TÉVHITEK KÖZT TÉVELYEGVE (Tvr-hét 1996/44) Az élet minden területén alakulnak ki írott-íratlan szabályok. Ez alól az étkezés sem kivétel. Csakhogy az íratlan szabályok közt sok a mendemonda, a tévhit, amely mégis csökönyösen tartja magát. Az alábbiakban szakemberek hívják fel a figyelmet tizenöt táplálkozással kapcsolatos tévhittel, amely bizony mélyen beivódott az emberek gondolkodásába. NEM IGAZ, HOGY... ...A VITAMINOK SEGÍTIK A FOGYÁST Valamennyi vitamin anyagcserénk segítője. Aki bőven fogyaszt friss gyümölcsöt és főzelékfélét, az sok vitamint juttat a szervezetébe, kevés kalória társaságában. Ám nem segít a kilók elleni küzdelemben, ha közben mértéktelenül sokat eszünk. ...BIZONYOS TÁPLÁLÉKFAJTÁKTÓL NEM LEHET HÍZNI A túl sok kalória hízlal, függetlenül attól, hogy az uborkából, citromból, sovány túróból vagy csülökből származik-e. Ahelyett, hogy "tiltott" és "engedélyezett" kategóriákban gondolkodnánk, próbáljunk kevesebb kalóriát fogyasztani. ...A NYERS KOSZT JOBB A FŐTTNÉL A nyerskoszt nem mindig egészséges. Bizonyos főzelékféle (padlizsán, zöldbab) mérget is tartalmaz, amit főzéssel lehet ártalmatlan ártalmatlanná tenni. A gabonaszem csak akkor használ igazán, ha kovászos kenyérré dolgozzák fel. Ezenkívül a nyers koszt sokaknak megfekszi a gyomrát. ...A KONYHASÓ NÖVELI A VÉRNYOMÁST A só életfontosságú, hiánya ugyanis súlyos zavarokhoz vezet. Viszont túl sok sót fogyasztunk. Aki egészséges, annak talán nem okoz problémát, de az örökletesen érzékenyek számára már igen. Csökkenteni kell a "rejtett" sófogyasztást. A kolbászban, a chipsben, a pörkölt földimogyoróban sok só "bujkál". ...AZ ENZIMEK ELÉGETIK A ZSÍRT Nincs olyan enzim, amely kalóriacsökkentés nélkül felszívná a felesleges kilókat. Az enzimben gazdag gyümölcs (ananász, papaja) viszont segíti az emésztést, és a kalódiadús étel csökkentése mellett elősegítheti a fogyást. Az enzimek 40 Celsius-fok körül elvesztik hatásukat, tehát a befőtt inkább hízlal. ...A SALÁTA KARCSÚSÍT A ropogós salátának valóban alig van kalóriatartalma, de ki eszik salátát, önmagában? A legtöbb salátaöntet viszont tömény zsiradék: evőkanalanként mintegy 80 kalória. Így már a salátaadag könnyen meghaladhatja a 660 kalóriát. (A salátaöntetet húslevesből, szaftból, vagy joghurtból ajánlatos készíteni: a salátalevélről jól fel kell itatni a vizet.) ...A VASHIÁNYRA LEGJOBB A PARAJ Minden zöld levél bőven tartalmaz vasat, csakhogy az emberi szervezet számára nagyon nehezen értékesíthető formában. Az állati eredetű élelmiszerből származó vasat nyolcszor jobban hasznosítja, ezért ajánlatos némi húst, halat vagy tojást fogyasztani a spenóthoz. A protein elősegíti a vas felszívódását. ...A CUKOR VITAMINRABLÓ A háztartásban használt cukor nem tartalmaz vitamint, hanem csupa energia. Éppen úgy nem "vitaminrabló", mint a legtöbb élelmiszer. A táplálék feldolgozásához szervezetünknek többféle vitaminra van szüksége. Aki vitamindúsan táplálkozik, jó lelkiismerettel fogyaszthat édeset is. ...A GRILLEZÉS EGÉSZSÉGES De nem mindig. A grillezés takarékosan gazdálkodik a sütőzsiradékkal, viszont van veszélye is: ha a parázsra zsiradék csöpög, akkor rákkeltő anyagok keletkeznek. Steaket tehát alufóliában grillezzünk, vagy használjunk gáz-, illetve elektromos készüléket. ...CSAK A ZSÍR HÍZLAL Mindegy, hogy tiszta vajat vagy teljes őrleményből készült kenyeret fogyasztunk. A lényeg a mennyiség. Bizonyítékul szolgálnak erre a testes amerikai nők, akik zsírmentes, diétás kekszen élnek. Amikor ízről van szó, ne sajnáljunk magunktól egy kis zsiradékot - ez kielégítőbb, mint a tonnányi száraz táplálék. ...A FRISS ZÖLDSÉGFÉLÉKBEN TÖBB A TÁPANYAG, MINT A MÉLYHŰTÖTTBEN A zsenge főzeléknövények, amilyen a paraj, tápanyagukat még hidegen tárolva is nagyon hamar elvesztik. A mélyhűtött termékek azért vannak előnyben, mert egyenesen a jégre kerülnek. Ha a friss főzelékfélét két-három napon belül nem használjuk fel, akkor jobb, ha a mélyhűtöttet választjuk. ...SOVÁNYABB A SZÁRNYAS, MINT A SERTÉS Ez attól függ! A bőrös pecsenyecsirkének 17,5 százalék a zsírtartalma, szemben a sertésfilé csupán két százalékával. Viszont valóban zsírszegény a bőr nélküli csirkemell (csak egy százalék!). A kacsát érdemes a sütés előtt megfőzni, mert így zsírjának egy része a főzővízben marad. ...A TOJÁS NÖVELI A KOLESZTERINSZINTET A vér koleszterinszintje és a táplálkozási koleszterin (tojás) két különböző dolog! A túl sok koleszterin fogyasztása révén csak minden harmadik embernél emelkedik a koleszterinszint. Hetente két tojás nem okoz problémát. Csökkenteni kell viszont étrendünkben az állati zsiradékot (zsíros hús, szalonna, vaj). Emellett mindenképpen szükséges a mozgás! ...A CSOKOLÁDÉ PATTANÁST OKOZ A pattanásnak vagy akár a szőrtüszőgyulladásnak (akne) különböző oka lehet. A tisztátalan bőr és a csokoládéfogyasztás közötti összefüggést nem sikerült bizonyítani. ...A MÜZLI A LEGJOBB REGGELI Az édes ropogtatnivaló, vagy a csokoládémüzli valódi zsír- vagy cukorbombát jelent, ami egyáltalán nem fitnessétel. A müzlisdoboz feliratát érdemes tanulmányozni, de jobb, ha magunk állítjuk össze a müzlit. NEM IGAZ (Recept nélkül 1997/10) ...HOGY NAPI EGY ALMA TÁVOL TARTJA AZ ORVOST. Az almában ugyan van C-vitamin, ám ez mindössze 10 mg, míg pl. egy narancs 50 mg/db C-vitamin-tartalommal is rendelkezhet. Egy közepes méretű almában akár 12 g (45 kcal!) cukor is lehet, a fentieken kívül pedig még 2 g élelmi rostot is rejt magába. ...HOGY A BARNA HÉJÚ TOJÁS TÁPLÁLÓBB, MINT A FEHÉR. A tojáshéj színe a csirke fajtájától függ, semmi köze nincs a tápértékhez. Ennek mértéke inkább a tojás sárgájának színéből jósolható meg: minél élénkebb színű a sárgája, annál nagyobb tápanyagtartalomra számíthatunk. ...HOGY A MARGARIN KEVÉSBÉ HIZLAL, MINT A VAJ. A margarin ugyan egészségesebb, mint a vaj, ám mégsem tanácsoljuk túlzott fogyasztását a fogyni vágyóknak. Minden margarin - az előírásoknak megfelelően - 16%-ban vizet, 84%-ban zsiradékot tartalmaz. Ezen arányok megegyeznek a vaj víz- és zsiradéktartalmával. TÁPLÁLKOZÁSI TÉVHITEINK (Vasárnapi Blikk 1999-03-28) A kávézás elősegíti az anyagcserét, s ezáltal a fogyást. - Nem igaz. Bár a koffein ébren tart, nem éget el pluszkalóriákat. A kenyér és a tészta hizlal. - Nem igaz. Ezek az élelmiszerek kevés zsírt tartalmaznak, s hosszabb időre gondoskodnak a jóllakottság érzéséről. Viszont ha a tésztára vajat vagy más tejterméket teszünk, akkor valóban hizlal. Ha este hat óra után már nem eszünk, könnyebben lefogyunk. - Ez így nem igaz, mert ha hat óta előtt bőségesen bevacsoráztunk zsíros ételekből, fogyásról nemigen lehet szó. A margarin kevesebb zsírt tartalmaz, mint a vaj. - A margarin és a vaj zsírtartalma között nincs lényeges különbség. Viszont a margarin hidegen is könnyen kenhető, így kevesebb kerül belőle a kenyérre. Ha sok vizet iszunk, az kalóriavesztést eredményez. - Nem igaz. A víz azonban megtölti a gyomrot, s ezáltal csökkenti az éhségérzetet, s így nem veszünk magunkhoz újabb kalóriákat. A diabetikus csokoládé nem hizlal. - Nem igaz. A kevesebb cukortartalom nem jelent automatikusan kevesebb kalóriát is. BÚCSÚ AZ EHETŐ CSODASZEREKTŐL (Népszabadság 1999-10-09) A legújabb diétaforradalom újraírja a táplálkozástant Aki az egészségéhez ragaszkodik, kénytelen elvetni az egészségtan egyik-másik dogmáját - állapíthattuk meg például a gyomorfekély-baktérium felfedezésekor. Egyre gyakrabban késztetnek hasonló "paradigmaváltásra" a táplálkozástudomány eredményei is; gondoljunk csak a fordulóról fordulóra változó eredménnyel végződő vaj-margarin vitára, vagy az évtizedes karrier után a minap részleges trónfosztáson átesett müzlifélék sorsára. A tudományos étrend felülvizsgálathoz a nemzetközi szaklapok után nemrég egy hazai konferencia is muníciót kínált. A szalonna valójában nem is hús, hanem sóval és más mérgekkel megrakott, zsírban úszó, hizlaló, rákkeltő massza - ezzel a sommás ítélettel helyezte tiltólistára a magyar népléleknek - hagyma és fehér kenyér társaságában - olyan kedves "feltétet" egy amerikai táplálkozáskutató. Az illető azóta alighanem pályát módosított, a kiátkozott szalonna ugyanis időközben fogyókúrás reformtáplálékká nemesedett, legalábbis az USA-ban. Hasonló pályát futott be egyébként a sült hús (arrafelé steak), illetve a pár esztendeje még a margarincsata nagy vesztesének látszó vaj is. Az új elmélet kulcsmondata: a tészta, a fehér kenyér, a burgonya, a sütemény veszélyes méreg, ezzel szemben a fehérjétől (legyen az akár állati) nincs okunk tartani, az ételpiramis-elmélet pedig megérett a cserére. Az aktuális tengerentúli bestsellerlista élmezőnyében - a megszokott lektűrirodalom helyett - fél tucat diétáskönyvet találunk. Ezeket a könyveket nemrég még nyugodtan el lehetett volna adni "Hogyan tegyük gyorsan tönkre egészségünket helytelen táplálkozással" cím alatt. A legújabb diétaforradalom zászlóvivői szerint eddig mindent rosszul csináltunk, ráadásul az önpusztításban éppen a "szívkímélő étrend" hívei jártak az élen. Akik éveken át a zsírmentes, sótlan húsba, a heti egy tojásba, a növényi eredetű margarinba vetették bizodalmukat, gondolják át még egyszer, mert valószínűleg a vesztükbe rohannak - tanácsolja a mai forradalmárnemzedék. Egyelőre még csak a legradikálisabb teoretikusok gondolkodnak így, ám a fordulat jelei máshol is tapasztalhatóak. Először a korábban koleszterintartalma miatt teljesen háttérbe szorított tojás állhatott fel a vádlottak padjáról. Igaz, hogy sok koleszterin van benne, de bebizonyította már valaki, hogy a koleszterinfogyasztás és a vér koleszterinszintje között szoros összefüggés mutatkozik? - kérdik az új tan hirdetői. Megállapításaik szerint a telített zsírok, amelyek többek közt az előzőleg jó kompromisszumként ajánlott vörös húsokban lakoznak, talán többet ártanak a szívnek a koleszterinnél, más zsírfélék - például az olívaolaj, a tonhal és a lazac zsírja - viszont jelentős bevitel mellett is képesek csökkenteni a koleszterinszintet. Ha a tojástól nem kell félni, akkor mi lesz a szív első számú közellensége? A kutatók szerint erre egy korábbi reformétel, a margarin jó eséllyel pályázhat. A szívnek leginkább az árt, ha a koszorúerek a zsírlerakódásoktól eltömődnek (ebben játszik kulcsszerepet a koleszterin), és átmenetileg megszűnik a szívizom vérellátása. Márpedig annál az eljárásnál, amikor növényi olajokból vajszerű szilárd anyagot, azaz margarint vagy mogyoróvajat kreálnak, többek közt egy igen hatékony akadályépítő - vagyis artériablokkoló -, triglicerid is keletkezik. A sokszor elátkozott só is kapott egy újabb lehetőséget. Tudjuk, hogy megemeli a vérnyomást, de nem tudjuk, hogy árt-e az a kis vérnyomás-emelkedés azoknak, akiknek egyébként nincs vérnyomásproblémájuk - mossa le az eredendő bűnt a legnépszerűbb ételízesítőről a tudomány. A British Medical Journal írása szerint a sóbevitel erős korlátozása azoknál is csökkenti a vérnyomást, akiknél erre semmi szükség. Akik pedig erős sóvesztéssel járó tevékenységeket folytatnak (például keményen sportolnak, vagy nehéz fizikai munkával keresik a kenyerüket), azok jobban teszik, ha örökre elfelejtik a sómegvonásos kúrákat. Ilyesféle kételyek megfogalmazása az egész reformtáplálkozás-tant újraírhatja. Előfordul, hogy valaki ki sem látszik a zöldség- és gyümölcshegyek alól, tojást legfeljebb húsvétkor lát, mégsem csökken a koleszterinszintje. Az sem ritkaság, hogy olyanokat ragad el az infarktus, akik sosem küzdöttek koleszterinproblémával. Miután kiderült, hogy ezt a szintet genetikai adottságok is befolyásolják, ráadásul a szervezet maga is részt vesz a termelésben, illetve tisztázódott, hogy van jó, azaz értisztító koleszterin is, a koleszterinstop helyett a koleszterinkontroll lett a jelszó. Ma már tudjuk: a zsírok elhagyása is gondokat okozhat. Zsír nélkül ugyanis a táplálékkal a szervezetünkbe került A- és D-vitamin felszívódása igen nehézkes. A mediterrán népek körében végzett vizsgálatok azt is tisztázták: azokon a vidékeken, ahol az emberek kalóriabevitelük egyharmadát zsírokból fedezik (ám ebben viszonylag kevés a telített zsír), nagyon alacsony a szívbetegségek gyakorisága. Ez megmagyarázza a zsírszegény diéták sikerét - hiszen aki csak zöldséget és gyümölcsöt eszik, nyilván telített zsírokkal sem terheli meg a szervezetét -, ugyanakkor választ adnak arra a kérdésre is, hogyan lehet bizonyos húsféleségek "részvételével" szívbarát diétaprogramot folytatni. Lassan az alkoholfogyasztás (illetve annak mértéktartó változata) is újra szalonképessé válik a táplálkozástudomány legfrissebb eredményei nyomán. Francia paradoxonnak szokás nevezni azt a látszólag megmagyarázhatatlan jelenséget, hogy a telített zsírokban különösen gazdag étrendű francia népesség körében meglepően alacsony a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozási arány. Az első magyarázatkísérlet úgy szólt, hogy a borivásról is közismert gallokat épp az alkohol védi meg - csak azt nem tudni, hogy pontosan miért. Az aktuális válasz: azért, mert a mérsékelt, de rendszeres alkoholfogyasztás növeli a vérben a "jó koleszterin" mennyiségét, és ezáltal hozzájárul az erek tisztán tartásához. Némely bölcsek már az optimális fejadagot is kiszámolták, e szerint férfiaknál heti 2-4, nőknél heti 1-3 pohárka bor mintegy 20 százalékkal csökkenti az infarktusveszélyt. A bor egyébként - némileg más formában - nemrég egy budapesti táplálkozástudományi fórumon is terítékre került. Az Euro-Food Chem konferencián, amelyen a gyógyító, illetve betegségmegelőző hatású úgynevezett funkcionális élelmiszerek szerepéről értekeztek a tudományág hazai és nemzetközi szaktekintélyei, a nemes nedű az egyre divatosabb antioxidánsok mezőnyében bukkant fel. A szervezet működése közben keletkező rendkívül reakcióképes oxigénmolekulák, a rákkeltő hatással is vádolt szabad gyökök ellenszerei - többek közt az E-vitamin, a karotinoidok, a polifenolok, illetve a vörösbor - mostanában a reformkonyha híveinek igazi kedvencei, s ezt a kitüntetett státust az a tavalyi amerikai tanulmány sem tudta megingatni, amely szerint a mesterséges béta-karotin fogyasztása és a rákkockázat között nincs kimutatható összefüggés. Dr. Lásztity Radomir, a BME biokémiai tanszékének professzora (a konferencia szervezőbizottságának vezetője) szerint a jövő század első felének slágere a tudatos táplálkozás lesz, amelyben a funkcionális élelmiszerek mindenképpen vezérszólamhoz jutnak. Le kell számolnunk ugyanakkor azzal az illúzióval, hogy az egészség bizonyos ehető csodaszerek habzsolásától függ: ha egy egészséges táplálék divattá válik, az emberek rögtön túlzásba viszik a fogyasztását, és ezzel általában a kedvező hatást is "megelőzik". Ami pedig a táplálék - illetve a benne felhalmozott különféle adalékok - tényleges gyógyító erejét illeti, azt sikerkönyvek olvasgatása helyett célszerűbb laboratóriumi ellenőrzésekkel tisztázni. Ehhez Magyarországon az anyagi és a technikai feltételek egy része még hiányzik, ám - mivel a lakosság egyötöde egy friss felmérés szerint a tudatos táplálkozás - elkötelezett híve - a tömegesnek mondható igény remélhetőleg megteremti a táplálkozási reformhoz nélkülözhetetlen hátteret is. Hargitai Miklós VISSZAKERÜLHET FRIZSIDERÜNKBE A VAJ (Blikk 1999-10-21) Táplálkozási mítoszok dőlnek meg, újraírhatjuk étrendünket Újabb táplálkozási reformot él meg a világ. Korábban egészségtelennek kikiáltott étkek kerülnek le a tiltó listáról, és kapnak megint esélyt, hogy visszakerüljenek étrendünkbe. Nem árt tehát időről időre megvizsgálni, van-e még igazság egyes ételmítoszokban. A tojásról mar egy ideje hallani, hogy bár valóban sok koleszterin van benne, nem is annyira bűnös. Az új elmélet hívei szerint ugyanis nincs rá bizonyíték, hogy szoros összefüggés lenne a kolesztetinfogyasztás és a vér koleszterinszintje között. A korábban fölmagasztalt margarinról viszont kiderült, hogy ellensége a szívnek, mivel előállításánál, amikor a növényi olajból szilárd anyag lesz, többek között trigicerid keletkezik, ez pedig igen veszélyes koleszterin, valóságos érblokkoló. Tehát visszakerülhet frizsiderünkbe a vaj. Változás van a zsírfogyasztással kapcsolatos szemléletben is. Példaként hozzák föl a mediterrán népeket, akik kalóriamennyiségük egyharmadát zsírból - igaz, telítetlen zsírokból (például napraforgóolajból és olívaolajból) - fedezik, köztük mégis kevés a szívbeteg. Teljesen egyébként sem hagyhatjuk ki étrendünkből a zsírt, mert akkor bizonyos vitaminok (köztük az A és a D) nem szívódnak föl szervezetünkben. Örvendhetnek a borivók is. A mérsékelt, ám rendszeres alkoholfogyasztás is elfogadott, hiszen ezzel növekszik a vérben a jó koleszterin, a HDL mennyisége, tisztulnak az erek. Az ideális alkoholfejadagot nőknél heti 1-3; férfiaknál 2-4 pohár borban látják a szakértők. A Focus magazin angol táplálkozástudományi szakemberek számos más példáját is összegyűjtötte, amelyek igazolják, hogy az étkeinkkel kapcsolatos mítoszok bizony nem igazak: # A friss élelem jobb, mint a konzerv: NEM IGAZ A tartósított paradicsom is lehet egészséges, mert a feldolgozásnál értékes antioxidánsok, amelyek például az öregedést is gátolják, szabadulnak föl. # A csokoládé értéktelen táplálék: NEM IGAZ A kitűnő minőségű csokoládé, amelynek 70 százaléknál magasabb a kakaóvaj tartalma, hasznos ásványi anyagokat, például magnéziumot tartalmaz. # A pirítós rákot okoz: NEM IGAZ A megégett ételek, mint például a parázson sült húsok valóban tartalmazhatnak rákkeltő anyagokat, de ez a veszély nem fenyeget a pirítós esetében, hacsak nem esszük mindennap megrögzötten túlégetve. # A barna tojás jobb, mint a fehér: NEM IGAZ A tojáshéj színét a tyúk "diétája" befolyásolja, a táplálkozás szempontjából nincs jelentősége. # Antioxidánsokhoz csak gyümölcsökből és zöldségekből jut a szervezetünk: NEM IGAZ A tea is igen gazdag antioxidánsokban. # A túlzott sózás magas vérnyomást okoz: LEHET, de a kalcium, a kálium és a magnézium hiánya ennél valószínűleg jóval nagyobb kockázatot jelent. B. K. NEM BIZTOS, AMI BIZTOS (Népszabadság magazin 1999/45) Hányszor hallottam anyámtól a szigorú intést; ne igyak túl hideg üdítőt, ne nyalogassak túl sok hideg fagyit, mert begyullad a torkom. Miért? Hogyan terjedt el ez a képtelenség a köztudatban? Tudják, hogy egyes országokban torokgyulladás esetén egyenesen hideg italos hűtést javasolnak? Csak harmatvízzel mosom az arcom, nyilatkozza a sztár, esővízben fürdöm, jelenti ki a valamivel szerényebb, kisebb sztárocska, mindketten az egészséges, hamvas bőr megszállottjai. Ahhoz képest, hogy az egészségügyi tanácsok már a csapból is folynak, mégsem onnan iszunk - terjed a palackozott ásványvíz. Holott - legalábbis a fejlettebb államokban - igen szigorúak a "KÖJÁL-előírások", mindenütt gondosan tisztított, legfeljebb néha kissé klórosabb ízű a folyóvíz. Egyszerűen nem igazak a vádak, hogy nálunk a csapvíztől betegségeket kaphatunk! "A vörösbor vért csinál" - szinte átdöf zavaros tekintetével Józsi bá, amikor felelősségre vonom, mert kiskorú gyermekeit folyamatosan alkohollal mérgezi. "Sosem adtam semmi zsírosat, sosem sóztam az ételt, most mégis infarktussal fekszik szegény Bélám az intenzíven" - pityereg Mari néni a másodikról, és néz rám vádlón. Bűntudatosan lesütöm a szememet. Hiszen nem csak a laikusok szédítik egymást megfellebbezhetetlen ősi gyógymódokkal, de mi, orvosok is nap mint nap, okosabbnál okosabbnak vélt tanácsokkal bombázzuk betegeinket. Vajon mennyi az igazság, mennyire elcsépeltek, netán egyenesen károsak a manapság oly divatos nézetek? Még a részeges Józsi bácsit és a vörösborát sem lehet egyszerű kézlegyintéssel elintézni. Gyerekekbe szeszes italt erőltetni ugyan valóban bűn, ehhez kétség sem fér, ám a vörösbor vérszegénységre kifejtett áldásos hatását nem egy értelmes ismerősöm is megfellebbezhetetlen igazságként hirdeti. Holott ennek az égvilágon semmilyen tudományos alapja nincs. A vérképzésre pont olyan hatástalan a Bikavér, mint mondjuk a Szürkebarát. Talán azért terjedt el ez az ostobaság, mert a vörösbor vérvörös? Bonyolultabb a másik helyzet, mert Mari néni, tanúsíthatom, csakugyan só- és zsírszegényen főzte lépcsőházszerte híres házi kosztját. Ugyanis az eddig egyértelműen károsnak vélt túlzott sózás a legújabb kutatások szerint csupán az emberek 10-30 százalékánál hajlamosít valóban hipertóniára, a többiek magas vérnyomása nincs semmilyen összefüggésben a túlzott sóbevitellel. Ezt dr. Judith Walsh, a California egyetem docense állítja San Franciscóból, aki vitathatatlan orvosi szaktekintélye e kérdésnek. Léteznek persze más, ellentétes - tudományosan szintén megalapozottnak tűnő - vélemények is, és a sok só szívbetegeknél, terheseknél tagadhatatlan vízvisszatartó, azaz ödémát okozó hatással bír. Egy biztos: ahhoz képest, hogy mennyit beszélnek róla, mennyire "közellenséggé" vált a só, máig sincs elegendő, egyértelmű és megdönthetetlen tudományos bizonyíték káros hatásairól. A zsírral még kevésbé egyértelmű a helyzet. Persze hogy a túlzott zsírfogyasztás ártalmas. Ám az is tagadhatatlan, hogy normális napi kalóriabevitelünk fontos részét - optimális esetben 20-30 százalékát - mindenképpen a zsírnak kell kitennie. Ezenkívül számos tápanyag, vitamin kizárólag zsírban oldódva juttatható a szervezetünkbe. Az már valóban kétségen felül áll (végre valamiben biztosak lehetünk), hogy az állati zsírok helyett növényi, telítetlen zsírsavakat tanácsos fogyasztanunk, és valóban, az étolaj szerencsére egyre több helyen ki is szorítja a disznózsírt. De azért az annyit szidott koleszterin se halálos méreg, minden (szív)bajnak okozója. Egyrészt a koleszterin is csak az arra hajlamosaknál okozhat) gondot, másrészt legalább ilyen fontos - ha nem fontosabb - más, kifejezetten "védő" zsírfajták jelenléte vagy hiánya. A már idézett Walsh doktornő szerint a klimaktérium előtt álló egészséges nőknél (tehát akik nem hipertóniásak, nem szívbetegek és nem is dohányoznak) még állandóan magas vérkoleszterinszint esetén sem nagyobb más, normális vérzsírszintű társaiknál a szív- és érbetegségek rizikója. Még az a vélelem sem egészen igaz, hogy a soványság egyenlő az egészséggel. Vigaszul az örök fogyókúrázóknak: egy tudományosan elemzett felmérés szerint a nők saját ideálisnak tartott testsúlyukat 2-4 kilóval alábecsülik, tehát - az aktuális szépségideáloknak megfelelően - soványabbnak akarják magukat látni. Pedig egy érett, többgyerekes, csinos asszonynak nem az érettségi fotóját kellene vágyakozva nézegetnie... Evezzünk más, nem kevésbé zavaros vizekre. Közismert, hogy a terhesség alatt kerülni kell a gyógyszereket (főleg az első három hónapban, mert ekkor a legérzékenyebb külső hatásokra a magzat). Ám kifejezetten árthatunk azzal, ha kategorikusan kijelentjük, hogy a kismamáknak mindig és minden szer tiltott. Először is, nem egy gyógyszerről egyértelműen bebizonyosodott, hogy nem árt a megszületendő gyereknek: az acetaminophen tartalmú láz- és fájdalomcsillapítókat, bizonyos gyomorégés és köhögés elleni tablettákat, náthaellenes orrcseppeket nyugodtan adhatunk a terhesség alatt is. Másodszor, nagyon nem mindegy, milyen kór ellen küzdünk. Például nem egy asztmás terhes asszony önfeláldozóan hajlandó fulladozni, holott e kezeletlen anyai betegségnek a magzatra súlyos, akár végzetes következménye is lehet. Magyarán ne mi döntsük el, mi jó az anyának és mi a gyereknek - a kockázatok józan mérlegelése orvosi feladat. A mikor és mennyi gyógyszert szedni kérdés egyébként is nagyon képlékeny dolog, nem tanácsos a túl kategorikus állásfoglalás. Néhány éve még evidencia volt, hogy a hormonális fogamzásgátló tablettát 35 éves kor felett tilos szedni. A mai modern, csökkentett hormontartalmú antibébi-tablettákra ez már nem igaz. 46 ezer (!), fogamzásgátló tablettát szedő brit középkorú nőt ellenőriztek tíz év elmúltával: semmivel sem volt náluk gyakoribb az olyannyira rettegett szív- és érrendszeri, valamint rákos szövődmény, mint a gyógyszert nem szedők körében. Már a spenótban sem bízhatunk, nem leszünk tőle erősebbek. Az kétségtelen tény, hogy gazdag vasban és más ásványi anyagokban, de azért nem csak csupa jót mondhatunk el róla. Az átlagosnál magasabb az oxálsavtartalma - erre a vesekőben szenvedők figyeljenek! Ezen kívül a nitrátkoncentrációja is igen nagy, amely egy bizonyos határon felül az egészségre káros. Tehát fogyasszuk, de mértékkel, a kisgyereknek csak hetente, kéthetente adjunk spenótot. Az egyetlen, akinek tudtommal korlátlan mennyiségben használt, az Popeye, a tengerész. Tudják, akinek hajóját nem éri vész. Dr. Nemes János TÁPLÁLKOZÁSTUDOMÁNYI TÉVEDÉSEK - NEMCSAK NŐKNEK (Hölgyvilág 2000-03-20) Az egészséges táplálkozásról időnként fel-felröppenő divatos híreket elsősorban a nők hajlamosak elhinni. Pedig nem minden igaz, ami jól hangzik. # A cukor fölösleges kalória. TÉVEDÉS! Az agy szerotonint gyárt a cukorból, ez a hormon pedig javítja a hangulatot, nyugtat, és csökkenti a fájdalomérzetet. # Egészségesebb nyersen enni a zöldségeket. TÉVEDÉS! Igaz, hogy a nyers zöldségben több a vitamin, de több a méreganyag is. Ezért van az, hogy a nyersen fogyasztott zöldségek sok embernek bélrendszeri bántalmakat is okoznak. # A magas koleszterintartalmú élelmiszer - mint például a vaj vagy tojás - káros az egészségre. EZ CSAK RÉSZBEN IGAZ. A koleszterin védi az idegeket, segíti az immunrendszer működését. Nem véletlenül van olyan sok belőle az anyatejben. Általában elmondható, hogy amikor az egészséges ember szervezete valamilyen élelmiszert megkíván, a benne lévő valamelyik összetevőre szüksége van. És fordítva. Ha valamilyen ételhez nincs gusztusunk, valószínűleg okunk van rá. Az erőszak az étkezésben ritkán célravezető stratégia. JÓT TESZ A CSOKOLÁDÉ A CSONTOKNAK (Mai Blikk 2001-03-20) Tévhitek a táplálkozási szokásokban - A spenót másra is jó Szinte mindennapos, hogy egy-egy ételről kiderül, mégsem olyan egészséges, mint hittük, vagy mint korábban terjesztették. A tudományos kutatások újabb és újabb enni- vagy innivalóról mondják ki az ítéletet. Másokat pedig varázsszernek kiáltanak ki. A sok tévhitet és áligazságot eloszlatandó, a Mai Blikk ezekből állított össze néhányat: # Mindennap egy alma az orvost távol tartja! Ez IGAZ, de ugyanúgy áll még sok más gyümölcsre és zöldségre is. Az alma olyan enzimeket tartalmaz amelyek a szívinfarktus kockázatát csökkentik. Azt is bebizonyították a tudományos kutatások, hogy egy almában annyi vitamin van, mint egy doboz C-vitamin-tablettában. A zöldségek és gyümölcsök növelik az ellenálló képességet és segítenek megelőzni a szívproblémák és a rák kialakulását. Minél színesebb gyümölcsöket és zöldségeket együnk, naponta legalább háromszor. # A spenót erősít! NEM IGAZ, de a spenót nagyon egészséges. Tele van vassal, bár messze nem tartalmaz annyit, mint korábban hitték. Bővelkedik kalciumban és más vitaminokban, ezért ha szívesen eszi, csak használ szervezetének. # A késő esti evés hizlal! NEM IGAZ. A kettő között nincs összefüggés. Ezt szakértők kísértettel is bizonyították. A kísérleti alanyokat 48 órás periódusban vizsgálták, délben és este is ugyanolyan kalóriaértéke ételt kaptak. Az eredmények után megállapították, hogy az elraktározott zsír mértéke mindkét időszakban megegyezett. # A sok sárgarépától látni lehet a sötétben! Ez annyiban igaz, hogy a sárgépában lévő A-vitamin valóban segít ebben. A sárgarépa - egyéb vitaminok mellett - bétakarotint is tartalmaz, amit a szervezet A-vitaminná alakít. Ez pedig az immunrendszerre, a bőrre és látóidegekre kiválóan hat. Szabályozza a retina működését, hogy alkalmazkodni tudjon a kevés fényhez. Így tehát igaz, hogy ha valaki sok sárgarépát eszik, jobban lát majd a sötétben. Az A-vitamin hiányától úgynevezett éjszakai vakság léphet fel, vagyis a szem a sötétben nem tudja elkülöníteni a formákat. A sárgarépán kívül bőven tartalmaz A-vitamint a máj, a tej, és egyes gabonatermékek is. # A zsíros étel elmulasztja a másnaposságot! EZ NEM BIZONYÍTOTT. Sokan esküsznek rá, hogy a nagy ivások utáni napot könnyebben átvészelik, ha reggelire valami zsírosat esznek, de ennek az állításnak nincs semmiféle tudományos alapja. Az igaz, hogy ilyenkor a bőséges reggelitől könnyebben magához tér az ember, mert az ivás után leesik a vércukorszint, és ez gyengeséget, fáradtságérzetet okoz. Az étkezés helyreállítja a vércukorszintet, tehát a közérzetet is javítja. # A csokoládé árt! NEM IGAZ. A mértékletes csokoládéfogyasztás egyáltalán nem tesz rosszat. A csontok és vörösvérsejtek számára elengedhetetlen napi vörösrézigényt tökéletesen kielégíti. Az étcsokiban sok vas, magnézium és E-vitamin van, a tejcsokiban pedig sok kálcium. gilla TÁPLÁLKOZÁSI TÉVHITEINK (Vasárnapi Hírek 2001-11-11) Ételeinkben felhasznált alapanyagok közül sokról tévhit él az emberekben. Sokan például úgy tudják, hogy a spenót ideális a szervezet vastartalmának pótlására, a dobozos narancslé kiváló C-vitamin forrás, vagy a kifőtt tészta hizlal. Az élelmiszerek tápanyagainak kutatásával foglalkozó szakemberek a legtöbb általánosan ismert tévhitet cáfolják. A tojásról például általában csak rossz véleményt hallunk. Azt mondják, növeli a szervezetben a káros koleszterinszintet és a szalmonellafertőzés kockázatát. A valóságban aligha van értékesebb élelmiszer a tojásnál. Az élelmiszerekben elfogyasztott fehérjék közül szervezetünk a tojásfehérjét képes legkönnyebben hasznosítani, sárgája pedig nagy mennyiségű A- és B12-vitamint, nátriumot, vasat és kalciumot tartalmaz. Sokan arra biztatnak, együnk minél több nyers sárgarépát, mert a benne nagy mennyiségben található béta-karotin, mely az A-vitamin elővitaminja, rendkívül kedvező élettani hatású a szervezetünkre. Tévhit, mert a nyers répában nincs semmilyen zsiradék, e nélkül pedig képtelen feldolgozni emésztőrendszerünk a természetes karotint. A nyers zöldség sejtszerkezete annyira szilárd, hogy rágáskor alig szabadul fel belőle valamilyen hasznos anyag. Sokan kerülik a főtt tészták fogyasztását, mert azt hiszik, nincs hizlalóbb étel, mint egy tál mákos vagy krumplis tészta. Tévednek, hiszen 10 deka (egy tányér) száraztésztának mindössze 150 kalória az energiatartalma. Ugyanannyi, mint három szelet teljes őrlésű barna kenyérnek.