Kevin D. Mitnick, a CyberKalóz (Voxel 2.) A világ legveszélyesebbnek kikiáltott hackerét, az Amerikában évek óta körözött Kevin D. Mitnicket több mint egy éve egy sértett adatvédelemszakértő fogta el kéthónapos digitális bújócska és fogócska után. A számítógépkalózra az FBI, Tsutomu Shimomura cyberdetektívre pedig az új típusú hősökre vadászó amerikai média csapott le egy esős februári hajnalon. Kevin nem az az anyagias típus. Bár tinédzser kora óta bohócot csinál bármely digitális rendszervédelemből és az általa eltulajdonított szupertitkos dokumentumok, friss fejlesztésű szoftverek és egyéb nagyértékű információk összértékét több százmillió dollárra becsülik, pénzhiány miatt hivatalból kirendelt ügyvéd védi. Az őt rendőrkézre juttató hibát 1994 karácsonyán követte el. Tsutomu Shimomura, az USA egyik vezető adatvédelmi szakértője, a San Diego Supercomputer Center üdvöskéje éppen szokásos évi síszabadságát töltötte a Sierra Nevadában amikor munkatársai elképesztő hírt adtak a tudtára. 1994 december 25.-én az Interneten át valaki behatolt a tengerparti házában működő számítógéprendszerbe, kipakolta a legújabb adatbiztonsági programjait, tréfás hangüzenetet hagyott a merevlemezen és távozott. Az ismeretlen hacker az Interneten alkalmazott Unix operációs rendszer egy olyan biztonsági hiányosságát használta ki amelynek elméleti lehetőségét egy másik híres számítógépbetyár, Robert T. Morris, az Internet Worm hálózati pszeudo-vírus kiagyalója már 1985-ben felvetette. Az cyberzsaru a hálón keresztül azonnal telekürtölte a világot a hírrel, felvette a kapcsolatot az FBI képviselőivel, és ezzel megkezdődött a két számítógépes zseni sakkjátszmája a cybervilágot jelentő digitális számítógép és telefonhálózatok dzsungelében. A sors iróniája, hogy az első nyomot január végén egy Számítógépek, Szabadság és Privátszféra elnevezésű alapítvány Internet postafiókjában találták, ahová az információszabadság még mindig névtelen bajnoka felmásolta a Shimomurától lopott adatvédelmi dokumentációt. Az alapítvány nem értékelte a gesztust, azonnal értesítették a hatóságokat. Nem telt el 24 óra, és Shimomura az e célra készített speciális megfigyelő program segítségével már laptopja képernyőjén követte nyomon az alapítvány Internet-szolgáltatójánál, a kaliforniai Berkeley Whole Earth 'lectronic Link (Well) szerverén történt újabb behatolást. Az elkövető profizmusa, stílusa és módszerei egyaránt az évek óta illegalitásban tevékenykedő Mitnickre terelték a gyanút. Mitnick élettörténete egy folytatásos digitális ámokfutás. A lapok címoldalaira először 1982-ben került, amikor bejutott az Amerikai Légvédelem egyik szuperkomputerébe. Tizenhét évesen egy telefonfülkéből feltörte a Pacific Bell számítógéprendszerét, több telefonszámlát lenullázott és ellopott mintegy 200.000 dollár értékű adatot. Hat hónapot kapott egy nevelőintézetben, próbaidővel szabadult, de azonnal törölte az ügy részleteit a rendőrség adatbázisából, megsemmisítette a bíró bankszámláját egy bankban, majd Izraelbe menekült. Amikor a dolog elfelejtődött, visszatért az államokba, de nemsokára ismét hallatott magáról. Mindig igyekezett megsemmisíteni minden személyére utaló adatot, de 1988-ban (ekkor 25 éves volt) több hiábavaló kisérlet után sikerült rábizonyítani hogy 4 millió dollár értékű kárt okozott az egyik vezető amerikai számítógépgyár, a Digital Equipment Corporation (DEC) adatbázisaiban biztonsági szoftverek és titkos kódok eltulajdonításával. A tárgyalás során az ügyész rámutatott : "Ez az ember nagyon, nagyon veszélyes, a saját és a társadalom érdekében távol kell tartanunk minden számítógéptől", a börtönben még telefonközelbe sem engedték. Ügyvéde bizonyította hogy kliense számítógép- függőségben szenved, így egy éves börtönbüntetés után próbaidőre bocsátották és egy Los Angelesi terápiás intézetben helyezték el. Szabadulása után rögtön megsértette a próbaidő feltételeit és 1992 óta eltűnt a hatóságok szeme elől. A cybertérben időről időre felbukkant azóta is, többek között FBI kódokkal behatolt több állami adatbázisba, és nagy rádiótelefon-gyártó cégektől, mint például a Motorola, NEC, Nokia pedig rendszeresen elemelte az operációs szoftvereket. Február 9.-én egy másik Internet-szolgáltató, a San Jose székhelyű Netcom illetékesei felfedezték hogy valaki mintegy 20.000 felhasználójuk hitelkártyaszámát vitte el. Ez súlyos könnyelműség volt Mitnick részéről, mert a Netcom dial-up, vagyis telefonvonalon elérhető szolgáltatást biztosít, a támadás is telefonon keresztül érte, így kitalálható hogy ez volt a hacker kiindulópontja, az a bázis, ahol a telefonhálózaton keresztül csatlakozott az Internet számítógép-világhálózatra. Shimomura és stábja áthelyezte székhelyét a Netcom-hoz, gyakorlatilag nem volt más dolguk mint ellenőrizni minden egyes bejövő hívást a telefontársaságok adatbázisaiban. Hamarosan rájöttek hogy a hacker egy fiktív rádiótelefonról dolgozik, hívásait két megpiszkált adatbázisú lokális központ egyaránt a másiknak tulajdonította. Shimomura és az FBI a helyszínen munka közben bemérték, és február 16.-án hajnalban elfogták Mitnicket. Az amerikai sajtó egyre növekvő érdeklődéssel figyelte az ügyet, amely a Masters of Deception fedőnevű hacker társaság óta a legfelkapottabb cyber- szenzáció. A New York Times folyamatosan tudósított az ügyről, hasábjain Shimomura posztmodern hérosszá magasztosult. A Hyperion kiadó máris 600.000 dollár foglalót adott a Shimomura és John Markoff, a New York Times riportere által írandó könyvre, Hollywood is érdeklődik, meg nem erősített hírek szerint maga Spielberg rendezné a filmváltozatot. Az Internetet komolyan megosztotta az ügy, egyesek elmarasztalják Mitnicket a hacker etika megsértése miatt, a legkomolyabb érv az Internet alapvetően kölcsönös bizalomra, és nem high-tech adatvédelemre épülő struktúrájának megkérdőjelezését rója fel a megszállott crackernek. A jelenség komolyan hátráltathatja az Internet utóbbi időben egyre inkább tettenérhető kommercializálódását, ez viszont már inkább dícséret az egyre halványuló nonprofit jelleget támogatók részéről. A mátrix eredendően anarchista tulajdonságait kedvelő komputer-underground körökben pedig napról-napra terebélyesedik a Condor fedőnevű cyberpunk mítosza. Az a tény, hogy Mitnick nem próbált meggazdagodni akciói révén, és hogy a SUN Microsystems, a nyílt számítógépes rendszerek gyártója és hálózati szoftverek fejlesztője biztonság- tesztelési szempontból egyenesen hasznosnak tartja az efféle betöréseket, egyaránt megkérdőjelezi a deviáns zsenit börtönbe juttató jogrendszer helytállóságát. Bodoky Tamás írása alapján. Megtalálta és átszerkesztette: WALTER