SZÚRÁSOK, CSÍPÉSEK, MARÁSOK (Népszabadság 1998-05-28) Nem is olyan régen az orvosok legyintettek, ha valaki kullancscsípéssel kereste fel őket. Legfeljebb kivették. Amúgy pedig volt rá mindenféle gyógymód, olaj, ecet, só. - Ma merőben más a véleményünk. Megtapasztaltuk, hogy a súlyos betegségeket hordozó kullancsot nem szabad "kapitulációra" kényszeríteni. - mondja dr. Nagy Éva, a Virányos Klinika bőrgyógyász főorvosa. - Ha elzárjuk a levegőtől, a kullancs ijedtében kiüríti a szervezetében lévő anyagot, ami tartalmazza a fertőzéseket előidéző kórokozókat. A kullancsot ki kell venni a bőrből. Határozott mozdulattal - ha lehet, kullancscsipesszel, ami kapható a patikákban. - Mikor indokolt orvoshoz menni? - Abban az esetben, ha a csípés körül piros folt marad, és ez koncentrikusan növekszik. - Ha ezt elmulasztjuk minden esetben számolnunk kell a súlyos betegséggel? - A fertőzés esetenként olyan formában jelentkezik, hogy diagnosztizálása még a szakorvostól is különös odafigyelést igényel. Előfordult, hogy valaki szünni nem akaró ízületi fájdalmakra panaszkodott, és amikor mintegy végső próbaként elvégezték a laborvizsgálatokat, diagnosztizálták a fertőzést. - Legjobb a megelőzés. De lehet-e? - Ha erdős, bokros helyen járunk, hordjunk zárt ruházatot, sapkát. Ha az időjárás jobbra fordul, hazatérve nagyon alaposan vizsgáljuk át magunkat, nem bújik-e meg rajtunk az élősdi, és ha igen, haladéktalanul távolítsuk el. Utána pedig figyeljük, nem jelentkezik-e az a bizonyos piros folt. - Használhatóak a különféle riasztókrémek, spray-k? - Használhatóak, de legbiztosabb a csipesz. Nagyon nem szeretik a kullancsok a Polybé szagát, ezt néhány nappal a kirándulás előtt ajánlatos szedni. És természetesen tünetmentes esetben is felkereshetjük a bőrgyógyászt: Az időben felfedezett betegség; a Lyme-kór kezelhető, későbbiekben a központi idegrendszert támadja meg, s akár maradandó károsodást is okoz. - Ismeretes a megelőző oltás. - Megelőzni csak az enkefalitist, az agyvelőgyulladást tudjuk oltással. Nem minden csípésért a kullancsok okolhatóak. Kevésbé veszélyes a szúnyogcsípés, ami akkor igényel, bőrgyógyászati beavatkozást, ha elvakarjuk, és felülfertőződik. A fertőzés következménye lehet az ótvar. Veszélyesek lehetnek a méh- és darázscsípések. Vannak, akik érzékenyek, az ismételt csípésekre szenzibilizálódhatnak, aminek következménye az allergiás reakció, melybe szélsőséges esetben bele is lehet halni. Akinél már előfordult ilyen reakció jól teszi, ha magánál hordja az epinephrin tartalmú autoinjektort; amit szintén a gyógyszertárak forgalmaznak, természetesen orvosi receptre kapható. - Praktikus, ha ezt az öninjekciót mindenki magánál tartja? - Csak aki érzékeny az ilyen csípésekre, egyéb esetekben indokolatlan. A hernyók is igen sok kellemetlenséget okozhatnak. Szabadban, gyümölcsösökben ránk pottyanhatnak, szőrükkel idézik elő a mechanikus fertőzést, illetve a mirigyváladékuk a fedetlen bőrre kerülhet. Jellegzetes, vonalszerű nyomot hagynak maguk mögött. Nem árt figyelni a háziállatok bolháira. Kutya, macska, birka, ló hordozza ezeket a kellemetlenkedőket. A pókoktól kell a legkevésbé félni. A nálunk honos fajtáknak nagyon gyenge az állkapcsuk, képtelenek átharapni a bőrt. Megmásznak, se semmi bajt nem okoznak. Bagota Edit KULLANCS: NE KENJÜK BE SEMMIVEL, CSIPESSZEL HÚZZUK KI (Blikk 2000-05-03) Aki a természetet járja, számíthat rá, hogy kullancs akaszkodik rá. Elterjedt, ám helytelen nézet, hogy a kullancsok a fákon függnek, és onnan pottyannak az emberre. A kullancsok a fűben és az alacsony bokrokon vannak, onnan másznak észrevétlenül a különböző testrészekre. A kullancsot legbiztonságosabban csipesszel távolíthatjuk el. Amint testünkön észrevesszük a kullancsot, a lehető leggyorsabban el kell távolítani. A veszélyt, hogy az agyhártyagyulladást megkapjuk, még nem védtük ki, mert a bőr átfúrásakor azonnal vírusok juthatnak a szervezetbe. A kullancsok által terjesztett másik betegség. A Lyme borelliosis átviteléhez azonban hosszabb időre van szükség. Korábban azt ajánlották, hogy tegyünk az élősködő testére körömlakkot, olajat, így az elkábul, megfullad, tehát kihúzható állapotba kerül. Ma másként vélekedünk, ezért eltávolítására azt javasoljuk, hogy a bőrből kiálló testet fogjuk meg egy csipesszel úgy, hogy ne csússzék ki, és egyenesen, elfordítás nélkül húzzuk ki. Nem szabad a kullancsot szétnyomni, mert így az állat tartalma a szervezetbe ürülhet. Ha sikertelenül végződik a beavatkozás, feltétlenül menjünk sebészeti ambulanciára, ahol a beszakadt maradványrészeket eltávolítják. Dr. Mester Péter AGYHÁRTYAGYULLADÁST ÉS LYME-KÓRT TERJESZT Az AGYHÁRTYAGYULLADÁS két szakaszban jelentkezik. Az első szakaszban, a kullancscsípést követő 7-14 nap között megfázás jellegű panaszok fordulnak elő: fejfájás, láz, fáradtság és végtagfájdalmak. Ezek a tünetek azonban pár nap alatt elmúlnak. A legtöbb ember szervezete ilyenkor túlesik a fertőzésen, és egy életre szóló védelmet kap. A páciensek 5-15 százalékának védekezőrendszere azonban nem tud megbirkózni a betegséggel, és átlép a második szakaszba, ilyenkor már a központi idegrendszer is érintett: erős fejfájás, szédülés, fényre való érzékenység, koncentráció-, beszédzavar és járási nehézségek jelentkezhetnek. A legtöbb esetben a betegség pár hétig tart, rettegett szövődménye, a maradandó bénulás, ritkán fordul elő. LYME-KÓR (LYME BORELLIOSIS) első tünete a bőrön mutatkozó gyulladás, amely a csípés körül jelentkezik, az idő múlásával egyre nagyobb lesz, és gyűrű alakúvá válik. Ezzel egy időben itt is a megfázás tüneteire panaszkodik a páciens. Ilyenkor általában antibiotikumok szedését ajánlják, hogy a kórokozó elterjedését megakadályozzák. A betegség azonban átterjedhet számos belső szervre: megtámadhatja az izületeket (mindenekelőtt a térdizületet), az idegrendszert (agyhártyagyulladás, ideggyulladás), a bőrt és ritkán a szívet is. ha ezeket a szervi megbetegedéseket nem kezelik időben, károsodások maradhatnak vissza. bzs HOGYAN VÉDEKEZZÜNK A KULLANCSCSÍPÉS ELLEN? # Megfelelően zárt ruhában induljunk erdei kirándulásra. # Kenjük be magunkat kullancsriasztó krémekkel. # Kerüljük a bozótos részeket, és ne üljünk le az avarra, fűre. # A kirándulás után gondosan ellenőrizzük a testünket, különösen a lágy részeket. A gyerekeket is alaposan viszgáljuk át. KULLANCSVESZÉLY! (7 nap 2000-05-04) A természet ébredésével a télen elfeledett ellenségek is újra támadásba lendülnek. Ezek közül most a kullancsra figyelmeztetünk, 250 fajtája veszélyezteti az embert, háziállatot. A nem kellő időben diagnosztizált állapot halálos is lehet. Ahány kullancs, annyi veszély. A bőrbe fűródott kullancsot széttrancsírozás, elpusztítás nélkül távolítsuk el. A patikában elérhető áron beszerezhető a kullancs eltávolítására kifejlesztett kis kanál. (Egyébiránt magyar találmány.) Ez a kis szerkezet egyszerűen és biztonságosan távolítja el utált útitársunkat. Nyomogatással, csipesszel csak növeljük a fertőződés lehetőségét. A kullancs holtában, ürüléke felporzása által is fertőzhet. Bizonyított tény, hogy kullancs csípte állatok az embert is megfertőzhetik, ezért háziállatainkat és kedvenceinket is lássuk el, ha kullancsot találunk bennük. (gerhardt) TÉLIG TART A KULLANCSVESZÉLY (Vasárnapi Hírek 2000-05-07) Ma már teljesen gyógyítható a rettegett Lyme-kór Nemzetközi tudományos konferenciát rendez a fővárosban május 12-13-án a Lyme Borreliosis Alapítvány. A szakemberek összegzik a kullancs által terjesztett bakteriális kór megelőzésének lehetőségeit és gyógyításának eddigi tapasztalatait - nyilatkozta lapunknak az alapítvány elnöke, dr. Bózsik Béla Pál. A szakemberek nemzetközi találkozóján ünneplik az alapítvány életrehívásának tizedik évfordulóját. A Lyme borreliosis tünetei Bózsik doktor szerint ma már időben és jól felismerhetők. Fontos, hogy az első figyelmeztető jeleket maga a beteg is ismerje fel és azzal haladéktalanul forduljon orvoshoz. A vérben lévő kórokozó egyszerű laboratóriumi vizsgálattal kimutatható és elkezdhető a beteg kezelése. Megfelelő antibiotikum-kúrával a betegség teljes mértékben gyógyítható. Ehhez azonban a beteg leletei alapján alapos utógondozásra, többször megismételt gyógyszeres kezelésre van szükség. Magyarországon évente 200-400 új Lyme fertőzéses esetet regisztrálnak, ám a valóságban, a szakember szerint; ennél akár tízszer többen is lehetnek a megfertőzöttek. Hazánk Európában a kullanccsal fokozottan fertőzött területek közé tartozik. Ma már az ország bármely táján, akár tenyérnyi zöld területen is találkozhátunk a parazitával. A téli hó olvadása utáni időszaktól egészen a keményebb őszi fagyok beálltáig a zöldben mindenkor támadhatnak a vérszívók. A kullancsok közül minden tizedik hordozhatja a Lyme borreliosis baktériumát, minden századik pedig a fertőző agyhártya-; illetve agyvelőgyulladás vírusát. (lóránth) VIGYÁZAT, KULLANCSVESZÉLY! (Vasárnap Reggel 2000-06-04) Nincs az országban orvosi rendelő, ahol ne találnánk olyan plakátot, amely a kullancs okozta, encefalitisznek nevezett betegség elleni oltóanyagra hívná fel a figyelmet. Tudni kell, hogy ezer kullancsból csupán egy a fertőzött, s a csípést követően csak 4-6 óra múlva juttatja be szervezetünkbe a kórokozót, mikor a felesleges vért visszaöklendezi. A közönséges kullancs által okozott agyvelőgyulladást tavaly 56 esetben diagnosztizálták. Nagyobb veszélyt jelent azonban egy másik kullancs által terjesztett betegség, a Lyme borreliosis. A betegséget megállapítani hosszú időbe telik és igen költséges. Ha megtörtént a baj, először egy csomó lesz a csípés helyén, majd vörös folt jelentkezik, ezután pedig szív-, idegrendszeri és izületi megbetegedések, agyhártya- és agyvelőgyulladás, nagyritkán végtagbénulás alakulhat ki. A múlt évben ilyen megbetegedés 996 esetben fordult elő. Védekezni kell a kullancsok ellen különféle, testre kenhető, illetve rovar elleni, permetezhető szerekkel lehet. Biztos, ami biztos, ha már az időjárás miatt nem tudunk nyakig beöltözni, egy-egy kirándulás után vizsgáljuk végig testünket, különös tekintettel a hajlatokra. (k. j.) KULLANCSRAJ TÁMADT A NAPOZÓ KISLÁNYRA (Blikk 2001-05-10) BÉCS - Egy osztrák kislányból 70 vérszívó kullancsot szedett ki anyukája, majd kórházba vitte, ahol 3 orvos 2 óra alatt még további több mint 200 darabot távolított el testéről és fejbőréből. A 11 éves Tamara Horner egy patak partján lévő virágos réten napozott. MINIVÁMPÍR A FŰBEN (Heti Válasz 2001-08-10) Bámulatos a kullancsok alkalmazkodóképessége Javában tart a nyár, jólesik olykor hosszabb erdőjáró túrára indulni. Ám jól tesszük, ha óvatosak vagyunk. Van egy csöpp, ám annál veszedelmesebb lény, mely a bokrosban alig várja, hogy vérünket vegye. Magyarországon mintegy harminc kullancsfaj él, tudtuk meg dr. Lakos Andrástól, a Kullancsbetegségek Ambulanciájának vezetőjétől. Ezek közül az úgynevezett közönséges vagy vörös hasú kullancsok veszedelmesek igazán az emberre, ezek terjesztik ugyanis a két leggyakoribb, kullancs-csípéssel átvihető kórt, a vírusos agyvelőgyulladást és a Lyme-kórt. Maga a kullancs egyébként bámulatos kis állat. Tökéletes vérszívó, rafinált technikákkal, hogy magát minél tovább észrevétlen tartsa, s az áldozat még csak ne is sejtse, mi történik vele. Amellett pedig nagy idők tanúja. New Jerseyben a tudósok egy külszíni borostyánfejtőben egy 90 millió éves példányt találtak az áttetsző, sárga kőbe dermedve. Egyes tudósok úgy vélik, a kullancs olyan tiszteletre méltó alkalmazkodókészségről tett tanúbizonyságot, hogy lehetséges, minket embereket is túlél. A vörös hasú kullancs élete három szakaszra osztható, s a lárvából nimfává, majd imágóvá való átalakuláshoz, valamint a nőstény állat esetében a petézéshez vérre van szüksége. Nem szív tehát mindig vért, s olyankor dicséretesen mértéktartó - beéri növényi nedvekkel és harmattat. Hanem amikor mégis vámpírkodik, azt rendkívül ügyesen, bár nem túlságosan gusztusosan teszi. KÉTCENTISRE IS MEGDUZZAD Mikor kiválasztja a vérszívásra szerinte legalkalmasabb helyet (ez a vörös hasú kullancs esetében rendszerint valamelyik testhajlat, ahol a bőr finomabb, vékonyabb), szúró-szívó szájszervét a bőrre helyezi és érzéstelenítő váladékot köp rá. Ezután némi szarúoldó következik, mely a bőrt a szúráshoz megfelelően felpuhítja, majd jön maga a döfés. Gyulladásgátló anyagot is kibocsát. Ez különösén akkor fontos, ha tartózkodását a gazdaállaton vagy az emberen hosszabb időre tervezi, hiszen a helyi gyulladás, a viszketés menten leleplezné a kis betolakodót. Közben véralvadásgátló szert is adagol, így nem dugul el a szívókája. Kényelmesen elhelyezkedve s kicsi horgokkal és alsó állkapcsának fogazatával rögzítve magát napokon át dőzsöl, s alaposan teleszívja magát. A kitartóbb nőstények, ha nem zavarják meg őket, eredeti néhány milliméteres méretükről akár kétcentisre is megduzzadhatnak. Ám a rengeteg kiszívott vér nem marad mind a kullancs testében, hanem az állat az eredeti térfogatnak jó harmadára összesűríti, s a fölös folyadékot, ürüléket a nyálával együtt visszaengedi az áldozat vérébe. Voltaképp ez az, amiért olyan veszélyessé válhatnak ezek az apró élősködők, hiszen ha a kullancs fertőzött, a kórokozókat ilyenkor bejuttatja a gyanútlan áldozat testébe. Márpedig igen sok a fertőzött kullancs. Körülbelül minden ezredik hordozója lehet az agyhártyagyulladás vírusának, s minden tizedik csípése a Lyme-betegség kórokozóját juttatja a gazdaállat testébe. Az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint a nyolcvanas években és a kilencvenes évek közepéig évente 250-280, kullancscsípés nyomán kialakult vírusos agyvelőgyulladást regisztráltak. Az esetek száma később csökkent, 1998-ban száz alá, 1999-ben pedig 58 esetről tud a központ. Ennek oka részben az encefalitisz-védőoltás elterjedése lehet. NE KENEGESSÜK! A fertőződés mikéntjének ismeretében igen fontos, hogy ha egy-egy kirándulás közben vagy otthon, a gondos vizsgálat nyomán kullancsot fedezünk fel a bőrünkbe fúródva, azt a lehető legrövidebb időn belül szakszerűen távolítsuk el. Legcélszerűbb egy csipesszel a fejénél, tehát a bőrünkhöz legközelebb megragadni az állatot, és folyamatos húzással lassan, közben esetleg a hossztengelye mentén megcsavarva kiszedni a bőrből. Nem baj, ha beleszakad az, amit a fejének hiszünk, és valójában az állat szájszervének egy része. Igaz, okozhat kisebb gyulladást, viszketést, a veszedelmes betegségek kórokozói azonban nincsenek benne. Bár jó fogás esne rajta, semmiképp se a potrohánál ragadjuk meg az állatot, mert ha azt összenyomjuk, olyan, mintha magunk injekcióznánk a kórokozókat a vérünkbe. Szintén elterjedt nézet, hogy a kullancs potrohát zsiradékkal kell bekenni, és akkor majd kimászik, mert fulladozni kezd, ezzel a módszerrel azonban csak azt érjük el, hogy a kullancs rémületében öklendezni kezd, ismét csak kórokozókat juttatva szervezetünkbe. A legjobb védekezés persze a kullancscsípés megelőzése. A tévhittel ellentétben a kullancs nem a lombok közt csimpaszkodik, hogy aztán váratlanul a mélybe vetve magát arra járó áldozatán landoljon, hanem földközelben, a fűszálak hegyén és a bokrok ágain leselkedik. Érzékeli az arra járók illatát, testmelegét, a kilélegzett szén-dioxidot, s ha meg tud kapaszkodni rajtunk, hagyja magát lesodorni leshelyéről. Ezért ne viseljünk bolyhos holmit, ne kössünk pulóvert a derekunkra, ezzel csak növeljük a testfelületet s így a kullancsok lesodrásának esélyét. Célszerű hosszú nadrágban, zárt cipőben kirándulni, a nadrágszárat betűrni a zokniba, a lehetőleg hosszú ujjú, galléros inget pedig a nadrágba. Mivel a kis vérszopó fölfelé mászik, van esélyünk rá, hogy elmegy a kedve az ebédtől, ha mondjuk már a derekunknál tart és még mindig, nem talált bejáratot a testünkhöz. Érdemes sapkát is viselni, különösen azért, mert a tibola nevű betegség, a nemrégiben azonosított nyirokcsomó- bántalom kórokozóját terjesztő kullancsfaj leginkább a hajas fejbőrön szeret lakomához teríteni magának. Persze az efféle harci öltözet a nyári kánikulában meglehetős hősiességet kíván, ám a tűző napot, a száraz Levegőt szerencsére a kullancs sem díjazza túlságosan, ezért ilyen terepen valamit lazíthatunk az öltözékünkön. Szintén hatásosak lehetnek a kullancsriasztó kenőcsök és permetek, csak ügyelni kell arra, hány órán át tart a hatásuk. Nem bizonyított viszont a B-vitamin bőrön át kipárolgó illatának kullancsriasztó hatása, ezért senki ne higgye, hogy néhány vitamintablettával túljárt a vérszívók eszén. KÓROK, TÜNETEK Ha egy kullancs mégis utat talál a bőrünkhöz, és megcsíp, akár észrevesszük, akár nem, bizony fönnáll a fertőzés és a betegség kialakulásának esélye, ezért résen kell lenni, ha gyanús tüneteket észlelünk magunkon. A vírusos agyvelőgyulladás kezdeti tünetei a megtévesztésig hasonlítanak egy közönséges nyári megfázás tüneteihez. Enyhe vagy közepesen magas láz, fejfájás, fáradékonyság, illetve torokgyulladás jelentkezhet, mely néhány nap alatt magától elmúlik. Pár nap láztalanság után azonban kitör a betegség második szakasza, magas lázzal, hányással és tűrhetetlen, csillapíthatatlan fejfájással kísérve. Előrehaladottabb állapotban izomgörcsök, bénulás, eszméletvesztés következik be, s a kezeletlen betegség halálhoz is vezethet. A vírusos agyhártyagyulladás védőoltással megelőzhető, melyet kérésre a háziorvos ír fel. A Lyme-kórt baktérium okozza. A kullancscsípés körül néhány nap múlva piros, körkörös folt jelenik meg, ami nemsokára magától elmúlik. Ám a kórokozók láthatatlanul tovább szaporodnak a szervezetben, a betegség második szakaszában ízületi- és izomfájdalmakat, idegrendszeri bántalmakat, memóriazavart és fáradékonyságot okozva. A kór gyógyítható, ám rendkívül fontos, hogy a legelső tünetek észlelésekor szakorvoshoz, mi több, a témában jártas szakorvoshoz forduljunk, s ugyanez igaz a kullancsencefalitisz esetében is. Rosszul kezelt betegeknél kialakulhat az úgynevezett post Lyme-szindróma, amely szervi bajjal nem jár ugyan, ám a beteg rettenetesen fáradékony, fájdalmai vannak, s úgy érzi, mintha hirtelen megöregedett volna. A Lyme-kór megelőzésére a humán gyógyászatban ma még nem létezik védőoltás. Igaz, kutyák számára készült ellene oltás, ám mint Lakos András elmondta, ennek hatékonysága egyáltalán nincs bizonyítva. A házi kedvencek védelmére egyébként ajánlatos bolha- és kullancsirtó nyakörvet vásárolni, s nemcsak a kirándulás alkalmával csatolni a nyakukba, hanem állandóan rajtuk tartani, hiszen a kullancsok nagyon jól érzik magukat a kertben is. Annál is inkább, mert kullancs terjeszti a babesiosis vagy vérfestékvizelés nevű veszedelmes betegséget is, mely nagy ritkán ugyan, de embert is megtámadhat. A kór magas lázzal, elesettséggel jár, s a kórokozó szaporodása miatt széteső vörös vértestek festékanyaga barnásvürösre színezi a vizeletet. Később sárgaság, hányás jelentkezik, s kezelés hiányában a beteg állat nemsokára el is pusztul. Védőoltás ez ellen sincs, ám a felismert betegség gyógyítható. S ezzel még mindig nem teljes a kullancs terjesztette kórok Listája. Az is elég rémisztő tény, hogy a kullancs sajnos nem irtható olyan nagyüzemi módszerekkel, mint a szúnyog, hiszen az elpusztítottak helyére csakhamar újakat hurcolnak be a madarak és a kisebb emlősök. Nem marad más hátra, mint megtanulni együtt élni velük. Komolyan kell venni a veszélyt, de persze nem kell lemondani a hétvégi túrákról, hiszen a kullancsok megfelelő ruházattal, rovarriasztó szerekkel elég jól távol tarthatók. ÁTVÉSZELIK A TELET A legtöbb kullancscsípés okozta betegséget tavasszal és nyár elején regisztrálják, ami nem is csoda, hiszen a kis vérszívók ilyenkor a legaktívabbak. A nyári kánikulában árnyas, hűvösebb helyekre húzódnak, lomberdőkbe, bokrosokba vonulnak vissza. A nagy szárazságot és az erős fényt nem bírják, s a tűző napon néhány óra alatt elpusztulnak. Ősszel azonban ismét felélénkülnek, ezért szeptemberben, októberben rendszerint ismét megnövekszik a friss megbetegedések száma. Télre a kullancsok behúzódnak a föld alá, a gyökerek közé, esetleg hívatlan lakótársként beköltöznek a gazdaállat vackára, vagy annak bundájában, begubózva töltik a hideg hónapokat. A kemény, száraz telek alaposan megtizedelik őket, de ha csapadék is hullik, akkor a kis ízeltlábúak a hótakaró alatt megbújva fütyülnek a csontrepesztő hidegre. Az enyhe teleket azonban a kelleténél jóval több kullancs ússza meg ép bőrrel, ezért a következő tavasszal gyakran ijesztő mennyiségben találkozni velük. VÍRUSTÉRKÉP Magyarországon az encefalifiszt okozó Ixodes kullancsok elsősorban a Dunántúlon és az Északi-középhegységben terjedtek el. Különösen tölgyerdőkben, gyertyános- tölgyesekben gyakoriak. A vérből kimutatható ellenanyagok vizsgálata alapján elmondható, hogy a Dunántút és az Alpokalja lakosságnak 3-19 százaléka találkozott már az agyhártyagyulladás kórozójával. Az elmúlt évtizedekben felismert megbetegedések adatai alapján főként Zalában, Somogyban, Vas, Nógrád, Komárom, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyében vannak a kórokozó természeti gócai. Forrás: www.netkorhaz.hu HÍVATLAN VENDÉGEK Sajnos kullancsokkal korántsem csak kirándulások, erdei túrák alkalmával találkozhatunk, hanem pimasz módon a kertekbe is bemerészkednek: Ez ellen sajnos nincs mit tenni, legfeljebb a növényzet teljes kiirtásával és a néhai kert lebetonozásával bírhatjuk rá őket a végleges távozásra. A kullancsok gyakorlatilag mindenütt szívesen tartózkodnak, ahol zöld területet találnak, megfelelőek a hőmérsékleti, csapadék és fényviszonyok, s akad számukra elegendő áldozat. Így aztán világszerte megtalálhatók a füves pusztákon, lombhullató erdőkben, nagyvárosok kicsi zöld foltjaiban, a tengerszinttől egészen 1300-1500 méteres magasságig. Följebb nemigen merészkednek, hiszen ilyen magasságban már kevesebb a préda, azonkívül a lomberdők átadják helyüket a fenyveseknek, s ezeken a fákon nem telepednek meg. EGYÉB BETEGSÉGEK A kullancs terjesztette leggyakoribb betegségek mellett egyéb kórokkal is megfertőzhetik áldozataikat ezek az apró élősködők. Ezek egyike a kullancstífusz, mely egyhetes lappangási idő után magas lázzal, fejfájással, a csípés helyén középen fekélyesedő folttal, majd kiütésekkel jár. Szerencsére azonban nem halálos kór, hacsak a beteg nincs súlyosan leromlott állapotban. A nyúlpestist (tularémia) rendszerint nyulak és rágcsálók terjesztik, de kullancs is bejuttathatja a kórokozót az emberbe. A csípés helye elfekélyesedik, magasba szökik a beteg láza, a csípéshez közeli nyirokcsomók pedig hatalmasra duzzadnak, elgennyesednek és nagyon fájnak. Hasonlóképpen nem csak kullancs lehet a Q-láz-fertőzés forrása, a betegséget főként birkával, kecskével és szarvasmarhával foglalkozó állatgondozók kapják meg. Ez a kór is lázzal, izomfájdalmakkal, fejgörccsel, torokgyulladással jár, de gyakran enyhe lefolyású. Veszélyesebbek a szövődményei, hiszen járhat agyhártya- vagy agyvelőgyulladással is. Az ehrlichiasis főként a fehérvérsejteket támadja meg, s érdekes módon elsősorban férfiak kapják el a betegséget. Ugyancsak lázzal, izületi és izomfájdalmakkal jár. A beteg izzad, hány, sőt idegrendszeri tünetek is felléphetnek. Igen fontos a betegség korai felismerése, mert megfelelő kezeléssel ilyenkor még tökéletesen meggyógyítható. Hanga Piroska AMIT A LYME-KÓRRÓL TUDNI ÉRDEMES (Blikk 2001-08-27) Huszonkét évvel ezelőtt az amerikai Lyme városkában jelent meg az az izületi gyulladásos járvány, amelyet a dugóhúzószerűen csavarodó - Borrelia burgdorferi nevezetű - baktérium okozott. A betegség bőrpirosodással, hidegrázással és szív-, illetve izületi panaszokkal jár, amelyet antibiotikumokkal lehet kezelni. Nem halálos, de védőoltás nincs ellene. KULLANCSTÁMADÁS (Délvilág 2002-03-26) Elsősegély csipesszel, borogatással A tavasz közeledtével mind több időt töltünk a szabadban. A túrázók és kirándulók számára örök érvényű figyelmeztetés, hogy erdőkben, bokros, cserlés területeken mindig leselkedik a kullancsveszély. A kullancsok apró, pókhoz hasonló rovarok Füves vagy fás helyen találhatók. Belekapaszkodnak azokba az állatokba (és emberekbe), amelyek elhaladnak mellettük, a bőrbe harapnak, hogy vért szívjanak. Egy kiéhezett kullancs igen kicsi, harapása nem fájdalmas, ha teleszívja magát vérrel, borsó nagyságúra duzzad, és könnyen észrevehető. A vírussal fertőzött kullancsok betegséget terjeszthetnek, tehát amilyen hamar csak lehet, el kell távolítani ezeket. A kullancsot eltávolítás után tegyük egy edénybe, és ha orvoshozfordulunk, vigyünk magukkal. A kullancs eltávolítása a bőrből a következőképpen történjen: fogja meg a kullancs fejét finom csipesszel, közel a bőrhöz. Mozgassa a bőr mentén, hogy fejét inkább kibillentse, mint kihúzza. A kullancs szája igen szilárdan beékelődik a bőrbe, próbálja a kullancsot nem elszakítani, nehogy a feje a bőr alatt maradjon. Tavasszal, nyáron gyakoriak a rovarcsípések A méhek, darazsak és lódarazsak csípése általában sokkal fájdalmasabb és ijesztőbb, mint amilyen veszélyes. A csípéskor éles fájdalom érezhető, amit duzzanat és tartós fájdalom követ. Ezeket a kellemetlen tüneteket enyhíteni lehet. Vannak emberek, akik allergiásak az ilyen mérgekre, és igen gyorsan súlyos állapotba kerülhetnek. Sok, egyidejű csípés összeadódó hatása veszélyes lehet. A szájat, illetve a garatot ért csípéseket igen komolyan kell venni, mert a nyálkahártya-duzzanat fulladást okozhat. Ilyen esetben az elsősegély célja: - könnyíteni a vizenyős duzzanaton és a fájdalmon, - szükség esetén mentőt kell hívni. A bőrt ért csípések esetén segítsen a következőképpen: # Csipesszel távolítsa el a fullánkot, ha még a bőrben lenne. # Alkalmazzon hideg boroltást, enyhíti a fájdalmat, csökkenti a duzzanatot. # Tanácsolja a sérültnek, hogy keresse fel orvosát, ha a duzzanat és a fájdalom nem múlna el vagy fokozódna. Szájat ért csípés esetén: # Adjon jeget a sérültnek, hogy szopogassa, így csökken a duzzanat. # Értesítse a mentőket. Nyugtassa meg az áldozatot, amíg megérkezik a segítség. MEGSZŰNT A KÖTELEZŐ IRTÁS (Blikk 2002-05-24) Az eddiginél is nagyobb kullancsinvázió várható Magyarországon MAGYARORSZÁG - A korán jött melegnek köszönhetően kullancsinvázióra számíthatunk az idén a szakemberek szerint. A korábbi évekhez viszonyítva ötszörösére emelkedett a kullancsok által terjesztett - gyakran halállal vagy bénulással végződő - Lyme-kóros esetek száma. Van terület, ahol a vérszívó állatkák csípésének 90 százaléka mérgező. Aggodalmakra adhat okot az is, hogy a környezetvédők óhajának megfelelően megszűnt a kötelező kullancsirtás. A tavaly nyárig már ötszörösére emelkedett a Lyme-kóros fertőzések száma, csak nálunk húsz megbetegedést észleltünk. Ez rengeteg, kiváltképp, ha figyelembe vesszük, hogy két éve négy megbetegedést észleltünk - mondta Sipos Sándor, a Baranya megyei ÁNTSZ fertőtlenítőcsoportjának vezetője. A szakember szerint leginkább a védőoltások és riasztószerek használata jelenthet védelmet az élősködővel szemben, bár a veszélyesebb Lyme-kór ellen az oltások sem védenek, mivel ilyen nem létezik. Az országban sehol sem irtják ezeket a rovarokat szervezetten, ezért mindenkinek saját magának kell védekeznie. - Bár a környezetvédők határozottan tiltakoznak, a leghatásosabb az Actelic irtószer, igaz, ez minden rovart kiirt a kertből, megbontva ezzel a táplálékláncot - figyelmeztet a szakember. Dr. Taubert Karolin háziorvos szerint a legjobb, ha még tavasszal beoltatja magát az ember, mert kell néhány hét az immunitás eléréséig. - A vírusos megbetegedések ellen jól védenek ezek az oltások, de ha valaki későn kapja meg, nem biztos, hogy védett lesz. Legtöbben már csak későn, közvetlenül a nyaralások előtt jönnek. A kullancs csípése akkor a legveszélyesebb, ha utána egyre növekedő piros folt jelenik meg a bőrön, ekkor haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. A szakemberek tanácsa: ha kullancsot észlelünk magunkon, semmiképpen se használjunk olajat, zsírt vagy más népi gyógymódot a rovar eltávolítására, mert ezekben az esetekben a legnagyobb a fertőzés veszélye, ekkor ugyanis az állat fuldoklása során a szúrt csatornán keresztül a vérbe öklendezi a bél tartalmát a kórokozóval együtt. A legjobb módszer, ha erre a célra kitalált úgynevezett kullancscsipesszel egyetlen rántással kitépjük az élősködőt a testből. TÉVHITEK AZ ÁLLATKÁRÓL Sokan úgy tudják, a vérszívó fáról támad az emberre, pedig többnyire a fűszálakon rejtőzködik, onnan mászik fel a testünkre. Veszélyes területen ezért ajánlatos zárt cipőben, a nadrágszárat a zokniba gyűrve sétálni. A kirándulásról hazatérve érdemes a testünket alaposan megnézni, nincs-e a bőrünkön. A kullancs egyébként legjobban a testhajlatokat kedveli. Bochmann Tamás ÖT EMBER FERTŐZŐDIK NAPONTA LYME-KÓRRAL (Blikk 2002-09-06) Egyre kevesebben kérnek védőoltást KAPOSVÁR - Elkeserítő: a kaposvári főorvos asszonynál naponta már 5-6 olyan beteg jelentkezik, akik kullancscsípés miatt szereztek veszedelmes fertőzést. Ráadásul egyre kevesebben kérnek védőoltást e sunyi rovar ellen. A Blikk megtudta: jelenleg nem készül országos program a veszedelem felszámolására. - Meg vagyok döbbenve. Naponta öt-hat kullancscsípéssel fertőzött beteget regisztrálok - panaszolta a Blikknek dr. Papp Erzsébet, a Somogy megyei Kaposi Mór Kórház infektológiai osztályának osztályvezető főorvosa. - A legtöbben Lyme-kórban szenvednek, utánuk pedig a vírusos agyhártyagyulladásosak következnek. Még nincs vége az idei kullancsszezonnak, de már 30 százalékkal több a fertőzött, mint tavaly volt. A Lyme-kór rettegett betegség: arcidegbénulást, szívizomgyulladást okozhat. Ennél isúlyosabb az agyhártyagyulladás, ami a végtagok, sőt a légzésért felelős izmok bénulásával, valamint epilepsziára emlékeztető görcsökkel járhat, halállal is végződhet. - Egyre többen betegednek meg agyhártyagyulladásban - folytatta a főorvos asszony. - Mind kevesebben kérik a védőoltást. Amikor még alig lehetett megkapni a - vakcinát, tolongtak érte. Most, hogy mindenki hozzáférhet, elfeledkeztek róla az emberek. Ma már alig látni hirdetéseket e sunyi rovar veszélyéről, az agyhártyagyulladást megelőző védőoltás fontosságáról. Dr. Lontai Imre, a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ munkatársa elmondta, senki sem számolja, az élősködők hány százaléka terjeszti a veszélyes kórokat. Húsz évvel ezelőtt indult a kutatás, akkor tízezer kullancsból egyet találtak fertőzőnek. Ez az arány később romlani kezdett, ám abbahagyták a számolást. A helyzet pedig aggasztó. Angliában mára ellenállóvá váltak a kullancsok az oltóanyagokkal szemben, a britek a kullancsot terjesztő rágcsálókat kezdték irtani. A Blikk kíváncsi volt, készül-e országos program a fertőzések visszaszoritására. Az egészségügyi tárcánál azonban csak annyit tudtunk meg: most folyik az átszervezés, tegnap lépett hivatalába az új államtitkár, kullancsokról egyelőre szó sem esik: T. P.-T. HOGYAN VÉDEKEZZÜNK A KULLANCSOK ELLEN? 1. Azzal, ha B-vitamint eszünk, nem tartjuk távol a rovarokat. 2. Kiránduláskor öltözzünk zárt ruhába. 3. Gyakran nézzük át a testünket, távolítsuk el a rajtunk mászó élősködőket. 4. Ha a bőrünkbe fúródott kullancsot találunk, kullancskiszedő csipesszel (gyógyszertárban kapható) távolítsuk el. Zsírral, kenőccsel tilos megfullasztani az élő állatot, mert ekkor öklendezi vérünkbe a fertőző váladékot! 5. Ha a csípés helyén kokárdaszerű piros foltot találunk, azonnal forduljunk orvoshoz!