LOVAK ÉS KEREKEK (Rádió- és televízióújság 1989/34) Amióta a ló mellé a kereket is feltalálták, mindig hajtottak fogatot az emberek. Mi több - sportszerűen. Még jóval az idők hajnala előtt történt, hogy Oinomaosznak, Elisz királyának megjövendölték: veje lesz a gyilkosa. A jó királynak ez nemigen lehetett ínyére, mert azt gondolta: inkább én téged, mint te engem. Így hát azzal igyekezett megakadályozni szemrevaló leányának, Hippodameiának házasságát, hogy kérőit kocsiversenyre kényszerítette. Mürtilosz, a király kocsisa a rajtnál előre engedte a kérőket, aztán rájuk hajtott, a király pedig - zutty! - beléjük vágta a lándzsáját. Kedves király. Így elszórakozott vagy tizenhárom alkalommal, tizennegyedikre aztán ráfázott. Jött Lidiából a jóvágású Pelopsz, és megbundázta az ügyet a kocsissal. Azt ígérte Mürtilosznak, hogy ha győzelemre segíti, majd ő is részesülhet Hippodameia kegyeiből. Kedves vőlegény. Mürtilosz mindenesetre kötélnek állt. Kiszedte Oinomaosz kocsijából a kerékszeget, és viaszt tett a helyébe. Vágta közben a kocsi - láss csodát! - szétesett, és a megbokrosodott lovak halálra taposták a huncut királyt. Tetszik kérdezni, mi ebben a sportszerű? Türelem, most jön. Pelopsz e siker örömére megalapította az olimpiai játékokat. Hogy Mürtilosz hozzájutott-e a kialkudott bónihoz - örök rejtély. AZ ÓKORI OLIMPIÁK TÖRTÉNETÉBŐL (Népszabadság 1992-07-25) Hányadik Évszám olimpia Kr. e. Esemémy ---------------------------------------------------------------- 1. 776 Az első feljegyzett olimpia. A versenyfutás győztese: Koroibos. 7. 753 Először adtak át koszorút a győzteseknek. A stafionfutást Daiklesz nyeri. 14. 724 Először bővítik a versenyt, az új szám a diauloszfutás. 15. 720 Bevezetik a hosszútávfutást. Először futnak a versenyzők mezítelenül. 18. 708 Első ízben rendeznek bírkózást és pentatlont. 21. 696 Athén első győzelme. 23. 688 Az első ökölviadal a játékok történetében. 25. 680 Megkezdődnek a kocsiversenyek. 33. 648 Először rendeznek lóversenyt és pankrationt. 74. 484 Afrika első győzelme. 78. 468 A versenynapok számát az ünnepségekkel együtt ötre emelik. 95. 400 A hellén bírák számát kilencre emelik. 98. 388 Eupoloszra, az ökölvívás győztesére és ellenfeleire rábizonyították, hogy összejátszottak. Pénzbírságra ítélik őket. 211. 67 Nero parancsára az olimpiát két évvel később tartják és csak ebben az évben rendeznek zenei versenyt. 212. 69 A stadionfutásban előfutamokat rendszeresítenek. 233. 153 Herodes Atticus vízvezetéket építtet Olümpiában. 293. 393 I. Theodosius végleg megszünteti az olimpiai játékokat. AZ ÓKORI OLIMPIÁKON BEVEZETETT VERSENYSZÁMOK (HVG 2000-09-02) Év (az olimpia feltételezett Sportág sorszáma) -------------------------------------------------------- i. e. 776 (1.) stadionfutás i. e. 724 (14.) diaulosz (kettős stadionfutás) i. e. 720 (15.) dolikhosz (hosszútávfutás) i. e. 708 (18.) pentatlon és birkózás i. e. 688 (23.) ökölvívás i. e. 680 (25.) négyesfogatok versenye i. e. 648 (33.) pankration és lóverseny i. e. 632 (37.) gyerekek stadionfutása és birkózása i. e. 628 (38.) gyerekek pentatlonversenye i. e. 616 (41.) gyerekek ökölvívása i. e. 520 (65.) fegyveres futás i. e. 500 (70.) kettős öszvérfogatok kocsiversenye i. e. 496 (71.) lóverseny kancákkal i. e. 408 (93.) kettős lófogatok kocsiversenye i. e. 396 (96.) kikiáltók és trombitások versenye i. e. 384 (99.) négyes csikófogatok kocsiversenye i. e. 264 (129.) kettős csikófogatok kocsiversenye i. e. 256 (131.) lóverseny csikókkal i. e. 200 (145.) gyerekek pankrationja Forrás: Keresztélyi József: Kis olimpiatörténet RÉSZTVEVŐK AZ ÚJKORI NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOKON (HVG 2000-09-02) (Vasárnapi Hírek 2000-10-08) Sorszám Év Helyszín Verseny- Orszá- Sport- Verseny- zők gok ágak számok ------------------------------------------------------------ I. 1896 Athén 245 14 9 43 II. 1900 Párizs 1.078 19 17 86 III. 1904 St. Louis 687 13 14 89 IV. 1908 London 2.035 22 20 107 V. 1912 Stockholm 2.437 28 13 102 VI.* 1916 (Berlin) VII. 1920 Antwerpen 2.607 29 19 152 VIII. 1924 Párizs 3.072 44 17 126 IX. 1928 Amszterdam 2.884 46 14 109 X. 1932 Los Angeles 1.333 37 14 117 XI. 1936 Berlin 3.936 49 19 129 XII.** 1940 (Tokió, Helsinki) XIII.** 1944 (London) XIV. 1948 London 4.092 59 17 136 XV. 1952 Helsinki 5.429 69 17 149 XVI. 1956 Melbourne, 3.178 67 16 145 Stockholm*** 159 29 1 6 XVII. 1960 Róma 5.313 83 17 150 XVIII. 1964 Tokió 5.133 93 19 163 XIX. 1968 Mexikóváros 5.498 112 18 172 XX. 1972 München 7.121 121 21 195 XXI. 1976 Montreal 6.043 92 21 198 XXII. 1980 Moszkva 5.283 80 21 204 XXIII. 1984 Los Angeles 6.802 140 21 221 XXIV. 1988 Szöul 8.473 159 23 237 XXV. 1992 Barcelona 9.368 169 25 257 XXVI. 1996 Atlanta 10.332 197 26 271 XXVII. 2000 Sydney 11.035 199 28 300 * Az első világháború miatt elmaradt. ** A második világháború miatt elmaradt. *** A lovakra vonatkozó szigorú ausztrál beutazási szabályok miatt az olimpiai lovasversenyeket Stockholmban tartották. Forrás: NOB, MOB AZ OLIMPIAI ÉREMTÁBLÁZAT ELSŐ TÍZ HELYEZETTJE, 1898-1996 (Vasárnapi Hírek 2000-09-17) arany ezüst bronz 1. Egyesült Államok 820 612 527 2. Szovjetunió 388 318 303 3. Nagy-Britannia 173 222 219 4. Franciaország 158 156 190 5. Olaszország 158 129 140 6. NDK 152 128 127 7. Magyarország 141 125 152 8. Svédország 136 148 168 9. Finnország 98 79 113 10. Japán 90 90 95 OLIMPIAI ZÁSZLÓVIVŐINK (Vasárnapi Hírek 2000-09-17) 1908 London Mudin István 1912 Stockholm Rittich Jenő 1924 Párizs Toldi Sándor 1928 Amszterdam Egri Kálmán 1932 Los Angeles Bácsalmási Péter 1938 Berlin Bácsalmási Péter 1948 London Németh Imre 1952 Helsinki Németh Imre 1958 Melbourne Csermák József 1980 Róma Simon János 1964 Tokió Kulcsár Gergely 1968 Mexikóváros Kulcsár Gergely 1872 München Kulcsár Gergely 1978 Montreal Kamuti Jenő dr. 1980 Moszkva ifj. Szívós István 1988 Szöul Vaskúti István 1992 Barcelona Komáromi Tibor 1996 Atlanta Szabó Bence 2000 Sydney Kőbán Rita OLIMPIA TÖRTÉNELEM (Computer Panoráma 2000/10) Sydneyben szeptember 15-én felgyullad az olimpiai láng, és megkezdődnek a XXVII. Olimpiai Játékok küzdelmei. Ez azt jelenti, hogy előtte rendeztek már huszonhatot - gondolhatnánk. Ám ez így nem pontos, ugyanis valójában csak huszonháromra került sor, hiszen 1916-ban (Berlinben) az első világháború, ezt követően 1940-ben (Tokióban) és 1944-ben (Londonban) a második világháború miatt - a számozási sorrend meghagyása ellenére - elmaradtak az ötkarikás küzdelmek. A megrendezett huszonhárom nyári olimpia azonban így is számtalan érdekességgel szolgált, amelyekből most amúgy kedvcsinálónak - ám természetesen a teljesség igénye nélkül - átnyújtunk egy csokorra valót. 1896-tól 1996-ig, azaz Athéntól Atlantáig Athén - 1896 Résztvevő nemzetek 14 Résztvevő sportolók 245 Magyar aranyérmek 2 I. György király nyitotta meg a játékokat, amelyen tizennégy országból kétszáznegyvenöt versenyző vett részt, negyvenhárom versenyszámban. A legelső számként a százméteres síkfutás első előfutamában 1-es rajtszámmal indult a magyar Szokolyi Alajos. Némi megengedhető elfogultsággal elmondhatjuk tehát, hogy magyar vonatkozással kezdődtek az újkori olimpiai játékok. Az első újkori olimpiai bajnokságot hármasugrásban a huszonhét éves amerikai James Connolly nyerte. Az úszóküzdelmekre a Zea-öböl tizenhárom fokos vizében került sor, ahol Hajós Alfréd nyerte a száz- és az ezerkétszáz méteres gyorsúszást is. A dermesztő vízből úgy kellett a hosszabb táv után kisegíteni a kékre-zöldre vált sportembert. Később fagyos élményéről azt mondta: a győzni akarás még túlélési ösztönénél is erősebbnek bizonyult. A német Karl Schumannt nevezhetjük a sport athéni polihisztorának: tornában és birkózásban bajnok lett, súlyemelésben harmadik, súlylökésben negyedik. A vendéglátók szemében az igazi hőssé persze honfitársuk, Szpiridon Luisz, a huszonnégy éves birkapásztor magasztosult. A maratoni futás fölényes győztesét - hét percet vert a mezőnyre - a stadionban százezer néző ünnepelte. Párizs - 1900 Résztvevő nemzetek 19 Résztvevő sportolók 1078 Magyar aranyérmek 1 A francia főváros olimpiáját száz év múltán sem képes megszépíteni a jótékony feledékenységre hajlamos idő. Ennél gyengébben szervezett játékokhoz aligha találunk hasonlót. A zavarok legfőbb oka az volt, hogy ebben az évben rendezték ugyanott a világkiállítást - az olimpiai eseményeket ennek rendelték alá -, és a májustól októberig nyúló programnak még a nevében sem említették az olimpia szót. Az események szétszórtan, követhetetlenül zajlottak le, egyetlen pozitívumnak talán az tekinthető, hogy míg Athénban a nők nem vehettek részt a versenyeken, itt már polgárjogot nyertek a gyengébb nem képviselői (teniszben, golfban és vitorlázásban huszonegy hölgy vett részt). Egyetlen aranyérmünket a sokoldalú Bauer Rudolf szerezte diszkoszvetésben 36,04 m-es eredménnyel. St. Louis - 1904 Résztvevő nemzetek 13 Résztvevő sportolók 687 Magyar aranyérmek 2 Hiába idézett elő oly sok fejfájást a párizsi világkiállítással együtt rendezett olimpia, végül így történt St. Louisban is. Ennek következtében csaknem öt hónapra nyúlt a versenyek időtartama, és totális káosz uralkodott. Jellemző, hogy a nyolcvannégy számból negyvenkettőben csak hazai versenyzők álltak rajthoz. Ezzel együtt akadt néhány figyelemre méltó újdonság: itt nyújtottak át első alkalommal arany-, ezüst-, illetve bronzérmeket - a program ökölvívással és szabadfogású birkózással bővült. Az olimpiák történetének egyik legkülönösebb úszódöntője fűződik St. Louishoz. Ötven yardon Halmai Zoltán tisztán, mintegy harminc centivel előzte meg az amerikai Scott Learyt. A versenybíróság mégis holtversenyt állapított meg, és újraúsztatta a döntőt. Halmai remek start után végig vezetve ismét győzött. Aztán 100 yardon duplázott. Az újvilágban történt az első nagy csalás is. Már éppen osztották a maratoni futás érmeit, amikor kiderült: a győztes Fred Lirz kilenc mérföld után elfáradt, beült egy kocsiba, majd miután tizenegy újabb mérföldön át teljesen kipihente magát, folytatta... A győztes végül Thomas Hicks lett. London - 1908 Résztvevő nemzetek 22 Résztvevő sportolók 2035 Magyar aranyérmek 3 Róma kapta ugyan a rendezés jogát, a Vezúv azonban közbeszólt, kitört 1906-ban - éppen az Athénban közbeesően rendezett, és a NOB által hivatalosnak el nem ismert olimpiai játékok évében -, és az olasz kormány kényszerűen úgy döntött, hogy a tűzhányó kitörése következtében óriási pusztítást szenvedett Nápoly újjáépítésére fordítja anyagi forrásait, így jutott első olimpiájához London. Az ünnepélyes megnyitón itt vonultak fel első alkalommal nemzetenként a résztvevők, új számként lépett a programba a műugrás és a gyeplabda (valamint a műkorcsolyázás, amely a téli játékok bevezetésével annak műsorában kapott később helyet). Az egyesült államokbeli Ray Wery ismét megnyerte a helyből távol- és a helyből magasugrást, így az előző két olimpiai játékokon megszerzett érmeivel együtt az olimpiák történetének olyan kivételes bajnoka, aki nyolc első hellyel dicsekedhet. A maratoni futás ismét különös sztorit produkált. Az olasz Dorando Pietri érkezett be elsőnek a stadionba, de a pályán tett utolsó kör közben ötször is a földre bukott kimerültségében. Végül a jó szándékú rendezők felkarolták, úgy támogatták át a célvonalon. Persze, kizárták külső segítség igénybevétele címén, nyert az amerikai John Hayes. Stockholm - 1912 Résztvevő nemzetek 28 Résztvevő sportolók 2437 Magyar aranyérmek 3 Előkészítettségben és szervezettségben a svédek olimpiája hosszú évtizedekre megszabta az olimpiai rendezés normáit. Bevezették ráadásul - még ugyan nem hivatalos használatra - az elektronikus időmérést az atlétikai versenyeken, valamint a közönség tájékoztatását szolgáló eredményhirdető táblák használatát. Coubertin javaslatára az olimpiai program része lett az öttusázás, az úszóversenyek és a műugrás pedig innentől kezdve a női számokat is magukban foglalták. A kötöttfogású birkózás könnyűsúlyú döntőjének a svéd Alhgren és a finn Bohling között kilencórás "gyúrás" után bírói döntéssel döntetlennel vetettek véget. A középsúlyúak egyik elődöntőjében akadt ennél egy hosszabb, tízórás is. Ennek következtében a győztes észt Klein végkimerültsége miatt képtelen volt kiállni másnap a döntőre. A játékok legnépszerűbb alakja az amerikai indián, Jim Thorpe volt. Megnyerte az ötpróbát, szerzett egy negyedik helyet magasugrásban, egy hetediket távolugrásban, majd világcsúccsal győzött - tízpróbában is. Olyan eredménnyel, amellyel még az 1948-as olimpián is a dobogó második fokára léphetett volna. Antwerpen - 1920 Résztvevő nemzetek 29 Résztvevő sportolók 2607 Magyar aranyérmek - A NOB korábban Berlinnek adta az olimpiát, de közbeszólt az első világháború... A világháború vesztesei - Németország, Ausztria, Magyarország, Bulgária és Törökország - Coubertin bárónak, a NOB elnökének tiltakozása ellenére nem vehettek részt az eseményen. A belgák egyszerű, kifejezetten puritán módon rendezték meg a küzdelmeket, de rendben, bonyodalmak nélkül. A megnyitóünnepség tovább gazdagodott látványosságban és tartalomban is: felvonták az olimpiai zászlót, Victor Boin jóvoltából első alkalommal hangzott el az olimpiai eskü. Boin ettől eltekintve is említést érdemel. A belga 1908-ban ezüstérmet szerzett vízilabdázóként, majd ugyanígy bronzot 1912-ben. Az 1920-as játékokon kibővítette éremgyűjteményét egy újabb ezüsttel - tőrvívásban a csapattal. Az amerikai félnehézsúlyú ökölvívó, Eddie Eagan teljesítménye jócskán túlszárnyalta ezt is. Eagan fölényesen nyert ökölvívásban... tizenkét évvel később nyerte újabb aranyát, de a téli olimpián, 1932-ben, Lake Placidben - a négyes bob tagjaként. Ő az egyetlen olyan versenyző, aki aranyérmet nyert a nyári és a téli olimpián egyaránt. A hetvenhárom esztendős svéd sportlövő, Oscar Swahn csapatban ezüstérmet szerzett, és ezzel minden idők legidősebb olimpiai érmese. Az antwerpeni ötkarikás sztorik egyik csúcsa: nyári játékokon szerepelt a jégkorongozás. Igaz, először és utoljára... Párizs - 1924 Résztvevő nemzetek 44 Résztvevő sportolók 3072 Magyar aranyérmek 2 Az esztendő szépen kezdődött, hiszen az ugyancsak francia Chamonix-ban rendezték az első téli olimpiai játékokat. Párizsban ugyan politikai indíttatású összecsapások zajlottak le az ökölvívó-események és a rögbiösszecsapások alatt az amerikai és francia nézők között, de általánosságban a rendezés kifogástalan volt. Ekkor vezette be a NOB az olimpiai mottót - Citius, Altius, Fortius (gyorsabban, magasabbra, erősebben) - a záróünnepség keretében pedig három lobogó felvonását, az olimpiai mellett a rendező és a következő játékok házigazdájának zászlaját is. A résztvevő országok száma huszonkilencről negyvennégyre ugrott, jelezve, hogy az olimpiai játékok népszerűsége ugrásszerűen emelkedett. Tarzan, azaz a világhírű sportolóból lett filmsztár, később a magyar származású Johnny Weissmüller egyetlen napon két úszóaranyérmet szerzett, és ráadásként még egy bronzot az amerikai vízilabda-együttessel is. A finn futógép, a nagy Paavo Nurmi túlszárnyalta 1920-as csodálatos futóteljesítményét, az akkori három arany mellé ezúttal újabb ötöt nyert. (A kilencediket pedig újabb négy évvel később, 1928-ban!) Komjádi Béla alakuló aranycsapata nem akárhogyan mutatkozott be. Az angol vízilabda-válogatottat heroikus küzdelemben, kétszeri hosszabbítás, több mint kétórás csata után győzte le. A kimerült társaság ezután két vereséget szedett össze, s végül az ötödik helyen zárt. A legendás magyar kard ismét győztesen villant, Pósta Sándor dr. nyert. (Itt jegyezzük meg: ötvenhat éven át csak magyar nyerte a kardvívást az 1920-as olimpia kivételével, ahol nem voltunk jelen.) Amszterdam - 1928 Résztvevő nemzetek 46 Résztvevő sportolók 2884 Magyar aranyérmek 5 A megnyitón a görögök vezették a résztvevő nemzetek delegációinak bevonulását, míg utolsónak a vendéglátó ország együttese masírozott. Azzal, hogy atlétikában is engedélyezték a hölgyek részvételét, számuk megkettőződött a játékokon. Miután azonban a női 800 m síkfutás döntője után néhány versenyző összeomlott a nagy erőfeszítéstől, a "nőellenes liga" hangjai ismét felerősödtek. Királyi családok sarjainak nevéhez kapcsolódik egyik-másik olimpiai arany. Olav norvég királyi herceg vitorlázásban nyert. A második világháború idején a nácikkal szembeni ellenállási mozgalom vezéralakjaként küzdött, majd harmincnégy éven át, 1991-ben bekövetkezett haláláig népszerű királyként uralkodott... Exeter hercege, az angol Lord Burghley négyszáz gáton lett első. Los Angeles - 1932 Résztvevő nemzetek 37 Résztvevő sportolók 1333 Magyar aranyérmek 6 A program először korlátozódott tizenhat napra, és azóta ez minden alkalommal tizenöt és tizennyolc nap között maradt. A versenyek színvonala magas volt - tizennyolc számban született világcsúcs, illetve -beállítás. A versenyzők számára külön olimpiai falu épült, a hölgyeket pedig első osztályú szállodákban helyezték el. Bevezették a célfotó intézményét. Nem egy esetben meg kellett változtatni a döntők eredményét: 110 gáton az amerikai Keller átvette a bronzot, a célfotó tanúsága szerint azonban a brit Finley lett valójában a harmadik. Keller a korrekció után felkereste a britet az olimpiai faluban, és átadta neki a bronzérmet. A mieink közül a vízilabdázók első olimpiai bajnokságukat nyerték. Komjádi hagyományt teremtett, hiszen örökösei nem találtak legyőzőre 1936-ban, 1952-ben, 1956-ban, 1964-ben és 1976-ban sem. Berlin - 1936 Résztvevő nemzetek 49 Résztvevő sportolók 3936 Magyar aranyérmek 10 Amikor a német főváros megkapta a rendezés jogát, még kevesen gondolták, hogy az olimpia lebonyolítását Hitler politikai célokra igyekszik felhasználni. Az olimpia előtt azonban ez már érzékelhető volt, ezért felmerült egy alternatív megoldás, a játékok áthelyezése Barcelonába. Spanyolországban azonban kitört a polgárháború. Hitler szándéka nem valósult meg, a játékok legnépszerűbb hőse az amerikai színes bőrű atléta, Jesse Owens lett - négy aranyérmével. Első alkalommal előzte meg a nagy sportünnepet az olimpiai lángot Görögországból vivő váltófutás. Megjelentek a televízió közvetítőkamerái, kifeszített széles vásznon követhették a berliniek több helyen is a küzdelmeket, amelyről pompás filmet készített az ellentmondásos, de kiváló rendező, Leni Riefenstahl. London - 1948 Résztvevő nemzetek 59 Résztvevő sportolók 4092 Magyar aranyérmek 10 A Nemzetközi Olimpiai Bizottság eredetileg Tokiónak ítélte az 1940-re esedékes játékokat. Amikor Japán megtámadta a második világháború előzményeként Kínát, a NOB Helsinkinek ajánlotta fel a nyári eseményt. Finnországot viszont hamarosan a Szovjetunió támadta meg, majd kitört a második világháború. Így aztán, tizenkét évi szünet után, London adott otthont az olimpiának. Az amerikai Bob Mathias tizenhét éves korát meghazudtolva diadalmaskodott tízpróbában. Ezzel mindmáig a legfiatalabb olimpiai aranyérmes atlétikában. Felejthetetlen gyorstüzelőnk, Takács Károly jobbkezesként 1938-ban tagja volt a magyar világbajnok csapatnak. Egy gránát azonban leszakította a jobbját, de ő hihetetlen akarattal tanult meg újra lőni - ballal. Londonban aranyérem lett a jutalma, és Helsinkiben duplázott... Helsinki - 1952 Résztvevő nemzetek 69 Résztvevő sportolók 5429 Magyar aranyérmek 16 A megnyitón hatvankilenc ország küldöttei vonultak fel, ám a rend felborult, amikor a finnek élő futólegendái - Paavo Nurmi és Hannes Kolehmainen - jelentek meg. Nurmi hozta a fáklyát, majd Kolehmainen vette át tőle, és gyújtotta meg a kandeláberben az olimpiai lángot. Az olimpia színpadán első alkalommal léptek fel a Szovjetunió versenyzői, akiknek bemutatkozása impozánsan sikerült. A kialakuló hidegháború kétpólusú politikai megfontolásai ezzel az ötkarikás játékokkal már kifejezésre jutottak, és ez a folyamat a továbbiakban egyre markánsabban nyomta rá bélyegét a nemzetközi sportéletre. A játékok hőse a Nurmit idéző csehszlovák Emil Zátopek volt. Már Londonban remekelt, megnyerte a tízezer métert és a második lett ötezer méteren. Helsinkiben megvédte bajnoki címét tízezren, négy nappal később az 5000-en is győzött. Újabb három napra rá Zátopek nyert maratoni futásban is, amelyre életében először vállalkozott. A mieink szereplése túlzás nélkül világszenzációt keltett. Küldöttségünk - 189 versenyző (27 női) - 42 éremmel tért haza: 16 arannyal, 10 ezüsttel és 16 bronzzal - a nem hivatalos pontversenyben győztes Egyesült Államok és a Szovjetunió mögött a nemzetek sorában a harmadik helyen végzett. Melbourne - 1956 Résztvevő nemzetek 67 Résztvevő sportolók 3337 Magyar aranyérmek 9 Melbourne mindössze egyetlen szavazattal kapott többet, mint a másik pályázó, Buenos Aires. Ez volt az első ötkarikás találkozó a déli féltekén, s ennek következtében a legkésőbben rendezett is (november 22.-december 8. között). Az ausztrál törvények szigora miatt - az országba behozott állatokra, lovakra hosszadalmas karantén várt - a lovasversenyeket Stockholmban tartották meg július 10-étől 17-éig. A világban végbemenő politikai események és fegyveres konfliktusok mind erőteljesebben éreztették hatásukat. Egyiptom, Irak és Libanon amiatt bojkottálta a játékokat, mert Izrael elfoglalta a Szuezi- csatorna-övezetet, Hollandia, Spanyolország és Svájc pedig azért, mert a magyar forradalmat a szovjet fegyveres erők vérbe fojtották. Ugyanakkor a két Németország először szerepelt közös csapattal... A tornaversenyeken két csillag tündökölt. A magyar Keleti Ágnes és a szovjet Viktor Csukarin. Mindketten megkezdték az éremgyűjtést már Helsinkiben. Csukarin a két olimpián tizenegy érmet halmozott össze, és ebből hét aranyat. Legeredményesebb tornásznőnk gyűjteményében tíz érem található, négy arany, egy ezüst és öt bronz. Csodálatos teljesítménnyel - harmadik aranyával - koronázta meg ötkarikás karrierjét az ökölvívó, Papp László. Az 1956-os forradalom bukása és a bizonytalan helyzet miatt küldöttségünkből több mint negyvenen nem tértek haza. Róma - 1960 Résztvevő nemzetek 83 Résztvevő sportolók 5313 Magyar aranyérmek 6 Az olaszok, miután a Vezúv kitörése és Nápoly újjáépítése miatt le kellett mondaniuk az 1908-as játékok rendezéséről, ötven éven át várták, hogy házigazdák lehessenek - óriási ovációval fogadták tehát a régóta áhított NOB- döntést. Igyekeztek összekapcsolni a játékokat történelmi múltjuk emlékeivel, és ennek köszönhetően a birkózóversenyek színhelye a korszerűsített Basilica de Maxentius lett, ahol már kétezer évvel ezelőtt is birkózóversenyek zajlottak, és az ősi Caracalla-fürdőt jelölték ki a tornászoknak. Az olimpiai mozgalom és a játékok népszerűsítése szemszögéből mérföldkövet jelentett, hogy az eseményeket - első alkalommal - a televízió nyilvánossága és közreműködése mellett bonyolították le, mert ez a körülmény meghatározónak bizonyult a további évtizedekben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság anyagi lehetőségeinek tetemes bővítésében, a mozgalom mind rohamosabb fejlesztésének elősegítése szempontjából. Ami magukat a versenyeket illeti, az elképesztően robbanékony német Armin Hary lett az első nem angol anyanyelvű bajnok a százméteres síkfutásban, s az olasz Livi* Berruti is megtörte az addig tökéletes amerikai győzelmi sorozatot kétszáz méteren. Egy dicsőséges magyar finálé: Gerevich Aladár, minden idők legsikeresebb magyar olimpiai sportolója - hét olimpiai első hellyel - a kard* csapattal megszakítás nélküli hatodik aranyérmét nyerte (a hetediket egyéniben szerezte - London, 1948). Tokió - 1964 Résztvevő nemzetek 93 Résztvevő sportolók 5133 Magyar aranyérmek 10 Olimpiai játékokat első alkalommal rendeztek Ázsiában, és a japánok pazar létesítményekkel fogadták a sportolókat. Érdekes megoldást választottak az olimpiai váltó utolsó tagját illetően: Josinori Sakai ugyanis az atombombával elpusztított Hirosimában született - éppen a bomba ledobásának napján. A NOB Dél-Afrika részvételét nem engedélyezte a faji megkülönböztetést foganatosító politikája miatt. Az 1962-es Ázsiai Játékok alkalmával a rendező Indonézia megtagadta a beutazási engedélyt az izraeli és a tajvani sportolóktól. Emiatt a NOB felfüggesztette Indonézia tagságát "mindaddig, amíg nem veti alá magát a szervezet előírásainak". Indonézia visszavonta együttesét a tokiói játékoktól, így cselekedett Észak-Korea is. Az olimpiai műsor tovább gyarapodott, ezúttal a cselgánccsal és a röplabdázással. 000200000953000047DD 94D,A szovjet tornásznő, Larisza Latinyina két-két érmet nyert minden fajtából, és a korábbi játékokon szerzett medáliákkal együtt az összteljesítménye tizennyolc éremre emelkedett - amiből kilenc az arany. Harmadik aranyérmét nyerte a szovjet evező Vjacseszlav Ivanov, a női 100 m gyorsúszásban az ausztrál Dawn Fraser, valamint triplázott a két magyar vízilabdázó, Gyarmati Dezső és Kárpáti György is. Három olimpiai ezüst után jutott fel végre az aranycsúcsra kitartó kötöttfogású birkózónk, Polyák Imre. Érdekesség, hogy két tokiói bajnokunk - az egyéniben diadalmaskodó öttusázó, Török Ferenc dr. és Gyarmati Dezső is - országgyűlési képviselő lett 1990-ben a rendszerváltást követő első parlamentben. Mexikóváros - 1968 Résztvevő nemzetek 112 Résztvevő sportolók 5498 Magyar aranyérmek 10 Az áldott-átkozott magaslat! Mexikóváros 2300 méterrel fekszik a tengerszint felett. Az állóképességet követelő számok résztvevői komoly megpróbáltatásoknak voltak kitéve - másokat a ritka levegő fantasztikus világrekordhoz segített. Az amerikai Lee Evans csúcsa 400 méteren (43,86) tizenkilenc évig, Bob Beamon 890 cm-es távolugró rekordja huszonkét évig, az amerikai 4x400 m váltó eredménye pedig huszonnégy évig élt. Ugyanakkor az ausztrál világcsúcstartó Ron Clark összeesett a tízezer méter céljában, és tíz percig nem tért eszméletre. A nők számára itt tették először kötelezővé a szexvizsgálatot. Mexikóvárosban történt az első dopping miatti eltiltás: az öttusázó svéd Hans-Gustav Liljenwal súlyosan alkoholos állapotba került. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság érdekesen reagált a politikai jelenségekre. Az olimpiát megelőző diáktüntetések során a kormány fegyveres erői tüzet nyitottak a tömegre, és legalább kettőszázötven volt a halálos áldozatok száma. A NOB mexikói belügynek tekintette az eseményt, nem foglalt állást. Ugyanakkor a 200 m síkfutás díjkiosztásán magasan ökölbe szorított kézzel a fajüldözésre figyelmet erőszakmentesen, némán felhívó két amerikai atléta - Tommie Smith és John Carlos - esetében azonnal követelte a győztes és a második helyezett eltávolítását az olimpiai faluból. A csehszlovákok tüneményes tornásznője, Vera Caslavská lett az ötkarikás esemény egyik fő "attrakciója": négy aranyéremmel és két ezüsttel végzett, majd a versenyek végeztével engedte, hogy ott helyben oltár elé vezesse honfitársa, az 1500 méteres futó Josef Odlozil. München - 1972 Résztvevő nemzetek 121 Résztvevő sportolók 7121 Magyar aranyérmek 6 Békésen és rendben kezdődtek a játékok, és folytatódtak is tíz napon át. A tizenegyedik napon a Fekete Szeptember szélsőséges palesztin terrorszervezet tagjai betörtek az izraeliek szállására. Az akció két izraeli áldozattal járt. A terroristák több mint kétszáz, német börtönökben ülő társuk szabadon bocsátását és szabad távozást követeltek, miután kilenc további izraeli sportembert ejtettek túszul. A repülőtéren a német kommandósok elhamarkodottan támadtak, a tragikus végkifejletben mind a kilenc izraeli sportoló, rajtuk kívül egy német rendőr és öt terrorista pusztult el. A NOB felfüggesztette a játékokat, gyászszertartást rendelt el, majd döntött: A játékoknak folytatódniuk kell! A legnagyobb sztár az amerikai csodaúszó Mark Spitz lett, hét aranyérmet nyert, mivel kettőt már négy évvel korábban begyűjtött Mexikóban, kilenc bajnoki címével minden idők legeredményesebb sportolói közé emelkedett (a másik három: Larisza Latinyina, Paavo Nurmi és 1996 óta Carl Lewis). A századik magyar olimpiai aranyérmet tuskirályunk, Hegedűs Csaba nyerte, és az öttusasport klasszikusa, Balczó András is célba ért: egyéni arannyal koronázta meg egyedülálló pályafutását. Montreal - 1976 Résztvevő nemzetek 92 Résztvevő sportolók 6043 Magyar aranyérmek 4 Elsősorban Jean Drapeu, Montreal polgármestere túlzott becsvágyának köszönhetően az olimpiai létesítmények a tervezettnél sok százmillió dollárral többe kerültek, ráadásul a stadion szellemes, ernyőszerű, nyitható-zárható tetőszerkezete el sem készült. Québec tartomány lakói még évtizedekig plusz adót fizethettek a tetemes deficit megszüntetéséért... Új-Zéland rögbicsapatának túrája Dél-Afrikában további bonyodalmakat idézett elő, mert számos afrikai ország kifogásolta, hogy a NOB nem szankcionálta Új-Zélandot, a szervezetből fajüldöző politikája miatt 1964-ben kizárt országban tett látogatás miatt. Végezetül 22 afrikai küldöttség bojkottálta a játékokat, így tett a dél-amerikai Guyana is. A játékok kiemelkedő egyénisége a román tornásznő, Nadia Comaneci volt. Óriási szenzációt keltett, amikor felemáskorlát-gyakorlatára a pontozóktól - a sportág történetében első alkalommal - a tökéletességet kifejező tízes pontszámot kapta. Három aranyérme mellé még egy ezüstöt és egy bronzot is nyert, a versenyek során az első után még további hat alkalommal érdemelt ki a tízes pontszámot. Németh Miklós világcsúccsal nyerte a gerelyhajítást, ezzel az olimpiák történetében ő az első atléta, akinek az édesapja is olimpiai bajnok volt (Németh Imre, London, 1948 - kalapácsvetés). Vízilabdázásban is hozzánk kötődik egy ilyen különleges bravúr, hiszen a montreali siker egyik hőse, ifjabb Szívós István édesapja tagja volt Helsinkiben, 1952-ben és 1956-ban Melbourne-ben is az aranyérmes együttesnek. Moszkva - 1980 Résztvevő nemzetek 80 Résztvevő sportolók 5283 Magyar aranyérmek 7 A teljes szovjet állami gépezet az olimpia rendelkezésére állt. A legfelsőbb döntéshozók azonban 1979 decemberében megindították Afganisztán ellen az inváziót, s ezzel megpecsételték a játékok sorsát. Jimmy Carter, az Egyesült Államok elnöke nemzetközi bojkottot hirdetett meg, amelynek következtében hatvanöt ország mondta le a részvételt (köztük az amerikaiak, nyugatnémetek, japánok), nyolcvan nemzet vett részt (érdekes módon a britek, a spanyolok, az ausztrálok, a franciák, és az olaszok is) és ez a legalacsonyabb részvételi arányt jelentette 1956 óta. Jóllehet a bojkott számos sportágban károsan éreztette hatását, ezúttal sem lehetett panasz az izgalmas, színvonalas, emlékezetes küzdelmekre. A két brit világklasszis atléta, Sebastian Coe és Steve Ovett 800 és 1500 méteren mérte össze erejét. Az esélyekkel szemben mindketten a másik kedvelt számában nyertek, Coe 1500-on, Ovett pedig 800-on... az NDK-beli Waldemar Cierpinski megismételte az etióp Abebe Bikila fantasztikus eredményét (1960, 1964), duplázni is tudott, 1976-ot követően másodszor is diadalmaskodott a maratoni futásban. Hogy Papp László ne legyen egyedüli ilyen a sporttörténelemben, a kubai öklöző Teofilio Stevenson is sorrendben harmadik olimpiai aranyát vehette át Moszkvában. Los Angeles - 1984 Résztvevő nemzetek 140 Résztvevő sportolók 6802 Magyar aranyérmek - Montreal katasztrofális pénzügyi veszteségei hatására az 1984-es játékokra egyetlen egy jelentkező akadt - Los Angeles. Peter Ueberroth, hajdani vízilabdázó, egyben találékony vállalkozó vezette a szervezőbizottságot, és a magánszféra a szponzorok mozgósításával remek játékokat produkált, arról nem is szólva, hogy jelentős haszonnal zárt. Amint várható volt, az amerikaiak négy évvel korábbi bojkottja nem maradt válasz nélkül. A szovjetek befolyása alatt működő szocialista országok - az egyetlen Románia kivételével - bojkottálták, így a magyar sportolók sem vehettek részt Los Angeles ötkarikás játékain. Tizennégy ország küldöttsége maradt végül távol, 140 vett részt, a bojkott ellenére - rekordszám... Carl Lewis, az évszázad atlétája megismételte honfitársa, Jesse Owens berlini 1936-os bravúrját: győztes lett 100 és 200 méteren, a távolságugrásban és a 4x100 méteres váltóban is. Szöul - 1988 Résztvevő nemzetek 159 Résztvevő sportolók 8473 Magyar aranyérmek 11 A katonai hatalomgyakorlás hosszú évei után a demokratizálódás útjára lépett Dél-Korea kapta az olimpiai rendezési lehetőséget Szöulban. A nagy bojkottak ideje lejárt, de nem teljesen. Ezúttal a népi demokratikus Észak-Korea maradt távol, vele együtt Kuba, Etiópia, valamint Nicaragua. Minden korábbi csúcsot felülmúlt a résztvevő országok száma - 159. Ebből 52-nek sikerült éremmel, illetve 31-nek aranyéremmel hazatérnie. A megnyitón megható jelenet játszódott le: a stadionba a 76 esztendős Son Ke Csung futott be az olimpiai fáklyával - 1936, Berlin maratoni futószámának aranyérmese. Igaz - akkor japán megszállás alatt élt Korea -, japán névvel és színekben érte el sikereit. A Calgary-i téli olimpián, 1988-ban, az NDK-beli Ludwig aranyat és ezüstöt is nyert gyorskorcsolyázásban. Váltott, és Szöulban ezüstöt szerzett - pályakerékpárban, így ő az egyetlen sportoló, aki ugyanabban az esztendőben képes volt érmet nyerni téli és nyári olimpián. A játékok negatív szenzációját a férfi százméteres síkfutás kanadai győztese, Ben Johnson szolgáltatta - vizeletében szteroidot találtak, eredményét törölték, így a négy évvel korábbi győztes amerikai Carl Lewis kapta végül az aranyat. A magyarok, mintha Los Angelesért is kárpótolni akarták volna magukat - nagyszerű teljesítménnyel rukkoltak ki -, tizenegy aranyéremmel tértek haza. Barcelona - 1992 Résztvevő nemzetek 169 Résztvevő sportolók 9368 Magyar aranyérmek 11 A Szöul és Barcelona között eltelt négy esztendő során igen jelentős politikai változásokon ment át a világ. Összeomlott a szocialista országok rendszere, felbomlott a Szovjetunió, megszűnt a faji megkülönböztetés politikája dél- Afrikában, leomlott a Berlini Fal, egyesült a két Németország, önálló országokra oszlott a titói Jugoszlávia. Lettország, Észtország és Litvánia önálló államként szerepelt a játékokon, a megmaradt tizenöt szovjet utódállam versenyzői pedig Egyesített csapat néven szerepeltek, de az egyéni győztesek esetében felvonták az illető köztársaságának zászlaját. Jugoszlávia nem küldhetett csapatokat a játékokra, mert a Horvátország és Bosznia-Hercegovina megtámadását követően foganatosított ENSZ-szankció ezt nem tette lehetővé, egyéni versenyzői azonban rajthoz állhattak, mint független olimpiai résztvevők - zászló és hazájukra utaló jelzés nélkül. A fehérorosz tornász, Vitalij Scserbo hat aranyérmet gyűjtött úgy, hogy ebből négyet egyetlen napon. Az amatőr fogalmat kitörölték az olimpiai szótárból, kosárlabdában megjelentek a hivatásos játékosok, az amerikai Dream Tamben olyan világsztárok szerepeltek, mint Jordan, Bird "Magic" Johnson- s persze, nem akadt ellenfelük. Barcelonai küldöttségünk minden várakozást felülmúlóan, meglepően jól szerepelt, hiszen az érmek minősége-mennyisége tekintetében - tizenegy arany, tizenkét ezüst, hét bronz - Helsinki után minden idők legsikeresebb olimpiai szereplését mondhatta magáénak. Atlanta - 1996 Résztvevő nemzetek 197 Résztvevő sportolók 10306 Magyar aranyérmek 7 A nemzetközi sporttársadalom várakozásával szemben a százéves jubileumi aranyolimpiát nem a bölcsőnek tekintett Athén, hanem Atlanta kapta. A megnyitó pazar játékokat sejtetett: a lángot Muhammad Ali gyújtotta meg a stadionban. Hamarosan kiderült azonban, hogy bár a létesítmények kiválóak, s a versenybíróságok - amelyeket a nemzetközi szövetségek szakemberei alkottak - szintén kifogástalanul működtek, mind súlyosabb zavarok keletkeztek mindenekelőtt a közlekedés és szállítás, valamint a számítógépes információs rendszerben, továbbá a biztonság tekintetében is. Július 17-én bomba robbant az olimpiai parkban az esti szórakoztató főműsor idején, amely két halálos áldozatot követelt, és száztíz személy sérült meg. A bűneset azóta is felderítetlen maradt. A magyar sportolók hét aranyérmet szereztek, bár lehetett volna több is, elégedetlenek így sem lehetünk. Sőt, inkább büszkék: Athén, az 1896 évi első modern kori játékok óta száznegyvenegy olimpiai bajnoki címet szereztünk. És most nekigyürkőzünk Sydneynek... NEMHIVATALOS PONTVERSENY (Népszabadság 2000-10-03) 1. Egyesült Államok 657 2. Oroszország 565 3. Németország 424 4. Kína 392 5. Franciaország 291 6. Olaszország 246 7. Nagy-Britannia 216 8. Dél-Korea 190 9. Kuba 186 10. Hollandia 185 Románia 185 12. Ukrajna 159 13. Japán 138 14. Magyarország 135 A MAGYAR SPORTOLÓK NYÁRI OLIMPIAI MÉRLEGE - A HELYEZÉSEK ÉS PONTSZÁMOK ALAPJÁN (Blikk 2000-10-03) 1. 2. 3. 4. 5. 6. pont -------------------------------------------- 1896 Athén 2 1 3 2 - 1 38 1900 Párizs 1 2 2 3 3 - 40 1904 St. Louis 2 1 1 1 1 - 28 1908 London 3 4 2 5 4 2 74 1912 Stockholm 3 2 3 5 3 2 66 1924 Párizs 2 4 4 2 4 6 70 1928 Amszterdam 5 5 - 3 4 3 80 1932 Los Angeles 6 5 5 4 5 2 111 1936 Berlin 10 1 5 7 7 4 134 1948 London 10 5 13 10 10 2 199 1952 Helsinki 16 10 16 6 9 7 269 1956 Melbourne 9 10 7 10 11 6 199 1960 Róma 6 8 7 9 7 4 155 1964 Tokió 10 7 5 7 15 6 182 1968 Mexikóváros 10 10 12 4 7 2 196 1972 München 6 13 16 9 9 10 226 1976 Montreal 4 5 13 10 9 10 163 1980 Moszkva 7 10 15 13 13 10 234 1988 Szöul 11 6 6 14 13 12 211 1992 Barcelona 11 12 7 5 9 10 208 1996 Atlanta 7 4 10 8 5 7 150 2000 Sydney 8 6 3 5 9 4 135 -------------------------------------------- Összesen: 149 131 155 142 156 110 3166 NYOLCADSZOR FUTUNK NEKI A RENDEZÉSNEK (Blikk 2001-06-02) Már az első alkalommal felmerült Budapest neve, ám Athén nyert 1896. A rendezési jogot Athén kapta meg, ám az előkészületek olyan lassan haladtak, hogy helyettük felmerült Budapest neve. Végül egy dúsgazdag kereskedő mentette meg Athént. 1916. A NOB 14. ülését Budapesten rendezték 1911-ben, ekkor jött szóba másodszor a magyar főváros. Berlin kapta meg a rendezés jogát, de a világháború miatt elmaradt az olimpia. 1920. Bekerültünk az esélyesek közé, de a világháború után a vesztes feleknek még versenyzői sem indulhattak. 1936. Tizenhárom város jelentkezett, még szavazatot sem kaptunk. Berlin nyert. 1940. Pályáztunk, de Tokiót szavazták meg házigazdának. Később lemondta, Helsinki vállalta, a világháború miatt azonban elmaradtak a játékok. 1944. Ismét indultunk a jogokért, ezúttal London halászta el előlünk. A világháború miatt ők sem rendezhették meg. 1960. Párizsban 1955-ben döntöttek a pályázatunkról. A harmadik körben Róma vitte el a pálmát. A magyar főváros az első körben 5, a másodikban 1 szavazatot kapott. A harmadikban egyet sem. A 2012-es olimpia rendezőjét 2005-ben jelölik ki, hivatalosan 2003-ig kell jelentkeznünk. Egy év elteltével a NOB jelöli ki a hivatalosan pályázókat, akiknek csak ezután kell benyújtaniuk részletes és igen költséges terveiket. A TÉLI OLIMPIA ADATAI (Magyar Hírlap 2002-02-09) Év Verseny- Részt vevő szám nemzetek sportolók ------------------------------------ 1924 14 16 294 1928 13 25 393 1932 14 17 307 1936 17 28 756 1948 24 28 713 1952 22 30 732 1956 24 32 819 1960 27 30 648 1964 34 36 933 1968 35 37 1293 1972 35 36 1128 1976 37 37 1261 1980 39 37 1283 1984 40 49 1490 1988 46 57 1634 1992 57 64 1801 1994 61 67 1844 1998 68 72 2339 2002 78 77 2550