MAGYAR SZERENCSEJÁTÉK-KALENDÁRIUM  (Magyar Nemzet 2000-05-29)

"Isten áldd meg a magyart, jókedvvel, bőséggel" 
7 szerencsejáték-típus 35 mérföldköve

1. A kb. 1022-ben íródott Szent István törvényei szigorúan tiltották az akkor
népszerű dobókockák, sorsvetők használatát.

2. Könyves Kálmán királyunk kb. 1105-ben megjelent törvényei megengedően
nyilatkoztak a dobókockákról, sorsvetőkről, és az ezeket is használó jósnőket
felmentették a kor rágalmai alól: "Boszorkányok pedig nincsenek"

3. 1279-ben a Budán zsinatoló főpapság az egyre népszerűbbé váló
szerencsejátékok visszaszorítására kimondta, hogy papi emberek ne merészeljenek
kockajátékot játszani ("Clerini ad aleas et taxillos non ludunt").

4. 1364-ben Anjou I. (Nagy) Lajos királyunktól litvániai hadjárata során
barátja, IV. Vilmos, Flandria uralkodója 660 aranyat nyert el kockajátékon. 

5. 1476. december 26-án Mátyás király az aragóniai Beatrix nápolyi
királykisasszonnyal házasságot kötött, vele a reneszánsz művészetek,
tudományok, királyi szerencsejátékok is beköltöztek a budai királyi udvarba.
Mátyás király ügyes, okos, szerencsés játékosként gyakran hívta ki kockajátékra
a főurakat, akikkel általában addig játszott, amíg a nyeresége el nem érte a
zsoldos hadseregének a "fekete seregnek" a költségvetéséből aktuálisan hiányzó
összeget, de volt, hogy egy éjszaka alatt összesen 10.000 aranyat nyert.

6. 1620-tól már a magyar városok hatóságai által ellenőrzött sorsjátékoknak
is vannak nyomai. Az akkor már több mint 110 ünnepnap mindegyikének voltak
szerencsejátékai, de helyi ünnepeken, búcsúk vásárok alkalmával is szerveztek
pénz- vagy tárgynyereményt kínáló tombolákat

7. Az olasz, porosz, francia, spanyol, bajor változatokhoz hasonlóan
Magyarország területén is az 5/90-es paraméterekkel vezették be az első lottót.
A budai Batthyány téren tartották meg az első lottó sorsolását, az
Osztrák-Magyar Monarchia közös lottójának részeként, Mária Terézia
engedélyével, 1770 szeptemberében.

8. A lottójáték hatalmas népszerűsége miatt 1787-ben II. József uralkodó
királyi fennhatóság alá vette annak irányítását és ellenőrzését.

9. 1813-ban I. Ferenc kiadta a 36 cikkelyből álló lottótörvényt, amely
szabályozta a lottó szervezését és megjátszási módszerét a birodalomban.

10. 1827-ben gróf Széchenyi István meghonosította a lóversenyt Magyarországon,
és ezzel együtt elindult a magyar lóversenyfogadás is.

11. A kiegyezést követően, 1868-ban a XV. törvény szerint létrejött a Magyar
Királyi Lottótársaság, és ezzel Magyarországon monopólium lett a sorsjáték.

12. 1878-tól több mint ezer magánsorsjátékra adtak ki engedélyt, de csak
jótékonysági vagy közművelődési célúra.

13. Az első piackutatás szerint 1889-ben egy magyar átlagosan 21 krajcár
téttel játszott, és a nyertes átlagosan 11,03 forintot nyert. A játékosoknak a
9 százaléka nyert.

14. 1897. november 11-12-én tartották az első magyar királyi osztálysorsjáték
sorsolását, amely játéktípus ötven évre kiszorította a lottót.

15. A második világháború után az országok újjáépítését szolgáló jótékony
játékoknál is népszerűbbek lettek a sportfogadási játékok. A Nyugat-Európában
nagy népszerűségnek örvendő totójátékot 1947. október 19-én indították el
Magyarországon.

16. 1952. augusztus 31-én került a fogadók kezébe a góltotószelvény. Ez a
góltotójáték 22 fogadási hetet élt meg. Ötven év alatt még három további
góltotó-játéktípus kínált 1-25 ezer fogadónak totómérkőzéseire külön nyerési
lehetőségét.

17. 1956. december 29-én született a kormányzati javaslat az országos
lottójáték bevezetésének előkészítésére. Az 1956-os magyarországi politikai
változások után a lottó gazdasági, politikai szempontból is hasznos volt a
kormányzat számára

18. Az első lottószámsorsolást Budapesten 1957. március 7-én, csütörtök este
fél hatkor tartották a MEDOSZ Kultúrházban, amikor is a 16, 61, 71, 77, 89
számokat sorsolták ki.

19. 1957. április 11-én, a 6. sorsolásra született meg az 5/90 lottóban az
első telitalálatos, 855.000 forintot érő nyeremény, a 6 gyermekes özv. Ring
Sándorné gyermekei közül négynek a korát (23, 26, 33, 37) és saját életkorának
(66) számát játszotta meg.

20. 1967. december 2-án került magyarok kezébe a borítékos sorsjegy, amivel
szinte minden évben minden magyar játékos 1-2-szer nyert.

21. A kaszinóipar újjáéledésére 1981-ben került sor, amikor megnyitották a
Hilton szálló 6. emeletén, a középkori budai Vár szívében a "Hilton kaszinót".
1992-95-ben további kaszinókat nyitottak meg Székesfehérváron, Nyíregyházán,
Budapesten, Debrecenben, Pécsett, Győrött, Hévízen, Sopronban, Kecskeméten,
Szentendrén.

22. 1988. október 29-én, szombaton tartották a 6/45-ös lottó első sorsolását,
amire 10.578.331 szelvény érkezett be, és az egyetlen 5+1 találatra
13.540.264 Ft nyeremény jutott, ami minden addigi lottó-nyereményösszeget
meghaladott, bár a kihúzott 3, 16, 24, 26, 36, 40 + 27-es számokkal telitalálat
nem volt.

23. Megjelent 1989. június 1-jétől a havi egy televíziós sorsolásra épülő
passzív számsorsolás, a Bongó, amely 4 éven keresztül 48 adásával 2-7 millió
játékos, néző többlépcsős szórakozását szolgálta. A Bongó játékot 1993.
november 6-ától a szintén passzív számsorsjáték a Joker váltotta fel.

24. 1991. január 1-jéig a magyar szerencsejáték-iparág a Sportfogadás és
Lottóigazgatóság által kontrollálva működött, mint az Országos Takarékpénztár
része. Ettől a naptól kezdve a Szerencsejáték Rt. mint az előző intézmény
jogutódja működik tovább.

25. 1991-ben létrejött az engedélyező hatóság Magyarországon, a Szerencsejáték
Felügyelet, amely az 1991-es szerencsejáték-törvény alkalmazásával felügyelte a
liberalizáltabbá váló piacot. Egy év alatt több mint 30 vállalkozás több mint
50 sorsjátékot indított el az országban.

26. 1991. július 12-én az Országgyűlés elfogadta a szerencsejáték-törvényt.

27. A Szerencsejáték Rt. 1991. szeptember 20-án meghirdetett világtenderének
nemcsak az automata adatfeldolgozás volt a célja, hanem egy biztonságos
fogadási rendszer megalkotása is, amelyet a svéd EssNet nyert meg.

28. Az új rendszer off-line része 1993. november 1-jétől, míg az on-line
terminálok 1993. december 6-tól szolgálják ki a magyar szerencsejátékosokat

29. 1995 decemberében a Sz Rt Telemázli néven új típusú kaparós
sorsjegyjátékkal jelent meg a magyar piacon. Nemcsak a sorsjegy maga
tartalmazza a szokásos módon a nyerési esélyt, de még egy tv-show-ban való
részvétel esélyét is kínálja A tv-show-beli részvételi esélyt nyerők közül
egy-egy játékossorsolással néhányan további pénznyereményeket kaphatnak.

30. 1996. március 18-án Magyarországon is beindult az 1992-ben Expo-lottónak
tervezett napi bukmékeri számsorsjáték a 10/20/80-as Kenó. 

31. 1996. július 1-jén a tv-show-beli játékok és az azokbeli halmozódott
főnyeremény révén 75.300.000 forintnál is nagyobb összeget nyerhettek.

32. 1997. január 6-ától a legismertebb szerencsejátékok (totó, góttotó, 5/90
és 6/45 lottó, joker) már telefonon keresztül is megjátszhatók 1998-tól
interneten keresztül is lehet fogadni, és a telefonon, szerencsekártyával,
interneten megjátszható játékok köre folyamatosan bővül.

33. 1997 októberében a szerencsejáték-törvény módosítása lehetőséget
biztosított az angol típusú, bukmékeri sportfogadások sikeres meghonosítására,
minek eredményeképpen 1997. november 24-én elindult a tippmix sportfogadás.

34. 1999. október 11-én megjelent Skandináv lottó néven, szerdai, dupla
sorsolással 7/35-ös paraméterű on-line lottó.

35. Az 1999. szeptember 18-i 5/90-es lottósorsolás szolgáltatta a magyar
szerencsejátékok eddigi legnagyobb nyereményét Egy játékos 1.059.498.762
forintot nyert.

Pállfy László