ALBÁNIÁBAN IS VAN KOLERA (Magyar Hírlap 1994-09-14) (MTI) Három halálos áldozatot követelt a kolerajárvány az elmúlt tíz napban Albániában. A tiranai egészségügyi miniszter, Maksin Cikuli megerősítette, hogy Albániában van kolerafertőzés, s annak már hárman áldozatul estek. SZÍNES HÍREK (Magyar Hírlap 1994-09-16) Ukrajna déli részén mind nagyobb területeken terjed a kolera, csütörtökre virradóra már ketten meghaltak, a betegek száma az elmúlt három nap alatt elérte a 45-öt, a vírushordozóké pedig a háromszázat. Az egészségügyi illetékesek szerint a katasztrofális ivóvízminőség miatt lehetetlen lokalizálni a betegséget, ráadásul a vírus az élelmiszereken keresztül is terjed, így az országot rövid idő alatt behálózhatja. VISSZATÉRHET A FEKETE HALÁL? (Magyar Hírlap 1995-05-09) A kérdés nem az újságírói hatásvadászat. Bárki felteheti, aki a két tömeges pusztulással járó betegség – a pestis és a kolera – történetétismeri vagy hallott róla. A pestis a peloponnészoszi, vagyis az Athén és Spárta közötti háború idején szedte tízezerszám áldozatait. Az ókor nem kisebb írói nagysága, mint Thuküdidész írta le azokat a szörnyű emberi, társadalmi következményeket, amiket a járvány okozott. Tömeges halál, rablás, infernális képeit elevenítette meg írásaiban. Ezután szinte megmagyarázhatatlan módon a szörnyű kór ezerhétszáz évig nem jelentkezett Európában. 1348-ban azonban felütötte fejét a középkor egyik legvirágzóbb és legfejlettebb államában, Firenzében és azt szinte teljesen kipusztította. Az ókori borzalmak újra felelevenedtek. Az orvosok szinte tehetetlenek voltak. A vakhit, amely isteni büntetést látott a pusztulásban, nem gátolhatta meg a fekete halál 1630-as velencei, 1720-as marseille-i, majd oroszországi járványait. Ugyancsak megdöbbent a világ, amikor 1924-ben Amerika egyik legfejlettebb városában, Los Angelesben vitt el a fekete halál 33000 embert. A pestisről már régóta tudják, hogy földrajzilag India hegyi lejtőiről, a Fehér-Nílus forrásvidékéről és Dél-Amerika egyes vidékeiről indul pusztító útjára. Fő forrásának a rossz higiénés viszonyokat és terjesztőinek a rágcsálókat, főleg a trópusi bolha által megfertőzött patkányokat tartják. A bubópestis és a tüdőpestis tüneteit már sokszor leírták, a kérdés, ami újra és újra felvetődik: meddig kell még tartanunk e szörnyű betegségtől? Az orvosok válasza bizonytalan, mert túl sok függ a rajtuk kívül álló körülményektől. A járványok táptalaja a túlnépesedés, az infrastruktúra hiánya, a nem megfelelő higiénés viszonyok, az elszaporodott és nem irtott rágcsálók hada. Nem kizárólagos csodaszer, de nélkülözhetetlen a fölkészült és felszerelt egészségügyi hálózat, amely képes klinikai úton, laboratóriumokban, vérmintákat vizsgálni (immunfluorescens módszerrel), továbbá a beteget elszigetelni, antibiotikumokkal ellátni. Mindehhez természetesen megfelelő fertőtlenítőberendezések is szükségesek. A másik ősellenség, a kolera is az indiai szubkontinensről származik. Sokkal később jelentkezett Európában, mint a pestis. Magyarországon 1823-ban jegyezték fel az elsőt, de 1848-ban megtizedelte a honvédsereget is. A kórokozó, a Vibrio cholerae a huszadik században variálódni kezdett és nehezebbé vált a felismerése. Ma már nyolcadik világjárványról beszélnek, amely újabb variánsokban jelentkezik. A kolera nem felfakadt gennyes sebek váladéka útján fertőz, mint a pestis, hanem szájon át, étellel, itallal kerül a szervezetbe. A betegség, ha idejében felismerik viszonylag könnyen gyógyítható. Tünetei közismertek: hányás, hasmenés, magas láz. Gyógyítása "olcsóbb", mint a pestisé, mert vízben oldott cukor és só az életmentő gyógyszer. A kérdésre, hogy visszatérhet-e a pestis, a kolera, mint az ókor és a középkor betegsége, pusztító járványa, a történelem már megadta az igenlő választ. Kardos István MÁR A SZOMSZÉDBAN A KOLERA (Magyar Hírlap 1994-09-17) A László kórház felkészült, a helyzet nem drámai Romániában is kolerás megbetegedéseket észleltek a napokban, a kór máris két áldozatot szedett: egy tizenegy éves kislány és egy középkorú férfi halt meg ebben a betegségben. Jóllehet, a járvány még nem érte el hazánkat, ám a betegség közeledik Magyarország felé. Hogyan készülnek hazánkban a szakorvosi intézetek és kórházak, hogy elejét vegyék a kolera esetleges elterjedésének? — kérdeztük Mikola Istvánhoz, a Szent László Kórház orvos-főigazgatóját. A szakemberek tisztában vannak a romániai helyzettel, s folyamatosan figyelemmel kísérik a kolera terjedését a szomszédos országokban. A magyar egészségügy felkészült a kolera fogadására. A Szent László Kórház, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint az Országos Tisztifőorvosi Hivatal orvosai és szakemberei minden előkészületet megtettek, hogy a betegséget mihamarabb lokalizálják, amennyiben a kolerát Magyarországra is behurcolnák. Az orvosok speciális felkészítésben részesültek, a Szent László Kórház trópusi-enterális osztályait előkészítették a betegek fogadására. Mikola István szerint azonban a helyzet korántsem annyira drámai, mint amennyire vélhetnénk, hiszen a kolera valójában nem veszedelmesebb kór, mint a szalmonellamérgezés, s Magyarországon a betegséget uralni tudják a szakemberek. A betegséget egy kolera vibrio nevű baktérium okozza, amely a bélben azon enzimek működését gátolja, amelyek hiányában nagy mértékű víz- és sókiáramlás történik a bélbe. A szakemberek rendelkeznek megfelelő vakcinával és kellő mennyiségű infúzióval a folyadékpótláshoz. A kolerát tetracyclin alapú antibiotikumokkal gyógyítják, ám a kolera esetében nem a gyógyszeres kezelésen van a hangsúly, hanem az elvesztett folyadék és az elektrolit pótlásán. Mikola István úgy véli, Magyarországon nem sok esélye van a kolera megmaradásának, hiszen a betegség elsősorban azokon a helyeken fordul elő, ahol a közegészségügyi viszonyok nem kielégítőek. Leginkább azokban az országokban tapasztalható a kolera, ahol nincs tiszta víz. Miután hazánkban legtöbb helyütt rendezett állapotok vannak, így nem kell különösebben félnünk a kolerajárványtól. B. J. AZ ALBÁNIAI KOLERAJÁRVÁNY ÚJABB ÁLDOZATAI (Magyar Hírlap 1994-09-20) (MTI) Albániában hétvégi sajtóforrások szerint további három személy halt meg kolerában. Az áldozatok száma így már nyolcra emelkedett, de a hatóságok az újabb halálesetek hírét még nem erősítették meg. A Republika című napilap vasárnapi száma ugyanakkor arról számolt be, hogy az első betegek azok az albánok voltak, akiket a görög rendőrség igen rossz körülmények között pincékben tartott fogva. Ezenkívül tiranai állítások szerint a Görögországban az albán piacra gyártott üdítők is kolerafertőzöttek voltak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Tiranába érkezett szakértői szerint a feltételezettnél kisebbek az albániai kolerajárvány méretei. KOLERASZŰRÉS A SZLOVÁK—UKRÁN HATÁRON (Magyar Hírlap 1994-09-22) (MH) A határ- és vámőrök kötelesek az egyetlen szlovák—ukrán közúti átkelőhelyen — az orvosoktól kapott tünetleírás alapján — kiszűrni a kolerabeteg beutazókat, hogy azután késedelem nélkül a fogadásukra felkészült határmenti kórházakba irányítsák őket. A határon szolgálatot teljesítők védőoltást kaptak. Az óvóintézkedések azonban nem azt jelentik, hogy Szlovákiát kolerajárvány fenyegetné — hangsúlyozzák a járványügyi hatóságok. MAROS MEGYÉBEN IS MEGJELENT A KOLERA (Magyar Hírlap 1994-09-24) Bukaresti tudósítónktól - Románia két övezetében is felütötte fejét a kolera. A betegséget először a délkeleti Medgidia városában észlelték, itt két személy került kórházba. Most az ország központjában, a Maros megyei Nyárádtő községhez tartozó Vidrátszegen, tizenhét megbetegedést vizsgálva, egy esetben kolerát mutattak ki, három eset pedig gyanúsnak bizonyult. Az egészségügyi minisztérium közleménye szerint a helyszínre siető szakemberek megtették a szükséges óvintézkedéseket, s megfigyelés alatt tartják a kolerabetegekkel érintkezett személyeket is. Az utóbbi időszakban Romániában évente jelentkezett a veszedelmes kór, elsősorban a Duna-deltában, ahol a rendkívül mostoha egészségügyi viszonyok miatt a lakosok sokfelé a folyó vizét fogyasztják. B. T. TÖBB SZÁZ KOLERÁS BETEG ELLÁTÁSÁRA KÉSZ A SZENT LÁSZLÓ KÓRHÁZ (Magyar Hírlap 1994-09-26) MH-információ - A romániai Marosvásárhelyt 31 személyt ápolnak a helyi kórház fertőzőosztályán kolera gyanújával. A betegeket két Maros megyei faluból szállították a kórházba. A román egészségügyi hatóságok megtették a szükséges intézkedéseket, egyben az Egészségügyi Világszervezetet is értesítették a megbetegedésekről. A magyar egészségügyi szervek is készülnek a kolera megfékezésére, hiszen a kór vészesen közelít Magyarország felé. A szakemberek elmondották lapunknak: arra nincs lehetőség, hogy a betegséget már a határnál felismerjék s lokalizálják, lévén a kolera akut megbetegedés, így a kór egy nap alatt lerohanja a fertőzött beteget. Ám a hazai egészségügyi intézmények mindent elkövetnek, hogy a járvány esetleges magyarországi behurcolását megakadályozzák. A Szent László Kórház trópusi-enterális osztályait előkészítették az esetleges betegek fogadására. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) ügyeletese, dr. Györgypál Gábor főorvos elmondta: a szakemberek jelenleg "figyelőállásba" helyezkedtek, s folyamatosan követik a kór útját és terjeszkedését a szomszédos országokban. Ezzel együtt az összes szükséges óvintézkedésre sor került, amely azt jelenti: a betegséggyanús vagy kolerás betegeket azonnal karanténba zárják. Arról még nincs végleges döntés, hogy a karantént a Szent László Kórházban, vagy elkülönített, speciális kezelésre alkalmas intézményben végzik majd. Az elkülönítés ideje alatt a betegektől három-négy napon keresztül, több alkalommal székletmintát vesznek, ugyanis a széklettel ürül maga a kórokozó is a szervezetből. A betegséget a colera vibrio baktérium okozza, amely gátolja a bélrendszerben azoknak az enzimeknek a működését, amelyek nélkül nagyfokú víz- és sókiáramlás történik a bélrendszerből. Az ÁNTSZ főorvosa úgy véli: a betegség megelőzésében elsőrendű szerepet játszanak a higiénés szabályok, tehát a tisztálkodás, valamint a veszélyeztetett vidékeken a forralt tej vagy víz fogyasztása. Arra nincs módjuk a szakembereknek, hogy a betegséget esetlegesen hazánkba is behurcoló betegeket már a határnál feltartóztassák, hiszen a kolera akut betegség, amely egy nap alatt leteríti áldozatát. Így a szakemberek is egyfajta "besúgói" rendszerre kell hagyatkozzanak: miután a betegség tünete az állandó hasmenés — amely véres széklettel folytatódik hamarosan —, így a beteg is jelentkezhet panaszaival az orvosi szolgálatnál, ám éppúgy feltűnhet lakószomszédjának, vagy a vonaton utazó utastársnak is a fertőzött ember viselkedése. Emellett a betegség nagyfokú elesettséggel is jár, amely szintén észlelhető a betegen — jellemezte a jelen helyzetet Györgypál Gábor. A Szent László Kórház ügyeletes orvosa, dr. Pataky Margit adjunktus megnyugtatásul közölte: a kórház trópusi-enterális osztályait előkészítették az esetleges betegek fogadására, megfelelő mennyiségű vakcina és infúzió áll készenlétben a betegek folyadékveszteségének pótlásához. Azonnal készek húsz gyermeket fogadni az elkülönített gyermekosztályon, s szintúgy húsz ágy várja a hirtelen érkező kolerás betegeket a felnőttosztályokon. Ám összességében több száz beteg fogadására kész a Szent László Kórház. Minden riasztó hír ellenére azonban a szakemberek nem számítanak tömeges fertőzésre, hiszen hazánkban a kolerát uralni tudják a szakintézmények — vélte Pataky Margit adjunktus. B. J. MAROS MEGYÉBEN NŐTT A KOLERÁSOK SZÁMA (Magyar Hírlap 1994-09-27) Bukaresti tudósítónktól - Maros megyében már kilencre emelkedett a kolerabetegek száma, a megyeszékhely járványkórházában pedig 35 fertőzésgyanús személyt tartanak megfigyelés alatt. Az egészségügyi hatóságok közlése szerint a helyzetet ellenőrzés alatt tartják, a fertőzés gócpontjaként számon tartott Nyárádtő község és a hozzá tartozó Kerelőszentpál falu lakosságát megelőző antibiotikumos kezelésben részesítették. Egyben közölték, hogy az esetet jelentik az Egészségügyi Világszervezetnek is. Feltételezések szerint vagy egy helybeli lakos hurcolta be a kórokozót a tengerpartról, ahol idénymunkásként dolgozott, vagy pedig a Nyárád patak vize fertőzött. B. T A magyar—ukrán határon jelenleg nincs érvényben semmilyen, a személyforgalmat korlátozó intézkedés az Ukrajnában terjedő koleramegbetegedések miatt. Ezt Krisán Attila, a határőrség szóvivője közölte hétfőn az MTI-vel az ITAR-TASZSZ ezzel ellentétes tartalmú hírére reagálva. Elmondta: a határőrség önállóan amúgy sem rendelhet el korlátozó intézkedéseket. Ha az illetékes hatóságok előírnák például a kötelező védőoltást az ukrán állampolgárok számára, annak ellenőrzése viszont a határőrök feladata lenne. A külföldiek beutazását szabályozó törvény ugyan előírja, hogy fertőző megbetegedésben szenvedőtől meg kell tagadni a beléptetést, a kolera azonban nem okoz kiütést, így az nem észlelhető. KOLERAGYANÚS ROMÁN BETEGEK BUDAPESTEN (Magyar Hírlap 1994-09-28) MH-információ - Koleragyanúval jelentkezett két román állampolgár tegnap a Szent László Kórházban — tájékoztatta lapunkat tegnap Mikola István igazgató-főorvos. Az előzetes vizsgálatok alapján még nem bizonyosodott be, hogy valóban kolerában szenvednek-e, vagy "csupán" szalmonella-fertőzésük van. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat intézkedése nyomán megtiltották mindennemű élelmiszer behozatalát Magyarországra, s a vámosok fokozott ellenőrzést tartanak a déli és keleti szomszédunkból érkezőknél. A határállomásokon fertőtlenítő szerekkel ellátott mosdók felállítását s a mellékhelyiségek gyakori fertőtlenítését rendelték el — tudtuk meg. A határőrségnél, valamint a Vám- és Pénzügyőrségnél védőoltást kapnak a Csongrád—Békés megyei szakaszon szolgálatot teljesítők. KOLERAGYANÚS BETEGEK A SZENT LÁSZLÓ KÓRHÁZBAN (Magyar Hírlap 1994-09-28) A határőröket és a vámosokat védőoltásban részesítik Koleragyanús tünetekkel jelentkezett két román állampolgár tegnap a Szent László Kórház trópusi-enterális osztályán — tájékoztatta lapunkat dr. Mikola István igazgató-főorvos. Az előzetes vizsgálatok alapján azonban még nem bizonyosodott be, hogy valóban kolerával, vagy szalmonellafertőzéssel van dolguk. Mindenesetre elkülönítve kezelik őket. A betegek elmondták: előzőleg egy lakodalomban vendégeskedtek, így az is elképzelhető, hogy az ott elfogyasztott étkek okozzák problémáikat. Ugyanakkor a szomszéd országokból érkező riasztó hírek alapos okot szolgáltatnak arra, hogy a magyar egészségügyi szervek megtegyék azokat az előzetes intézkedéseket, amelyek a járvány kezeléséhez és lokalizálásához szükségesek. Mikola István ugyanakkor nem számít robbanásszerű járványra, mivel ennek Magyarországon nincsenek meg a feltételei. A kolera azon helyeken szedi leggyakrabban áldozatait, ahol a higiénés körülmények nem kielégítőek — jegyezte meg. Ugyanakkor a Szent László Kórház igazgató-főorvosa mindenkinek ajánlja: a higiénés követelményeket fokozottan tartsuk be ezekben a napokban, tehát minden esetben mossunk kezet étkezések előtt, fokozottan ügyeljünk a folyadékok tisztaságára, külföldön csakis palackozott vagy forralt vizet fogyasszunk, s csakis jól átsütött ételeket együnk. A kolera hazánkban biztonsággal kezelhető tetracyklin alapú antibiotikumokkal, s nem hasonlítható olyan járványokhoz — mumpsz, kanyaró —, amelyek levegőben is terjednek. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat fővárosi tisztiorvosa, Ütő István is úgy véli: a főváros kellő higiénés feltételekkel rendelkezik a kór megelőzésére. Ugyanakkor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szigorú előírása: a koleragyanús eseteket minden esetben jelenteni kell a szakhatóságnak, s azonnal kórházi vizsgálatnak s megfigyelésnek kell alávetni a betegeket. Az ÁNTSZ és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal hazánk leginkább veszélyeztetett megyéiben — Békés, Hajdú-Bihar, Baranya — felkészült a betegség esetleges behurcolására és a betegek fogadására. Az ÁNTSZ Békés megyei főorvosa, dr. Kiss Viktória lapunknak elmondotta: egyfajta pánikhangulatot éreznek a kolera terjedése s közeledése miatt. Valóban terjed a kór Ukrajnában és Romániában, épp ezért az ÁNTSZ helyi szakemberei a higiénés szabályok legszigorúbb betartására figyelmeztették a magyarországi határátkelőhelyeken szolgálatot teljesítő határőröket, vám- és pénzügyőröket, valamint a polgári alkalmazottakat. Ez a gyakorlatban az állomásokon rendszeresített fertőtlenítő szerekkel ellátott mosdók felállítását, a mellékhelyiségek gyakori fertőtlenítését jelenti. A szolgálat szakemberei tegnap a gyulai határátkelőhöz látogattak, hogy gyakorlatban is segítsék az ott dolgozókat a kolera megelőzésében. Az ÁNTSZ intézkedése nyomán Magyarországra mindennemű élelmiszer behozatalát megtiltották, s a vámosok fokozott ellenőrzést tartanak a déli és keleti szomszédainkból érkező utasoknál. Békés megyében néhány hete megtörténtek az előkészületek a kolerás betegek fogadására: a megye kórházainak fertőzőosztályait ellátták megfelelő mennyiségű infúzióval. A megye háziorvosait is értesítették a jövőben előforduló kolerás esetek veszélyéről. Kellő mennyiségű védőoltással rendelkeznek a kolera ellen, ám nem árt tudnunk: a védőoltás legfeljebb ötvenszázalékos védettséget biztosít a kolera ellen. — Hajdú-Bihar megyében még nem tapasztalták a kolera megjelenését — tájékoztatta lapunkat dr. Tarsoly Zoltán főorvos. Ennek ellenére igyekeznek a lakosságot tájékoztatni a kolera felismerhető jegyeiről, a határőrséggel, a vám- és pénzügyőrséggel felvették a kapcsolatot, amely révén a koleragyanús emberekhez a határon azonnal mentőt hívnak, amely a szakorvosi intézménybe szállítja a beteget, majd értesíti a szolgálatot az esményről. Kőműves József alezredes, a BM Határőrség helyettes szóvivője a határőrségnél minap történt intézkedésekről beszámolva elmondta: fokozottan ellenőrzik a hazánkba beutazni kívánó utasokat, különös figyelmet szentelnek az élelmiszerek vizsgálatának, s a behozatal megakadályozásának. Vészhelyzetben a határőrség az idegenrendészeti törvény 1993/86. paragrafusa alapján megtagadhatja a külhonból érkező fertőző betegek beutaztatását. A BM Határőrség egészségügyi szolgálata is kellő mennyiségű védőoltást vásárolt, s ezt a román és szlovén határszakaszon szolgálatot teljesítő határőrök a napokban megkapják. Védőoltásban részesülnek a határőrség közösségi szállóit felügyelő katonák is, s kiemelten figyelik a közösségi szállások lakóit. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán Sipos Jenő arról tájékoztatta lapunkat, hogy hétfőn a Csongrád—Békés megyei szakaszon — Nagylak, Röszke és Biharkeresztes térségében — minden határállomásnak kiadták az utasítást, hogy vegyék fel a kapcsolatot a területi tisztiorvosi szolgálattal. A VPOP megvásárolta a védőoltást tagjai számára, eddig 260-an jelentkeztek a vakcináért, amelyet majd háziorvosok adnak be a vám- és pénzügyőröknek. Bercsi János A HATÁRŐRSÉG ÓVINTÉZKEDÉSEI (Magyar Hírlap 1994-09-29) Nincs még kolerás a László Kórházban MH-információ - A határátkelőknél szolgálatot teljesítő állomány tagjai számára a tegnapi napon kezdték beadni a kolera elleni védőoltásokat. A BM Határőrség országos parancsnokságának utasítása értelmében elsőként a román és szlovén határszakaszon szolgálatot teljesítő határőrök, valamint a polgári alkalmazottak szabadon dönthetnek: beadatják-e maguknak a vakcinát. A döntés hátterében a határőrség egészségügyi szolgálatának információi állnak, ugyanis nem kaptak olyan riasztó híreket a kolera esetleges terjedéséről, amely szükségessé tette volna a kötelező jellegő oltást. Ugyanakkor mindazon sorállományú katonák, akik nem vállalták a védőoltást, egészségügyi könyvükbe bejegyzést kapnak, amelyben elismerik, hogy saját felelőségükre tagadták meg a vakcina beadását. .. A BM Határőrség orosházi igazgatóságának parancsnoka, Paku József alezredes lapunknak elmondotta: nincs mód, hogy a határátkelőkön szolgálatot teljesítő állomány tagjai — felgyülemlett teendőik mellett — a hazánkba beutazó külföldieket "járványügyi szempontból" is figyeljék. Jóllehet az állomány tagjai az egészségügyi szolgálat szakembereitől részletes ismertetést kaptak a kolerás betegek külsőleg felismerhető, jellegzetes jegyeiről — ám a katonák nem szakemberek, s elenyésző lehet azon esetek száma, amikor a határőr kiskatona szakértői szemmel kiszűrhetné a koleragyanús beutazókat. Mindemellett a határátkelőkön sokszorosított ismertetőket helyeztek el, amelyek mindenki számára hozzáférhető. A határátkelőhelyeken fertőtlenítő kézmosószereket helyeztek el a mosdókban, fertőtlenítik a mellékhelyiségeket s igyekeznek a helyzethez képest higgadtan ellátni feladataikat. A BM Határőrség orosházi igazgatóságán kialakítottak egy épületet, ahol a zöld határon átszökött, szomszéd országbéli delikvensek találnak szállást, amíg személyazonosságuk tisztázódik. Czvitkó Zoltán százados, rendészeti osztályvezető a közösségi szállás lakóit bemutatva elmondotta: jelenleg tizenheten "élvezik" a honvédségi kosztot, ám a lakók túlnyomó része nemcsak iratokkal, hanem pénnzel, sőt ruhaneművel sem rendelkezik. Így cigarettát is csak az őrök jóvoltából kaphatnak. A kényszerű fogság feszültségeit oldandó, a BM Határőrség országos parancsnoksága utasítást adott a közösségi szállásokat fenntartó alakulatok számára, hogy — kísérletként — ideiglenes eltávozási engedélyt kapjanak a külhonból ideszökött állampolgárok. E hét elején Orosházáról tizenheten távozhattak ily módon — ám csupán tizenegy fő tért vissza… Az orosházi egészségügyi szolgálatvezető, dr. Rusznák Jolán úgy döntött, hogy a katonák mellett, a közösségi szállás "lakói" is kapjanak védőoltást kolera ellen, hiszen nem tudhatják, hogy a szomszéd országokból érkezett emberek milyen fertőzést hurcolhattak magyar területre. A főorvos asszony: megfelelő számú vakcina áll rendelkezésükre, mi több, válsághelyzet esetén azonnal többlethez jutnak a veszélyeztetett határőrök. A gyorsaság érdekében a nagyobb határátkelőkre kivonulnak az egészségügyi szolgálat szakemberei, s az állomány vállalkozó kedvű tagjait, a helyszínen részesítik védőoltásban. A laktanyában szolgálatot teljesítő határőrök közül veszélyhelyzetben teljesítenek szolgálatot a külföldről szökött férfiakra felügyelő katonák, így a tegnapi napon a hivatásos és a sorállományú honvédeket is védőoltásban részesítették — méghozzá a közösségi szállás felcseri rendelőjében. A napokban Magyarország veszélyeztetett határszakaszain minden szolgálatot teljesítő határőr védőoltásban részesül — jóllehet, a szakemberek mindig hangsúlyozzák: a vakcina csupán ötvenszázalékos védettséget nyújt! A teljes védelmet csakis a higiénés szabályok szigorú betartása eredményezheti — a védőoltással egyetemben… Bercsi János Tegnapi számunkban már tájékoztattuk olvasóinkat: kedden a Szent László Kórház trópusi-enterális osztályán koleragyanús tünetekkel jelentkezett két román állampolgár. A kolerajárványra felkészült kórházban elkülönítve tartott betegeken azóta már különböző vizsgálatokat végeztek el, mert a tünetek alapján az orvosok kolera- vagy szalmonellafertőzésre gyanakodtak. A kolerafertőzést a székletvizsgálatok alapján szerencsére mindkét betegnél ki lehet zárni, az egyikük már távozott is a kórházból. A másik beteget szalmonellafertőzés gyanúja miatt visszatartották a további vizsgálatok elvégzéséig. A H. N. Adventista Egyház segélyszervezete, az ADRA Hungary Alapítvány ötmillió forint értékű gyorssegélyt küld Albániába a kolerajárvány által fertőzött területre. A gyógyszereket, vitaminokat és fertőtlenítőszereket a hazai gyógyszergyárak ajánlották fel. A segélyt a nemzetközi szervezet (ADRA-Adventist Development and Relief Agency) albán képviseletre juttatja el a rászorulók részére. A szállítmány október 2-án érkezik Tiranába — tájékoztatott dr. Erdélyiné Halász Edit, az ADRA Hungary titkára. A SZEMÉT OKOZZA A KOLERÁT (Magyar Hírlap 1994-09-29) MTI - Ukrajnában immár 14-re emelkedett a kolera áldozatainak száma, a betegeké megközelítette a hatszázat. Az ukrán rádió szerint a kolera az ország harmadára terjedt ki, és fontolgatják Krím és a legközelebbi megyék lezárását. Szeméthegyek vannak a városokban, nincs elég klór a víz fertőtlenítéséhez. Halálos áldozata volt Romániában a kolerának. Egy kórházban 19 gyerek kapott hasmenéses fertőzést, s egyikük belehalt a kórba. Bukarest közelében lévő Dimbovita megyében új gócot jelez egy 55 éves férfi koleraesete. A KOLERA HALÁLOS ÁLDOZATOT KÖVETELT ROMÁNIÁBAN (Magyar Hírlap 1994-09-30) Bukaresti tudósítónktól - Halálos áldozata is van már a kolerának Romániában. A Duna menti Galac megyében egy gyermekek számára fenntartott idegszanatóriumban tizenkilencen megfertőződtek, tizenkettőt közülük kórházba szállítottak, egyiküket azonban nem sikerült megmenteni. A járvány terjedését eddig nem tudták megállítani, a legfrissebb adatok szerint hat megyéből jelezték a kórt. A Konstanca megyei Medgidia városában két esetről tudnak, Marosvásárhelyen 51 személyt ápolnak, egy-egy esetről számoltak be a délvidéki Dimbovita, Braila és Szeben megyéből. A román illetékesek intézkedéseket rendeltek el az Indiában pusztító tüdőpestis behurcolása ellen is. A tengerparti kikötőkben minden Indiából befutó hajót fertőtlenítenek és hat napig karanténban tartanak, fertőtlenítik az Indiából érkező repülőket is. Egészségügyi vizsgálatnak vetnek alá mindenkit, aki Indiából utazott Romániába, a szigorú rendszabály alól csupán a diplomaták jelentenek kivételt. B. T. A PESTISVESZÉLY KICSI, A KOLERÁVAL AZONBAN SZÁMOLNAK (Magyar Hírlap 1994-10-03) MTI - Továbbra sem indokolt egészségügyi ellenőrzési rendszer felállítása a magyar határokon. A tisztiorvosi szolgálat és az egészségügy felkészült arra, hogy az országba esetlegesen kolerával fertőzöttek kerülnek. Annak azonban, hogy pestises beteg érkezzen Magyarországra, rendkívül kicsi a lehetősége — mondotta Vass Ádám főorvos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal igazgatóhelyettese. A kolera behurcolásával viszont bármelyik európai országnak, így Magyarországnak is számolnia kell. Éppen ezért már augusztus elején megkezdődött a tisztiorvosi szolgálat és az egészségügyi hálózat felkészülése. A kolera behurcolását ugyanakkor nem akadályozza meg, ha a beutazókat megvizsgálják, mivel a fertőzöttek legnagyobb része tünetmentes. A nemzetközi járványügyi gyakorlatban ezért a '70-es évek közepe óta a kolera ellen nem alkalmaznak egészségügyi határ-ellenőrzési rendszert, hanem az országon belüli tevékenységre koncentrálják a védekezést. A Nemzetközi Járványügyi Szabályzat (NJSZ) egyébként az ilyen határintézkedéseket nem is teszi lehetővé az országok számára. A pestises megbetegedések romániai előfordulása rendkívül valószínűtlen — vélte Vass doktor. Az ilyen megbetegedéseket az észlelő országnak 24 órán belül jelenteni kell az Egészségügyi Világszervezetnek, ahonnan e jelentés hivatalos formában eljut a tagországokhoz. Ilyen tájékoztatás sem a világszervezettől, sem a román egészségügyi hatóságoktól eddig nem érkezett. A pestis behurcolásának esélye rendkívül csekély, ezt nemzetközi járványügyi intézkedések biztosítják. COLERA VIBRIO (Magyar Hírlap 1994-10-03) Előre sajnálom azt a közegészségügyi illetékest, akit nemrég a tévéhíradóban faggattak, vajon Ferihegyen megtesznek-e mindent azért, hogy kolerás, pestises utas ne léphessen be az országba. Láthatólag pont azt a hibát követi el, mint ukrán kollégái. Ukrajnában a napokban száz magas beosztású egészségügyi és önkormányzati vezető ellen indított eljárást a főügyészség, amiért nem intézkedtek időben a kolerajárvány megfékezésére. A nyomozás során ugyanis kiderült, hogy bár hónapokkal ezelőtt tudtak a kór felbukkanásáról, nem vették komolyan. Most itt állt előttünk ez a magyar illetékes kihajtott nyakú ingpulóverben, enyhén pocakosan, és már a szeme állásán látszott, hogy az egész felhajtást nem veszi komolyan. Nem emlékszem minden mondatára, csak arra, hogy nincs szükség különösebb intézkedésekre, mert "betegen úgysem száll senki gépre", meg hogy "három-négy óra alatt úgysem fejlődik ki a betegség". Ami közegészségügyi érvként nem túl megnyugtató. Én például számtalan embert ismerek (igaz, nem indiait), akik kifejezetten betegen szálltak repülőgépre, ki belázasodott, kinek meg éppenséggel ment a hasa. "Reisefieber" — mondták a műveltebbek, a műveletlenebbek meg csak remélték, hogy a célállomáson majd kigyógyulnak. Igaz, eszükbe sem jutott, hogy rég elfeledett, középkori betegségek támadhatnak rájuk a második évezred végén, tízezer méterrel tengerszint felett. Ami meg a kór három-négy órás kifejlődését illeti, amint hallom, ezekbe a betegségekbe egy-két nap alatt simán bele lehet halni. Igaz, az illetékes azt is hozzátette, hogy aki szemmel láthatóan beteg, azt karanténban tartják, illetve ha kell, beszállítják a Szent László kórházba. Igen ám, de a Szent László kórházban most épp áll a bál. Revizori vizsgálat zajlik, főképp, mint hírlik, az orvosigazgató diktatórikus vezetési stílusa miatt. Az intézménynek nincs elfogadott szervezeti és működési szabályzata sem, ráadásul az a kínos helyzet állt elő, hogy aki az igazgatón mindezt számon kérhetné (a fővárosi egészségügyi és sportbizottság vezetője, mellesleg országgyűlési képviselő), az az igazgató beosztottja, a Szent László kórház egyik főorvosa. Nem tudom persze, hogy egy kórház hatékony működését vajon az szmsz vagy a koszerű gyógyszerek, gépek hiánya, az általános egészségügyi ínség hátráltatja-e jobban. Mindenesetre elképzelni is rossz, mi lenne, ha ne adj isten, nálunk is felütné fejét a pestis, a kolera, és tömegek rohamoznák meg az szmsz-telen Szent Lászlót. Első lépésként, azt hiszem, rámutatnának a felelősökre. Az ingpulóveresről hosszabb tényfeltáró riport készülne: lám, épkézláb mondatokat sem tudott összeeszkábálni, nemhogy hathatós védelmet, intézkedési tervet. Ő a bűnös, aki az egészet nem vette komolyan. Én sem menteném föl az ilyen illetékest. Mindazonáltal emlékeztetnék a tévériport egy másik szereplőjére is, szintén a reptérről. Ő nem ötölt-hatolt, hanem kereken kimondta: a vizsgálatokra se jogosítványuk, se emberük, se pénzük. Ismerős szavak. A magyar egészségügyről szinte egyebet sem hallani évek óta, mint hogy ki és mi minden hiányzik belőle. Ez persze nem ugyanaz a szegénység, mint az indiai. Itt kórházakon belül és kívül az emberek többségének még van mit enni, a vizek nem fertőzöttek, és nem szaladgálnak kövér patkányok. Itt nem terjed a "colera vibrio" baktérium, itt csak nincs eszköz és mód időben fölismerni. Legalábbis nem Ferihegyen. Kár a Lufthansával példálózni, ahol az indiai járatokon orvos is utazik, az Indiából érkező utasok pedig csak alapos kivizsgálás után hagyhatják el a gépeket. Arról nem beszélve, hogy arra még Németország sem képes, hogy minden külföldit átvizsgáljon, márpedig elég, ha egy pestises indiai Bombayban ráköhög egy angol turistára, aki hazatérőben még leszáll Bonnban, hogy csókkal üdvözölje német kedvesét. Amivel csak azt akarom mondani, hogy egyfelől tökéletes védelem amúgy sem létezik. Mint egy amerikai mikrobiológiai professzor a napokban nyilatkozta: a középkor többi ragálya is visszatérhet, mert e népesebb és mozgékonyabb világban a baktériumok alkalmazkodnak az antibiotikumokhoz. Másfelől pedig, és ez a lényeg, mindenütt csak azt és annyira vesznek komolyan, amit és amennyire komolyan bírnak venni. Amennyire megkomolyodott az illető ország. Anyagilag, agyilag, erkölcsileg. A pesti Nyár utcában például nem kolera fenyeget, csak egy repedező falú ház, lakói mégsem bírják magukat komolyan vétetni. Szaladgálnak az önkormányzathoz, a statikusokhoz, mindenkihez, akinek köze van a házuk szomszédságában épülő parkolóházhoz, amely miatt repednek a falak. Hiába. Házösszedőlésnek nálunk pedig már volt áldozata — az Ó utcában tudnának mesélni. Csak hát az az Ó utca, ez meg a Nyár utca. Más illetékes, más kerület. Utólag könnyű okosnak lenni. Utólag az ember azt gondolja, elképzelhetetlen, hogy például ennek a paprikaólmozásnak ne lehetett volna jóval korábban gátat vetni. Ha az illetékeseknek van emberük, eszközük, jogosítványuk, hogy a dolgot komolyan vegyék, akkor talán nem olyasmikkel állnak elő, mint hogy: óvakodjunk a nejlonzacskós, túl olcsó fűszerpaprikától. Mert amilyen furfangosak a hamisítók, képesek voltak zacskót is hamisítani, sőt árat emelni. A illetékes nálunk legfőképp arról ismerszik meg, hogy nem izgul, nem okvetetlenkedik. Ha baj közelg, szilárdan áll a vártán, azt gondolja: majd csak lesz valahogy. E várakozásában ritkán csalatkozik. Többnyire úgy lesz, hogy csakugyan nem omlik le a ház, nem hal bele senki a paprikába, kolerába. Az illetékesnek lesz igaza, bármekkora butaságokat mond, és kiderül, hogy csak a sajtó keltette a pánikot. Ha mégsem... Akkor következik a hősies helytállás. Aztán a vádiratok. R. Székely Julianna ROMÁNIÁBAN A PESTISTŐL IS TARTANAK (Magyar Hírlap 1994-10-03) Nem sikerült megfékezni a kolerát Bukaresti tudósítónktól - Újabb romániai községben jelentkezett a kolera: a Maros megyei Marosugráról egy személyt szállítottak kórházba. A marosvásárhelyi járványkórházban a legfrissebb adatok szerint 58 személyt ápolnak, közülük 22-nél minden kétséget kizáróan megállapították a betegséget. A megye prefektusa október közepéig betiltotta a vásárokat. Bukarestben még nem tudnak kolerás megbetegedésről, a főpolgármesteri hivatal azonban különleges részleget hozott létre, amely szigorúan őrzi az egészségügyi szabályok betartását. Romániában felkészülnek a pestis esetleges behurcolásának veszélyére is, bár a szakemberek legutóbbi állításai szerint az otopeni repülőtéren elégtelen az ellenőrzés. Itt egyetlen orvos foglalkozik az Indiából érkező utasokkal, s megelégszik azzal, hogy közérzetük felől érdeklődik. A Romania Libera című lap orvosi körökre hivatkozva arról számolt be, hogy az országban már négy pestisgyanús személyről tudnak, egyről Bukarestben és Braila megyében, kettőről pedig Constanza megyében. Az egészségügyi miniszter azonban szombaton cáfolta, hogy Romániában felütötte volna fejét a pestis is. B. T. ELLENŐRZIK AZ INDIÁBÓL ÉRKEZŐKET (Magyar Hírlap 1994-10-04) Pestis elleni intézkedések Romániában Bukaresti tudósítónktól - Szigorú intézkedéseket hoztak a pestis behurcolásának megakadályozása érdekében a román egészségügyi minisztérium illetékesei: az Indiából érkező repülőgépek utasait már a fedélzeten előzetes egészségügyi vizsgálatnak vetik alá, és hat napon át ellenőrzik őket bejelentett lakhelyükön. Azokat, akiknél a legenyhébb tüneteket is észlelik, nyomban kórházba szállítják, ahol hat napig karanténban tartják őket. A repülőgépeket, hajókat és a csomagokat fertőtlenítik. Az egészségügyi illetékesek bíznak benne, hogy így sikerül elkerülni a pestis megjelenését. Ugyanakkor a televízió és néhány lap arról számolt be, hogy az óvintézkedéseket sokfelé felületesen alkalmazzák, a legutóbbi indiai járat utasainál például megelégedtek az érkezők egyszerű nyilatkozatával, miszerint egészségesek. Továbbra is gondot okoz a kolera. A marosvásárhelyi járványkórházban 79-re emelkedett a fertőzöttek, illetve koleragyanúsak száma. Újabb fertőzéses tüneteket mutató személyre bukkantak Konstanca megyében is. B. T. ÚJABB KOLERAGYANÚS BETEG A LÁSZLÓ KÓRHÁZBAN (Magyar Hírlap 1994-10-05) Újabb koleragyanús beteget szállítottak a napokban a Szent László kórházba. A fiatalembernek valószínűleg csupán hasmenése van. Dobi Sándor, a Szent László Kórház trópusi betegségek osztályának vezetője elmondta: Magyarországon az első világháború óta nem fordult elő kolerás megbetegedés. Bár az egyetemen nagyon szemléletesen oktatják a kóresetet, az igazság az, hogy kevés magyar orvos látott kolerabeteget. A legtöbb esetben, ha felmerül a kolera gyanúja, a Szent László kórházba utalják a beteget. Mindezt azért fontos tudni, mert e betegség esetében vannak tünetmentes hordozók is. A hétfőn kórházba került fiatalembernek nem voltak kolerás tünetei. Ám előtte olyan országokban — Bulgáriában és Törökországban — járt, ahol járvány van, ki kell zárni a gyanút. Ehhez elegendő a székletvizsgálat: egy-két nap alatt pedig kiderül, hogy valóban kolerás-e a beteg. Sz. D. MAROS MEGYÉBEN MEGFÉKEZTÉK A KOLERÁT? (Magyar Hírlap 1994-10-05) Bukaresti tudósítónktól - Hazaengedték az első húsz gyógyult kolerás, illetve fertőzésgyanús személyt a marosvásárhelyi járványkórházból, igaz, a hét elején újabb négy beteget utaltak be ide. Ezzel együtt a szakorvosok úgy vélik, sikerült megfékezni a megyében a kór terjedését. A fertőző gócként számontartott Kerelő községben a veszély elmúltáig a helyi lakosságnak tartálykocsikban szállítják az ivóvizet. B. T. UKRÁN INTÉZKEDÉSEK A KOLERAJÁRVÁNY ELLEN (Magyar Hírlap 1994-10-07) Ukrajnában eddig 754 kolerás megbetegedést észleltek, s ezek többsége az ország déli részén fordul elő — tájékoztatta tegnap az újságírókat Dmitro Tkacs, Ukrajna budapesti nagykövete. A kolera eddig 19 áldozatot követelt, a fertőzöttek száma pedig meghaladja a 350-et. A kijevi kormány a betegség terjedésének megakadályozására szigorú lépéseket tett: korlátozzák az ukrán állampolgárok kiutazását Törökországba, Albániába, Romániába és Bulgáriába. A román határon, a fekete-tengeri és dunai kikötőkben, valamint a déli országrész nagyobb repülőterein megszigorították az ellenőrzést, a Románia és Ukrajna közötti kishatárforgalmat pedig ideiglenesen lezárták. A veszélyeztetett területeken tilos a halászat, valamint a halkészítmények kereskedelmi értékesítése, s leállították a halexportot is. A pestisjárvány elkerülése végett az Indiából érkezőket hat napig karanténba helyezik. Ukrajna abban bízik, hogy a hamarosan beköszöntő hideg segít elpusztítani a kórokozókat — mondta Dmitro Tkacs. D. B. SZÍNES HÍREK (Magyar Hírlap 1994-10-08) Bukarestben közölték, lezárták a határokat az Indiából, Pakisztánból, Bangladesből és Srí Lankából érkezők előtt. A külügyminisztérium közlése szerint az intézkedés ideiglenes, és a pestis behurcolásának, illetve a kolera terjedésének megakadályozását célozza. Azt is bejelentették, hogy az ukrán hatóságok a járványveszély idejére csakis orvosi bizonyítvány kíséretében engedik be az országba a Romániából beutazni kívánókat. Egyben, úgyszintén ideiglenes jelleggel felfüggesztették a kishatárforgalmat is a román—ukrán átkelőknél. FELFEDEZTÉK ÉS ELŐÁLLÍTOTTÁK A G-PROTEINT (Magyar Hírlap 1994-10-11) Orvosi Nobel-díj amerikai tudósoknak Reuter - Az orvosi Nobel-díjat tegnap két amerikai sejtkutatónak ítélték, mégpedig a G-protein felfedezéséért. Az 53 éves Alfred Gilman dallasi professzor és Martin Rodbell 68 esztendős észak-karolinai tudós osztozik a 7 millió svéd koronás összegen. A nevezetessé lett G-protein közlekedési jelzőlámpaként működik, amely védi is a szervezetet, és ha jelzései kihunynak, ezzel — közvetve — betegséget is előidézhet. A környezeti betegségek nemzeti intézetében dolgozó Rodbell és munkatárssai három évtizeddel ezelőtt kezdték kutatni a sejtkomunikáció törvényszerűségeit. Eredményeiket Gilman a gyakorlatban igyekezett alkalmazni, miután tanulmányozta, hogyan reagál az emberi test a sejtek kommunikációs zavaraira. Sokéves munkával kimutatta, majd tiszta állapotban előállította a G-proteint normális sejtben. Amikor átvitték egy sérült sejt membránjára, a G-protein helyreállította a sejt működését. A két tudós felfedezése hozzájárul az emberi szervezet alapvető működési funkcióinak magyarázatához. Szaglásunkat például speciális G-proteinek szabályozzák, s másfajta G-proteinek az ízlelésben játszanak szerepet. A két amerikai tudós kutatásai hozzájárulhatnak a most terjedő kolera természetének megértéséhez is, mert e mostanában különösen rettegett ragályos kórt okozó baktérium termeli ki a mérgező koleratoxint, amely enzimként működik. Ez az enzim módosítja a G-protein szabályozó funkcióját, s megakadályozhatja védőfunkciójának gyakorlásában. Tehát olyan folyamat játszódik le, mint amikor a villanyrendőr nem ad zöld jelzést. Ha pedig a G-protein nem teljesíti funkcióját, a belekben nem szívódik fel a víz és a só, ami súlyos székelési zavarokat okoz, a belek kiürülnek, a szervezet legyengül. A közlekedési rendőrt, a G-proteint tehát vissza kell helyezni funkciójába. MEGFÉKEZTÉK A KOLERÁT ROMÁNIÁBAN (Magyar Hírlap 1994-10-11) (MH-Bukarest) Nagyrészt már sikerült elejét venni a kolera további terjedésének Romániában: Szeben, Dimbovita, Konstanca és Braila megyében elszigetelték a gócokat, s a fertőzésveszély megszűnőfélben van Maros, Galac és Tulcea megyében is. Jelenleg ötvenkilenc fertőzöttet tartanak nyilván az országban — közölték az egészségügyi minisztérium illetékesei —, pestises megbetegedésről azonban nem tudnak. A kórokozó behurcolásának megakadályozása érdekében mindenesetre továbbra sem adnak vízumot az indiai állampolgároknak. Ugyanakkor a román és az ukrán fél megállapodása alapján ideiglenesen lezárták Halmi—Neveletlenfalu, Nagytarna— Kistarna, Hosszúmező—Taracköz határátkelőket. FELSZÁMOLTÁK A ROMÁNIAI KOLERAGÓCOKAT (Magyar Hírlap 1994-10-13) MH-Bukarest - Az egészségügyi minisztérium adatai szerint Romániában sikerült megállítani a kolera terjedését, s így a kór az elkövetkező időszakban legfeljebb csak szórványosan jelentkezhet az országban. Az egészségügyi tárca erről kiadott közleményében beismeri, a fertőzési gócok elszigetelése nem kis anyagi ráfordítást és erőfeszítést igényelt. Eddig több mint száz ember került fertőzéssel kórházba, több mint ötezer esetben alkalmaztak megelőző gyógyszeres kezelést, további 825 személyt pedig laboratóriumi bakteriológiai vizsgálatnak vetettek alá. A román egészségügyi szervek mindennek során csupán antibiotikumra több mint ötmillió lejt fordítottak. B. T. KOLERA PHENJANBAN? (Magyar Hírlap 1994-10-15) (MTI) Állítólag tucatnyi halálos áldozata van már az észak-koreai fővárosban a nyugati tengerpart felől elterjedt kolerajárványnak – közölte pénteken Phenjanból érkezett külföldiek elbeszélése nyomán az AFP. Az első megbetegedéseket a szemtanúk tájékoztatása szerint fertőzött hal fogyasztása okozta, a fővárostól délnyugatra fekvő Nampho kikötővárosban. Tény, hogy a kikötőt szeptember végén hivatalos indoklás nélkül lezárták. A phenjani hatóságok azt állítják, hogy sok a hasmenéses megbetegedés, de kolera nincs. A lakosság a kínaiakat hibáztatja, mivel állítólag ők fertőzték meg a Sárga-tengert azzal, hogy vízbe dobálják a kolerában elhunytak tetemeit. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pekingi képviselője azonban pénteken úgy nyilakozott, hogy nincs tudomása észak-kínai kolerás esetekről. A szöuli titkosszolgálat ezzel szemben már szeptember végén arról adott hírt, hogy súlyos kolerajárvány terjed a félsziget északi részén, a tengerparton és a főváros környékén. NÉGY ROMÁN HALT MEG KOLERÁBAN (Magyar Hírlap 1994-10-25) Törökország felől jön a kór MH-Bukarest - Eddig három halálos áldozatot követelt Romániában a kolera, egy negyedik román beteg pedig Törökországban halt meg – közölte a román egészségügyi minisztérium. A tájékoztatás szerint az országban 78 kolerást tartanak nyilván. Az egészségügyi szakembereket aggasztja az a lehetőség, hogy a kór mindaddig elhúzódhat, amíg a Törökország fertőzött övezetében foglalkoztatott mintegy 120 román vendégmunkás haza nem tér. Ezt megnehezíti az, hogy sokan nem rendelkeznek még a visszautazáshoz szükséges pénzzel, mások viszont a határon eltitkolják, hogy kolera sújtotta vidékeken dolgoztak. Ezért a Constanta megyei Vama Veche-i és Negru Voda-i határátkelőknél szigorú orvosi ellenőrzésnek vetnek alá minden Törökországból beutazót. Külön aggodalomra ad okot az is, hogy a constantai járványkórházból megszökött hat, kolerával beutalt beteg. B. T. 170 EZER AMPULLA OLTÓANYAG KÉSZEN ÁLL (Magyar Hírlap 1994-10-29) Nem a pestis, a diftéria az igazi ellenség MH-információ - A kolera és a pestis helyett hazánkban elsősorban a diftéria esetleges gyors elterjedése okoz fejtörést a közegészségügyi szakembereknek. A diftéria – torokgyík – 1990-ben Moszkvában és Szentpéterváron indult legújabb kori hódító útjára. Oroszországban a múlt évben már 15 ezer esetet regisztráltak, miközben a betegség megjelent Lengyelországban és a balti államokban is. Magyarországon 11 éves korban adják az utolsó diftéria elleni oltást, így a gyerekek 98 százaléka védett a torokgyíkkal szemben. Nem így a felnőttek. Az oltás ugyanis körülbelül tíz évig ad védettséget, ezért a felnőttek 70 százaléka védtelen a diftériával szemben. A betegség tünetei: lázas torok és mandulagyulladás, fehér lepedék jelenik meg a nyelven, a szájban, a torkon, mandulákon. Igazán veszélyessé a második héten válik, amikor már maradandó károsodást okozhat a szívizomban és az idegrendszerben. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) felkészült a diftéria támadására, közölte Kertai Pál. Az intézkedések közé tartozik, hogy 1995-től a besorozott katonákat, határőröket beoltják a betegség ellen. Védőoltást egyébként bárki kérhet a háziorvosától vagy a területileg illetékes ÁNTSZ-kirendeltségen, bár a járványügyi szakemberek szándéka szerint elsősorban a volt Szovjetunióval határos keleti megyék lakosságát kellene védelemben részesíteni. Elsősorban nekik szánják a diftéria "kivédésére" 1995-ben rendelkezésre álló 170 ezer ampulla oltóanyagot. Bár egyetlen kolerás megbetegedés sem történt hazánkban, a veszély nem múlt el, a betegség bármikor "átjöhet" a határon, figyelmeztetett tegnapi sajtótájékoztatóján Kertai Pál országos tisztifőorvos. Annál is inkább, mivel a kolera mostani változatát új baktériumfajta okozza, amely tünetmentesen képes fertőzni. A múlt évben világszerte 200 ezer kolerás megbetegedés történt, ebből 73 "jutott" Európának, s nemcsak a földrész keleti felének. Angliában 13 esetet regisztráltak, de akadt kolerás Németországban és Dániában is. Az ÁNTSZ több ezer beteg fogadására tett intézkedést, s a készültség ma is tart. A tüdőpestis elkerülte Magyarországot, s mivel a járvány Indiában is visszahúzódóban van, nem valószínű, hogy a jövőben tartanunk kellene megbetegedésektől. Más a helyzet a veszettséggel, amely a napokban is szedett áldozatokat. Míg 1984-ben összesen kétezer védőoltást kellett adni, idén már ötezret. Az elmúlt húsz évben hazánkban négyen haltak meg veszett állat harapásától. A ricsei ügy kapcsán Kertai hangsúlyozta: kivizsgálják, miért nem kapott a kétéves áldozat időben oltást. A veszettség elterjedését az országos tisztifőorvos a gazdátlan állatok számának szaporodásával, az évek óta tartó rókavésszel, valamint a szarvasmarhák ridegtartásával magyarázta. Néhány hónapja vihart kavart az angliai szarvasmarha-veszettség, amely a szigetországi állomány 77 százalékát sújtja. A betegséget kiváltó prion nevű kórokozó a magyar állományt nem támadta meg. Ennek ellenére az ÁNTSZ felállít egy prion-laboratóriumot, mivel egyes feltételezések szerint a betegség átterjedhet az emberekre is. Végül Kertai Pál bejelentette: az ÁNTSZ változatlanul ragaszkodik korábbi javaslatához, mely szerint kötelező AIDS-szűrésen kell részt venniük a tartósan – egy évnél tovább – hazánkban tartozkodó, illetve a végleg letelepedni szándékozó külföldieknek. H. J. A G-FEHÉRJÉK, A SEJTEK HÍRNÖKEI (Magyar Hírlap 1994-11-03) A Nobel-díjasok nyomában Szegeden A G-fehérjék azonosításáért, szerepük feltérképezéséért ítélték oda az 1994. évi orvosi Nobel-díjat Alfred G. Gilmann-nak és Martin Rodbellnek. A texasi egyetemen és az észak-karolinai környezetbiológiai intézetben a hatvanas, korai hetvenes években egymástól függetlenül született felfedezés és az erre épülő eredmények fordulópontot hoztak az életfolyamatok sejtszintű értelmezésében. Számunkra azért is fontos ez, mivel az MTA szegedi biológiai központjában is végeznek olyan kutatásokat, melyek kapcsolódnak a két Nobel-díjas eredményeihez. Testünk működéséhez a sejtek magas szintű, a legapróbb részletekig finoman összehangolt csapatmunkájára van szükség. Ehhez azonban a sejteknek kommunikálniuk kell egymással, hiszen az információnak rövid idő alatt a legtávolabbi sejtekhez is el kell jutnia. Ez nem csekély feladat. Az információ különféle kémiai formátumhoz kötött. A vérben keringő hormonok, neurotranszmitterek, azaz úgynevezett elsődleges hírvivők hordozzák a parancsot, de külső ingerek, fény-, szag- és ízanyagok is kiválthatnak válaszreakciót. Az információ elvileg minden sejt számára egyformán elérhető, de a plazmamembránba épített komplex rendszer — úgynevezett specifikus receptorok — felfogják és így kiszűrik az illető sejt számára fontos jeleket és továbbítják a sejt belseje felé. A hírvivők a legritkább esetben lépnek be a sejtbe, már a kapuban továbbadják a receptoroknak az információt. A szervezet számára ez nagyon gazdaságos megoldás, a hírvivők kis koncentrációja is elég a parancs átadásához. A jelet azonban fel kell erősíteni ahhoz, hogy hatékonyan eljusson a célállomáshoz, és a parancs nyomán intézkedés történjen. A hetvenes évek elejére világossá vált, hogy ez az erősítő -rendszer valóban létezik, és ennek kulcsfontosságú tagja a Gilmann és Rodbell által felfedezett G-fehérje. A legkülönfélébb receptorok által felfogott jeleket a molekulák egy speciális fajtája, a G-fehérjék irányítottan és felerősítve továbbítják a sejt belseje felé. A felfedezés forradalmi változást hozott a sejtszínű szabályozás értelmezésében. Az azóta végzett kutatások bizonyították a G-fehérje család központi szerepét a sejt aktiválásában, az élesztők szaporodásában, a hormon kiválasztásában, az izomösszehúzódásban és még sok életfolyamatban. Mint dr. Szücs Máriától, a szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetének G-fehérje kutatással foglalkozó csoport vezetőjétől megtudtuk, a mai napig mintegy 100 G-fehérjéhez kötődő receptort és 21-féle G-fehérjét azonosítottak. Ezeknek száma várhatóan még tovább fog nőni. Amikor az elsődleges hírvivő molekula a receptorhoz kötődik, térszerkezetében változást hoz létre. Ennek hatására a membrán belső felén, a receptor szomszédságában elhelyezkedő G-fehérje guanozin trifoszfátot köt meg — innen kapta nevét —, ezáltal aktiválódik és elindítja a sejten belüli úgynevezett másodlagos hírvivő anyagokat előállító enzimfehérjék működését, cAMP (ciklikus adenozin monofoszfát) keletkezik, amely sokféle anyagcserefolyamatra van gátló vagy stimuláló hatással (pl. izomösszehúzódás, vérnyomás-emelkedés). A napjainkban újra támadó kolera baktérium méreganyaga is G-fehérje révén fejti ki hatását állandóan magasan tartva a bélsejtek cAMP szintjét, ami fokozott só- és víz- kiválasztásához, végül kiszáradásához vezet. A szamárköhögés toxinja egy másik G-fehérje szerkezetét módosítja, a jelátvitelben így jelentkező zavaroknak tulajdoníthatók a szamárköhögést kísérő tünetek. A vizsgálatok szerint a G-fehérjék megváltozott működésére vezethető vissza a cukorbetegség, a depresszió, egyes endokrin zavarok, a magas vérnyomás és az Alzheimer-kór kialakulása. Bizonyos hipofízis daganatoknál a G-fehérjét kódoló génben találtak módosulást. A gyógyszerfüggőség és az alkoholizmus kialakulásában is szerepet játszanak a G-fehérjék. Az intenzív kutatások ellenére erős fájdalmak esetében a mai napig a leggyakrabban használt, már az ókorban is ismert fájdalomcsillapító a morfin, amelynek adagolásánál számolni kell a hozzászokás veszélyével és a mellékhatások erősödésével. A morfin az úgynevezett opioid receptorokon keresztül hat. A szegedi kutatócsoport vizsgálja az opioid receptorok és a G-fehérjék együttműködését: hogyan működnek együtt a különféle opioid hatások közvetítésében. A legújabb eredmények szerint a G-fehérjék mennyisége hosszas morfin kezeléskor patkányokban megnő, így feltételezhető, hogy a G-fehérje-kutatás eredményeit a humánbiológia is alkalmazni tudja. Egy nap G-fehérjékre ható gyógyszerekkel talán korrigálni tudjuk a sejtek kóros működését. Tóth Éva KOLERA ÉSZAK-OLASZORSZÁGBAN IS (Magyar Hírlap 1994-11-07) (MTI) Kolerás megbetegedések veszélyével kell számolni Észak-Olaszországban is: a déli, Puglia tartományban történt megbetegedések után az északi iparváros, Torino nagybani halpiacán is találtak kolerabaktériumot – egy kagylószállítmányban. A szakemberek szerint ez a baktérium a Pakisztánban másfél évvel ezelőtt kifejlődött kórokozóval azonos. Az olasz egészségügyi hatóságok az ellenőrzések szigorításának elrendelése mellett továbbra is azt hangsúlyozzák, hogy a megelőzés legbiztosabb módja az, ha a lakosság nem fogyaszt nyersen ételeket, és betartja az alapvető tisztálkodási szabályokat. JOBB JÁRVÁNYÜGYI HELYZETBEN SEM SZŰNIK A VESZÉLY (Magyar Hírlap 1994-11-07) Régi betegségek – új gondok MH-információ - Szerencsére már csak jobbára könyvek leírásaiból ismerjük a feketehimlő okozta pusztítást, mivel ez a betegség jó ideje nem bukkant fel a Földön. Hazánkban hosszú időn át úgy tűnt, hogy a megelőzésnek, a védőoltásoknak köszönhetően más fertőző betegségektől sem kell tartani. Az utóbbi években egyre inkább bebizonyosodik, hogy a kedvező járványügyi helyzet nem jelenti egyben a veszély megszűnését is. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) győri intézete több megújult betegségre is felhívta a figyelmet. A torokgyík ellen annak idején falusi javasasszonyok petróleumos cukorka szopogatására biztatták a megbetegedett gyerekeket, többnyire kevés sikerrel. Magyarországon a védőoltások következtében szinte teljesen visszaszorult ez a betegség. Európában viszont tavaly is több mint húszezer megbetegedést regisztráltak, döntő többségüket a volt Szovjetunió területén. Az oltásban részesült gyerekek kellőképpen felvértezettek a betegség ellen, ugyanakkor a felnőttek elkaphatják a torokgyíkot. Ezért azoknak, akik járványveszélyes helyre utaznak, szerencsésebb itthon az ÁNTSZ-nél védőoltást kérni. A kolera hosszú ideig indiai betegségnek számított, az elmúlt évszázadban azonban már az egész földön végigsöpört járványok formájában. Bár a védekezés sokat korszerűsödött, teljesen nem sikerült a kolerától megszabadulni, a '70-es évek elején Európában a tengermelléki országokban okozott gondokat. Tavaly és tavalyelőtt főként Indiában, Ázsia egyes részein és a volt Szovjetunió utódköztársaságaiban észleltek megbetegedéseket. Az ÁNTSZ szakemberei elsősorban a higiénés szabályok betartásának fontosságára hívják fel a figyelmet, s emellett a gyanús területeken csak forralt vagy palackos ivóvizet, megbízható helyről származó ételeket ajánlatos fogyasztani. Szintén Indiában találkoztak pestises járványgócokkal is, ezt a betegséget az emberre többnyire a patkánybolha viszi át. Mivel Magyarországnak nincs közvetlen légikapcsolata Indiával, a betegség behurcolásának veszélye is kicsi. Mindenesetre a szakemberek azt javasolják, hogy akik a veszélyeztetett területekről hazatérve a betegségek jeleit tapasztalják magukon, a járványveszély megelőzése végett mielőbb forduljanak orvoshoz. N. A. E. MINT CSAPBÓL A SZALMONELLA (Magyar Hírlap 1994-11-08) Egy hónapja sincs, hogy emberhalált hozott a veszettség, most meg itt van a hétvége döbbenetes híre: a dombóváriakat szalmonella fertőzi az vízvezetékből. Pedig még a fülünkben cseng valamelyik illetékes minapi, magabiztos nyilatkozata, mely szerint Magyarországon nem lehetséges, hogy kolerajárvány legyen. Fűzte is hozzá a magyarázatot: elképzelhetetlen, hogy a gondosan őrzött vezetékes ivóvízbe bárhol baktérium, vírus vagy más ördög kerüljön. Aztán tessék – kolera ugyan valóban nincs, de az a fránya szalmonella rá se hederített a szakértői véleményre, csak jött bele a vakvilágba, illetve a vízcsapba, és hozta a ragályt. Ráadásul a tél küszöbén, amikor a derék polgárok zöme már rég túlvan a felsóhajtáson: "no, ezt a szalmonellaszezont is megúsztuk, jöhet a soros influenza!" Hát a szalmonellát mégsem úsztuk meg, a kórokozó a Balaton után befészelte magát a vízvezetékbe is, és sajnos tudjuk, nincs olyan szerencsénk, hogy az influenza ne jöjjön. Az bizony jön. Jön, mégpedig úgy, mint – ahogy mostanában Dombóváron mondják – csapból a szalmonella. M. S. RÖVIDEN (Magyar Hírlap 1994-11-09) Kolera Gázában. A palesztin egészségügyi hatóságok minden cáfolata ellenére már nyilvánvaló, hogy Gázában kolera ütötte fel a fejét, és az ottani kórházban több mint húsz beteget kezelnek. A járvány oka: szennyvízzel öntözött zöldség fogyasztása. Izrael megtiltotta, hogy Gázából zöldségféléket hozzanak be, ami érzékenyen érinti a termelőket. BURMAI BIOHÁBORÚ (Magyar Hírlap 1994-11-16) (MTI) Mianmar (az egykori Burma) katonai kormányzata biológiai háborút folytat a törzsi felkelők ellen – ez áll abban a tegnap közzétett jelentésben, amelyet a Lordok Házának – a brit parlament felsőházának — alelnöke és a Christian Solidarity International nevű emberjogi szervezet közösen adott ki. Lady Cox és a csoport tagjai együtt járták be a thai határ mentén fekvő törzsi településeket, ahol megtudták: a ranguni kormány repülőgépekről kidobott ballonokkal terjeszt kolera- és tífuszjellegű fertőzést a térségben, a felkelők fellegvárában. ITÁLIÁBAN FERTŐZ A NYERS HAL (Magyar Hírlap 1994-12-05) (MTI) Bariban, a dél-olaszországi kikötővárosban újabb kolerás megbetegedés történt – adták hírül a vasárnapi olasz lapok. A mostani eset azt bizonyítja, hogy a kolera veszélye nem múlt el Olaszországban. Októberben a dél- olaszországi Bariban és Puglia tartományban 10 kolerás megbetegedés történt. A hatóságok rendkívüli óvintézkedéseket léptettek életbe az érintett területen, s miután október végén a kolera bacilusát megtalálták az észak-olaszországi Torinóban is, egész Olaszországban szigorították az ellenőrzéseket. Mivel a fertőzés terjedésében a fő bűnösnek a nyersen fogyasztott tengeri élőlények találtattak, a hatóságok megpróbálták meggyőzéssel – s ha kellett tiltással – rávenni az olaszokat arra, hogy ne egyék nyersen "a tenger gyümölcseit". Az akció eredményesnek látszott, ám mégsem volt sikeres. A mostani beteg – egy 43 éves asszony – minden jel szerint kolerabacilussal fertőzött tintahalat evett – nyersen. A kolera makacs jelenléte azért is különösen nyugtalanító most, mert közelednek a decemberi ünnepek – a szeplőtlen szűz napja december 8-án, Santa Lucia ünnepe december 13-án, majd a karácsony –, amikor dél-olaszországban az ünnepi asztalról nem hiányozhat a nyers "tenger gyümölcse". MI FÁJ? - BANÁN (Magyar Hírlap 1994-12-13) "Pedagógus vagyok, és egy látszólag nagyon kis üggyel zavarom. Vejemmel és kétéves kis unokámmal sétáltunk. A vőm vásárolt a kislánynak egy banánt, és mielőtt odanyújtotta volna a kicsinek, leharapott belőle. Nem akarok utálatos anyós lenni, de nem állhattam meg, hogy ne szóljak: hogy lehet a gyerek ételébe beleharapni. Nem gondol a cseppfertőzésre? Vejem nevetve válaszolta, hogy ő meg a lánya nagyon jó barátok, Ancsa mindenből ad apucinak, még a vajas kenyeréből is. Nálunk, az iskolában is általános rossz szokás, hogy a gyerekek egymás után harapnak az almából. Ha megkínálják egymást az uzsonnájukkal, eszükbe se jut, hogy valamit törni, tépni vagy késsel elvágni is lehet. Odanyújtják, »harapj egyet!«, és már bocsánatot kérek a szókimondásért, de a nyálas, száj- és torokbaktériumokkal fertőzött ételt adják tovább. Tudom, hogy dédanyáink valaha meg is csócsálták az ételt a kicsinek, de azóta csak ment valamit előre a világ. " A kedves tanárnőnek nagyon is igaza van, amikor szóvá teszi ezt a nagyon rossz szokást. Amióta világ a világ, mindig is voltak járványok. Végigsöpört a világon a kolera, a pestis, a spanyolnátha. Nem voltak még hatásos gyógyszerek, de a mikroorganizmusok sem voltak ilyen agresszívek, nem volt ennyi változatuk. És főleg az emberiség nem tudta, hogy sok járványos betegség ellen a higiénia védelmet nyújt. De most már tudjuk, nagyon is tudjuk, hogy amikor rémületes erővel ütötte fel a fejét a kolera, a pestis, a szalmonellafertőzés, a diftéria, a hepatitis, akkor nagyon is védekeznünk kell, környezetünk higiéniájával, a fertőző gócok elkülönítésével és a személyes tisztasággal. Meglehetősen alacsony nálunk a szappan- és a fogkrémfogyasztás. Szó sincs arról, hogy mindenki fogat mosson étkezés után, vagy hogy alaposan megmossa a kezét, ha a mosdót elhagyja. Betartja-e mindenki a legalapvetőbb egészségi szabályokat, hogy a hűtőszekrényben ne tárolja hetekig az ételmaradékot, hogy a tojást főzés előtt le kell mosni, hogy az ételt jól fel kell forralni, meg kell főzni. Nem kell ahhoz nagy tudomány, csak egy kis józan ész, hogy minden családtagnak külön törülközője, bögréje legyen. Hogy jó barátnők ne használják közösen a rúzst. Hogy ne látogassunk influenzás beteget. És hogy a buszon se prüszköljünk egymás nyakába, hanem használjunk zsebkendőt. Vannak járványok, amelyek valóban úgy jönnek, mint a villámcsapás, amikkel szemben rémült és tehetetlen az ember. Járványok, amelyekkel az egészségügyi hatóságok csak komoly szervezéssel tudnak szembeszállni. Egy város fertőzött ivóvizének megtisztítása hatósági feladat. A védőoltások elrendelése is az. De egészségtelen, rossz szokásokkal szembeszállni: mindannyiunk dolga és mindannyiunk érdeke. KETRECBE ZÁRTUK (RÉSZBEN) A FERTŐZŐ BETEGSÉGEKET (Magyar Hírlap 1994-12-14) Kertai Pál országos tisztifőorvos a magyarországi járványok esélyéről Az Egészségügyi Világszervezet szakértői nem hitték el, hogy a gyermekek kötelező védőoltását 98-99 százalékra tudjuk teljesíteni – nyilatkozta lapunknak dr. Kertai Pál egyetemi tanár, országos tisztifőorvos. Majd hozzátette: miután meggyőződtek róla, hogy ez igaz, nem azt írták, hogy ez kelet-európai, hanem hogy európai modell. Ami pedig a víz- és az élelmiszer-eredetű járványügyi helyzetet illeti, az az elmúlt időszakban is kritikus volt. A privatizáció és a különböző átszervezések következtében előre számoltak azzal, hogy a helyzet átmenetileg rosszabbodik. - Egy kiváló pulmonológus a '80-as évek elején a fertőző betegségeket ketrecbe zárt tigrishez hasonlította. Mostanra úgy tűnik, mintha ez a tigris feszegetné a ketrec rácsát. .. A fertőző betegségek között van olyan, amelyik védőoltással megelőzhető. Ezek a megbetegedések valóban visszaszorultak. Himlő például már sehol sincs a földön. Diftéria vagy gyermekbénulás az elmúlt öt évben nem fordult elő Magyarországon. Ugyanebben az időszakban a kanyaró 140-ről 20-ra, a rubeola 4800-ról 300-ra, a mumpsz 18 ezerről 2000-re csökkent egy évben. Elmondhatjuk tehát, hogy ahol védőoltás van, ott a fertőző betegségek ketrecbe zárhatók. Az sem elérhetetlen, hogy az ezredfordulóra a gyermekkori kötelező védőoltások következtében egyáltalán nem fordulnak elő. Akad azonban a fertőző betegségeknek egy másik csoportja, amelyekkel szemben nincs védőoltás, vagy ha van, az nem eléggé hatásos. Gondoljunk csak a nemrég világszerte lezajlott kolerajárványra. Az ilyen megbetegedéseknél az ivóvíz, az élelmiszer és a kórokozót terjesztő állatok jelentik a fő gondot. Tavaly volt az Egyesült Államokban az évszázad legnagyobb vízjárványa. Négyszáznegyvenezer ember betegedett meg, s négyezer-hatszázat kellett kórházba vinni egyetlenegy vízmű meghibásodása miatt. - Ehhez képest a novemberi dombóvári szalmonellajárvány... ... nagyon is eltúlzott. Végül van a fertőző betegségeknek egy harmadik nagy csoportja, amire az amerikai és a nemzetközi orvosi irodalomban a felbukkanó jelzőt alkalmazzák. Azok a betegségek tartoznak ide, amelyekről már azt hittük, hogy eltűntek, ám az elmúlt két évtizedben újra jelentkeznek. Másrészt új fertőző betegségek jelentek meg, mint az AIDS vagy a Lyme-kór. Idesorolhatók még azok a betegségek, amelyeket azelőtt nem tartottunk annyira veszélyesnek, azonban egyre több olyan baktériumtörzs fejlődött ki, amelyik a gyógyszerekkel szemben rezisztenssé vált. Tehát amikor azt mondjuk, hogy ketrecbe zártuk a fertőző betegségeket, az csak egy részükre igaz. Egy másik részükkel is meg tudnánk ezt tenni, de ez már egy nagy társadalmi és gazdasági kérdés, a harmadik rész pedig a kutatás állapotában van. - A járványügy az annyit szapult elmúlt rendszerben kiállta a nemzetközi összehasonlítást. Mostanában viszont mintha azt sejtetnék, hogy távolodunk az öreg kontinenstől. .. Ezt én is gyakran hallom, de nem így van. Egy hónappal ezelőtt itt jártak az Egészségügyi Világszervezet szakértői, és nem hitték el, hogy a gyermekek kötelező védőoltását 98-99 százalékra tudjuk teljesíteni. Miután meggyőződtek róla, hogy igaz, nem azt írták, hogy kelet-európai, hanem európai modell. A víz- és az élelmiszer-eredetű járványhelyzet az elmúlt időszakban is kritikus volt. A privatizáció és a különböző átszervezések következtében előre számoltunk azzal, hogy átmenetileg rosszabbodik a helyzet. Amit erősít az is, hogy míg korábban többnyire hallgattak a járványokról, most minden az újságokba kerül. - Eszerint a sajtó is "terjeszti a járványt"? Ebben van némi igazság. Kigyűjtettem a járványos májgyulladás előfordulását az elmúlt évek első 45 hetében, s kiderült, hogy tavalyhoz képest az idén kevesebb megbetegedést regisztráltak az országban. Helyi járványok mindig előfordulnak, azok kirobbannak, s ezekből próbálnak országos járványt csinálni. - A nyilvánosság számára a járvány fogalma sem tisztázott. Járvány akkor van, ha két olyan fertőző megbetegedés fordul elő, amelynél az ok-okozati összefüggés kimutatható. Ugyanakkor tíz-tizenöt éve infarktusjárványról, hörgőrákjárványról is beszélnek, eszerint a járvány fogalma már kiterjed a nagyon elterjedt nem fertőző megbetegedésekre is. Ez azért lényeges, mert miközben Dombóvárról, Nógrád megyéből, Pápáról naponta jelentek meg híradások az újabb és újabb szalmonellás, illetve hepatitiszes megbetegedésekről, amelyekbe senki nem halt bele, egyetlen napon 57-en agyvérzésben, 39-en infarktusban és 20-an hörgőrákban haltak meg. - Mennyire érvényesül a nemzetközi trend a magyarországi járványügyi helyzet alakulásában? Egyáltalán: egy nyitott ország képes-e olyan biztonságot kialakítani, amely gyakorlatilag védetté teszi a lakosságot? Ami ellen létezik védőoltás, ott igen. Az ukrán diftériajárvány ellen védőoltásokkal fogunk védekezni. A szalmonellózissal viszont már baj van. Az Egyesült Államokban 40 év alatt tízszeresére növekedett az ilyen megbetegedések száma. Sok-sok táp, halliszt fertőzött szalmonellával, ezeket exportálják, bekerül Magyarországra is, és az ellenőrzés ellenére forgalomba kerül. A világtrend így nálunk is érvényesül. Ez a helyzet az AIDS-szel is, jóllehet e téren még a legjobbak között vagyunk. Félő azonban, hogy egyre nehezebb lesz tartani a pozíciónkat. - A ketrecbe zárható fertőző betegségekkel kapcsolatban számomra egy döbbenetes adat szorul magyarázatra. Nevezetesen, hogy három év alatt a kiszűrt tbc-sek száma 17 százalékkal nőtt, s közöttük súlyos kórképek is előfordulnak. Miközben a BCG-oltást több nemzedékre visszamenően mindenki megkapta. Ez azt jelentené, hogy veszít hatékonyságából a védőoltás? A tuberkulózis világszerte növekszik, aminek az egyik oka, hogy egyre több ember jut viszonylag letört immunállapotba. Másrészt sokan elkerülik, főként a szegények, a hajléktalanok azokat a vizsgálatokat, amelyeken át kellene esniük. - Legalább ilyen mértékben az illetékes hatóság is elkerüli őket... A hatóság többnyire tehetetlen. A BCG mellett azonban két érv is szól. Az egyik, hogy az újonnan megbetegedettek elsősorban az időskorúak közül kerülnek ki. Másrészt évek óta nem volt gyermektbc-halálozás. - Mivel magyarázzák mégis a hirtelen megugrott morbiditást? Az Egyesült Államokban elsősorban az AIDS-fertőzöttséggel, másrészt a már említett elszegényedéssel. Hozzá kell tenni, hogy kontinensünkön Svájcban terjed a tbc leginkább. De sajnos az orvosok sem úgy gondolkodnak, mint régebben, amikor az első gondolatuk az volt, hogy vajon a páciensük nem tébécés-e. Mire felfedezik a kórképet, addigra a család megfertőződik. - Megítélése szerint mennyire reprezentált a népegészségügy a nagypolitika színterén? Szavakban, deklarációkban nagyon is. Amikor azonban gazdasági kérdésekre terelődik a szó, ugyanolyan visszakozás történik, mint ami a művelődés, a kultúra területén is érzékelhető. Kertész Péter HÍREK RÖVIDEN (Magyar Hírlap 1995-01-24) Az Egészségügyi Világszervezetarra figyelmeztet, hogy az új és a már ismert betegségek újbóli felbukkanása embermilliók életét veszélyezteti. Ázsiában például a kolerának egy teljesen új fajtája okoz súlyos megbetegedéseket, Dél-Amerikában pedig a vérzéses láz két típusa fejlődött ki, mindkettő halálos. KOLERA FENYEGET KÁRPÁTALJÁN (Magyar Hírlap 1995-03-10) (MTI) A diftéria után egy másik ragályos kór, a hastífusz is felütötte fejét Kárpátalján. Igaz, egyelőre csupán Szolyván észlelték ezt a betegséget, ahol több mint tízen kerültek emiatt kórházba. A betegséget kiváltó ok: szennyvíz került a városi vízvezeték-hálózatba. E kisvárosban már nem először történt ilyesmi, hisz a helyi fafeldolgozó vegyiüzem "jóvoltából" már a korábbi években is észleltek hastífuszos megbetegedést Szolyván. Kárpátalja más városaiban is gondot okoz az ivóvíz minősége. Az egészségügyi dolgozók ezzel hozzák összefüggésbe, hogy Ungváron többen vírusos májgyulladásban betegedtek meg, sőt a Kárpáti Igaz Szó című magyar nyelvű lap értesülése szerint már a kolera is reális veszélyt jelent az ungváriak számára. Nem sikerült maradéktalanul gátat szabni a diftériás megbetegedések terjedésének sem, bár nagy erővel végzik a védőoltást. A legtöbben Ungváron betegedtek meg, de már a rahói, a técsői és az ungvári járásban is felütötte fejét a torokgyík. VISSZATÉRHET A FEKETE HALÁL? (Magyar Hírlap 1995-05-09) A kérdés nem az újságírói hatásvadászat. Bárki felteheti, aki a két tömeges pusztulással járó betegség – a pestis és a kolera – történetétismeri vagy hallott róla. A pestis a peloponnészoszi, vagyis az Athén és Spárta közötti háború idején szedte tízezerszám áldozatait. Az ókor nem kisebb írói nagysága, mint Thuküdidész írta le azokat a szörnyű emberi, társadalmi következményeket, amiket a járvány okozott. Tömeges halál, rablás, infernális képeit elevenítette meg írásaiban. Ezután szinte megmagyarázhatatlan módon a szörnyű kór ezerhétszáz évig nem jelentkezett Európában. 1348-ban azonban felütötte fejét a középkor egyik legvirágzóbb és legfejlettebb államában, Firenzében és azt szinte teljesen kipusztította. Az ókori borzalmak újra felelevenedtek. Az orvosok szinte tehetetlenek voltak. A vakhit, amely isteni büntetést látott a pusztulásban, nem gátolhatta meg a fekete halál 1630-as velencei, 1720-as marseille-i, majd oroszországi járványait. Ugyancsak megdöbbent a világ, amikor 1924-ben Amerika egyik legfejlettebb városában, Los Angelesben vitt el a fekete halál 33000 embert. A pestisről már régóta tudják, hogy földrajzilag India hegyi lejtőiről, a Fehér-Nílus forrásvidékéről és Dél-Amerika egyes vidékeiről indul pusztító útjára. Fő forrásának a rossz higiénés viszonyokat és terjesztőinek a rágcsálókat, főleg a trópusi bolha által megfertőzött patkányokat tartják. A bubópestis és a tüdőpestis tüneteit már sokszor leírták, a kérdés, ami újra és újra felvetődik: meddig kell még tartanunk e szörnyű betegségtől? Az orvosok válasza bizonytalan, mert túl sok függ a rajtuk kívül álló körülményektől. A járványok táptalaja a túlnépesedés, az infrastruktúra hiánya, a nem megfelelő higiénés viszonyok, az elszaporodott és nem irtott rágcsálók hada. Nem kizárólagos csodaszer, de nélkülözhetetlen a fölkészült és felszerelt egészségügyi hálózat, amely képes klinikai úton, laboratóriumokban, vérmintákat vizsgálni (immunfluorescens módszerrel), továbbá a beteget elszigetelni, antibiotikumokkal ellátni. Mindehhez természetesen megfelelő fertőtlenítőberendezések is szükségesek. A másik ősellenség, a kolera is az indiai szubkontinensről származik. Sokkal később jelentkezett Európában, mint a pestis. Magyarországon 1823-ban jegyezték fel az elsőt, de 1848-ban megtizedelte a honvédsereget is. A kórokozó, a Vibrio cholerae a huszadik században variálódni kezdett és nehezebbé vált a felismerése. Ma már nyolcadik világjárványról beszélnek, amely újabb variánsokban jelentkezik. A kolera nem felfakadt gennyes sebek váladéka útján fertőz, mint a pestis, hanem szájon át, étellel, itallal kerül a szervezetbe. A betegség, ha idejében felismerik viszonylag könnyen gyógyítható. Tünetei közismertek: hányás, hasmenés, magas láz. Gyógyítása "olcsóbb", mint a pestisé, mert vízben oldott cukor és só az életmentő gyógyszer. A kérdésre, hogy visszatérhet-e a pestis, a kolera, mint az ókor és a középkor betegsége, pusztító járványa, a történelem már megadta az igenlő választ. Kardos István MEXIKÓI KOLERA (Magyar Hírlap 1995-05-22) (MTI) Tömeges kolerajárvány kitörésétől tartanak Mexikóban, mert csaknem a kétszeresére szökött fel a betegek száma – jelentette a Reuter. A múlt héten 748-an betegedtek meg, nyolc fertőzöttel végzett a kórokozó. Az idén eddig Mexikóban összesen 1737 kolerás megbetegedést jegyeztek fel, a fertőzöttek közül 36-an haltak meg. RÖVIDEN (Magyar Hírlap 1995-06-09) Moszkvába visszatért a kolera. A tavalyi súlyos oroszországi kolerajárvány után Moszkvában újra felütötte fejét a fertőző betegség. A hét közepén két férfinál állapították meg a veszedelmes kórt. A csecsen fővárosban ugyan megbetegedést még nem jegyeztek fel, de kolerajárvány fenyeget, miután az egyik bányató vizében máris kimutatták a kolera kórokozóját. KOLERA ÉS DIFTÉRIA UKRAJNÁBAN (Magyar Hírlap 1995-06-15) (MTI) Ukrajna déli megyéiben jelenleg 47 embert kezelnek kolerával, közülük 9 állapota válságos, egy pedig szerdára virradóra meghalt – közölte az ukrán egészségügyi minisztérium. A fertőzést a tavalyihoz hasonlóan most is a halak és a szennyezett ivóvíz okozza, akkor 21 halott és kilencszáz beteg volt. Odesszában máris betiltották a piaci halárusítást, és tejtermékeket is csak a kijelölt boltokban lehet venni. A Krímben és egyes kelet-ukrajnai megyékben közben továbbra is felüti fejét a diftéria. Jelenleg három tucat beteget kezelnek, köztük van Jurij Meskov volt krími elnök is. Vele kapcsolatban az terjedt el, hogy megmérgezték vagy esetleg önmaga mérgezte meg magát. ROMÁNIÁBAN NINCS KOLERA (Magyar Hírlap 1995-06-16) (MH) Romániában egyelőre nem kell tartani a kolerától. Az egészségügyi minisztérium közlése szerint a kórt még sehol sem jelezték az országban. Ennek tisztázására azért volt szükség, mert Romániában aggodalmat váltott ki, hogy a szomszédos Ukrajnában felütötte fejét a megbetegedés. A Duna-deltában egyébként is minden évben jeleztek koleragócokat. KOLERA SIERRA LEONÉBAN (Magyar Hírlap 1995-06-24) (MTI) Súlyos járványos betegségek terjedésének alakulásáról számolt be pénteken genfi székhelyén az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Kolerajárvány tört ki Sierra Leonéban. Eddig csupán Freetownban, a fővárosban 1709 kolerás megbetegedést észleltek, és 57 ember halt meg a súlyos bélbetegség következtében. Ha nem tesznek gyorsan valamit ellene, még a tavalyinál is súlyosabb járvánnyal kell számolni. Akkor mintegy tízezren betegedtek meg. A nyugat-afrikai országban a polgárháború miatt sok minden hiányzik, de leginkább gyógyszerből van hiány. A dpa hírügynökség szerint a WHO éppen ezért az adakozni hajlandó országokhoz fordult, hogy mielőbb bocsássanak pénzt Sierra Leone rendelkezésére. JÁRVÁNY-KRÓNIKA (Magyar Hírlap 1995-06-27) Újraéledő járványokról szóló hírek érkeznek hazánkba. A környező országok közegészségügyi állapota a romló gazdasági helyzet, a háborúk miatt rossz. Kell-e Magyarországon attól tartani, hogy a járványok átterjednek? Hogyan védekezhet az utazó, ha sorsa Ukrajnába, Oroszországba veti? Dr. Budai József, a Haynal Imre Egyetem fertőző és trópusi tanszékének professzora szerint félelemre semmi ok. A diftéria (FÁK országai) egyértelműen megelőzhető. A védőoltások minden kritériumnak megfelelnek: veszélytelenek és hatékonyak. Bár a kolera ellen még nem sikerült ilyen oltóanyagot kifejleszteni, de a megbetegedés tökéletesen gyógyítható. KÉT MEGBETEGEDÉS IS JÁRVÁNY Diftéria évek óta nem fordult elő Magyarországon. Az elmúlt évtizedben mindössze két külföldi, "import" beteg érkezett. Ukrajnában, Oroszországban a jelentési rendszer nem működik jól, így a szomszéd országokból érkező adatok nem helytállóak. Nálunk már gyermekkorban mindenki megkapja a kötelező védőoltást, ezért tömeges járvány nem fordulhat elő. A tömeges szó azért fontos, mert már két megbetegedést is járványként jegyez a közegészségügyi krónika. Néhányan elkaphatják a diftériát, mivel ahogy öregszünk, a védőoltás által kiváltott immunitás csökken, az immunsejtek egyre kevésbé emlékeznek a régi, gyerekkori találkozásra a kórokozóval. Az egészségügyi kormányzat ezért azt tervezi, hogy bevezeti a lakosság tízévenkénti újraoltását. Ezt azonban csak óvatosan szabad bevinni a köztudatba – mondja Budai doktor –, hiszen az emberek ijedősek, az idősek tetanuszoltása is hatalmas pánikot idézett elő néhány évvel ezelőtt. Az emlékeztető diftériaoltást szeretnék tetanusszal kombinálni, így nem kellene minden apró sérülés után orvoshoz szaladni. Önkéntesen bárki hozzájuthat a vakcinához, a házi orvos megrendeli az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattól, és be is adja. Kötelező az oltás azoknak, akik a járvány sújtotta országba utaznak, és akik hivatalból először találkoznak az országba beutazó baktériummal: határőröknek, vasúti, pénzügyi, vámügyi személyzetnek. A kolerával szemben a megelőzés gyenge lábakon áll. Az oltás csak ötvenszázalékos védettséget nyújt, azt is csak fél évig. A kolerabaktérium ellen a bélfal hámsejtjei termelnek ellenanyagot, de a hámsejtek hamar elpusztulnak, így az immunrendszer elfelejti a kórokozót. A gyógyítás eszközei azonban kiválóak! Ebben a betegségben ma már nem lenne szabad meghalni. Csak egy nagyon rosszul szervezett államban fordulhat elő tömeges járvány. – Az sem kizárt, hogy behurcolják az országba a kolerát, mivel nincs olyan szűrővizsgálat, amely kizárná a határon – mondja Budai doktor. – Ennek szóródása azonban nulla – ha megfelelő a víztisztítás, élelmiszer-kezelés. Magyarországon nem volt megbetegedés az első világháború óta! Világszerte mégis súlyos gondokat okoz meg-megújuló támadásaival. Egy-egy járvány mindig Dél-Ázsiából tör nyugat felé. A hatvanas években az El-Tor nevű kolera vibrió indult Celebeszről, kiszorította a korábbi típust (Koch), és mára elért egész Dél-Amerikáig. Az El-Tor biológiai tulajdonságaiban különbözik a Kochtól, ezért tud világméretekben terjedni. Jóval enyhébb tüneteket okoz, sőt sok fertőzött ember tünetmentes hordozó marad. Budai főorvos még egy érdekességet mond. – A közelmúltban Indiában újabb kolerabaktérium született. Ez nemcsak megbetegítőképességében különbözik elődeitől, hanem antigéntulajdonsága is megváltozott. Az a felszíni jelrendszere módosult, ami alapján az immunsejtek felismernék. Így a védőoltás sem hat ellene. A tudósok alaposabb vizsgálatok után jöttek csak rá, hogy a teljesen azonos tünetekkel járó betegséget egy másik típus okozza, mivel a legújabb járványban a korábbi esetekkel szemben minden korosztály megbetegedett. Az El-Tor ugyanis eddig csak a fiatalabb embereket támadta meg. A megbetegedés hasmenést jelent: rettenetes mennyiségű só- és folyadékvesztést. Ha ugyanennyi sót és vizet visszajuttatunk a szervezetbe, a kezelés tökéletes. A kolera ugyanis nem jár a bélfal gyulladásával, ez egy biokémiai megbetegedés. A baktériumtoxin hatására a bélsejtek sok klórt, nátriumot és vizet engednek ki a szervezetből. Néhány éve kapható a patikában egy por, Solutio ad Rehidrationem a neve, amely vízben feloldva szájon át pótolja a veszteséget. A tudósok rájöttek, hogy a cukor fokozza a nátrium bejutását a sejtekbe, ezért cukor is van a zacskóban. Mivel a gyermek ionháztartása különbözik a felnőttétől, kifejlesztették a megfelelő gyermekkeveréket is. Bármilyen eredetű hasmenés esetén ajánlom. A külföldre utazók feltétlenül vigyenek magukkal ebből a készítményből, így nem szorulnak kórházra, infúzióra. A BETEGSÉGHEZ VALÓ JOG Ahol tökéletes az oltás, nincs kanyarójárvány. Bajt az okozhat, ha nem kapja meg minden gyermek a védelmet. Nyugat-Európában a személyi szabadságjogokra hivatkozva csak indirekt módon kötelező. Nem veszik fel óvodába, iskolába azt a nebulót, aki nincs beoltva. Ekkor már közegészségügyi kérdéssé válik az immunitás. A járvány másik oka a hibás oltóanyag lehet. A kanyaróvakcina élő, gyengített vírusokat tartalmaz, ezek elpusztulhatnak, ha az oltóanyagot nem megfelelően kezelik, például nem hűtőben tárolják. Ebben az esetben a vírus immunitást sem tud létrehozni. Magyarországon ilyen sosem fordult elő. A legutóbbi enyhe járvány 1988-ban volt, azokat a fiatal felnőtteket betegítette meg, akik a hatvanas években még a védőoltás korai változatát kapták. Dr. Kazai Anita Az Országos Közegészségügyi Intézet tájékoztatása szerint a cikkben szereplő védőoltások magyar állampolgárok számára ingyenesek. Az V. kerületi Bajcsy-Zsilinszky utca 76. szám alatti budapesti oltóközpontban személyi igazolvány felmutatása ellenében ellátják a hozzájuk fordulókat. Ez anyagilag is megéri a társadalombiztosítónak, hiszen oltani olcsóbb, mint a kialakult betegséget kezelni. KOLERA FEHÉROROSZORSZÁGBAN (Magyar Hírlap 1995-06-29) (MTI) Az idei első kolerafertőzést észlelték a minap Fehéroroszországban az egészségügyi szervek. A kolerában megfertőződött férfi indiai állampolgár, és a Moldavai Köztársaságból érkezett Minszkbe, ahol jelenleg kórházban ápolják. A Fehérorosz Köztársasággal szomszédos Ukrajnában már csaknem egy hónapja küzdenek a járvánnyal. A vonatot, amelyen a kolerás férfi Minszkbe érkezett, fertőtlenítették, a szerelvény személyzetét pedig egyelőre orvosi megfigyelés alatt tartják. VISSZAKÖSZÖN A KOLERA UKRAJNÁBAN (Magyar Hírlap 1995-07-07) MH-információ - Mintegy 17O beteget kezelnek Ukrajna nyikolajevi területének 78 kórházában. Tizenhat beteg állapota súlyos. Két halálesetet jelentettek a hírügynökségek a héten. Tavaly nyáron világszerte nagy riadalmat keltett a tízezer halottat követelő afrikai kolerajárvány híre. Elsősorban a vérengzések elől Rwandából Zaire-ba menekültek hurcolták az ideiglenes táborokba a vibrio nevezetű baktériumot, amely a kolera hordozója. Szintén érkezett hír kolerajárványról a kaukázusi Dagesztánból, s elszórt megbetegedéseket észleltek Ukrajnában, az olasz tengerparton és Romániában. Dobi Sándor, a Szent László kórház trópusi osztályának főorvosa lapunk munkatársának akkor úgy nyilatkozott, hogy nem kell tartani koleraveszélytől a civilizált világban, mert baktériuma antibiotikumokkal jól kezelhető, s képzett egészségügyi személyzet könnyen útját állja manapság a veszedelmes betegség terjedésének. Vass Ádám, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal igazgatóhelyettese kizárta záhonyi határállomáson felállítandó karantén szükségességét. A nyikolajevi esetek száma a tavalyinál nagyobb óvatosságra ad okot. Akkor is ha a nyikolajevi terület (l. térképünket) viszonylag messzi van a magyar–ukrán határtól, és a fekete-tengeri üdülőkörzettől, ahol turisták nagyobb számban fordulnak meg. De tekintetbe kell venni, hogy a betegség rendkívül könnyen átragad. Magyarországon igazi koleravész 1831-ben – több mint másfél évszázada – tört ki. Akkor 45 ezer jobbágyparaszt kelt fel urai és a nemtörődöm hatóság ellen. A történelemkönyvek koleralázadásnak nevezik a felkelést. De tény az is, hogy Galíciából – a mai Nyugat-Ukrajnából hozták be a betegséget. Figyelnünk érdemes Hargitai Rezső ny. osztályvezető főorvosnak a Valóság e havi számában megjelent cikkére, melynek záró gondolata a következő: "A régi járványok újra támadnak (pestis, kolera), s új és veszedelmes kórokozók bukkannak fel. " N. S. L. EGYRE TÖBB A SZALMONELLAFERTŐZÉS (Magyar Hírlap 1995-07-08) Nyári járványkörkép MH-információ - A kötelező védőoltásoknak köszönhetően Magyarországon koleramegbetegedés a második világháború előtt, diftéria pedig a nyolcvanas évek közepén fordult elő utoljára. Pár száz kilométerrel keletebbre, Ukrajnában és Oroszországban azonban június végéig ötvenezer esetben regisztráltak diftéria- és koleramegbetegedést. Reális lehetősége van annak, hogy az óriási átmenőforgalmú Magyarországra nem csupán keleti szomszédainkból, hanem Ázsiából, Afrikából is bekerülhetnek kórokozók. E két földrészen ugyanis rengeteg kolera- és diftériamegbetegedést regisztrálnak évente – hívta fel a figyelmet Straub Ilona, az Országos Közegészségügyi Intézet járványügyi osztályának vezetője, aki nem tartotta megvalósíthatónak azt, hogy a vírushordozókat még az országhatárokon kiszűrjék. Ez szakmailag is komoly akadályokba ütközhet: a kolerafertőzésnek például nincs klinikai tünete, a fertőzés kimutatásához alapos szűrővizsgálatra (vérvizsgálat, vizelet- és székletvizsgálat) lenne szükség, ami évi több millió beutazó esetében fizikai lehetetlenség. Marad tehát az ingyenes védőoltások kedvezményezettjei körének bővítése, az idén például már a sorállományú katonák is kapnak diftéria elleni oltást. A járványügyi osztály vezetője külön szólt a kullancscsípések által terjesztett fertőzésekről. A leginkább veszélyeztetett területnek a Dunántúl számít, innen érkezik az évi 250-400 bejelentés túlnyomó része. A kullancscsípés okozta idegrendszeri megbetegedés ellen – hasonlóan a kolerához és diftériához – az előzetes védekezés a legjobb megoldás. Így ha valaki kullancsfertőzött vidékre utazik, legbölcsebben teszi, ha a gyógyszertárokban receptre előzetes védőoltást kér. 1994-ben harmincötezer fertőzéses megbetegedést jelentettek be az országban, több mint húszezer esetben szalmonellafertőzést – összegezte a statisztikákat a szakember. Az előző évek statisztikájához képest már ez is kiemelkedően rossznak számított – az idén azonban máris "sikerült" meghaladni a tavalyi év hasonló időszakának negatív csúcsát. Holott még csak most következik a két legnehezebb nyári hónap, amikor nem csupán az ételmérgezések, hanem a gyomor- és bélrendszeri betegségek is magas számban fordulnak elő. A fagylaltkedvelők számára jó hír, hogy a korszerű fagylaltgépek megjelenésének köszönhetően – amelyek a főzést követően közvetlenül a megfelelő hőfokra tudják lehűteni a fagylaltot – az utóbbi tíz évben nem fordult elő fagylaltmérgezés. Tarjányi Magdolna, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi osztályvezetője a szalmonellózisfertőzések kapcsán elmondta: az idén az országban két tömeges (harmincnál több embert érintő), és két csoportos szalmonellás megbetegedés fordult elő, főként kirándulóhelyeken, strandokon – tehát olyan helyeken, ahol nagy tömegek jelennek meg. A hivatal munkatársai is elsősorban ezeket a helyeket ellenőrzik. A közegészségügyi előírások megsértői ellen helyszíni bírságot szabnak ki – ennek legmagasabb összege ötezer forint lehet. Súlyosabb megítélés alá eső szabálytalanságok esetén szabálysértési eljárást indítanak, ezekben az esetekben a kiszabható büntetés legmagasabb összege harmincezer forint. D. P. NINCS HIVATALOS ÉRTESÍTÉS A KOLERÁRÓL (Magyar Hírlap 1995-07-22) MH/MTI - Mind a mai napig nem érkezett hivatalos értesítés az Ukrajna déli részén észlelt koleráról – nyilatkozta pénteken az MTI-nek Csohán Ágnes, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat járványügyi osztályának helyettes vezetője. A hírügynökségek a hónap elején adtak hírt róla, hogy a ragály egyre több áldozatot szed keleti szomszédunknál. A szakember elmondta: az Egészségügyi Világszervezet járványügyi körképének legfrissebb számában nincs utalás az ukrajnai esetekre. Nem zárható ki, hogy a megbetegedések híre csupán a gyenge infrastruktúra miatt nem jutott el a testülethez. Nem kaptunk utasítást semmiféle intézkedésre sem a tisztiorvosi szolgálattól, sem a kórház vezetőitől – tájékoztatta lapunkat dr. Arányi Zsuzsa, a Szent László Kórház ügyeletes belgyógyásza. Mindenesetre elmondta, hogy a kolera elkerülése érdekében legfontosabb a higiénés szabályok betartása, a rendszeres kézmosás, az ételek mosása. A betegség hasmenéssel, hányással, a folyadékveszteség miatti legyengüléssel jár. Krisán Attila, a határőrség szóvivője kérdésünkre elmondta: a határőrök akkor tagadhatják meg valakinek a beléptetését, ha betegségének látható jelei vannak, ám a kolerának rendkívül hosszú a lappangási ideje. Megoldás veszély esetén az lehet, ha elrendelik a zárlatot, ez esetben minden "fertőzött országból" érkezőnek orvosi vizsgálaton kellene átesnie – hangsúlyozta a szóvivő, aki azt is hozzátette, hogy egyelőre sehonnan nem kaptak hivatalos értesítést egy esetleges kolerajárványról. TERJED A KOLERA UKRAJNÁBAN (Magyar Hírlap 1995-07-25) MTI - Ötre emelkedett Ukrajnában a kolerajárvány halálos áldozatainak száma. Az ország déli megyéiben 300 megbetegedés történt a járvány kezdete óta. A kolera idén először megjelent az Ukrajnával szomszédos Moldovában is. Két kolerás megbetegedést észleltek a Dnyeszter menti Köztársaság központjában, Tiraszpolban. A moldovai egészségügyi minisztérium szerint a fertőzéseket a Dél-Ukrajnából behozott, a kolera kórokozóit tartalmazó élelmiszerek okozták. A hatóságok betiltották minden étel forgalmazását, amelyet nem ellenőriztek az egészségügyi hatóságok. Gombamérgezés miatt jelenleg 95 embert kezelnek kórházban, közülük 19 állapota súlyos. Múlt hét szerda óta 12 elővigyázatlan gombagyűjtő vesztette életét. Harkovból, a június 19-én bekövetkezett ökológiai katasztrófa helyszínéről is tömeges megbetegedésről érkezett hír. Kétszáznál több, a víztisztító berendezés helyreállításában résztvevő ember fordult orvoshoz légúti bántalmakkal. Többen kórházi kezelésre szorulnak. Az egészségügyi hatóságok szerint a szennyvíz egészségre káros kipárolgó gázai okozták a megbetegedéseket. Múlt hónap végén a hatalmas esőzések nyomán szétesett az 1,6 milliós város víztisztító telepe, számos helyen megsérült a csatornahálózat, mintegy 600 ezer köbméter szennyvíz ömlött a környék folyóiba. A GONOSZ KOLERA (Magyar Hírlap 1995-07-27) Már ezer koleragyanús megbetegedést észleltek az egykori Szovjetunió területén, jelentette a BBC kedden éjjel. De hivatalos kimutatás áttekintés híján erről nem készült. Az azonban bizonyos, hogy Ukrajna déli részén, Nyikolajev megyében, majd Herszon környékén van a fertőzött terület központja. Ebben a körzetben összesen 260 beteget kezelnek kórházban, s további 145 gyanús esetet regisztráltak. Térképünk a veszélyeztetett ukrajnai körzetet mutatja. A kolera már a Biblia előtti időkből ismert, Indiában ősidők óta előfordul. A folyótorkolatok meleg vizében szaporodó kórokozók állandó fertőző forrást jelentettek. Innen jöttek és jönnek ma is a világjárványok, amelyek közül az első 1816-ban indult el az indonéziai Celebesz-szigetről – írja a Valóság című folyóiratban Hargitai Rezső, székesfehérvári nyugalmazott főorvos. 1992-ig nyolc világjárvány söpört végig Földünkön. Sokáig nem hittek abban, hogy a kolera fertőz, de 1884-ben Robert Koch német tudós egy egyiptomi járvány kapcsán kimutatta a kórokozót. Hazánkban az első kolerajárványt 1831-ben regisztrálták, terjedését a szigorú intézkedések ellenére az akkori fejletlen közegészségügyi viszonyok is elősegítették. Az orvosok a kor szokásainak megfelelően eret vágtak, piócákat használtak, mindez azonban mit sem ért, és az egy évig tartó járvány körülbelül 250 ezer áldozatot szedett. A kolerajárványok betörtek Európába és hazánkba – a XIX. században csupán húsz koleramentes év volt. Az utolsó tömeges kolerás megbetegedések Magyarországon az első világháborúban fordultak elő. A betegség elnevezése talán a görög "kholeré" szóból ered, ami esőcsatornát jelent, s valószínűleg utalás a kór fő tünetére, a rendkívül sűrű hasmenésre. Hippokratész az epével – "kholé" – hozta kapcsolatba. Az epe szó a későbbi elnevezésekben is megmaradt: (napkeleti) epekórság, epemirigykór. Más elképzelés szerint a szó a héber "chaul rah" – gonosz betegség – kifejezésből származik. Jelenleg a vibrio baktériumnak három típusát tekintik fő kórokozóknak. Szájon keresztül jutnak be a szervezetbe, és egy–ötnapos lappangási idő után jelentkeznek a tünetek: hányás, hasmenés. Mivel naponta 50-60 ürítés is történik, súlyos esetben a beteg akár órák alatt testsúlyának 5-10 százalékát veszítheti el. A kiszáradás miatt a vér besűrűsödik, a vese a rossz keringés miatt nem tudja kiválasztani a szervezetre káros anyagokat, és súlyos anyagcserezavar támad. Amennyiben a beteg nem kap elegendő folyadékot és megfelelő antibiotikumot, vese- és keringési elégtelenség következtében meghal. Magyarországon a járványügyi szakemberek szerint nem kell tartanunk a kolera veszélyeitől. Ha nem megfelelő higiénés körülmények közé kerülünk, a betegséget elsősorban úgy előzhetjük meg, hogy evés előtt és WC-használat után gondosan kezet mosunk. Sajnos a védőoltás hatása bizonytalan, ezért az Egészségügyi Világszervezet nem is javasolja. Jelenleg a kolera, ha nincsenek súlyosbító tényezők – háború, éhezés, zsúfoltság – enyhébben zajlik le, mint a régebbi járványok. A halálozást mára sikerült 1 százalék alá szorítani. Sze. B. HETEN HALTAK MEG (Magyar Hírlap 1995-08-09) Kolerajárvány Ukrajnában MTI - Az Egészségügyi Világszervezet felmérése szerint Ukrajnában június eleje óta 368-an betegedtek meg és közülük heten haltak meg kolerában. A járvány az ország déli részén fekvő két városban és környékükön a legsúlyosabb. A halálos áldozatok közt két gyermek is van. Az idei járvány főként amiatt tört ki, mert a Déli-Bug vízszintje a torkolatvidéken rendkívül alacsony, ezért a folyóban nagyon gyorsan szaporodnak a mikroorganizmusok. Azt is megállapították, hogy a két város csatornahálózatának hiányosságai miatt szennyezettek a vízforrások. "A megoldást a csatornarendszer korszerűsítése jelentené" – szögezte le a világszervezet jelentése. Ukrajnában tavaly 813-an betegedtek meg kolerában, s az akkori járvány két ember halálát okozta. KOLERA MOSZKVÁBAN (Magyar Hírlap 1995-08-11) (MTI) Két kolerás esetet jegyeztek fel a napokban Moszkvában. Mindkét beteget kórházban ápolják, állapotuk stabil – közölte a moszkvai egészségügyi hatóságok szóvivője. Az AP jelentése szerint a két férfi feltehetően fertőzött gyümölcsöt evett, amelyet egy Moldovából érkezett autóbusz utasai árultak. Az orosz hatóságok feltartóztatták a már hazafelé tartó buszt, de egyetlen utasnál sem észlelték a betegség jeleit. A főváros egészségügyi hatóságai ezután felszólították a lakosságot, hogy ne fogyasszanak utcán vásárolt élelmiszert és italt. ROMÁN KOLERAKÖRKÉP (Magyar Hírlap 1995-08-15) (MH) Romániában idén is megjelent a kolera. Akárcsak az utóbbi esztendők mindegyikében, most is a Duna-delta térségében, pontosabban a Duna-torkolathoz közel eső Galac és Braila városában jelezték a megbetegedéseket. Három személy került kórházba, közöttük egy fogyatékos kisgyerek. A román egészségügyi minisztérium közlése szerint a betegség lefolyása mindhárom esetben aránylag könnyűnek ígérkezik. A megbetegedést az El Tor Ogawa nevű baktériumtörzs okozta, amely igen érzékeny az antibiotikumokra. Az egészségügyi minisztérium ugyanakkor megnyugtatta a nyaralókat, hogy a tengerpart környékén nem áll fenn a fertőzés veszélye. KOLERA NAGYSZEBENBEN (Magyar Hírlap 1995-08-22) (MH) Romániában megjelent és terjed a kolera. Az első eseteket az ország délkeleti övezetéből, a Duna-delta közelében fekvő városokból, Galacról, Tulceáról és Brailáról jelezték. Most Nagyszebenben is megjelent a kór, ahol két fertőzöttet szállítottak kórházba. Mindketten kamionsofőrök, akik feltételezhetően Ukrajnában betegedtek meg. A Romániában jelzett baktériumtörzs egyébként megegyezik az Ukrajnában elkülönítettel. A Ziua című lap értesülése szerint a brailai megbetegedett valószínűleg a Duna vizével öntözött dinnye fogyasztásától kapta meg a kolerát. Az egészségügyi minisztérium hétfőn közleményben emlékeztette a lakosságot a kór megelőzését lehetővé tevő alapvető higiéniai óvintézkedésekre. KOLERA KAZAHSZTÁNBAN IS (Magyar Hírlap 1995-08-25) (MTI) Kazahsztánban hat ember betegedett meg kolerában. Valamennyien Pakisztánban fertőződtek meg, ahol "bevásárló körúton" jártak – közölte csütörtökön Vlagyimir Sztyepanov, a fertőző betegségekkel foglalkozó kazahsztáni intézet igazgatója. A betegség megjelenése után a rendkívüli helyzetekkel foglalkozó minisztérium a Pakisztánba induló összes charter járatot betiltotta. Az utolsó 125 bevásárló turista szerdán érkezett vissza Pakisztánból, mindegyiküket 36 órás karanténban tartják. A menetrend szerinti légi járatokat nem érinti a tilalom, ezek továbbra is a megszokottnak megfelelően közlekednek. ROMÁNIÁBAN TERJED A KOLERA (Magyar Hírlap 1995-08-31) (MTI) Néhány nap leforgása alatt 28-ra emelkedett a romániai kolerás megbetegedések száma – közölte szerdai helyzetjelentésében a bukaresti egészségügyi minisztérium. A legtöbb eset Tulcea megyében van, továbbá Galac és Braila környékén, de a betegség felütötte a fejét Prahova megyében és Bukarestben is. KOLERAJÁRVÁNY ÉSZAK-KOREÁBAN (Magyar Hírlap 1995-09-01) (MTI) A Szankei Szimbun című japán újság beszámolója szerint kolerajárvány tombol Észak-Koreában. A lap azt írja, hogy május eleje óta 230-an haltak meg, s több ezren most is kórházi kezelés alatt állnak. A kórházak olyan zsúfoltak, hogy az udvarukban külön sátrakat állítottak fel a kolerabetegek számára. Az újság arról is beszámol, hogy az észak-koreai hatóságok a járvány miatt megtiltották a külföldiek beutazását az országba, s a Japánban élő koreaiak sem látogathatják meg családjukat. ROMÁN KOLERAROBBANÁS (Magyar Hírlap 1995-09-08) (MTI) Már 78 kolerás (illetve koleragyanús) megbetegedést tartanak nyilván Romániában – szemben a hétfői 44-gyel. A nyilvántartásba vett esetek közül 54-ben az orvosok teljesen biztosak abban, hogy a fertőző megbetegedéssel állnak szemben – jelentette csütörtöki közleményében a bukaresti egészségügyi minisztérium. TÍFUSZJÁRVÁNY ÉSZAK-KOREÁBAN (Magyar Hírlap 1995-09-15) (Reuter) Oroszország tegnap lezárta észak-koreai határát, mert tífuszjárvány tört ki az ázsiai országban. Az Interfax orosz hírügynökség nem hivatalos jelentésekre hivatkozva közölte, hogy a tífuszjárvány eddig több mint ezer ember halálát okozta Észak-Koreában, ahonnan korábban kolerajárványról is érkeztek hírek. Phenjan ugyanakkor tegnap cáfolta, hogy kolera pusztítana az országban. SZÁZKÉT KOLERÁS ROMÁNIÁBAN (Magyar Hírlap 1995-09-16) (MH) Romániában még mindig nem sikerült megállítani a kolera terjedését. A kór továbbra is a déli megyékben, a Duna mentén és a Duna-deltában jelentkezik. Az egészségügyi minisztérium adatai szerint a legtöbb beteg (40) Tulceában van, Brailában 22, Calarasiban 18 kolerást, Galacon tízet tartanak nyilván. Bukarestben 9 beteget ápolnak kórházban. KOLERA-KÓROKOZÓ A DUNA VIZÉBEN (Magyar Hírlap 1995-09-18) (MTI) A román egészségügyi minisztérium legfrissebb jelentése szerint kolera- kórokozót mutattak ki a Duna vizében. A július óta tapasztalt koleramegbetegedések zömének közös nevezője volt, hogy Duna menti településeken, jórészt a Duna- deltában történtek, de a legutóbbi laboratóriumi elemzéssel sikerült csak kimutatni a kórokozót magában a Duna-vízben. A minisztérium szerint így a megbetegedések általában azzal magyarázhatók, hogy az érintettek a Duna vizéből ittak. Jelenleg 74 kolerás beteget és 28 betegséghordozót tartanak nyilván Romániában. GOLYÓZÁPOR LIBÉRIÁBAN (Magyar Hírlap 1996-04-17) MTI - A libériai polgárháborús menekültek közül egyre többen halnak meg kolerában. A főváros, Monrovia szívében például mintegy húszezer olyan személy zsúfolódott össze, aki a harcok elől menekült el otthonából, s naponta tucatszám halnak meg közülük. Szemtanúk elmondása szerint ezrek nem jutnak napok óta élelemhez és rendes ivóvízhez. Aki kimerészkedik a tengerpartra, hogy megpróbáljon legalább valami halat fogni, golyózápornak teszi ki magát. Eközben egy helyben topognak a tárgyalások a Charles Taylor vezette kormányerők és a monroviai Barclay laktanyában magukat elsáncoló Krahn-milicisták között, ez utóbbiak esetleges szabad elvonulásának lehetőségéről, feltételeiről. IDŐJÁRÁS ÉS JÁRVÁNYOK (Magyar Hírlap 1996-04-23) A betegségek tömeges előfordulására, terjedésére hatással lehetnek az időjárási tényezők: a hőmérséklet; a csapadék, a napsugárzás mennyisége és eloszlása. Ugyanis megbonthatják, átalakíthatják egy térség bonyolultan kiegyensúlyozott ökológiai egyensúlyát, megváltoztatva a betegségeket hordozó állatoknak vagy a kórokozó baktériumoknak a számát. Az időjárás is felelős! – állították az Amerikai Geofizikai Unió legutóbbi konferenciáján a klimatikus viszonyok és a nagy járványok közötti összefüggéseket vizsgáló tudósok. Egy sor járványos betegséget terjesztenek a kullancsok, rágcsálók, szúnyogok. Ők a hordozói a maláriának, kolerának, az agyvelőgyulladást okozó láznak, mint tudjuk. De hogy jön ide az időjárás? Egy kutató szerint ok–okozati kapcsolat van egy vulkánkitörés (El Nino) és a 1991–92-es kolerajárvány (Közép-, Dél-Amerika) között, mivel a kitörés hatására átvándorló víztömegek jelentős változásokat okoztak a hőmérsékleti és csapadékviszonyokban. A melegebb vízben lévő több plankton miatt elszaporodott a kolera kórokozója. Ez bekerült a nem kellően kezelt ételekbe s a fürdőzők emésztőrendszerébe. Néhány maláriajárványt is ennek számlájára írnak, mondván, a nagyobb csapadék hatására ugrásszerűen megnőtt a betegséget terjesztő szúnyogok száma. Egy másik kutató az El Nino '92–93-as kitörését tartja az USA délnyugati részén 1993-ban végigsöprő hantavírus egyik lehetséges – közvetett – előidézőjének. Ezen a vidéken 6 évig igen nagy szárazság volt, így erősen megcsappant a hantavírust terjesztő rágcsálók száma. A kitörést követő hatalmas esőzések után megújuló növényzetből a rágcsálók bőséges táplálékhoz jutottak. Számuk nagyon megnőtt, még mielőtt természetes ellenségeik visszatértek volna. Klimatikus okokra vezetik vissza a XIV. századi Európán végigsöprő pusztító pestisjárványt is. A klíma más módon is befolyásolhatja a járványok kitörését. Egy tartósan szárazság sújtotta térségből elvándorló tömegek (emberek és állatok) más népcsoportokra is átviszik fertőzéseiket. Az időjárási viszonyok változásaiban az emberi tevékenység is közrejátszik. A fejlett technika nagy segítséget nyújthat: a változások megfigyelésével ellenőrizhető a betegséghordozó populáció, időben lehet riadóztatni a helyi egészségügyi szervezeteket, sőt a közvéleményt is. Hatásos segítőeszköz a műholdas távérzékelő és térképező rendszer. Gyorsan meghatározhatók a fizikai és biológiai tényezők változásai (nagyobb planktonvirágzás vagy a koleravírust dédelgető parti vizek eloszlása), a talajnedvesség, óceánok áramlásviszonyai, trópusi esők regisztrálása. Mindehhez nemzetközi összefogás kell. Eddig persze csak ritkán sikerült bizonyítani a klímaváltozások és a ragályos betegségek kitörése-terjedése közötti kapcsolatot. Sokkal gyakoribb, hogy ezt az összefüggést csupán gyanítjuk és még több az olyan eset, amelyben csak ezután fogjuk felismerni, hogy egyáltalán létezik-e ilyen kapcsolat. Szentgyörgyi Zsuzsa MONGOL KOLERARIADÓ (Magyar Hírlap 1996-08-12) (MTI) Mongólia lezárt két nagyobb északi várost szombaton a kolerás megbetegedések miatt, és biztonsági gyűrűt vont fővárosa köré. Ulanbátorba egyetlen vonat sem érkezhet, és onnan nem indulhat, a rendőrséget riadókészültségbe helyezték, hogy szükség esetén a közutakat is lezárják. Eddig hatan haltak meg, a fertőzöttek száma 39. Mongol egészségügyi illetékesek szerint nincs garancia arra, hogy a kolerát sikerül távol tartani Ulánbátortól. KOLERA MONGÓLIÁBAN (Magyar Hírlap 1996-08-15) (MTI) Közel kilencszáz kolerás tünetekkel járó megbetegedést jelentettek Mongóliából; 48 esetben sikerült a kolera kórokozóját egyértelműen kimutatni. A betegek közül hatan meghaltak, és a járvány már a fővárost, Ulanbatort is elérte, ahol bezárt a legnagyobb piac, és a főváros néhány fertőzöttnek nyilvánított körzetét a hatóságok teljes egészében lezárták. LÉPFENEJÁRVÁNY MONGÓLIÁBAN (Magyar Hírlap 1996-08-27) (MTI) Mongólia két északi tartományában betiltották a marhahús árusítását, hogy gátat vessenek az ottani lépfenejárvány tovaterjedésének. Hövszgöl tartományban a csordákat karanténba zárták, s tilos az állatok vágása – közölték helyi illetékesek hétfőn a Reuter ulánbátori tudósítójával. A roppant fertőző lépfene (anthrax) növényevő háziállatokon gyakori, de emberre is átterjedhet. A betegségre magas láz és a lép heveny duzzanata jellemző. Mongóliában nagy az emberi fertőződés veszélye, hiszen az ázsiai ország 2,3 milliós lakosságának fele nomád pásztorkodásból él. Az ulánbátori piacokon tartott állat-egészségügyi vizsgálatok szerint a fővárosba nem került fertőzött marhahús. Közben egy másik járvány, kolera is sújtja Mongólia északi területeit. Az utóbbi három hét folyamán 134 ember megfertőződött, tízen közülük életüket vesztették. MAGYAR KOLERA, IMPORTBÓL (Magyar Hírlap 1997-05-23) Elhagyta Magyarországot az az amerikai állampolgár, akit kolerával kezeltek a fővárosi Szent László Kórházban. Hazánkban utoljára nyolcvan évvel ezelőtt fordult elő e megbetegedés. A 48 éves amerikai állampolgár feleségével együtt 1997. április 25-én érkezett Indiából Magyarországra. Indiában összesen egy hónapot töltöttek, a betegség tünetei a repülőgépen jelentkeztek. S mivel ezek - hányás, hányinger stb. - nem csillapodtak, április 29-én mentővel a Szent László Kórházba szállították. A beteg korábbi indiai tartózkodása miatt az intézmény mikrobiológiai laboratóriuma megpróbálta kitenyészteni a kolera kórokozóját is, amelyet végül is május 3-án sikerült azonosítani. Ekkor azonban - az Országos Népegészségügyi Központ szerint - a kezelés hatására a beteg már tünetmentes volt. A pórul járt turista korábbi magyarországi tartózkodási helyein az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) fővárosi intézete elvégezte a szükséges fertőtlenítéseket, valamint a fertőzésnek esetleg kitett személyek bakterológiai vizsgálatát. A kolera kórokozóját senkinél sem lehetett kimutatni. Időközben a gyógyult amerikai elhagyta Magyarországot. Magyarországon utoljára 1918-ban jegyeztek fel haláleset okaként kolerát. (1914-ben 1730-an, 1915-ben 3310-en, 1916-ban pedig 26-an haltak meg kolerában.) Bár a fejlett országok évtizedekkel ezelőtt megszabadultak az egykor rettegett kórtól, a fejlődő országok többségében még ma is gyakori betegség. Igaz, tünetei lényegesen enyhébbek, mint korábban, akár lábon is kihordható. A közlekedés és a turizmus fejlődésének eredményeként azonban baktériuma bármikor, bárhová importálható, a fertőzés azonban csak ott tud meghonosodni, ahol nem kielégítőek a higiénés körülmények. Magyar utazók legfeljebb a fejlődő országokban fertőződhetnek meg. S mivel a védőoltás csupán 50 százalékos védelmet ad, főként gyakori kézmosással védhetik ki a kolera "támadását". H. J. BUBÓPESTIS ÉS KOLERA MOZAMBIKBAN (Magyar Hírlap 1997-11-21) (MTI) Bubópestis ütötte fel a fejét Mozambik középső részén, miközben délen hónapok óta szedi áldozatait a kolerajárvány. Az elmúlt hat hét alatt 87 bubópestises megbetegedést észleltek a Mozambik középső részén elterülő Zambézia tartomány hegyvidékén. Eddig tizennyolcan haltak meg. A bubópestist patkányokon élősködő bolhák terjesztik. A magas lázzal, hidegleléssel és fejfájással járó kór akár 48 óra alatt halált okozhat, ha a beteg időben nem részesül orvosi kezelésben. A Mozambik déli részén fekvő fővárosban, Maputóban pedig kolerajárvánnyal küzdenek az egészségügyi hatóságok. Eddig 131 ember vesztette életét kolerában. A kór augusztusban ütötte fel a fejét, azóta 3084 megbetegedést észleltek, jelenleg 548 beteget ápolnak kórházban. KOLERAJÁRVÁNY KONGÓBAN (Magyar Hírlap 1998-01-05) MTI - A Kongói Demokratikus Köztársaság (volt Zaire) keleti részében fekvő Kisanganiban pusztító kolerajárványnak eddig 211 halálos áldozata volt, főként gyermekek - jelentette az AFP az ENSZ Gyermekalapjának, az UNICEF-nek vasárnap közzétett jelentésére hivatkozva. Emberi jogi szervezetek szerint a járvány novemberben kezdődött, és a Kongó folyó karácsony előtti áradása következtében vált súlyossá. Az áldozatok főleg gyerekek és serdülők, akik egy Kisangani melletti katonai táborban vettek részt kiképzésen. Több emberi jogi szervezet, így az UNICEF és a Nemzetközi Vöröskereszt segítséget küldött a városba a betegek ápolására és a járvány megfékezésére. Az Orvosok Határok Nélkül nevű szervezet hollandiai tagszervezete egészségügyi központot állított fel, ahol a kolerás betegeket elkülönítve ápolják. VESZÉLYES HULLÁMOK (Magyar Hírlap 1998-02-13) Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint Afrikában a tavalyi év folyamán összesen 104 ezren betegedtek meg kolerában, közülük 4915-en belehaltak a betegségbe. A járvány egy évvel ezelőtt Tanzániában tört ki, rendkívüli lendülettel. A helyzetet súlyosbították a heves esőzések, az árvizek és a lakosság vándorlása a térségben. Afrika keleti részén a kolera-vírussal megfertőződött 79600 emberből 3740-en belehaltak e súlyos betegségbe - hozta nyilvánosságra a WHO-nak a kolera elleni küzdelemmel foglalkozó illetékese. Az érintett hét ország keleten: Tanzánia, Kongó, a volt Zaire, Dzsibuti, Kenya, Szomália és Mozambik. A gyógyítás és gyógyszerellátás javításával, valamint a lakosság figyelmeztetésének és a megelőzésnek köszönhetően a járvány tombolása kezdett kissé alábbhagyni - mondta a szakértő, a további esőzések és a várható népvándorlás miatt azonban ismét súlyosbodhat a helyzet. A szélsőséges időjárás és természeti katasztrófák kapcsán világszerte emlegetett meteorológiai jelenség, az El Nino komoly egészségügyi problémákat, bizonyos súlyos betegségek számának emelkedését is magával hozza. Az ENSZ égisze alatt működő Pánamerikai Egészségügyi Szervezet (PAHO) elemzése is erről szól. A Csendes-óceán vizének - bizonyos években szokatlanul erős - felmelegedése okozta időjárási kilengések az idén különösen súlyos formát öltöttek Ázsiában, Afrikában és az amerikai kontinens északi, valamint déli felén egyaránt. A heves esőzések okozta áradások fokozzák a vizek elszennyeződését. Kiűzik az esetleg már korábban fertőződött rágcsálókat odúikból, és a szennyezett víz gyors szaporodást (manapság divatos szóval babyboomot) idéz elő az élősködők amúgy is népes családjában. Az árvizek elszennyezik az egyes térségek hagyományos ivóvízkészletét is. Ez nagymértékben megnöveli az emberi fogyasztásra alkalmatlan víz okozta fertőző megbetegedések, úgy mint a kolera, a leptospirózis, és a laikusnak teljesen ismeretlennek hangzó schistosomiasis veszélyét. A jelenleginek többszörösére fognak szaporodni a betegségeket terjesztő szúnyogok is - riogatnak a szakemberek. A világ más tájain pusztító szárazság viszont élelmiszerhiányt okozhat, és kiszárítja az egyes térségek ivóvízkészleteit. A tengeri áramlatok irányának megváltozása csökkenti a halállományt. Tovább növeli néhány, amúgy is szegény nemzet nyomorúságát az, hogy az aszály tönkreteszi legfőbb exportcikkük, a kávé és kakaó ültetvényeit. Az ENSZ-szervezet szakértői szerint az év elejétől már láthatóak és felmérhetőek a rendkívüli erejű El Nino okozta egészségügyi problémák. A PAHO jelentésében azt indítványozta az érintett országoknak, hogy idejekorán különítsenek el pénzeket a szükségessé váló egészségügyi intézkedésekre. ÉTELMÉRGEZÉS A VILÁGBAN (Magyar Hírlap 1998-03-31) Évente több százmillióan betegszenek meg fertőzött étel fogyasztása után olyan betegségekben, mint a kolera vagy a szalmonellózis - tudatta az ENSZ Egészségügyi Világszervezete Genfben. A WHO szakemberei azt is hozzáfűzték, hogy a valós adatok ennél sokkal magasabbak lehetnek, mivel a fejlődő országok vonakodnak a tényeknek megfelelő kimutatástól, mert tartanak az idegenforgalom és a kereskedelem csökkenésétől. A felmérésekből arra lehet következtetni, hogy az ételmérgezés a hivatalos statisztikai kimutatásoknak akár a 300-350-szeresét is elérheti - áll a WHO jelentésében, amely azonban azt nem nevezi meg, mely országokról van szó. A fejlett országokban a paraziták és az állatokban mutatkozó patogén elemek okozzák a legtöbb bélfertőzést. Ilyenek voltak a nagy port kavart súlyos E-kólis megbetegedések tavaly Japánban és Skóciában - mutatnak rá. Az Egyesült Államokban 3,3-12,3 millióra tehető az ételmérgezések száma évente. A betegek közül 3900-an halnak meg - áll az amerikai mezőgazdasági minisztériumnak a WHO-jelentéshez mellékelt cikkében. A betegségek miatt keletkezett kiadást az USA-ban 6,5-34,9 milliárd dollárra teszik az egészségügyi hatóságok. BÁR ENYHÉBB A KOLERA, DE FERTŐZŐBB (Magyar Hírlap 1998-03-31) Afrikában a tavalyi év folyamán 104 ezren betegedtek meg kolerában, közülük 4915-en belehaltak a betegségbe - derül ki a WHO adataiból. A járvány több mint egy éve Tanzániában tört ki, méghozzá rendkívüli lendülettel. A helyzetet súlyosbították a heves esőzések, az árvizek és a lakosság vándorlása a térségben. Afrika keleti részén a koleravírussal megfertőződött 79 600 emberből 3740-en haltak bele e súlyos kórba - hozta nyilvánosságra a WHO-nak a kolera elleni küzdelemmel foglalkozó illetékese. Az érintett hét ország Afrika keleti részén: Tanzánia, Kongó, a volt Zaire, Dzsibuti, Kenya, Szomália és Mozambik. A gyógyítás és gyógyszerellátás javításával, valamint a lakosság figyelmeztetésének és a megelőzésnek köszönhetően a járvány tombolása kezdett kissé alábbhagyni, ámde - a szakértő szerint - a további esőzések és a várható népvándorlás miatt ismét bármikor súlyosbodhat a helyzet. Magyarországon az első világháború idején több alkalommal diagnosztizáltak kolerát. 1914-ben például 1730, az azt követő évben 3310, 1916-ban pedig 26 elhalálozást jegyeztek föl. Az 1918 óta eltelt 80 év során ilyen jellegű megbetegedést nem jelentettek hazánkban. A fejlődő országok többségében, mint a fentiekben láttuk, ma is jelentős számban fordul elő ez a betegség. Az utóbbi évtizedben a kolera kórokozójában változás következett be. A tünetek mostanában sokkal enyhébbek, a betegek nem válnak feltétlenül ágyhoz kötötté. Ebből adódóan viszont a fertőzés továbbadásának lehetősége sokszorosára nőtt. A WHO állásfoglalása szerint a kolera az említett sajátosságok miatt bármikor bárhová behurcolható, a fertőzés azonban csak ott tud meghonosodni, ahol a higiénés feltételek nem megfelelőek. A védőoltás hatása erősen limitált. A kolera - a többi gyomor-bél rendszeri megbetegedéshez hasonlóan - a kézmosás követelményének betartásával, palackos italok fogyasztásával, alaposan és frissen átsütött, illetve megfőzött ételek fogyasztásával az esetek döntő többségében elkerülhető. S. T. OSTROMOLJÁK A BISSAUI REPTERET (Magyar Hírlap 1998-06-20) Reuters - Végső támadásba lendültek pénteken a Vieira elnökhöz hű csapatok, a lázadók kezén lévő bissaui nemzetközi repülőtér birtoklásáért - állítják szenegáli források. A segélyszervezetek - az ivóvíz hiánya miatt - kolerajárványtól tartanak. Heves tűzharc alakult ki pénteken Bissau-Guineában az elnököt támogató csapatok és a lázadók között. A szomszédos Szenegál legalább 1300 katonát küldött Vieira elnök megsegítésére, akik - dakari források szerint - jelentősen visszaszorították a puccsista Ansumane Mane dandártábornok egységeit. Katonai források szerint a bissaui nemzetközi repülőteret ellenőrző lázadók között káosz uralkodik, csak idő kérdése a légikikötő és környékének elfoglalása. Harcok alakultak ki Bissau-Guinea északi határán is, ahol a szenegáli szeparatista lázadók csatlakoztak Mane erőihez, ezért a nemzetközi megfigyelők szerint a zendülés regionális konfliktussá szélesedhet ki. A nyugat-afrikai Gambia külügyminisztere, Mamadou Lamin Sedat Jobe, szerdán felajánlotta segítségét, hogy közvetít a szemben álló felek között, de Mane lemondta a találkozót. Segélyszervezetek felhívták a figyelmet, hogy a Bissauból elmenekült civil lakosság körében - ivóvíz hiányában - kolerajárvány törhet ki. Állításuk szerint a főváros 300 ezres lakosságának legalább a kétharmada menekült el a konfliktus kirobbanása óta. A több ezer külföldit már korábban evakuálták. A bissau-guineai lázadás június 7-én tört ki, amikor Joao Bernardo Vieira elmozdította Ansumane Mane dandártábornokot tisztségéből. Vieira korábban maga is puccsal került a volt portugál gyarmat élére, de demokratikus választás után hivatalosan is elnökké választották. KOLERA ÉSZAK-OLASZORSZÁGBAN (Magyar Hírlap 1998-06-27) (MTI) Az észak-olaszországi Lombardiában enyhe lefolyású, kolerás megbetegedéseket észleltek. A körzet egészségügyi szolgálata szerint Lodi városában egy 41 éves, gyomor- és bélhurutban szenvedő személy betegedett meg a súlyos, fertőző betegségben. Lombardiában egy hét alatt már a második kolerás fertőzést jegyezték fel: az első eset Melegnanóban volt. A most nyilvántartásba vett, lodi beteg egészségi állapotát az orvosok kielégítőnek találták, kórházba nem utalták. "A fertőzés oka feltehetően egy tenger gyümölcseiből készített saláta volt, amelyet Lodiban, egy étkezdében fogyasztottak el, de más élelmiszer is okozhatta, például rosszul megmosott, nyersen evett zöldség" - hangsúlyozta a lombardiai egészségügyi szolgálat ma kiadott közleménye.