"CSAK SZOLID CSALÁDAPÁKNAK" (Magyar Hírlap 1994-12-08) Tod Rafferty: Harley-Davidson, a motorok királya JLX Kiadó, 192 oldal Kiváló pszichológiai érzékre vall az egyik sörgyártó mamutcég magyarországi reklámja. Úton-útfélen feltűnő óriásplakátjaikon teszik közhírré, hogy italaik vásárlásával Harley-Davidson motorkerékpárt lehet nyerni – "csak szolid családapáknak". Igen, éppen a szolid, elhízott és kopaszodó apucikákat – a Harley hiányát a legrosszabb időkben elszenvedőket – izgatták fel a vérpezsdítő nyeremény lehetőségével. Azokat a kelet-európai exfiatalokat, akik a hatvanas években, jobb sorsú külföldi kortársaikkal ellentétben, legfeljebb Riga mopeden hódíthattak. Talán e nélkülözésekért szerény vizuális kárpótlásul szolgálhat e korosztálynak (is) a JLX Kiadó gondozásában, Laux József szerkesztésében most megjelent "Harley-Davidson, a motorok királya" című exkluzív album. A Harley márka és életstílus száz évét áttekintő amerikai képeskönyv adaptációja – ma már meglepően alacsonynak tekinthető háromezer forint alatti árával – ha nem is elérhetővé, de láthatóvá teszi egy mára jócskán felhígult életérzés szimbólumát. Amerikát ugyanis harleys bandák helyett már jó ideje alternatív filozófiák divatja forgatja fel – ha valami egyáltalán. A mai, szolid amerikai családapák, mint például Clinton elnök és Gore alelnök – két világválság megoldása között – csillogó motorok helyett egyszerű kerékpáron mutatkoznak előszeretettel. A menthetetlen Harley-rajongók mindebbe persze sehol a világon nem hajlandók belenyugodni. Bár igazából talán már maguk sem hisznek mindabban, aminek szimbóluma volt e motor, tiszteletre méltó naivitással tesznek kísérletet – legalább a romantikus látszat fenntartására. Ökölrázás, egykerekezés és sörözés közepette tüntettek például Párizsban nemrégiben "motorjaik elviselhetetlen hangerejéhez fűződő jogaik védelmében" . Estefelé, amikor hűvösebbre fordult az idő, a legtöbben persze szépen hazamentek feleségükhöz. Leerőltették kövérkés fejükről a kinőtt bukósisakot, és hosszú, meleg fürdőt vettek, mielőtt ágyba bújtak volna Harley-albumot nézegetni. Bóday Pál Péter FELPERESEK: HARLEY-DAVIDSON, MANVILLE (Magyar Hírlap 1995-03-31) REUTER - A dohánygyártók elleni csatározások – dohányosok és egyes államok a dohányzás okozta egészségkárok megfizetését követelik a cigaretta- gyáraktól – újabb fejezeteként bírósághoz fordult és védelmet kért a Harley Davidson valamint a Manville. A motorkerékpár-gyártó cég a Lorillard Tobaccót perli, mellyel kilencéves licensz- szerződésük – a dohánygyár ráírhatja a Harley-Davidson nevet termékeire – felbontását kívánják elérni. A Manville az RJR Nabisco Holdingsnak tett ígéretétől szeretne peres úton szabadulni. Szerződése ugyanis a cigaretta előállításhoz szükséges üveggyapot szállítására kötelezi. MAGYAR APACSOK (Magyar Hírlap 1995-11-13) Harley, a korlátlan szabadság jelképe Legtöbben harminc felett vagyunk, kerüljük az erőszakot, ez az életforma a mindenünk, ha békén hagynak bennünket, akkor mi sem keresztezzük senki útját – fogalmaznak Kelet-Európa egyetlen számottevő Harley's-klubja, a Geronimo tagjai. Harley-Davidson: a Motor. Az életérzést és a "lovasokat" azonban csak kevesek ismerik. Ültünk a moziban, bámultuk Jack Nicolsont, aki majdnem kiszáguldott a képernyőn. A film után órákig Harleyt keresett a tekintetünk az utcán. Röhögtünk az MZ-k és Jawák "lovasain". Sokan keseregtek közülünk gyalogos easy riderként, hogyan élhetnek ők itt, ahol még egy valamirevaló Harley-Davidsont sem lehet szerezni. Kivándorlásról álmodoztak, Amerikába, oda, ahova a Szelíd motorosokon felnőtt srácok bőrszerkóban isszák a whiskyt Lucky sörrel. Az Államokba indultak, de valahogy mindig csak a Batthyány térig jutottak. Eközben odaát a Pokol Angyalai "ellovagoltak" Patagóniáig – hogy megkóstolják az igazi tequilát tepertővel –, északon Alaszkáig, ahol néhányan "belőve", a befagyott Bering-szoroson keresztül Vlagyivosztokot célozták meg. Ezek a bandák sosem hitték el a vadnyugat halálát, a jó ég tudja, honnan kerültek elő, de százéves alvásból ocsúdva a legtermészetesebben cserélték le a lovat motorra, a coltot shotgunra. A '70-es évekre minden összeállt az újabb amerikai legendához. A hírük pedig egyre rosszabb, a polgárok úgy vélik, a motoros bandák félelmet keltenek. Öltönyös szakértők elemzik a jelenséget. Ha megjelennek, gyakran kérik a Nemzeti Gárda segítségét a közép-nyugati kisvárosok rettegő polgármesterei. A fiatalok között azonban – legyenek akár protestáns középosztálybeli írek vagy lengyel emigráns munkásgyerekek – a lázadás szimbólumai. Járművük, a Harley a korlátlan szabadság jelképévé vált. A hippikorszak lecsengésével a nyugati világ majd' minden pontján ugrásszerűen nő a számuk, s ahogy az amerikai fogyasztói kultúra, úgy ez a fajta antikultúra is átkerül az öreg kontinensre. Az európai export jól sikerül, Madridtól Helsinkiig elsősorban a Hell's Angels követői róják az utakat. Bár több újvilági motorosklub fiókszervezete is felbukkan, az Angyalok Európában is leköröznek mindenkit. A nyugati rendőrségek szerint a legszervezettebb drogelosztó és pénzbehajtó társaság. A tagoktól a legritkábban sikerül bármit megtudni, legfontosabb alapszabály: a hallgatás. Magyarországon a '80-as évek végéig kizárólag magányos farkasként találkozni velük, esetleg hivatalos motorosszervezetekben bukkan fel egy-egy "megszállott" gyűjtő. Csak a rendszerváltozás környékén kezdődik az igazi "pezsgés". 1989-ben létrejön a Geronimo klub, központjuk a Szentendrei út egyik rockkocsmájának pincéje, itt gyűlnek össze hetente egy alkalommal. Újonnan csatlakozókkal szemben nem fogalmaznak meg túl sok szabályt, mégis 1995-re mindösszesen tizenegy tag reprezentálja a klubot. A jól bevált nyugati minta szerint megy a felvétel. Három körben, egyre közelebb kerülhet a jelentkező a teljes jogú tagsághoz, míg végül – akár többévi várakozást követően – elnyeri az úgynevezett valódi colourt. A gép – legyen bármilyen Harley is – önmagában nem elég. Ha a tagok bármelyike az első körben kifogást emel a jelentkező személye ellen, elszállt a lehetőség. Szombat éjjel jó páran ülünk a klubhelyiségben, felettünk amatőr metálbanda próbálkozik, nem megy nekik, de nem ettől feszült a légkör. – Az egész életednek erről kell szólni – vág bele a legöregebb motoros. Itt majd' mindenki vállalkozó, de a Harley olyan, mint egy oltár: az utolsó csavart is saját kézzel húzza meg az ember. – Ebben az országban még nem divat, hogy csak a magad dolgával foglalkozzál – szól közbe valaki. A sajtóval is hűvös a viszony, rosszak a tapasztalatok. Kevesen akarnak s főleg tudnak úgy élni, ahogy az öreg apacs főnök. De ez nem nagy tragédia, "zsúrmotorosokat" – akármilyen géppel jönnek – amúgy sem látunk szívesen. A külföldi kapcsolatok is szóba kerülnek. A Geronimo klub szinte az alapítással egy időben bekapcsolódott a nemzetközi harleys világ vérkeringésébe, máig a térség egyetlen elismert társasága, pedig Csehországban és Jugoszláviában is létrejött valamiféle egyesület. A "lóháton" érkező vendégeknek – akik főleg német nyelvterületről érkeztek – az első motorostalálkozókon még leesett az álluk, hisz a vasfüggöny mögött tizenegy felállított Harley valahogy nem fért bele a Kelet–Európa-képükbe. Mára azonban túlzás nélkül állítható, hogy a világon futó szervezett harleysek respektálják az első keleti fecskét. – Arról, hogy mit jelent ez az egész, túl sokat beszélni nem érdemes – zárja végül rövidre a diskurzust egy "meggyőző hang". Nézz ránk: legtöbben harminc felett vagyunk, kerüljük az erőszakot, ez az életforma a mindenünk, ha békén hagynak bennünket, mi sem keresztezzük senki útját. Sengel Ferenc SZÁZTÍZ ÉVES A MOTORKERÉKPÁR Amikor Gotlieb Daimler német mérnök elkészítette első kétütemű motorkerékpárját, nem valószínű, hogy gondolt a száztíz évvel később kétszáz kilométeres sebeséggel száguldozó álomgépekre vagy a nagyvárosok robogóira. A négyütemű Otto-motorok fejlesztett változatainak félelmetes erejére. Mi, magyarok is ott voltunk a genezisnél, hiszen a Bánki Donát tervei szerint 1894- ben legyártott prototípus a korabeli technika éllovasának számított. Sokan emlékeznek a háború utáni csúcsmodellre, a Pannoniára, de sajnos arra is, hogy a '70-es évek végével gyakorlatilag megszűnt hazánkban a motorgyártás. Pedig – idézve a lexikont – ezek a kis helyszükségletű, nagy fordulatszámú, belső égésű járművek közlekedési és sporteszközként minden eddiginél népszerűbbek. ÚJ KEZEKBEN A HARLEY-DAVIDSON (Magyar Hírlap 1996-03-07) A Porsche Hungária beszáll a kétkerekűüzletbe Ez évtől új kezekbe kerül a Harley-Davidson motorkerékpárok importőri tevékenysége. A korábbi forgalmazó, a Gerson Motors visszalépése után a Porsche Hungária viszi tovább az amerikai kétkerekűek értékesítését. Az osztrák tulajdonú cég március közepére tervezi a hivatalos bemutatót. A Skoda után a Harley-Davidson legendás kéthengeresei veszik át a terepet a cég Régiposta utcai bemutatótermében, ahol a motorkerékpárok mellett a márkanévhez kötődő ruházat és felszerelési tárgyak is kaphatóak lesznek. Emellett a Porsche Hungária későbbi tervei között vidéki kereskedések megnyitása is szerepel. A motorok a korábbiakhoz hasonlóan a németországi Mörfeldenből, az amerikai motorkerékpárgyár európai elosztójából érkeznek, az idei behozatalra tervezett darabszámról azonban egyelőre nincs információnk. Mellesleg a Porsche Hungária várhatóan nem tesz rossz lóra. A millwauke-i "álomgyár" ugyanis az elmúlt években soha nem látott magasságokba emelkedett, és a növekedés előreláthatólag a következő időszakban is töretlen marad. Az amerikai motorkerékpár-gyártó elmúlt évi tiszta nyeresége – az 1994-es 104 milióról – 112 millió dollárra növekedett. A tavalyi 1,35 milliárd dolláros forgalma után a Harley-Davidson Motorcycles az idén a minden eddigit meghaladó 115 ezres darabszám előállítását tervezi. ifj. Petró Lajos TÖMEGVONZÁS (Magyar Hírlap 1996-04-18) Magyar hírlap-teszt: Harley–Davidson super glide Harleyvel motorozni kétségtelenül férfimunka. Már a 270 kilogramm tömegű jármű mozdítása is ép embert kíván, akárcsak a légkalapács módjára remegő hatalmas V2-es erőforrás, vagy az erős marokra méretezett fék- és kuplungpár. Ezzel szemben értő kezekben éppen könnyű motorozhatósága miatt válik vonzóvá az amerikai legenda. Alacsony súlypontjával még kis tempónál is könnyen manőverezhető a kétkerekű, az üléspozíció fejedelmi, az erőforrás pedig minden fordulaton tettrekész. Aki napjaink csúcstechnikájára kíváncsi, az jobban teszi, ha elfordul a Harley–Davidsontól. Az egész motor felépítése ugyanis maga a hagyománytisztelet. Az FXD Dyna Super Glide kétbölcsős acél csőváza, két rugóstagos hátsó felfüggesztése, vékony teleszkópszárai a motorizáció hőskorát idézik. A küllős kerekek között "trónoló" erőforrás pedig maga a motorkerékpár-történelem. A 45 fokos hengerszögű V2-es lökőrudas vezérlésével, hűtőbordáival és kerek fedelű légszűrőházával egyben a cég egyik emblémája is. Ezt egészítik ki a jármű gazdag krómozása, illetve polírozott alumínium részei. A V2-es motor mellett csillog a hátsó rugó, a sárvédőtartó az első fényszóró és a hátsólámpa kerete, a lábtartók, az oldaltámasz, a kormány, a kerekek, a kilométeróra háza, a széles csepp alakú tankon pedig a betöltősapka és az üzemanyagszint-jelző kerete. A csillogás és a helyenként elképesztő méretű alkatrészek ellenére a Harley a valóságosnál kisebbnek mutatja magát. Az FXD-re szerelt közepesen magas és széles kormány, illetve a kimélyített ülés első ránézésre nem adja vissza a valós méreteket. Ehhez társul a Harley hangja is. A motor ugyanis a jól tompító kipufogókkal kimondottak csöndes, miközben félreérthetetlen V2-es hangot produkál. Beindítás után alapjáraton egyébként a motor járásával is demonstrálja tulajdonságait: kis fordulaton a kiegyensúlyozatlan V-motor erősen remeg, de a rezgés nagy részét az erőforrás puha gumiágyazása elnyeli. Ennek ellenére az alapjáraton a kipufogókkal együtt szinte billegő blokk nem mindennapi látványosságot kínál. A vibrációból kijut a Harley–Davidson lovasának is. Kis fordulaton elsősorban a vastag markolatú kormány kezd erős remegésbe, ami vagy a fordulatszám növelésével, vagy pedig korai felkapcsolással való fokozott terheléssel enyhíthető. Az 1338 köbcentis motor eközben – a 2400/min fordulaton jelentkező 86 Nm-es nyomatékával – minden fordulatszámsávban egyenletesen húz, 5000/min fordulaton pedig 50 lóerős maximális teljesítmény érhető el. A Harley természetesen hosszú utakon van igazán elemében. A motor szinte hangtalanul jár, akárcsak a kereket hajtó fogasszíj, a széles és alacsony ülés, illetve a Super Glide színezett szélfogója osztályon felüli kényelmet biztosít, az alacsony súlypontú motor rendkívül stabil, egyenesfutása kiváló. A kimondottan puha rugózás észrevétlenül nyeli el az út apró hibáit. A 19 literes üzemanyagtank a 6 literes fogyasztás mellett pont megfelelő sűrűséggel szólítja megállásra a Harley lovasát. A tartalékállásos benzincsapot kiegészítő benzinszintjelzőnek köszönhetően váratlan üzemanyaghiánytól sem kell tartani. Ezzel együtt hiányzik a napi kilométer-számláló. A kilométeróra csak az összkilométereket számlálja, azt viszont digitálisan: ha nincs gyújtás, senki nem mondja meg, mennyit ment a Harley. Kevésbé ideális körülmények között viszont már nem ilyen kedvező a kép. Ugyanez a rugózás képtelen megbirkózni a katasztrofális állapotban lévő magyar utak durva hibáival, és gyakran keményen felüt. A kuplungkar – amely az utóbbi időben ugyan sokat javult – még mindig kemény markot kíván. Az egytárcsás első fék csak aláfestésnek jó. Lassításkor ki kell használni az erős motorféket, vagy pedig keményen kell taposni a hátsó tárcsafék működtető pedálját. Gyors kanyarvételről szó sem lehet – annál is inkább, mert a kipufogó jobboldalt hamar talajkapcsolathoz jut –, persze a Harley–Davidson-legenda nem is erről szól. Az ülés rövid távú motorozásnál is ugyanolyan kényelmes, elöl-hátul egyaránt. A Super Glide lábtartói alaphelyzetben a motor középvonala alá kerültek, így elsősorban rövid, kanyargós szakaszon megfelelő tartást adnak. Aki hosszú távon is nagyobb kényelemre vágyik, a motor előtt a vázbölcsőkön kialakított helyekre pótlábtartókat szerelhet, ami lehetővé teszi a nyújtott lábas motorozást. Ifj. Petró Lajos A SZÁMOK TÜKRÉBEN Motor: 45 fokos V elrendezésű négyütemű Hengerűrtartalom: 1338 köbcentiméter Sűrítési viszony: 8,5:1 Legnagyobb teljesítmény: 55 LE/5000/min Legnagyobb forgatónyomaték: 86 NM / 2400/min Erőátvitel: többtárcsás olajfürdős tengelykapcsoló, ötfokozatú sebességváltó, fogasszíj Fékek: elöl-hátul szimpla tárcsafék Üzemanyagtank: 18,9 liter Tengelytáv: 1678 mm Ülésmagasság: 686 mm Száraz tömeg: 280 kg Megengedett össztömeg: 492 kg Átlagos üzemanyag-fogyasztás (teszt): 5,8 l/100 km HARLEY-SZALONNYITÁS (Magyar Hírlap 1996-04-25) Legenda a Régiposta utcából A vonzó sportkocsik mellett mostantól újabb kékvérű márkával bővül a Porsche Hungária Kft. kínálata. Az eddig csak gépkocsik importját végző cég vezetői – szmokingjukat stílszerűen motoros bőrmellényre, koptatott farmernadrágra és bőrcsizmára cserélve – az elmúlt héten nyitották Harley–Davidson-szalonjukat Budapest belvárosában, a Régiposta utcában. Ma Magyarországon is már több mint kétszáz motoros rendelkezik a Michigan tó partján fekvő Millwaukee-ban gyártott géppel, és a Harley-legenda az egész világon egyre nagyobb népszerűséget ér el. Olyan hírességek kötődnek ehhez a kétkerekű márkához, mint Peter Fonda, Brigitte Bardot vagy Silvester Stallone és Bruce Springsteen. A Harley mindig a szabadság és a kaland élményét jelentette használói számára. A Porsche Hungária szalonjában így nem egyszerűen egy közlekedési eszközt, hanem egy legendát forgalmaz. A motorkerékpárok mellett ez a cég az ilyen emblémával ellátott kiegészítők és divatáruk kizárólagos képviselője is. Akinek tehát – nemhogy a csúcs, a több mint ötmillió forintot kóstáló Ultra Classic Elektra Glide I – de még a kétmillió alatt kínált "Little Sporty", a Sportster 883 is meghaladja pénztárcája méreteit, olcsóbban is hozzájuthat a legenda egy darabkájához: százezerért bőrdzsekivel vagy hétezerért sildes sapkával egészítheti ki ruhatárát. I. P. L. NYEREGBE PATTANHAT AZ IFOR (Magyar Hírlap 1996-05-30) Éppen egy hónapja történt, hogy a Porsche Hungária vezetői elegáns menedzseröltönyüket stílszerű motorosmellényre cserélték, abból az alkalomból, hogy az öt exkluzív márka mellé begurították a legújabb profilt, a Harley Davidsont. Az amerikai Millwaukee-ban gyártott legendás járgánnyal az egyik legjelentősebb hazai gépjárműimportőr feliratkozott a kétkerekűek listájára is. A fővárosi Régiposta utcában megnyitott Harley-szalon azóta a belváros egyik látványossága: a külföldi és a hazai motorkerékpár-rajongók egymásnak adják a kilincset egy-egy veretes bőrdzsekiért, motoroscsizmáért vagy feliratos trikóért, s úgy mellesleg még négy méregdrága motorbiciklit is megvásároltak. A Harley-üzletág holnaptól országos hálózattá bővül: Kaposváron, a sétálóutca közepén egy, a húszas évek Amerikáját idéző, motorkerékpár-javító műhelynek álcázott, szuperelegáns üzletben megnyílik a második Harley Davidson motor- és ruházati üzlet. A cégtáblán a patinás név mellett még egy betűszó is ott virít: IFOR. Az amerikai békefenntartó katonák és a legendás amerikai motorok ugyanis egymást reklámozzák, a helybéliek pedig abban reménykednek, hogy a folytatásról majd a NATO gondoskodik. A cégtulajdonos Forró Tamás (nem tévedés, a név hordozója azonos az ismert médiaszemélyiséggel) természetesen gyakorlatiasabb. Forró lapunknak elmondta, hogy határozottan jók az üzlet esélyei, hiszen míg a világon bárhol nyolc hónapot kell várni egy Harleyre, náluk három hét alatt megkapható a porfelhőlovagok álmának számító bringa. Tömeges keresletben – IFOR ide vagy oda – Kaposváron sem lehet reménykedni, a bolt forgalmának zömét valószínűleg itt is a legenda olcsóbban beszerezhető darabjai teszik ki: a százezerbe kerülő Harley Davidson-bőrdzseki vagy ha ez is sok, hétezerért egy sildes sapka, esetleg ingyen a feeling. T. A. SIKERÚTON A HARLEY (Magyar Hírlap 1997-02-27) Az elmúlt év a legsikeresebb esztendő volt a Milwaukee-i Harley-Davidson Inc. történetében. Tavaly ugyanis a lengendás gyár tizenhárom százalékkal növelte bevételeit, amely így elérte a másfél milliárd dollárt. A méregdrága kéthengeres motorkerékpárjairól, és stílusteremtő divatcikkeiről ismert amerikai márka tiszta nyeresége ezzel nem kevesebb mint negyvennyolc százalékkal, 166 millió dollárra emelkedett HARLEY-DAVIDSON-KLUB - SZELÍD MOTOROSOK (Magyar Hírlap 1997-06-09) A Harley-Davidson amerikai motorkerékpár-gyártót 1981-ben 80 millió dollárért vásárolta meg az akkori menedzsment 13 tagja a cég előző tulajdonosától, az AMF konglomerátumtól. A függetlenségét frissen elnyert Harley-Davidson nem volt könnyű helyzetben: már csak 30 százalékát tudhatta magáénak az amerikai nehézsúlyú motorkerékpárok piacának, szemben az 1972-es 99 százalékos részesedéssel. Az új vezetés agresszívan válaszolt a kihívásra. A cég yorki szerelőüzemében két műszakról egyre álltak át, 1982-ben a 3800 dolgozónak pedig majdnem felét elbocsátották. A Harley-Davidson éves termelése 30 ezer darabra esett vissza, s a sajtó híradásai szerint a cég a csőd szélén állt. 1982 novemberében Amerika legrégebbi motorkerékpár-gyártója kérvényt nyújtott be az Egyesült Államok nemzetközi kereskedelmi bizottságának, amelyben védelmet kért a tisztességtelen versenyhelyzetre hivatkozva, vagyis lényegében a japán gyártók dömpingje ellen. Az ITC felkarolta az ügyet, s ötéves időszakra további vámtarifákkal sújtotta a japán gyártmányú gépeket. A Harley-Davidson azonban még az ITC-döntés előtt komoly változásokat hajtott végre. Bevezették az "in time" leltárrendszert, ahol az alkatrészeket csak akkor szállítják a szerelőszalagokhoz, amikor éppen szükség van rájuk. Ezzel egy időben kezdték az ellátókat "a nyereségben is partnereknek" tekinteni, vagyis hosszú távú szerződésekkel jutalmazták azokat a szállítókat, akik következetesen megfeleltek a szigorú minőségi és szállítási követelményeknek. A szerelőszalagot úgynevezett munkacellákra osztották fel, és a dolgozók érdekeltségét új fizetési rendszer bevezetésével igyekezték ösztönözni. Az átszervezések eredményei hamarosan megmutatkoztak: az 1987-es éves beszámoló szerint a cég 1981-től nemcsak 50 százalékos termelékenység-növekedést, de a minőségfejlesztés terén is jelentős előrelépéseket ért el. A Harley-Davidson motorok fő vonzereje azonban mégis az "imázs, a karizma és a stílus" szentháromságában rejlik, s az új vezetés a '80-as évektől kezdődően aktív kampányba kezdett, amely a fiatal értelmiségi rétegeket célozta meg a Harley-Davidson stílussal, miközben gondosan ügyeltek arra, nehogy elidegenítsék a fizikai munkások hagyományos vevőkörét. A cég komoly erőfeszítéseket tett, hogy bevonja a vásárlókat a termékeikhez kötődő kulturális életbe. Megalapították a Harley-tulajdonosok Csoportját (Hog). A Hog-tagokat folyamatosan informálták a klub életéről és a Harley- Davidson termékekkel kapcsolatos friss hírekről. A '80-as években megkezdték a licencek kiadását a Harley-Davidson márkanév és védjegy használatára pl. ruhaneműkön, 1986-ban pedig jelentősen megnövelték a motorkerékpár-kiegészítők kínálatát. 1986-ra nemcsak a nyereségességet sikerült helyreállítani, hanem a forgalom, a nyereség és a piaci részesedés is állandó növekedést mutatott. 1993-ra a Harley-Davidson a főbb piacokon megerősítette pozícióját: az Egyesült Államokban 58, Európában 10, Japánban, illetve Ausztráliában pedig 21 százalékát szerezte meg a nagy motorkerékpárok piacának. V. A. A SZABADSÁG JELKÉPE (Magyar Hírlap 1997-06-20) Harley-Davidson Softail Springer Heritage Vajon mi az oka, hogy az emberek többségének a motorkerékpár egyet jelent a Harley-Davidsonnal? Miért a legendás márka kétkerekűinek nyergébe képzeli magát az, aki az állandóan változó tájon átrobogva akarja megragadni a szabadság kormányszarvait? Talán azért, mert a konkurensek klasszikusai mind a Harleykre akarnak hasonlítani, míg a Harley mindig csak önmagára? Képzeljünk el egy olyan világot, amelyben nem létezik tér és idő. A lemenő nap sohasem bukik a horizont alá, s az aranyszínbe öltözött tájat kettéhasító országút egyenese is a végtelenbe nyújtózik. Amikor lecsukjuk szemünket, szinte érezzük, ahogyan a vörös korong egészen közel merészkedik, csaknem megérinti arcunkat, miközben a bőrünkön játszadozó apró porszemek a simogató szél szárnyára kapva röpülnek az ismeretlenbe. És ez az egész világ belefér egyetlen görbe tükörbe. Ha magunk elé nézünk, a fényszóró krómtól csillógó házában – a rohanó ég és föld között – az ismerős arcot látjuk, mellette a vastag kormányszarvakat markoló kesztyűs kezünket, lent pedig a jellegzetesen a benzintank közepére ültetett hatalmas kilométerórát. Szinte természetes, hogy Harley-Davidsonon ülünk. Mert ez a motor erről szól. Lábunk polcokon pihen, az ülés drága bőrfotelben sem esik jobban, tartásunk legalábbis fejedelmi. A rugózás észrevétlenül nyeli el az apró úthibákat, a motor szinte pöfög az alacsony fordulatszámon. Ám ha kell, nagy nyomatékkal, késedelem nélkül rántja előre a kétkerekűt, miközben a váltót erőteljesen, de érzéssel kell taposni. Lassításhoz elég visszakapcsolni vagy rátenni csizmánkat a hatalmas fékpedálra. Bizony, nem csak a jármű megjelenése idézi a motorkerékpározás hőskorát. A csillapítóelemek nélkül a vázba szerelt 80 köbhüvelykes, V2-es lökőrudas erőforrás fenségesen remegteti a 323 kilogramm tömegű hajót. Ehhez pedig 55 ló ereje is bőven elég. Mert itt tér és idő, vagyis távolság és sebesség egyáltalán nem létezik. Csakis az út a fontos. IPL RÉSZLETES ANYAKÖNYV A Harley-Davidson Softail Springer Heritage esetében már a puszta megismerkedés is hozzáértést igényel. A háromszavas típusjelben a gép egész felépítése benne van. A Softail arra utal, hogy a duplabölcsős acélcső váz hátsó része, vagyis a hátsó kerék rugózott, még ha ez kívülről nem látszik is. A Springer név az első rugózásé, itt ugyanis ilyen villát találunk a teleszkópok helyén. A 107 milliméteres rugóutat adó rendszer 17 collos külső kereket, fehér oldalfalú gumiabroncsot, öblös lemezsárvédőt fog közre, amiből a Heritage szó eredeztethető. Az "örökség" az 1948-ban megjelent H-D Panhead modell egyedülálló formavilága, vagyis a hatalmas krómozott kürt, a három krómozott fényszóró, az első sárvédő díszlámpája, a kipufogók, a hátsó lámpa, az ülés és az oldaltáskák rojtozata, amelyek a negyvenes évek hangulatát keltik életre. PORSCHE-HARLEY-HÁZASSÁG (Magyar Hírlap 1997-07-10) Közös vállalat létrehozásáról állapodott meg a stuttgarti Porsche AG és a Milwaukee-i Harley-Davidson Motor Company. A két cég az új Harley modellek motorjainak összeszerelését fogja végezni, s székhelye a wisconsini motorkerékpárgyár területén lesz. A világ legnagyobb sportautógyára és a nem kevésbé patinás motoros cég a hetvenes évek óta folytat együttműködést, s most összesen tízmillió dollárt fektette be a pár éven belül induló gyártásba. Jelenlegi eladási eredményeivel egyébként mindkét vállalat elégedett lehet. Az amerikai motorkerékpárgyár az elmúlt üzleti évben 118771 kétkerekűt értékesített, forgalma 1,5 milliárd dollár, adózás utáni nyeresége pedig 166 millió dollár volt. A Porsche AG ugyanebben az időszakban 19262 sportkocsit gyártott, forgalma 2,8 milliárd márka, adózás utáni nyeresége pedig 48,1 millió márka volt. Emellett a Porsche a következő gazdasági évben az új Boxstertől vár jelentős forgalomnövekedést vár. H-D (Autósélet 2001. július) William S. Harley és Arthur Davidson a Wisconsin állambeli Milwaukee városában egy kis belső égésű motort szereltek egy biciklire, és az öszvért elnevezték motorkerékpárnak. Davidson papa, aki Skóciából érkezett és ács volt, bizalommal nézte öntőminta-készítő fia ügyeskedését és a kertben összeütött egy 15 négyzetméteres házikót. Ezt írták rá: Harley-Davidson Motor Co. Itt kezdődött egy legenda. Az egyik nagybácsi, a méztermelő James McLay pénzelte a vállalkozást. 1903-ban és 1904-ben összesen hat motort csináltak. Egy évvel később vették fel az első alkalmazottat. Esztendő múltán már 50 H-D az éves produkció. Hamarosan 11 alkalmazottjuk van. Megrendelő a posta és hadsereg is. Az autó még nagyon drága, és Harley csak 200 dollárért adja "Csendes, Szürke Komának" hirdetett termékét. A cégnél dolgon nak a Davidson fivérek is, William A. és Walter. A nagy fellendülést megakasztja Henry Ford, aki elkészíti a maga négykerekű fekete komáját, a T-Fordot.1910-ben még csak félévtized múltán már 8 millió autó van az USA-ban. Nagyrészük Ford, amelynek ára öt év alatt felére csökken, és 100 dollárral olcsóbb, mint a H-D motorkerékpár. A családi vállalkozás türelmes. Bíznak hagyományos vevőikben és semmit nem kapkodnak el. Igazuk van. A múlt század első három évtizedében az USA-ban legalább 200 gyár készített motorokat, többsége azonban csődbe ment. A H-D megmaradt. Kereskedelmi hálózatukat terjesztik. 1935-ben 15 ezer dollárért Japánba is eladják a gyártási jogot. Egy év múlva felbontják a szerződést, csak exportálni akarnak, a Japánok azonban 800 százalékkal emelik a vámot. A harmincas évek végétől a szürke szamárból egyre díszesebb paripa lesz. Megjelennek az áramvonalas tankok, a krómozott alkatrészek, burkolatok, díszes sárhányók. A második világháború idején a H-D kilencvenezer katonai gépet készít. A 750 WLA típusból sok Nagy-Britanniában illetve a Szovjetunióban szolgál. Harley és Davidson kezdetben azt mondják, a versenyzés szamárság. Ők csak egy megbízható és megfizethető járművet akarnak - munkásembereknek. Hamarosan be kell azonban látniuk, hogy versenyek és reklám nélkül nem megy. Azóta a versenysikerek hozzátartoznak imázsukhoz És - sajnálatukra - azok a "motorkerékpáros vademberek" is, akik hangtompító nélküli motorjaikkal őrületbe kergetik a tisztes polgárt. Egyre nagyobb konkurenciával kellett számolniuk. 1960 táján az import gépeknek mindössze 7%, a Harleyknek azonban Európában és a távol-keleten 40%-os a vámja. A csökkenő eladásokat a tartozékok és kiegészítők forgalmával akarták ellensúlyozni. Lassan és rosszul fejlesztettek, hibásan mérték fel a piacot. Igaz, hogy a forgalom nőtt, hiszen '59-ben 16,'66-ban pedig 85 millió dollár volt a forgalmuk, a Honda azonban 210-szeresére-105 millió dollárra-növelte bevételét. Kialakult a kép: a rendes ember Hondával jár, a rosszfiúk pedig Harleyvel. A dolgok rosszul mennek, a céget lényegében kénytelenek eladni az AMF-nek. A hetvenes évek maga a boaalom. A H-D minősége csapnivaló, a kereskedők panaszkodnak, hogy eladás előtt nekik kell megjavítani a motorokat. Öt százalékra csökken részesedésük azon a piacon, ahol valaha uralkodtak. A kormánytól remélnek segítséget, de hiába. Willie G. Davidson jött rá, hogy mi a baj. A H-D már nem hasonlított önmagára. Visszatértek hát a hagyományos formákhoz, de ezeket a legkorszerűbb technikával ötvözték. A piac égékelte a változást: folytatódott a cég diadalmenete. Visszaszerzik önállóságukat. Létrehozták a Harley-tulajdonosok csapatát (HOG) és intenzív-hazafias - reklámkampányba kezdenek, amelynek hatására sok potenciális motorvásárló úgy égi: hazaáruló, ha nem ezt a márkát választja. A Harley-Davidson - másfél évtizedet leszámítva - a megbízhatóság, az erő, a szabadság és az egyéniség megtestesítője. Egy cég, amely nem kapkod, de mindig újrakezd és sikeres marad. A H-D századik születésnapját nemzeti ünnepnek szeretnék nyilvánítani. A 2003-as washingtoni találkozóra 2 millió harleyst várnak.