CSALÉTEK VAKCINA RÓKÁKNAK (Magyar Hírlap 1994-10-19) (MTI) Rókák veszettsége elleni vakcinát szórnak repülőgépről mintegy hatezer négyzetkilométeres területre a Dunántúlon ezekben a napokban – jelentették be egy keddi sajtótájékoztatón Győrött. Az oltóanyagot tartalmazó kapszula ember számára büdös, de a rókák által kedvelt ízű és szagú csalétek. A róka, miközben megeszi a hallisztből és paraffinből álló csalétket, a kapszulát is szétrágja, így az oltóanyag a szervezetébe jut. A csalétket Németországból importálják. A benne lévő oltóanyag emberre, állatra nézve egyaránt ártalmatlan, a turisták, a természetben sétálók figyelmét mégis nyomatékosan felhívják, hogy a csalétekhez ne nyúljanak, kutyájukat tartsák távol tőle. Dr. Nagy Attila országos főállatorvos, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője elmondta: a rókák veszettsége elleni küzdelemre évente 40 millió forintot költenek, de ennél jóval több kellene. Szlovákia ugyanerre a célra ez évben hárommillió dollárt fordít. A vírus okozta halálos kimenetelű betegség elsősorban a rókákat támadja meg, évente általában 800-1000 megbetegedést diagnosztizálnak hazánkban ennél az állatfajnál. A betegség harapás, illetve akár érintés révén a nyál, nyirok által terjed. Tavaly több mint 5500 embert kellett utólagos védőoltásban részesíteni; az elmúlt évben és az idén egy-egy ember halt meg veszettség miatt Magyarországon. A mostani vakcinázási kampány Zala, Vas, Veszprém, Győr-Moson- Sopron és Komárom-Esztergom megyét érinti. VESZETTSÉG ELLEN ETETIK A RÓKÁKAT (Magyar Hírlap 1994-10-24) MH-információ - Egy győri fiatalember a hajnali szürkületben kocsijával elütött egy az úton átszaladó rókát. Kiszállt, s mikor látta, hogy az autó nem tett nagy kárt az állat bundájában, a tetemet hazavitte, megnyúzta, és elvitte a bőrt egy hivatásos kikészítőhöz. A preparátor ragaszkodott ahhoz, hogy előbb vizsgáltassák meg, nem volt-e az állat veszett. Kiderült, hogy igen. A fiatalembert és az egész családját beoltották, heteken keresztül figyelték, nem hatalmasodik-e el rajtuk az embert is megtámadó, kezelés nélkül halálossá váló kór. A kezelés nem olcsó mulatság. Tavaly hazánkban mintegy ötezer embert részesítettek védőoltásban, s erre közel százmillió forintot költöttek. A régen is félt betegség fő terjesztői a rókák, amelyek, ha beleesnek e bajba, szinte szelídekké válnak, még az emberek, a kutyák, macskák iránti félelmükről, ellenszenvükről is megfeledkeznek. Közben terjesztik a kórt, amely az emberen kívül még több tucat állatra is veszélyes lehet. Nyugat- és Észak-Dunántúlon most szervezett védekezés indult a veszettség ellen. A módszer nem a rókák kiirtása, hanem annak megakadályozása, hogy a ravaszdiak elkapják a veszettséget. Ennek érdekében a jelzett területen a hét elején repülőgépről százhúszezer csalit szórtak szét. Az ízletesen összeállított falatokban ott rejtőzött egy olyan kapszula is, amely olyan vakcinát tartalmaz, amely védetté teszi a a rókát a veszettséggel szemben. Idén ősszel még egyszer és jövőre kétszer ismétlik meg majd a gyógyító rókaetetést. A szakemberek véleménye szerint ezáltal a területen négy-öt esztendeig érhető el nagyfokú védettség. Ami persze nem jelenti azt, hogy a jövőben az út szélén sompolygó csalavári-csalavérokat ezentúl a lakásba kellene cipelnünk. N. A. E. HALÁLT OKOZÓ VESZETT MACSKA - ASSZONY ÉS KISFIÚ AZ ÁLDOZAT (Magyar Hírlap 1994-10-27) MH-információ - Feltehetően egy veszett kóbor macska okozott tragédiát a Borsod megyei Ricse községben. Sz. Szilvia 40 éves helyi lakos és a szomszédban lakó kétéves R. Attila alig tíz nap leforgása alatt vált áldozatává a gyógyíthatatlan betegségnek. A rendőrségi vizsgálat adatai szerint augusztus közepén marta meg a szerencsétlen asszonyt és a gyermeket a fertőző állat. Sz. Szilvia október 11-én jelentkezett orvosnál, aki felismerve a veszettséget a gyerekkel együtt azonnal kórházba utalta. Az orvosok mindent megtettek felépülésükért. R. Attilát október 15-én átszállították a miskolci gyermekklinikára, de október 20-án a gyermek és az asszony is meghalt. A fertőzést észlelve Ricse 41 lakóját oltották be veszettség elleni szérummal. Ezzel egyidejűleg a tisztioorvosi szolgálat utasítására kiirtották az utcában tartott valamennyi házimacskát és kutyát. Ricséről egy tizenhét éves fiatalembert is beszállítottak a Szent László Kórházba. Mikola István kórházigazgatótól megtudtuk: a fiút állatmarta sérüléssel vizsgálják, de nincs veszettségi tünete. Magyarországon egyébként 40–42 ezer veszettséggyanús beteg van évente. Az állati harapást követően beadott védőoltás azonban kellő védettséget ad a halálos betegséggel szemben. A veszettséget elsősorban rókák terjesztik, de kutyáknál, macskáknál, sőt teheneknél is előfordul. Lappangási ideje nagyon hosszú, több hónap is lehet. A betegség védőoltás híján megtámadja az idegrenszert, görcsök lépnek fel, s ezek néhány nap elteltével minden esetben a beteg halálához vezetnek. G. Z. — Ha. Z KERÜLNI KELL A GAZDÁTLAN ÁLLATOKAT - A VESZETTSÉG NEM GYÓGYÍTHATÓ, DE MEGELŐZHETŐ (Magyar Hírlap 1994-10-28) MH-információ - Lapunkban tegnap beszámoltunk arról, hogy egy kétéves kisfiú és egy negyvenéves nő halálát okozta néhány napja egy veszett macska karmolása, illetve harapása. Hazánkban utoljára 1991-ben volt veszettség okozta haláleset, melyet szintén macska karmolása okozott. Ezt megelőzően 1985-ben diagnosztizáltak ilyen jellegű megbetegedést. Az Országos Közegészségügyi Intézet adatai szerint évente három-négyezer olyan sérülés történik, amely után a vírus megtámadhatja a szervezetet. A veszettség mégis ritka betegség: mintegy húszezer sérültre jut egy halállal végződő fertőzés. Dr. Balogh György, a Fővárosi Tisztiorvosi Szolgálat járványügyekkel foglalkozó főorvosa a halálesetek alacsony számát a védőoltás hatékonyságával magyarázza. Ezt a vakcinát nálunk néhány éve alkalmazzák, és a veszettséggyanús állattól sérülést szenvedők ingyen juthatnak hozzá. Előnye, hogy a korábbi oltásokkal ellentétben nem okoz szövődményeket a szervezetben. A betegség, ha már kialakult, gyógyíthatatlan. Ezért fontos a megelőzés – hangsúlyozta nyilatkozatában a főorvos. Rendelet csak a kutyák évenkénti oltását írja elő, ezért kerülni kell a gazdátlan állatokkal való érintkezést. A veszettséget a nyálkában kiválasztódó, és az idegrendszert támadó vírus okozza. Az ember főleg fertőzött állattól szerzett sérülés következtében kaphatja meg. Lappangási ideje általában kettő–hat hét, de lehet akár egy év is. Ha a betegség kifejlődött, hét-tíz nap alatt halált okoz. A vadon élő állatok közül elsősorban a róka terjeszti a veszettséget. Nyugat- Európához hasonlóan immár nálunk is megkezdődött a rókák beoltása. A teljes védettségre azonban még néhány évet várni kell. A. Zs. KUTYÁK IGEN, MACSKÁK NEM (Magyar Hírlap 1994-10-28) Egy kétéves kisfiú és egy negyvenéves asszony esett áldozatul a Borsod megyei Ricsén egy macska karmolásának, a gyermek nagybátyját a Szent László kórházban ápolják. A veszettség konstatálása után a környéken lakók kutyáit és macskáit kiirtották. A közegészségügyi hatóság eljárása aligha vitatható, kivált annak ismeretében, hogy a nagy kiterjedésű megyében 1967 óta nem volt veszettségből eredő haláleset. Ilyen helyzetben nyilvánvalóan védeni kell a homo sapienst, amelynek gyermeke a legújabb kórságokat leszámítva már újszülött korában minden létező védőoltást megkap. Mégis azt gondolom, s aligha egyedül képviselem ezt az álláspontot, hogy bánhattak volna kíméletesebben is a derék négylábúakkal. Például el tudom képzelni, hogy karanténba zárják idei-óráig őket, s akkor vélhetően életben maradhattak volna közülük számosan. A gyors intézkedés következtében viszont nincs kizárva, hogy az inkriminált falu határán túl valaki azzal áll elő, hogy náluk is tegyék el láb alól a macskákat. Amelyek természetesen vétlenek a bekövetkezett tragédiákban, és még véletlenül sem gyanúsíthatók szándékos emberöléssel. Annál is kevésbé, mert mint kiderült, nálunk csak a kutyákat kötelező oltatni, a macskákat nem. Így a cicusok 96 százaléka oltatlan. Ebben pedig legalább annyira ludas a közegészségügyi hatóság, mint amennyire dicséretesen járt el a veszettség továbbterjedésének megfékezésében. K. P. EGY PILLANATRA - VESZETTSÉG, OLTALOM (Magyar Hírlap 1994-10-28) Nem kell újabb megbetegedésektől tartani azután, hogy a közelmúltban két emberéletet oltott ki a veszettség egy macska harapása miatt. Körültekintéssel, elővigyázatossággal a tragédia megelőzhető. E két halálesetet is az okozta, hogy az áldozat nem ismerte a tennivalókat: a sérüléseket okozó állatot agyonütötték és elásták. Ezzel befejeződött a "baleset". Holott ha a macskatetemeket vizsgálatra átadják az állatorvosnak és rajta keresztül az Állat-egészségügyi Intézetnek, nyomban megállapíthatták volna a veszettséget, a megmart embereket beoltották volna, és megmenekülnek a szörnyű következményektől. Az óvatosságnak valójában korábban kell elkezdődnie. Ha nyilvánvalóan beteg és agresszív állattal találkozunk, legyen az bár kedvencünk is, kerüljünk el vele minden közvetlen érintkezést. De ha mégis sérülést okoz, azonnal orvoshoz kell fordulni, és tájékoztatni őt, hogy a sebesülés betegnek látszó állattól származik. Minden alapellátást biztosító orvos igényelheti az Országos Közegészségügyi Intézettől a veszettség elleni védőoltást; kilencven napon belül hat adagot adnak be, és ezzel megelőzhető a tragédia. Az utóbbi tíz évben öten haltak meg veszettségben, egyet róka sebesített meg, négyet macska. A veszettség vírusának a hordozói főleg a rókák; az erdőkből bemerészkednek a lakott helyek közelébe, kutyákat, macskákat, szarvasmarhákat fertőznek meg, és így közvetetten is veszélyeztetik az embereket. Magyarországon a harmincas évek második felétől a kutyákat kötelező beoltatni; az ötvenes évektől a rókákra is figyelnek, de az ő oltásuk drága, így még az országnak csak kis területén van lehetőség erre az eljárásra. Dr. Lontai Imre, az OKI vírusoltóanyag-ellenőrző osztályának vezetője VESZETT MACSKÁK (Magyar Hírlap 1994-10-31) Ricse, Borsod megye – néhány nappal ezelőtt meghal két ott élő ember veszettségben. Utoljára 1967-ban jegyeztek fel veszettségi esetet Borsodban, akkor egy könnyelmű erdőbényei erdész vett magához egy kis rókát, amely – mint kiderült – veszett volt, az ember később meghalt. Mintha valamiféle álomból ébredne az ország és a Ricsén és környékén élők: lehetséges, hogy ma egy egyszerű macskamarás vagy macskaharapás – ezen még folyik a vita – egy ember halálát okozza? A kétéves Tángye Attila családja tudja a könyörtelen valóságot, fiukat augusztus 2-án támadta meg egy macska, és két hónap elteltével az ártatlan gyermek meghalt. A bizonyosságot, azt, hogy veszettség volt a halál okozója, csak a boncolás hozta el. Akkor azonban a gyanú már igen erős volt, hiszen a macska gazdája, a negyvenéves Szabó Szilvia a sátoraljaújhelyi kórházban lelte a halálát. Az utólagos vizsgálatok ugyanarra az eredményre jutottak. Az október 20-án bekövetkezett tragédiák után felgyorsultak az események. A helyiek mesélték el, hogy szombaton (október 22-én) már jött az utasítás: a faluban el kell zárni a kutyákat és a macskákat. Hétfőn az állategészségügyiek "szállták meg" Ricsét. A vizsgálódás eredménye az lett, hogy elrendelték: a Bajcsy-Zsilinszky utcában, egészen a 6.-tól az 58.-ig ki kellett irtani a kutyákat és a macskákat. Persze a dolog "humánusan" történt – ha lehet ezt a kifejezést használni. Természetesen alig akadt olyan, aki örömmel a lelkében küldte volna az állatorvos tűje alá kedvencét, ám az emberélet fontosabb az állaténál. A rendőri jelenlét elegendő volt a "meggyőzéshez". OLTÓANYAG A CSALIBAN Dr. Mészáros István, a megyei állat-egészségügyi állomás igazgatója szerint minden ellenvélemény ellenére nem lehetett kivételt tenni azokkal az állatokkal sem, amelyek be voltak oltva veszettség ellen. Nem lehetett tudni, hogy a veszett macska kivel érintkezett. Megtudtuk, hogy van egy jogi vonzata is a dolognak, haszon-háziállat esetén kártérítési igénnyel léphetnek fel a gazdák, ám kutya, macska esetében nem. Persze ma már vannak nagyobb értékű ebek és macskák is. Ricsén egyébként úgy zajlott a dolog, hogy valamennyi gazda írásban megkapta a határozatot, amely ellen ugyan lehet fellebbezni, ám ez nem halasztó hatályú... Végül is a két emberi áldozatot követte a halálba 47 kutya és 23 macska. Azok az állatok, amelyeket a sorsa nem a Bajcsy-Zsilinszky utcára vetett, megúszták néhány hetes bezárással – meg kell akadályozni a kór további terjedését... Végül is megbékélt a kedvenc macskáját sirató Erzsi néni vagy a hűséges házőrző elvesztésén bánkódó Pista bácsi is. De hogyhogy éppen a macska terjeszti a veszettséget, ezt eddig csak a kutyákról, rókákról tudtuk? A napokban éppen arról beszéltek, hogy repülőgépről dobálnak le csalit a dunántúli veszélyeztetett területeken. A csalikban rejtik el az oltóanyagot. A rókák még a föld alól is kikaparják az ínycsiklandozó falatot. A potenciális veszettséghordozó háziállatokat pedig oltással lehet fertőzésmentessé tenni. Ez így is történik a kutyáknál, ám a macskákra nézve ez nem kötelező. Kedvencként azonban nem ijed meg a rókától, sőt védekezni is képes ellene. A települések szélén kóborló macskák pedig sűrűn találkoznak rókákkal, köztük veszettekkel is. A Bodrogközben ugyanis nincs repülőgépről szórt oltóanyagos csali... Egy-egy csetepaté után pedig a macska is veszettséghordozóvá válhat. Onnan már csak egy lépés, hogy ezt az emberre is átterjessze. Egy magát megnevezni nem akaró környékbeli egy egész kis szociográfiát körít a történetből. A Bodrogköz nem éppen a leggazdagabb területek közé tartozik. Kevés a munkahely, kevés a megélhetési lehetőség, az elszegényedés pedig ott ólálkodik a küszöbön. Nem csoda hát, ha a kisebb településeken először a kutyát, macskát verik ki a házból. Az ebek beoltására sem biztos, hogy akad pénz a családi kasszában. Sok a kóbor állat, aki bizony egykönnyen találkozhat azzal a bizonyos veszett rókával. – Ricsén is lassan visszaáll a rendes kerékvágásba az élet – vélekedett Vitányi Szilvia községi jegyző. – Pánikról nincs szó. A hatóságok megtették a szükséges intézkedéseket. Pénteken például valamennyi kutyát beoltottak veszettség ellen a faluban, és lehetőség volt a macskák beoltására is. Tudomásom szerint 53 macskát hoztak el az állatorvoshoz. Ugyancsak pénteken elkísérték utolsó útjára a kétéves Attilát is, az édesanyját is hazaengedték a temetésre. A falu cseppet sem büszke a megszerzett "országos hírnévre". Azelőtt talán a térképen sem vették észre a települést, most pedig mindenkit a veszettség érdekel. Egyébként egy normális bodrogközi községről van szó. Vitányi Szilvia jegyzőtől megtudhatjuk azt is, hogy iskola, óvoda, takarékszövetkezet, még zeneiskola is működik a faluban. Az önkormányzat maga is foglalkoztat nyolcvanegynéhány közhasznú munkást, sőt van egy önkormányzati tulajdonú varroda is Ricsén, ahol harmincöt helyi kaphat munkát. Az egyetlen crossbar telefonvonal a Zempléni Regionális Városfejlesztési Központ helyi kirendeltségéé, amely ezzel is a helyi vállalkozóknak akar segíteni az információ megszerzésében, átadásában. ALATTOMOS KÓR – Ki gondolta volna, hogy egy macska, az emberhez igen közel álló, ártatlannak látszó háziállat emberhalált okozhat? – fakadt ki egy, nem az érintett faluban, ám a Bodrogközben lakó ember. De mit is lehet ilyenkor tenni? A rémes történetet természetesen a környéken is kívülről fújja mindenki. Ha másként nem, akkor az újságokból, a rádióból, a televízióból ismerhették meg. A macska gazdájáról, a ricsei asszonyról – aki még akkor nem tudhatta, hogy egyik főszereplőjévé és egyben áldozatává is válik a történetnek – legtöbben csak annyit tudnak, hogy tavaly költözött Ricsére. Annyit azonban az egész ország tud már bizonyosan, hogy macskái voltak. Az említett háziállatok egyike augusztus 20-án marta meg a kisfiút. Az orvos mindössze felületi sérülést látott, és azzal is kezelte a csemetét. A fiúcska nagybátyját, aki a macska támadásakor a segítségére sietett, Budapesten kórházban tartják. Kórházi megfigyelésre küldték a gyermek anyját és alig nyolc hónapos kistestvérét is... Hogy kiben lappang még a veszélyes kór, nem könnyű megállapítani – két-három hónapig is alattomban lapulhat az emberi szervezetben. De ha előjön, már késő, nem lehet megmenteni a beteget. Ha idejében felismerik, akkor gondos ápolás, oltás még segíthet... Új betegségneveket kell tanulnunk az utóbbi időben: pestis, kolera. Mára azonban ezek mellé felsorakozott a veszettség is. Pánikra nincs ok, mondják a szakemberek, ám a ricsei eset talán felnyitja az emberek szemét, hogy nem csupán az ebeket kellene beoltani, hanem a macskákat is. A veszettséget nem lehet mellékesen kezelni. Szaniszló Bálint ÉVENTE TÖBB EZER KIVIZSGÁLÁS (Magyar Hírlap 1994-10-31) Magyarországon jelenleg csak a nyilvántartott kutyák számára kötelező az évenkénti veszettség elleni védőoltás. A szinte minden emlőst fertőző betegség a kóbor és a vadon élő állatokat veszélyezteti leginkább. A veszettség idegrendszert támadó vírusa marás útján kerülhet a másik élőlény vérébe, illetve egyéb testnedveibe. A betegség lappangási ideje – néhány extrém esettől eltekintve – néhány naptól két hétig terjed. A tünetek megjelenése előtt 10-14 nappal már fertőz a vírushordozó. Azokra az emberekre és állatokra, akik a lappangási idő alatt nem kapnak veszettség elleni oltást, 7-10 napon belül halál vár. Nagyon fontos tehát, hogy akit olyan állat harapott meg, amelynek nem ellenőrizhető az oltási papírja, azonnal menjen orvoshoz. Hazánkban 5-6 éve használják azt az emberi szövetből termelt oltóanyagot, amelyet hat adagban összesen három hónap alatt adnak be a vélhetően vírushordozó pácienseknek. Az új szérum tökéletes védelmet nyújt a betegség ellen egy évig, ezenkívül beadása nem annyira fájdalmas és drasztikus eljárás, mint a korábban ismert oltóanyagé. Magyarországon évente több ezer esetben történik kivizsgálás, melynek során az orvosok megállapítják, veszett-e a megfigyelt állat, vagy sem. A már elhullott állatok fertőzöttségét pedig az agyukból vett szövetminták segítségével lehet ellenőrizni. Hazánk járványügyi rendszere európai léptékkel mérve is kiváló, az emberek körében ritkán előforduló veszettség miatti halálesetek többnyire figyelmetlenség következményei. Magyarországon egyébként a fertőzés szempontjából nincsenek veszélyesebbnek nyilvánított területek. Az idén pedig már hazánkban is elkezdődött a vadon élő állatok – elsősorban rókák – immunizálási programja, amely megfelelő anyagi támogatás esetén 8-10 év alatt lényegesen csökkentené Magyarországon a veszettség előfordulását. NYOMOZÁS A RICSEI HÁZIORVOS ELLEN (Magyar Hírlap 1994-11-02) MTI - Foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés vétségének alapos gyanúja miatt — a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat feljelentése alapján — a megyei rendőr-főkapitányság nyomozást rendelt el Tóth József ricsei háziorvos ellen. Mint ismeretes, a községben egy gyermek és egy asszony halálát okozta a veszett macska marása. Az egyik áldozatot, a kétéves Tángyes Attilát a szülei még augusztus 20-án (akkor történt a macska marása) elvitték a háziorvoshoz. A szülők szerint az orvos többet nem tett, minthogy valamilyen kenőccsel bekente a gyermek karját. Ennél azonban az előírások alapján sokkal többre lett volna szükség, s ezeket a teendőket a háziorvos elmulasztotta. A megyei rendőr-főkapitányságon közölték: az ÁNTSZ azért tett feljelentést, mert minden állatharapásos sérülés esetén felmerül a veszettséggel való fertőzés gyanúja. Ilyenkor tisztázni kell a sérülés körülményeit és azt is, hogy a sérülést okozó állat be volt-e oltva veszettség ellen. A támadó macska esetében ez valószínűtlen volt, így az orvosnak meg kellett volna kezdenie a védőoltás-sorozatot. Elmulasztotta az esetet jelenteni az illetékes tisztiorvosnak és állatorvosnak. Ők ugyanis az ilyenkor előírt és nélkülözhetetlen intézkedéseket megteszik. RÓKÁT NYÚZOTT – OLTÁST KAPOTT A TISZTIFŐORVOS - VESZTEGZÁR DÖRGICSÉN (Magyar Hírlap 1994-11-14) MH-információ - Rossz idők járnak mostanában kutyára, macskára a borairól híres, festői szépségű Balaton-felvidéki faluban, Dörgicsén: zárlatot (karantént) rendelt el a körzeti állatorvos az említett háziállatokat illetően. A minap egy macska megmarta 80 éves gazdáját és egy középkorú nőt is, s a későbbi vizsgálatok során kiderült: a cicus veszett volt. A megmart személyeket természetesen azonnal védőoltásban részesítették, a kutyák, macskák pedig nem kószálhatnak szabadon a falu utcáin. Dr. Bujdosó Lászlótól, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Veszprém megyei intézetének igazgató-helyettesétől megtudtuk, hogy a megyében havonta legalább százas nagyságrendű a gyanúsnak mondható állatmarásokról tett bejelentések száma. Természetesen alapos kivizsgálás követ minden esetet, s bizony meglehetősen számos alkalommal – 100-ból mintegy 20-szor – igazolódik be az, hogy veszett állat volt a "tettes. " Érdekes esetet említ a főorvos: a veszprémi Cserhát étterem alasorában nemrég megmarta az egyik dolgozót egy macska, majd a szelídnek látszó, ám mégis támadó kandúr elszelelt. Természetesen a sérült személy – ha nem is lehetett megállapítani, hogy veszett volt-e az állat vagy sem – megkapta a hat adagból álló oltássorozatot. A százszázalékos védettséget biztosító oltást egyébként nemrég megkapta Bujdosó főorvos is – említette slusszpoénnak szánva –, lévén ugyanis szenvedélyes vadász, a napokban egy róka nyúzásakor megsértette a kezét, s a seb kenődött a "Vuk koma" vérével. J. B. KUTYÁK, MACSKÁK, GYILKOSOK (Magyar Hírlap 1994-12-28) Olvasom az MH-ban, hogy ismét gyilkolt egy állat, jelesen Táborfalván egy németjuhász halálosan megharapott egy férfit. Döbbenten meredek az újságpapírra, s felötlik bennem, hogy idén nem ez az első eset, sőt arra is emlékszem, hogy egy veszett macska is továbbadta a gyilkos kórt valahol Borsodban. Érthetetlen, hogy sokan az úgynevezett állatvédelmi törvényt szorgalmazzák már azelőtt, hogy előbb megszületett volna az embervédelmi törvény. Gondoljunk bele, az azért mégiscsak tarthatatlan, hogy az állatok szabadon garázdálkodhatnak a nyilt utcán-téren, bárhol közterületen. Tekintettel arra, hogy tudomásom van róla: Budapesten és közvetlen környékén már nemcsak kutyákat (köztük pitbullokat) tartanak, de vannak még oroszlánok, párducok, óriáskígyók s ki tudja még milyen ragadozók is. Vajon mi lesz akkor, ha egyik-másikuk véletlenül, esetleg szándékosan elszabadul, s megtámadja a békés járókelőt? A dolog elintéződik azzal, hogy néhány napig újsághír lesz a a budai skorpiócsípés, aztán megy majd minden tovább? Aligha kell részleteznem, hogy a miért kell ezt a ma áldatlan helyzetet azonnal megváltoztatni, s bizonyára nem vagyok egyedül, aki követeli a mihamarabb meghozandó embervédelmi törvényt. Gaál Pál, Budapest A VESZETTSÉG FELSZÁMOLÁSÁÉRT (Magyar Hírlap 1995-12-14) Európában tizenketten haltak meg 1992-ben a veszett állatok harapása miatt – tudósított az Egészségügyi Világszervezet. Mint minden betegség, fertőzés és járvány, így a veszettség leküzdésében is a megelőzés a legfontosabb feladat, ami a veszélyeztetett állatok és emberek védőoltásából, illetve a veszettséget terjesztő állatok orális immunizálásából áll. Több országban már-már sikeresnek mutatkozott a veszettséget terjesztő rókák immunizálására alkalmazott módszer, amikor a betegség ismét megjelent a földrészen. Ennek okát az egészségügyi szakemberek az országhatárokon élők együttműködésének hiányában látták. Ezért az Egészségügyi Világszervezet vezetésével 1994 tavaszán szervezett akció indult a veszettség leggyakoribb terjesztői, a rókák ellen. Tíz ország (Ausztria, Belgium, Csehország, Franciaország, Lengyelország, Németország, Olaszország, Szlovákia, Szlovénia és Svájc) összesen mintegy 300.000 km2-en, a rókák által sűrűn lakott területeken immunanyaggal átitatott húsdarabokat szórtak szét vagy dobtak le kis repülőgépekről. A szakértők úgy vélik, ha két éven keresztül minden tavasszal és ősszel ezt rendszeresen elvégzik, akkor néhány év alatt Európában ismeretlen lesz a végzetes kimenetelű betegség. A következetes és folyamatos együttműködésre a fenti országok képviselői nemzetközi értekezleten tettek ígéretet. Dr. Ruzsicska Mária VESZETT RÓKÁK KENESÉN (Magyar Hírlap 1995-05-04) MH-információ - Felettébb rossz idők járnak mostanság kutyára-macskára az egyre napfényesebb és népesebb Balaton-parton, pontosabban csak Kenese nagyközségben. A 3500 lakosú tóparti településen ugyanis a körzeti állatorvos – az említett háziállatokat illetően – zárlatot (karantént) rendelt el, ugyanis veszett rókák "kalandoztak" a kertek alatt, s néhány kutyát, macskát megmartak. A megbetegedett háziállatok megharaptak három embert is, mások pedig simogattak, megfogtak ilyen ebeket, ezért hat személy veszettség elleni védőoltás-sorozatot kapott, illetve kap. Az önkormányzatnál érdeklődésünkre elmondták: a macska- és kutyakarantén legalább 300000 forintjukba kerül, hiszen minden elpusztult állattetemet – kivételek természetesen, amelyeket járművek ütöttek el – Budapestre kell szállítani, ahol a vizsgálatokért tetemes árat számolnak fel. Ezenkívül a kóbor állatok befogása és tartása sem olcsó mulatság. Ugyanakkor az bizonyosnak látszik, hogy május közepére, legkésőbb végére már nyoma sem lesz a veszettség okozta vesztegzárnak, tehát az idegenforgalomra minden bizonnyal nem lesz befolyásoló hatással. J. B. VESZETT TEHÉN TÓTVÁZSONYBAN (Magyar Hírlap 1995-05-06) MH-információ - Tegnap Tótvázsony szövetkezeti tehenészetében veszett tehenet találtak, amely gyorsan elpusztult. Azonnal beoltották a teljes állományt. A közelgő balatoni idegenforgalomra is tekintettel az ország nyugati határvidékein megkezdték a rókák "védőoltását", azaz a veszettség elleni vakcinával való beetetésüket. Veszprém megyében egyelőre a Sümeg–Devecser–Pápa vonalban repülőről szórják le a a hallisztből, húsból és különböző ízanyagokból préselt csalit. Mivel a háziállatokat is módfelett ingerli a csalicsemege, a nyugati végeken a teheneket és a sertéseket nem hajtják ki a legelőkre. A Veszprém Megyei Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálathoz egyébként idén 300 bejelentés érkezett s mintegy a felük bizonyult megalapozottnak. J. B. VÁDEMELÉS VESZETT MACSKA MIATT (Magyar Hírlap 1995-07-22) MTI - Tíz hónappal a történtek után elkészült a vádirat a ricsei veszettmacska-ügyben. Tavaly augusztus 20-án a község orvosát, dr. T. Józsefet felkereste egy fiatalasszony, mert kétéves kisfiát megharapta egy macska. A sebet fertőtlenítették, jóddal bekenték. Az asszony október 9-én fordult ismét az orvoshoz, mondván, a gyermek nyugtalan, éjszaka gyakran felriad. Két napra rá, október 11-én újból felkeresték az orvost, aki kórházba utalta a romló állapotú kis beteget. T. Attila a megyei kórházban halt meg október 20-án. A nyomozás bebizonyította, hogy a kisfiú halálát agyvelőgyulladás okozta, ennek oka a veszettség vírusa, a macska ugyanis veszett volt. A miskolci városi ügyészség vádirata szerint dr. T. József foglalkozási szabályt szegett, mert nem intézkedett azonnal a gyermek védőoltásáról, az esetet nem jelentette a tisztiorvosi szolgálatnak, és nem intézkedett az állat felderítésére; mindez a kisfiú halálával közvetlen összefüggésben áll. Az orvos tagadja bűnösségét. VÁDAT EMELTEK A RICSEI ORVOS ELLEN (Magyar Hírlap 1995-07-23) MTI - A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság befejezte a vizsgálatot, a Miskolc Városi Ügyészség pedig elkészítette a vádiratot – tíz hónappal az eset megtörténte után – a ricsei veszettmacska-ügyben. Az elmúlt év augusztus 20-án a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ricse község orvosát, dr. T. Józsefet felkereste egy fiatalasszony azzal, hogy kétéves kisfiát megharapta egy macska. A sebet akkor fertőtlenítették, jóddal bekenték. Az asszony október 9-én fordult ismét az orvoshoz, mondván: a gyermek nyugtalan, éjszaka gyakran felriad. Két napra rá, október 11-én – azzal az indokkal, hogy a kisfiú állapota nem javul, sőt a szája gennyesedik – újból felkeresték az orvost, aki akkor már kórházba utalta a kis beteget. T. Attila a megyei kórház gyermek intenzív osztályán halt meg október 20-án. Bebizonyosodott, hogy a kisfiú halálát agyvelőgulladás okozta, ennek oka pedig a veszettséget okozó vírus volt. A vádirat szerint dr. T. József foglalkozási szabályt szegett, mert nem intézkedett azonnal a gyermek védőoltásáról, az esetet nem jelentette a tisztiorvosi szolgálatnak, és nem tett semmit a sérülést okozó veszett állat felderítésére. A foglalkozási szabályszegés a kisfiú halálával közvetlen okozati összefüggésben áll. Az orvos tagadja bűnösségét. VESZETT TEHÉN A BAKONYBAN (Magyar Hírlap 1995-07-24) (MH) Májusban a Balaton-felvidéken, Tótvázsonyban találtak veszett tehenet, ezúttal viszont a rókáktól hemzsegő Bakonyban, közelebbről Pálinkaházán pusztult el egy tehén veszettségtől. A zirci szövetkezet tehenészeti telepén csak húshasznú marhákat tartanak, tejet nem fejnek, tehát ilyen módon nem terjedhetett tovább a betegség. Mindazonáltal a telepen található mintegy 500 állatot már beoltották (szerdán megismétlik), de megkapták a szérumot a telep dolgozói és a vizsgálatot végző állatorvos is. A vizsgálat, illetve az oltássorozat mintegy 100 ezer forintba került. EBZÁRLAT PESTHIDEGKÚTON (Magyar Hírlap 1995-07-26) (MH) Két embert harapott meg július 19-én egy kistestű tacskó a II. kerületi József Attila utca 91. szám előtt. Az eb nem sokkal az eset után elpusztult, ezért tetemét az Országos Állat-egészségügyi Intézetbe vitték, ahol a több napig tartó vizsgálatok kimutatták, hogy veszett volt. Hétfő óta járványvédelmi nyomozás folyik Pesthidegkúton, hogy kiderítsék: ki kerülhetett még kapcsolatba a veszett kutyával. Tegnap délután még nem lehetett tudni, hogy a két megharapott személyen kívül kit kell védőoltásban részesíteni. A felderítés mindaddig nem zárul le, amíg a szakemberek meg nem győződnek arról, hogy a veszély elhárult. A József Attila utcában, majd pedig a környéken minden kutyatartót felkeres a hatósági állatorvos, s a gazdáknak névre szólóan átadja az ebzárlatot elrendelő határozatot. Az állatok kilencven napig nem hagyhatják el tartási helyüket. Kiss László, az Állat-egészségügyi és Élelmiszer- ellenőrző Állomás igazgatóhelyettese elmondta: az ebzárlat betartását szigorúan ellenőrzik, az utcákon kóborló kutyákat azonnal elszállítják. Gulácsy István főállatorvos hangsúlyozta: négy éve volt utoljára veszett kutya Budapesten. A BEOLTATLAN KUTYÁKAT AZ ÖNKORMÁNYZATOKNAK JOGUK VAN KIIRTATNI - IMMUNIZÁLT RÓKÁK (Magyar Hírlap 1995-08-07) MH-információ - Az elmúlt hetek veszettségi eseteinek arra kell figyelmeztetniük az állampolgárokat, hogy a kutyák oltásáról szóló jogszabályokat a lehető legfegyelmezettebben betartsák. A beoltatlan ebet az önkormányzatnak joga és kötelessége kiirtatnia – mondta a Magyar Hírlap érdeklődésére Kerekes Bálint, a Földművelésügyi Minisztérium Állat-egészségügyi és élelmiszer-higiéniai osztályának főmunkatársa. Kerekes Bálint elmondta, hogy minden ebtulajdonos köteles a birtokában lévő állatot a lakóhelye szerint illetékes önkormányzatnál bejelenteni. Ugyanígy minden "gazdinak" feladata, hogy kutyáját 3 hónapos korában veszettség ellen beoltassa, és az "emlékeztető" oltást évenként újra beadassa. Az oltás rendje szerint minden megyei állategészségügyi állomáson egy nyilvántartás tartalmazza azoknak az állatorvosoknak a listáját, akik az oltások beadására jogosultak. Az oltás költsége a kutyatulajdonost terheli, az ellátás díja 112 forint, ehhez jön még az oltóanyagár, amely – attól függően, hogy az orvos milyen szert használ – 6-800 forint között változik. Az állatorvos, amikor kiállítja az oltást igazoló hivatalos papírt, egyben köteles bejelenteni az ebet az illetékes önkormányzat jegyzőjének is. Így aztán az úgynevezett eblajstrom akkor is összeáll az önkormányzatnál, ha az állampolgárok netán elmulasztják kutyájukat bejelenteni. Gond akkor van, amikor a tulajdonos a bejelentést és az oltást egyaránt elfelejti. Ha ilyen eset a hatóságok tudomására jut, akkor a vonatkozó rendelet értelmében az oltatlan ebet az önkormányzatnak joga, sőt kötelessége kiirtatni. Ezzel kapcsolatban Kerekes Bálint megjegyezte: közegészségügyi szakemberként csakúgy, mint állatbarátként azt javasolja, hogy a kutyatulajdonosok legyenek lelkiismeretesebbek, tegyenek eleget kötelezettségüknek. A szakember elmondta, hogy a kötelező oltás nagyon is szükséges elővigyázatosság, mivel a veszettséget leginkább terjesztő rókák az utóbbi években közelebb húzódtak a városokhoz. Csábítja őket a hulladéktelepeken könnyen megszerezhető táplálék, így egyre gyakoribb a rókák és kutyák találkozása. A veszélyeztetettség nem elhanyagolható, mivel évente az elhullott, kilőtt rókák 75 százalékáról bizonyosodik be utólag, hogy veszettséggel fertőzöttek voltak. A balatoni turistaidény után a hulladékkal teleszórt tóparton feltűnően nagy számban találnak veszett rókákat. A macskák sem immunisak a veszettségre, s noha oltásuk nem kötelező, a tulajdonos kérésére az állatorvosok a macskákat is beoltják. A szakember hangsúlyozta: a követendő eljárás az, hogy ha ismeretlen kutya bárkit megharap, a sérült azonnal menjen orvoshoz. A hetvenes évek közepe óta veszettség tekintetében romlott a helyzet Magyarországon – mondotta Kerekes Bálint és hozzátette: különösen sajnálatos ez a romlás, ha figyelembe vesszük, hogy a '30-as évek elején hazánkban komoly erőfeszítések árán egyszer már teljesen megszüntették a kutyaveszettséget. Napjainkban egyébként léteznek, sőt sok országban általánosan elterjedtek a modern környezet- és természetbarát veszettségellenes eljárások. Ezek alkalmazásakor egyáltalán nem kell kiirtani a rókákat. Ma már mód van arra, hogy veszettség elleni szerrel preparált élelemcsalik kihelyezésével szabályszerűen immunizálják a rókákat. Nem csak a gazdag nyugati országokban alkalmazzák ezt a humánus és hasznos eljárást, a közelmúltban ezzel a módszerrel például Szlovákia nem kevesebb, mint évi 3 milliárd forintnak megfelelő költséggel teljesen mentesítette az országot a kórtól. Magyarországon jelenleg mintegy 40 millió forint ráfordítással a turisztikailag igen frekventált magyar–osztrák határvidéken, főleg Vasban és Győr-Sopron megyében végeznek élelemcsalival immunizálást, melynek nyomán ezen a területen jelentősen csökkent a rókaveszettség. Egy országos akcióra körülbelül 1 milliárd forint kellene – tájékoztatta lapunkat a Földművelésügyi Minisztérium állat-egészségügyi és élelmezés-ellenőrzési osztályának főmunkatársa. Szá. I. MEGEMLÉKEZÉS - LOUIS PASTEUR (Magyar Hírlap 1995-09-27) A mikrobiológia megalapítója, a veszettség elleni szérum felfedezője 100 éve halott PASTEUR ÉS AZ ŐSNEMZÉS (Magyar Hírlap 1995-09-28) 1895. szeptember 28-án, ma 100 éve 73 éves korában meghalt Louis Pasteur. Illő és méltó alkalom, hogy a ma élő mintegy hatmilliárd ember e napon egy percre megálljon és megilletődött tisztelettel emlékezzék meg az emberi szellem teljesítményének olyan hatalmas csúcsáról, mint Pasteuré volt. Ha nem sántítana eleve minden hasonlat, hajlamos lennék a természettudomány Michelangelójának nevezni. Édesapja tímár, a napóleoni háborúk veteránja. Így tanulni vágyó fia súlyos, sokszor az éhezésig menő nélkülözésekkel végezte tanulmányait. Dumas és Balard előadásait hallgatta a párizsi egyetemen, és ez életre szóló érdeklődést ébresztett benne a kémia iránt. Első kutatásai Biot nyomán indultak el, aki 1815-ben kimutatta, hogy a polarizált fényt egyes szerves vegyületek jobbra, mások balra elforgatják. A jelenség magyarázatával azonban adós maradt. Az akkor 26 éves Pasteur kimutatta, hogy az optikailag inaktív borkősav kétféle, egymásra tükörszimmetrikus kristály egyenlő arányú keveréke, amelyek különválasztva a poláros fényt jobbra, illetve balra forgatják. Röviden, felfedezte a vegyületek egy csoportjának tükörszimmetrikus térszerkezetét, amit később Van't Hoff igazolt is. Pasteur azt is megfigyelte, hogy egy, a borkősavat felhasználó penészgomba kizárólag az egyik optikai izomért építi be a szervezetébe. Azóta kiderült, hogy ez szigorú szabály az élőlények teljes körében, amelynek magyarázatára csak ma, a genetikai szabályozás ismeretében derült fény. Pasteur berobbanása a tudományba tehát egyszerre két, máig is alapvető jelenség felfedezése volt. Mindez csak a kezdet. Korai harmincas éveiben, a lille-i polgárok felkérésére a borok "betegségeivel" kezdett foglalkozni. Megállapította, hogy a "jó" erjedésért éppúgy mikroszkopikus élőlények felelősek, mint a borok "betegségeiért". Ezzel megvetette az élelmiszer-mikrobiológia tudományos alapjait és megcáfolta Liebig felfogását, amely szerint az erjedésben nincs szerepe semmiféle élőlénynek, az tisztán kémiai folyamat. Hatásos gyógymódot is ajánlott, amit ma pasztőrözésnek nevezünk. Ez abban áll, hogy az élelmiszerben a káros mikrobákat enyhe melegítéssel elpusztítva a romlás ("megbetegedés") megakadályozható. A mikrobák felfedezése újra kirobbantotta az "ősnemzés" vitáját. 1858-ban is sokan hittek az atmoszférában található "életerő"-ben (vitalisták), melynek hatására a bomló anyagból élőlények keletkeznek. Pasteur mély vallásosságában nem tudta elhinni, hogy az élők keletkezése nem a Teremtő, hanem az "életerő" (vis vitalis) kezében van. Megismételte Spallanzani 1768-ban végzett kísérletét, de ügyelve arra, hogy a vitalisták se köthessenek belé; felforralt táplevesét, amelyben a levegővel közvetlenül érintkezve gyorsan mikrobák jelentek meg, olyan edénybe tette, amelynek nyakát U alakban meghajlította. Így a levegő (az életerő) bejuthatott, de a részecskék (mikrobák) a görbületekben fennakadtak. Az ilyen edényben lévő táplevesben egyetlen mikroba sem nőtt. Ez a kísérlet az ősnemzés és az életerő létének frappáns és máig érvényes, meggyőző cáfolata volt. Eme alapvető és elvi jelentőségű felfedezést Pasteur 1864. április 6-án, ünnepi ülésen jelentette be a Sorbonne-on. Ez a tudományos mikrobiológia születésének dátuma. Pasteur ekkor már a szakemberek körében tisztelt és elismert férfiú volt, a nép szemében pedig ő volt a Nagy Mágus. Így esett, hogy 1865-ben megkeresték a selyemhernyó-tenyésztők, akik a francia selyemipar nyersanyagát termelték, mert tenyészeteikben betegség pusztított. Pasteur gyorsan felismerte a betegség fertőző és járványos jellegét, sőt kimutatta a beteg állatokban és az eperlevelekben a kórokozókat is. A fertőzött állomány kiirtásával megmentette az egészségeseket, és közvetve a francia selyemipart. Tapasztalatai alapján megalkotta a fertőző és járványos betegségek keletkezésének "mikrobaelméletét", s ezzel megindította a századforduló nagy orvosi fejlődését, a "mikrobavadászatot". Ennek során bizonyosodott be Semmelweis klóros kézmosásának nagy igazsága, és ez lett alapja a sebészi antiszepszis és aszepszis gyakorlatának. Ez az elv drámai módon csökkentette a kor sebészi beavatkozásainak iszonyatos betegveszteségeit az elkerülhetetlen fertőzések miatt. Ettől kezdve a sebészek kezüket, eszközeiket, a bőrmetszés helyét és a kötözőszereket fertőtlenítették a mindenhol jelenlévő mikrobák elpusztítása céljából. Pasteurt 1868-ban agyvérzés érte, így – bár szeretett volna – nem vehetett részt katonaként a poroszok elleni háborúban. Annál nagyobb szerepe volt viszont abban, hogy tekintélyével kierőszakolta az aszepszis és antiszepszis szigorú alkalmazását a hadikórházakban is. Ezzel sebesültek ezreinek életét mentette meg, bár nem volt orvosi képesítése, s az orvosok nehezen ismerték el. Ezen az sem sokat lendített, hogy 1873-ban a Francia Akadémia tagja lett. Közben Pasteur érdeklődését a háziállatok halálos, fertőző lépfene (anthrax) betegsége keltette fel. Koch Róbert már izolálta a betegség kórokozóját, és igazolta, hogy az képes igen ellenálló, úgynevezett spóra alakba átmenni. Ezért Pasteur a lépfenében elhullott állatok tetemeinek elhamvasztását javasolta. Közben megfigyelte, hogy egy, a lépfenét túlélő birka az új fertőzéssel szemben ellenállóvá (immunissá) vált. Ezért a kórokozó gyengített változatával oltott be állatokat, és azt találta, hogy ezek a lépfenével szemben védetté váltak. Jenner után elsőként alkalmazta az aktív védőoltást. Pasteur tehát már nem empirikus alapon, hanem a kórokozó ismeretében, tudományosan megalapozottan vezette be a védőoltást sok fertőző betegség, többek között a veszettség ellen is. A védőoltások történetének különleges érdekessége, hogy mint később kiderült, a himlőt és a veszettséget is önálló életre képtelen kórokozók, vírusok okozták. Így a vírusok elleni védekezés hatásos módját Jenner, majd Pasteur sok évtizeddel a vírusok felfedezése előtt valósította meg. A vírusok ellen ma is a védőoltás a leghatásosabb fegyverünk. A veszettség és egyéb fertőzések elleni védekezés központjaiként világszerte – Pesten is – Pasteur-intézetek létesültek. Ezek az intézetek a mikrobiológiai kutatás és a mikrobák elleni védekezés fellegvárai, őrzik a tudományos mikrobiológiai atyjának, Pasteurnek nevét. E név dicsősége egy évszázad után sem halványul, sőt Pasteur előrejelzései a tudomány fejlődésével valósággá válnak. Joseph Meister, akit kisfiúként Pasteur védőoltása mentett meg a veszettségtől, Pasteur halála után kriptája őre lett. Amikor a nácik 1940-ben ráparancsoltak, hogy nyissa ki a kriptát, Meister a helyszínen öngyilkos lett, de nem engedelmeskedett. Dr. Koch Sándor VESZETTSÉGVESZÉLY A II. KERÜLETBEN (Magyar Hírlap 1995-10-04) (MH) Ismét veszett rókák tűntek fel Adyligeten, Budaligeten és Hidegkúton, ezért a II. kerületi önkormányzat arra kéri a kutya- és macskatulajdonosokat, hogy állataikat – ha eddig nem tették meg – oltassák be veszettség ellen és ne engedjék azokat az utcán kóborolni. A napokban egyébként egy róka megharapott egy férfit, ám az utólagos vizsgálat kiderítette, hogy a városba tévedt ragadozó – több társától eltérően – nem volt veszett. HÓDÍT A HARCI EBEK KULTUSZA - TÁMADÁSNÁL NEM SZÉGYEN A FUTÁS (Magyar Hírlap 1995-11-09) MH-információ - A fővárosban 6-7 ezerre becsülik az otthon tartott harci ebek számát. A bandogok, pitbullok és társaik veszélyességét azonban sokszor még a gazdájuk is alábecsüli, ennek tudható be, hogy az utcára eresztett állatok olykor fenevad módjára viselkednek, s mindennapossá váltak a tragikus kimenetelű kutyatámadások. Az elmúlt években csak mosolygott az ember annak hallatán, hogyan cibálta meg a postás lábát a szomszéd kedvenc blökije, mostanában szinte nem telik el hét, hogy napvilágot ne látna egy-egy rémisztő hír megvadult kutyák támadásairól. Az áldozatok – többnyire gyerekek vagy idősek – gyakran súlyos sérülésekkel kerülnek kórházba, de ma már a halálos tragédiák sem mennek ritkaságszámba. Szakértők már jó ideje kongatják a vészharangot. Szerintük a nagyobb településeken – és elsősorban a fővárosban – kóborló ebek, valamint az egyre "divatosabb" harci kutyák számának szaporodásával csak növekszik a támadások veszélye. Budapesten becslések szerint hat-hétezer harci feladatra tenyésztett kutyát – pitbullt, bullt, kaukázusi juhászt, bandogot – tartanak, sokszor panellakásban a tulajdonosok. Állatvédők véleménye, hogy potenciális veszélyt jelent az a több ezer gazdátlan eb is, amely falkába verődve járja a várost. Számos tenyésztő érdeklődésünkre megerősítette: sok fiatal vásárol pitbullt, bandogot és "jó poénnak tartja", ha egy-egy ilyen barátságosnak nehezen nevezhető jószággal ráijeszthet a haverokra. Ilyenkor elég néhány rossz mozdulat, elszabadul a pokol és a generációkon keresztül küzdelemre nevelt állat ösztöneire hallgatva "teszi a dolgát". A főváros különböző kerületeiben vegyes a kép. Az I., a XVII. és a XVIII. kerületben mostanában nem érkezett bejelentés a rendőrségre megvadult kutyákról. A nyomozók ehhez szinte mindig hozzáfűzik: a négyszemközt lerendezett esetekről a baleseti sebészetek ügyeleti osztályán többet tudnak mesélni. Nem ilyen rózsás a helyzet Újpesten, Mátyásföldön vagy a II. kerületben. Itt évente átlagosan öt-hat olyan bejelentés érkezik, amelynek sértettjei jó néhányszor "megfordulnak" a kórházi műtőasztalokon. Azt pedig, hogy az eb méretei sem mérvadóak, jól bizonyítja annak az újpalotai rendőrnek az esete, akit szolgálat közben egy tacskó harapott meg. A kutya gazdája éppen a kotorékból felhajtott veszett róka tetemét nyúzta, amikor tetten érték. A fertőzött tacskó rátámadt a járőrre, akit csak a védőoltás mentett meg a bajtól. Szerencsétlenebbül járt az a pécsi kislány, akire a XII. kerületben ugrott egy kuvasz. Az eb ledöntötte a gyereket, és leharapta a fülét. Hiába került a kislány orvoshoz, a többszöri műtéttel sem lehetett megmenteni a sérült testrészt. A kutyatámadások elhárítására – attól eltekintve, hogy fussunk minél gyorsabban – biztos receptet még a szakértők sem tudnak adni. Egy alapszabályra azonban nyomatékosan felhívják a figyelmet: a földre kerülni semmilyen körülmények között sem szabad: a kutya ugyanis ösztönösen a toroknak ugrik, s az áldozatnak ilyenkor már nem sok esélye marad a túlélésre. Sengel Ferenc VESZETT TEHÉN HAJDÚNÁNÁSON (Magyar Hírlap 1995-11-25) (MH) Veszett tehén teje miatt kellett kilencven hajdúnánási lakosnak védőoltást adni. A beteg állat már elpusztult, ám tejét egy iskolai rendezvényen süteménykészítéshez is felhasználták. A védőoltásban részesültek fele gyermek. A tej egyébként azért maradt fertőző, mert a magángazdától vásárolt házitejet nem forralták föl. A hajdúnánási eset bármikor megismétlődhet, hiszen az elárverezett termőföldek új tulajdonosai több helyütt nem végeznek rágcsálóirtást. A "védtelen" területeken így például a pockok s velük együtt a rájuk vadászó rókák gyorsan elszaporodnak. A hajdúnánási tehén vesztét is egy, a legelőn felbukkant veszett róka okozta. VESZETTSÉG ÉS VESZTEGZÁR FÜREDEN (Magyar Hírlap 1995-12-29) (MH) A szakemberek szerint az állatok közt a veszettség jobban terjed a téli hónapokban (az éhes rókák közelebb merészkednek a házakhoz, háziállatokhoz), ám az példa nélküli volt eddig, hogy egyetlen város területén nyolc beteg állatot – rókát, kutyát, macskát – találjanak. Balatonfüreden ugyanis decemberben ennyi állat fertőződött veszettséggel, s ennek következtében 20 embert védőoltásban kellett részesíteni, mert – ha csak egy-egy simogatásra is – kapcsolatba kerültek a beteg állatokkal. A városi főállatorvos – a kór terjedését megakadályozandó – két hónapos, azaz február 27-éig tartó karantént (ebzárlatot) rendelt el a háziállatokra vonatkozóan, tehát azokat a fenti határnapig zárt helyen kell tartani. Füreden megerősítették a gyepmesteri szolgálatot is, azaz igyekeznek azonnal befogni a kóbor állatokat. A gazdák kötelesek beoltatni a három hónapos és az évi kötelező oltásból kimaradt kiskutyáikat is, az állatorvosok viszont azt javasolják, hogy a macskatartók is oltassák be veszettség ellen a cicáikat. A szakemberek nem győzik hangsúlyozni: ha a veszettség már kialakult, az menthetetlenül halálos kimenetelű; emberre, állatra nézve egyaránt. Veszprém megyében egyébként nemcsak a Balaton- Felvidéken, hanem a Bakonyban is egyre több veszett rókát, kutyát találnak, illetve lőnek le a vadászok. HÁROM VIZSGÁLAT IS INDULT A FELELŐSSÉG MEGÁLLAPÍTÁSÁRA - JAVULT A FARKAS ÁLDOZATAINAK ÁLLAPOTA (Magyar Hírlap 1995-12-30) MH-információ - A csütörtökön Pécsen egy embert halálra maró, többeket megsebesítő farkas szökése körülményeinek kivizsgálására rendőrségi és önkormányzati vizsgálat indult tegnap, s a pécsi állatkert igazgatója is kezdeményezett egy belső vizsgálatot. Egy nyolc szakértőből álló bizottság a ketrecek műszaki állapotának vizsgálatát kezdte meg. A szökött vad által megsebesített áldozatok állapota javult. A farkas által megmart hét sérült – öt gyerek és két felnőtt – közül négyen már el is hagyhatták a kórházat. Két gyermek, egy hat- és egy háromesztendős kisfiú – akiket csütörtökön életveszélyes állapotban szállítottak kórházba – azonban még mindig orvosi kezelésre szorul. A gyerekek szerencsére már túl vannak az életveszélyen, ám sajnos maradandó károsodásra kell számítani felépülésük után – tudtuk meg Harangi Istvántól, a pécsi gyermekkórház intenzív osztályának vezetőjétől, aki azt is elmondta, hogy az összes sérült megkapja a veszettség elleni védőoltást, mivel csak hetek múlva derül ki biztosan, hogy a farkas veszett volt-e. A Pécsi Orvostudományi Egyetem klinikájának traumatológiai osztályán ápolják azt a felnőttkorú, állapotos hölgyet, akit a lábán sebesített meg a vadállat, s a támadás következtében elszenvedett sokkos állapota miatt még megfigyelés alatt tartják. A veszélyes állatok őrzésének szigorú feltételei vannak, amit vélhetően nem teljesen tartottak be a pécsi állatkertben, ezért a rendőrségnek hivatalból eljárást kell indítania ismeretlen tettes ellen foglalkoztatás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége elkövetésének alapos gyanúja miatt – mondta érdeklődésünkre Nehéz-Posony István ügyvéd. Jakab János, a pécsi rendőrség sajtóreferense kérdésünkre elmondta: valóban hivatalból eljárást indítottak ismeretlen tettes ellen foglalkoztatás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt, s a vizsgálatot körülbelül egy hónap múlva fejezhetik be. Jakab megerősítette azt a hírt, hogy a halálra mart asszony unokáját próbálta védeni, mivel az állat először a gyermeket támadta meg. A sajtóreferens az áldozatról csak annyit árult el: M. M. hatvankét éves pécsi lakos volt. Farkas Károly, Pécs város jegyzője lapunk érdeklődésére közölte: tegnap reggel vizsgálatot kezdeményezett annak megállapítására, hogyan szökhetett meg az állat, milyen műszaki állapotban vannak a pécsi állatkert ketrecei, szokták-e azokat ellenőrizni, s ha igen, milyen időközönként. A vizsgálat végeredményét jövő péntekre ígérte a jegyző. A vizsgálódás arra is ki fog terjedni, hogy az állatkert mint önálló gazdálkodási intézmény mire fordította ez évi bevételeit. Arra is választ keresnek majd, hogy kit terhel a felelősség a történtekért. Fülöp István, a Mecseki Kultúrpark (így hívják azt az intézményt, ahol az állatkert is található) igazgatója lapunknak elmondta: utasítása alapján tegnap reggel egy nyolc szakértőből álló bizottság megkezdte az állatkert ketrecei műszaki állapotának vizsgálatát. A kultúrpark igazgatója belső vizsgálatot indított, szintén a felelőst kutatva. Fülöp István azt is közölte, hogy a farkast Pécsen nem oltották be veszettség ellen. Ennek okát szintén kivizsgáltatja az igazgató, aki elmondta azt is, hogy Kiskunmajsáról az ottani állatkert csődje miatt került Pécsre az állat. A kiskunmajsai állatkert vezetőjét Fülöp István eddig nem tudta elérni, ezért nem lehet tudni, hogy ott vajon kapott-e veszettség elleni védőoltást az állat. Pécs polgármestere pénteken pénzjutalomban részesítette a ragadozó utáni nyomozásban és ártalmatlanná tételében kiemelkedő szerepet játszó öt rendőrt, köztük Sipos László törzsőrmestert, aki két pisztolylövéssel leterítette a farkast. Bogschi Ilma, a budapesti állatkert gyűjteményi igazgatója szerint a világon egyetlenegy olyan állatkert sincs, ahol ne történt volna állatszökés. A fővárosi állatkertben naponta kétszer vizsgálják meg a ketrecek, ajtók, zárak műszaki állapotát, ezért nem jellemző az állatszökés, van azonban egy majmuk, amelyik ha a ketrecben "családi veszekedés van", ki szokott ülni egy fára. Aztán, amikor elmúlik a "dühe", visszamászik a ketrecbe – tette hozzá Bogschi Ilma. B. Z. JÖTT A FARKAS (Magyar Hírlap 1996-01-02) A pécsi állatkert beton-terméskő portálja alatt megfakult kőtábla hirdeti: "Építették Pécs város dolgozói 45687 társadalmi munkaórában 1960–61 között". A vaskapun újabb tábla: "Vásároljon téglajegyet! Egy új vízilószállás építéséhez járul hozzá. "Ropog a hó a lábam alatt, a párás hidegben egyedül botorkálok a ketrecek között kanyargó ösvényeken. Riadt őzek bámulnak rám összebújva, valahol ragadozó madár rikolt. Buci, a barnamedve (nevét az élelmezését támogató sütőipari vállalattól kapta) megpróbálja kidugni mancsát a rácson, mintha kérné: hadd menjek veled! Egy ápolólány a görényeket eteti. – Pici! Gyere ki! Te, ha be kell érted menjek… Pár méterre kisméretű ketrec áll, üresen. Tábla nincs rajta – lakója nem tér már vissza. Életét december 28-án oltotta ki egy rendőr golyója a műszaki főiskola kertjének bokrai közt. A város felett, a Mecsek oldalán megbúvó állatkertben 154 állatfaj éli egyhangú hétköznapjait. Azaz sajnos már csak 153 – javít ki az igazgató, dr. Fülöp István. BÁR NE TETTÜK VOLNA – Tudja, úgy fogadtuk ide az ősszel ezt a farkast. Most már azt mondom, bár ne tettük volna. Amikor Kiskunmajsán halálra ítélték az állatkertet, mert nem volt pénz a fenntartására, csak ez maradt. Az ottani kollégák szóltak, hogy tegyük külön ketrecbe, mert szeret mászni. Ezért volt elkülönítve a többiektől. Azt is mondták, hogy félénk természetű, nem agresszív. Állatkertben született, emberek nevelték. Megsajnáltuk, hát befogadtuk. Nem ő volt az egyetlen. Az eszéki állatkert pumája, tigrise, dingói is itt vannak, a háború elől menekítették ide őket. A Mecseki Kultúrpark másik létesítményében, a vidámparkban ülünk, az igazgató puritán egyszerűséggel berendezett irodájában. A kultúrpark négy szektort üzemeltet közös igazgatás alatt: az állatkertet, egy közlekedési gyermekparkot, egy akvárium-terráriumot és a vidámparkot – amely már csak nevében vidám, hisz ugyanakkor és ugyanúgy épült, mint az állatkert. Az irodában érezhető a feszültség. – Huszonnyolc éve foglalkozom állatokkal, élek- halok a kertért – törli meg gyöngyöző homlokát a direktor. Az is lehet, hogy ez már őrültség, de higgye el, akik itt dolgozunk, mind őrültek vagyunk. Mert ugye őrült az a harminc éve itt dolgozó kétgyerekes állatápoló is, aki havonta bruttó tizenhatezret visz haza. Itt nincs se karácsony, se szilveszter. Egyformák a napok, az állatokat etetni kell. A nyugdíj előtt álló igazgató kétségbeesetten szorítja a szék karfáját. – Évek óta tudom, hogy nagy baj van a magyar állatkertekkel, de azt azért álmomban sem mertem gondolni, hogy a tragédia épp nálunk következik be. Borzasztó dolog ez. Én senkinek sem passzolom át a labdát, itt történt, mi hibáztunk, a mi bűnünk. Dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere indulatos. – Megítélésem szerint nem állapot, ahogy néhány négyzetméteren tartják ott az állatokat. Ez inkább állatkínzásnak nevezhető. Sajnálom, hogy a városunk ilyen horrornak lett a színhelye. Úgy tűnik, drasztikus lépésre kell elszánnunk magunkat. Én személy szerint kezdeményezni fogom az állatkert megszüntetését. – De ezt a kertet sok ezer óra társadalmi munkával a pécsi polgárok maguknak és gyerekeiknek építették – vetem közbe. – Igen, ezelőtt harmincöt évvel! Be kell látni, elöregedett a park, mind fizikai, mind erkölcsi értelemben. Még egyszer mondom, nem értek igazán a témához, de azt látom, hogy ilyen körülmények között a XX. század végén nem lehet állatokat tartani! Egyébként néhány éve már felmerült az állatkert áthelyezésének a gondolata, de valahogy – gondolom a pénzhiány miatt – elmaradt. Most viszont már nem odázható tovább ez a kérdés. Állatkertet valóban nem lehet szeretetből fenntartani. Az állatkert üzemeltetéséhez pénz kell, nem is kevés. Az állatházak állandó felújításokat igényelnek, hisz a kibocsátott salakanyag meggyorsítja a korróziót. Az állatok megfelelő táplálása egyre nagyobb összegeket emészt föl. A téeszek szétverésével az olcsó takarmányozás lehetősége is megszűnt. – A kert elöregedése úgy öt éve felgyorsult – mondja az igazgató. Az elmúlt országgyűlési ciklusban kihallgatást kértem az akkori környezetvédelmi bizottság elnökétől. Udvariasan végighallgatott, és a végén ennyit mondott: mindent kérhetnek, csak pénzt nem. Hiába érveltem, hogy ez egy veszélyes üzem, és pénz nélkül nem tudjuk a biztonságot garantálni, egy fillért sem kaptunk. Idén szeptemberben Veszprémben volt egy szakmai tanácskozás, ahova az állatkerttel rendelkező városok polgármestereit is meghívták, hogy együtt próbáljanak keresni valami megoldást. Csak egy polgármester jött el, a veszprémi. A többiek biztosan nem értek rá. Ott mindannyian egyetértettünk, hogy valamit sürgősen tenni kell a magyar állatkertekkel. Most, amikor megtörtént a tragédia, egy évtizedek óta barátomnak ismert kollégám azt mondta: nem is csoda, hisz az egy kóceráj ott lent Pécsett. De higgye el, az övé se különb. VÖDÖR, TELI CSIRKÉVEL Odalépek az etetést végző ápolóhoz. Zavartan teszi le a kezében tartott, kiscsirkével teli vödröt. Bizalmatlanul méreget – az események láthatólag őt is megviselték. Nem várja meg, hogy megszólítsam, elébevág a várható kérdésnek. – Látja, nem igaz, hogy éheznek az állataink. Valami mindig kerül. Most ezeket a kiscsirkéket kaptuk, egy vállalkozó farmján több ezer megfulladt belőlük. Azt a szerencsétlen farkast is rendesen etettük. Rémhír, hogy éhségében támadt volna az emberekre. – Mennyit tud megenni egy farkas? – kérdezem, csak hogy oldjam szemében a riadt fényt. – Ha nagyon éhes, akkor is legföljebb a saját súlya negyedrészét. De ez nem volt éhes – ismétli meg nyomatékosan. – A rabságból kimenekült ragadozó viselkedése bizonytalanná, kiszámíthatatlanná válik – mondja a városszerte ismert állatorvos. A szökött farkas a számára teljesen új körülmények között valószínűleg pánikba esett, és a rémülten kiáltozó gyermekek hangjának irányában támadott. A farkasra nem jellemző viselkedést is a rémület válthatta ki az állatból. Hiszen nem a hegyekbe vette be magát, hanem lejött a sűrűn lakott belvárosi területre. Hogy erre mi a magyarázat, azt már sohasem fogjuk megtudni. A felelősség megállapítására azonban több vizsgálat indult. Vizsgálják például azt is, hogy veszett volt-e az állat – jóllehet valószínűsíthető, hogy nem. (A Mai Nap értesülése szerint már péntekre kiderült, a farkas agyának vizsgálata során nem lehetett kimutatni kórokozót. – A szerk.) A magyar állatkertekben minden példányt születése után évente be kell oltani. Hogy ezen farkas esetében megtörtént-e az orvosi beavatkozás, arról ma még nem látott senki dokumentumot. A polgármester mindenesetre a vizsgálatok befejeztéig bezáratta az állatkertet. Az unokáit saját testével védelmező hatvankét éves asszonyt, aki a farkas támadásának következtében életét vesztette, a város saját halottjának tekinti. A rendőrség ismeretlen tettes ellen, halált okozó gondatlan veszélyeztetés miatt indított nyomozást. Erdei Éva HATÓSÁGI EBZÁRLAT BALATONFÜREDEN - KÓBOR KUTYÁK, MACSKÁK, VÁROSLAKÓ RÓKÁK – HÚSZ EMBERT BE KELLETT OLTANI (Magyar Hírlap 1996-01-05) MTI - Veszett kutyák, macskák és rókák veszélyeztetik a balatonfüredieket; eddig már húsz embert be kellett oltani, elrendelték az ebzárlatot, és ha az időjárás megengedi, nagyszabású rókavadászatba kezdenek a város elhanyagolt belterületi földjein. Az áldatlan állapot két okra vezethető vissza. Az egyik, hogy a lelketlen kutyatulajdonosok nyáron, amikor a hétvégi házaikban laknak, etetik a házőrzőt, télen viszont sorsára hagyják; százával bolyonganak Füred és a környező települések határában az elhagyott ebek, falkákba verődve, és a szőlőhegyen járó embereket is veszélyeztetik. A kóbor kutya gyakran kerül közelharcba a rókákkal, amelyek most bemerészkedtek a város belterületére is. A tarthatatlan állapot másik oka, hogy Balatonfüred belterületén többhektárnyi kárpótlási föld ékelődik a lakótelep és az üdülők közé. Ezek a náddal, bokrokkal borított, megműveletlen földek kiváló búvóhelyül kínálkoznak a rókák számára. Több tucatnyira becsülik már a városlakó rókák számát is, ezeket csak úgy tudják kiirtani, hogy felgyújtják a tenyészhelyet, és vadászpuskával végeznek a nagyrészt veszett állománnyal. Ezt a megoldást azonban zavarja, hogy belterületről lévén szó, sokan járnak az elhagyott földek környékén. Most falragaszokkal figyelmeztetik a lakosságot, és kerülőutakat is javasolnak. A róka és kutya marta macska újabb veszélyforrás, ezért Balatonfüreden az állatorvosok azt javasolják, hogy ne csak a kutyákat, hanem a házimacskákat is oltassák be veszettség ellen. A balatonfüredi önkormányzat szociális és egészségügyi bizottsága úgy ítéli meg, hogy nem kapnak elég külső segítséget a veszélyeztetettség felszámolására, márpedig igen sokba került a kóbor állatok befogása és a rókafészkek felszámolása; az állandó lakosok viselik most a helyzet terhét. Arra is figyelmeztetnek, hogy sem a veszett róka, sem pedig a kutya nem veszi figyelembe a város határait, és a fertőzés gyorsan terjedhet tovább. ORVVADÁSZ-RIADALOM (Magyar Hírlap 1996-01-10) MH-infomáció - Az elmúlt héten Balatonfüreden, tegnap az ugyancsak Veszprém megyei Gyulafirátóton fújtak veszettségriadót az egészségügyi szakemberek, akik egy megnyúzott őzet e betegség gyanújával szállíttattak Budapestre. Hogy az állat veszett volt-e vagy sem, azt ma még nem tudni, mindenesetre az ÁNTSZ veszprémi felhívása nyomán eddig már tíz orvvadász jelentkezett az ajánlott védőoltásért. Inkább a Hócipőbe illenék a sztori, ha nem lenne veszettül komoly – jegyezte meg dr. Bujdosó László, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Veszprém megyei igazgató-főorvosa. A balatonfüredi rókavész és ebzárlat nyomán ugyanis nagy az elővigyázatosság mostanság a megyében, s mivel két férfi nyúzott őz darabjait találta (fejét, bőrét, lábait) a Veszprémhez tartozó Gyulafirátót község határában; bevitték azt a tisztiorvosi szolgálathoz. Innen azonnal Budapestre, az Országos Állat-egészség-ügyi Intézetbe szállították vizsgálatra az őz maradványait, ám onnét még nem jelezték, hogy veszett volt-e az állat, avagy sem. Bujdosó főorvos feltételezése szerint amennyiben igen, azt már két nap múltával mindenképpen közölték volna. Mindenesetre a két férfi nem úszta meg a veszettség elleni védőoltás nélkül, de legalább megnyugodhattak; nem úgy a környék, a megye orvvadászai. A tiszti-orvosi szolgálat ugyanis felhívást tett közzé: jelentkezzenek mindazok, akik alkalmasint az őzet megérintették, egyáltalán annak a közelségébe kerültek. Nosza, lett riadalom a rapsicok körében: sorra keresték fel – a tisztiorvosok legnagyobb elképedésére – az intézetet az orvvadászok, sőt bejelentkeztek olyanok is nagy óvatosan, akik a megye más területein ejtettek el őzeket, vagy akár más vadakat. Bujdosó főorvos szerint – aki maga is szenvedélyes vadász, ám engedéllyel – intézetüknél akár pontos adatokat is lehetett volna az utóbbi napokban szerezni arról, hogy hány orvvadász tevékenykedik a megyében. Egyébként eddig tíznél több rabsicot oltottak be veszettség ellen, s köztük voltak azok is, akik a gyulafirátóti határban lelőtt őzet megnyúzták. J. B. VESZETT RÓKA A II. KERÜLETBEN (Magyar Hírlap 1996-01-11) (MH) Veszett róka tetemére bukkantak január 6-án a II. kerületi Kuruclesi út környékén. A rókáról – amelyet kutyák marcangoltak – az egészségügyi vizsgálatok kimutatták, hogy veszett volt. A kerületi tisztiorvos ezért kéri mindazokat, akik hozzányúltak a tetemhez, vagy a kutyájuk érintkezésbe kerülhetett a rókával, jelentkezzenek a II. kerületi tisztiorvosi szolgálatnál (Garas utca 14.) vagy a fővárosi tisztiorvosi ügyeleten (V., Markó utca 26.). Az oltóanyagot a veszélyeztetett személyek csak háziorvosi beutalóval kaphatják meg a kerületi vagy ügyeletes tisztiorvosi szolgálatnál. TERJEDŐBEN A VESZETTSÉG (Magyar Hírlap 1996-01-13) MH-információ - A veszettség terjedése az ország nyugati részein három évefolyó veszettségmentesítési program ellenére jelenleg megállíthatatlannak látszik. A leginkább veszélyeztetett területek közé tartozik Pest megye és a főváros, ahol tavaly 1180 lakosnak kellett beadni a veszettség elleni vakcinát. Noha az ország nyugati részein már három éve folyik a tavaszi és őszi veszettségmentesítés, az emberre és állatra egyaránt veszélyes betegség terjedése megállíthatatlannak látszik. A levegőből szórt, élelmiszerbe csomagolt oltóanyagnak köszönhetően az érintett területeken a veszett állatok száma minimálisra csökkent. E rendkívül hatékony módszer egész országot érintő alkalmazása a felmerülő több tíz milliós költség miatt egyelőre nem valósul meg, s a veszélyeztetett térségekben – így a fővárosban és Pest megyében – a veszett állatok száma az utóbbi években fokozatosan nő. Budapesten tavaly két veszett kutyát és nyolc rókát szállítottak az Illatos úti állat-egészségügyi telepre. Ide került a héten a II. kerületi Kuruclesi útnál talált veszett róka – amelynek teteméből kutyák lakmároztak – és Esztergomból egy kutya. Az ÁNTSZ felhívására eddig mindössze egy ember jelentkezett vizsgálatra, ám mint kiderült, nem fertőződött meg – tudtuk meg dr. Mikola Istvántól, az ÁNTSZ Fővárosi Intézetének főorvosától. A Fővárosi Állat- egészségügyi Telep egyébként kéri a Kuruclesi út környékén élőket, hogy a 280-6832-es vagy a 112-3262-es telefonszámon jelezzék, ha kóborló, gazdátlan ebeket látnak. A fertőzések elkerülése érdekében kérik a tulajdonosokat, hogy kutyájukat a közterületre csak felügyelettel engedjék, s akadályozzák meg, hogy gazdátlan ebbel érintkezzék. Mikola doktor elmondta: Budapesten az elmúlt évben 3185 veszettségre gyanús sérülést szenvedett lakost vizsgáltak meg, közülük 1180-at oltottak be a már új módszerrel gyártott, szennyező anyagokat nem tartalmazó, szövődményekkel nem járó vakcinával, mely a harapást követő napokban beinjekciózva is hatásos. A harapástól eltelt időtartamnak nagy jelentősége van, mivel a veszettség vírusa napokig a sebben marad, majd az idegpályákon felfelé haladva éri el a központi idegrendszert. Időben adva a vakcina minden esetben hatásos. Ádám Katalin VESZETT RÓKÁK ORSZÁGSZERTE - AZ IDŐBEN KAPOTT VÉDŐOLTÁS MINDIG HATÁSOS (Magyar Hírlap 1996-01-13) MH-információ - Az emberek és állatok életét egyaránt veszélyeztető veszettség terjedése az ország nyugati részein három éve folyó veszettségmentesítési program ellenére jelenleg még megállíthatatlan folyamat. A Somogy, Tolna és Baranya megyei hatáskörű Kaposvári Állat-egészségügyi Intézet vizsgálatai azt tükrözik, hogy a veszett állatok száma fokozatosan nő. Ezen a héten veszett róka tetemére bukkantak Budapesten is. Az emberek és állatok életét veszélyeztető veszettség terjedése ma még nem megállítható, noha az ország nyugati részein már három éve folyik a tavaszi és őszi veszettségmentesítés, a levegőből – élelmiszerbe csomagolva ledobott oltóanyaggal. E rendkívül hatékony módszer egész országot érintő alkalmazása a felmerülő több tízmillió forintos költsége miatt egyelőre nem valósul meg, s a veszélyeztetett térségekben a veszett állatok száma az utóbbi években emelkedik. A Baranya, Somogy és Tolna megyei hatáskörű Kaposvári Állategészségügyi Intézetben tavaly 251 rókán mutattak ki veszettséget a megvizsgált 294-ből. Az intézet igazgatója, dr. Méhesfalvi József lapunknak elmondta, hogy az 1995-ös adatok nem mutatnak nagy eltérést az 1994-es vizsgálatokhoz képest, ám a veszett házi- és vadállatok száma az utóbbi években fokozatosan nőtt. Ennek egyik oka, hogy a védőoltás csak térítés ellenében adható a háziállatoknak, így a beoltatlan kutyák száma egyre magasabb. Az elhullott háziállat tetemét a bejelentőtől kapott információ alapján a helyi állat-egészségügyi intézet munkatársai szállítják el, de gondot jelent a lelőtt róka, melyet a vadásznak kell elásni vagy elszállíttatni, azonban ez nem minden esetben történik meg. Szekszárdon nagy felháborodást keltett a napokban a városközpont egyik szeméttárolójában talált rókatetem. A szekszárdi ÁNTSZ főorvosa elmondta, hogy az elejtett állatot egy vadász helyezte lenyúzva, nejlonzsákba tekerve a szeméttárolóba. Az ÁNTSZ felhívására önként jelentkezett, s a személyi adataira vonatkozó orvosi titoktartás terhe mellett elmondta, hogy eddig tizenkét tetemet helyezett már el a fenti módon. A mostani esetre azért derült fény, mert a guberálók a "csomagot" kiborították a tárolóból. A vadász megkapta a szükséges védőoltást, melyet először nem igényelt, mondván, a rókákat gumikesztyűben nyúzta meg. Pedig az oltástól való félelem nem indokolt. Dr. Mikola István, az ÁNTSZ Fővárosi Intézetének epidemológus főorvosa elmondta, hogy ma már új módszerrel gyártott, szennyező anyagokat nem tartalmazó, szövődményeket nem okozó vakcinát alkalmaznak, mely a harapást követő napokban is – időben adva – minden esetben hatásos. Budapesten az elmúlt évben 3185 veszettségre gyanús sérülést szenvedett lakost vizsgáltak meg, közülük 1180 személyt oltottak be. A Fővárosi Állat- egészségügyi Telepen tavaly két veszett kutyát és nyolc rókát regisztráltak, idén Esztergomból egy kutyát s a II. kerületből ezen a héten egy rókát szállítottak be. Információink szerint az ÁNTSZ felhívására egy ember jelentkezett vizsgálatra, ám ő nem sérült meg. A rókák lakott területen való megjelenésének oka, hogy – míg az egészséges állat 5-10 km-es körzetben mozog – a beteg róka 50-70 km-re is elbolyong megszokott területétől, mivel félelemérzete megszűnik – tudtuk meg dr. Nagy Attilától, a Magyar Zoonózis Társaság alelnökétől. Á. K. HAJTÓVADÁSZAT AZ AVASON - AZ ÉHSÉG KERGETTE MISKOLCRA A RÓKÁKAT? (Magyar Hírlap 1996-01-23) MH-információ - Hajtóvadászatot rendeztek a múlt hét végén a miskolci avasi lakótelep hívatlan látogatói ellen. A rendőrség, a városgondnokság, valamint a közterület-felügyelet közös akciója révén azonban csak egyetlen róka akadt puskavégre abból a feltételezett négyből, amelyeket a múlt héten láttak a gimnázium udvarán. Állítólag szó sincs arról, hogy az állat veszett lett volna – ezt még vizsgálják –, feltehetően a hideg tél és az éhség csalogatta a sűrűn lakott telepre. Nem kis riadalmat keltett az Avason élők körében, hogy erdei állatok, rókák sétálnak a lakótelep utcáin. Múlt csütörtökön például egyszerre négyet is láttak a gimnázium udvarán. A rendőrök napnyugtáig kutattak a vörösbundájúak után. – Nem miskolci jellegzetességről van szó – mondta Molnár Anita, a város vadasparkjának vezetője, akit érdeklődésünkkel mint állatszakértőt kerestünk fel. – A rókáknak kiemelkedően jó az alkalmazkodóképességük. A város, így az avasi lakótelep is tele van szeméttel, ételmaradékokkal, rágcsálóállatokkal. A külső részeken, a csalitosokban, erdőkben hideg van, hidegebb, mint a korábbi években. Nem a veszettség, hanem az éhség hajtja be a városba a bátrabb rókákat. Most kevesebb a táplálék odakint, hát bejönnek a városba. Arról kevesen beszélnek, hogy mekkora veszélyt jelent a városban a beoltatlan macskák elszaporodása. Ezek is terjeszthetik a fertőző betegségeket. Sz. B. BALATONI EBZÁRLAT (Magyar Hírlap 1996-02-09) MH-információ - A balatonfüredi önkormányzat szigorú intézkedései és tetemes anyagi áldozatai ellenére sem lehet tökéletesen visszaszorítani a város környéki erdőkben dúló veszettségjárványt. Az ebzárlat több mint hatvan napja tart, s az utóbbi három hónapban elpusztított tíz rókából a vizsgálatok során nyolc tetemen mutatták ki a fertőződést. A belterületre merészkedő veszett állatok nemcsak Veszprém megyében, hanem a Balaton déli partján és Somogyban is gondot okoznak – Balatonlellén, Balatonszemesen és Siófokon a napokban rendelték el az ebzárlatot egy macska–, illetve kutyaveszettség miatt, Törökkopányban pedig a baromfizárlatot rendeltek el. Évente kétmillió forintot költ a balatonfüredi önkormányzat a gyepmesteri tevékenység biztosítására – tudtuk meg Korcsog Attila városgondnoktól. A kóbor állatok befogásával megbízott Probio Kft. alkalmazottai naponta járják körzeteiket, s intézkedéseiket még inkább szigorították, mióta a hatósági állatorvos kimondta az ebzárlatot egy veszett, kora miatt még olthatatlan kutya miatt. Ezért november 29. óta a Probio Kft. állat-egészségügyi telepéről csak állatorvosi igazolással viheti haza gazdája az elkóborolt kedvencet – mondta el lapunknak Fekete Gyula, a Probio Kft. gyepmesteri felügyeletével megbízott kertészeti részlegvezetője. A telepen a befogott állat nyolc napot tölthet el. Ha egy hét után nem jelentkezik a gazdája, az ebet elpusztítják. Mivel a helyi rendelet tiltja a kutyák szabad kószálását a közterületeken, Füreden sok kutya kerül hurokra: múlt évben 189. Az ebzárlat kezdete óta átlagosan minden napra jut egy kóbor eb. A kutyák háromnegyedéért egy hét alatt sem jelentkezik a gazdája… Ha jelentkezik kedvencéért, fizetnie kell: egy kutya eltartása napi ötszáz forintba kerül, beleértve a befogással járó költségeket is. A kutyákat a telepen csak akkor vizsgálják meg, ha valakit megmart. A veszettség megállapítá-sához két hétre van szükség, de ha kóbor állatról van szó, vizsgálatok mellőzésével azonnal agyonlövik. Tekintve, hogy csak oltási igazolvánnyal jelentkezhet a tulajdonos, veszett állat nem kerülhet ki a telepről. Balatonlellén egy veszett macska miatt rendelték el az ebzárlatot február elsején. A kutyákat el kell zárni, sétáltatni csak pórázzal és szájkosárral lehet, de még ez sem tanácsos, hiszen a pórázra fűzött kutyát is megtámadhatja egy veszett állat. Dr. Gaál Antal hatósági állatorvos 11 községet felölelő körzetében folyamatosan fordulnak elő rókaveszettségek. Legutóbb Látányban a tulajdonosok ütöttek agyon egy kertbe szabadult rókát, melynek tetemén kimutatták a veszettséget. A lakosságnak azonban nemcsak a vadakra kell odafigyelnie, hanem a hattyúkra is – a veszett róka marta madártetemek szintén terjeszthetik a fertőzést – tudtuk meg Szűcs Géza aljegyzőtől. A hattyúk eltakarításában a helyi tűzoltóság is segédkezik. Balatonlelle után Balatonszemesen és Siófokon is szükségesnek látszott az ebzárlat, Törökkopányban a baromfizárlat elrendelése, mivel itt a rókák több baromfit elpusztítottak, s egy családi háznál eddig ismeretlen okok miatt huszonnégy baromfi múlt ki. A veszettséghullám általában télen, kora tavasszal tetőzik, mivel a rókák nyáron nem merészkednek be a községekbe. Az ebzárlatot akkor mondják ki, ha feltételezhető, hogy belterületen a háziállat érintkezett egy veszett példánnyal, főként rókával. Semelyik községben nem fertőződött több kutya illetve macska az illetékesek tudomása szerint az első eset óta, de ameddig a légi veszettségmentesítés – húsba csomagolt vakcina elszórása az erdős területeken – nem valósul meg a leginkább érintett régiókban, a rókák és erdei vadak tovább terjeszthetik a fertőzést. Ádám Katalin KUTYAINVÁZIÓ BUKARESTBEN (Magyar Hírlap 1996-04-15) (DPA) Bukarestben tavaly 15701 embert harapott meg kutya. A veszettségellenes központban naponta közel 100 lakosnak adnak védőoltást. Német és osztrák állatorvosoknak a bukaresti városi hatóságokkal karöltve végzett szórványos kasztrálási akciói a helyzeten nyilvánvalóan nem változtattak. Ugyanakkor a városi sintérek csak akkor látnak munkához, ha bizonyos utcákból érkezik az értesítés. A román és nemzetközi állatvédők nyomása odáig vezetett, hogy Bukarestben a kutyákat immár nem ölik meg, hanem csak terméketlenné teszik őket – írta a német hírügynökség. DUNÁNTÚLI LÉGIBOMBÁK A VESZETTSÉG ELLEN - CSALÉTEKBE HELYEZIK AZ OLTÓANYAGOT (Magyar Hírlap 1996-04-17) MH-tudósítás - Az észak-nyugat-dunántúli régióban – de főképpen a Bakonyban és a Balaton-felvidéken – havonta mintegy 10-12 veszett rókát találnak, illetve jó néhány kutya, macska is fertőződik a kórral. Az emberre is veszélyes kór megelőzésére a hét elején az észak-dunántúli megyékben megkezdték az oltóanyagok (csalétkekbe helyezett kapszulás vakcinák) kihelyezését. Az oltóanyagot a rókák számára vonzó szagú anyagba helyezik el (kapszulában), s az a Vuk komákat nagy távolságokból is oda vonzza, még a földből is kikaparják a számukra kellemes illatú eledelt. A beetetés repülőgépekről történik (a Győr melletti Pér repülőteréről szállnak fel a gépek), s mintegy 15 ezer négyzetkilométeres sávban szórják meg a terepet; Győr-Moson-Sopron, Komárom- Esztergom, Veszprém, Vas és Zala megye veszélyeztetett területein. Egy négyzetkilométerre körülbelül húsz "ízbombát" dobnak ki, majd az akciót – a nagyobb eredményesség érdekében – néhány hét múlva megismétlik. Arra viszont különös gonddal ügyelnek, hogy lakott területre, élővízbe ne juthasson a csalianyagból. A csalétekkel beszórt területeken egyébként – utak mentén, erdei pihenőknél és más helyeken – két nyelven is felhívják a figyelmet a veszélyre: magyar és német feliratokat helyeztek el jól látható táblákon, hogy a kirándulók és más arra járók figyelmét felhívják a kiszórt vakcinákra és a beterített körzetekben elrendelt ebzárlatra. A kutyákat a következő két héten csak pórázon szabad vezetni, ez idő alatt a sertések kihajtása sem engedélyezett, de az állatorvosok a juhok és a szarvasmarhák legeltetését sem ajánlják. A szakemberek az érintett községekben a lakosságot is tájékoztatták az akcióról, illetve a biztonsági előírásokról. Nagyon fontos tudni – s erre különösen a gyermekek figyelmét kell felhívni –, hogy a kapszulákat felszedni, azokat megérinteni mindenkinek szigorúan tilos. J. B. KUTYA HARAPTA ÁT EGY GYERMEK GÉGÉJÉT (Magyar Hírlap 1996-06-28) MH/MTI - Súlyosan megmart egy tízéves kisfiút egy valószínűleg korcs kutya szerdán a Győr-Moson-Sopron megyei Szerecsenyben. Állatorvosi szakvélemény szerint az ilyen esetek ritkák, az állatok nem jelentenek a korábbinál nagyobb veszélyt. A megyei rendőr-főkapitányság eddigi vizsgálata szerint a vöröses-sárgás színű, német juhász kutyához hasonló méretű ebet láncon tartották, ám elszakította, átugrott a kerítésen, és az utcán a gyerekre támadt. A fiú jajgatására a gazda felfigyelt, kimentette szorult helyzetéből, és mentőt hívott hozzá. Az állat combon harapta a gyermeket, roncsolta a mellkasát, szétmarcangolta a torkát, sőt átharapta a gégéjét. A kisfiút a győri Petz Aladár Megyei Kórházba szállították, és többórás életmentő műtétet végeztek rajta. Zemplén Béla, a gégészet osztályvezető főorvosa az MTI érdeklődésére elmondta: a kisfiú túl van az életveszélyen, állapota azonban súlyos. Lapunk kérdésére a professzor mindehhez hozzátette: optimális esetben néhány hónap alatt meggyógyulhat a kisfiú, de ma még nehéz bármi pontosat mondani erről, hiszen a harapás természeténél fogva súlyosan fertőzött sebeket okoz. Előfordulhat, hogy a gyermek sérülései maradandó nyomot hagynak, de erre is csak néhány hét elmúltával lehet bizonyos választ adni. Az orvos szerint az eset ismét felveti a kutyatartás szabályozásának kérdését. Dr. Török Miklós állatorvos ezzel szemben úgy véli: pánikra nincsen ok, az ilyen eset igen ritka, most valószínűleg a harci kutyák megjelenése, a macskák által terjesztett veszettség gyakoribbá válása miatt tűnhet úgy, hogy egyre nagyobb az állatok okozta veszély. Az orvos elképzelhetőnek tartja, hogy a kutya állandóan láncon volt, esetleg kifejezetten vadították, ilyenkor fordulhat elő ugyanis, hogy az állat nem saját területét védve támad, hanem azon túlra merészkedik. Török szerint a tulajdonost nem terheli felelősség, hiszen a kutya láncon volt. Az állatot nem kell elpusztítani az eset miatt, ha azonban a megtámadott gyerek ismerős volt, akkor ajánlatos megszabadulni "az időzített bombától". ELVESZETT A VESZETT RÓKATETEM (Magyar Hírlap 1996-07-27) (MTI) Július 25-éről 26-ára virradóan a III. kerületi Kiscelli út 100. szám előtt egy elhullott rókát találtak. A helyszínre érkező hatósági személyek azonban már nem találták ott az állat tetemét. A róka feltehetőleg veszett volt, ezért a hatóságok azt kérik, hogy aki a tetemet elvitte, haladéktalanul juttassa el vizsgálatra az Országos Állat-egészségügyi Intézetbe (XV. kerület, Tábornok utca 2., telefon 252-8444). Aki a tetemhez hozzányúlt, saját érdekében feltétlenül jelentkezzen munkaidőn túl a Fővárosi Tisztiorvosi Intézet ügyeletén (V. kerület, Markó u. 26., telefon 111-7817) vagy munkaidőben a III. kerületi tisztiorvosi intézetnél (III. kerület, Fő tér 1., telefon 188-7955). VESZETT KUTYA VOLT AZ ELEDEL (Magyar Hírlap 1996-08-01) (MTI) Oroszország távol-keleti részén veszett kutyát evett meg kilenc éhes gyermek. Valamennyien kórházba kerültek, s bár állapotuk kielégítő, még hosszú ideig ápolásra szorulnak. Az Interfax független orosz hírügynökség szerdai jelentése szerint az eset a szibériai Tengermelléki terület egyik településén történt, amelynek bányász lakosai már fél éve nem kaptak fizetést. KISLÁNYRA TÁMADT EGY NÉMET JUHÁSZ KUTYA (Magyar Hírlap 1996-09-09) MH-tudósítás - Német juhász kutya támadt egy ötéves kislányra szombaton Somogytúron. A szomszéd házőrző ebe a nyakán és az arcán harapta meg J. Helénát, akit súlyos sérülésekkel helikopteren szállítottak a budapesti János kórházba. A kislányt még szombaton megműtötték, állapota a nagy kiterjedésű sebek miatt súlyos, de a sérülésekhez képest jól van – tájékoztatta lapunkat vasárnap délután a János kórház gyereksebészetének ügyeletese. Mint elmondta, Heléna állítólag jól ismerte a kutyát, többször játszott vele, ezért felmerül a gyanú, hogy az állat erőszakos viselkedése esetleg annak veszettségével magyarázható. Ezt azonban az állatorvos nem tudta még megállapítani, mivel a megvadult kutyát – melyet a gazdája sem tudott megfékezni – a helyszínen agyonütötték. A tetem vizsgálata hosszabb időt igényel, addig is a biztonság kedvéért beoltják veszettség ellen a megsebzett kislányt. D. E. A FÉL ORSZÁGRA NEM JUT OLTÓANYAG - A DUNÁNTÚLON KEZDŐDIK A VESZETTSÉGMENTESÍTÉS (Magyar Hírlap 196-09-25) Egyre nagyobb méreteket ölt a veszettség Magyarországon. Ez év augusztusig közel ezer veszett állatot fedeztek fel, ám tavaly egész évben volt ennyi eset. A vírushordozó állatok jellemzően a rókák, melyek az utóbbi években az erdőkből igen gyakran látogatnak a nagyvárosok peremkerületeibe és a családi házak kertjeibe. Ezért a Földművelésügyi Minisztérium szervezésében október közepétől kezdve az ország nyugati részén, a Duna vonaláig egy-két héten át repülőgépekről szórják a szájon át ható vakcinákat. A mesterséges csalétek az emberre ártalmatlan, ennek ellenére az illetékesek időben megteszik a szükséges óvintézkedéseket. Megfelelő időjárás esetén október 14-én megkezdődik a rókák veszettség elleni oltása. Ez lesz az első nagy akció, amely – a budai fővárosi területeket is beleértve – a fél országra kiterjed – tájékoztatta lapunkat Kerekes Bálint, a Földművelésügyi Minisztérium állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési főosztályának szakreferense. A lakott és zártkerti részeket kivéve minden zöldterületet, az erdőket és mezőket egyaránt beszórják. A tervek szerint 10 nap alatt 5 mezőgazdasági repülőgépről 38 ezer négyzetkilométeren 750 ezer csalétket helyeznek el. Évekkel ezelőtt még kézzel kihelyezett, levágott csirkefejeket alkalmaztak a veszettség terjedése ellen, ma már azonban hallisztből és paraffinolajból készített csalétkeket készítenek, melynek közepén egy kapszulában rejtik el az oltóanyagot. A csalétek az ember számára bűzös, ám a keverék a róka kedvenc csemegéjének számít. Az anyag emberre ártalmatlan, és a szervezők hamarosan vörös plakátokon tájékoztatják az érintett területek lakóit az akcióról. Budapesten, ahol idén 12 veszettségi esetről tudnak, még nem volt ilyen típusú veszettségmentesítő kampány, ezért a budai kerületek főállatorvosait felkérik, hogy a beszórandó szakaszokra rendeljenek el ebzárlatot, és a lakosságot is értesítsék erről – tette hozzá Kiss László, a fővárosi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgatója. A szájon át történő védőoltás eredményeképpen a veszettségi esetek száma Nyugaton radikálisan csökkent, míg Közép- és Kelet-Európa veszettségi mutatói jóval rosszabbak. Ausztria gyakorlatilag immunizált, csupán a Fertő tó csücskénél található egy állandóan visszatérő "folt". Szlovákiában a rendszeres mentesítés megtette hatását, és ugyancsak tisztának tekinthető. A nyugati széleinknél Szlovénia elhanyagoltsága bizony érezteti hatását, hiszen a már kezelt területeken is rendszeresen megjelenik a veszettség. A Földművelésügyi Minisztérium szakértője elmondta: az októberi akció költségei megközelítik a 140 millió forintot, viszont Kelet-Magyarország mentesítésére egyelőre nincs pénz. Az ország egész területének kezelésére évi 1 milliárd forintra lenne szükség, ugyanis egyszeri kezelés nem használ, és a beszórást két éven át kétszer kell megismételni ahhoz, hogy teljesen immunizált területekről beszélhessünk. Szabó Zsolt TÖRVÉNYT KÍVÁN AZ ÁLLATOK VÉDELME (Magyar Hírlap 1996-10-11) A befogott kóbor ebeket a legtöbbször a sintérelepeken egyszerüen a halálba injekciózzák. Többször előfordult, hogy önkormányzati határozat alapján hajtóvadászatot rendeztek, amelynek során válogatás nélkül lőtték le az utcákon talált kutyákat. A közelmúltban hiába készült el az állatvédelmi jogszabály 18. tervezete, mégsem szerepel a parlament idei munkatervében a törvényjavaslat megtárgyalása. Az utóbbi években a világ számos országában komoly erőfeszítéseket tettek az állatok életkörülményeinek javítására. A haszon-, a kedvtelésből tartott és a vadonélő állatok védelmére, megkímélésére törvények, nemzetközi egyezmények születtek. Sok helyen szabályozták az állatok szállításának feltételeit, kötelezővé tették a vágóhidak számára az érzéstelenítő használatát, szigorú feltételek közé szorították az állatkísérleteket, és korlátozták az állati életek kioltására épülő ágazatok — szőrme- és kozmetikai ipar — tevékenységét. A hazai állatvédelmi szervezetek minden erőfeszítése ellenére sem sikerült Magyarországon az elmúlt években javítani az állatok helyzetén. Bár számuk csökkent, a nagy állattartó telepeken uralkodó körülmények ma is elkeserítőek. A kadnak kirívó példák is, például a libatömés, amelyet sokan kifejezetten állatkínzásnak tartanak. Változatlanul milliós nagyságrendben szállítanak vagonokba, kamionokba zsúfolt élőállatokat külföldre. Nálunk csupán mostanában épült ki az első olyan pihenőhely, ahol a fuvarozók rendezett körülmények között etethetik-itathatják meg nyomorult feltételek között utaztatott rakományukat. Az Európa Tanács 1987-ben elfogadott 123-as konvenciója óta a nyugati államokban tilos a háziasított fajok kóbor egyedeit kísérleti célokra felhasználni, és minden esetben etikai bizottságok döntenek az élőállatokon végzett vizsgálatokról. A Fauna Egyesület – a 14 magyarországi állatvédő szervezet egyike – tapasztalatai szerint azóta külföldi cégek tucatjai végeztetik el Magyarországon az EU-tagországokban megszigorított állatkísérleteket. Tevékenységüket megkönnyíti, hogy minden megkötés nélkül bárki eladhat egyetemi- és kutatóintézeteknek (az állatvédők szerint gyakran lopott) kutyát, macskát, nyulat és egyéb állatot. Az állatvédő szervezetek úgy vélik: egysejtű szervezetekkel, szövettenyészeteken történő hatásvizsgálatokkal, valamint a számítógépes szimulálás elterjesztésével fel lehetne váltani a fájdalmas, állatéletek százait követelő tesztek jelentős részét. Néhány területen — kozmetikai-, dohány-, vegyipar, fegyvergyártás — kategórikusan be kívánják tiltatni az állatok felhasználását. Számos probléma mutatkozik a hobbi-állattartásban is. Az önkormányzatok képtelenek a lakásokban, zárt kertekben történteket ellenőrizni. Így fordulhat elő, hogy a már halálos áldozatot is követelő pitbullok mellett más veszélyes állatok – oroszlánok, tigrisek, kigyók, skorpiók – sem hiányoznak néhány újgazdag vagy hobbi-tenyésztő otthonából. Takács Csaba a Fauna megbízásából két éven át állatvédelmi felügyelőként próbált árván maradt vagy beteg, pusztulásra ítélt állatok érdekében intézkedni. Szerinte a nagy állatszaporulat okozza a legtöbb gondot, amelyen elsősorban ivartalanítással lehetne enyhíteni. Számos eset bizonyítja, hogy komoly közegészségügyi veszélyt jelentenek az országban tízezerszámra kóborló, gyakran a veszettséget magukban hordozó gazdátlan kutyák, macskák. E gyógyíthatatlan betegség az utóbbi években is több ember halálát okozta. A vadászokat és erdészeket ezért törvény kötelezi a duvaddá vált kutyák írtására. Ennek alapján évente többezer kóbor ebet lőnek ki az országban. A befogott kutyákat pedig megfelelő számú állatmenhely hiányában a legtöbb esetben a sintérelepeken halálba injekciózzák. A közelmúltban többször előfordult, hogy önkormányzati határozat alapján hajtóvadászatot rendeztek, amelynek során válogatás nélkül lőtték le az utcákon talált ebeket. A Fauna Egyesület tavaly decemberben feljelentést tett egy ilyen ügyben Szikszó polgármestere ellen, de az eljárás során törvényesnek minősítették az önkormányzat kutyaírtó akcióját. Az elkóborolt kutyák felkutatását megkönnyítené, ha nálunk is bevezetnék kötelező jelölésüket. Amennyiben egy fájdalommentes eljárással az ebek nyakizomzatába eltávolíthatatlan mikrochipeket ültetnének, olyan nyilvántartás jönne létre, amely nem csak az elveszett, hanem az elhagyott kutyák gazdájához is elvezetne. A pénzhiány miatt rendkívül nehéz feltételek között működnek az állatkertek is. Számtalan példát lehetne felsorolni még az állatok sanyarú helyzetének bizonyítására. Kutyaviadalok, fogathajtó versenyeken halálra hajszolt lovak, rabsorsra kényszerített cirkuszi állatok, egyes vadonélő, kihalás szélén álló fajok csempészete mind-mind az állatvédelmi jogszabályok hiányára figyelmeztet. Szilágyi A. János VÉDELEM A VESZETTSÉGTŐL (Magyar Hírlap 1996-10-15) Nagyszabású veszettségmegelőző program kezdődik ma a Dunántúlon. A veszélyeztetett körzetekben repülőgépről dobják le a vakcinával kezelt etetőanyagokat. A nemzetközi viszonylatban is korszerűnek számító, ám nem túl olcsó program 1992-ben kezdődött az észak-dunántúli körzetben. Győr-Moson-Sopron megyében a veszett állatok bejelentése – az új módszernek köszönhetően – a korábbi negyven-ötvenről évi egy-kettőre esett vissza, s ezek is inkább a kezelt terület határain túlról származtak. Fontos, hogy a veszélyeztetett állatok, főként a rókák megtalálják a préselt, gyufásdoboznyi étkeket, melyekben a veszettség elleni szert tartalmazó kapszula lapul. Dr. Kerekes Bálinttól, az FM tanácsosától megtudtuk: a ma induló program a Dunántúl 38 ezer négyzetkilométeres területét érinti, és költsége körülbelül 130-140 millió forintra rúg. Annak hogy az egész országra kiterjesszék a védekezést, anyagi okok szabnak gátat. A Dunántúlra azért esett a választás, mivel a legfertőzöttebb területnek számított. Emellett fontos szempont volt, hogy a szomszédos Ausztriában már régóta folyik hasonló védekezés, melynek eredményeképpen gyakorlatilag megszűnt a veszettség. A kiszórt etetőanyagot a vadaknak kellene megtalálniuk, ezért az érintett körzetben ebzárlatot rendeltek el. Baj ugyan nem történne, ha kutya fogyasztaná el a csalit, csak felesleges volna, mivel a kutyákat rendszeresen oltják veszettség ellen. N. A. E. GYEREKEKRE RONTOTT A PITBULL (Magyar Hírlap 1996-11-21) (MH) Megvadult egy pitbull, és három embert megmart a Győrhöz közeli Gönyűn. A 61 esztendős Bazsó János lélekjelenlétének köszönhető, hogy nem történt súlyos, akár emberéletet is követelő baleset. A férfi arra figyelt fel, hogy a kutya az utcán játszó négy gyermekhez rohan, és az egyik kislányra veti magát. Odarohant, és megpróbálta lecibálni a kislányról az ebet. A kutya erre beleharapott a kezébe. Szerencsére sikerült a kutyát ártalmatlanná tenni. A kislányt, aki a combján, a kezén, az arcán sérült meg, kórházba szállították, állapota nem életveszélyes. Kiderült, hogy a kutya csupán vendég volt Gönyün, gazdája ismerőse őrizte. A kutya amint kiszabadult, először a házigazda gyerekét marta meg, ezután támadta meg a kislányt, akit veszettség ellen be kell oltani. Majer Ákos, a győri gyepmesteri telep vezetője, elmondta, hogy személykocsija csomagtartójába dobták az őrjöngő kutyát, de az annyira fel volt heccelve, hogy nem tudtak hozzáférni. Ezért, bár tisztában voltak az ilyenkor szokásos szabályokkal – az állatot a veszettség megállapítására megfigyelés alatt kell tartani –, az állat elpusztítása mellett döntöttek. A DUNÁNTÚLON MEGKEZDŐDÖTT A HARC A GYILKOS KÓR ELLEN - TÁMAD A VESZETTSÉG (Magyar Hírlap 1996-12-18) Hazánkban az utóbbi évtizedben öt ember halálát okozta a veszettség, miközben évente tízezer fölé emelkedett azok száma, akiket a halálos kór kialakulása ellen védőoltásban kellett részesíteni. A zömmel rókák közvetítésével terjedő betegség ellen indított repülőgépes mentesítési programot az idén a Dunántúlon kezdték, ám egyelőre kérdéses, hogy folytatására jövőre honnan teremtik elő a pénzt. Az egész ország mentesítéséhez mai árakon közel egymilliárd forintra lenne szükség. Magyarországon két évtizede fokozatosan emelkedik a veszettségi esetek száma, s az idén minden eddigi rekordot megdöntve elérheti akár az 1500-at is, miközben e betegség Európa nyugati felén hamarosan ismeretlen lesz. Áprilisban a nyugati országszél melletti területek mentesítésével kezdődött, majd októberben az egész Dunántúlon folytatódott az a mentesítési program, amely a veszettség kiirtását tűzte ki célul – nyilatkozta lapunknak Kerekes Bálint, az FM Állat- egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztályának munkatársa. A Dunántúlon 5 repülőgép egy hét alatt 750 ezer csalétket szórt szét. Gyakorlatilag minden egyes négyzetkilométerre 20 adag jutott a hallisztből és paraffinolajból gyúrt csaliból, amelynek közepébe rejtették a kapszulába zárt oltóanyagot. A hihetetlenül büdös csalétek mágnesként vonzza a rókákat, akik szétrágva a kapszulát védettek lesznek a veszettséggel szemben. A tartós eredmény eléréséhez az októberben történt mentesítést négyszer-ötször – féléves időközönként – meg kell ismételni. Egy terület akkortól számít veszettségmentesnek, ha az utolsó jelentett eset elteltétől számított 2-3 éven át nem történik újabb megbetegedés. Ha – akár csak egyetlen alkalommal is – elmaradna a szórás, már újra kellene kezdeni az időszámítást, és ismét felütheti fejét a járvány – figyelmeztet a szakember. Ez történt Szlovéniában, ahol pénzhiányra hivatkozva kihagytak egy ciklust, és emiatt robbanásszerűen megnőtt a veszett rókák száma. Az októberi akció 140 millió forintba került, a tavaszi folytatásra is remélhetőleg előkerül a pénz, ám azt egyelőre nem tudni, hogy kinek a zsebéből. A mentesítést követő első tapasztalatok szerint a rókák 80 százaléka ette meg a csalétket, s vált ezáltal védetté. Előremutató jel, hogy Vas megyéből az ősszel már nem jelentettek egyetlen veszettségi esetet sem. Ezzel szemben a listavezető Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ugyanebben az időszakban 41 eset fordult elő. Szakmai indokok alapján döntöttek arról, hogy a mentesítést a Dunántúlon kezdik – erősítette meg Kerekes Bálint –, hiszen Ausztria – hasonlóan a többi EU-államhoz – gyakorlatilag majdnem veszettségmentes területnek számít, így a hozzá közeli régiók immunizálásával tovább lehetne bővíteni az összefüggően védett térség nagyságát. Közegészségügyi, gazdasági és nem utolsósorban az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk szempontjából is fontos a veszettség kiirtása az országból. Veszettséggyanús régiókból ugyanis az EU finoman szólva nem preferálja egyes mezőgazdasági termékek importját. A legtöbb veszettségi esetet az év elején és ősszel jelzik. Az első esetben a nőstény kegyeiért marakodó hímek ejtenek sebet egymáson, az utóbbi esetben pedig a felserdülő és maguknak vadászterületet kereső új rókanemzedék és az őslakosok közötti harc közben történt harapások útján terjed tovább a veszettség. A vírust azonban nemcsak a róka, hanem a többi vadon élő ragadozó – így a borz, görény, nyestkutya, vadmacska – is terjeszti. További veszélyforrást jelentenek a velük kapcsolatba kerülő kóbor állatok, amelyek kilövése már csak emiatt is különösen fontos. Hazánkban éves átlagban 30 ezer rókát, 50 ezer kutyát és 60 ezer macskát kapnak puskavégre a vadászok, akik ezért szerény – többnyire töltényben kifejezett – díjazásban részesülnek. A nem kellő időben felismert betegség ellen nincsen orvosság. Az utóbbi tíz év alatt öten haltak meg veszettségben, a legutóbbi két éve történt: egy veszett macska karmolása okozott kettős tragédiát a Borsod megyei Ricsén. Amióta – lassan 60 éve – bevezették a kutyák évenkénti kötelező védőoltását, töredékére csökkent a járvány kialakulásának kockázata. Ennek ellenére még ma is évente közel tízezer embert kell védőoltásban részesíteni, akik gyaníthatóan veszett állattal érintkeztek. A veszély egyre nagyobb, amióta a kukázó rókák tömegesen megjelentek a főváros külső kerületeiben, de egyre többször látni, hogy az emberek édesgetik magukhoz a vadon élő állatot, érthetetlenül megnövelve ezzel a fertőzés kockázatát. Kriván Bence KEVESEBB VESZETT RÓKA A DUNÁNTÚLON (Magyar Hírlap 1997-04-28) A héten már a Dunántúl jó részén "halkockát" ehetnek a rókák. A kellemetlen szagú, hallisztből készült pasztillákban veszettség elleni szérum van elrejtve. A veszettség az emberre is veszélyes, ha nem is olyan méretekben mint régen, hiszen időben felfedezve, oltással a végső kifejlődés megelőzhető. A központi idegrendszert megtámadó, kellemetlen betegséget a szabadban élő állatok, közülük is a rókák terjesztik leginkább, amelyektől a kutyák is könnyen megkaphatják. Éppen emiatt 1992-ben egy nemzetközileg is korszerűnek ítélt veszettség-megelőzési program kezdődött a Dunántúl mintegy 38 ezer négyzetkilométerén. A szérumot tartalmazó, gyufásdoboz nagyságú pasztillákat repülőgépről szórják szét, méghozzá úgy, hogy a lakott területeket kikerülik velük. A cél az, hogy a rókák megtalálják, megegyék ezeket a csalétkeket, az elrejtett vakcina felszívódjon, és megelőzze a veszettséget. A szakemberek véleménye szerint a többéves program tapasztalatai kedvezőek, mivel a veszett rókák száma nagyságrendekkel csökkent a Dunántúlon. Természetesen mindig akadnak állatok, amelyek nem találják meg a csalétkeket, esetleg már korábban fertőződtek. Ezért a túlságosan barátságos vagy éppen dühödten támadó, nyáladzó rókák simogatásától továbbra is tanácsos tartózkodni. A falvak határában már megjelentek a vörös alapon rókafejet formázó, a mentesítési programot jelző táblák. Az érintett dunántúli körzetekben a csalétkek szétszórására két hetet szántak. Ez idő alatt a legtöbb térségben ebzárlatot rendeltek el, baj ugyan nem történne, ha kutyák fogyasztanák el a csalit, csak ezzel kevesebb jutna a rókáknak. N. A. E. VESZETT RÓKA A XXII. KERÜLETBEN (Magyar Hírlap 1997-05-09) (MTI) Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat XXII. kerületi intézete felhívja a lakosság figyelmét, hogy május 2-án a Brassói út végénél egy elhullott rókatetemet találtak. Feltételezhető, hogy az állat veszettségben múlt ki. Ezért saját érdekükben mindenképpen jelentkezzenek az intézetnél azok, akik a május 2. napján elhullott állatot megfogták vagy hozzáértek. A kerületi intézet címe: XXII., Anna utca 8., telefonja: 226-4629. Munkanapokon jelentkezhetnek ezen a helyen, s szombaton vagy vasárnap pedig a Budapest, V., Markó utca 26. szám alatti központi ügyeleten fogadják a jelentkezőt. A telefon: 111-7817. HEVESI RÓKAINVÁZIÓ (Magyar Hírlap 1997-08-02) Heves megye több településén rókák pusztítják a tyúkokat, a haszonállatokat. A falusiak a rókainvázió okát abban látják, hogy az utóbbi években megtiltották az állatok mérgezett csalétekkel való irtását. A ragadozók elsősorban az Eger környéki települések portáin bukkannak fel, néhol jelentős anyagi kárt okozva, hiszen naponta többtucatnyi tyúknak lába kél. Lapunk tudósítója a hevesi megyeszékhelyhez közeli Andornaktályán személyesen győződhetett meg arról, hogy egy rókahölgy milyen nyugodtan korzózik a falu utcáján: az állat csak kisebb unszolásra tért vissza a határba. Felsőtárkányban is tizedelik a rókák a szárnyasokat és a közelmúltban Kisnánáról jelentettek rókainváziót. A polgármesterek szerint hiba volt megtiltani a mérgezett csalétekkel való irtást. Az ÁNTSZ illetékesétől megtudtuk, hogy a veszettség már nem jelent valós veszélyt, mivel az főként tél végén, tavasz elején jelentkezik; ha eddig elkerülte a településeket, talán már nem üti fel a fejét. Sz. Cs. NE SIMOGASS SZELÍD RÓKÁT! (Magyar Hírlap 1997-08-18) A lap augusztus 2-án Sz. Cs. monogrammal megjelent, "Hevesi rókainvázió" című írásához szeretnék észrevételeket fűzni. 1. A rókák méreggel való szervezett irtását nem a rókák sajnálata, hanem környezetvédelmi szempontok miatt függesztették fel. 2. Elszaporodásuk nem a tyúkokra való veszélyességük miatt jelentős kár - bár ez a látványosabb és könnyebben érthető dolog -, hanem a veszettség járványtanában betöltött szerepük miatt. 3. A rókák helikopterről leszórt csalétekkel való veszettség elleni immunizálását Magyarországon nyugatról keletre haladva fokozatosan végzik - egyszerűen anyagi okok miatt, mert ez nagyon drága, és egyszerre nincs anyagi erő más megoldásra. A nyugati országokban ez már megtörtént, és többek között ez is feltétele az EU-hoz való csatlakozásunknak. 4. A falu utcáján korzózó rókák nem azért teszik ezt, mert elszaporodtak és sokan vannak, hanem azért, mert az a róka minden bizonnyal veszett, és akkor az állat elveszti természetes viselkedését, hogy tartson a lakott területektől, az emberektől. Ilyen esetben fordult elő, hogy a tudatlan óvónéni kihívta az ovis gyerekeket, hogy etessék meg ők is a kis Vukot. Az lett a vége, hogy az óvoda összes gyerekét és az óvónénit is be kellett oltani veszettség ellen. 5. A veszettség nem szezonális betegség. Tavasszal csak azért van valamivel több, mert a párzási időszakban az állatok egymással többet érintkeznek, sérüléseket szenvednek. Veszélye egész évben fennáll. Az állat- és emberorvosok ezrei folyamatosan küzdenek felvilágosító munkájukkal azért, hogy az emberek felfogják, milyen veszélyes, tartsanak tőle, és az óvintézkedéseket ne csak alkalomszerűen tegyék meg.Ezt a betegséget csak megelőzni lehet, gyógyítani nem. Viszont (milyen az ember) egy-egy tragédia után egy darabig vigyáz, aztán óvatossága alább hagy. Ezért szakmailag helytelennek, sőt, veszélyesnek tartom, ha azt írja egy országos napilap, hogy a "veszettség már nem jelent valós veszélyt". Juhászné dr. Pórfy Tünde szakállatorvos, Érd VESZETT RÓKA A XXII. KERÜLETBEN (Magyar Hírlap 1998-03-12) (MTI) Feltételezhetően veszett volt az a róka, amelynek tetemét szerdán találták meg Budapesten, a XXII. kerületi Bartók Béla út 218. számú ingatlan előtt. Kérik azokat, akik az elhullott állatot megfogták, saját érdekükben jelentkezzenek a kerületi tisztiorvosi szolgálatnál (Budapest XXII., Anna u. 8.) munkanapokon 8-tól 16 óráig. A bejelentéseket a 2-264-629 telefonon is várják. Szombaton és vasárnap az ÁNTSZ központi ügyeletén az V. kerületi Markó u. 26. szám alatt vagy a 311-7817 telefonszámon jelentkezhetnek az érintettek. RÓKAHAJTÁS TIHANYBAN (Magyar Hírlap 1998-03-17) (MH) Elszaporodtak a rókák a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban, ráadásul a közelmúltban nem egy veszett állat bukkant fel. Mivel a fokozottan védett tájvédelmi körzetben nem lehet vadászni, azaz csak külön engedéllyel, ezért a nemzeti park igazgatósága a napokban rókahajtást rendelt el. A dolog érdekessége, hogy az akció során egyetlen rókát sem lőttek, sőt még csak nem is láttak. A napokban megkezdték a rókák veszettség elleni beetetését egy olyan immunizáló anyaggal, amit többnyire repülőről szórnak ki a bozótosokba. MACSKÁK MENTETTÉK MEG A KUTYÁKTÓL (Magyar Hírlap 1998-03-31) Sokáig emlékezetes, bár nem túl kellemes kaland főhőse volt nemrégiben Záborszky Béla vegyészmérnök, budapesti vállalkozó. Esztergomból hazatérőben a tatabányai Birka csárdánál leparkolt kocsijával egy kis pihenőre. Hogy megmozgassa tagjait, elsétált a Körtvélyes felé vezető úton, amikor a juhhodály közelében három kóbor kutya támadt rá. A dühödt ebek elől egy szalmabála tetejére kapaszkodott fel, és egy bottal igyekezett távol tartani a nekivadult négylábúakat. A fütykössel való hadonászás nem bizonyult jó módszernek, mert emberünk egyensúlyát vesztve lecsúszott, leszánkázott a szalmabála tetejéről. A kutyák persze még hevesebben támadtak, és a kemény botütések ellenére vádliján és bal karján megmarták, megsebesítették áldozatukat. Hogy az ebek rohama végül is nem végződött tragédiával, az a véletlennek köszönhető. A közeli juhakolból két kergetőző macska vágtatott elő. A kutyák azonnal felfedezték ősi ellenségüket. Egy csapásra megfeledkeztek kétlábú kiszemeltjükről, és vad vágtával a cicák után vetették magukat. Azok a közeli fasorig bírták az iramot, majd végső megoldásként egy cserfa ágai között leltek menedéket. A doromboló mentőangyaloknak köszönhetően a sebesült már háborítatlanul visszasántikálhatott kocsijához. A csárda mellett parkoló autósok részesítették elsősegélyben, ő maga pedig - mint közölte - az első fővárosi kórházig vette útját, hogy mihamarabb beoltsák veszettség ellen. Vajna György TERÍTETT ASZTAL SZÁMUKRA A VÁROS - RÓKÁK KÖLTÖZTEK AZ AVASI LAKÓTELEPRE (Magyar Hírlap 1998-04-02) Elsősorban a lakótelepen élők tehetnek arról, hogy ismét egyre gyakrabban lehet rókákat látni a bérházas övezet környékén - állítja a szakember. Az utcán található hulladék, a rosszul záródó vagy egyszerűen le sem zárt szemetes edények megfelelő táplálék-utánpótlást és ezáltal életteret biztosítanak az egyébként is jó alkalmazkodó képességgel rendelkező vörösbundások számára. A miskolci avasi lakótelepnek már nemcsak a panelházakban élő tízezrek a lakói, hanem az a néhány rókacsalád is, amelyek a város környéki erdőket, csalitosokat, ligeteket az elmúlt évek hidegebb telein hagyták ott, és beköltöztek a fogyasztható hulladékokkal, ételmaradékkal, kisebb rágcsálókkal kecsegtető lakótelep közelébe. Oly-annyira megszokták az ember közelségét, hogy a melegebb évszak közeledtével sem hagyták ott új otthonukat, az avasi kilátó és a temető bozótos, erdős környékét. Ez azt jelenti viszont, hogy rendszeresen megjelennek a lakótelepen is, és egy-egy óvatlan pillanatban az ember szeme elé is kerülhetnek. Ilyenkor aztán a közvélemény is többet foglalkozik az avasi ravaszdikkal. Szerencsére az emberre igazi veszélyt jelentő veszett állatokat mostanában nem láttak a környéken. Az állat-egészségügyi szolgálat szakemberei azért időnként csapdákat állítanak fel (mint tavaly ősszel a Jókai iskolánál), megpróbálják befogni és eredeti életkörnyezetükbe viszszajuttatni az esetleg arra tévedő állatokat. Molnár Attilának, a Miskolci Vadaspark vezetőjének első reakciója az újabb avasi rókák feltűnése hallatán az volt, hogy "hál' istennek". Aztán megmagyarázta örömét: ez azt jelzi, hogy környékünkön ez az állatfaj még nem halt ki. A táguló és az eredeti környezetből egyre nagyobb szeleteket kihasító civilizáció ellen ugyanis kétféleképp védekezik az állatvilág. Egyfelől fogynak bizonyos fajok, már-már a kihalás felé haladnak, mások viszont igyekeznek alkalmazkodni a civilizáció, azaz az ember jelenlétéhez. Utóbbiakhoz tartozik például a feketerigó, amelyből telente, de manapság már egész évben is egyre több található a településeken. Közéjük tartozik a róka is. A szakemberek szinte egyöntetűen azt mondják, hogy nem egyedi az avasi jelenség, hiszen hasonló "gondokkal" küszködik London is. Először ott is nagy volt a riadalom a külső városrészekben, aztán rájöttek az emberek, hogy békésen lehet egymás mellett élni az emberre egyébként veszélytelen rókákkal. Van ennél extrémebb példa is Erdélyben, ahol a barnamedve rendszeresen látogatja az egyes településeket élelemszerző körútján. Különösen a szeméttelepeket kedvelik a barnabundájúak. - Nem arról van szó - hangsúlyozza Molnár Attila -, hogy mostantól meg kell osztanunk lakóterületünket a rókákkal, hanem arról, hogy tudomásul kell vennünk: ennek a helyzetnek valóban mi vagyunk az okozói. Szemetelünk, az ételmaradékokat nem a hulladéktárolóba, hanem a kuka mellé öntjük azzal, hogy jó lesz majd mondjuk a kóbor macskáknak. Nem csoda, ha a terített asztalt Vuk rokonai is megtalálják. A renddel és tisztasággal - azaz, ha nem alakítanánk ki megfelelő életteret a rókáknak - rá tudnánk venni őket, hogy szépen vándoroljanak vissza eredeti otthonukba, az erdőkbe. Az Országgyűlés egyik utolsó döntéseként megalkotta az állatok védelméről szóló jogszabályt, amely kerettörvény, azaz különböző végrehajtási rendeletekkel kell "használhatóvá tenni". Egy biztos, az avasi lakótelepen barangoló róka nem ismeri a jogszabályokat. Vannak persze íratlan szabályok. Ha például túlságosan "barátságos" állattal találkozunk, az gyanús. Minden bizonnyal veszettséget hordoz magában. Az ilyen esetről tájékoztatni kell a hatóságokat. Egyébként a róka nem önmagától lesz veszett, hanem azoktól a kóbor kutyáktól, még inkább macskáktól, amelyeket az ember zavar el a háztól, ahelyett, hogy az állat-egészségügyi állomás segítségét kérné. Megjegyzendő, hogy az állatvédelmi törvény ezeket a helyzeteket is rendezni akarja. Sz. B. VESZETTEK A MÓKUSOK? (Magyar Hírlap 1998-06-11) Nincs kizárva, hogy veszett mókussal találkozzon az ember, ám ennek esélye minimális. A szakember ekként kommentálta azt a hírt, miszerint Pécsett a közelmúltban több mókusharapást kezeltek az orvosok, és csak nehezen volt eldönthető, hogy az állatkák nem juttattak-e valamilyen veszélyes kórt az emberi szervezetbe. Több mókusharapás keltett riadalmat az elmúlt néhány hétben az egyik pécsi parkban. Az emberek etették őket, sőt a szelídebbekkel játszottak is. A játék kissé elfajult, és az ijedt mókusok, védve saját testi épségüket, megharapták játszótársukat. Felvetődött, hogy az állatok veszélyes kórt, veszettséget hordozhatnak magukban. Ezt ugyan nem tudták bizonyítani a tisztiorvosi és állategészségügyi vizsgálatok, hiszen egyetlen veszett mókust sem sikerült elfogni, ám ebben az időszakban több veszett macskát is találtak a parkban. Ez engedett arra következtetni, hogy az eleinte barátságos, majd támadó mókusok veszettek lehetnek. Molnár Attila, a Miskolci Vadaspark vezetője elmondta, hogy a mókus képes kismértékű háziasodásra. Ha megszokja a rendszeres gondoskodást, folyamatosan igényli az ember által adott táplálékot. Mindezek ellenére viszont szükség esetén megvédi magát: ekkor még haraphat is. A szakember szerint csekély az esélye, hogy emberre is veszélyes betegségeket, veszettséget hordozzon magában. Ehhez az kell, hogy a mókus testnedve veszett állat testnedvével találkozzon, azaz a mókust megharapja egy másik állat, például egy macska. Egy ilyen veszett ragadozó harapását a tapasztalatok szerint egyetlen mókus sem élné túl, hiszen sem termete, sem szervezete nem elég ellenálló. Az eddigi gyakorlat azt bizonyítja, hogy a mókusoknak van félnivalójuk az emberektől. Erre példa a miskolctapolcai park, ahol az utóbbi időben mindannyiunk örömére ismét elszaporodtak ezek a kedves állatkák. Sokan azonban befogják és ketrecbe zárják a barátkozó mókusokat, amelyek csak ritkán élik túl a fogságot. Molnár Attila szerint a mókusoktól nem kell félni, de simogatni, etetni sem kell őket. Sz. B. VESZETT RÓKA NAGYTÉTÉNYBEN (Magyar Hírlap 1998-06-19) (MTI) Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat arra kéri azokat, akik megfogták vagy a helyszínre vitték a XXII. kerületben, a 70-es főút Szoborpark melletti szakaszán június 14-én talált - feltehetőleg veszettségben elhullott - rókát, hogy saját érdekükben keressék fel a tisztiorvosi szolgálatot. A munkanapokon 8 és 16 óra között a XXII. kerületi Tisztiorvosi Szolgálat Anna utca 8. szám alatti épületében vagy a 2264-629-os telefonszámon, szombat és vasárnap pedig az ÁNTSZ V. kerületi Markó utca 25. szám alatti központi ügyeletén, illetve a 311-7817-es telefonszámon. REPÜLŐRŐL OLTJÁK A RÓKÁKAT (Magyar Hírlap 1998-07-23) Feltehetően egy-két éven belül a Duna keleti oldalán is "meghonosodik" a veszettség elleni küzdelem repülőgépes oltószeres módszere. Az ügyben illetékes földművelésügyi tárca a dunántúli gyakorlat eredményén felbuzdulva szeretné az ország egész területére kiterjeszteni a veszettség elleni "hadműveletet. Erre volna is igény, hiszen az északi térségben jelenleg csak igen csekély "arzenál" áll a szakemberek rendelkezésére a veszélyes kórokozó visszaszorítására. A veszettségjárvány - főként a hatvanas évektől - elsődlegesen a rókákat veszélyezteti. Szabályos periódusonként, évente két hullámban támad a kór: először a december-január végi párzási időszakban - az ekkori fertőződés tünetei március első dekádjában jelentkeznek -, és szeptember végén, amikor a felnövekvő új rókageneráció helyfoglalási harcait vívja. Háziállatokra a veszettség ott jelent veszélyt, ahol a lakóterület természeti környezettel határos. A róka valóságos lopakodóművész, és könnyen behatol a településekre. Emberre inkább a fertőzött kutyák-macskák jelenthetnek veszélyt. A veszettség ellen a nyugati országban szájon át történő vakcinázással védekeznek. Sajnos, az oltószerezés csak a megye kisebbik, dunántúli részén vált gyakorlattá. A módszer hatékonyságáról szólva a főállatorvos elmondta, hogy a repülőgépről kiszórt hallisztgranulátumos oltóanyagot elfogyasztó rókák csaknem százszázalékos védettséget szereznek. A kiszórást minden októberben elvégzik. Maga az oltóanyag Nyugat-Európából importált, igen drága szer, és a kiszórási akciók is költségesek, de a betegség veszélyes volta indokolttá tenné a vadak oltására biztosított keret kitágítását. A főállatorvos közölte azt is, hogy vizes területekre és lakott helyekre a vakcinát nem szabad kihelyezni, így az említett területeken pillanatnyilag a megelőző injekciós oltás az egyetlen védekezési mód. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium illetékese úgy fogalmazott, hogy mivel a repülőgépes oltószerezés a járványügyi szempontból egységként kezelt Dunántúlon nagyon hatékonynak bizonyult, a minisztérium törekszik arra, hogy néhány éven belül a programot Magyarország egész területére kiterjessze. Sz. B. VESZETT MACSKA A BME PARKJÁBAN (Magyar Hírlap 1998-09-14) Jelentkezzék bármelyik orvosi ügyeletnél az a két kislány, aki szeptember 9. és 12. között egy macskával játszott a Budapesti Műszaki Egyetem parkjában - adta hírül szombaton az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ). Az ÁNTSZ szombaton egy olyan kislányt látott el, aki a kérdéses időpontban kóbor macskával játszott a BME előtti parkban. A kísérő szülő hívta fel a figyelmet a két keresett kislányra is, akik feltehetően a XI. kerületi József Attila Általános Iskola tanulói. Budapesten évente mintegy ötezerre tehető azoknak az eseteknek a száma Budapesten, melyeknél felmerül a veszettség gyanúja - tájékoztatta az MH-t dr. Ütő István, az ÁNTSZ Fővárosi Intézetének járványügyi főosztályvezetője. A tényleges veszettségnek kicsi a valószínűsége, viszont az óriási kockázat miatt minden esetet ki kell vizsgálni. Cs. J. RÓKA FOGTA KUKA (Magyar Narancs 2001/51-52) VADÁLLATOK A FEDÉLZETEN A természetbe történt beavatkozás alapvetően sikerrel járt, csak a következményekkel nem számolt senki: a veszett rókák számát a Dunántúlon jelentősen visszaszorította a repülőgépről kiszórt vakcina, ám emiatt elszaporodtak a természetes ellenség nélkül éldegélő egészséges állatok, és pusztítják az apróvadat. A rókák köztünk járnak, gyakran már a városokban megjelennek, le is telepszenek, mintha tudnák: a jelenleg érvényes szabályozás szerint lakott területen csak külön engedéllyel folytatható vadászati tevékenység. Legutóbb a soproniak szembesültek a problémával, a rókák igencsak otthonosan mozogtak a város egyes kerületeiben. A Városüzemeltetési Kft. illetékesei talán az egyetlen törvényes megoldást találták azzal, hogy fontolóra veszik, altatólövedékes fegyvert vásárolnak a gyepmesternek, aki némi munkakörbővítés után nekifoghat a probléma megoldásának. A rókák urbanizációja nem eseti jelenség: a megyei lápok rendre hírt adnak a városokba látogató, kukákat szétszedő, játszótereken, sőt védett temetőben is szimatoló állatokról. Falun még ennél is jóval nagyobb kalamajkát okoznak, mivel a róka igen hamar képes lerabolni egy-egy falusi portát, legtöbbször büntetlenül. (Van olyan falu, ahol a róka beköltözött a szénapajtába: a három kutyát megfélemlítette, és lakhelyéről indul vadászni. A gazda bánatára nem lehet azonnal lelőni, mivel ez lakott területen csak külön engedéllyel lehetséges.) VESZETTSÉG ELLENI PROGRAM Az úgynevezett rókavakcinációs program 1992-ben indult a Dunántúl nyugati felén, repülőgépről kiszórt oltóanyaggal (a vadászok csak töpörtyűnek nevezik a gyógyító kapszulát tartalmazó, rendkívül büdös, halszagú csalit) kínálták meg a veszettségtől sújtott állományt. Ahogy a tanulmányokból kiolvasható, alapvetően az a cél vezérelte az eljárás kidolgozóit, hogy távol tartsák a halálos betegséget az embertől. Az 1939-ben Lengyelország északi részéről kiindult járvány 1954-re érte el Magyarországot, és 1967-ben "robbant" - néhány év alatt az egész ország fertőzötté vált. (A szakirodalom erdei veszettségnek nevezi a betegségnek ezt a fajtáját, amelyet vadon élő állatok terjesztenek, szemben az urbánus, a háziállatokon kiütő változattal.) A szakembereket valószínűleg az adatok gondolkodtatták el, a nyolcvanas évek elején a veszett állatok huszonöt százaléka került ki a házi kedvencek közül - tíz évvel korábban ugyanez a szám mindössze öt százalék volt. Bár a közvélemény általában a kutyákat hozza össze a veszettséggel, Magyarországon az ebeket már a harmincas évek végétőI kötelező beoltani, így a macskák léptek elő a közvetítő veszélyforrássá. A programnak tehát az volt a lényege, hogy megakadályozzák a kór közelebb kerülését az emberhez. Az adatok azt mutatják, hogy bevált az eljárás, néhány év alatt töredékére esett vissza a Dunántúlon a vadon élő veszett állatok száma. Csak éppen azóta a Nyugat-Dunántúlon a vadászok (sok esetben pedig a falusiak) rémálma lett a róka. Az úgynevezett apróvadas (nyúl, fácán, őz) területeken az elszaporodott állatok igen komolyan megtizedelték az állományt. Az Alföldön, ahol a vadásztársaságok fő megélhetését jelenti az apróvad, szintén megkezdődött a vakcina szórása - nem véletlen, hogy a hírek szerint ebben a térségben szó szerint élethalálharc folyik a rókák és a vadászok között. A veszettség, bármilyen furcsa, kordában tartotta a rókapopulációt. A betegség visszaszorítása miatt viszont jelentősen elszaporodott az állomány, számuk nagyobb, mint amennyit az adott terület eltartani képes, ezért egyre inkább a lakott területek felé veszik az irányt, pedig az alapvetően roppant óvatos állat korábban tartott az embertől. Ma viszont már jól alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez: az egyik dunántúli vadászterületen felfigyeltek arra, hogy az élelemszűkében lévő rókák rákaptak az őzgidákra, noha elvileg pockon - ezt viszont a mezőgazdasági termelők irtják meglehetősen jó hatásfokkal -, rágcsálókon, apróvadakon, bogarakon, dögön és egyebeken kellene tengődniük. LŐJ A RÓKÁRA! A róka egyébként szabadon lőhető, feltéve, ha háromszázméterre elhagyja a lakott területet, és megvárja a vadászt. Mivel éjszakai ragadozó, szürkületkor jelenik meg, a sötétség leple alatt mozog, és hajnalra eltűnik. Igen rejtett életet él, óvatos, intelligens állat, egyedül a január-februári párzási periódusban, az úgynevezett koslatási időben "figyelmetlenebb". A vadászok szerint teljesen fölösleges volt a rókavakcina-program, az emberek ugyanis roppant tartózkodóak, inkább őket értesítik, mint hogy a gyanús állathoz nyúlnának. A veszettségtől való félelem szinte mindenkit visszatartott, ráadásul az elmúlt években jelentősen csökkent a rókaprém ára, a kikészítés ugyanannyiba kerül, mint amennyiért később el lehet adni. Ekkora kockázattal senki nem vágott bele. Most, jobb híján, a vadászoknak kellene rendet teremteniük a túlszaporodott rókák között, de mindez csupán szélmalomharc. Egy-egy elejtett példányért 75 sörétes lőszer jár (amiből húsz forint egy darab), de a hivatásosok számára a terület vadállománya amúgy is rengeteg feladatot jelent. Mindez pluszmunka. A rókaprém ára alacsony, emiatt legtöbbször meg sem nyúzzák a lelőtt állatot. A hetvenes évek közepén még egy közepes havi fizetéssel ért fel a jó minőségő szőrme, manapság egyáltalán nem tartozik a kurrens cikkek közé. Akkoriban igyekeztek sörétes puskával leteríteni a rókákat, hogy kisebb kár essen az értékes bundában. Ma már mindennel tüzelnek rájuk, golyóssal, nagy kaliberű vadászfegyverrel. "Mindegy mivel, csak eltaláljuk!" - fogalmazott az egyik vadász. FÜSTÖLÉS, MÉREG, TACSKÓ A puskás türelemjáték mellett nem túl sok megoldás kínálkozik a róka elpusztítására. A föld alatti járatokban élő állat ellen kotorékebek vethetők be, ám a vadászok nem kedvelik túlságosan a módszert. (Bár újabban a megnövekedett számú állomány egy része a kazlakba is beköltözött.) Az igazi rókavárak ugyanis több generációt kiszolgáltak már, valóságos labirintus épült ki a föld alatt. Ide kell leengedni a tacskókat, terriereket, de senki sem kockáztatja szívesen kedvence életét, mivel gyakran megesik, hogy a harc hevében beomlik egy-egy járat, és ilyenkor indulhat a mentőakció: hogyan ássuk ki Morzsit? Még rosszabb a helyzet, ha a rókavár egyik felében borz is él: a rendkívül erős harapású, megkerülhetetlen állat hamar elintézi a kotorékebeket. Alternatív megoldásként a hetvenes években foszgéngyertyát alkalmaztak: a füst megfojtotta - vagy elűzte - a járatban rejtőző rókát és kicsinyeit. A módszert 1987-ben betiltották, tavalytól külön engedéllyel ismét alkalmazható a nem éppen állatbarát megoldás, amit maguk a vadászok sem tartanak sportszerűnek. Marad még a más országokban sikerrel alkalmazott méreg, de ennek a használata Magyarországon tilos. Más kérdés, hogy például a falvakban nem szórakoznak sokat a szárnyasokra rákapott rókával - még akkor sem, ha ezzel jócskán megsértik a vad- és állatvédelmi törvényt. Az egyik, Szombathelyhez közeli falu gazdálkodója elmondta: három ellopott tyúk után unta meg a szabad rablást, és maga cselekedett a szabályok miatt tehetetlen vadász helyett. Az eredmény: egy csapda fogta és egy agyonvágott róka, az utóbbit a kutyák szorították sarokba. Egyébként a portákon a jó házőrző az egyetlen biztos megoldás, a területét védő eb - függetlenül a fajtájától - nagy valószínűséggel távol tartja a rókát. ÚJABB KÓR A vadászok megfigyelték, hogy a veszettségre immunis rókákat újabb betegség kezdi tizedelni. Már tavaly észrevették, hogy szinte mindegyik elejtett példány rühes. Az élősködő atka "ténykedése" következtében az állat szőre kihullik, a védtelenné vált róka pedig elpusztul a hidegtől. A rühesség a háziállatokra is veszélyes. Különösen a párzási időszak után terjed a betegség, ekkor az állatok nagyobb területeket bejárnak, idegen példányokkal találkoznak. Mindez sokakat arról győzött meg, hogy a természet valahogy igyekszik kiegyenlíteni az emberi beavatkozást és visszaállítani a rendet. A vadat féltő szakemberek szerint előbb-utóbb amúgy is át kell gondolni a 150 százalékos sikert hozó rókavakcinációs programot. Török Tibor ISMÉT FENYEGET MAGYARORSZÁGON A VESZETTSÉG (Magyar Hírlap 2002-11-02) Egyre kevesebb kutyát oltatnak be - Ritkán, de az embereket is veszélyezteti a halálos kór Noha az utóbbi években csökkent a veszett rókák száma, félő, hogy a jövőben ismét terjed a halálos kór. A szükségesnél kevesebb pénz ,jut ugyanis a védekezésre, és nagy veszélyi jelent, hogy egyre kevesebb kutyát oltatnak be veszettség ellen. A Baranya megyei Pellérden napok óta ebzárlat van érvényben. Az ok: veszett rókát találtak a kornyéken. Mivel a halálos kórt minden melegvérű emlős meglophatja, az állat-egészségügyi hatóságok ilyen esetben rendkívül szigorúan lépnek fel. A tetemet elégetik, és a vele feltehetően érintkező kóbor állatokat hetekig karanténban, megfigyeIés alatt tartják, sőt ha szükséges, elpusztítják. Noha szerencsére rendkívül ritkán, de a veszettség az embereket is fenyegeti. A megbetegedések száma az utóbbi időben csökkenő tendenciát mutat: míg 2000-ben 314-et, tavaly már csak kétszázat, idén az első félévben eddig valamivel több mint hetven megbetegedést regisztráltak a hatóságok - tudtuk meg Dénes Jenőtől, a földművelésügyitárca (FVM) állat-egészségügyi főosztályának munkatársától. A kedvező tendencia minden bizonnyal a repülőgépes védekezésnek köszönhető. A levegőből éppen ezekben a hetekben a Dunántúlon és a Duna-Tisza közén 3-4 centiméter átmérőjű, vakcinát tartalmazó halliszt labdacsokat szórnak szét, amelyek elfogyasztásával a kórt leginkább terjesztő rókák immúnissá válnak. Hogy a rókák helyett ne a kutyák falják fel a csalétket, gyakran a védekezés idejére is ebzárlatot hirdetnek. A veszettség megelőzésére évek óta megközelítőleg 300 millió forintot fordít az FVM, noha háromszor ennyire - Dénes Jenő szerint 900 millió forintra - lenne szükség. A jelenlegi forrásokból (jövőre is 300 milliót tartalmaz az előirányzat) csak az ország területének kevesebb mint a felén, negyven ezer négyzetkilométeren védekezhetnek. Évente kétszer a Dunántúlon, egyszer a Duna-Tisza közén. Az ország keleti és északi körzeteiben viszont egyetlen ilyen akcióra sem futja. Nem véletlen, hogy míg a Dunántúlon csökken, a Tiszántúlon nő a veszett rókák (és ritkábban kutyák, macskák) száma. Szakértők szerint a védekezési kiadások elégtelensége mellett más, súlyosabb veszély is fenyeget. Csökken a veszettség ellen beoltott ebek száma: míg 2000- ben 1.552.949, 2001-ben csak 1.515.009 kutyát vittek el állatorvoshoz. Egyre több emellett a kóbor, nagyrészt beoltatlan kutya, amelyek a rókákhoz hasonlóan könnyen a veszettség terjesztői lehetnek. Segíthetne a helyzeten, ha bevezetnék a szakemberek által régóta sürgetett, de évek óta halogatott regisztrációs rendszert. Ehhez minden kutyát egy fájdalom nélkül beültethető csippel kellene ellátni. A számítógépes nyilvántartás révén az elkóborolt példányokat is könnyen azonosíthatnák, s nem csak gazdáikról, hanem oltásuk meglétéről is tájékozódhatnának a hatóságok. Szilágyi A. János AZ EMBERRE KEVÉSBÉ VESZÉLYES (Magyar Hírlap 2002-11-02) Magyarországon utoljára három éve követelt emberéletet ez az állatokról terjedő betegség. Feltehetően dögkútból származó veszett állat húsát fogyasztották az áldozatok. Ha időben felfedezik a bajt, megfelelő terápiával jó az esélye a gyógyulásnak. Egy bizonyos idő elteltével viszont - mivel az emberi szervezet védtelen a veszettség vírusával szemben - nincs remény a felépülésre. Ezen a héten egyébként az ÁNTSZ Fővárosi Intézete által működtetett 3172-111-es számon hívható Telefondoktor éppen az állategészségügyi-higiéniás ismeretekkel foglalkozik. MEGVESZETT A DENEVÉRTŐL (Blikk 2002-11-21) DUNDEE - Denevér harapásától kapott veszettséget egy skót kutató. Száz év óta ez az első eset Angliában, hogy az ország területén valaki veszettséggel fertőződött meg. Az áldozat David McRea, egy denevérkolónia megfigyelésével foglalkozott a skóciai Angusban. Bár az esetről részletes tájékoztatást nem adtak ki, annyit azért tudni lehet, hogy McRea-t legalább egyszer megharapta az egyik állat, a tünetek pedig pár héttel később jelentkeztek. A kutatót jelenleg a dundee-i Ninewells kórház elkülönített osztályán ápolják, állapota orvosai szerint nagyon súlyos. - A veszettség sajnos halálos betegség, jelenleg nem ismerünk hatékony gyógymódot - vallotta be tehetetlenségüket dr. Dilip Nathwani, a kutató kezelőorvosa. Az orvosok szerint a tünetek alapján McRea-t az európai denevér Lyssa-vírusa fertőzte meg. Valószínűleg lassú, kegyetlen halál vár rá. K. Á. MEGHALT A DENEVÉRVÉDŐ (Blikk 2002-11-26) LONDON - Veszettségben meghalt az a brit természettudós, akit néhány hónappal ezelőtt megharapott egy fertőzött denevér. Az 56 éves állatvédő és kutató 15 éve dolgozott a denevérekkel, és a veszettségnek egy igen ritka vírusa végzett vele. VESZETT MARHÁBÓL ETTEK DERECSKÉN (http://www.index.hu 2003-02-01) Veszett marhahús került a Hajdú-Bihar megyei Derecskén több háztartásába, ezért 26 embert kellett veszettség ellen beoltani. A Népszabadság információi szerint azt a berettyóújfalui tehenészetet, ahonnan a beteg állat származott, 90 napos megfigyelési zárlat alá helyezték. A körzeti állatorvos ugyan kényszervágást rendelt el a marhán, a vágóhídon viszont ahelyett, hogy kidobták volna a tetemet egy ott dolgozó tovább adta egy hentesnek, aki értékesítette is a fertőzött húst. A vágóhíd dolgozója eladta a gerincet Az orvos kezdetben máj- és idegrendszeri problémára gyanakodott, de a vizsgálatra küldött agyvelőmintából kiderült, hogy veszettséggel fertőződött az állat. A rendőrség eljárást indított foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt a vágóhíd dolgozója ellen. A múlt héten állatorvosi ajánlásra a derecskei vágóhídra kényszervágásra szállítottak egy négy-öt éves tehenet egy berettyóújfalui gazda tehenészetéből. A kényszervágást az állatorvos azért rendelte el, mert az állat betegnek tűnt. A levágott állat agyvelejéből vett minta alapján megállapították, hogy a tehén veszett volt, és amikor a tetemet e hét elején el akarták szállítani a vágóhídról megsemmisítésre, kiderült: a gerinc egy része hiányzik. Cs. Varga László, a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás vezetője a Népszabadságnak elmondta: az intézmény 90 napos megfigyelési zárlatot rendelt el az érintett berettyóújfalui tehenészetben annak kiderítésére, hogy a többi állat megbetegedhetett-e. Egy család evett a húsból A szabálytalanul eljáró hentes a vizsgálatok szerint a tetemből mintegy 30 kiló húst vágott ki, amelyből csaknem 22 kiló már előkerült. Az eddigi adatok szerint a fertőzött húsból - a húst továbbadó hentesen kívül - mindössze egy család főzött. Az igazgató közölte: nem lát semmi rendkívülit a történtekben azon kívül, hogy a vágóhíd egyik dolgozója szabálytalanul továbbadta a fertőzött húst. Mint mondta, a szarvasmarhák esetében a veszettség, ha nem is gyakran, de előfordul. Arra a kérdésre, hogy miképpen szűrik ki a beteg állatokat, Cs. Varga László azt válaszolta: az illetékes állatorvos javaslatára végeznek vizsgálatokat vagy rendelnek el kényszervágást. A VESZETTSÉG TÜNETEI (Magyar Hírlap 2003-08-25) RÓKA: szokatlan szelídség, váratlan agresszivitás KUTYA: emészthetetlen tárgyak (kő, kavics, fadarab) lenyelése, tompultság MACSKA: rendszerint dühöngő magatartás (arcra támadás) SZARVASMARHA: éberség, fokozott nemi ingerlékenység JUH: folytonos bégetés, inkordinált mozgás SERTÉS: rekedt röfögés, kifejezetten agresszív viselkedés LÓ: idegen tárgyak elfogyasztása, bénulásos tünetek