MIBŐL LESZ A CSOKI? (Délvilág 1998-05-08) NEWARK (MTI) - A csokikedvelők igazi lidérces álma nem az elhízás, hanem az, hogy tíz év múlva a világ kifogy a csokoládéból. Még nem kell kifosztani a boltokat, de tény: a csokifogyasztás kétszer olyan gyorsan nő, mint a gyártás, és az idei kakaótermelés elmarad a várakozásoktól - írta az AP hírügynökség. A múlt hónapban a fő csokoládégyártó vállalatok Panamában találkoztak a tartósító vállalatok és a kakaó-kistermelők képviselőivel. A kistermelők termesztik a világ kakaóbab-termésének a 90 százalékát. A kakaóbab termelésének növeléséről tanácskoztak. A világviszonylatban 50 milliárd dolláros piac évről évre nő. A csokifogyasztás évente 3 százalékkal emelkedik, miközben a termelés 1,5 százalékkal bővül csak. A fogyasztás üteme tíz év múlva hiányt okozhat, ha nem lesz több kakaóültetvény. A kakaóbab, amelyet szárítanak, azután őrölnek, pörkölnek és cukorral és tejjel keverve csokoládét gyártanak belőle, elsősorban a nyugat-afrikai Elefántcsonparton terem, és Indonézia és Brazília is fontos termőterület. Az Elefántcsontparton az 1997-98-as kakaótermés a csapadékhiány miatt 1 millió tonnával marad el eddig a várakozásoktól. A kakaófa, amely 3,5-6 méter magasra nő meg és hat évbe telik, míg termőre fordul, az esőerdők magasabb fáinak árnyékában nő a legjobban. MEGNŐ A CSOKIEVŐK SZEXUÁLIS ÉTVÁGYA (Blikk 1998-06-04) Azték nők számára tilos volt Az egyszeri asszony bemegy egy szupermarketbe, és teljes léleknyugalommal leemel egy tábla csokoládét. Ám ez a ritkább eset, histen a hölgyeknél a csokievés pirulással, sőt lelkifurdalással jár. Gondolkozzunk el mélyebben, honnan ered ez a fajta szégyenérzet. A csoki és a nők közti furcsa viszonynak történelmi okai vannak. Az aztékok például rettenetesen hittek a csokoládé mágikus erejében, meg is tiltották asszonyaiknak, hogy csokit egyenek. Ez persze korántsem volt véletlen, hiszen a finom édesség hatalmas szexuális étvágyat okoz. A tilalom természetesen nem vonatkozott férfiakra. II. Montezuma, az aztékok uralkodója például napjában ötven csésze forró csokoládét ivott meg, ha pedig némi nemi öröm elébe nézett, előfordult, hogy duplájára emelte napi csokiadagját. A mai tudósok szerint Montezumának igaza volt, bár ők az uralkodóval ellentétben tudományosan magyarázzák a csoki szexualitásra gyakorolt serkentő hatását. Kimutatták, hogy a csokoládé tartalmaz egy bizonyos amfetaminszármazékot, a phenylethylamint. Ez serkenti az agyműködést, és olyan izgalmi állapotot okoz, hogy az csak úgy tudjuk elviselni, ha sportolunk valamit vagy rohanunk az ágyba. Nos a következtetést levonhatjuk: a csokoládé tűnik a világ legolcsóbb szerelmi serkentőszerének. Ezek tudatában már egyáltalán nem véletlen, hogy egy angol felmérés szerint az asszonyok harmincnégy százaléka vallja úgy, ha a csoki és a szex között kéne választaniuk, ők inkább a csokira voksolnának. Sz. F. KAKAÓTÖRTÉNET (Népszabadság 1998-12-03) A kakakóbabot már az aztékok is hasznosították, de nem édességet készítettek belőle, hanem a szervezetet erősítő, roboráló hatását felismerve egyfajta korabeli "energiaitalt", amit gyógyszerként adtak legyengült betegeiknek, harcosaiknak. A nyomelemeket és vitaminokat is tartalmazó kakaóporból gyártott csokoládéról mára kiderült, hogy stresszoldó, javítja a kedélyt és az általános egészségi állapotot, használ az álmatlanságban szenvedőknek. A konkvisztádorok közül Cortez volt az, aki Spanyolországba és Franciaországba hozta a kakót. A királyi udvarban nagyon sokáig csak ital formájában ismerték a kakaót. Először XIV. Lajos gondolt arra, hogy talán valamilyen édességet is lehetne készíteni a kezdetben gyógyszerként ajánlott indián itókából. Megybízásából egyok szakácsa kezdett bíztató kísérletekbe az egzotikus anyaggal. A kakaó felfogható fűszernek is, amennyiben részint a fűszerek útját követve jutott el földrészünkre. S ha már a fűszerekről esett szó, megemlítendő, hogy Franciaországban készül olyan kézi alakítású édesség is, amelyet tizenkét fűszer ízesít, köztük például az indiai tandori. Az effajta különleges csokoládékat aperitifnek szolgálják fel étkezéshez. KIS CSOKOLÁDÉKRÓNIKA (Népszabadság 1998-12-05) i.e. 400 Közép-Amerikában a majáknak már van egy népszerű kakaóalapú italuk. 1400-as évek A mexikói aztékok szerelmi bájitalként chili paprikával és vaníliával kevert kakaót fogyasztanak. 1502 Kolumbusz eléri Nicaraguát, ő az első európai, aki kakaót iszik. 1519 Cortez eljut az azték birodalomba, ahonnan 1528-ban a "xocoatl", azaz a csokoládéital receptjével tér vissza Spanyolországba. 1530 A csokoládéitalba cukrot és fahéjat tesznek Spanyolországban. 1750-es évek Az ipari forradalom elterjeszti a csokoládét. 1825 A brit haditengerészet a világ egyik legnagyobb csokoládévásárlója, mert úgy véli, hogy a tápláló és alkoholmentes forró csokoládéital ideális az őrszemek számára. A FŐBB KAKAÓTERMELŐK (ezer tonnában) Elefántcsontpart 1.113 Ghána 400 Indonézia 325 Brazília 170 Nigéria 160 Kamerun 127 Malajzia 85 Dominikai Közt. 58 Kolumbia 45 Mexikó 35 Exuador 35 Forrás: The International Festival of Chocolate, ICCO - International Cocoa Organisation BÁTRABBÁ TESZ A CSOKOLÁDÉ (Blikk 1999-03-19) Egy édes tábla nemcsak a testet, hanem a lelket is táplálja Ha lehangoltak vagyunk, egy kis csoki megvigasztalhat, mert boldoggá és szebbé tesz. 1. A csoki boldoggá tesz A csokoládé felfokozza a "boldogsághormonnak" is nevezett szerotonint, ezenkívül olyan anyagokat is tartalmaz, amelyek elmulasztják a depressziót. 2. Az ideális snack A teljesítőképesség fokozására is jó a csoki. A szénhidrátokat gyorsan felveszi a szervezet, és új energiával töltekezhetünk fel. 3. A csoki bátrabbá tesz Koffein- és theobromintartalma miatt élénkítő hatású, sőt bátrabbak leszünk tőle. 4. A csoki táplálék az agynak Vastartalmával sejtjeink oxigénellátásáról is gondoskodik. 5. Védi az ereket és a szívet A kakaóvajban nagy mennyiségben található zsírsav, amely a koleszterinszintet csökkenti. 6. Jót tesz a csontoknak A csokoládé elősegíti a gyerekek növekedését, mivel a tejcsokiban sok fehérje és kalcium van. 7. A csoki hatásos a stressz ellen Szellemi és testi túlterheltség esetén a magas magnéziumtartalom miatt erősíti az idegeket és az izmokat is. 8. A csoki véd a fogszuvasodás ellen Nem az édesség, hanem a savak és a baktériumok támadják meg a fogakat. A fekete, cukorban szegény csokiban azonban van fluor, tannin és foszfát is. 9. A csokitól szépek leszünk Egy-egy tábla csoki rengeteg B-vitamint tartalmaz, ezért szép lesz tőle a hajunk és a bőrünk is. 10. A csokoládé méregteleníti a szervezetet Mivel cinket és rezet is tartalmaz a csoki, ezért megvédi a májunkat, theobromin tartalma miatt pedig vízhajtó hatású, valamint fokozza a vesék működését is. (bolla) MELYIK CSOKIBAN MI VAN? KESERŰ CSOKOLÁDÉ: 60-75 százalék kakaó van benne. Alig van benne cukor, valamint kevés stabilizátort és lecitint tartalmaz. DIABETIKUS CSOKOLÁDÉ: Cukor helyett valamilyen mesterséges édesítőszer van benne. TEJCSOKI: Tejpor vagy tej van benne, 20-30 százalék kakaót és legfeljebb 50 százalék cukrot tartalmaz. TORTABEVONÓ: Egyszerű csoki, melyet leginkább süteményekhez, desszertekhez és csokiöntetekhez használnak. Változó kakaótartalma lehet. TEJSZÍNES CSOKOLÁDÉ: Körülbelül 27 százalék kakaótartalma van. 7,5 százalék tejzsiradékot, és 14 százalék zsírszegény tejet, valamint maximum 55 százalék cukrot tartalmaz. FEHÉR CSOKI: Tulajdonképpen nem is csokoládé, hiszen nincs benne kakakó. Az aromát a kakaóvajtól kapja. Ezenkívül cukrot, tejet és aromát tartalmaz. TÉVHITEK A CSOKIRÓL (Nők Lapja 1999/11) A CSOKOLÁDÉ SOK ZSÍRT TARTALMAZ, EZÉRT EGÉSZSÉGTELEN. # A csokoládé nem emeli a koleszterinszintet, és a kakaóvaj kedvező összetételének köszönhetően nem okoz érkárosodást. Viszont valóban sok kalóriát tartalmaz, ezért csak mértékkel fogyasszunk belőle, és lehetőleg a legjobb minőségű csokoládét válasszuk. A CSOKOLÁDÉTÓL FEJFÁJÁST ÉS MIGRÉNT KAPUNK. # Ezt a tévhitet már tudományosan megcáfolták. A CSOKOLÁDÉ RONGÁLJA A FOGAKAT. # Csak akkor, ha megfeledkezünk a helyes szájápolásról. A tudósok szerint egyébként nem a csoki, hanem azok az élelmiszerek károsítják a legjobban a fogakat, amelyek főzött keményítőt tartalmaznak, mint például a chips. A csokifélék közül különösen ártalmatlan a keserű csokoládé, amelyben sok a kakaó, és kevés a cukor. Ha pedig rendszeresen fogat mosunk, megóvhatjuk fogaink épségét. A CSOKOLÁDÉ NEM KELLŐEN ÉRTÉKES TÁPANYAG, MERT NINCSENEK BENNE ROSTANYAGOK. # Száz gramm kakaóban ugyanannyi rostanyag található, mint száz gramm teljes őrlésű lisztben. A CSOKOLÁDÉ ALLERGIÁT VÁLT KI. # A csokoládé különféle alkotóelemei valóban okozhatnak allergiát, az érintetteknek vagy le kell mondaniuk a csokimajszolásról, vagy más márkákat kell kipróbálniuk. A CSOKOLÁDÉ SZÉKREKEDÉST OKOZ. # Ez a mára megcáfolt feltételezés még a múlt századból maradt ránk, amikor a csokoládémassza gyakran szennyeződött mésszel és agyagdarabokkal, és ezek okoztak székrekedést. CSOKIHISTÓRIA: FIZETŐESZKÖZBŐL ÉLELMISZER (Vasárnapi Blikk 1999-04-18) Krisztus előtt 600-ban a közép-amerikai indiánok a kakaóbabot használták fizetőeszköz gyanánt. # 1502: Kolumbusz Kristóf a mai Nicaraguában Xocoatlt iszik (Xoco=fanyar, atl=víz). A kesernyés, fűszerezett ital vízből és finom, porrá őrölt kakaómagokból áll. # 1528: A hódító Hernando Cortez az azték király, Montezuma udvarából kakaót visz Spanyolországba. Majdnem 100 évig a spanyol udvarban marad a titkos recept. # 1616: A Spanyolországban nevelkedett ausztriai Anna hercegnő XIII. Lajos felesége lesz, így a kakaó Franciaországba kerül, s a nemesi udvar kedvelt italává válik. # 1640: Németországban patikákban árulják a kakaót mint erősítőszert. # 1765: Megalakul az első német csokoládégyár Steinhudéban, Hannover mellett. # 1828: Az angol Fry Son gyár elkészíti az első táblás csokoládét, s így megindul a nagyüzemi gyártás. A század végére már népi ital lesz a csoki. # 1920-tól a csokoládé az egyik leginkább reklámozott termékké válik. A LEGNAGYOBB NÉMET CSOKOLÁDÉGYÁRTÓK KÖLTSÉGVETÉSE ÉS TERMÉKEIK # Ferrero: 2.700 millió márka, Mon Cherie, Kinderschokolade, Hanuta, Duplo, Roché # Stork: 1.550 millió márka, Merci, Toffifee # Stollwerck: 1.570 millió márka, Sprengel, Alpia, Sarottik # Kraft Jacobs Suchard: 1.100 millió márka, Milka, Toblerone # Mars: 900 millió márka, Snickers, Twix, Milky Way # Nestlé: 805 millió márka, Smarties, After Eight # Ludwig Schokolade: 622 millió márka, Trumpf (Schogetten) # Ritter: 470 millió márka, Ritter Sport # Lindt Sprüngli: 450 millió márka, Lindt # Piasten: 185 millió márka, Piasten ÍGY KÉSZÜL A CSOKOLÁDÉ A kakaógyümölcs magjait 5-10 napig erjesztik. A gyümölcshús leválik a magokról. A magokat megpirítjáj, és a törőgépben feldarabolják. A malomban finomra őrlik, kicsapódik a zsíranyag, a barna, folyékony kakaómassza. Összetétel: cukor, tejszínpor, kakaóvaj, (a kakaómasszából préselik ki) hozzáadásával készül a csokoládé. Keserű csokoládé: 60% kakaómassza és 40% cukor. Félédes csoki: 50% kakaómassza, 45% cukor és 5% kakaóvaj. Tejcsokoládé: 30% kakaómassza, 35% cukor, 20% tejpor és 15% kakaóvaj. Az így keletkezett anyag csokoládéízű, de még nagyon durva anyagú. Fémhengerek között a masszát leheletfinomra préselik. Speciális tartályokban állandó keverés közben finomítják tovább. 50 fokról 32-re való lehűtéssel a temperálással kapja meg a csoki a fényét. A keserű csokinak van a legnagyobb kakaótartalma, s nem adnak hozzá zsiradékot, mert a kakaóbab természetes zsírtartalma elegendő az előállításhoz. A tejcsoki tejport és legalább 25% kakaót tartalmaz. A fehércsoki tulajdonképpen nem is csokoládé, mert csak a kakaóvaj a kiindulási anyaga. A bevonó, amelyet csokitortához használunk, 31%-os kakaóvaj-tartalmú, s könnyen olvasztható. A nugát nem csokoládé, hisz csak mogyorót vagy diót, cukrot és bevonót tartalmaz. A kakaó legnagyobb százalékában Afrikából származik, ezt követi Közép-Amerika, a sort Ázsia és Óceánia zárja.