24.200 Ft/db Sószóró: 20 db Ára: 8.100 Ft/db Borsszóró: 20 db Ára: 8.100 Ft/db Gyertyatartó (nagy): 14 db Ára: 30.300 Ft/db Hamutál: 50 db Ára: 12.100 Ft/db DÍSZMAGYAR (Magyar Hírlap 2002-11-02) Az 1800-as évek elejének Magyarországán csaknem minden vállalkozás jövedelmezőbbnek, kifizetődőbbnek de legalábbis kevésbé csődgyanúsnak számított, mint porcelángyártásba fogni. Ámde jött egy ambiciózus üzleti tervekkel és nem kevesebb hazárdszellemmel rendelkező Fischer Móricz nevű vállalkozó, és nekilátott Herenden a vegetáló porcelánmanufaktúra felvirágoztatásához. Nem kisebb feladatot tűzött ki maga elé, mint hogy az ekkorra már több mint egy évszázada prosperáló meisseni és a tőszomszédságunkban császári támogatással működő patinás bécsi gyár termékeivel versenyre keljen. Nem telt bele egy évtized; és a magyar arisztokrata családok régi hiányos meisseni és bécsi készleteiket tökéletes herendi utánzatokkal pótolták. Sőt még az 1840-es években a herendi porcelán már az európai uralkodó családok asztalait díszítette. Számtalan jellegzetes minta született meg itt, amelyek nemzetközi elismertséget szereztek. Ilyen, a franciás hatást mutató, ma is létező úgynevezett Rotschild-mintasor; amelynél a színes énekesmadarak és a rovarok látszólag véletlenszerűen lepik el az étkészlet darabjait vagy az Appnnyi család számára kialakított és azóta a nevüket viselő virágcsokor mintás, eredendően Indiából származó díszítés. De nem lehet kihagynunk a felsorolásból az 1851-es londoni világkiállításra készült lepkés, virágos készletet, amelyre ott helyben királynői megrendelés született, melyet számos brit hercegi és főúri család - hű alattvalókhoz méltóan - sorra sietett követni. A kínaias ízlésű készlet ettől fogva Viktória-mintaként élt tovább. A század második felétől a historizmusban a távol-keleti áruk forma-, szín- és mintavilága szelíd divatdiktátorként uralja e az európai piacot. Ekkor születik meg az úgynevezett Ming-minta, amely a kínai Ming-dinasztia idejében készült különböző hőfokon égetett töbszínű, figurális díszítést utánozta. Mindamellett, hogy Euópa főri családjai sorba álltak a gyár termékeiért, Herenden már a XIX. század közepétől folyamatosan készültek magyar témájú kisplasztikák. Ezek közül kerül árverésre több kiváló, korai darab a Nagyházi Galériában. Szalóczi Péter