A GYÓGYNÖVÉNYFOGYASZTÁS ÁRTALMAIRÓL (Magyar Hírlap 1995-12-19) Másféle droghalál A gyógynövények is hozhatnak bajt a várt gyógyulás helyett a gyanútlan betegre, több ok miatt is. Nem minden fitotékában vizsgáltatják meg a termelőktől behozott árut, a rossz csomagolás nem szavatolja a minőséget. Sok esetben nem tüntetik fel az összes alkotórészt, olykor hiányzik a hatásról, illetve az ellenjavallatról szóló ismertető. Az öngyógyszerezés tehát még a természetes anyagok használata esetén is káros lehet, különösen ha orvos ajánlotta patikaszerrel együtt szedik. Orvos is felírhat gyógynövényt (némelyeket a társadalombiztosítás is térít), sok esetben elkerülhető volna a szintetikus drogok alkalmazása, így alacsonyabbak lennének a költségek, és kevesebb a mellékhatás. Angliában a közelmúltban a lapok címoldalára került két különös haláleset: egy férfi és egy nő vesztette életét májelégtelenségben. Mint szakértők kiderítették, mindketten kínai gyógynövénykészítményt fogyasztottak, egyikőjük lipóma (zsírszövetből álló jóindulatú daganat), másikuk ekcéma kezelésére. Tavaly Franciaországban harmincan kerültek veseelégtelenséggel kórházba, egy keleti fogyókúrás "csodaszer" fogyasztását követően. A hagyományos gyógyszerekkel ellentétben a gyógynövényből készült termékek (fitoterápiás szerek) sokszor minőség-ellenőrzés nélkül kerülnek a boltokba. Amióta a gyógyszerek jelentősen megdrágultak, egyre többen vásárolják a természetgyógyászatból ismert drogokat (drog: gyógyhatású növények szárából, leveléből, virágjából készült szer), és az elmúlt 5-6 évben divatba is jött a természetes anyagokat használó (ön)gyógyítás. Az angliai eset ismeretében különösen indokolt lehet a kérdés, vajon veszélyben van-e az a vásárló, aki nem gyógyszertárban, hanem gyógynövényszaküzletben, drogériában, fitotékában, bio- vagy natúrboltban vásárol? A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség illetékesei is föltették ezt a kérdést, ezért ellenőrző körutak során szoktak kísérletet tenni rá, hogy megnyugtató választ találjanak a mindnyájunkat érintő kérdésre. A főfelügyelőség 1994-es adatai szerint a megvizsgált 385 üzlet közül 254-ben találtak szabálytalanságot. Az eladás előtt nem vizsgáltatják meg a gyűjtőktől és a termelőktől beszerzett árut, pedig előírás, hogy minden egyes tételt csak a Gyógynövény Kutató Intézet engedélyével lehet forgalomba hozni. A bevizsgálás díja 5 tonna drog esetén 10-15 ezer forint, amiből a boltokban kapható 100 grammos adagra (kiszerelésre) csak 30 fillér jut, így tehát még arra sem lehet hivatkozni, hogy a tesztelés megdrágítaná a terméket. Sokszor nem megfelelő a gyógynövények csomagolása, így a minőségmegőrzési idő sem szavatolt, esetleg nincs feltüntetve a drog összetétele, használati módja, az esetleges ellenjavallatok (sokuk nem használható pl. terhesség, epilepszia, vesebetegség esetén). Az erős hatásúszereket (összesen 71-féle gyógynövényt, például a méregnek minősülő beléndeket vagy a kábító hatású nadragulyát) hivatalosan csak patikában lehet árulni az Országos Gyógyszerészeti Intézet engedélye alapján. Petri Gizella professzor asszony, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógynövény és Drogismereti Intézetének vezetője szerint a szakemberképzést is újra kell indítani. Szakemberekre igen nagy szükség van, már csak azért is, mert például a gyógynövényszaküzlet vezetője csak kvalifikált szakember lehet, azonban még ő sem ajánlhat vagy javasolhat a vevőnek semmilyen készítményt, nem állíthat össze teakeveréket; ez az orvos és a gyógyszerész dolga! A vállalkozó kedvű gyógyszerész gyárthat mindenféle készítményt (keveréket, tinktúrát, kivonatot), olyat persze, ami a gyógyszerkönyvben benne van. A közvélekedéssel ellentétben a gyógynövények helyet kapnak a hivatalos gyógyászatban is, az orvosok receptre felírhatják azokat a termékeket, amelyek benne vannak a szabványos vényminták gyűjteményében. Ezek közül sokat a társadalombiztosító is támogat. A hagyományos orvoslás is használ gyógynövény alapú szereket. A professzor asszony elmondja azt is, hogy intézete képzéseket szervez az orvosok számára, hogy megfelelően tudják alkalmazni a gyógynövényeket. Az egyetemi oktatás során az orvosok nem tanulják meg ezek használatát, pedig sok esetben elkerülhető lenne a szintetikus drogok alkalmazása, alacsonyabbak lennének a költségek, kevesebb a mellékhatás. A háziorvosi gyakorlatban például az enyhébb akut légúti fertőzések kiválóan kezelhetőek kizárólag gyógyteákkal, a súlyosabbak baktériumölő hatású illóolajokkal, de mindez vonatkozik a gyomor-bél rendszer panaszaira és a szív-ér rendszeri betegségekre egyaránt. Ahhoz, hogy ez a gyakorlat elterjedjen, a népesség egészségkultúrájának is fejlődnie kell, sokan ugyanis az első köhögés után is antibiotikumot követelnek az orvostól. Ez az anyagi terheken kívül azért is káros, mert a szervezetben élő baktériumok könnyen ellenállóvá válnak az antibiotikumokkal szemben, és azok egy komoly fertőzés esetén már nem hatnak. A gyógyteák, gyógytermékek megfelelő elkészítését a páciensnek is meg kell tanítani, nem helyes eljárás alkalmazásával a káros ballasztanyagok (pl. cserzőanyagok) is kioldódhatnak, kúraszerű alkalmazás során olyan mellékhatások jelentkezhetnek, amelyek rövid használat során nem észlelhetőek (pl. allergiás reakciók fokhagyma-, fagyöngykészítményeknél). Az immunrendszer erősítésére használt kasvirágról német kutatók azt derítették ki, hogy hosszú távú kezelés esetén hatástalanná válik. Az öngyógyszerezés sokszor káros lehet, mert az orvos által felírt szintetikus gyógyszer és a gyógynövény kölcsönhatásba léphet, egymás hatását módosítva, csökkentve, mivel a szervezetben a lebontás útja-módja mindkettőnek azonos, vagyis a májban zajlik. Veszélyes, ha az ázsiai gyógynövényeket a piacon vásárolják, mivel vasat, arzént, kadmiumot tartalmazhatnak. A nehézfémek károsítják a májat, és nem bizonyított ezen készítmények életerő-növelő hatása. A Kínából származó ginkgo szabadgyököket is tartalmaz, rákkeltő hatású (a növény levelét memória-, koncentrációs problémáknál, depressziónál ajánlják). Magyarországon homeopátiás készítmény jelenleg még nincs törzskönyvezve, az országba behozott termékek hatékonysága nem bizonyított. Petri professzor asszony azt is elmondja, hogy a homeopátiás szereket esetenként más indikációval használják, mint az európai népgyógyászatban. Az alacsony koncentráció miatt valószínűleg nem károsak, hatásuk az önreguláció indítása lehet. Végső következtetésként a Magyar Fitoterápiás Társaság (tagjai szakképzett orvosok és gyógyszerészek) ajánlása, azaz ismertetése szerint a gyógynövények mellékhatásai a kezelés időtartamának, illetve az adagolás eltúlzásának és a nem megfelelő alkalmazásmódnak a következményei. Megfelelő használat, a figyelmeztetések betartása esetén a fitoterápiás szerek ártalommentesek. dr. Kazai Anita BIZTONSÁGI ÚTMUTATÓ A könyv minden növényleírásában megtalálhatók a speciális biztonsági javaslatok, de e helyütt néhány általános jó tanácsot is felsorolunk. 1. NE VEGYÜK MAGÁTÓL ÉRTETŐDŐNEK EGY GYÓGYNÖVÉNY AZONOSÍTÁSÁT! A legtöbb gyógynövényt pontosan azonosítják. De a hamisítás így is lehetséges - különösen olyan drága füveknél; mint a sáfrány, a ginzeng, a hydrastis vagy a kasvirág. Tanuljuk meg, milyen szagúak, ízűek a füvek. Kétség, esetén ne fogyasszuk! 2. CSAK AZ AJÁNLOTT MENNYISÉGBEN ÉS AZ AJÁNLOTT IDŐTARTAMIG FOGYASSUK A GYÓGYNÖVÉNYEKET! Hogy a gyógynövények valaha is bajt okoztak az csak azért fordulhatott elő, mert voltak, akik túl sokáig és túl nagy adagot fogyasztottak belőlük. 3. A 65 ÉVESNÉL IDŐSEBBEK, ÉS MÁS GYÓGYSZEKEKRE ÉRZÉKENY SZEMÉLYEK KEZDJÉK GYENGÉBB KÉSZÍTMÉNYEKKEL! Sok idősebb ember fokozottan érzékeny a gyógyhatású vegyületekre. 4. A KRÓNIKUS BETEGSÉGBEN SZENVEDŐK LEGYENEK KÜLÖNÖSEN ÓVATOSAK! A gyógynövények befolyásolhatják a párhuzamosan szedett gyógyszerek hatását. Az esetleg felmerülő problémákat beszélje még orvosával. 5. FIGYELJÜNK MINDEN ESETLEGES MÉRGEZÉSI TÜNETRE! Ha úgy érezzük, hogy 1-2 órával a gyógynövény fogyasztása után rossz a gyomrunk, hányingerünk, hasmenésünk van és/vagy fáj a fejünk, függesszük fel a növény alkalmazását, és figyeljük meg, megszűnnek-e a tünetek. Ha kételyeink támadnak, hívjuk fel az orvost. Ha erős rosszullétet tapasztalunk, azonnal hívjunk orvost! 6. A GYÓGYNÖVÉNYOLAJAK HASZNÁLATÁNÁL LEGYÜNK KIVÁLTKÉPPEN ÓVATOSAK! Az aromás füvek esszenciális vagy illóolajai rendkívül tömények és már kis mennyiségben is súlyos mellékhatásokat okozhatnak. A csombormenta olajából akár egyetlen teáskanálnyimennyiség is halált okozhat. A szakboltokban számos gyógyfűolaj megvásárolható. Aki ilyet használ, egyszerre csak egy vagy két cseppet fogyasszon belőle. 7. A GYÓGYNÖVÉNYEKET - NÉHÁNY KIVÉTELTŐL ELTEKINTVE - TERHES ÉS SZOPTATÓ ANYÁKNAK NEM AJÁNLJUK. Azok a füvek, amelyek egy felnőtt szervezetnek egyébként nem okoznak gondot, károsíthatják a magzatot vagy az újszülött szervezetét. A terhes nők csak a nőgyógyászuk beleegyezésével és felügyeletévél fogyasszanak gyógynövényeket. 8. AZ AJÁNLOTT MENNYISÉGEK KEVÉS KIVÉTELTŐL ELTEKINTVE NEM AJÁNLATOSAK KÉT ÉVEN ALULI GYERMEKEK SZÁMÁRA. Ha kisgyereknek/csecsemőnek gyógynövényt adunk, vigyázzunk, hogy csak nagyon híg készítményeket használjunk. Az alkalmazást beszéljük meg a gyermekgyógyásszal is. Castleman, Michael: The healing herbs című műve alapján (Rodale Press Inc., 1991) Magyarul megjelent Gyógynövény enciklopédia Alapvető útmutató a természet gyógyszereihez címmel (Esély, Bp., 1996) Fordította: dr. Bélai Iván, dr. Székács András ISBN 963 583 044 0 GYÓGYNÖVÉNYGYŰJTÉS TÍZ LEGFONTOSABB SZABÁLYA (Blikk 1998-06-05) 1. Sohase gyűjts, sohase próbálj használni mérgező növényt, amilyen például a beléndek és a nadragulya! 2. Csak egyértelműen azonosított gyógynövényeket gyűjts és használj! Kezdetben olyanokkal menj gyűjtőútra, akik biztosan ismerik a gyógynövényeket! Szerezz be gyógynövényeket és növényhatározót! Kétes esetben kérj véleményt szakértő botanikustól, gyógyszerésztől! 3. Kosárba vagy vászozsákba tedd a növényeket, ne műanyag zacskóba. A bő levű terméseket (áfonya, bodza) edénybe szedd, ez lehet műanyag is. 4. Esőben, ködös, párás, nedves időben ne gyűjts! 5. Autóúthoz fél kilométer távolságon belül, poros földút közelében ne gyűjts! Ne szedj trágyázott, műtrágyázott, növényvédő szerrel kezelt földeken, mezőkön! Ha mód van rá, a megművelt területektől, közlekedési utaktól távoli helyeken keress fel! 6. Csak teljesen egészséges növényt és növényrészeket gyűjts! A fonnyadt levél, férges gyökér, penészes vagy beteg növényrész értéktelen, esetleg káros. 7. Óvd a természetet! Ha virágot gyűjtesz, ha levelet szedsz, ne tépd ki az egész növényt, ne húzd ki gyökerestül! Gondolj a következő évre is! Ne arasd le az egész területet, csak egy részét! Védett növényt sohase gyűjts! 8. Ne gyűjts többet, mint amennyit aznap fel tudsz dolgozni, szárításra elő tudsz készíteni! Ne halmozz fel túl sokat, fél éven, legfeljebb egy éven belül használd fel a szárított növényt! 9. Tartsd be a gyűjtési naptárakban ismertetett gyűjtési időt! 10. Szereld fel magad a gyűjtőútra szükséges eszközökkel! A leggyakrabban használatos szerszámok: kis ásó, kés, kacor, sarló, metszóolló. A szerszámok - a növények kímélése végett - mindig élesek legyenek. A csalánszedéshez kesztyű szükséges. ÁRTALMASAK IS LEHETNEK A GYÓGYNÖVÉNYEK (Magyar Hírlap 1998-12-01) A növényi gyógytermékek nem olyan ártalmatlanok, mint amilyennek látszanak. A szakszerűtlenül gyűjtött, tárolt, feldolgozott, árusított gyógynövények kellő ismeret nélküli tartós alkalmazása akár súlyos májkárosodással is járhat. Sok gyógynövénynek csak a "jó hírét" ismerjük a régmúltból, de hiányoznak az ezt megerősítő tudományos toxicitási és kontrollált hatásvizsgálatok. A másik aggály, hogy a gyógynövények sem azonosak mostani "leszármazottaikkal". Szennyeződhetnek ipari kemikáliákkal, permetezőszerekkel, ólommal, nehézfémekkel s napjaink baktériumaival. Sőt, a közelmúlt több hamisítási botránya után ezen "üzletágban" sem zárható ki a manipuláció. A kiszárított gyógynövényről vagy annak poráról pedig aligha lehet már megállapítani, hogy eredetileg mi is lehetett. Az összetévesztés bármelyik munkafolyamatban előfordulhat, a bürök például közismerten halálos mérget tartalmaz, ugyanakkor rendkívül hasonlít a békés, ártalmatlan fűszernövényekhez. Nem mindegy, hogyan történik a feldolgozás, még a legegyszerűbb sem, amikor csupán növényi keverékeket állítanak elő. Már ilyenkor is ügyelni kell a különböző hatóanyagok mértékére, összetételére. A termék téves jelölése, vagy az eladó hiányos tájékoztatása ugyancsak veszélyes lehet. Találkoztak már a hepatológusok néhány olyan esettel, amikor a májbetegséget nem az ismert, "megszokott" okok idézték elő, hanem kiderült: a beteg valamilyen kondicionáló-, roborálószert szedett. Előfordulhat, hogy a használat után 3 hónappal jelentkeznek a tünetek. A legveszélyesebb májkárosító (hepatotoxikus) mérget az úgynevezett pirrolyzidin alkaloid tartalmú növények tartalmazzák. Ilyen például a nadálytő (Sympytum), amelyet pakolásként ízületi bántalmakra, idegzsábára alkalmaznak, illetve asztma kezelésére, s az egyik engedélyezett homeopátiás szerben is megtalálható, igaz olyan nagy hígításban, hogy ez már veszélytelen. Az említett alkaloid fellelhető a máj- és epebetegségek szereként, valamint étvágygerjesztőként ismeretes napkunkorban (Heliotropium), az emésztés javítását szolgáló és likőrök ízesítésére használt trópusi hüvelyesekben (Crotolaria), valamint az aggófűben (Senecio), amely vérzés- és fájdalomcsillapíó - ezen növény alakja, termése, még a virágja is könnyen összetéveszthető a gyermekláncfűvel. A pirrolyzidin metabolitok túlzott és tartós alkalmazása vénás elzáródást okozó májbetegséghez vezethet (veno-occlusive disease). Ezen belül előfordulhat vérzéses májeltérés (peliosis hepatis), a szervben lévő, középtől kifelé haladó vénák elzáródása (centrolobularis vénák occlusiója), májsejtelhalás (hepatocyta necrsis), a kismájvénák trombózisa miatti tünetek (Budd-Chiari syndroma), gyorsan fellépő májelégtelenség. Krónikus esetben, a folyamatos használat során kötőszövetes elfajulás, májzsugor, továbbá enzimeltérésekkel járó elzáródásos májgyulladás (Cholestaticus hepaitis) következhet be, mindezek már az életet veszélyeztetik. Egyéb májkárosító gyógynövény a gamandor (Teucrium), ezt máj- és epebetegségekre, hasvíz ellen alkalmazzák, és fogyasztóteák alkotóeleme. A szenna (Cassio) hashajtóként ismert, emellett a természetgyógyászok fogyókúraszerként is ajánlják, mert rontja a felszívódást a gyomor-bél traktusban, ezáltal apadhatnak a fölös kilók. A Jin Bu Huant, más néven Licopodiumot a veleszületett bőrérzékenység, gyulladás kezelésére használják. A népszerű kínai teákkal az a legfőbb probléma, hogy receptjük titkos, mintegy 7 ezer alkotóelemet tartalmazhatnak, változó összetételben, ezért nem zárható ki a hepatotoxicitás kockázata. Egyes gyógytermékekhez alkoholt is használnak a hatóanyag stabilizálása, a felszívódás fokozása érdekében, no meg körérzetjavító célból. A közkedvelt svédcsepp például 40 százalékos vodkát tartalmaz. A gyógynövénykivonatokban (tinktúrák) 50 százalékos alkohol van. Addig nincs is baj, amíg valaki módjával fogyaszt. Ám, ha nagyon ad az egészségére, vagy csak tudatlanságból egyre növeli az adagot, az idő múlásával "elérheti" a toxikus szintet. A gyógynövények orvosi kontroll mellett hasznosak lehetnek, de csak a felsorolt szempontok betartása mellett. Tóth Andrea HASZNÁLATI TANÁCSOK - Gyógynövényeket, bármilyen növényi készítményt csak ellenőrzött helyen vásároljanak, - Használat előtt győződjenek meg arról, hogy a termék egészségi állapotuknak nem ártalmas (kérjék ki szakember véleményét), - Csak a javasolt adagban alkalmazzák és ne túl hosszú ideig, - Mondják el kezelőorvosuknak, hogy milyen gyógyteát isznak vagy egyéb természetes készítményt használnak. Főleg ne hallgassák el ezt akkor, ha valamilyen eddig nem tapasztalt tünetek jelentkeznek (hasi fájdalom, májmegnagyobbodás, hasvíz.) - Ismeretlen eredetű elzáródásos májgyulladás vagy tisztázatlan májbetegség esetén az orvosoknak is gondolniuk kell arra, hogy betegük valamilyen természetgyógyászati szert szedhessen. 10 SZABÁLY (Nők Lapja 2000/48) A növényeket akár gyógyításként, akár szépítésként használjuk, vannak szabályok, amelyeket mindig be kell tartani. 1. Semmilyen formájukban ne használjunk egy időben növényeket, elképzelhető ugyanis, hogy összeférhetetlenek egymással. Legalább négy-öt órát hagyjunk a használatuk között. 2. Bármilyen váratlan hatás, következmény jelentkezik, a növény használatát azonnal hagyjuk abba. 3. Mielőtt használnánk, szerezzünk alapos ismereteket a növényről. 4. Forduljunk szakemberhez, mielőtt a növényeket házilag gyógykezelésre használnánk. 5. A gyógyhatással rendelkező növények gyógyszernek minősülnek, ezért valóban indokolt esetben használjuk őket. 6. Az egyes növényeknél vegyük figyelembe az ellenjavallatokat, így elkerülhetjük a kellemetlen következményeket. 7. Pontosan ismerni kell, hogy miből mennyit és mikor használjunk. 8. A növények hatását sok minden befolyásolhatja, az életkortól az egészségi helyzeten át a pillanatnyi időjárásig, ezért ebben is alapos ismereteket kell szereznünk. 9. Bár a növények többségét könnyedén gyűjthetjük önmagunk is, az a legbiztosabb, ha gyógyszertárban, gyógynövényboltban vásároljuk meg. 10. A friss és a szárított növénynek szinte ugyanazok az összetevői, de szárítás közben a bennük lévő illóolaj mennyisége csökken.