A KLÓNOZÁSSAL KAPCSOLATOS TÉVHITEK (Színes UFO magazin 1998/2) 1. Már létezik az emberklónozás. Ez nem pontosan így van. Nincsenek megjelenésükre váró Jézus/Elvis/Hitler klónok. A Szovjetunió sosem rendelkezett lélektelen harcosok armadájával és egy üzletember sem klónoztatta magát jobb időkre várva. Még egy kutató sem teremtett meg a laboratóriumában eleven, lélegző klónlényt. 2. A klónok erősebbek, gyorsabbak és tehetségesebbek, mint azok, akikből létrehozták őket. A klónok az eredeti lények azonos másolatai. A klónozott békák csak békák. Ha valaha embert is klónoznak, az csupán másolata lesz az eredeti példánynak. A módosított klónok csak a sci-fi termékei, a Szárnyas fejvadász replikánsai például fizikailag felülmúlják az embert. 3. A klónok felnőttként jönnek a világra. Az előrelátható jövőben minden klón az anyja hasából jön a világra és ugyanúgy növekszik, mint természetes úton fogant hasonmása. Egy bárányt sem lehet klónozni egy bárány méhe nélkül. Jelenleg nincsenek olyan mechanikus eljárások, amik segítségével életben lehet tartani egy magzatot. A klónnak tehát fel kell növekednie, mivel nincs olyan ismert módszer, amivel bébiből egyenesen felnőttet lehet teremteni. Ez csak a moziban fordul elő. 4. A klónok rendelkeznek szülőegyedeik emlékeivel. A klónok ugyanúgy születnek, mint bármely más teremtmény: bután. Nekik is meg kell tanulniuk mindent, amit tenni akarnak. A Brazíliai fiúk-ban Hitler klónjai egyáltalán nincsenek tudatában annak, hogy ők kamasz Hitlerek. BIRKA TÜRELEM (HVG 1999-06-12) Leszámítva talán Lajka kutyát, aki először járt a világűrben, állatra még nem fordítottak annyi tudományos figyelmet, amennyiben Dollyt, az első klónozással fogant bárányt részeltetik. A ma már birka korú, három éves Dolly két ízben is bizonyította, nem volt igazuk azoknak, akik kétségbe vonták reproduktív képességét: sikerűit hagyományos módon megtermékenyülnie, és életképes utódokat ellenie. Az edinburghi Roslin intézet csodabirkájának genetikai édesmamája egy hatéves, vagyis hajlott korú nőstény volt, tőle származott egy emlősejt sejtmagja, amelyet egy másik anyajuh magjától megfosztott petesejtjébe plántáltak a tudósok. Ezt a "képződményt" ültették egy harmadik anyaállat méhébe, amely 150 napos vemhesség után hozta a világra Dollyt. Fontos tudni, hogy ellentétben a növények genetikai állományának módosításával, amikor is a feladat egy új tulajdonsággal rendelkező egyed előáhítása, az állatok klónozásánál a tökéletes hasonmás, azonos génállományú egyed "legyártása" a cél. Éppen ezért Dolly esetében logikus kérdésként merült fel, vajon egy hatéves anya génállományának a lemásolása nem jelenti-e azt, hogy az újszülött is idősebb lesz valóságos koránál? A skóciai Roslin Intézet és a PPL Therapeutics biotechnológiai cég közösen vizsgálta az állat korát, s a Nature című tudományos folyóiratban most nyilvánosságra hozott megállapításuk szerint Dolly génjei lényegesen öregebbek a születési bizonyítványán álló dátumnál. A megállapítás abból a mindeddig kimerítően még nem bizonyított feltételezésből indul ki, hogy a kromoszómákat lezáró úgynevezett telomerek hossza valamiképpen összefüggésben van az élőlények korával. Az bizonyos, hogy Dolly telomerei rövidebbek, mint a vele egyívású birkáknál az szokásos, s megegyeznek a mamától örökölttel. A tudósok azonban nem merészkedtek ennél tovább, egyikük sem vállalkozott jóslásokra, hogy Dolly így is elélhet-e a hét-nyolcéves birkakor végső határáig, avagy genetikai órája hamarabb jelei majd földi léte végét. Az állat egyelőre tökéletesen egészséges, s nem tudni, hogy a rövidebb telomerek az anyától kerültek a szervezetébe, vagy pedig a kiónozási technika hozta létre a rövidülést - nyilatkozták a kutatók a brit BBC hírügynökségnek. Mindenesetre amíg Skóciában várnak és árgus szemekkel figyelik a világelső birkát, május utolsó napjának tudómányos csemegéje Fibro nyilvános bemutatása volt: a Hawaii Egyetem "üdvöskéje", egy vörösesbarna fiú egér, ugyancsak világelső babérokkal. Eddig ugyanis csak nőstény állatokat sikerült "kopírozni", hímneműeket nem. A kísérlet során 274 próbálkozás után mindössze három egér született, s közülük Fibro volt az egyetlen, amely a felnőtt kort is megérte. HALOTT KISLÁNYT AKAR KLÓNOZNI A RAËL SZEKTA (Blikk 2000-09-07) Jelük: Dávid-csillag horogkereszttel QUEBEC - 27 évvel ezelőtt a francia származású Claude Vorilhon (53) a kanadai Quebecben szektát alapított. A karizmatikus férfi magát Raëlnek nevezi, hosszú hajat és Jézushoz hasonló szakállt visel és arról prédikál, hogy annak idején egy földönkívüli nép, az Elohim (amely a héber nyelvű Bibliában Isten nevének egyik változata) tagjai hozták létre a földi életet és alkalmaztak először géntechnológiát. A szekta tagjai most megnyertek maguknak egy francia génsebészt és maguk is szeretnének - az állítólagos ufonautákhoz hasonlóan - humanoidokat klónozni, hogy egy elit, tökéletes emberiséget hozzanak létre - írta a Bild. Három évvel ezelőtt, amikor a brit tudósoknak sikerült Dolly bárányt klónozniuk, a szektavezér igazolva látta tanítását: - A klónozás működik, ez mutatja, hogy hitünk alapja igenis valós. Tudom, hogy Buddha, Mohamed és Jézus is klónok voltak. Ami annakidején a földönkívülieknek sikerült, az nekünk is sikerülni fog. 200 ezer dollárért (60 millió forint) mi is klónozunk egy embert - mondta Vorilhon. A szekta jelképe a Dávid-csillag és a horogkereszt kombinációja, taglétszámuk az évek során - büszkélkednek - 50.000 főre emelkedett. A világ 85 országában élnek követőik, akik a Bahamákon most alapították meg a Clonaid nevű, genetikai kutatással foglalkozó céget és megnyerték maguknak dr. Brigitte Boiselier francia génsebészt. A szekta tagjai úgy tervezik, hogy októberben - egy amerikai házaspár 10 hónapja halott kislányát felhasználva - létrehozzák az első klónozott embert. ÚJ LÉLEKKEL SZÜLETIK A KLÓNOZOTT EMBER (Vasárnapi Blikk 2000-09-10) Dolly, a klónozott birka három évvel ezelőtt jött a hagyományos világra, és meglódította a kutatást az öröklődés egységének tekinthető DNS rejtelmei után. Idén a tudósok megalkották az emberi test géntérképét, és a rohamos ütemben fejlődő tudományág a gyógyítás zálogává vált. Joggal. Új csodaszerek és sokat ígérő módszerek várnak engedélyezésre. A jelek szerint óriási pénzösszegek cserélnek majd gazdát azon a piacon, amelynek kiépítése már meg is kezdődött. Eközben megszületett két kiónozott majom, és egy amerikai tudós az ember másolására készül. Az egyház álláspontjára is kíváncsiak voltunk. Egy amerikai cég, a HGS három éven belül piacra dob egy gyógyszerbe csomagolt gént, amely a szívbe juttatva megjavítja az artériákat. Ezzel feleslegessé válnak a bypass-műtétek. Egy másik génalapú orvosság arra ösztönzi a szervezetet, hogy termeljen antitesteket, amelyek áttörést hozhatnak az AIDS és a rák elleni küzdelemben. Egy harmadik csodaszer segítségével pedig a beteg szervezetnek sem okoz majd gondot a sebek gyors begyógyítása. Az orvosi vizsgálatokat egy gén-csip teszi gyorssá és alapossá. A szilíciumlapkát csak meg kell nyalni, a több százezres nagyságú információtömeget a számítógép értékeli. A tudósok nem titkolt szándéka, hogy örökletessé tegyék a betegségek elleni védettséget és a szabadalmi jogokkal vagyonokat keresnek annak a cégnek, amelynek dolgoznak. A Celera nevű amerikai gyógyszergyártó már 6500 génre jegyeztetett be jogtulajdont. Vannak persze olyanok is, akik a legbonyolultabb DNS-lánccal élő lény lemásolására készülnek. Richard Seed esélyesnek tűnik. Az amerikai fizikus egy meddő asszony öröklött tulajdonságait, azaz genotípusát akarja felhasználni a klón megteremtéséhez. Az önkéntes jelentkezők készen állnak, a tudósnak pedig nincsenek etikai aggályai. A nemzetközi szervezeteknek, a törvényhozóknak, és az egyháznak viszont vannak. A klónozásra is érvényes mindaz, amit a fogamzás mesterséges módozataira. II. János Pál vonatkozó enciklikájában. Ilyen jellegű eljárást az egyház nem támogat, mert a fogamzás természetes módját tekinti elfogadhatónak. Ezen álláspont helyességét a tudóstársadalom is visszaigazolta, hiszen egyre több génszakértő hangoztatja, hogy a klónozott ember genetikailag olyan lenne, mint egypetéjű ikertestvére. Akkor is különálló lény lesz, ha a karakterek is hasonlóak lennének. "Bármily módon születik is egy új ember, annak saját lelke van, amelyet nem lehet klónozni. Ha genetikailag a megtévesztésig hasonlítana is ahhoz, akiből klónozták. akkor is különböző személyek lennének" - nyilatkozta lapunknak Ferenc Antal, a Semmelweiss Egyetem tanára, a központi labor vezetője. A professzor úr a magyarországi érsekség álláspontjának ismeretében a saját véleményét is megfogalmazta: "Egy katolikus pap biztosan megkeresztelne klónozott embert, mert az egyház számára a személyiség és a méltóság mérvadó. A lombikbébi is megkapja a keresztséget, de arra is kell gondolni, hogy a lombikbébi létrehozása "csak" milliós nagyságrendű kiadás a társadalombiztosításnak. A klónozás várható költsége viszont ennek a tizenötszörösét is kitehetné" - újságolta. Az egyházat persze leginkább a lelki következmények foglalkoztatják. Például, ha egy gyermektelen házaspár a kiónozás mellett dönt majd, és mondjuk kislányt akar a feleség egyik sejtjéből, a férjet megzavarhatja, hogy miként szeresse felesége tökéletes másolatát, akinek ő nem biológiai apja. De ugyanez a problematika a feleséget is elbizonytalaníthatja. De van még valami. Már Dolly birka esetében kiderült, hogy a kiónozott lény öregebb sejtekkel születik. "A klón sejtjeit tekintve biológiailag abban a korban van, amelyből jött. A kromoszómák végén lévő telomerából minden sejtosztódással elvész egy ötös szekvencia. Emiatt előbb-utóbb fontos genetikai információ vész el. Ilyen és hasonló kérdések még nincsenek megoldva" - egészítette ki Ferenc professzor úr. 20 OK, AMIÉRT ÉRDEMES EMBERT KLÓNOZNI (CKM 2001. május) Nem elég a barátnőd egy példányban? Klónoztasd! Persze nemcsak emiatt érdemes kipróbálni az ember szaporításának új, mesterséges módját, hanem azért is, mert... 1. Nagyon jó lenne még egy Elvis Presley. 2. Marilyn Monroe kapna még egy esélyt. 3. A belőled klónozott ember nagyon hálás lenne neked azért, amiért létrejött. 4. Ha lenne belőled két vagy három példány, simán flörtölhetnél a klónjaid barátnőivel is. 5. Ha klónozással szaporodsz, garantáltan nem kapsz nemi betegséget. 6. Jobb úgy élni, hogy tudod, van belőled még egy. 7. Csak fele annyit kellene dolgoznod, mint eddig, hiszen felváltva járnátok a munkahelyedre. 8. Nem kellene párválasztással bíbelődni. 9. Ugyanaz a férfi örökre ugyanazzal a nővel lehetne. 10. A gyerekek a lehető legtökéletesebbek lennének. 11. Újra és újra megszülethetnél, akár évente is. 12. Ha meghalnál, lenne még egy esélyed. 13. Jó lenne újból találjozni a nemzet nagyjaival, mint például Széchenyivel vagy Szent Istvánnal. 14. A szakácsnőd Gwyneth Paltrow lehetne, a sofőröd Mel Gibson, az inasod pedig Putyin elnök. 15. A barátaid meghalnának a sárga irigységtől, amikor ezt meglátnák. 16. Minden férfi szereti a tudományos izgalmakat. 17. Minden klónodra illenének a ruháid és a cipőid. 18. Nem kellene félned a haláltól: mindig maradna belőled még. 19. De ha nem maradna, létre lehetne hozni. 20. Egyelőre még tilos, de érdekes elgondolkodni rajta. FRANKENSTEIN – HUXLEY – ANTINORI (http://caesar.inf.elte.hu/~nyuz/archiv23/2301/frankenstein.htm 2001-10-08) avagy új dolog-e a klónozás Az elmúlt száz esztendő során az emberiség soha nem látott technikai fejlődésen ment keresztül. Olyan dolgokra lett képes, amelyekről korábban álmodni sem mert. Ma már Európában talán nincs is ember, aki ne használt volna életében legalább néhányszor számítógépet, nincs ember, aki ne élt volna át olyan orvosi vizsgálatot, mely során a számítógép valamilyen feladatot elvégzett. Nemrég még a repülés, az űrutazás, sőt még a nyári kiruccanásaink is elképzelhetetlenek voltak az átlagember számára. És, hogy mi következik ez után? Idén nyáron Servio Antinori doktor bejelentette, hogy megkezdi az emberek klónozását, ezzel nem kis vitákat váltva ki világszerte. Ez a cikk arra keresi a választ – két immár klasszikusnak tekinthető művön keresztül –, hogy vajon ennek milyen következményei lehetnek, és, hogy vajon tényleg új problémába ütköztünk-e, vagy eddig észre sem vettük, hogy lelkekkel játszunk. FRANKENSTEIN – 1816 A történet igazából jóval régebben kezdődik, még 1816-ban mikor Mary Shelley tollából megszületett Frankenstein legendája. (Egyébként Mary a híres költő Percy Bysshe Shelley felesége, akkoriban nagyobb sikert aratott művével mint férje, ma mégis inkább a költő jut eszünkbe a Shelley névről. Hajrá lányok: tiltakozni!) Frankenstein egy orvos, aki rájön, hogyan lehet halott emberekből kiválasztani még élő szövetdarabokat, azokat összevarrni, és életet adni neki. Ha Mary Shelley még élne, valószínűleg inkább klónozásról beszélne, de ez nem sokat változtat a lényegen. Frankenstein, mikor elkészül "művével", maga is megretten a dologtól. Minden áron el akarja pusztítani a ronda, torz szüleményt, akinek szíve talán érzőbb, mint bárki másé. A szörny elmenekül, de magánya és "teremtőjének" ostoba hozzáállása következtében gyilkossá lesz. Gyakorlatilag módszeresen irtja ki Frankenstein családját, végül az őrületbe kergeti azt, akit a történet végén ő maga nevez apjának, és szomorúan állapítja meg, még nevet sem kapott tőle. Frankenstein szörnyének tragédiája abban rejlik, hogy egyedül van a világban. Ehhez tudni kell, hogy az 1800-as években még jelentős szerepe van annak, hogy valakinek "neve", azaz származása legyen. De még ma is másképpen tekintenénk – ha akaratlanul is – egy olyan emberre, aki nem természetes módon született, hanem a lombik teremtménye. Hogy a gyakorlat és a fikció között mekkora a különbség, egy éven belül eldől. HUXLEY – 1932 Nagyjából egy évszázaddal később jelenik meg Aldous Huxley Szép új világ című műve. (Aki esetleg még nem olvasta, és nincs ideje mostanában elovasni, annak javaslom a {http://members.tripod.com/~siser/} címen található angolnyelvű összefoglalót.) Huxley világában a szerelem már ismeretlen fogalom, a szeretkezés csupán kellemes időtöltés. A gyerekeket hatalmas gyárakban készítik, előre programozzák az életüket, tudásukat, céljaikat. Ebbe a világba csöppen be egy kellemetlen baleset folytán John, aki természetes úton jött világra. Az ő tragédiája éppen az – szemben Frankenstein szörnyével –, hogy nem klón. Huxley egyébként F. U. 632-re jósolja azt a világot, amit könyvében megelevenít. F. U., azaz Ford Után. Ez is jelzi azt, hogy milyen fontosnak érezte a kor embere az első sorozatgyártott autó megjelenését a piacon, és talán épp ez ihlette a sorozatgyárott ember ötletét. Tehát a Szép új világ írója még úgy gondolta, legalább 600 év mire rémálmai megvalósulnak – tévedett. Ismertem egy tüdőgyógyász professzort, akinek az volt a szokása, hogy mindent aláhúzott ebben a könyvben, ami már megvalósult. Amikor néhány évvel ezelőtt meghalt, a könyvben már alig maradt aláhúzatlan rész. Ennek ellenére a fiktív világ még most is borzongással tölti el olvasóját, és azt hiszem, kevesen akarnánk ilyen világban élni. ANTINORI – 2001. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy édesapám egy olyan kutatásban vesz részt projekt managerként, mely virtuális valóság, és mesterséges intelligencia létrehozását tűzte ki célul, így betekintést nyerhetek abba a jövőbe, ami még csak készülőfélben van. A virtuális valóság ugyanis ma már sokkal több, mint videójáték, és a mesterséges intelligencia is messze túlnő a boltokban megvásárolható szoftverek teljesítményén. Még 1997-ben jósolták 2000-re azt, hogy személyiséggel rendlekező, úgynevezett autonóm rendszereket tudnak létrehozni, melyekkel már beszélgetni is lehet. Nem jártak messze a valóságtól, ugyanis úgy tűnik, ez valóban hamarabb megvalósul, minthogy senior Antinori az első klónbébit a kezébe venné, habár egyelőre ezek az eredmények csak néhány száz kiváltságos ember számára lesznek hozzáférhetők borzalmas gépigényük, valamint a szponzorok kívánsága okán. Még a 70-es években egy, a National Geographic által kiadott ismeretterjesző film így fogalmazott: "Az emberi agy egy olyan hatalmas számítógép, amelyben sokszor annyi kapcsolás található, mint a világ összes számítógépében együttvéve." Nos, azóta jócskán megsokszorozódott a kapcsolások száma egy számítógépben, és —; habár az emberi agy még mindig rengeteg felfedeznivalót rejteget számunkra —; egyre közelebb járunk ahhoz, hogy ezt a hatalmas biológiai teljesítményt utánozni tudjuk. Mindenesetre egy dologban már a vezető software cégnek ez sikerült: A Windows pont olyan kiszámíthatatlan, mint mi, emberek vagyunk… A vicctől eltekintve azonban tény, hogy a mai programozók már nem látják át a program egészét. (Biztos sok infószakos tiltakozik most. De egyrészt írja meg a véleményét, és indokolja azt, másrészt legyen szíves végigtúrni a Windows forráskódját és kijavítani benne az összes hibát! Előre is kösz.) Ma már teljesen követhetetlen, hogy pontosan mi is folyik a gépben. Régebben még a programokat, ha rosszul működtek, utasításról-utasításra végignézve a probléma mindig megoldható volt. (Én még tíz éves koromban így javítottam a programjaimat.) Ma már sajnos ez nem mindig teljesül, ugyanis a modern ún. objektum-orientált nyelvekben egyre több a kis "fekete doboz", aminek van bemenő, kimenő csatornája, de hogy mi történik menet közben, azt csak sejteni lehet, feltéve hogy az ember nem akarja rászánni az egész életét egy program megértésére. Az autonóm rendszerek pedig már olyan bonyolultak, hogy képesek olyan, néha logikátlannak tűnő cselekvésekre, mint az ember. Például egy ember figura, amit arra programoztak, hogy bizonyos feladatokat elvégezzen – például szereljen fel egy kereket egy autóra – egyszer szokatlanul egyszerű feladatot kapott: El kellett mennie egy székhez és leülni rá. (Az utasítás pontosan így hangzott: "Sit down on object chair".) A figura végrehajtotta a feladatot, odament, leült. Ezután még kétszer ugyanezt a feladatot bízták rá, de harmadszorra meglepő dolog történt. A figura kis gondolkodás után sarkon fordult, elindult az ellenkező irányba, sétált öt métert, utána visszafordult, elment a székhez és leült. A programozó csapat hetekig kereste a hibát a programban, de nem találták. Sőt, azóta vagy százszor újra csinálták a kísérletet, de a figura mindig egyenesen a székhez megy és leül. Hangsúlyozom: ez nem fikció, hanem valóság! Nem csoda, hogyha ezek után felmerül bennünk a kérdés, vajon meddig tekinthetjük gépnek a "computer"-eket, és mikortól kell őket emberként kezelni. Nem hiszem, hogy lenne bárki is, aki még ne gondolkodott volna el azon, hogy mi is az a megmagyarázhatatlan valami, ami azt teszi, hogy tudunk önmagunkról, cselekedeteinkről, és azokat nem csak mint programot hajtjuk végre. Valószínűleg mindannyiunkban felmerül a kérdés, hogy vajon az állatok is, esetleg az állatoknak egy része is rendelkezik ezzel a tulajdonsággal? Valószínű, hiszen – ha jól tudom, de ha nem, javítson ki egy bioszszakos – egyes majomfajoknak a genetikai állománya 99%-ban megegyezik a mienkkel. Ez egyébként teljesen hihetővé válik, ha valaki rámnéz… De ha ennyire hasonlítanak, akkor miért éppen ebben különböznének? Amúgy pedig ha az emberi agy csak egy csomó kapcsolás és "áramkör", akkor vajon a gépeknek nincs meg ez a tulajdosága? Talán az első számítogépnek, az ENIAC- nak még nem volt, de mi a helyzet a mai, igen bonyolult szerkezeteinkkel? Azoknak annyi kapcsolása már biztos van, mint egy jól fejlett rovarnak, és az internet biztos rendelkezik annyi kapcsolással, mint egy egyszerűbb emlős. Vajon meddig van jogunk őket ki-be kapcsolgatni, végül kidobni? Ezek a kérdések talán nevetségesnek tűnnek olvasóm számára, de vajon mit szólna hozzá, ha őt kapcsolnám ki, majd kapcsolnám be újra, és megint ki, és be, és ki, és be… Hogy az más? De hisz mi is csak ugyanabból az anyagból vagyunk, nevesül nagyrészt szénből és vízből. Vagy talán mégsem? Nos… ezt már nem az én dolgom eldönteni, hiszen sem filozófus, sem biológus, sem orvos nem vagyok, és nem is leszek, de egy biztos: ezek a kérdések szinte szóról szóra azonosak azokkal a kérdésekkel, amiket Antinori doktor kísérletével kapcsolatban tettek fel az emberek, csak kicsit más a hangszerelés. Hogy korunk egy másik kiváló íróját idézzem, Isaac Asimovot: "Azt mondja, a humanoid robotok csak imitálják az érzelmeket, de valójában nem éreznek? Nos, ön igen jól imitálja az érzelmeket…" De hogy visszakanyarodjunk Antinori doktorhoz: Lehet az, hogy szüleinktől a születés, vagy nevelés során valami olyat kapunk, amitől tudatra ébredünk? Vajon az Antinori által lombikgyártott emberek tudnak majd magukról, vagy csak imitálják az érzelmeket? Vagy egyáltalán fogják imitálni? Vajon testileg, lelkileg egészségesek lesznek? Frankenstein szörnyét ébreszti fel a klónhajó gyomra, vagy a szép új világra ébredünk? És végül: Felnőttünk-e már mi, emberek eléggé ahhoz, hogy képesek legyünk a klónozást gyógyításra, teremtésre használni ahelyett, hogy ezt is a pusztítás, butítás és nyomor eszközévé tennénk. Én általában elég tárgyilagosan tekintek a világra, és nem hiszek a természetfölötti erőkben. Ezek a kérdések mégis nagyon izgatnak. Talán csacskaságokat gondolok róluk. Döntsétek el ezen cikk alapján, és ha bárki csak egy kicsit is közelebb tud vinni az igazsághoz, vagy úgy érzi, hozzá tud tenni valamit ezekhez a gondolatokhoz, írjon minél hamarabb! Rafael Devill - http://cs.elte.hu/~devill/ KLÓNOZOTT EMBRIÓ (Tvr-hét 2002/40) A Clonaid cég dél-koreai leányvállalatának munkatársai klónozott embriót ültettek be egy dél-koreai nő méhébe. A cég szóvivője elmondta, hogy az amerikai és dél-koreai tudósok három hónappal ezelőtt hajtották végre az embrióbeöltetést. A szóvivő hozzátette, amennyiben a szöuli parlament a terhesség ideje alatt elfogadná az emberi klónozás elleni törvényt, akkor az anyát olyan más országba szállítják, ahol még nincs ilyen tilalom. TARTÓS TEJET AD A KLÓNOZOTT TEHÉN (Blikk 2003-01-28) WELLINGTON - Kevésbé romlik a tejük azoknak a teheneknek, amelyeket új-zélandi kutatók klónoztak - jelentette az AFP hírügynökség. A tizenegy állatból azonban csak kilencnek a tejében sikerült felfedezni az áhított változást. A klónozott tehenek teje két fontos fehérjéből jóval többet tartalmaz, mint a normális tej, ezért sokkal nehezebben alvad meg. Az újításnak a tejtermékgyártók örülnek a legjobban, mert jelentős összegeket spórolhatnak a tartósításai eljárások, illetve a hűtés csökkentésével. A fogyasztók kevésbé lelkesek, mert őket már a génkezelt növények elterjedése is aggasztja. A klónozott birka, Dolly születése után már sikerült klónozni egeret, kecskét, malacot, nyulat és macskát is, az emberhez közel álló majmokat azonban még sohasem. A kutatók még nem lehetnek elégedettek, mert a klónozott állatok egyhatoda halva születik, vagy gyógyíthatatlan betegséggel jön a világra. hg KIT LENNE JÓ KLÓNOZNI? (Magyar Hírlap 2003-01-31) NAGY-BRITANNIA - Egy brit közvélemény-kutatás keretében mintegy ezer embert kérdeztek meg, hogy "az emberiség érdekében" kit kellen klónozni. Legtöbben Einsteinre szavaztak (22 százalék), míg Jézust tíz százalékkal kevesebben szeretnék "lemásolni". A harmadik legnépszerűbb Mozart lett. A kutatás érdekes eredménye, hogy a megkérdezettek 61 százaléka a négy lehetséges személy közül egyiket sem választotta, öt százalék pedig nem tudta eldönteni, hogy a nagy négyesből kit lenne jó klónozni. (Ananova) ELPUSZTULT A KLÓNBIRKA (Blikk 2003-02-08) SYDNEY - A boncolás sem mutatta ki, miért pusztult el Matilda, az Ausztráliában elsőként klónozott birka. Az állat ápolói tanácstalanul állnak a fiatal birka halála előtt, hiszen nem szenvedett semmilyen betegségben, és élénkségével még társai közül is kitűnt. Matildát 2000-ben klónozták Dolly mintájára, kilenc hónapos korában három bárányt is ellett, és ápolói szerint teljesen egészséges volt. A klónozott állatok nagy része még ma is fejlődési rendellenességgel születik, ám Matilda pusztulására eddig nincs magyarázat.