ZÖLD EKSZTÁZIS (Délvilág 1996-08-08) Új drog a spanyol tengerpartokon MTI Panoráma - A spanyolul "zöld eksztázis"-nak, angolul Herbal Ecstasy-nak nevezett kábítószer az idei nyár slágere Barcelonában és Ibizőn, de a tengerpart más részein is. A tabletta formájában megvásárolható szert az Egyesült Államokban a természetes szereket árusító boltokban négy évig kínálták, és a televízióban is reklámozták, mint ártatlan és természetes szert - egészen a nemrégiben történt betiltásig. Most egy San Sebastián-i natura bolt kezdte árulni, és reklámozni egy környezet- és egészségvédő lapban. A zöld eksztázis azonban nem ártatlan: Spanyolországban eddig négy halálesetet okozott. Mivel az eksztázis és más divatos drogok fogyasztása különösen a diszkózó fiatalok körében elterjedt, a kormány - az országos drogellenes terv keretében, a helyi önkormányzatok segítségével - jelentést készített a témában, és megelőző-információs hadjáratba kezdett. A jelentés bevezető szavai szerint fogyasztása "a XXI. századi generációk életét fenyegeti". Az eksztázis 1992-ben jött divatba. Hatásai közé tartozik a látás és a hallás élesedése: ezért olyan magas a fogyasztás a diszkókban. Spanyolországban "szerelempirulának" is szokták nevezni, mert - a fogyasztók elmondása szerint - növeli az önbizalmat, tehát megkönnyíti a kapcsolatfelvételt, továbbá fokozza a szexuális gyönyörök intenzitását, mivel felerősíti a tapintásérzéket és stimulál. Eufóriát, végtelen boldogságérzetet okoz, és hiperaktivitást, fáradtságérzet nélkül. Spanyolországban nagyon hamar elterjedt, és most már - Nagy-Britannia után - itt fogyasztják a legtöbbet Európában. 1995-ben mintegy 750 ezer tablettát foglalt le a rendőrség, az 1992-ben lefoglalt mennyiség tízszeresét (rendőrségi becslések szerint az évi lefoglalt drog csak néhány százaléka a forgalomba kerülőnek). A 15 év feletti fiatalok mintegy két százaléka fogyasztott már eksztázist, és ártalmatlannak tartja azt, pedig például a 10 Herbal Ecstasy tablettát tartalmazó amerikai doboz arról tájékoztat, hogy a magas vérnyomásban, szív- vese- vagy cukorbetegségben szenvedők nem szedhetik. A túlszedés - egyes orvosi jelentések szerint - súlyos pszichózishoz és szorongáshoz vezethet. A zöld eksztázist azért tiltották be az Egyesült Államokban, mert kiderült, hogy nem igaz az, amit a reklám ígér (miszerint csak természetes, növényi kivonatokat tartalmaz). A vizsgálat alapján kiderült, hogy kémiailag manipulálták, hozzáadtak veszélyes szereket (például benzoátot és koffeint), és hogy nem rendelkezett a forgalmazáshoz szükséges egészségügyi engedéllyel. Nemrég betiltották az árusítását, miután 15 halálesetet okozott, egyrészt túladagolás, másrészt kiszáradás következtében (a szerhez ugyanis több liter víz elfogyasztása szükséges, csakhogy ezt nem mindenki tudja). Az egyik amerikai gyártó, a Global World Media közben négy év alatt 400 millió dollárt keresett az üzleten, mert természetes szerként árulta a drogot, viszonylag olcsón. A kábítószer-problémára és különösen a fiatalok növekvő fogyasztására érzékeny spanyol illetékes szervezet - amely az Országos Drogellenes Terv keretében tevékenykedik - nemrég jelentést készített az eksztázis és más divatos drogok témájában, és információs-megelőző kampányba kezdett, elsősorban a tengerparti üdülőhelyek polgármestereivel együttműködésben. Azt is tervezik, hogy az oktatásügyi minisztériummal aláírandó egyezmény értelmében fokozzák az iskoláskorúak tájékoztatását. Xantus Judit AZ ECSTASY KIÉGETI AZ AGYAT (Blikk 1996-10-25) Rendkívül káros élénkítőszer BONN - Aki az itthoni diszkókban is elterjedt Ecstasy fantázianevű pirulával él, később nagy árat fizet ezért. A fiatalok a szert eleinte azért fogyasztják, mert az - élénkítő hatása mellett - átmenetileg az ellazultság, fesztelenség, szabadság illúzióját kölcsönzi használójának, és időlegesen elűzi a félelmet. Esseni és lübecki kutatók kimutatták: a divatos "feldobószer" következményei közé tartozik az erős szívdobogás, nyugtalanság, hallucináció, a hőemelkedés, szomjúság, émelygés, rosszullét, izomrángás, félelem, érzékelési zavar és depresszió. Ám a patkány- és majomkísérletek bebizonyították: a szer egy összetevője (a máj és vese károsításán felül) gyógyíthatatlanul károsítja nagyagy emlékező- és érzeti központjait. Vagyis afféle lyukakat éget az agyba - kimutathatóan tönkretéve az idegsejteket. Hogy ezenkívül függőséghez is vezet, vagyis "rásegít" a heroinra való áttérésre, már csak hab a tortán. Németországban nem is maradt annyiban a dolog - a bonni legfelsőbb bíróság a héten, a tudományos megállapítást követően alig néhány nappal úgy foglalt állást hogy az Ecstasy még hasisnál is sokkalta veszélyesebb kábítószer. Csak Németországban az utóbbi másfél év alatt majd harminc fiatal halálát okozta. Egy minapi perben öt évre ítéltek el Ecstasy-árusítót. j. i. b. TUDOMÁNYOS TABLETTA (Népszabadság 1997-04-05) "Ha Ecstasyt szedsz, kísérleti nyúllá válsz, mivel manapság még senki sem tudja, mik a hosszú távú hatásai. Sok ember jól érzi magát Ecstasy nélkül is. Sohasem lehet tudni, mi van a tablettában. Mindenki másképp reagál. Meg is lehet halni a tiszta Ecstasytól. Az agyműködésre gyakorolt hatása miatt jól érezheted magad, de ez depresszióhoz, szorongáshoz, pánikhoz is vezethet, és maradandó agykárosodást okozhat. Amikor túlmelegedsz, a hajszálerek elszakadnak, ez belső vérzéseket okoz, piros jeleket hagyva a bőrön, különösen az arcon. Az agyi erek elzáródhatnak, és ez bénuláshoz vezethet. A lányoknál nőgyógyászati panaszokat okoz. A méhben ciszták keletkezhetnek és nehezebbé válhat a menstruációjuk." Ezen részletek a közeljövőben kiadandó plakátok tervezett szövegeiből származnak. A plakátokról szóló cikk meg nem máshol olvasható, mint a Kábítószerügyi Tárcaközi Bizottság és a Nemzeti AIDS Bizottság tudományos-szakmai (!) kiadványának első számában. Megjelent ez év januárjában. Fontos dolog a megelőzés, a felvilágosítás, a tények, kockázatok közlése. Van rá példa, ha jól csinálják, eredménye van. Nálunk talán éppen azért nem nőtt robbanásszerűen az AIDS-es betetegek száma, mert a szakemberek időben kapcsoltak, és hatékony ismeretterjesztő kampányba kezdtek a leginkább veszélyeztetett - homoszexuális - közösségekben: Értelmesen leírták mi a betegség kockázata, hogyan lehet megelőzni; védekezni ellene, és hová fordulhat az, aki segítségre szorul. Azután a döntést az érintettekre bízták. Nem kellene ezt a módszert követniük a kábítószerek nagytudású szakértőinek is? A megtévesztő, az érintettek körében legjobb esetben is szánakozó kacajt kiváltó félinformációk helyett - értelmes lénynek tekintve azokat, akikhez szól - nem volna célravezetőbb a valós, elferdítés nélkül is döbbenetes tényeket közölni? Hogy a tudományos szaklap konkrét példájánál maradjunk: nézzük meg az Extasy hosszú távú hatásainak felderítetlenségéről szóló passzust. Az Extasyt egy német vállalat szabadalmaztatta fogyasztótablettaként 1913-ban - nem tegnap tehát -, és Amerikában 1984-ig legális szerként tartották nyilván. Az eltelt évtizedek alatt számos komoly tudományos kísérletet folytattak éppen a hosszú távú mellék-, és egyéb hatásai kiderítésére. A kísérletek eredményei - amelyek a szer betiltásához vezettek - pedig bárki számára hozzáférhetőek. Igaz, nem magyar nyelven. (Lásd például Nicholas Sauders: E is for Ecstasy - E mint Extasy című, 1995-ben Angliában megjelent; a téma összefoglalójának tekinthető művét.) Az Extasy valóban az érzelmekre gyakorol hatást, és a fogyasztó alaphangulatát - ha vidám azt, ha depressziós, akkor viszont azt - fokozza. A tervezett plakátszöveg alapján azonban azt hihetjük: ha valaki bevesz egy Extasy tablettát, agyműködése megváltozik és bár előbb egy kicsit vidám lesz, aztán automatikusan szorongó agykárosodott válik belőle. Az Extasytól valóban meg lehet halni. Ahogy a nagyobb mennyiségben bevett altatóktól vagy nyugtatóktól is, ha szándékosan, vagy véletlenül túladagolja valaki. Ha a tudományosan - egyebek között nagyszámú állatkísérletekkel - bizonyított tényeknél maradunk, akkor nem vonható kétségbe, hogy aki rendszeresen és nagyobb mennyiségben fogyaszt Extasyt, számíthat máj-, vese- vagy agykárosodásra is. Csak úgy, mint aki rendszeresen és nagyobb mennyiségben fogyaszt alkoholt. Sokat kellene írni és beszélni az Extasy tabletta hatásairól. Arról is, hogy bár fizikailag nem okoz függőséget, Magyarországon jó néhány lelki függőségbe került fiatalt kezelnek a pszichiáterek. Szükség lenne plakátokra, szórólapokra, tájékoztató füzetekre. Ezek megtervezését nem bízhatnánk esetleg a témához valóban értőkre? Féderer Ágnes AZ EXTASY VESZÉLYEI (Magyar Hírlap 1998-02-10) Az utóbbi években a hazai diszkókban is elterjedtek az Extasy és a hozzá hasonló, eufóriát, feldobottságérzetet kiváltó tabletták. Bár az ezekkel kapcsolatos visszaélésekről gyakorta olvashatunk a sajtóban, és szedésük veszélyeire is sok utalás esik, a kockázat pontos mibenlétéről alig kapunk érdemi információt. Márpedig az ismerethiány vagy éppenséggel a hamis ismeretek mind a hozzátartozókat, mind az e szereket használó fiatalokat megfosztják a reális helyzetértékelés lehetőségétől és visszafordíthatatlan tragédiákhoz vezethetnek. A British Journal of Anaesthesia című brit orvosi lap tavaly év végén szerkesztőségi közleményt szentelt az Extasy tabletták szedéséből adódó következményeknek és a mérgezések kezelési lehetőségeinek. Az Extasy hatóanyaga az MDMA, kémiai nevén 3,4-metiléndioxi-metamfetamin. (Ezt a bekezdést nem erős idegzetű, hanem erős vegyészeti érdeklődéssel rendelkező olvasóink figyelmébe ajánljuk, kérjük, a többiek folytassák a következő bekezdésnél - a szerk.) Ennek több, hasonló hatású rokona is "forgalomban" van, mint például az MDEA (3,4 metiléndioxi-etamfetamin) vagy az MDA (3,4-metiléndioxi-amfetamin). Az említett vegyületeket összefoglaló néven amfetaminszármazékoknak nevezik, ebből kiderül, hogy szerkezetük az amfetaminmolekulából vezethető le. Az amfetamin a koffeinnél körülbelül tízszer hatékonyabb fáradtságűző, vidámságérzetet kiváltó vegyület. A '30-as években hazánkban is elérhető volt. Rejtő Jenő például - aki gyakran írt éjjel - szintén igénybe vette ezt a szert, amit abban az időben még nem tiltottak. Sőt 1937-ben felismerték étvágycsökkentő hatását, és egy darabig fogyasztószerként is divatba jött. Magát az MDMA-t már 1914-ben előállították, és később az amfetaminhoz hasonlóan étvágycsökkentőként próbálkoztak vele. Később aztán feledésbe merült, mígnem a '70-es években a pszichológusok előásták, és esetenként segédeszközként használták a pszichoterápiás szeánszokon. Hatása alatt ugyanis a páciens gátlásai csökkentek, felvillanyozódott és közlékennyé vált. Az MDMA társadalmi problémává csak a '80-as évek vége tájékán kezdett válni. Bár az Egyesült Királyságban '77-ben, az USA-ban pedig '85-ben betiltották, a fiatalok egyre gyakrabban használták házibulikon és diszkókban. Főleg az Egyesült Királyságban vált népszerűvé, és innen kiindulva terjedt el az európai táncklubokban is. Az MDMA használatának legfőbb akut veszélyét a szervezet túlmelegedése jelenti. Az eddigi rekord, melyet sikerült túlélni, 42 C-fok volt. A magas láz akut vázizomszövet-pusztulást, súlyos véralvadási rendellenességet és több szervre kiterjedő szervelégtelenséget okozhat. Az akut mérgezésekre a láz mellett jellemző az izom-merevség, a tompa tudat és nemritkán a fokozott görcskészség is. Fontos tudni, hogy a mérgezés nem feltétlenül függ a bevett adag nagyságától (emlékeztetjük olvasóinkat annak a 15 éves kislánynak az esetére, akiről január 20-án írtunk rovatunkban, ő egyetlen tabletta bevétele után halt meg májkómában a László kórház orvosainak megfeszített életmentő küzdelme ellenére). Akkor is kialakulhatnak a súlyos tünetek, ha az illető azelőtt már több esetben "sikeresen" használta az Extasyt, és az is gyakori, hogy a társaság többi, azonos adagot beszedő tagján nem észlelhetők mérgezésre utaló jelek. A mérgezés első tüneteitől gyorsan zajlanak az események. A többszörös szervelégtelenség hamar létrejöhet, így a mérgezett intenzív kezelésre szorulhat. Voltak olyanok, akiknek öt szerve került kritikus állapotba, de ritka kivételként életben maradtak. A kilátásokat nagymértékben befolyásolja a láz mértéke és időtartama. Előfordul, hogy az Extasy tablettákat szedők tudatában vannak a láz veszélyének, és nagy mennyiségű víz ivása révén próbálnak védekezni a kiszáradás ellen. Ebből is adódott már haláleset, mert a túlzott vízfelvétel lecsökkenti a testfolyadékok nátriumkoncentrációját és agyödéma állhat be. Leírtak továbbá önállóan jelentkező májelégtelenséget is, de nem tisztázott, hogy ezt a hatóanyag szennyezettsége, egyéb jelen lévő vegyületek vagy a túlérzékenység váltotta ki. Végül, de nem utolsósorban még komolyabb veszélynek vannak kitéve azok, akik esetleg - bár még nem tudnak róla - szívbetegek, vagy más egészségügyi probléma miatt védtelenebbek. Az akut veszélyek mellett az Extasy szedését követő napok is problémát okozhatnak. Rendszeres szedőknél a hatás elmúltát követően néha még 5 nappal később is kimutatható a depresszió, illetve a figyelem és a munkaképesség csökkenése. Arról is szólnak közlemények, hogy az MDMA maradandó központi idegrendszeri s ezáltal lelki károsodást okozhat. Dobson Szabolcs HÉT VÉGI TRANSZ BERLINBEN (Magyar Nemzet 2000-07-01) Love-Parade Berlinben. Másfél millió táncos, kétezer boldogan különműszakot vállaló rendőr, legalább hetven különvonat, speed, kokain, LSD, extasy és mindenekfölött dübörgő technozene, amely az említett szerek hatására "egyenesen az agyba jut". A Spree partján rendezett megatonnás szerelmi vonulásra különös egyetértésben készülneknek "raverek", rendőrök, dj-k, dílerek, szemétszállítók, szállodatulajdonosok, virsliárusok A város büszkesége ez a legújabb kori dionüszia, ilyesmivel a világ egyetlen nagyvárosa sem dicsekedhet, még New York, Tokió, Párizs és London is csak kulloghat Európa új metropolisa nyomában. A hivatalos örömöt az sem zavarja meg, hogy a Love-Parade, mi tagadás, a világ legnagyobb drogpartija. Van ugyanis egy szer, amely minden ráncot kisimít: 260 millió márka - a bevétel A techno és a tánc mellett kétségtelenül a színes extasy pirulák a "zenés hétvége" főszereplői. Hosszú évtizedek drogellenes küzdelme után Németországban, úgy tűnik, legitimitást nyert ez a szer, amely a technokulturának úgymond, alapmotivátora. Bár csak német földön több mint másfél millió tablettát koboznak el évente, az állandó jelleggel extasyt fogyasztók körét félmillióra becsülik. Hetven százalékuk 18 és 25 év közötti fiatal, közülük a legtöbben nemcsak rendszeresen, de egyúttal nagy mennyiségben élnek a boldogságpirulával. A hatóság tolerálja a színes tablettácska fogyasztását, amely a technósok körében egy pohárka röviditallal egyenértékű. Mivel a nyolcvanas évek óta ismert drog hatásait eddig nem analizálták kellőképpen, nem is lehetett tudni, milyen következményekkel jár az extasy fogyasztása. A partiéhes raverek teljességgel veszélytelennek tartják a szert, függetlenül attól, hogy számos szívbénulásos halálesetet az extasy hatására vezettek vissza. A "boldogságdrog" ugyanis növeli a vérnyomást, a pulzusszámot, s hőhullámokhoz, nagyobb adag esetén a vérkeringés összeomlásához, infarktushoz vezethet. Ezek jobbára ismert tények voltak, ám nemigen ijesztették el azokat, akik úgy vélik, a fiatal szervezet sok mindent kibír: nemcsak az a legény, aki adja, hanem az is, aki állja. Ezt a nézetet cáfolta most meg a németországi eppendorfi egyetemi klinika vizsgálata, amelynek eredményei a szaksajtó mellett a Spiegel című hetilapban is megjelentek. Kiderült, hogy az extasy akár rövid távon is elbutuláshoz vezet, rendszeresebb fogyasztás esetén pedig az emlékezőtehetség erőteljes romlását, "elhülyülést" von maga után A megvizsgált 107 extasyfogyasztót negyven tudós mustrálta: neuropszichológusok, neurológusok, biokémikusok, radiológusok, belgyógyászok, pszichiáterek, törvényszéki orvos szakértők elemezték a vér- és hajmintákat, az EEG-eredményeket, az általános agyműködést. Mint kiderült, az extasy neurotoxikus hatású, tehát idegméreg. A szer az agy szerotoninrendszeréért felelős idegvégződéseket károsítja, s ez a hatás a fogyasztást kővétően akár évekig is kimutatható. Az agyműködés vizsgálatakor készített PET felvételekeit (pozitronemissziós tomográfia) egyértelmű jelek mutattak arra, hogy az extasy csökkenti az agy bizonyos, területeinek idegi működését, főképp a hipocampusra van negatív hatással, amely többek között az emlékezőtehetségért is felelős. Az extasy bevételét követő 20-40 perc elteltével az agyat elárasztja a többek között boldogságérzetet okozó hormon, a szerotonin, a szervezet szerotoninraktárai viszont kiürülnek, ami gyakran több napon át tartó depressziós rohamokhoz, alvászavarhoz, fejfájáshoz vezet. Nem kíméli a drog a májat, a gyomrot, sőt a vesét sem, a tartós fogyasztás következménye májgyulladás, hányinger, túlmelegedés, kiszáradás lehet. A legmeglepőbb mégis az extasy agy károsító hatása, az agy idegi működésének erőteljes renyhülése. Az elvégzett tanulási teltek egyértelmű bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy az "extasyifjak" szellemi teljesítménye jelentőset zuhant. A vizsgálatban részt vevők tíz, háromjegyű telefonszámból (rendőrség, tűzoltóság, mentő stb.) két perces memorizálás után legföljebb négyre emlékeztek, beszéd közben gyakran érthetetlen szavakat gyártottak. A kutatók félelme jogos, mivel kimutatható, hogy az extasyt fogyasztó tinik alig vagy egyáltalán nem képesek leérettségizni, intelligenciahányadosuk (IQ) csökkenése pedig jobbára visszafordíthatatlan. Mint kiderült, csak - az igen intelligens alanyok tudták - a tablettával való szakítást követően - kompenzálni a károsító hatást, a kevésbé eszesek IQ-ja még alacsonyabbra süllyedt. A tudósok persze nem állítják, hogy egyetlen tabletta elfogyasztása elbutít, de a techokultúra résztvevői akár éveken át 2-3 (szélső esetben akár 20!) pirulát nyeldesnek hétvégenként, ami megkerülhetetlenül a fent említett következményekhez vezet. Az extasy megítélését eddig kedvezően befolyásolta, hogy nem okozott túl sok halálos balesetet, a szer nem tesz függővé, adagolása nem körülményes, viszonylag olcsó. Az általános szemléletet jól tükrözi a vizsgálatban részt vevő pszichológus kifakadása az eredmény kihirdetése után: "Nem akarok ünneprontó lenni, csak hát föl kell világosítanunk a fiatalokat." A neve elhallgatását kérő magyar technorajongó arra a kérdésre, hogy mit érez az extasy hatására, elmondta "Baromi érzés, a zene mintha egyenesen a fejemben szólna. Nagyon azt a valami, k...va jó - mondja nevetve. - Szóval boldog vagyok, bulizunk"; ez az, a haverok, nagyon együtt vagyunk." Mint mondja, élete legszebb élménye lenne, ha elmehetne Berlinbe, három nap buli, semmi alvás, csak tánc s persze néhány tabletta. Megkérdezem, mennyit kellene bevennie, hogy végigbírja a hétvégét: úgy 15-20 extasy biztosan legurul, nevet fel újra. Több kérdésem nincs. Tallai Gábor AZ EXTASY HATÁSA A SZERVEZETRE AGY: A szer bevételét követő 20-40 perc után - szerotonin árasztja el az agyat, a vérnyomás nő, vele a szivinfarktus veszélye. A szervezet szerotoninkészletének kiürülésé deppresszióhoz, fejfájáshoz, alvászavarokhoz vezethet. Hosszan tartó agyi károsodás következhet be az idegvégződések sérülése miatt. SZÍV: Nő a vérnyomás, a pulzusszám. Gyakran tapasztalhatók hőhullámok, káringási rendellenességek. MÁJ: Az extasy akut májgyulladást okozhat. GYOMOR: A tabletta csökkenti az éhségérzetet, gyakori a szájszárazság, a hányinger. VESE: A pirula fogyasztója vizelési ingert érez, fennáll a szervezet kiszáradásának veszélye. Gyakori az akut veseelégtelenség. Forrás: Der Spiegel EXTASYNAGYPAPA (Heti válasz 2001/17) A "lélek pannicilinjének" feltalálója Ha az évtizedeket kábítószerekkel kellene jellemezni, akkor az 1960-as éveket az LSD fémjelezné, az ezredfordulót pedig az extasy néven híressé vált amfetaminszármazék. E drog hatalmas energiákat szabadít fel a szervezetben, és használói éjszakákat képesek fáradtságérzés nélkül "végigpörögni". De honnan került a piacra ezen új keletű szer? Az extasy kémiai vegyületét, a metilén-dioxi-amfetamint (MDMA) 1913-ban szintetizálta először a Merck Company Németországban, többé-kevésbé véletlenül, miközben véralvadást serkentő gyógyszer után kutatott. Mivel a mellékhatásokat veszélyesnek ítélték, a Merck Company nem foglalkozott tovább vele. Így harminc évre feledésbe merült, amikor is az amerikai hadsereg elővette, és harci alkalmazhatóságát vizsgálta. Kihallgatásoknál a hazugsággáttó igazságszérumként kívánták alkalmazni, ám az állatkísérletek után úgy döntöttek, nem megfelelő erre a célra. Talán örökre elfelejtették volna, ha egy kaliforniai biokémikus, Alexander Shulgin véletlenségből rá nem talál a hetvenes években. Shulgin, aki saját laborjában állította elő ezt az amfetaminszármazékot, mint a kábítószerek kedvelője, baráti körben próbálta ki. A hatástól el voltak ragadtatva. "81 gramm bevétele után érezni lehetett a válto-zást. Az embernek olyasmi érzése volt, mint az első ital után. Melegséget, nyitottságot éreztünk. Soha olyan jól nem értettük meg egymást, mint akkor. Éreztük a másikat" - nyilatkozta később Shulgin. A szer kedvező pszichés hatásain felbuzdulva pszichiáter barátaival is megismertette az MDMA-t. 1978-ban pedig egy hosszabb lélegzetű tudományos munkában értekezik a szer hatásairól, melyben külön felhívja a pszichiátriai kezelésekben való alkalmazhatóságra a figyelmet. Az újdonsült kábítószer hamar népszerűvé vált az orvosok körében. De egy ilyen boldogító hatású szer nem tartható sokáig a kórházak falai között. Egyre keresettebb kábítószer lett a piacon. Megjelentek az első MDMA-dílerek, akiktől az "extasy" elnevezés is származik. Az extasy kezdetben nem tartozott az illegális szerek közé. 1988-ban azonban az amerikai kormány betiltotta. A betiltáskor kezdődött az extasy mélyebb vizsgálata és a mellékhatások pontos lejegyzése. Tanulmányok jelentek meg; melyek bizonyítják az extasy káros hatásait. A betiltás és a szer utóhatásai ellenére az extasy pillanatok alatt világsikert aratott. Az ok különleges hatásaiban rejlik. Az agyban szerotonint szabadít fel, aminek következménye az eufória. A használót hatalmába keríti a nyugalom. Mindent szépnek és minden embert jónak lát. Az idei berlini Love Parade-on becslések szerint több mint ezer olyan díler volt, aki kizárólag extasyval foglalkozott. A drogot, melyhez eredeti alakjában fehér por, a feketepiacon viszont rendszerint tabletta vagy kapszula formájában lehet hozzájutni, többségében Kelet-Európa államaiban állítják elő, ahol sok a munka nélküli kémikus. "Az MDMA a létek penicilline. Az ember nem mond le róla, ha tudja, hogy szüksége van rá" - véli a feltaláló Shulgin felesége. "De a szert már nem használják, mert egyre több kellett belőle. Valahol le kellett állni." (Der Spiegel, 2001. július 24.) Sz. N.