OKOZ-E A HIPNÓZIS AGYKÁROSODÁST? - PERELHETNEK A BETEGEK, ÁM NEHÉZ NYERNI (Magyar Hírlap 1994-12-22) A brit kormány felülvizsgálja a hipnózisról szóló 1952-es törvényt. Korlátozni óhajtja a hipnotikus eljárásokat nyilvános előadásokon. Az utóbbi hónapokban ugyanis – állítólag – több olyan ember agykárosodást szenvedett, aki részt vett ilyen előadásokon. A témát most tárgyalták a szigetország parlamentjében. Thomas Mann híres novellájában, a Mario és a varázslóban a mágus hipnózisban emberi méltóságukból kivetkőztette a nézőtéren ülőket. Az ember hipnózisos befolyásolhatóságának tényét senki sem vitatja, ám a honi pszichiáterek, neurológusok szkeptikusak a hír iránt; közülük többen is állítják: maradandó agyi károsodást tudomásuk szerint a hipnózisban nem szenvedhet senki. Dr. Veér András, az Országos Pszichiátriai Klinika főigazgatója szerint az orvosok csak a meglévő lelki zavarokat, panaszokat próbálják befolyásolni, s ha sikeres az eljárás, ilyen zavarok – jó esetben – többé nem mutatkoznak. A hipnózissal szembeni óvatosság persze nem újkeletű. Franz Mesmer (1733– 1815) német származású, Párizsban gyakorló orvos a hipnózis egyik úttörője kezével "állati mágnesességet" gerjesztve gyógyította betegeit. A francia tudományos akadémia 1784-ben bizottságot küldött Mesmer tevékenységének ellenőrzésére. A tudós grémium egyik tagja, a hipnotikus tevékenységet figyelve kijelentette: "A hit, a képzelőerő mágnesesség nélkül is okozhat görcsöket, a mágnesesség viszont hit és képzelőerő nélkül teljesen hatástalan". Jean-Martin Charcot (1825–1893) szintén Párizsban praktizáló orvos, az első neurológusok egyike a hisztériának szervi eredetet tulajdonított. Betegeit hipnotizálta, mondván, ez az állapot "kísérletes hisztéria". Hipnotizált alanyai rendkívül befolyásolhatók voltak. Az idő tájt több orvost is azzal a váddal fogtak perbe, hogy betegeiket elcsábították, s bűnözők is állították elfogásukat követően, hogy transzban kényszerítették rablásra őket. Jóval később dr. Josef Breuer kezelte a hisztériában szenvedő Bertha Pappenheimet hipnózissal. Sigmund Freud kezdetben szintén alkalmazott hipnotikus eljárást. Ám hosszas kísérletezés után úgy találta, hogy a hipnózis nem eléggé hatásos gyógyeljárás. Századunkban változatlanul alkalmaznak hipnózist, például bizonyos bűnesetek felidézéséhez. Ugyanakkor gyógyítanak is hipnózissal. Esetenként azonban korábban is feljegyezték, hogy negatív eredményt okoz a hipnotikus eljárás. De vajon hogyan ítéljük meg az angliai eseteket jogi és orvosi szempontból? A közhiedelem úgy tartja, a pszichiáterek nem perelhetők, hiszen nem bizonyítható eljárásuk negatív hatása. A jog azonban ismeri az "immateriális károsodás" fogalmát, miszerint az orvosi beavatkozás nyomán ugyan fizikailag nem jeleníthető meg az ártalom, viszont a depresszió, a fájdalom, a rossz közérzet, az érzelmi megrendülés, a pszichés trauma pokollá teszi a károsult életét. Az angolszász joggyakorlatban az immateriális károsodást ugyanolyan gondosan vizsgálják, mint az egyéb orvosi fizikai beavatkozás esetén keletkező károkat. 1957-ben egy elektrosokkos kezelés során elszenvedett csonttörés miatt a felperes eljárást indított. A per során a bíróság a pszichiátereket terhelő tájékoztatási kötelezettségre és a kezelés során fellépő kockázatok ismertetésére vezetett be jogi sztenderdet. Tény ellenben, hogy sehol a világon nem szívesen vállalnak az ügyvédek immateriális károsodási pert, mert az ilyen károkozás bizonyítása nem egyszerű. Ennek ellenére tudunk példát immateriális perekre. Kanadában például egy pszichiátriai kórházi kezelés alatt álló lány öngyilkossági kísérletet követett el. Szándékára figyelmeztette orvosát, aki a kórlapon feltüntette páciense közlését, az öngyilkossági kísérlet mégis megtörtént. Majd a lány pert indított, mert nem vigyáztak rá eléggé. Egy honi orvosjogász szerint éppen az öngyilkossági kísérlet során előforduló fizikai károsodás miatt támasztott kártérítési igény a világ jó néhány országának bíróságán régóta érvényesíthető. Immateriális, pszichiátriai károsodásként ismerik el azt a nem pszichiátriai károsodást is, ha például a császármetszéses műtét során, az altatás idején az asszony felébred, majd az átélt látványtól, fájdalomtól és rémülettől újabb szülésre nem vállalkozik. Ha pert indít, akkor az igényt általános kártérítési szabályok szerint érvényesítheti. A magyar joggyakorlat egyelőre még csak a legsúlyosabb orvosi mulasztások esetében állapítja meg a kártérítési felelősséget. Az immateriális károsodásnál viszonylag csekély a pernyerés esélye. K. É. CSAK INTELLIGENSEKNEK! (Magyar Hírlap 1996-05-14) A rossz szokások leküzdésében, fogyókúrában vagy például hátfájás megszüntetésében a hipnózis sokat segíthet – ha a páciens is akarja! Egyre több méreg kerül az ember szervezetébe a környezetszennyezés, a túlzott gyógyszerfogyasztás, a káros szokások és a helytelen életmód miatt. Talán ezért jönnek újra divatba a "szelíd kezelési módok", az évezredek óta ismert természetgyógyászati és lélekgyógyászati módszerek. A '90-es években mind több fogorvos, nőgyógyász, gyermekorvos tanulja meg és alkalmazza a hipnózist a betegségek feltárására és a gyógyításra egyaránt. Sőt, a páciens maga is megtanulhatja használatát és leküzdheti a migrénes rohamot, a kényszeres körömrágást, megelőzheti a herpesz kiújulását és csökkentheti a zavaró izzadást. A hipnózis kifejezés a görög hypnos, azaz alvás szóból származik. Olyan alvásszerű állapotról van szó, amelyet az öntudat és a cselekvőképesség nagyfokú hiánya jellemez. Kevés kivétellel mindenki fogékony a hipnózisra, de ahogy vannak magas és alacsony testalkatú emberek, úgy a hipnotizálhatóság is két véglet között mozog. Ki képes intenzívebben megtapasztalni az élményt? Aki bizalommal van a kezelést végző orvos iránt, képes a figyelemösszpontosításra, amúgy pedig intelligens és önbizalommal meg fantáziával bír, az könnyebben eljut ebbe a módosult tudatállapotba. A fogékonyság egyáltalán nem az akaratgyengeség jele. A népesség 20%-a különösen alkalmas hipnózisra, 60% normál módon, 20% pedig gyengén reagál. Magyarországon csak orvos és pszichológus végezheti ezt a kezelést, a szakemberek száma 400 körül van. A páciens agyának átkapcsolása a módosult tudatállapotba a kezelő orvos jelentőségteli beszédstílusával, határozott hangsúlyával, nyugodt hangfekvésével történik. A beteg először azt az utasítást kapja, hogy folyamatosan nézzen egy bizonyos pontot. Ez fárasztó a szem számára, s ezt az orvos ki is használja, amikor kimondja: "És most fáradttá válik, szemhéja elnehezül, lecsukódik". Vagyis a hipnotizáltnak olyan érzést "utasít", amit az valóban érez. A további folyamat is megmagyarázható: az agyban az alvást és ébrenlétet szabályozó terület nagyon közel van az izmok ellazulását létrehozó idegsejtekhez és a szemet mozgató központhoz. A szem lezárulása, az izmok elernyedése és az alvásszerű állapot így könnyen összekapcsolódik. A hipnózis korántsem titokzatos eljárás, a létrejött módosult tudatállapot (transz) során semmi olyan nem történhet a beteggel, amibe ébren nem egyezne bele. Az ember erkölcsi rendszere a transzban is működik. Ha számára elfogadhatatlan cselekedetre akarná a hipnotizőr rávenni, a páciens azonnal felébredne. Milyen betegség kezelésére alkalmazható a hipnózis? A szív- és keringési rendszer lelki eredetű, szervi elváltozás nélküli tünetei; szívritmuszavar; magas vérnyomás; szívérgörcs. Légzőrendszer: asztma. Emésztőrendszer: nyelési zavarok, levegőnyelés; gyomorszájgörcs; fekélyes vastagbélgyulladás; epeutak működészavara; csillapíthatatlan hányás; hasmenés; szorulás. Húgyutak (ha szervi elváltozás nincs a tünet hátterében): nappali vizeletcsepegés éjszakai ágybavizelés. Nemi szervek: fájdalmas menstruáció; frigiditás; orgazmuszavarok; korai magömlés; a hüvely záróizmainak görcse; szülési fájdalomcsillapítás. Bőr: herpesz; izzadás; körömrágás; viszketés. Idegrendszer: gombócérzés a torokban; sírógörcs; szemrángás, dadogás; szorongás; szenvedélybetegségek, alvási zavarok. Kazai Anita 7. EURÓPAI HIPNÓZIS KONGRESSZUS (Magyar Hírlap 1996-08-13) Augusztus 17-e és 23-a között Budapesten a Közgazdaság-tudományi Egyetemen rendezik mega Magyar Hipnózis Egyesület és az Eötvös Loránd Tudományegyetem szervezésében, az Európai Hipnózis Társaság és a Nemzetközi Hipnózis Társaság védnöksége mellett a 7. Európai Hipnózis Kongresszust. A hipnózis régóta a szakembert és a laikust egyaránt érdeklő témák közé tartozik. Aki nem próbálta, nem látta, szeretné a kérdéssel kapcsolatos kíváncsiságát kielégíteni, vagy misztikus borzongással akar valamit megtudni róla. De vajon valóban misztikus módszer-e a hipnózis? Egykoron – de különösen a múlt század elején – a hipnotizőrök valóban misztikus, mágikus befolyásolásként fogták fel tevékenységüket, s napjainkig ezeket a téves nézeteket nem is igen próbálták eloszlatni. Gyakran találkozhatunk olyan filmekkel, amelyekben a hipnózis segítségével hajtanak végre különböző bűncselekményeket, "varázslatos erejű mágusok" fantasztikus tettekre buzdítják az általuk "hipnotizáltakat". Laikus körökben gyakran vetődnek fel: "Vajon mindenki hipnotizálható?", "Valakit lehet-e hipnózisban olyanra kényszeríteni, amit nem akar?", "Veszélyes-e a hipnózis?" stb. A hipnózis – a legszélesebb körben elfogadott nézet szerint – egyfajta módosult tudatállapot. Csaknem mindenki hipnotizálható, ám az élmények attól függően különböznek, hogy milyen a hipnózis aktuális mélysége, vagy a hipnotizált ezt az állapotot mozgásosan, illetve képzelete révén éli-e át. Ha valakit hipnózisban elveivel ellentétes tettekre akarnának kényszeríteni, akkor legtöbbször kilép a hipnózisból. De éppen a módszer hatásossága miatt a hipnózissal ártani lehet – persze alkalmatlan kezekben a gyógyszer is méreggé válhat. A laikusok alkalmazta és színpadi hipnózis súlyos ártalmakat okozhat, hiszen tartós lelki sérülést előidézve megalázhatják a bemutatásra vállalkozókat. Csakhogy megfelelően képzett szakember – a hipnotizőrségre felkészített orvos, pszichológus – kezében a hipnózis nemcsak abszolút veszélytelen, de gyógyításra is alkalmas módszer. Míg a hagyományos felfogás a hipnózist – a görög "hypnos", vagyis alvás szóból származik – alvásszerű állapotnak tekintette, addig ma már tudják, hogy az alvásszerűség a módszernek szükséges velejárója. Élettani háttere ugyanis az éber állapothoz áll közelebb, s aktiváló eljárással is létrehozható. Dr. Bányai Éva és Ernest R. Hilgard által kialakított aktív-éber indukciós eljárás bizonyítja: szobakerékpár hajtása közben adott aktiváló szuggesztiók hatására is hipnózisba kerülhet az ember – a sámánisztikus szertartások és a rockkoncertek eksztatikus állapotához hasonlóan. Ez az állapot számos gyakorlati hasznosítási lehetőséget kínál: nőhet a különféle fizikai teljesítmény, depressziós, illetve evészavaros betegek stb. kezelhetők vele. Tudni való, hogy több mint 4 ezer éve gyógyítanak ezzel az eljárással. Kezdetben – és még nagyon sokáig – elsősorban autoriter, a hipnotizőr fölényét hangsúlyozó, utasításokon és parancsokon alapuló – technikát alkalmaztak, ám az utóbbi évtizedekben a megengedő, sőt az indirekt módszereket is felhasználják. Az eljárások a hipnotizált személyiségéhez, speciális igényeihez és egyéni problémáihoz mindinkább alkalmazkodnak. A tudományos rendezvények, kongresszusok a szakmai továbbképzés és tapasztalatcsere fórumait jelentik. Noha a Magyar Hipnózis Egyesületet 1991-ben hívták életre, a hipnózis alkalmazásának hazánkban hosszú előtörténete van. Kölcsey Ferenc például a múlt század elején már írt a "magnetizmusról", a hipnózis elődjéről. A később "hipnotizmusnak", majd hipnózisnak nevezett eljárást a 19. század elejétől terápiás céllal széles körben alkalmazták Magyarországon. A 20. század elején a hipnózis egyik legjelentősebb elméleti megalkotója, Ferenczi Sándor is magyar volt. A század közepén tevékenykedő Völgyesi Ferenc nevét a gyógyításban alkalmazott, illetve állatokon végrehajtott hipnózisai tették – a honi, valamint a nemzetközi szakirodalomban – ismertté. Az ötvenes évektől a hipnózist "misztikusnak" bélyegezték és, mint ilyent – a pszichoterápia más módszereihez hasonlóan politikai okokból üldözték. Húsz esztendővel később lehetett csak ismét a módszerrel foglalkozni: először a tudományos kutatás keretei között, majd a terápiás gyakorlatban is. Orvosoknak, pszichológusoknak az első szemináriumokat, tanfolyamokat dr. Mészáros István és dr. Bányai Éva 1975-től szervezte meg. A Magyar Hipnózis Egyesület ma már több mint 200 rendes s csaknem 120 pártoló taggal igen élénk szakmai tevékenységet folytat, különböző képzéseket, előadásokat, gyakorlati tanfolyamokat szervez, a nemzetközi hipnóziskutatás eredményeiről beszámoló hírlevelet jelentet meg. Felelősséget érez a szakmai és etikai normák magyarországi betartásáért, szükség esetén fellép e normák ellen vétőkkel szemben. Magyarországon a hipnózist ma már széles körben elismerik: terápiás eljárás és tudományos vizsgálódások fontos tárgyának tekintik. Az egyesület nemzetközi elismertségét tükrözi, hogy jogot kapott a 7. európai hipnózis- kongresszus megszervezésére, s az Európai Hipnózis Társaságelnökévé dr. Bányai Évát választották meg. (A nemzetközi hipnózis történetében ez az első alkalom, hogy nő ilyen magas tisztséget tölt be!) Az augusztus közepén megrendezendő nemzetközi kongresszus azoknak a pszichológusoknak, orvosoknak és fogorvosoknak jelent szakmai továbbképzési fórumot, akik a hipnózis tudományos vizsgálatával s az ezen alapuló terápiás felhasználásával kívánják a korunk okozta fokozott stressz hatásaival való küzdelmet, a belső erőforrások mobilizálását elősegíteni. A tudományos program videóbemutatókból és gyakorlati-módszertani műhelyekből áll majd. Délelőttönként a hipnóziskutatás legfrissebb eredményeit bemutató tudományos előadások, szimpóziumok, vitafórumok, plenáris ülések lesznek. Délutánonként gyakorlati módszertani továbbképzést szolgáló műhelyeken saját élmény alapján is megismerkedhetnek a résztvevők a legfrissebb módszertani újításokkal. A kongresszusra Angola, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Brazília, Bulgária, Csehország, a Dél-afrikai Köztársaság, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Izland, Izrael, Japán, Kanada, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Mexikó, Nagy- Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovénia, Törökország, Ukrajna, USA és Venezuela küldi el a hipnózissal foglalkozó szakembereit. K. É. A GYÓGYÍTÓ HIPNÓZISRÓL (Magyar Hírlap 1996-09-17) Évezredes tudomány a hipnózis. Éppen úgy használták az első sámánok, mint a modern pszichiáterek. Nem véletlen, hogy annyi tévhit, mese szövődött köré. Kihasználva, hogy a közelmúltban Budapesten tartották a 7. európai hipnóziskonferenciát, szakemberhez fordultunk kérdéseinkkel. Dr. Vértes Gabriella főorvos asszony, pszichoterapeuta, sztomatológus szakorvos, a Magyar Hipnózis Egyesület titkára magyarázta el a hipnoterápia lényegét. Két magyar kutató – kezdte –, dr. Mészáros István professzor és dr. Bányai Éva tanszékvezető regisztrálta a hipnózis alatt bekövetkező élettani változásokat. A hipnózis olyan beszűkült tudatállapot, amelyben a hipnotizőr és a páciens közötti kezdeti interperszonális, azaz személyközi kapcsolat, intraperszonális, vagyis személyen belüli kapcsolatba megy át. A hipnózis folyamán az agykéregben található őrpont kapcsolatot tart a hipnotizőrrel, s emellett biztosítja azt is, hogy a kliens ne veszítse el önkontrollját. Rengetegen azt hiszik, hogy a hipnotizált személy kiszolgáltatott helyzetbe kerül, olyasmit is megtesz, amivel egyébként nem értene egyet. Ilyesmi soha nem történhet meg! - A pszichoterápiában több módszer létezik. Miben különbözik a hipnózis a többitől? A hipnózistechnikába több terápia módszertani elemei is beépíthetőek: a viselkedésterápiáé, a kognitív terápiáé, a relaxációé stb. A hipnózis igen intenzív módszer, segítségével gyors eredmények érhetők el. - A mentálhigiéné szempontjából fontos kérdés: vajon a szenvedélybetegek kezelhetőek-e hipnoterápiával? Természetesen igen. De tudnivaló: a hipnózisnak két formája ismert. Az egyik a relaxációs, a másik a Bányai Éva nevéhez kötődő aktív-éber hipnózis, amikor az EEG-görbe hipnózis alatt inkább az éber állapotot tükrözi. A hipnotizálandó ergométerrel ellátott szobakerékpárra ül, közben tekeri a pedált, a hipnotizőr szuggesztióit hallgatva kerül hipnotikus állapotba. A módszer a szenvedélybetegek kezelésében rendkívül eredményes. - A hipnózis az egészségügy más területén is alkalmazható... Például a sebészetben, a fogászatban, a krónikus fájdalmak enyhítésében, a szülészetben, a pszichoimmunológiában, miközben gyógyszermentes terápiául szolgál. Rendkívüli lehetőségeket hordoz. A szülészetben alkalmazott hipnózissal például az anya fájdalommentesebbnek éli meg a szülés folyamatát. Fogorvosként megtanultam, hogy minden beavatkozásnál felhasználható. Egyfelől helyi érzéstelenítés kiváltására alkalmas, másfelől olyankor is segít, ha valakinek fóbiás félelme van a fogorvosi beavatkozástól. - Nyugaton – annak ellenére hogy nincs semmi bajuk – sokan járnak például analitikushoz. A hipnoterápia is hasz- nálható az egészséges lélek karbantartására. Sokan akadnak, akiknek orvosi értelemben nincs különösebb bajuk, mégsem érzik magukat igazán jól a bőrükben. Tapasztalatom szerint tíz emberből kilencnek, de az is lehet, hogy tíznek hasznos a pszichoterapeuta segítsége. A lelki diszkomfort – a még nem betegség formájában rögzült lelkiállapot – sikeres hipnoterápiával megszüntethető. Persze nem kell arra gondolnunk, hogy itt valami különlegesség történik. Mindenkinek lehetnek olyan lelki problémái, amelyek eddigi életének nagy traumáiból származnak. Ilyenek például a családi problémák, gyászreakciók, válások, esetleg az egészséggel kapcsolatos kellemetlen élmények, műtétek, veleszületett vagy az élet folyamán kialakult krónikus betegségek, allergia, asztma, diabétesz, magas vérnyomás és a többi, netán a munkával kapcsolatos kudarcok. Előfordul, hogy valaki ezeket az életeseményeket nem tudja feldolgozni, nyomasztó élményként kíséri évekig. Sokan nem tudnak mit kezdeni saját reakcióikkal, hosszú távon olykor depresszióhoz vezet a kellemetlen emlék. Így persze lehet élni, csak nem jól... A hipnózis azonban segíthet. Az ülések folyamán ezeket az élményeket "átkeretezzük", aminek nyomán a páciens gondolkodásában és érzelmeiben a negatív élmények a megfelelő helyre kerülnek. - Mi igaz azokból a mendemondákból, hogy a hipnózis szinte doppingszerként használható? Ez az eljárás alkalmas a teljesítmény fokozására. Vizsgafelkészítésnél vagy sportolóknál sikeresen alkalmaztuk eddig. Dr. Bíró Gyula terapeuta érdemei ezen a szakterületen közismertek. Magyar sportolók is nyertek olimpiát versenyt megelőző hipnoterápiás felkészítés segítségével. Igaz, az jó pár évvel ezelőtt történt... - Mi az eljárás titka? A hipnózis során a személyre szabott szuggesztiók arra ösztönzik a pácienst, hogy teljesítménye növekedjen a reális célok eléréséhez. Egyúttal így nemcsak a teljesítmény növekedése a nyereség, hanem az illető önismerete is megalapozottabb lesz. A kezelés előtti beszélgetések során felmérjük, vajon melyek is lehetnek az elérhető célok. Hiszen soha senkit nem szabad többre biztatnunk annál, mint amire valóban képes! - Kicsit olyan ez, mint az ókori misztériumok... Szó sincs róla. Egyszerűen az történik, hogy a terapeutával való sikeres munkakapcsolat során következik be a pszichés működés korrekciója. Mindenki fekete ruhás mágusokra gondol, amikor hipnotizőrökről hall. Pedig mi nem teszünk egyebet, mint a hipnózis segítségével a felborult lelki egyensúlyt igyekszünk helyreállítani. Rácz András VESZÉLYES HIPNÓZIS (Blikk 2002-05-07) VARES - Egy boszniai kislány teljes amnéziában szenved, mióta barátnője az iskolában kipróbálta rajta a tévében látott hipnotizálási módszert. A kislány tulajdon apját sem ismeri fel. D. TÓTH KRISZTÁT HIPNOTIZÁLJÁK (Blikk 2002-05-10) Nem varázslat, de kellemes élmény - Vigyázat, veszélyes is lehet! BUDAPEST - D. Tóth Kriszta filmet készített az RTL Klub Akták című műsorának a hipnózisról. A téma annál inkább érdekes, mert a napokban, mint a Blikk megírta, Boszniában egy kislány játékból hipnotizálta barátnőjét, oly sikeresen, hogy törlődtek a 12 éves iskoláslány korábbi emlékei, s még a saját apját sem ismeri meg. A hipnózis nem játék, de ha vizsgázott szakemberhez fordulunk, nem történhet probléma - állítja D. Tóth Kriszta, aki a témában mára nagyon otthonosá vált. - Körülbelül két hónapja gondolkoztunk azon, hogy filmet csináljunk a témáról. A hipnózis egy tudományosan bizonyított módszer, mégis sok hiedelem kering körülötte. Az emberek többsége azt gondolja, hogy ez valami varázslás, s a hipnotizőr bármit megcsinálhat "áldozatával". Ez nem így van. Végül úgy gondoltuk, az lenne a legjobb megoldás, ha én is kipróbálnék egy hipnoterapeutát. Az ember könnyebben beszél olyan dologról, amiről személyes tapasztalata is van. Dr. Daubner Béla pszichiátert választottuk, ő lett a film főszereplője. A doktor úr két kezelést csinált velem. Az első alkalommal kettesben voltunk. Nagyon tartottam az egésztől, de érdekelt is. Tudom magamról, hogy lelkileg viszonylag egészséges vagyok, mégis megvan a veszélye, hogy előtörhet egy kellemetlen élmény, és traumát okozhat a hipnózis után - számol be a történtekről Kriszta. - A hipnózis első lépése egy tízperces beszélgetés, egyfajta egymásra hangolódás a páciens és az orvos között. A szemfixációs hipnózis során az ember egy pontra koncentrál, majd fokozatosan leragad a szeme, ez egy kellemes, relaxációs állapot. Mindent tapasztalsz, ami körülötted van, s nem történik semmi olyan, amit nem akarsz. A hipnózis végül kellemes élményeket hozott elő belőlem. Láttam édesanyámat például, ahogy vár rám egy nyári táborozás után, még a ruhája is felrémlett előttem. Sajnos ő már nem él, és én e szép képre már nem is emlékeztem. A filmben megszólalnak szakértők és betegek, akik komoly pánikbetegségből gyógyultak ki. A műsor üzenete: mindenki, akinek szüksége van rá, bátran vesse alá magát hipnózisnak, de csak szakértő segítségével. g. n. d. AJÁNLOTT IRODALOM ================= Dr. Mészáros István: Hipnózis (Medicina, Bp., 1978)