JÉGKRÉMBALETT - HÁROMSZÁZEZER GOMBÓC FAGYI INGYEN (Magyar Hírlap 1995-07-05) A fővárosban idén is tovább folytatódik a fagyi–jégkrém "háború". A csökkenő kereslet okozta kiesést nagyszabású akciókkal próbálják pótolni a legnagyobb cégek. Napokon belül 300 ezer adag ingyen fagyihoz juthatnak az édesszájú budapestiek. A XVII. századi Franciaországból indult hódító útjára a fagylalt. Mintegy száz év elteltével, a hazai szakácskönyvek már receptek sorát közlik. Azóta a cukrászdák falait elhagyva a világ majd minden táján önálló iparrá fejlődött az édes csemege gyártása. Igazi minőséget Magyarországra a háború utáni államosítást követően a hatvanas évek végétől megjelenő "maszek világ" hozott. A legtöbben használt, úgynevezett kétkarú olasz gépekkel keltek versenyre az állami szektor fagyinak vagy jégkrémnek nehezen nevezhető termékeivel. A felkapott üdülőhelyeken és a főváros majd minden kerületében kialakultak azok a szinte legendás fagyizók, ahol egész nyáron hosszú sorok kígyóztak. Így a taxis és a butikos mellett a fagyiárus vált a gyors gazdagodás szimbólumává. A nyolcvanas évek második felétől egyre jobb minőségű gépek és receptek kerülnek féllegálisan az országba, megszületnek az első kisüzemek. Gyökeres változás a piacon a rendszerváltozás környékén kezdődik. A hazai cukrászipar a beáramló kis és közepes tőkeerejű nyugati vállalkozókkal még felvette a versenyt. Ám a "kézműves" módszert elhagyó ipari jégkrémgyárak multinacionális csoportjaival szemben nincsen sok esélyük. Az elmúlt évek egyre erőteljesebb konkurenciaharcának következtében, pedig már- már ellenséges viszony alakult ki a "fagyisok" és a jégkrémgyártók között. A két legjelentősebb céget – a Schöllert és az Eskimót – gyakorta az a vád éri, hogy beruházásaikért cserébe valamiféle kedvezményt kaptak az előző kormányzattól. A multinacionális cégek szerint pedig mindössze arról van szó, hogy a szabadpiac körülményei között tönkrement kisvállalkozók bűnbakot keresnek. E támadásokat különösen azért nehezményezik, mert úgy érzik, milliárdos beruházásaikkal munkahelyeket mentettek meg és kínálatuk 90–95 százaléka hazai termék. A Schöller 1991-től nyolcvanmillió, az Eskimo 1992-től ötvenmillió márkát fektetett be. A két cégnél ugyan nem szívesen nyilatkoznak pénzről, de annyi kiderül, hogy forgalmuk évről évre dinamikusan növekszik és idén együttesen közel 15 milliárd forint bevételre számítanak. Szakértők szerint ez nagyjából ötven százaléka a hazai fagylalt- és jégkrémfogyasztásnak. Attól függetlenül, hogy ki mekkora szeletet hasít ki a piacból, egy biztos: az árak folyamatosan emelkednek. Mára a város különböző pontjain a szolgáltatás minőségétől függően 15 és 80 forint között lehet hozzájutni a fagylalt adagjához. Jégkrémet pedig 25-től 150 forintig vásárolhatunk. A Schöller és az Eskimo szezon elején indított leárazási akciója, valamint az alapanyagok drágulása miatt lassan egy átlagos kétadagos "kézműves" fagyi drágább, mint jó néhány, a reklámokból ismert jégkrém. A forgalmazók egy része az importot sújtó rendkívüli vám miatt ettőla szezontól kezdődően csökkenti választékát. Erre kényszerül többek között a fánkjairól elhíresült Dunkin Donuts csoport. A cég vezetőinek döntése értelmében az eddig is borsos árú jégkrémjük forgalmazását megszüntetik. Ám hogy az édesszájú fővárosiak ne maradjanak amerikai fagyi nélkül, a Dunkin új típusú jégkrémmel jelentkezik a piacon. A titkos kaliforniai recept alapján Magyarországon gyártott termék július elejétől kerül a Hemingway Holding érdekeltségébe tartozó üzletekbe. Ezzel egy időben fantasztikus akció veszi kezdetét. A hazai piacon eddig egyedülálló kezdeményezés keretében a hétvégétől háromszázezer szelvény jut el a budapestiek postaládáiba, amellyel ingyenesen lehet hozzájutni egy adag hamisítatlan Bob és Rob fagyihoz. Sengel Ferenc EZERÍZŰ FAGYLALT - MÉRGEZÉSMENTES SZEZONKEZDET (Magyar Hírlap 1996-07-16) MH-információ - A nyár és a fagylalt egymástól elválaszthatatlanok, bár az átlagmagyar a maga 2 és fél literes éves fogyasztásával még a skandináv államok polgárainál is kevesebbet nyal a jeges csemegéből. Arra viszont büszkék lehetünk, hogy az idei szezonban még nem történt súlyosabb mérgezés, bár a szalmonellaveszély megjelenésekor az egyik nagy szállító külföldről kezdte importálni finomságait. Nem hivatalos közvélemény-kutatások szerint a fagyik toplistáját a csokis és az epres vezeti, legyen az bármilyen fajta. Nyáron a vizes alapú fagylalt a favorit, télen viszont a "töményebb" tejesek. Általában a gombócos fagylaltok íze, ára teljesen kiszámíthatatlan. A legolcsóbb 15-20 forintos is lehet nagyon jó, de a Váci utcában mért 50 forintos gombóc is emlékeztethet valami jobbfajta mosóporra. Talán kivételt képez a kézműves fagylalt, amely a régi olasz hagyományokat követi. Ezt a fajtát nem tömegek fogyasztják, Európa-szerte luxusminőségnek számít. A félszáz fajtából a görögdinnye, az erdei gyümölcs, a joghurt, a mogyoró, az egres-kiwi, a casata (gesztenyefajta) és a világoszöld csokis-menta igazi ínyencségnek számít. Az ipari jégkrémre ezzel szemben az állandó minőség jellemző. A széles kínálatban az egységnyi mennyiségre vetített árat tekintve az Eskimo gyerekeknek szánt fagylaltjai állnak az élen. A hazai piacon a legnagyobb hagyományokkal a Schöller – idén negyedszázados fennállását ünneplő – Leó jégkrémcsaládja rendelkezik. Kedvező áruk miatt (30–45 forint) ezeket a gyermekek nyári táborozás során akár a zsebpénzükből is meg(v)ehetik. A Schöllernél a csúcsminőséget a Mövenpick termékek jelentik. Körükből került ki az idei nyár abszolút slágere, a szőlős és a körtés fagyi, amelyek sikerüket nem csekély mértékben a fogyasztásra ösztökélő reklámhadjáratoknak köszönhetik. Az emberek fagylaltéhségét nagyban befolyásolják az időjárási tényezők. Kánikulai napokon a fagylaltfogyasztás egy-egy esős tavaszi vagy őszi nap forgalmának a dupláját is meghaladhatja. Jellemző a termék szezonalitására, hogy az Eskimo jégkrémtermelésének felét a három nyári hónapban értékesíti. A vezető jégkrémgyártók soha nem várják meg, amíg egy korábbi termék "elfolyik", hanem igyekszenek a fogyasztók kíváncsiságát új költeményekkel felcsigázni. Az Eskimo az idén a Nogger Kókusszal, a Carte D'Or Eperkehellyel, a Calippo Sporttal és a Romero 1000-rel indított offenzívát a vásárlók kegyeiért. A cukrászdák többsége ma már jeges különlegességeit a nagy gyártók kannás kiszerelésű jégkrémeiből állítja össze. A Művész Cukrászdában az Eskimo termékeivel találkozhatunk, a változatosan díszített és ízesített fagyikelyhek száma 12, ám rendelhető tetszés szerint összeállítható jégkrémkehely is. A sima gombócos ostyás fagyik ára 30 forint, a kelyheké pedig 270–350 forint közötti. A New York kávéházban a speciális kelyhekké összeállított Schöller termékei kaphatók, megbolondítva gyümölcsös öntetekkel, holipnivel és egyéb díszítőelemekkel. Áruk 300 forint, kivéve a speciális Viktóriát, amely helyi különlegesség. A jégkrémek mikrobiológiai ellenőrzése rendkívül szigorú, többlépcsős. Már a szállítási és tárolási feltételek is igen kötöttek. A hosszú távú tároláskor a –28 C, a szállítás során a –21 C, a hűtőládában pedig a –18 C fokot kell biztosítani. Ilyen körülmények között a fagylaltok akár két évig is fogyaszthatók. Ha valaki hagyományosan főzött fagylaltot szeretne enni, bátran felkeresheti a Gerbeaud-t. Itt a fagylaltot ma is az 1858-ban Kugler Henrik által alapított cukrászda receptje szerint készítik. A cukrászda dolgozói a régi szakmai hagyományokat ápolják és fejlesztik tovább. A melegebb nyári napokon a helyi specialitásból, a "Gerbeaud" kehelyből (pisztácia-, vanília-, eperfagyi, tejszín és díszítőelemek) akár 200-300 darab is elfogy. Bármily meglepő, a nagy fagylaltválasztékhoz képest eddig fagylaltmérgezés nem történt, bár az összesített eredményeken most dolgoznak – tudtuk meg az ÁNTSZ Fővárosi Szolgálatánál dr. Szabó Máriától. Az orvosnő szerint valószínűleg azért ilyen kedvező a kép, mert a korábbi módszereket a zárt rendszerű előállítás váltotta fel. A fogyasztóvédelmi felügyelőség a jégkrémek vizsgálatakor a termékeket megfelelőnek tartotta. A fokozott elővigyázatosságra utal az a tény, hogy a néhány hete történt szalmonellafertőzés idején a Schöller hazai üzeme leállt, és a termékeit a kérdéses időszakban külföldről hozta be. Cs. Zs. JEGES KISKÁTÉ (Magyar Hírlap 1996-07-16) FAGYLALT: mandulaműtét utáni gyógyír, hideg, édes, különféle ízesítésű, gyermek- (esetleg felnőtt-) manipulálószer. A szakemberek szerint a fagylaltot kis mennyiségben főzik. Amit ipari mennyiségben állítanak elő, az a jégkrém. ŐSFAGYI: a fagyasztott édes italokat a rómaiak előtt már a kínaiak is ismerték, a mai értelemben vett tejes és tejszínes fagylaltok először Olaszországban bukkannak fel a XVII. században. HOLIPNI: fagylaltfélékhez készített, édes, ropogós, cső alakú ostyafajta. BAGAMÉRI: alapfogalom. A leghíresebb magyar fagylaltos, ki mérgezett fagyiját maga méri. Az ő nevét viselő "csemege" marcipán szeletekkel, két szem rumos meggyel és rolettivel díszített kehely, a Daróczi úti cukrászda különlegessége. NAGYMAMA KRÉMJE: tradicionális olasz konyhát idéző, madártejre emlékeztető fahéjas vaníliafagylalt, a kézműves fagylaltválasztékba tartozik. TUDJA-E, HOGY... (Tvr-hét 1997/15) ...kik ettek mézzel és gyümölccsel ízesített havat? Különös csemege volt ez az antik világban. Még Hippokratészről is feljegyezték, hogy ilyen inyencséget rendelt testi-lelki frissítőként a betegeinek. ...ki etetett a katonáival boros-tejes havat? Nagy Sándor harcosai indultak hadba ilyen csemegével. ...ki szerette a gyümölcsös gleccserjeget? Néró császár kedvelte ezt a hűsítőt. ...ki hozott Kínából fagylaltreceptet Európába? Marco Polo. Több mint hétszáz éve, 1295-ben. ...mikor nyílt meg a világ első fagylaltozó kávéháza? A Café Procope-ot 1672-ben alapította az olasz származású cukrász Párizsban. ...hol és mikor találták fel az első fagyigépet? Amerikában, 1790-ben. ...mikor állították üzembe az első fagylaltos kocsit? 1910-ben. ...mikor terjedt el a pálcikás fagyi? 1923-ban találták fel Amerikában. ...hány pálcikás fagyit lehet gyártani a modern gépsoron? Óránként akár harmincezer darabot is. ...mekkora volt a legnagyobb tölcséres fagyi? Hatvan centiméter magas. Gianni Mucignat óriás csemegéje ötszázharminckilenc gombócból állt. ...mekkor volt a legnagyobb fagylalttorta? Majdnem három méter magas és 2,8 tonna súlyú. ...mi az idei év legnagyobb európai fagylalkülönlegessége? A pálcikás sörfagyi, amely három változatban készül: barna sörből, pilzeniből és alkoholmentesen. ...hol ülik meg a fagyi napját? Amerikában minden július harmadik vasárnapja a Jégkrém napja. ...miből áll a jégkrém? Tejből, sovány tejből, tejszínből, vajból és cukorból. Legalább tíz százaléknyi tejzsír van benne. ...melyik fagyifajtából fogy a legtöbb? A vaníliából, a csokiból és az eperből. Ferenczy Europress FAGYLALTOK KRÉMJE (Magyar Hírlap 1997-05-20) A fejlett országokban az év minden szakában keresik Mihelyt elkezdődik a nyári szezon, a fagylalt- és jégkrémkereskedők forgalma érezhetően fellendül. Ez a tendencia egyébként inkább Kelet-Közép-Európa országaira vonatkozik, Nyugaton ugyanis közel hasonló intenzitással veszik a jeges édességeket a téli vagy a tavaszi szezonban is. Magyarországon két nagy cég osztozik a jégkrémek piacán – a Schöller Budatej Kft. és az Eskimo Magyarország Kft. Mindkét cég a teljes termékskálájával jelen van a hazai piacon. A Schöller a Nyugaton is forgalmazott jégkrémek mellett megtartotta és kibővítette a hazai piacon korábban egyeduralkodó Leó jégkrémcsaládot is, így itthon egyedülállóan gazdag palettával állhatnak a vásárlók elé. A Schöllernél elmondták, hogy nehéz lenne még az ez évi forgalmi adatokat megbecsülni – hiszen a szezon most indul csak be – de úgy tűnik, az idei első negyedév jobban alakult, mint a tavalyi év azonos időszaka. Ha a magyarországi vásárló jeges édességet szeretne, már a legtöbb hazai élelmiszerüzletben, vendéglátóegységben megtalálja a jégkrémek teljes skáláját. A legdrágábbak közé tartoznak az exkluzív jégkrémtorták, a legolcsóbbak pedig az egyszerű pálcikás nyalogatni valók. Az őszi-téli időszakban inkább a jégkrémtortákat keresik, főként azért, mert az ünnepi asztalra, vagy akár a hétvégi családi ebédhez gyorsan tálalhatók. A háziasszonynak elég csupán a mélyhűtőből elővennie a tortát és némi gyümölccsel, tejszínhabbal díszítenie – máris kész az édesség. A nyári szezonban a legolcsóbb pálcikásak fogynak a legjobban – érdekes, hogy a középkategóriás jégkrémek (a drágább pálcikásak és a kanállal ehető dobozosak) nem különösebben kedveltek, viszont sokan keresik a legdrágábbakat. Az óvódás- iskolás korosztály körében a 30-40 forint körüli pálcikás jégkrémek fogynak a leginkább, zsebpénzükből ezt tudják megvásárolni, vagy erre adnak a szülők pénzt. Általában azonnal érezhető sikere van e korosztály körében egy-egy akciónak, kedveltek a figurás édességek és azok a jégkrémek is, amikhez a cég még valamilyen ajándékot mellékel. A hazai jégkrémgyártóknak nincs önálló forgalmazói hálózata, ügynökeik járják az országot és a jelentkező kereskedőkkel mérik fel az egyes területi igényeket. Különböző szempontokat figyelembe véve bocsátanak a kereskedők rendelkezésére hűtőládát, hirdetőtáblát, napernyőt, logót. A cégek áruszállító autói általában hetente – szükség szerint gyakrabban – mennek ki az üzletekhez és szállítják a jégkrémet. Természetesen egy tanyaközpont kis boltjában az árukészlet – az igényekhez igazodva – kevésbé gazdag, mint egy forgalmas bevásárlóközpontban. A szezonalitáson kívül egyébként egy-egy hosszabb reklámkampány hatására is érezhetően megnő a jégkrémek utáni kereslet. Teljesen új kezdeményezés, és meglepően jól bevált az Eskimónak a „térbeli” óriásplakátos hirdetése. A plakáton egy forgó jégkrémtorta látható. A jégkrémhirdetésekben egyébként ugyanolyan szezonalitás figyelhető meg, mint a fogyasztásban. A nyári időszak kezdetével főként a televíziós reklámok indulnak be, ekkor hívják fel a figyelmet a szezon újdonságaira. A téli ünnepek környékén a jégkrémtorták hirdetése indul be, sokszor az aktuális ünnepi csomagolással. K. M. A FAGYLALTOZÓK MEKKÁJA (Magyar Hírlap 1997-08-29) Ez maga a csoda! - mondtam a kollégámnak álmélkodva, amikor a napokban betévedtünk Kalocsán az olasz ételeket kínáló Flamingó ételbárba. Már a bejáratnál meghökkentünk, mert nem számítottunk a látványra. A pulton lévő csillogó poharak, fagylaltos kelyhek, csodálatos konyhai eszközök, apró szerszámok, különféle italok, salátástálkák és fűszerek olyan érzéssel töltöttek el, mintha nem is vendéglőbe, hanem egy beavatott és a szakmáját rajongásig szerető szakács magánkonyhájába tévedtem volna. Halk zene szólt a hangulatos helyiségben, az asztalokon gyönyörű virágcsokrok virítottak. Itt maradunk - döntöttem, s mint kiderült, jól döntöttem. Kérdésemre a tulajdonos, Mondovics Vince elmondta, hogy a bárban lévő olasz ételek mindegyikét - salátákat és tésztaételeket - saját maga készíti, s hogy mondandóját illusztrálja is, röpke fél óra múlva csodálatos salátaköltemény és canelloni illatozott az asztalunkon, amit ő maga ott készített előttünk. A rendkívül ízletes és látványos fogások elfogyasztása után javasolta, hogy bízzuk rá a desszertet. S milyen jól tettük! Életemben nem ettem még olyan finom fagylaltkelyhet, mint amit a "fagylaltmester" varázsolt elénk. Azt hiszem, megérdemelné ezt a címet, mert mint kiderült, jelenleg 140 féle (!) fagylaltkelyhet készít, és most akarja 160-ra bővíteni a választékot! És ami a legfantasztikusabb: a kelyhekhez szükséges gyümölcsös finomságot maga állítja elő! Több, mint húszféle, likőrben áztatott és érlelt gyümölccsel képes megbolondítani a gyümölcssalátát és a fagylaltokat! A pirított magokból széles e hazában talán neki lehet a legnagyobb választéka! És ki ne felejtsem a legfontosabbat: SCHÖLLER és MÖVENPICK jégkrémekből alkotja az ízletesebbnél ízletesebb hideg "nyalatokat" (így nevezték a fagylaltot dédanyáink korában). Bizony nem ártana néhány cukrásznak megmutatni, hogy avatott kezek milyen esztétikai és gasztronómiai csodákat varázsolhatnak a finom jégkrémekből! Mondovics úr egyébként Ausztriában leste el az ötleteket, amikor "mélyvízbe" dobták, és néhány évig egy ott működő olasz étterem séfjeként dolgozott. Szerinte egyetlen nyitja van a szakmának: szeretni kell a vendéget! És még néhány apróság: nem szabad sajnálni az ételbe valókat, mindent aprólékosan elő kell készíteni, s nem árt, ha az embernek van saját arca, azaz az ételeinek, készítményeinek egyéni, különleges íze, varázsa. Az olasz ételek lehetőséget adnak az egyéni kreációkra, a SCHÖLLER és a MÖVENPICK jégkrémekből pedig egyedi ízkombinációkat lehet "alkotni". A képeken is látható Flamingó-álom feketén-fehéren nevű fagylaltkelyhet MÖVENPICK juharszirupos diójégkrémből, tejszínből, likőrből, pirított mogyoróból és csokiforgácsból készíti. A Vitaminó kelyhet SCHÖLLER gyümölcsjégkrémből, friss gyümölcsből, tejszínből és egy csodálatos ízű - amúgy titok - likőrből alkotta. Az őszibarackszorbet - amely a többi szorbettel együtt a Flamingó leghíresebb specialitása - MÖVENPICK őszibarackjégkrémből, őszibarackszirupból, őszibaracklikőrrel, tiramisuöntettel és tejszínnel készül. Gratulálok! A különleges üzlet címe: Kalocsa, Flamingó Ételbár, Kinizsi u. 52. Frank Júlia JÉGKRÉM ÉS A TÖLCSÉRES (Népszabadság 1998-06-16) Olaszországban nincs gombócos fagylalt, inkább kanállal kenik Az idei nyári fagylalt- és jégkrémszezon már megkezdődött. A nagyobb gyártók ilyenkor új ízekkel próbálják magukhoz csábítani a jeges ínyencségek kedvelőit. Aki már kóstolta az igazi olasz fagylaltot, tudja, hogy fagylalt és fagylalt között mekkora a különbség. Kóstoljuk meg például a spagnola fagyit, amelynek összetéveszthetetlen zamatát a kandírozott cseresznyeszemek adják. Vagy a bacciót, amelynek csokoládés ízét az apró mogyoródarabok teszik utánozhatatlanná. Egy hűs, kéjes nyalat a mediterrán nyárban: ez az olasz fagylalt. Kolumbusz csak Amerikát fedezte fel, a "gelato italiano" viszont meghódította az egész világot. Olyannyira, hogy ezt a szóösszetételt még az idegen nyelvekkel hadilábon átló magyar lurkóknak sem kell magyarázni. Az itáliai típusú fagylaltnak azonban erős konkurenciája támadt itthon és külföldön is. Már Olaszországban is megjelentek és mind népszerűbbek a csomagolt jégkrémek. Jelentőségük azonban nem több a választék színesítésénél. Az Olaszországba látogató turisták bizonyosan olasz fagylaltot esznek. Ha mindegyikük csupán egyet, az is több mint 60 millió adag. És még az olaszokról nem is beszéltünk. A vanília-eper-csokoládé klasszikus hármasát a Tűzföldtől Izlandig a világon mindenütt ismerik és gyártják már évtizedek óta. A stracciatella és a tiramisu, a baccio és a tutti frutti azonban eredeti olasz találmány. Le sem lehet őket fordítani. Itáliában Trieszttől Szicíliáig garantáltan ugyanazt az ízt és minőséget kapja az ember, ha zuppa inglesét vagy zabaionét kér. Ám néha kellemetlen meglepetés érheti, ha az "olasz" fagylaltot Görögországban, Angliában vagy Magyarországon próbálja ki. Egy japán vagy dél-amerikai kereskedő, ha biztos akar lenni a dolgában, feltétlenül azt írja ki üzletére: "gelato italiano". Az idehaza szaporodó olasz fagylaltozók egy része is csupán a névből próbál megélni. Jobb ízlésű olasz azonban undorodva fordulna ki némelyik üzletből. Sok helyütt nemcsak a fagylalt nem hasonlít itáliai eredetijére, hanem a berendezés, a higiénia és a kiszolgálás minősége is felér egy becsületsértéssel. Igazi gelato csak Olaszországban van. A recepteket ugyan le lehet másolni, de az adalékként használt umbriai mogyorónak, Nápoly környéki epernek vagy az abruzzói áfonyának más a zamata. A választék a legkisebb olasz bárban is legalább tucatnyi ízből áll. Az igazi fagylaltozók azonban olyanok, mint a gelato templomai. E szentélyekbe mindig tömegesen térnek be a járókelők, ennek ellenére a legnagyobb olasz nyárban sincs sorban állás. A bolt nem engedheti meg magának, hogy a vevők várakozzanak. A tízméteres pultnál - ha kell - akár nyolcan is kiszolgálnak. Valamennyien ragyogóan tiszta, vasalt egyenruhában és sapkában. A választék körülbelül ötvenféle fagylaltból áll. Külön csoportosítják a joghurtos, a gyümölcsös és a fantáziafagyikat, valamint a "jégdarákat". Itáliában nincs gombóc: A fagylaltot a hagyományokhoz híven lapáttal kenik a tölcsérbe vagy a kis kartondobozkába. Az adagok drágák, de bőségesek. A tulajdonosok nem engedhetik meg maguknak a spórolás luxusát. Ha valaki csak egyszer is "takarékosan" mér, másnaptól nyugodtan be is zárhat. Harminc méterre ugyanis ott a másik fagylaltozó. A tejszín mindenütt ingyenes. A tölcsérért azonban külön kell fizetni, ha az ember nem elégszik meg az egyszerű ostyával: íz, forma és méret alapján tucatnyit tudtam megszámlálni. Van csokoládé- és karamellbevonatú, mogyoró- és diódarabokkal megszórt, kávé- és gyümölcsízű. A gelateriákban kilóra is kapható a fagylalt. Ráadásul az üvegajtajú mélyhűtőkben még vagy kéttucatnyi kehely, fagylalttorta, parfé és jégkrém is kelleti magát. A fagylaltozási szokások égtájak szerint is változnak. Nápolytól délre és főleg Szicíliában a gyümölcssziruppal leöntött jégdara, a "granito" a abszolút elsőbbséget élvez a hagyományos fagylaltokkal szemben. A "gelato" iskolát teremtett a világban. Népszerűsége és tekintélye évtizedek óta töretlen, noha időközben a verseny világméretűvé vált a piacon. Nem véletlen, hogy olasz fagyizó mindenütt van a világon, ám német, francia vagy angol nincs. Van viszont verseny a piacokért, amelyben nem számítanak a régi érdemek és a hírnév. Az oroszok ódákat zengenek a morozsennojéról. Van, aki a spanyol heladóra esküszik. Az amerikai ice creamról már ne is beszéljünk. A németek germán alapossággal és kitartással kapaszkodnak az olaszok nyomába. Ez történik a magyar piacon is, ahol jelenleg is zajlik a kenős "olasz" fagyik és az eis, a csomagolt német típusú jégkrémek küzdelme. A csata még nem dőlt el. A valószínű eredmény a döntetlen. A németek a gyakorlatiasságot és a kényelmet kínálják, az olaszok a fantáziát. A fagylalt tipikusan olyan termék; amivel rengeteget lehet keresni. Manapság nemcsak nyáron. A fagyi - noha alapvetően még mindig a nyár kedvence - már nem tekinthető kizárólagosan szezonális terméknek. A mediterrán térségben egész éven át nagy a fagyizók forgalma, az éttermek menüjében is tizenkét hónapon át szerepel. Magyarországon is változnák a fogyasztói szokások. A fagylalt - hála a receptek sokszínűségének - a tél egyik kedvence lett. Ma már egyre többen fogyasztják gyümölcskelyhek kiegészítőjeként, forró, zamatos és pikáns öntetekkel lecsurgatva, fantázianevekkel ellátva. De ha engem kérdeznek: straeciatella, spagnola, baccio, tartuffo... Nagy Csaba JÉGKRÉM OLVASZTÁSA (Magyar Hírlap 1998-06-26) "Tessék nekem megmondani, hány perc alatt olvaszthatom a mikróban olyan állagúra a jégkrémet, a parfétortát és a fagylaltot, hogy szeletelni lehessen! A mélyhűtőmben csonttá fagy, ezért vághatatlan!" - kérdi Jósfai Attiláné Tatabányáról. Az említett nyalánkságokból 50 dkg-nyi mennyiséget négy percig mikrohullámozzon a legalacsonyabb, olvasztási fokozaton. Ha nincs mikrója, a jégkrémet 15-20 percig hagyja a konyhaasztalon. Ekkor azonban számítson arra, hogy a doboz tetején, az alján és az oldalán lévő édesség kissé megolvad. Ezért a tálaló edényt (poharat, kistányért stb.) előzőleg legalább fél óráig tartsa a mélyhűtőben, hogy a már kiadagolt finomság tovább maradjon kemény! NYELES FAGYI - 75 ÉVE (Délvilág 1998-10-16) MTI Panoráma - Napjaink már elképzelhetetlenek a nyeles fagyi nélkül, jóllehet ez nem mindig volt természetes. A görögök ugyan már jóval Krisztus előtt élvezték a hideg nyalánkságokat - havat mézzel, gyümölcsleveket borral tettek ízletesebbé. A kanalat helyettesítő nyél és a fagylalt kombinálása azonban csak 75 éve jött divatba. Az újdonság az amerikai Harry Bustnak köszönhető aki 1923-ban szabadalmaztatta találmányát a különösen hangzó "tejszínes jégnyalóka" néven. Azóta hetven különböző ízlésnek megfelelő nyeles fagyi kapható és az előállítás technikája is a legkorszerűbb. Annak idején úgy készült a nyeles fagyi, hogy egy pálcikára ráfagyasztották gömb- vagy cilinderalakban a fagylaltot. A ma használatos gépek előfutárainak köszönhetően azután már napi 8000 darabot tudtak elkészíteni - eközben azonban egy gyár 25 dolgozója még jócskán végzett kétkezi munkát is. Az áttörést az ötvenes években az úgynevezett körfagyasztó hozta meg, amellyel az egykor 25 dolgozó által termelt mennyiséget egyetlen óra leforgása alatt elő lehetett állítani. Azóta már egészen automatizálták a gyártást és korszerű gépek óránként 30 ezer darab nyeles fagyit készítenek és csomagolnak. FAGYLALTOT VAGY JÉGKRÉMET - VONALAI SZERINT VÁLASSZON (Kiskegyed 1999/31) Jégkrém vagy fagyi? Miért, nem mindegy? Francia szakemberek tüzetesen megvizsgálták a jeges élvezeteket, és az alábbi eredményre jutottak. 100 gramm jégkrém kb. 126 kalóriát tartalmaz, ugyanennyi fagylalt 215-öt. A jégkrém kizárólag gyümölcsből, cukorból és vízből készül, míg a fagylalt összetétele nagyon változatos lehet: tej, joghurt, tejföl, tojás, gyümölcslé, csokoládé, mogyoró, mandula... A gyártók a fagylaltot némi levegő hozzáadásával felfújják (ennek aránya akár 50 százalékos is lehet), így könnyű a szerkezete. Ez a magyarázata, hogy literre mérik, nem pedig súlyra. Egy gombóc fagylalt tehát könnyebb, mint az ugyanakkora térfogatú jégkrém. A jégkrém zsírtartalma 0, a fagylalté 10-15 százalék. A fagylalt viszont tartalmaz A-vitamint, kalciumot és foszfort - állítják a bölcs franciák. Mindkettő nagyon gyorsan emésztődik. De ha nagyon vigyáz a vonalaira, akkor mindenképpen a jégkrémet javasoljuk. Ha nyaralását aktív pihenéssel tölti, akkor nyugodtan eheti mindkettőt. A JÉGKÁSÁTÓL A PARFÉIG (Magyar Nemzet 2000-07-15) A fagyasztott édesség őse Keletről került Európába. Marco Polo 1298-ból származó útijegyzetében leírja olyan gyümölcsfagylaltok receptjét, amelyeket a kínaiak már Kr. e. 3000 körül készítettek maguknak. A gyümölccsel ízesített jégkása fogyasztásának szokását később átvették az indiaiak, a perzsák, az arabok, majd továbbterjedt a Földközi-tenger mentén. Előbb csak télen, később már nyáron is tudták készíteni a hideg édességet. Szimónidész görög költő a Kr. e. V. században írta le, hogy csészéjét "olimpiai csúcsos hóval" töltötte meg, míg Hippokratész gyógyászati célból, keringési zavarokra ajánlotta a szűz hóból és gyümölcsből készült, mézzel édesített elegyet, amely "a leveket élettel tölti meg, és jó közérzetet nyújt". Megint mások Nagy Sándor idejére teszik a fagylalt divatba jöttét, aki miután meghódított Indiában egy-egy várost, ott mindjárt gödröket ásatott, s a hegyekből hozatott hóval töltette meg őket. A gallyakkal lefedett vermek romlékony élelmiszerek és jég tárolására szolgáltak. A nagy hódító élénkítő hatásúnak, egyfajta "katonafrissítő"-nek találta a különböző fűszerekkel, citrusfélékkel, rózsaszirommal, fahéjjal ízesített jeget, s az ütközetek előtt rendszeresen fogyasztotta azt tisztjeivel együtt. A rómaiak, akik a görögöktől tanulták el az édesség fogyasztását is, továbbfejlesztették a cukrászmesterséget. Az édességkészítő rabszolgákat a legnagyobb elismerés jeléül gyakran fel is szabadította gazdijuk, így később a főurak lakomáin megismert édességekkel a szabad polgárokat traktálták. Heliogabalus császárról és Néróról is feljegyezték, hogy nagyon kedvelték a fagylaltot. Ha a hűtőszekrény gyanánt használt jégvermekből kifogyott a hó, az albán hegyekből hajóval vagy az Appenninekből futárokkal hozattak utánpótlást. Mai értelemben vett fagylaltot a XV. században készítettek először. Van, aki olasz, van, aki francia találmánynak tartja. Ha hinni lehet a korabeli legendának, mindkét változat igaz. Amikor az olasz Medici Katalin feleségül ment II. Henrik francia királyhoz, esküvőjén málnából, narancsból, citromból készült jeges csemegét szolgáltatott fel, s Buontalenti nevezetű szakácsa révén ismertette meg a franciákkal az otthonról hozott hideg édességet. Más legenda szerint egy Párizsban dolgozó olasz cukrász-pék, Francesco Procopio dei Cottellié az úttörő gondolat. A kissé kövérkés Procopio mester a forró kemence mellett dolgozva nagyon izzadt, s szomját rendszeresen sós jégben hűtött limonádéval oltogatta. Történt egyszer, hogy a hűsítésre szánt limonádéját véletlenül túlhűtötte, az megfagyott, s mivel a mesternek így is nagyon ízlett, utóbb már szándékosan túlhűtve fogyasztotta nedűjét. A francia udvar általa ismerte meg az első citromos fagylaltot. Ami biztos: a szicíliai származású Procopio 1670-ben kávéházat nyitott Párizsban, ahol fagylaltot és sörbetet is árult. Az új édesség olyan sikert aratott, hogy példáját követve hat évvel később már 250 fagylaltkészítő dolgozott a francia fővárosban. A tejszínes fagylaltot ugyancsak egy Párizsban működő olasz, Tortoni találta ki később. Miután hóra csak a magas hegyekből lehetett szert tenni nyáron, több kísérlet is folyt, hogy hogyan lehet a jeget gyorsabban fagyasztani és hosszabban eltartani. Blasius Villafranca, spanyol származású orvos salétromsavval keverte össze a havat, s az így nyert jeget az italok hűtésére is használták. Míg az olasz Aldrovanni 1648-ban megjelent Ásványtan című könyvében a szelídebb konyhasóra esküdött, mások másfajta ásványi anyagokat használtak fel. Az Egyesült Államok több elnökéről - kiváltképp Washingtonról - köztudomású volt, hogy igencsak kedvelte a fagylaltot. 1851-ben Baltimore-ban Jacob Fussel megalapította az első fagylaltgyárat, bár később az amerikai fagylaltgyártás központja Philadelphia lett, ahol 1874-ben készítették el az első jeges tejturmixot. Egy amerikai háziasszonynak, bizonyos Nancy Johnsonnak köszönhetően, aki 1894-ben feltalálta a villanymotorral hajtott fagylaltgépet, megoldhatóvá vált a fagylalt otthoni elkészítése is. Fagylalttölcsért 1904-ben, a St. Louisban megrendezett világkiállításon lehetett látni először, a pálcikás jégkrém pedig húsz évvel később jelent meg. Így terjedt el a fagyasztott édesség utcai fogyasztása. Rédey Judit, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum muzeológusának kutatásai szerint Magyarországon a XVII. században elszórtan, nagyúri házakban kezdtek el gyümölcskocsonya-szerű fagylaltféleségeket készíteni. Az író Apor Péter lányának, Zsuzsannának 1727-ben megjelent, kézzel írt szakácskönyvében már több fagylaltrecept is fellelhető, egy 1754-es receptkönyvben pedig több mint tíz fagylalt elkészítési módját írják le. A magyar fagylaltkészítés hőskora a reformkor. Gvadányi József költő-generális 1790-ben írt, Egy falusi nótáriusnak budai utazása című szatirikus elbeszélő költeménye az egyik bizonyság arra, hogy akkortájt már rendszeresen fogyasztottak fagylaltot. A sátrakban, amelyeket a nótárius látott Pest-Budán a hídnál, "sok sétáló múlatott kedvén, egyik limonádét, másik fagyost kérvén." A hűsítő édességnek ekkor még több elnevezése volt: hideg nyalat, fagyos, fagyalt. (A múlt század végén a katonai szlengben már a fagylalt szót használták. "Nehogy már a fagylalt visszanyaljon!" - szólt a mondás.) 1822-ben Fischer Péter dulciárus magister nyitotta meg az első fagylaltozót Pest-Budán a hajdani Színház, ma Vörösmarty téren. Az ő fagylaldájában fogyasztotta esténként kedvenc édességét többek között Deák Ferenc is. Tizenkétféle ízt kínált, amelyek közül a gránátalmaízű fagylalt volt a legfinomabb. A boltot tovább vivő mester fiának is sikerült előrukkolnia egy kuriózummal: 1848-ban nemzetiszínű fagylaltot készített. A századfordulós Budapesten az asszonyok már nem nagyanyáik nappalijában ültek le uzsonnázni, hanem az Andrássy úton jöttek össze egy kis beszélgetésre. Kóbor Tamás így ír 1893-ban Budapest a kávéházban című könyvében a fagylaltozási szokásról: "A külső eleganciához tartozik a kávéházi uzsonnázás. A maga húsz krajcárján ottan épp akkora úr az, akinek csak 20 krajcárja van, mint az, akinek 20 milliója van. Ugyanabból a bödönből merik ki mindnyájuknak a fagylaltot, ugyanegy asztal mellett ülhetnek, és a pincérek egyforma tisztelettel szolgálják ki." A patinás cukrászdák sokáig családi titokként őrizték fagylaltjaik receptjét. Leghíresebb fagylaltja és parféja (ízesített, fagyasztott tejszínhab) az August és a Hauer cukrászdának volt. Minden finomsága ellenére régen kissé veszélyes ételnek számított a fagylalt: a nem megfelelő feldolgozás vagy a fertőzött nyersanyagok miatt gyakoriak voltak a szalmonellafertőzések. (Nem véletlen, hogy Fischer fagylaltozójáról egy korabeli újságban így írt Nagy Ignác: "Jobbnak tartanám a fagylalda helyett a »bélgörcsde« elnevezést." Mivel mostanság jobbára porból készül a fagylalt, ez a veszély elmúlt - igaz, az idősebbek szerint az íze sem a régi. Veress Kata ÍGY EGYÜNK JÉGKRÉMET! (Nők Lapja 2000/31) A fagylalt és a jégkrém finom nyári csemege, de sajnos könnyen romlik. Hogy elkerüljük a szalmonella-fertőzés veszélyét, tartsuk szem előtt a következő szabályokat: # Ha élelmiszerboltban veszünk jégkrémet, nézzük meg, a csomagolása sértetlen-e, és a fagyasztó nincs-e túlságosan feltöltve. Ha igen, alulról vegyünk ki egyet, mert a felsők már megolvadhattak. # Sose vegyünk meg olyan jégkrémet, amelyre ráfagyott a papírja, vagy a külsején jégkristályok sorakoznak! Ez azt jelzi, hogy az áru egyszer már megolvadt, csak később visszafagyasztották. # A jégkrémet csak bevásárlókörutunk végén tegyük a kosarunkba, hogy ne olvadjon meg. # Fagylaltautomatából vagy biciklis fagylaltostól csak akkor vásároljunk, ha a felszerelést kellően tisztának találjuk. # Fémtartályból kimért fagylaltot inkább ne vegyünk, mert nem mindenütt fagy át kellően, ezért elszaporodhatnak benne a baktériumok. HAGYMAÍZŰ JÉGKRÉM (Blikk 2002-08-07) BUKAREST - Fokhagymaízű jégkrémet mutatott be a fokhagymafesztiválon egy cég. A nyalánkság a vámpírok és nem kívánt randik ellen is hatásos. ÚJ ŐRÜLET A KUTYAFAGYI (Blikk 2002-08-08) TOKIÓ - Úgy látszik, a japán gazdagok megelégelték a fagylaltjuk után ácsingózó kedvenceik mohó tekintetét, mert a távol-keleti szigetországban már kapható a kutyafagylalt - jelentette az AFP. A különleges nyalánkság gyártója, Akagi Nyugyo Kutyafagyira keresztelte termékét, amelyre máris rengeteg megrendelést kap. - A joghurtízű fagyi hasonlít az emberi fogyasztásra készült termékekhez, de kevesebb benne a cukor - magyarázta a cég marketingese, Yasuyuki Obara. A fagylalt 1800 jenbe, (3600 forint) kerül, és megrendelés esetén gyorsfutár szállítja a lihegő kuncsaftokhoz. HALLOTTA? (Tvr-hét 2003/14) HALAS FAGYI. Nagy sikere van Thaiföldön a halas fagylaltnak és a haltortának. A fagylalt negyven százalékban tartalmaz halat, ám senki nemmondaná meg, hogy van benne, mivel se nem halszagú, se nem halízű. Akadnak benne ugyan kisebb haldarabkák, ám ezeket inkább kókuszreszeléknek gondolja az ember. A halfagylalt és a haltorta halizét különleges öntettel veszik el, amely négyféle gyógynövényből készül. Receptje titkos. Az első haltortát hét évvel ezelőtt sütötte a cég, napjainkban hétvégén már mintegy négyezret rendelnek tőle. Darabja nem egészen ezer forintnak megfelelő összegbe kerül. A JÉGKRÉM TÖRTÉNETE (http://www.nestle.hu/aloldalak/erdekesseg/jegkrem_tortenete.asp 2003-10-21) A jégkrém hosszú történetre tekint vissza. Elkészítésének módját állítólag a kínaiak már 3000 évvel időszámításunk előtt ismerték. A gyógyításhoz értő Hippokratész (Kr. e. 460-375) is ajánlott kortársainak fagyasztott étket, "mivel ez felpezsdíti a testnedveket és javítja a közérzetet". Nero császár (37-68) a korabeli Rómában futárával hozatott hegycsúcsi havat, amelyet rózsavízzel, mézzel, gyümölccsel és fagyantával összekeverve kínált fel különleges frissítőként vendégei számára. 1533-ban, amikor Medici Katalin (1519-1589) Firenzében összeházasodott II. Henrikkel, a későbbi francia trónörökössel, az esküvői lakodalmon málnából, narancsból és citromból készített finom, sűrű fagylaltot szolgáltak fel. Goethe-ről (1749-1832) azt állítják, hogy nagyon szerette a málna fagylaltot, és a "kemény" Bismarck kancellárnak (1815-1898) is egészen előrehaladott koráig nyújtottak élvezetet a fagyasztott finomságok. 1876-ban sikerült Karl von Linde-nek az első, hidegenergia előállítására alkalmas nagyberendezést kifejlesztenie. 1903-ban szabadalmaztatta az amerikai Italo Marchiony - aki már 1890-től árusított jégkrémet kézikocsik felhasználásával - folyamatos hidegenergiát szolgáltató gépét. Az amerikai Harry Burst 1923. október 9-én szerzett pálcikás jégkrém-termékek előállítására szabadalmi jogot. A pálcikás jégkrém 1924-ben jutott el az USA-ból Németországba, pontosabban Berlinbe, ahol ugyanebben az évben nyitották meg a tempelhofi repülőteret. 11 évvel később ízlelgette élete első jégkrémét a berlini "Scala"-ban egy 18 éves nürnbergi lakos. Ezt a fiatalembert úgy hívták: Theo Schöller... HÍREK (Népszabadság 2004-04-07) Vodkaízű fagylalttal rukkolt elő Ausztráliában egy élelmiszer-ipari cég. Az újdonság heves felzúdulást keltett azoknak a szervezeteknek a részéről, amelyek attól tartanak, hogy a gyerekek túl hamar belekóstolhatnak az alkoholba, és akár függőkké is válhatnak. A fagylalt gyártója azzal védekezik, hogy az édességben a vodkának csupán az íze van benne, alkoholtartalmából semmi, rumaromájú fagylalt pedig már vagy 30 éve kapható. (MTI)