KÍGYÓK. A sivatagban a mérges kígyók közül kobrával, viperafélékkel és csörgőkígyóval találkozhatunk. A kígyómarás ellen leginkább a megfelelő ruházat véd. A marás többnyire a kezet, az alkart és a lábszórt éri. Hordjunk mindig bakancsot, figyeljünk oda, hogy hova lépünk, soha ne nyúljunk olyan helyre, amit nem látunk, s csak akkor próbáljuk megfogni a kígyót, ha biztosak vagyunk benne, hogy meg tudjuk ölni. A kígyómarás kezeléséről az Elsősegélynyújtás című fejezetben olvashatunk. A sivatagban a következő kígyófélék akadhatnak utunkba: RUSSELL-VIPERA: kb. 1 m hosszú, sárgás- vagy rozsdabarna, fekete csíkokkal tarkított kígyó. Agresszív, hangosan sziszegő állat, gyorsan támad. Nyugat-Pakisztánban, Indiában, Thaiföldön és Kína délnyugati részén honos. HOMOKI VIPERA: sárga vagy rózsaszínű, mintegy 60 cm-esre nő. Speciális, csúszó ,járásmódjának" köszönhetően a homoksivatagban is gyorsan képes haladni. Az ingerlésre nagyon vad lesz. Az Algéria és Egyiptom közt található területeken él. KELETI GYÉMÁNTHÁTÚ CSÖRGŐKÍGYÓ: olajzöld, sötét, gyémánt alakú mintázatokkal, melyek szegélye fehér vagy sárgás színű. Hossza 1-1,5 m. Vakmerő állat, védekezéskor összetekeredik, felfújja magát levegővel, és mély, sziszegő hangot ad, miközben a farkát rezegteti. Az USA keleti részén: Észak-Karolina déli és nyugati, Florida és Louisiana felé eső részein található. LÁNDZSAKÍGYÓ: rendszerint barna vagy olajzöld színű, a hátán halvány, homokóra alakú mintázatokkal; 1-1,5 m-esre nő. Támadás előtt gyakran összetekeredik, de egyébként bármilyen pozícióból képes támadásba lendülni. Ne provokáljuk! Egész Közép- és Dél-Amerikában honos. NYUGATI GYÉMÁNTHÁTÚ CSÖRGŐKÍGYÓ: világosbarna színű, sötétbarna, gyémánt alakú mintázattal. Krémszínű vagy fehér farkát fekete gyűrűk tarkítják. Hossza 1-1,5 m. Minden pillanatban készen áll, hogy megvédje magát. Texasban, Louisianában, Arkansasban és Kalifornia délkeleti részén él, de Mexikó északi vidékein is megtalálható. MOJAVE-CSÖRGŐKÍGYÓ: zöld vagy olajzöld, 60-90 cm hosszú. Minden előzetes figyelmeztetés nélkül támad, gyakran csak a támadás után hallat csörgő hangot. A kaliforniai Mojave- sivatagban és a mexikói hegyvidéken honos. HALÁLVIPERA: világosbarna vagy vöröses színű, sötét keresztcsíkokkal, farka rövid, sárga. 35-90 cm hosszú, agresszív természetű, gyors marású állat, nem túl nehéz kihozni a sodrából. A Távol-Keleten és Ausztráliában él. EGYIPTOMI KOBRA: sötét keresztcsíkozású, fekete, barna vagy sárga, hossza 1,5-2,4 m. Agresszív, az Arab-félsziget délnyugati részén és szinte egész Észak-Afrikában előfordul. FŰRÉSZPIKKELYES VIPERA: durva pikkelyekkel borított (innen a neve is) a halványpirostól a homokszínűig terjedő színárnyalatokban "pompázhat". Emellett sötétebb rajzolatairól és fehér foltjairól ismerszik meg. E 40-55 cm hosszú, rendkívül agresszív viperaféle Észak-Afrikában és Indiában terjedt el. AUSZTRÁLIAI BARNA KÍGYÓ: a sárgásszürkétől a barnáig bármilyen színárnyalatban előfordulhat. Hossza 1,5-2 m; agresszív. Különös ismertetőjele a halvány színű hasi rész. Ausztrália és Új-Guinea vidékein él. TIGRISKÍGYÓ: nagy fejű, vaskos, mintegy 1,3-1,6 m-re megnő, zöldessárga, szürke vagy narancssárga csíkokkal. Agresszív! Ausztráliában és Tasmániában honos. KÍGYÓK. A dzsungelben számos mérges kígyó: vipera- és kobraféle, trópusi csörgőkígyó, uramba és krait él. Néhány kobrafaj nemcsak marással, hanem köpéssel is képes a mérget az áldozat bőrére juttatni. Ha a méreg sérült bőrfelületre vagy a szemünkbe került, azonnal mossuk ki vízzel, sőt vészhelyzetben vizelettel. A kígyó általában nem támad emberre, de azért ne ingereljük fölöslegesen, és ha megmart, kezeljünk úgy minden harapást, mintha mérges kígyó okozta volna! A dzsungelben főleg az alábbi mérges kígyókkal találkozhatunk: GABONI VIPERA: szabályos fekete, vörösesbarna és kék rajzolatairól ismerhető fel, 1,2-1,5 m közötti kígyó. Ha megközelítjük, összecsavarodik, és gyors támadásba lendül. Sierra Leone, Szudán, Angola és a dél-afrikai Natal tartomány esőerdeiben honos. PUFFOGÓ VIPERA: sötét- vagy világosbarna, V alakú fehér vagy sárga mintázattal. A kifejlett állat 0,9-1,2 m hosszú. Villámgyors csapással támad. Egész Afrikában megtalálható, csak a forró, kiszikkadt sivatagokban vagyunk tőlük teljes biztonságban. RINOCÉROSZVIPERA: nehéz testű, rózsaszín, kék vagy zöld árnyalatokkal tarkított 0,6-1,2 m-es kígyó. Ha megközelítjük, villámsebesen támad. Libéria, Uganda és Zaire esőerdeiben él. CSERJEKÍGYÓ: sötét- vagy vörösesbarna, hátán rózsaszín árnyalatokkal és fekete foltokkal. Egy átlagos példány az 1,8-2,1 m-t is elérheti. Igen szeszélyes: amíg nem érintjük meg, mozdulatlan marad, de ha úgy érzi, be van kerítve, villámgyorsan támad (sokszor minden ok nélkül). Latin-Amerikában szinte mindenütt megtalálható, különösen a nem túl magasan fekvő erdőket kedveli. GYAPOTKÍGYÓ: a fiatalabb állatokon látható rézvörös, világos- vagy sötétbarna csíkok később teljesen feketévé válnak. A kifejlett példány körülbelül 0,9-1,2 m hosszú. Rendkívül vad, ezért háborgatni tilos! Az USA déli részén mocsaras vidékeken, patakok, folyók, állóvizek környékén honos. ZÖLDFAVIPERA: élénkzöld, 60-90 cm hosszú. Békés természetű, de mivel fák, bokrok között él, ahol szinte teljesen belesimul a környezetbe, Délkelet-Ázsia lakói gyakran szenvednek zöldfavipera-marástól. UGRÓVIPERA: barna vagy fekete, nem túl hosszú (kb. 60-90 cm-es) kígyó. Állandóan támadásra kész, s gyakran akkora erővel csap ellensége felé, hogy teste elemelkedik a földtől. Mexikó déli részén és Latin-Amerikában él. MALÁJ VIPERA: hátán vörösesbarna, oldalán rózsaszínes-barnás, sötétbarna csíkokkal. A kifejlett példány 60-90 cm között van. Nyugodt állat, de ha rálépünk, megmar. Évente nagyon sok embert ér viperamarás, mert az egész Délkelet-Ázsiában elterjedt maláj vipera főként emberlakta helyen, pl. gumiültetvényeken él. TRÓPUSI CSÖRGŐKÍGYÓ: 1,2-1,5 m hosszú, Mexikóban és Latin-Amerikában (kivétel Chile) honos kígyó. A sötétbarna állat hátán gyémánt alakú rajzolatok láthatók, nyakán sötét csíkok húzódnak. A támadásra azonnal reagál: összecsavarodik, fejét pedig magasan a teste fölé nyújtja. A jellegzetes, csörgő hang csak ezután hallható. WAGLER-VIPERA: vaskos testű, zöld színű, de a pikkelyek széle fekete. 60-90 cm hosszú, békés állat. Thaiföldön, Malájziában, a Fülöp-szigeteken és Indonéziában (különösen Celebesz szigetén) honos. KRAIT: a fényesszürkétől a bogárfeketéig terjedő színárnyalatú, 1-1,8 m-es kígyó, melynek fehér hasa és vékony, fehér keresztcsíkjai vannak. Nem agresszív, de mérge halált okoz! Ázsiában, főleg az indokínai részeken él. KORALLKÍGYÓ: apró fejű, ragyogó fekete, vörös és sárga színben pompázó állat. Teste 30-90 cm hosszú. Békés, csak akkor támad, ha rálépünk, vagy felvesszük. Az Egyesült Államok déli részén, valamint Latin-Amerikában honos. KIRÁLYKOBRA: e nagy testű (2,1-2,7 m-es), világosbarna vagy olajzöld kobraféle néha 1 m-re is el tud emelkedni a talajtól. Agresszív, különösen ha a tojásait védi. Egész Ázsiában (különösen délkeleten) elterjedt. MAMBA: apró fejű, igen vékony, zöld vagy sötétszürke kígyó. A kifejlett állat 1,5-2 m hosszú. Hirtelen támad, gyakran anélkül, hogy felingerelnénk. Az afrikai szubkontinens egész, Szaharától délre fekvő részén megtalálható. GALLÉROS VIPERA: zöld, barna vagy fekete, vékony testű. Támadáskor a torkánál található bőrlebenyek felfúvódnak. Az 1,3-1,5 m hosszú, agresszív kígyó Afrika Szaharától délre eső részein él. TAJPAN: hátán világos- vagy sötétbarna, oldalán és hasán sárgásbarna. A 3,5 m-es hosszúságot is eléri, vad, egyaránt előfordul Észak-Ausztrália tisztásain és erdős részein. HOGYAN KERÜLHETJÜK EL A KÍGYÓMARÁST? - A SAS tippjei A SAS katonái dzsungelharcra is kapnak kiképzést. Tisztelik a dzsungelt és a lakóit, s azt is tudják, hogyan lehet a kígyómarásnak elejét venni. # Vigyázzunk, hová lépünk: a kígyó gyakran nagyon lomhán igyekszik kitérni az útból, ezért könnyen ráléphetünk. # Az óvatosság gyümölcsszedéskor, bozótosokon való áthaladáskor is elkél: fán élő kígyófajok is léteznek. # A kígyót ne ingereljük, ne vegyük föl, és ne szorítsuk sarokba! # A köveket ne kézzel, bottal fordítsuk meg! # Vastag cipőn a legtöbb kígyó méregfoga nem hatol át. # Mielőtt felvennénk, ellenőrizzük a ruházatot és a hátizsákot (valamint lefekvés előtt az "ágyneműt"), nem költözött-e beléjük hívatlan vendég. # Ha kígyóval találjuk szemben magunkat, őrizzük meg nyugalmunkat és kezdjünk hátrálni. Legtöbb esetben a kígyó próbál kitérni. # Ha végezni akarunk a kígyóval, csapjuk fejbe egy husánggal. Győződjünk meg róla, valóban elpusztult-e: a sebzett kígyó rendkívül veszélyes! KIGYÓMARÁS A rémisztő mendemondák ellenére igen kicsi annak az esélye, hogy túlélőhelyzetben mérgeskígyó-marást szenvedünk. Mindazonáltal nem elképzelhetetlen, ezért tudnunk kell, mi a teendő ilyenkor. A kígyómérgeket két csoportba sorolhatjuk: a hemotoxikus mérgek a keringést, a neurotoxikusak az idegrendszert károsítják. Sok kígyó mérgében mindkét fajta megtalálható. A kígyókat is több csoportba soroljuk: # Crotalidák: csörgőkígyók. # Elapidák: korallkígyók, kobrafélék, mambók, áspis viperák. # Colubridák: siklófélék. # Vízi kígyók: pl. a tengeri kígyó. A KÍGYÓMARÁS TÜNETEI CROTALIDÁK esetén: a marás helyén a szövet megduzzad, és a duzzanat fokozatosan átterjed a környező részekre is. A bőr felduzzadása a marást követő három percen belül megkezdődik, és egy óráig tarthat. A megmart részen (a méregfogak nyomai jól kivehetők) erős fájdalom érezhető, a méreg pedig vérzést okoz a létfontosságú belső szervekben, amit a véres vizelet is jelezhet. Emellett a toxin roncsolja a vér sejtjeit és más szöveteket. A megmart személy fejfájásról és szomjúságról panaszkodik, vérnyomása leesik, ennek megfelelően pedig a pulzusszám megemelkedik, a marás körüli szövetek pedig vérezni kezdenek. Ha sok méreg jutott a szervezetbe és a marás kezeletlen marad, a halál 24-48 órán belül beállhat, de kevésbé súlyos esetekben is fennáll a végtagok elvesztésének veszélye. A kígyómarás okozta halálesetek többségét szerte a világon a viperafélék okozzák. ELAPIDÁK ÉS COLUBRIDÁK marásakor rendszertelen szívverés, vérnyomásesés, gyengeség, kimerültség, erős fejfájás, szédülés, homályos látás, zavarodottság, koordinálatlan mozgás, izomgörcsök, légzési nehézségek, szúró fájdalom, erős izzadás, ajak- és talpzsibbadás, hidegrázás, hányinger, hányás, hasmenés és eszméletvesztés lehetséges. A VÍZI KÍGYÓK marása gyakran fájdalommentes. 1-2 órával a kígyóharapás után azonban jelentkezni kezdenek a tünetek: izomfájdalom, izommerevség, a kar, a comb, a nyak vagy a törzs izmainak fájdalma passzív mozgásra, valamint az elapidák marásánál föntebb leírt idegrendszeri tünetek. Három órán belül a vizelet vörösesbarnára változik. Kezelés nélkül a megmart személy 12-24 órán belül meghal. Minden kígyómarást szenvedett embert kezelni kell sokk ellen. Ellenméreg hiányában szorítókötést kell alkalmazni, DE NEM A VÉRZÉS ELÁLLÍTÁSÁHOZ HASZNÁLATOSAT. A kötésnek a marás fölötti helyre kell kerülnie, a sebet pedig steril védőkötéssel kell ellátni. A kígyómarást hideg vízzel vagy jéggel állandóan hűteni kell. A KÍGYÓMARÁS ELLÁTÁSA - Az USA különleges alakulatának tippjei A zöldsapkások kígyómarás esetén az alábbiak szerint járnak el: # Ha a kígyó minket mart meg, öljük meg: ettől jobban érezzük magunkat, és a kígyó fajmeghatározása is könnyebb lesz. # A beteget fektessük le, és azonnal rögzítsük a megharapott részt, hogy ne mozgathassa. # A beteg feküdjön meleg helyen, és ne beszéljen. # Kezdjük meg az ellátást aszerint, hogy milyen kígyó marásával van dolgunk: Crotalidák esetén: # Vágjuk be a bőrt a marás alatti izommal párhuzamosan vagy annak irányában mintegy 3-6 mm mélyen. Ne X-vágás legyen, és ne vágjunk ízületbe! # Szívjuk ki a mérget valamilyen mechanikus szerkezettel. A szánkat csak legvégső esetben használjuk, de csak ha nincs lyukas fogunk, és a száj nyálkahártyáján nincsenek sérülések vagy gyulladások. # A vágás és a méreg kiszívása CSAK AKKOR ALKALMAZHATÓ, ha nem áll rendelkezésre ellenszérum egy órán belül, vagy a kígyómarás óta még nem telt el egy óra. # Érszorítót, szorítókötést és hideg borogatást ne használjunk! # A betegnek tilos az evés és az alkoholfogyasztás! # A megmart személyt itassuk gyakran, de kevés vízzel! # A sokk megelőzésére használjunk IV DSW fiziológiás sóoldatot (ha van). # Adjunk a betegnek ellenszérumot! # Ha szükséges, csökkentsük a beteg fájdalmait morfiummal vagy más megfelelő szerrel. Elapidák és colubridák marásakor: # Tegyünk szorítókötést az érintett végtag marás fölé eső részére (a térd fölé vagy a könyök alá), hogy elzárjuk az artériát. 20 percenként lazítsuk meg a kötést 30 másodpercre, hogy friss vér áramolhasson a megmart területre. # Adjunk be ellenmérget. # Ne használjunk morfiumot és olyan anyagokat, melyek légzéscsökkenést okoznak! Vízi kígyók: # Egyedül az ellenszérum hatásos, mindenféle vágás és sebkiszívás fölösleges és hasztalan. Peter Darman: The SAS Survival Handbook című könyvéből (Brown Packaging Books Ltd, 1994) Magyarul megjelent: Túlélés kézikönyv címmel 202-203., 213-216., 121-123. o. (Hajja & Fiai, Debrecen, é.n.) Fordította: Moczok Péter ISBN 963 9037 66 4 MIÉRT CSÖRÖG A CSÖRGŐKÍGYÓ? (Magyar Hírlap 1994-09-16) Kézenfekvő a válasz, mondták eddig a biológusok: elrettentés vagy megfélemlítés céljából, vad üzenetként arra, hogy a kígyó közeledik. Theodore Vonstille amerikai kutató egészen más funkciót talált. Szerinte a csörgés tájékozódásra szolgál. Vizsgálatai során kimutatta, hogy a kígyók elektromosan feltöltődnek amikor elszarusodott farokpikkelyeik egymáshoz dörgölődnek. Ekkor a kígyó nyelve is feltöltődik, mégpedig úgy, hogy a negatív töltéseket vonzza, a pozitíveket pedig taszítja. A kígyó nyelve ezáltal villamos érzékelőként szolgál, amelynek segítségével be tudja tájolni az ellenségeit vagy éppen ellenkezőleg, a leendő eleséget, a zsákmányt. Ugyanis az állatok nedves kipárolgása megváltoztatja a környezetben a villamos teret, és a kígyó ezt érzékelni tudja villamosan feltöltődött nyelvével. Akkor hát mire jó a kopogás? Kétségtelenül alkalmas a kígyóra veszedelmes nagy állatok — köztük az ember — elriasztására is, de alapvetően csupán az elektromos kisülések kísérő jelenségei — állítja az amerikai kutató. Szerinte ezt az is bizonyítja, hogy vannak olyan csörgőkígyó fajok, amelyek hangtalanul csörögnek. Sze. Zs. KÍGYÓ A PESTI FÁN (Magyar Hírlap 1997-07-19) Egy kétméteres mérges kígyó tartotta rettegésben péntek délután a járókelőket a Dohány utca egyik háza előtt. A kígyó a második emelet magasságában lógott a fa egyik ágán. A kiérkező tűzoltók a környéket lezárták, nehogy az elszabadult állat valakit megmarjon. Emelőkosaras jármű telepítésére a trolivezetékek miatt lehetőség nem volt. Az elszabadult kígyót a Silver-River állatmentő szolgálat szakemberei szedték le az erkélyen keresztül speciális befogóbottal. A szögletes fejű és sárga csíkos amur sikló fajtáját néhány óra elteltével sikerült megállapítani. Az állat információink szerint a szemközti terrarista szaküzletből szökött. A rendőrség véleménye szerint ha bebizonyosodik, hogy a kígyó emberre veszélyes lehetett, úgy gondatlan veszélyeztetés miatt indítanak eljárást az állat tartója ellen. H. Zs. KÍGYÓ A KONTÉNERBEN (Magyar Hírlap 1997-07-28) (MH) Egy másfél méter hosszú erdei vipera tartotta rettegésben a VII. kerület Nyár utca egyik házának lakóit. Egy macskatulajdonos hívta ki a rendőröket, mert a szeméttároló fémkonténerben kedvencét akarta széttépni a kígyó. A hüllőt a kerületi kapitányság az állatmentő szolgálatnak adta át további megőrzésre. FEJÉTŐL A FARKÁIG (Magyar Hírlap 1997-08-07) A múlt hétfői számban az erdei viperáról írt "Kígyó a konténerben" című "cikkecskéjük" nem annyira hír, mint inkább híresztelés. De cui prodest (kinek az érdeke)? - kérdezhetnénk. Mert a kígyó meg a vipera mostanában nem téma. Az "erdei" sem, mert ilyen viperafaj nálunk eddig nem volt honos. Volt viszont "városi", meg "keresztes", sőt más is. De gondok lehettek a kedvenc macska családi hátterével is, ha a szemeteskonténerben találkozott a kígyóval. A széttépés is nehezen értelmezhető a hír szerint, mert az ügy csak fordítva realitás: egy vipera csak harapni tud, a macskának van mások széttépésére alkalmas karma, foga. Végül pedig egy másfél méteres vipera mifelénk már óriáskígyó lehetne. Mert a legnagyobb hazai faj is legfeljebb 75-80 centi hosszúra nő meg. Így hát a hír annyiban igaz, ha a nevezett hüllő a fejétől a farkáig 75 centiméter és a farkától a fejéig szintén 75 centi, az összesen pontosan másfél méter. Hadas János Budapest ELSZABADULT SZARVASVIPERA (Magyar Hírlap 1998-01-23) (MH) Budapesten tegnap mérgeskígyó befogásához riasztották a Silver River állatmentő szolgálatot. A XIX. kerület Attila úti lakásában ugyanis egy szakszerűtlenül tartott és gondozott szarvasvipera elszabadult és megmarta gondozóját. Ismét bebizonyosodott, hogy a szabadban amúgy nem támadó kedvű viperák avatatlan kézbe kerülve akár tragédiát is okozhatnak. Ezúttal a kígyó gazdáját kellett a mentősöknek súlyos sérülésekkel kórházba szállítani. Mérgeskígyók tartásához egyébként önkormányzati és rendőrségi engedély szükséges. A szerencsétlenül járt tulajdonos - aki egyébként házának fészerében tartotta az állatot - ezek egyikével sem rendelkezett. A szarvasviperát az állatmentő szállította biztonságos helyre. AKI KAPJA, MARJA - KÓRHÁZBAN AZ ÚJABB KÍGYÓBALESET SÉRÜLTJE (Magyar Hírlap 1998-01-30) A tavalyi 18 eset után az idén már másodszor vitt kígyómarta sérültet a volt Erzsébet Kórház toxikológiai osztályára a mentő. A fővárosi hobbikígyász fiatalembert, pufogó vipera harapta meg, melyet a szakirodalom csak killerként becéz, mivel egyetlen harapásával 4-5 ember halálához elegendő mérget képes kifecskendezni egyszerre, s a statisztikák szerint marása 80 százalékban halálos. Akciófilmbe illő jelenetek sora zajlott csütörtökre virradó éjjel, hogy a pufogó vipera marta fiatalember életét sikerüljön megmenteni - kaptunk a tájékoztatás a Péterfy Sándor utcai kórház főigazgatójának segítségével. Az intenzív osztályon kezelt sérült már túl van az életveszélyen, köszönhetően az éjjel háromra megszerzett ellenszérumnak, illetve az addig is alkalmazott plazmaferezis-eljárásnak, ám orvosai nem zárják ki a műtét szükségességét a sérült végtagon. A hazai jogi szabályozás szerint még mindig csak a nálunk őshonos két viperafaj marása elleni méreg áll rendelkezésre a patikai központokban és a kórházak hűtőszekrényében. Ezért a szerda esti sérülés után összehangolt szervezőmunka kellett ahhoz, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár azonnal megadott engedélye alapján a Hungaropharma futárkocsija, rendőri felvezetéssel és a német követség segítségével időben megérkezhessen a vakcinákkal. Mint megtudtuk, éjjel Debrecenből is elindult három adag polivalens, azaz, több kígyófaj mérge elleni készítmény, de megérkezésekor kiderült, hogy már lejárt a szavatosságuk. A gyakorlat több ízben bebizonyította már, hogy szükség volna a toxikológiai központban azokra az ellenanyagokra, melyek az egzotikus kígyófajok marása esetén bevethetők, hiszen az elmúlt évek szinte valamennyi balesetében ezek játszották a főszerepet. A szakemberek még becsülni sem tudják, mennyi és hányféle ritka mérges kígyó él az országban. Az ellenszérumok beszerzése még akkor is megéri, ha korlátozott a szavatossági idejük, mert például a szerda éjjel alkalmazott szer körülbelül 100 ezer forintba kerül, míg az akció során ennek többszörösét kellett költeni az életmentésre. Komornik Vera TÍZ KÍGYÓVAL MÁSFÉL SZOBÁBAN (Magyar Hírlap 1998-03-23) Budapest. Nem csupán utcák, terek, házak: város, mely lüktet; lelke van. Formálják mindazok, akik benne, érte élnek. Őket, budapesti "törzsvendégeket" ültetjük hétről hétre asztalunkhoz. Téglás Viktor az állat- és természetszeretet kissé szokatlan módját választotta: tíz kígyóval él együtt egy másfél szobás budai lakásban. A szépen elrendezett és megvilágított terráriumok a bennük szunnyadó vagy tekergőző hüllőkkel egzotikus hangulatot teremtenek a szobában. Téglás Viktor saját bevallása szerint "elkígyósodott": a halak, teknősök, rákok, gyíkok után rájött, a kígyó az ideális háziállat. - Mit gondol azokról a balesetekről, amikor lakásban tartott mérgeskígyók marták meg a gazdáikat? Szerintem az ilyen balesetek nagyrészt felelőtlen emberek miatt következnek be, és ők sokat ártanak azoknak, akik komolyan foglalkoznak a kígyókkal. Nekem nincs mérgeskígyóm, mert tudom, hogy túlzottan nagy felelősséget vennék a vállamra és a lakásomban sem lehetne biztonságosan elhelyezni. Sok ember nem a hüllők vagy a terrarizálás iránti érdeklődésből tart kígyót, hanem egyszerűen fölvágásból. Van néhány jogszabály az ilyen állatok tartására, de ezek egy része is rossz vagy kijátszható. Az embereknek és a kígyóknak is jobb, ha felvilágosítjuk az állattartókat. Ezért hoztuk létre az Agáma Klubot, hogy a tapasztalatcserével, újsággal elősegítsük az igényes állattartást. - Arra nem gondolt, hogy az állatokat "házőrzésre" használja? Ha a kígyót házőrzésre akarnánk rávenni, akkor ő szépen összetekeredne egy számára kényelmes helyen, és ott békésen elszunyókálna. Értékőrzésre legföljebb akkor használható, ha mondjuk a terráriumba raknánk az ékszereket. A kígyó alapvetően fél az embertől. Soha nem támad ok nélkül, csak akkor, ha szakszerűtlenül bánnak vele, sarokba szorítják vagy mondjuk rálépnek. Ilyenkor természetesen védekezni próbál, de lehetőség szerint mindig inkább a menekülést választja. Védelmi célra ezért kígyó helyett egy jó riasztót és egy erős páncélszekrényt ajánlanék a lakásba. - Miért a kígyó az igazi? A kígyónak mint "háziállatnak" óriási előnyei vannak. Rendkívül lassú az életritmusuk, tehát nem feltétlenül kell mindennap foglalkozni velük. Míg egy lakótelepi lakásban tartott kutya minimum napi két óra elfoglaltságot jelent, addig a kígyókat csak hetente-kéthetente kell etetni és könnyű tisztogatni az élőhelyüket is. A terráriumok világítását, fűtését már a kezdet kezdetén automatizáltam, így ez sem vesz el időt tőlem. Amikor főiskolásként rengeteget jöttem-mentem, akkor derült ki, milyen kötetlen módon lehet együtt élni a kígyókkal. Az általam tartott állatok közül leginkább a kígyók igényeit lehet kielégíteni egy lakásban, bár természetes feltételeket soha nem lehet biztosítani számukra. A kígyók tartásakor nem a táplálékul szolgáló rágcsálók beszerzése kerül sokba, a fő költséget a terráriumok fűtése és világítása jelenti. - Hogyan lehet kapcsolatot kialakítani ezekkel az állatokkal? Ha sokat figyeli őket az ember, akkor vannak ugyan felismerhető szokásaik, de a kígyók nem kommunikálnak. Nem nagyon lehet őket simogatni meg szeretgetni, de én nem is ezért tartom őket. Elsősorban a természet érdekel, a szeretetet van kire "pazarolni". A kígyók számomra nem házi kedvencek, tehát nem adok nekik nevet sem. Általuk csempészem be a természetet a lakásomba, persze üvegburában, mert máshogy nem lehet. - Mit szólnak a háziállataihoz a környezetében élő emberek, és vajon a kígyók mit szólnak az olyan számukra furcsa zajokhoz, mint a zene vagy a porszívózás? Ez utóbbiról a kígyókat kellene megkérdezni, de szerintem itt nálam jól érzik magukat, mert szaporodnak. Az ismerőseim és a környezetemben élő emberek természetesen mindig egy kicsit furcsán néznek rám. Nem értik, mi szép lehet ebben, de tiszteletben tartják az érdeklődésemet. Persze én is igyekszem felelősséggel viselkedni, hogy a hobbimmal ne zavarjak senkit. Ezért sem tartok mérgeskígyókat. - A hobbi az embert általában más ismeretekhez is elvezeti. Ön mi mindent köszönhet a kígyók iránti érdeklődésének? A terráriumok építéséhez meg kellett tanulnom üveggel, fával dolgozni, és bizonyos szintű kőműves ismeretek is szükségesek, ha a terráriumok hátterét betonból készítjük. A nyelvtanulásra a kígyókról szóló irodalom böngészése ösztönzött. Tágulnak a földrajzi ismeretek is, amikor az egyes fajok élőhelyét jobban meg akarjuk ismerni. Amikor Indiában, Nepálban, Mexikóban, Törökországban vagy Egyiptomban jártam, közelebbről is megismerkedtem az ott honos kígyókkal. Persze főként állatkertekben, mert a természetben szinte nullával egyenlő az esélye annak, hogy kígyóval találkozzon az ember. Ők ugyanis rejtőzködő életmódot élnek, és sajnos világszerte egyre ritkábbak. Joób Sándor A KÍGYÓ ELŐBB JÖN A VAKCINÁNÁL (Magyar Hírlap 1998-04-10) Számítások szerint már két és fél millió forintból két évre megoldható lenne a mérgeskígyó-balesetek kórházi ellátása. Ehelyett majd' minden alkalommal akciófilmbe illő jelenetek és egyedi méltányosság, sokszor nemzetközi humánus összefogás árán indulhat a terápia. Az engedély nélkül tartott mérgeskígyók körül tekeredő jogi vitáknak csak egy része, hogy ki finanszírozza a drága ellenszérumot. Ha a páciens az intenzív osztályon fekszik, az már életbe vágó kérdés. Az Erzsébet Kórház sürgősségi belosztályáról tegnap engedték haza azt az aradi férfit, akit saját puffogó viperája mart meg. Az aradi kórház értesítette a magyar kollégákat, hogy ismerve szakmai tapasztalataikat, életmentés céljából átszállítanák a fiút. A bevetett terápia segített, a fiatalember gyógyul, s szerencsére még a vésztartalékként tárolt ellenanyagot sem kellett felhasználni, amit egyébként hetekkel ezelőtt szerzett a kórház Németországból. Magyarországon a kígyómarásból adódó mérgezés elhárítására - az egyre szaporodó kígyóbalesetek ellenére -nincs kijelölt centrum. Ha csak a legutóbbi két, valóban veszélyes kígyómarási históriát nézzük, a megoldást véletlenek sorozata hozta, s nem a működő rendszer, a maga logikájával. A főorvos patthelyzetbe került, amikor tavaly októberben egy pénteken a "rettenetes csörgőkígyó" marta beteggel megjelentek a mentők. Ellenanyag nem volt - honnan is lett volna e távoli, engedély nélkül tartott egzotikus kígyó mérge ellen szérum? A hazai hivatali telefonok faxra állítva, legközelebb hétfőn találni élő illetékest, így a betegen megkezdték a hagyományos méregtelenítő eljárásokat. A főorvos nem adta fel, kórházi számlára telefonált körbe-körbe, mire a távoli földrész nonstop üzemelő, ellenanyagokat nyilvántartó központjának munkatársa - aki tudta, hol van Magyarország - elárulta a kérdezőnek, hogy az Alsóerdősor utcához legközelebb tán a bécsi állatkertben van megfelelő szérum. S ekkor megjelent a televízió híradójának stábja, mert hallották, hogy történt valami izgalmas, gondolták a hajnali híradást feldobja a sztori. A derék főorvos elpanaszkodta magát, ugyan hogyan kerít ő éjszaka, a bezárt bécsi állatkertből ellenanyagot. Ekkor felpörögtek az események. Igaz, ha akkor a híradó gyártásvezetőjének nem jut eszébe a rádió kint élő tudósítója, ha az az első telefonra nem ugrik ki az ágyából, hogy kolléganője segítségével megtalálja az állatkertigazgatót, ha a direktor, kabátot kapva pizsamájára, nem töri fel a kígyóházat úgy éjfél körül, akkor bizony sehonnan nem kerül vakcina. TISZTA HOLLYWOOD Néhány héttel ezelőtt megismétlődött a történet. Másik megmart fiatalember, másik kígyó - ezúttal egy puffogó vipera, és szérum sehol, még a bécsi állatkertet is tatarozzák. A véletlen azonban segített: a kórházból riasztott főorvos a lépcsőházban összetalálkozott szomszédjával, a népjóléti államtitkárral, aki rögvest felhívta a biztosító főigazgatóját. Ő saját hatáskörben pillanatok alatt döntött, és beindulhatott a gépezet. Ezúttal - lévén hétköznap kora este - csupán egy tucatnyi szervezetet, hatóságot kellett riasztani, és megint mindenki segített, a német követség, a vámosok, a határőrség és rendőrség, a gyógyszernagykereskedő futárszolgálata, az egészségbiztosító és a többiek. Így azután Németországból jött az ellenanyag, még éppen időben. A legújabb, aradi páciensnek szerencséje volt, kicsi kígyó kicsit harapott, csak figyelmeztetésül. Így a legközelebbi harapásig elgondolkozhatunk, milyen lehetne a maráselhárítás normális menete. A kórháziak úgy tudják, jelenleg 2000 körül van a veszélyes kígyók száma, a főváros az ország egzotikus kígyók által legsűrűbben lakott része, az évente megeső 8-10 kígyómarásból 5-6-nak főszereplője ejt életveszélyes sebet. Ennyiszer kell felkészülni a fentebb említett, akciófilmszerű helyzetekre, ha más megoldás nem adódik. A fő kérdés természetesen az: ki fizesse az önkormányzati engedéllyel vagy anélkül, hobbiból tartott kígyók marása elleni drága szérumot? Az egészségbiztosító érvei szerint, miután az egzotikus kígyók marásainak kezelése nem tartozik a járulékért nyújtott szolgáltatási csomagba, azaz az elvárható kötelező egészségügyi ellátások közé, ezért az ellenanyagok finanszírozása sem feladata. A nálunk őshonos fajták mérge elleni szereket tetemes támogatással veheti meg bárki a megyei tiszti főorvosok által kijelölt patikákban. Ám kérdés, vajon a méregdrága ellenméreg tartására kötelezhetők lennének-e ezek a patikák anélkül, hogy azokról elszámolhatnának a biztosítóval? Az is nyilvánvaló, hogy ha egy hobbi-kígyász szomszédját, gyerekét vagy éppen a lakását mentő tűzoltókat megmarja egy messze nem őshonos kígyó, a biztosító vélhetőleg gondolkodás nélkül kifizeti a különleges jogcímen behozott vakcinát. Csakhogy akkor ki kellene mondani, hogy az önhibáján kívül megsérülő polgárnak jár az ellátás, míg a kígyótulajdonosnak, ki maga hozta fejére a bajt - nem. Illetve, az előbbinek járulékért, míg a kígyásznak pénzért. El kellene tehát dönteni, mely kockázati tényezőket vállalhat az állampolgár, tudván, hogy járulékért ingyen ellátják, ha megsérül, s melyek essenek ezeken kívül, mert ma szolidaritási alapon közösen vállaljuk mások kígyóinak, mérgesgombáinak, hídról ugrásainak kockázatát is. SZÉRUM HELYETT ELVEK A biztosító szerint állami feladat lenne megszervezni az új társadalmi jelenségekhez kapcsolódó kötelező egészségügyi ellátás rendjét. A szaktárca ez ügyben született elvi álláspontját tükröző, az Erzsébet Kórháznak megküldött levele szerint megoldást jelentene, ha éppen az Erzsébet kórházat neveznék ki hazai szakmai centrumnak, azaz ők tárolnák a vakcinákat és maguk végeznék vagy koordinálnák a kígyó marta beteg kezelését. A kígyó marása utáni embermentés szakmai szabályait, az ellátási protokollt már kidolgozták az érintett kórház toxikológus, oxyológus és intenzív terápiás szakemberei. Eddig is hozzájuk vitte a mentő az ilyen pácienseket - az idén már hármat -, miután itt van főváros egyetlen sürgősségi bel- és klinikai toxikológiai centruma. TÉRKÉPEN A KÍGYÓK A főorvosok herpetológusi segítséggel feltérképezték, milyen kígyók tenyésznek lakás- és terráriumszerte az országban, s ennek megfelelően melyek volnának azok a polivalens ellenanyagok, amelyek a fenti tragikus burleszkek elkerülésére helyet kapnának egy ilyen centrum hűtőszekrényében. A lista szerinti árajánlatok alapján elmondható, hogy körülbelül 2-2,5 millió forintból két évre megoldható volna az ellátás, több gyógyszergyártó, illetve forgalmazó jelezte, hogy beszerzi a gyógyszereket. A kórház azonban saját erejéből nem tudja kigazdálkodni ezt a pénzt, s nem is volna méltányos ráhárítani az országos ellátási űr betöltésének költségeit. Éppen elég teher a átlagon alul finanszírozott sürgősségi ellátás fenntartása, bár a tulajdonos fővárosi önkormányzat illetékes bizottsága már tárgyalja a részleg fejlesztésének terveit. A kígyóügy azonban plusz feladat, a megoldáshoz, úgy tűnik, először elhatározás, majd a kórháztulajdonos, az állami egészségpolitika és a finanszírozó együttműködése volna szükséges. Ám lehet, hogy ez is csak olyan véletlenek árán valósulhat meg, mint a szérumszerzés a balesetek éjjelein, a vészhelyzetekben. Komornik Vera KÍGYÓINVÁZIÓ GUAMON (Magyar Hírlap 1998-04-15) (MTI) Az Egyesült Államokhoz tartozó Guam szigetén hihetetlen mértékben elszaporodott a barna, éjjeli, fán lakó kígyó. A hüllők több madár- ás gyíkfajt irtottak ki az elmúlt években. A mészárlás következtében mértéktelenül elszaporodtak a különféle rovarok - mivel madarak és gyíkok híján kevés ellenségük maradt. Terített asztal fogadja viszont a pókokat, amelyek száma szintén ugrásszerűen gyarapodik. VAKCINÁRA GYŰJTÖTT A KÍGYÓS ZSAROLÓ (Magyar Hírlap 1998-04-16) Előbb a kispesti, majd információnk szerint a csepeli polgármesteri hivatalban is azzal fenyegetőzött egy férfi, hogy szabadon engedi befőttesüvegbe zárt mérges kígyóját. A valószínűleg részeg zsarolót korábban megmarta az állat, a férfi ezért a mérget ártalmatlanító vakcinára próbált kicsikarni százezer forintot. Az Országos Mentőszolgálatot tegnap reggel riasztották egy kígyómaráshoz. A kispesti Kazinczy utcába érkező mentőegység meg is találta a sérültet, ám a páciens nem volt hajlandó kórházba vonulni. A mentőorvos kérdésünkre elmondta: a beteg úgy nyilatkozott, hogy miután állatorvos, majd ellátja magát, a kígyó amúgy csak kölcsönben van nála. (A mentőorvos szerint az állat egy nem teljesen kifejlett csörgőkígyó volt.) A valószínűleg részeg férfi aláírta a nyilatkozatot, hogy saját felelősségére nem tart a mentősökkel, az egység pedig ezt követően elvonult. Újra ugyanezt a csapatot riasztották kora délután kígyó marta sérülthöz, ekkor már a kispesti polgármesteri hivatalhoz. Ám mire odaérkeztek, a betegnek nyoma veszett. Mint később kiderült, a délelőtti kígyó marta férfi kereste fel a XIX. kerületi önkormányzatot. A polgármesteri hivatal munkatársaitól százezer forintot követelt, hogy megvehesse a méreg elleni vakcináját. A férfi azzal fenyegetőzött, ha nem teljesítik kérését, szabadon engedi a befőttesüvegbe zárt hüllőjét. A hivatal alkalmazottai azonban csak a mentő kihívását vállalták. A férfi a mentőautót már nem várta meg, és eltűnt. Értesülésünk szerint az akcióját megismételte a csepeli polgármesteri hivatalban is. Végül tegnap este a VI. kerületi Bajnok utcához hívták ki az orvosokat. A mentősök itt megtalálták a már igencsak rossz bőrben lévő zsarolót. A férfit kígyójával együtt a Korányi kórházba szállították. K. V. - H. Z. SZABÁLYSÉRTŐ SIKLÓ (Magyar Hírlap 1998-06-25) Lapunk értesülései szerint, 1998 július közepén polgári bejelentés nyomán mérgeskígyóhoz riasztották a XIV. kerületi Rendőrkapitányságot, s ők nagy erőkkel vonultak a helyszínre. Végül állampolgári segítséggel sikerült úrrá lenniük a helyzeten. Úgy esett a dolog, hogy az Olof Palme sétányon mérgeskígyóra bukkant egy kutyás gazda. Rohanvást érkezett, a riasztott rendőrkülönítmény, gumibottal, gázsprével, hatlövetűvel felfegyverkezve. Le is zárták az utcát, meg is állt a forgalom. Elő is kapták iziben mind az öten fegyvereiket, és zordan körül is fogták az ellent. - Lőni kéne - szólt egyikük. - Itt a gázsprém, kibe döfjem? - kérdezte a második. - Csitt, fiúk - vonta össze szemöldökét a rangidős. - Itt gyors helyzetfelismerésre, azonnali akcióra van szükség. Gondolkoznunk kell. Azt tették. Terpeszállásban, testükkel védve a közt, gondolkoztak. Eltelt egy óra, el kettő is, már a kígyó sem moccant, de nem döltek be neki. A gazok mindig ilyesmivel próbálkoznak. De a köz katonái pillanatig sem veszítettek éberségükből. Igaz, kis gikszer adódott, amikor a Jánost utolérte a szükség, de megoldották, amúgy, ahogy bajtársak között szokás. Ketten is figyelték hűlt helyét, míg vissza nem tért a közeli bozótosból. Aztán tovább figyeltek, elszántan, férfiasan, összeszorított szájjal. Aztán, mint derült égből, jött a szikra, melyre annyira vágytak. Szinte egyszerre hagyta el ajkukat a felismerés: - A telefon!! Elő is kapták, tárcsázták is az állatkerti szakértő számát. Hümmögött, gondolkodott ő is (rajta volt a sor), aztán határozottan kijelentette: - Ez, uraim, egy sikló. Hagyják békében elmenni. Gyereket etetni, földet túrni, esetleg a pocsolyába csobbanni, vagy ami dolga épp adódik. - Hogyan engedhetnénk szabadon a bűnjelet, a delikvenst, a kutyát rémítgető ellent? - Háborodott a tizedes, és iziben kiadta a parancsot. - Siklót megfogni, állatkertbe beszolgáltatni, kihallgatásáról később intézkedni! Rettenetes szavak voltak ezek. Álltak kövülten a sikló körül, kisterpeszbe roggyantott térdekkel, ugrásra készen. Csak ugrani nemigen akaródzott senkinek. - Majd a Józsi, szólt a Ferenc, mikor a tizedes tekintete arcára siklott - hogyan foghatnám én el a siklót? A Józsit bőrbántalmai akadályozták. A Lászlót fegyvere. A Lajos meg kiskorában állandóan tüsszögött a hidegvérűektől. Így maradtak moccanatlan, középen a sikló dettó, csak néha csapott fáradtan egyet-egyet a farkával. Esteledett. Éhesek voltak a fiúk, és fáztak. A vacsora is megfőtt már, a focivébéről nem is beszélve. Csontjaik sajogtak, a tizedesnek kiújult az isiásza. De tették a dolgukat, zokszó sem hagyta el az ajkakat. Aztán, már amikor a nap is leköszönni készült, arra vetődött egy járókelő. Ránézésre egészen hétköznapinak tűnt, öltönynadrág, sárga dzseki. Pillanatok alatt látta át, hogy most rajta, a polgáron a sor, segíteni a rendőri erők munkáját. Azon nyomban akciózni kezdett. Átment az út túloldalára, megkopogtatta az éppen összecsomagolni készülő kőműveslegény vállát, és egy zsákot kért. Igazit, csihányból szőttet, ötvenkilósat. Majd bátran az őrt állók közé szökellt, összpontosított, és egyetlen mozdulattal a síkló fejére borította. Aztán felemelte a csomagot, és kedves, ám restelkedő mosollyal nyújtotta át a csoport fejének. Nem várt köszönetet. Miután a Józsi zsebéből előkerült zsineggel jó néhányszor körültekerték a zsák száját, a járőrkocsiba vetették magukat, és kék fényt villogtatva az állatkertbe száguldottak. Az esti kiértékelésnél a fiúk szerényen hárították el a kollegák elismerő szavait. Ezután mindenki hazatért, igaz, kicsit később, és kicsit fáradtabban, mint máskor. De otthon elégedetten fogott bele mindegyikük a nyugalomba, hogy frissült erőt gyűjtsenek a másnapi szolgálattételre. Hát itt a történet vége. Ezért mondja más, és ezért mondom én is, százszor is, ezerszer is, hogy felszerelés kell a rendőrségnek, technika, mert nem tudni, miféle feladatok megoldása tornyosul majd előttük a nap folyamán. Aztán az is kiderült, még sincs vész. A fővárosi önkormányzat idén 225 millió 500 ezer forinttal támogatja a BRFK munkáját, ebből 50 milliót a közterületen szolgálatot teljesítők jutalmazására fordít. G. JUHÁSZ JUDIT MÍTOSZOK ÉS HIEDELMEK (Blikk 2000-01-06) Éva megkísértése óta a kígyó státusza meglehetősen rossz a világban. Az emberek nagy része irtózik tőlük, némely botcsinálta pszichiáter pedig éppen ezt használja ki. Az önuralom fokmérőjének nevezte például egy ilyesfajta tréning azt a szlogent: ha félsz a kígyótól, hát nézz szembe vele. Jócskán akadtak, akik elzarándokoltak az állatkertbe, hogy eleget tegyenek a felszólításnak, de minden siker nélkül távoztak. A kígyó ugyanis egyáltalán nem akar farkasszemet nézni az emberrel. Hamis az a feltételezés is, hogy a kígyó teste hideg és undorítóan nyálkás. Érintésük, akár a bársonyé, mintázatuk pedig bonyolult és tökéletes. Nem igaz az sem, hogy a hüllő megszereti az embert, s követi mint egy kutya. A kígyó nem hall és nem lát bennünket. Tévedés az is, hogy képes lenne megbűvölni áldozatát, a legnagyobb szemfényvesztés az indiai mágusok kobratánca. A sípra ide-oda forgolódó kígyót tulajdonképpen becsapják. Miután nem hallja a zenét, csak az ember mozgását érzékeli, s azt követi testének hajladozásával. Mérge pedig nincs, mivel méregzacskóját réges-régen kioperálták. A kígyó azonban nem csak negatív tulajdonságokat hordoz. Ausztráliában a világmindenség atyjaként tisztelik az őskígyót, amely az eget és a földet teremtette, s egyszer majd el is pusztítja azt. A görögök szerint pedig a Nagy Kígyó hozta létre a Világtojást, amelyen hétszer körbetekeredett, így keltve ki azt. Az egyiptomiak szent kígyója a kobra volt, fáraók koronáját ékesítette, s Kleopátra is áspiskígyókat választott, hogy halálba vigyék őt. Az indiánok a Nagy Szellem hírnökeinek tartották a hüllőket, s nyaranta, amikor a szaporodás ideje van, tilos volt a wigwamokban mesét mondani, nehogy a kígyók meghallják, s elmondják ezeket az istennek. Az orvoslás istenének, Aszklépiosznak szent állata a kígyó, Freud mester pedig egyenesen a szexualitás szimbólumává avatta.