A BONSAI NEM LESZ, HANEM CSINÁLJÁK (Tvr-hét 1999/15) Hihetetlen, milyen hamar elterjedt a világban - s így Magyarországon is - a törpefák divatja. Alig több, mint egy évszázada mutatták be japán kertészek legszebb példányaikat az 1878-as párizsi világkiállításon, amelyekkel egy csapásra meghódították a látogatókat. Nyugat-Európában sorra alakultak a bonsaitársaságok, és ma már a törpefák kedvelőít külön "iparág" szolgálja ki lapos cserépedénnyel, metszőollóval, csipesszel és egyéb kellékekkel. Sőt külön bonsaimúzeum is nyílt már. Idehaza a hetvenes évektől kezdve rendszeresen összegyűlnek a törpefakedvelők, kiállítást és vásárt rendeznek, a belvárosi virágüzletekben pedig nem ritka a harmincezer forintért kínált bonsai fácska sem. A bonsai kultusza Kínából ered, de a japánok is korán átvették. Ma inkább a szigetországot tekintik a bonsaikultúra hazájának. Mit is jelent a bonsai? Ha szó szerint fordítják, jelentése prózai. A "bon" tálat jelent, a "sai" pedig fát vagy növényt. A bonsai mögött azonban külön filozófia húzódik. A kínaiak szerint a bonsai növények zöld lépcsőt alkotnak, amely a mennybe vezet. Japánban családtagnak és egyszersmind élő családfának tekintik. Apáról fiúra öröklődik egy-egy példány, így őrizve meg az ősök szellemét. Hitük szerint nemcsak törpe alakúra metszett fáról van szó, hanem a természetesség, az egyszerűség, a tökéletesség szimbólumát is jelenti. Bonsai nővényhez kétféle módon juthat az ember. Vagy "készen" vásárolja meg (helyénvaló az idézőjel, hiszen a bonsai soha nem befejezett alkotás), vagy maga neveli magvetéssel, dugványgyökereztetéssel. Akadnak, akik sziklarepedésben megbúvó örökzöld csemetét ásnak ki, és ültetnek be lapos bonsaitálba. Majdnem mindegyik, a természetben előforduló, fás szárú növény magjából lehet bonsai növényt nevelni. A fagytűrő fafajok közül kiválóan alkalmas rá a tölgy, a juhar, az éger, a platán, a bükk, ugyanígy a tűlevelűek és a cserjék, mint a som, a kecskerágó, a cserszömörce és a magyal. Az alma és a körtefa is ezek sorába tartozik. Az örökzöld, szobanövényként ismert hibiszkusz, murvafürt, citrusfélék, apró levelű fikuszok, fásodó fuksziák, azálea, gránátalma - ezekből is szép boncai nevelhető. És hogy a fűszernövények se maradjanak ki a sorból: a rozmaring és a babér is mutatós minifává alakítható. A lombhullató nővények és fenyőfélék magját ősszel, rétegezve kell elvetni, az örökzöldekét tavasszal. Olykor "bonsaimagot" kínálnak a szaküzletek. Ilyesmi nem létezik, ezek természetes méretű növények magvai. A bonsai lényege ugyanis a nevelési módban rejlik. A magvetés a szokásos módon történik. A magot tőzeg és homok keverékébe kell vetni általában az átmérőjénél valamivel mélyebbre. A keményebb héjú magot célszerű vetés előtt egy napra langyos vízben áztatni. Amint a magoncok már négy-öt levélkét hoztak, és elérték a nyolc-tíz centiméteres magasságot, meg lehet kezdeni a bonsai nevelését: minden növényke csúcsát vissza kell csípni, hogy elágazzék. Ha ez megtörtént, és a szár már félfás, lapos cserépbe lehet ültetni. A növekedés során az újabb és újabb hajtásokat szintén meg kell kurtítani, így egyre több ág fejlődik. Komolyabb alakításra egy év múltán kerül sor. Ehhez szükség van éles ollóra, kis tekercs drótra; lapos agyagtálra, amely át van lyuggatva, hogy a fölösleges öntözővíz elfolyjék. Nem árt néhány szép erezetű és alakú, lyukacsos szikladarabot összegyűjteni, amelynek réseibe később a növény gyökere belekapaszkodhat. Nemcsak a föld feletti részeket, hanem a gyökér növekedését is kordában kell tartani. Az idén kinőtt magoncot jövő tavasszal át kell ültetni, mert ekkorra már elhasználja a föld minden tápanyagát. Mielőtt friss, tápdús fölbe kerülne, vissza kell vágnia a gyökérzet egyharmad részét, az elhalt gyökérdarabkákat is eltávolítva. Most már lapos tálkába kell ültetni. A földet kis kefével a gyökérnyak köré lehet söpörni, hogy lankás dombocska alakuljon ki. Célszerű a földet erdei mohával fedni, amely természetes hatást kelt, és megakadályozza a föld kiszáradását. Ezután csak akkor kell átültetni, amikor a gyökérzet átszőtte a földlabdát: növényfajtól függőben egy két évenként,idősebb nővényeket még ritkábban. Hogy szélfútta vagy gömb alakú, seprőágú vagy lehajló, kúszó vagy szálegyenes lesz-e a bonsai, az "gazdája" döntésén múlik. Dróttal olyan alakúra lehet hajlítani az ágalat, amilyenre csak akarja. Akkor a legszebb ha a szabad természetben előfordló óriás rokonának formáját utánozzák. Tehát: metszés; átültetés, drótozás, metszés... és a továbbiakban úgy, ahogyan az angol pázsit készül - ötszáz éven át. L. K. NAGYOBB EURÓPAI BONSAIGYŰJTEMÉNYEK: NÉMETORSZÁGBAN: Bonsai-Centrum és Múzeum Heidelberg-Wieblingen Mannheimer Str. 401. Bonsai Botanikuskert Pima-Zuschendorf (Drezda mellett) Kastanienallee 6. OLASZORSZÁGBAN: Crespi Bonsai Múzeum San Lorenzo di Parabiago (Milano mellett) Corso Sempione 35 A TÖRPEFÁCSKÁK MŰVÉSZETE (Vasárnapi Blikk 2000-07-02) Vannak olyan bonszajok, amelyek kétmilliónál is többet érnek Élő fa, lapos edényben. Ezt jelenti a bonszaj kifejezés. A törpefácskák hagyománya Kínából ered, de művészetét a japánok fejlesztették tökélyre, nekik köszönhető, hogy mára az egész világon elterjedt. Magyarországon is sokan lettek szerelmesei, egyikük Sóspataki Ferenc, aki immár 15 éve vezeti a Budapesti Bonsai Egyesületet. - A bonszajnevelés nem csupán kertészkedés, hanem művészet - meséli Sóspataki úr. - A cél az, hogy a fa, amelyet kialakítok, a lehető legjobban hasonlítson a természetben előforduló testvéréhez, öreg fát imitáljon. Olyan, hogy bonszaj fa, nincsen. Gyakorlatilag minden növényből lehet bonszaj, persze többnyire faféléket használunk. Méret szerint négy csoportba sorolhatjuk a bonszajokat. A legkisebbek magassága nem haladja meg a 15 centimétert, míg a negyedik kategóriába tartozó minifák magassága a 120 centiméternél is nagyobb lehet. Az utóbbiak kora akár a 100 évet is elérheti. - Százhúsz éves borókafenyőm is van! Nem azért, mert a nagyapám ültette, hanem mert vannak bizonyos trükkök ennek elérésére - folytatja a szakértő. - Például az erdőben begyűjtünk öreg növényeket, amelyek csúcsát lerágták az őzek, nyulak. Az ilyen fácskák törzse megvastagszik, számtalan oldalágat növesztenek. Mi ezeket kellő hozzáértéssel, művészi érzékkel átalakítjuk, lapos tálba ültetjük, és úgy növeljük tovább. Ez adja a néhány évtized előnyt. Bár az igazi bonszajos magról ültet. A bonszajnevelés komoly napi elfoglaltságot igényel. Ha valaki erre adja a fejét, tudnia kell, melyik növény milyen talajt és páratartalmat, mennyi fényt és vizet igényel. A bonszaj fácskák a nedves környezetet kedvelik, a lapos tálkában viszont gyorsan kiszáradnak. Napos, huzatos helyen szintén fenyeget ez a veszély, ebben az esetben naponta akár kétszer is locsolnunk kell, de ha megfelelőek a körülmények, elég csupán heti egy locsolás. Ismerni kell az alakítás szabályait is. - A növények miniatürizálásának két alagvető trükkje van. Egyik maga a lapos edény, amelyből a növény gyökérzete kevesebb tápanyagot szívhat fel mintha a kert földjébe ültettük volna. A másika ha a növekedést serkentő csúcsrügyet levágjuk, és csupán a kívánt ágakat hagyjuk meg. De a visszavágás épp így kicsinyítő hatású. A további formálás egyik legfontosabb technikája a drótozás, amellyel tetszés szerint hajlíthatjuk a fák törzsét, ágait. A bonszaj értéke elsősorban a korától függ, de fontos a külcsín, a stílus, az edény minősége, és az is, mennyire számít ritkaságnak a fafajta. Vannak, olyan, elsősorban távol-keleti származású törpefák, amelyek értéke a kétmillió forintot is meghaladják. (vecsernyés) (Ha valaki kedvet érez a bonszajtartáshoz, azt szívesen látják a Budapesti Bonsai Egyesület összejöveletein, minden hónap utolsó csütörtökén, 17 órai kezdettel a TIT Stúdióban. Cím: Budapest XI., Zsombolyai út 6.) KIÜLTETTÉK ÉS ÓRIÁSIRA NŐTT A BONSZAJ (Mai Blikk 2001-03-05) BUDAPEST - A bonszaj annyit tesz: fa edényben. Ez tulajdonképpen a növény nevelési kultúrája. Kétezer éves, vallási alapokon nyugszik. A kínaiaktól ered, akik - ellentétben az európaiakkal - szinte babonásan tisztelnek mindent, ami öreg. Hitük szerint a világ legöregebb élőlénye a fa, amiről gondoskodni kell. Hogy ne kelljen magasra mászni a becézgetéshez, lekicsinyítették maguknak a fákat. Az apró élőlényekbe a sinto papok is beleszerettek, ők Japánba vitték magukkal a bonszajkultúrát. A japán császár pedig 1800 vége felé ajándékba küldött bonszajokat az angol királyi családnak. A brit királyi kertészek megsajnálták az "összenyomorított" fákat, és kiültették azokat a szabadba. Legnagyobb megdöbbenésükre a néhány centis növény óriásira nőtt. Nem tudták, hogy a bonszaj, ha kiültetik a szabadba, ugyanúgy megnő, mint a többi fa. Végül beletanultak, a II. világháború végén, az ötvenes évek felé már tökéletesen tudták nevelni. Magyarországon az első Bonsai Klub a Kertészeti Egyetemen alakult, 1983-ban. CSAK NYUGODT EMBEREKNEK VALÓ A FÁCSKA NEVELÉSE Deák Péter bonszajmester szerint az apró fák neveléséhez nem kell túl sok minden. - Fontos a jó esztétikai érzék, hogy a bonszajokat az eredetihez hasonlóra tudják vágni. A növénytani ismeretek sem ártanak, és jól jön, ha az ember tudja, hogy hol kap megfelelő szerszámokat: drótot a hajtásokhoz, tálat, metszőollót - sorolja a mester. - Fajonként változik a növény igénye, de 3-4 hetente jó általában metszeni. A bonszaj ugyanolyan, mint a többi élőlény: sokat kell foglalkozni vele, ezért csak nyugodt embereknek való. A bonszajhoz több helyen is hozzá lehet jutni. Kapható például virágboltokban, bár gyakran az eladók sincsenek tisztában a bonczaj igényeivel. Faiskolában is, érdemes körbenézni. Lehet dugványozott vagy magról nevelt, de évekbe telik, mire a fáradozás gyümölcsöt hoz, ezért csak fiataloknak ajánlják. A szakemberek azt ajánlják: kicsi, állatok által lerágott, rossz körülmények között élő növényeket érdemes begyűjteni, azokból gyönyörű bonszajt lehet nevelni. Védett területről védett növényeket azonban tilos hazavinni. GYAKRAN TRÜKKÖZNEK A BONSZAJOSOK Azt beszélik: két művészet nincs készen soha, a kertépítés és a bonszaj. A bonszaj tulajdonosai arra vágynak a legjobban, hogy művüket mindenki megcsodálja és ámuljon az ötven-hetvenéves kicsi fán. Ezért aztán apró trükkökhöz is folyamodnak, hogy nagyobb elismerést arassanak. Gyakran például egy nagy, vastag törzsű fának a leveleit kicsinyítik, mert a vastag törzs miatt mindenki öregebbnek hiszi a fát, mint amilyen. A gyakorlott bonszajosok azt állítják: egy nagyobbra cseperedett fácskát vágási, ültetési trükkökkel ősöreg bonszajjá varázsolhatnak. A fiatal fáknak felfelé nyúlik az águk, ha ledrótozzák, a megtévesztésig olyan lesz, mint egy régi bonszaj. Míg a fiatal növényeknek a föld alatt van a gyökerük, az öregebbeké már a föld fölé türemkedik, ezért; ha ügyesen ültetik el, jó néhány évet öregszik gazdája büszkeségére. A dzsin, vagyis a villám, vagy hernyó okozta elhalás utánzása is segít az ősrégi hatás elérésében. A korona a bonszajon persze a megfelelő, szép tál kiválasztása, amivel megteremthetik az igazi illúziót. S bár a legtöbb laikus azt hiszi, hogy a bonszajt éheztetni kell, ez nem így van. Az apró fák ugyanúgy igénylik a tápszert, ásványi anyagokat, mint a többi szobanövény. Sokféle növényből lehet bonszajt készíteni: kislevelű fikuszból, ezercsillag virágból vagy narancsjázminból. A mi éghajlatunkon élő növényeket a szabadban kell teleltetni: a juharfát, a hársfát, a tiszafát, a borókát és a madárbirset. A bonszajnak három kategóriája ismert. A minibonszaj, egytenyérnyi, 10-15 centi magasra nő. A közepes méretű két kézzel fogható meg, 20-25 centi magas, míg a nagy megmozdításához sokszor két ember kell. A 60-80 centis fa ugyanis 60-70 kilót is nyomhat. Bejczi Szilvia ÖRÖKÖS TÖRŐDÉSSEL (Délvilág 2001-09-14) Egy apró világ apró teremtményeinek tűnnek a pici bonszajok, melyek művészete hazánkban is egyre nagyobb tere hódít. Az apró fácskák létrehozása valódi művészet. A kívülálló szerint bonyolult, ám Szabó Lajos, a vásárhelyi Gránátalma Bonsai Kör vezetője elárulta: nincs semmi komplikált ezekben a csodálatos növényekben. Szinte bármilyen fából kialakítható a számunkra tetszőleges fácska; egy-két taktikai tanácsot követően bárki teremthet magának ilyet. A lényeg: hogy mi magunk, saját kezűleg neveljük fel a bonszajfánkat - a klasszikus stílust követve, a saját ízlésünk szerint. Egy cserépedény, pár drót az ágak. formálásához, és sok-sok türelem. Egy igazi bonszaj ugyanis - világosított fel Szabó Lajos - legalább hat-hétéves, de soha nincs kész: állandó törődést, gondoskodást, alakítgatást igényel. S annak ellenére, hogy felnevelésük nem igényel különös bonyolultságot, az alkotás külön feladat. Stílus, és az öreg kor nélkül ugyanis nem lehetünk igazi bonszajtulajdonosok. Huszonhárom évvel ezelőtt egy gránátalmát kapott ajándékba egy kollégista diáktól Szabó Lajos, a kör vezetője. Ez jelentette a különös hobbi kezdetét, illetve adta a nevet a máig működő szakkörnek, melyhez bárki kedve szerint csatlakozhat a Cseresnyés Kollégiumban. Szabó Lajos legöregebb bonszajfája immár hatvanéves; a kertésztechnikus szakkörvezető nagymamájától kapta az éppen ezért különösen értékes növényt. "Akit a bonszajnevelés szenvedélye hatalmába kerít, az tudja, hogy az igazi örömöt a fa folyamatos nevelése, alakítgatása adja, nem pedig a birtoklás; a hozzáértés, az együttélés. A mindennapos foglalatossággal rendszerességre, türelemre szokunk. Tág terünk nyílik a bennünk rejlő művészi képességek kibontakoztatására." T. Sz. BON ÉS SAI (Délvilág 2001-09-14) A bon (lapos edény, tálca, cserép) és a sai (növény, fa) összetett szó többet jelent, mint a puszta szavak összessége. A "bonsai" - ami a magyar helyesírás szerint bonszaj - a természetes hatás és a művészi kifejezés stílusos egységét jelenti. Kínában a "bonsai" filozófiai-gondolati-érzelmi hátterét a tanizmusban lelhetjük föl, mely a természet jelenségeiben (hegyek, fák) találja meg a világ mágikus erejének megtestesülését. Különösen a göcsörtös testű fák hordozzák ezt az erőt, a túlvilág üzenetét. A fák összeköttetést, kapcsolatot szimbolizálnak az e világ és a túlvilág, a világi (az ember) és az isteni szféra között. BONSAINAK ÜTKÖZIK A MATCHBOX (Blikk 2002-09-16) BOSTON - John Rooney amerikai képzőművész legőjabb művészi önkifejezéséhez nem kell más, mint egy Matchbox, és egy bonsai, azaz japán minifa. Rooney fogja a boldogtalan kisautókat, alaposan összetöri őket, majd a kínos pecizitással apróra metszett bonsai fák mellé helyezi, hogy a súlyos balesetben fának ütközött kocsi illúzióját keltse. Az alkotásokhoz felhasznált kocsik között vannak klasszikus márkák, sport autók, sőt készült már egy kiállítási tárgy tartálykocsival is - a kompozíción a felrobbant és kiégett benzinszállító szabályosan rácsavarodott a fára. Rooney alkotásait CrashBonsai névre keresztelte, és darabját 150 dollárért (39 ezer forint) árulja internetes honlapján. K. Á. FELTALÁLTA A KÉTLÁBÚ FÁT (Blikk 2002-09-24) Világszenzációt alkotott a kecskeméti kertészmérnök KECSKEMÉT - A világon egyedülálló törpefát, "kétlábú" bonszajt növesztett Krajcsovics József (47). A kecskeméti kertészmérnök 15 éve foglalkozik a fás szárú növények szobrászatával, törpéit a természet és az ember közös alkotásának tekinti. A két cserépben gyökeredző csoda kifejlesztése másnak még nem jutott eszébe. A nemesítő állítja, törpéi egészségesek, épek, a növekedés visszafogása nem jelenti a növények sanyargatását. - A természetben is gyakran találkozhatunk növekedésben megállt fácskákkal - mondja. - A sziklák repedéseiben, zord irdőjárási körülmények közt szintén kicsik maradnak. A bonszaj tulajdonképpen az ilyen életkörülmények mesterséges előállítása. Kevés földben, szűk cserépben rendszeresen visszametszve neveljük a a növényeket. A bonszaj abból a hitből gyökerezik, hogy a természet a növényeknek mitikus erőt ad, ami a kis fácskákban koncentráltan jelenik meg. - Az igazán szép bonszaj nem hasonlít az eredeti fára - állítja a mérnök -, hanem egyfajta élő szobrocska. Van például szélfútta, vízesés jellegű, magányosan növő és erdőszerű is. Krajcsovics József már beírta nevét a bonszaj történetébe, hiszen létrehozta a "kétlábú fát". Egy kidobásra ítélt, kétfelé gyökerező sajmeggy adta számára az ötletet. A véletlenből pedig világszenzáció lett, a japánok is megsüvegelték a magyar mérnököt. Galambos Sándor