DISPUTA - A HISZÉKENYSÉG ANATÓMIÁJA (Magyar Hírlap 1997-09-04) "A babona a gyengeelméjűek vallása" (Edmund Burke). Szinte naponta értesülünk a médiumokból az emberi hiszékenység újabb és újabb csúcsteljesítményeiről. Kisemberek tízezrei veszítik el megtakarított pénzecskéjüket, hála a különféle pilóta- és piramisjátékoknak vagy a jóval korszerűbb befektetési sémáknak. A közszolgálati rádió naponta kürtöli világgá: "Testünk nem mindig árulkodik bajainkról, de szemünk nem tud hazudni. A lappangó betegségeket az íriszdiagnosztika időben felfedi." (A praktikus ember azonnal elgondolkodik: ha ez ilyen egyszerű, akkor a lappangó AIDS-betegséget miért kell drága laboratóriumi vizsgálatokkal diagnosztizálni, miért nem elég egy "vesébe látó" pillantás az íriszdiagnoszta részéről?) Ugyancsak a rádióból tudhatta meg az ország, hogy egy szerencsétlen asszony érszűkületes lába a szó szoros értelmében lerohadt - egy (engedélyezett szolgáltatásként) vizelettel is gyógyító ukrán természetgyógyász kezelése eredményeképpen. Az áltudományok egyéb formái is jelentős tért hódítottak: nagy a tábora az asztrológia és az UFO-jelenségek hívőinek is, akik minden józan érv ellenére hisznek a kis zöld emberekben, a hírhedt roswelli UFO-balesetben, gabonakörökben, napi horoszkópjuk útmutatásában stb. A felsorolt példákból arra engednek következtetni, hogy a hiszékenység fő forrásai: a beteg emberek gyógyulás iránti vágya, a tudatlanság, és nem utolsósorban az emberi kapzsiság! Egy évszázaddal ezelőtt Tolnai Simon már szóvá tette: "Mert a természetfelettiek után sóvárgó lelkek szerettek hinni a csodákban. A »credo quia absurdum« kedves nekik. Nemcsak hogy örömest mondanak le a hogyan fürkészéséről, hanem szörnyen megharagusznak, mikor valaki a kezükbe adja a titok kulcsát" (Tolnai Simon A bűvészet könyve és a leleplezett spiritizmus, Kosmos Műintézet, Budapest, 1896). A téma aktualitására való tekintettel az MTA ismeretterjesztő bizottsága a közelmúltban vitát kezdeményezett, amelyben a vitaindító előadást Heller Ágnes akadémikus tartotta, Elmélkedés a hiszékenységről címmel. A Magyar Tudomány 1997. augusztusi száma teljes terjedelmében közli Heller Ágnes előadását, valamint egy matematikus, egy csillagász és két fizikus hozzászólását. A neves filozófus szerint: "Tudós társaságunk néhány igen tisztelt tagja felháborodással kíséri figyelemmel az úgynevezett áltudományok terjedését és népszerűségét, mint amilyen az ufológia vagy gyógyítás kézrátétellel. Ez késztetett arra, hogy megkérdezzem, vajon létezik-e egyáltalán áltudomány, és ha igen, mi különbözteti meg a tudománytól, s hogy vajon a nem tudományos tudás okvetlenül valamiféle sarlatánság-e?" Egy kézrátétellel gyógyító asszony példája kapcsán Heller Ágnes kijelentette: "Létezik nem tudományos tudás, ami attól, hogy nem tudományos, még jól működhet a maga tapasztalati körében, és létezik tudományos tudás. Az utóbbi a miértre is kérdez, nemcsak kezeli, de meg is magyarázza a jelenséget." A természettudósokat azonban a következő kijelentés késztette a leghevesebb vitára. "A szétszórt emberi tapasztalatokat egy domináns világmagyarázat rendezi. Ez annyit jelent, hogy a dolgokat már egy domináns világmagyarázat által megszabott kereten belül tapasztaljuk. A domináns világmagyarázat szolgáltatja a tudás és értelmezés nyelvét, legyen bár szó a kozmosz ismeretéről, az erkölcsről, a politikáról, a szexualitásról, a dolgok kezelésének végső elveiről, a születésről és a halálról. A modern világ kialakulása előtt általában valamiféle vallás töltötte be a domináns világmagyarázat szerepét. A modern világban ezt a szerepet a tudomány vette át." A matematikus Laczkovich Miklós professzor máshol keresi a lényeget. "Tud-e valamit a kézrátétellel gyógyító asszony? Számomra ez egy percig sem kérdéses, persze hogy tud. Sőt tudása át is adható, ekképpen: »csinálj bármit (kézrátételt, ráolvasást, akármilyen hókuszpókuszt), a lényeg az, hogy a betegbe ültesd el minél mélyebben és minél erősebben azt a meggyőződést, hogy valamilyen gyógyító erő sugárzik belé.« Ekkor azok a betegek, akiknek az immunrendszere ugrásra készen áll, meggyógyulnak. (Ezért van nagy kezdeti sikere minden új csodaszernek is, a Celladamtól a Béres-cseppig.)... A javasasszony nem feltétlenül csaló, de feltétlenül veszélyes... Végül is világmagyarázat-e a tudomány vagy sem? Megítélésem szerint nem, és nem is akar az lenni. Hiszen amíg a törzsi hiedelemrendszer és a keresztény vallás egyaránt azt állítja magáról, hogy ők világmagyarázatok, a tudomány ezt nem állítja magáról, sőt nem is tetteti ezt... Egyáltalán, a tudomány nem foglalkozik az emberi lét értelmezésével vagy útmutatással, mert nem erre találták ki, nem tartozik rá, nem érdekli, és különben sem ér rá, mert más dolga van... A tudomány a "domináns világmagyarázat szintjére emelkedett", részben a felvilágosodás, részben pedig a technikai fejlődés iránt érzett gyerekes lelkesedés hatására. Amikor pedig kiderült, hogy erre nem alkalmas, akkor az emberiség megsértődött, a tudományt el akarja dobni, és már arra sem akarja használni, amire való. A filozófia pedig ahelyett hogy világosságot teremtene és elmagyarázná az eljárás logikátlanságát, ahelyett hogy megértetné az emberiséggel, hogy a tudomány elvetése semmin sem segít, és hogy a korábbi, mára már elvesztett világmagyarázatokból legalább annyit meg kellene tartania, amennyire égetően szüksége lenne (pl. az erkölcsi alapelveket), csak növeli a zavart azzal, hogy csatlakozik a tudományellenességhez, és minden ok nélkül megpróbálja diszkreditálni a tudományt... A csillagász Almár Iván is vitatja a filozófus kijelentéseit: "Tényleg annyira jelentéktelenek, veszélytelenek ezek az áltudományok? Mi csillagászok többnyire nem erről vagyunk meggyőződve. Van labilis alkatú ember, aki a drogokhoz menekül az élet problémái elől, van aki jóshoz, például csillagjóshoz fordul. Egyik megoldás sem nevezhető veszélytelennek. Mondjuk ki nyíltan: jelenleg hazánkban olyan mértékű a tudományt elvető vagy megkérdőjelező áltudományos szemléletű művek és műsorok elterjedtsége, hogy joggal megkérdezhető, itt és most valóban domináns világmagyarázat-e a tudomány egyáltalán." A Heller Ágnessel rokon nézeteket valló, hírhedten tudományellenes Feyerabend tudományfilozófus sarkosan fogalmaz: "A tudomány nem hétpcsétes titok, amelyet csak többéves felkészülés után lehet felnyitni és megérteni, hanem olyan értelmiségi szakma, amelyet bárki, akiben megvan az érdeklődés hozzá, megvizsgálhat és megkritizálhat, s amely csak azért tűnik nehéznek és mélynek, mert tudósok hada folytat szisztematikus ködösítő kampányt azért, hogy ilyennek tűnjön... Az általam elképzelt társadalomban a tudósoknak természetesen nem lesz vezető szerepük. A mágusok, a papok, az asztrológusok túlsúlyban lesznek velük szemben." A vita természetesen tovább folytatódhat, a (természet)tudomány azonban folytatja látványos fejlődését. Mi ebből a tanulság? Soha nem volt még akkora szükség a kritikus gondolkodásmódra, mint napjainkban, amikor elkezdtük a "hosszú menetelést" Európába! Bencze Gyula fizikus DISPUTA - A TÜRELMETLENSÉG ANATÓMIÁJA (Magyar Hírlap 1997-09-30) A Magyar Hírlap szeptember 4-ei számában a Disputa rovatban Bencze Gyula A hiszékenység anatómiája című írásának már a kezdete is biztató: "A babona a gyengeelméjűek vallása" - ezt Edmund Burke mondta. Utána szó esik a hiszékenységről, majd felemlítődik a piramisjáték, az íriszdiagnosztika és persze az ufóhívő, aki minden józan érv ellenére hisz a kis zöld emberekben, a hírhedt roswelli ufóbalesetben, a gabonakörökben, napi horoszkópja útmutatásában stb. Hát akkor vegyünk egy mély lélegzetet, és nézzük sorban a dolgokat. 1. A piramisjáték nem áltudomány, hanem ravasz számítás, amely az ostobákat veszi célba, s hiába íródnak cikkek ellene, ezeket a meggazdagodni vágyók vélhetően nem olvassák. 2. Az íriszdiagnosztika nem "vesébe látó" pillantás. Dr. Ozsváth Mária szemész szakorvos tájékoztatása szerint optikai kódrendszer. A szervezet immunrendszere olyan információkat kódol a kötőszövetekbe, amelyek a szakember számára elárulják, milyen szakorvoshoz kell fordulnia a páciensnek, akinek mélyen a szemébe nézett. A "praktikus ember"-rel viszont tudatom, hogy a doktornő szerint az AIDS-fertőzés a könnycseppből megállapítható. 3. Az ufójelenségek és kis zöld emberkék. Martin Ryle angol csillagász 1948-ban erős rádióforrást észlelt a Kassziopeia csillagképben. Minthogy kedvelte Dan Dare fantasztikus Mekon képregényeit, amelyekben kis zöld emberkék szerepeltek, tréfásan LGM-nek (little green men) titulálta azokat, akik a rádióhullámokat küldték. Később a csillagászok a pulzárokat, a másodpercenként többször is rádióhullámokat kibocsátó égi objektumokat minősítették viccesen LGM-nek, mert a jelek szabályossága a földi navigáció rádiójeleihez volt hasonló, s ebből valamilyen Földön kívüli civilizáció létezésére próbáltak következtetni. Az ufójelenségeknek semmi közük a kis zöld emberkékhez, hiszen az ufó-szakirodalom szerint is csupán a belgiumi Vilvorde-ban látott egy szemtanú 1973. december 19-én zöld színű űrruhafélét viselő kicsiny idegent. 4. A hírhedt roswelli ufóbaleset még ötven év elteltével sem tisztázódott, hiszen a hivatalos körök hol meteorológiai ballonról, hol nagy magasságban cirkáló, a szovjet atomkísérleteket "fülelő" akusztikus radarról, hol szupertitkos ballonokból "kiugró" kékesszürke, másfél méteres, szőrtelen, fületlen tesztbabákról beszélnek. Persze ugyanazon eset kapcsán! 5. Gabonakörök. Ezekben nem hinni kell, hanem megnézni őket. Nem csupán a világ távoli tájain, hanem Magyarországon is léteznek, s csupán néhányról állítható, hogy tréfás kedvű emberek műve. A többit meg kellene vizsgálni; egy magyar kutató, Verőczei Ernő feltételezése szerint a környékükön gyakran feltűnő, ún. plazmagömböknek is köze lehet keletkezésükhöz. Igaz, Jéki László már megállapította (MH, 1997. júl. 17.), hogy plazma állapotú anyagok nem fonják mintába a gabonaszálakat. Terence Meaden légkörfizikus véleménye szerint a gabonaköröket elektromos töltésű, gömb alakú, forgó légtömeg hozza létre. A gömb "plazmaörvény" néven ismert. Dr. Paul Mason turbulenciakutató, a bracknelli meteorológiai intézet fizikai kutatórészlegének vezetője szerint az egyszerűbb körformákat lokalizált tornádó okozza, ez azonban nem ad magyarázatot például a hatvan méter átmérőjű, háromgyűrűs és négy kísérőkörös gabonakör keletkezésére. Ezt az érdekes jelenséget Angliában kutatják, nálunk még a létezését is tagadják, pedig "...egy természettudós sohasem vonja kétségbe egy jelenség, egy tény létezését, ha arról érzékszerveivel, műszereivel meggyőződhet. A magyarázat mindig vitatható, a jelenség nem". Az idézet Jéki Lászlótól való, 1983-ból. 6. Napi horoszkóp. Kellemes szórakozást nyújtó csacskaság, ha valaki hisz benne, az a magánügye. A cikk szerzője szerint a hiszékenység fő forrásai: az emberek gyógyulás iránti vágya, a tudatlanság és nem utolsósorban az emberi kapzsiság. Nézzük csak részletesebben. 1. Hát persze hogy meg akar gyógyulni, aki beteg. Elhiszi az orvosnak, hogy mi a baja, hisz a gyógyszerben, melyet a patikus odatesz eléje, s ha mindezzel nincs megelégedve, más, alternatív gyógymódot keres. Ha rossz ukrán természetgyógyászhoz megy, balszerencséje van, de tudomásom szerint orvosi műhibaperek is elő szoktak fordulni hazánkban. Általánosítani tehát e téren sem lehet. A cikkben említett Laczkovich Miklós matematikus professzor a kézrátétes gyógyítás kapcsán úgy véli, hogy nagy kezdeti sikere van minden új csodaszernek, a Celladamtól a Béres-cseppig. Az utóbbi kezdeti sikere nem csak a gyógyult betegek nagy számával mérhető, hiszen dr. Béres Józsefet az idén augusztus 20-án munkásságáért, életműve elismeréséért a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjével tüntették ki. Ráadásul a világ ötven országában árusítják a gyógyhatású cseppeket. Kezdeti siker? 2. Tudatlanság. "Mennyivel érdekesebb volna pedig végre egyszer tudományosan megvizsgálni és megérteni, miként képes a hit, a remény és a várakozás valóban »csodákat« tenni. Mert sokszor bizony tagadhatatlanul képes. Csakhogy a működő »csodákat« az emberi agy valósítja meg; csodákat ugyanis csak az emberek számára, és csak az emberi agy által lehet tenni." (Dr. Bánki M. Csaba: Az agy évtizedében, Biográf, Budapest, 1994.) Főleg ha az illető némi biztatást kap valakitől, legyen az rontáslevevő vagy kézrátétellel gyógyító. 3. Az emberi kapzsiság. Ez megint a piramisjátékra vonatkozhat, aminek semmi köze az ún. áltudományokhoz. És most nézzük az írás apropóját. Az MTA ismeretterjesztő bizottsága a közelmúltban vitát kezdeményezett, amelyben a vitaindító előadást Heller Ágnes akadémikus tartotta, Elmélkedés a hiszékenységről címmel. A Magyar Tudomány 1997. augusztusi száma közli az előadást, valamint egy matematikus, egy csillagász és két fizikus hozzászólását. Az utóbbiak egyike természetesen a cikk szerzője. A tudósok tehát kellemesen elvitatkozgatnak egymással, de ez a nagyközönség számára nem hozzáférhető. Nekik az marad, ami a nagy példányszámú újságokban és folyóiratokban megjelenik, a magyar tévében látható és a rádióban hallható. Tény és való, az ismeretterjesztés az említett médiumokban igencsak alacsonyan szárnyal. Átkokat lehet hallani az áltudományok ellen, de az, hogy valójában mit is szidalmaznak a tudomány jeles képviselői, nem szokott kiderülni. Éppen Bencze Gyula nyilatkozott úgy egy nőknek szóló hetilapban (!), hogy a boldogult emlékezetű Nulladik típusú találkozások című tévéműsor vezetője, Déri János nem hívott meg műsorába hivatalos kutatókat, hogy szembesítse őket az úgynevezett természetfeletti jelenségekkel. Az állítás - hogy finoman fogalmazzak - nem felel meg a valóságnak, hiszen én magam kértem fel számos tudóst, hogy üljenek le Dérivel meg az ufológussal vagy a gömbvillámkutatóval, és kamera előtt beszéljék meg a dolgokat. Nem akadt tudós, aki vállalta volna, mert mit szól a főnöke, és mi lesz az ösztöndíjával stb. Halott ember cselekedeteit minősíteni a mi kultúrkörünkben sem szokás, de a cikk szerzője, aki soha meg nem fordult az említett tévéműsor környékén, megtette, ráadásul olyasvalaki cselekedeteiről formált véleményt, akinek e világon már nem állt módjában reagálni rá. Bencze Gyula végül levonja a tanulságot. Soha nem volt még akkora szükség a kritikus gondolkodásmódra, mint napjainkban, amikor elkezdtük a "hosszú menetelést" Európába! Hogy is van ez? Gondolkodjunk kritikusan, de belterjesen, ugye? Nehogy már megismerjék a véleményünket azok, akik ufókongresszusokra járnak, ahol véletlenül sem hallgathatják meg egy tudós véleményét, mert... lásd a fentebb leírtakat. Magyarország a térkép tanúsága szerint Európában van, népünk is elég régen foglalt már hont itt, tehát nem szükséges bejutnunk oda, különösen hosszú meneteléssel. Trethon Judit újságíró