AZ "OROSZ PENICILLIN" (Recept nélkül 1997/10) Selman A. Waksman professzortól - aki még fiatalon kisebbfajta piramist építtetett magának örök nyugvóhelyül - a tapintatlan rokonság egy alkalommal megkérdezte, mit tegyenek mellé a sírba, aminek majd odaát is hasznát veszi: a Nobel-díját, az általa kifejlesztett antibiotikumokat vagy a híres tudományos értekezéseit? "Ugyan kérem, mit kezdek én azzal a sok limlommal odafönt?! Ahogy a fáraókhoz, mellém is tegyetek egy szép nagy füzér fokhagymát" - válaszolta a bogaras öregúr. A hagymafélékhez tartozó, lágyszárú gyógynövényt, fokhagymát több mint tízezer éve használja az emberiség gyógyításra, ételízesítésre, sőt - főként őshazájában, a kirgiz sztyeppéken - még démonűzésre is. Az első, kb. 5000 évvel ezelőtti sumér ékírásos orvosi javallatok már úgy említik mint hatékony gyógyszert mindenféle görcsökre és köhögésre. Bár az egész ókori világ ismerte és szerette a fokhagymát, az egyiptomiak rajongásán egy nemzet sem tett túl. Nemcsak a köznép, hanem az arisztokrácia is szenvedélyesen rágcsálta a gerezdeket, sőt még Tutanhamon fáraó sírjában is találtak pár fonattal. Mivel az egyiptomiak hittek abban, hogy a növény megelőzi a betegségeket, fokozza az erőnlétet és az ellenálló képességet, ezért a piramisépítő rabszolgáknak is központilag kiutaltak napi két fejjel. Agyagtáblák tanúsága szerint egy alkalommal zavar támadt az utánpótlásban, és a munkások több napig nem kapták meg az őket illető porciót, aminek eredménye a világ első feljegyzett sztrájkja volt. A SPÁRTAI "SZAGOS DALIÁK" Több tucat orvosságnak volt alapja a fokhagyma a régi görögök körében is. Szedették fejfájásossal, rovarcsípettel, menstruációs görccsel kínlódóval, bélférgessel, adták többek között sebekre, szívpanaszokra és emésztési problémákra. Olyan értékkel bírt a hellén korban, hogy pl. egy rabszolga 6-8 kg fokhagymáért cserélt gazdát a piacon. Lejegyezték, hogy a növény általános roboráló szerként dívott a katonák és a sportolók körében, akik minden küzdelem előtt több marékkal hersegtettek el belőle. A történetírók arról persze nem tesznek említést, hogy az ellenfelet a penetráns hagymaszag vagy az acélos izmok késztették-e menekülésre. Biztosan tudjuk viszont, hogy a hagymafogyasztásban élenjáró spártai vitézeknek hazájukban sikerült kiharcolni a "szagos daliák" kitüntető címet, míg az ellenséges országokban egyszerűen csak "büdös kutyáknak" titulálták őket. A "SZEGÉNYSÉG LEHELETE" A középkorban a csodanövény népszerűsége valamelyest visszaesett, mivel a felsőbb osztálybeliek úgy tekintették a fokhagymás leheletet, mint az alacsony származás jelét. Meg kell vallani, hogy ez a szemlélet mind a mai napig tartja magát. Bár a későbbi századok orvosai elismerték jótékony hatását a megfázásban, köhögésben és más légzőszervi betegségben, de "csípős szaga és maró íze" miatt csak pénztelen betegeiknek adták a "bűzlő rózsát". Ezzel szemben a tehetősebbek tartós köhögésre és krákogásra nemegyszer testmeleg szamárvizeletet kaptak gargalizálni. A XX. század orvosai újra felfedezték a növény gyógyító hatását. Az I. világháborúban pl. az angol, francia és orosz szanitécek fokhagymalével kezelték a súlyos sérülteket és az elfertőződött sebeket. Bár a második világégés során a növényt felváltotta Fleming penicillinje, de az oroszok - a hihetetlenül nagy emberveszteségeik következtében gyorsan kiürülő gyógyszerraktáraik miatt - ismét rákényszerültek a fokhagymára. A Vörös Hadsereg orvosai később meggyőződéssel vallották, hogy a gyógynövény, az "orosz penicillin", bármelyik antibiotikummal felveszi a versenyt. Napjaink herbaristái a fokhagymát nemcsak megfázásra, köhögésre, hörghurutra és emésztőszervi problémákra ajánlják, hanem - modern orvostudományi kísérletekre hivatkozva - a máj, az epehólyag és a magas koleszterinszint kezelésére is javallják. Azért azt hozzá kell fűznünk, hogy bár "csodaszerrel" van dolgunk, de minden fent említett esetben legjobb, ha először kezelőorvosunkhoz fordulnunk. ŐSI SZÍNÉSZRECEPT HAGYMASZAG ELLEN (Recept nélkül 1997/10) Színinövendék koromban hosszú évekig nem tudtam bűntudat nélkül enni fokhagymát meg vöröshagymát... Mígnem egyszer együtt ebédeltem egy csodálatos kollégámmal, egyben jó barátommal - akivel aznap este "csókos" jelenetem volt a színpadon -, és elborzadva láttam, hogy hatalmas adag hagymás rostélyost rendel dupla adag fokhagymás uborkasalátával. "Egyél nyugodtan, Manyikám, majd utána elmondom az ősi komédiás titkot." Megebédeltünk, sétáltunk egy keveset, én persze nem mertem előhozakodni a kínos témával. Végre aztán mégiscsak megálltunk egy zöldséges stand előtt, és az a drága Kálmán kért egy szál fehérrépát. "Na galambom, itt a kisbicskám, megpucoljuk, aztán szépen elrágjuk, így nyersen." Na, hát tíz perc múlva már az ízére sem emlékeztem annak a jó rostélyosnak. Hát ez a titok, a nyers petrezselyemgyökér. (Részlet a "Meghitt beszélgetések" c. archívumból) HAGYMAÁBÉCÉ (Blikk 1998-05-23) Gazdag színben is, ízben is A hagymafélék családja igen népes; méret, szín, forma, íz, szín szempontjából különböznek. Tápanyagtartamuk igen gazdag: A-, B-, C-, E-vitaminokat, sokféle hasznos nyomelemet (kalciumot, káliumot, foszfort, jódot, fluort, magnéziumot stb.) tartalmaznak, viszont nátriumban szegények. A vöröshagymát használjuk a leggyakrabban, mert rengetegféle ételhez jó. Júniustól novemberig kapható, de megfelelő tárolással egész évben fogyasztható. A fokhagyma egész évben kapható. Nemcsak zöldségként, hanem fűszerzöldségként, sőt gyógynövényként is használatos. Egyszerre csak kis mennyiségre, néhány gerezdre van szükség belőle. Az egészséges táplálkozásban fontos szerepe van, értisztító, baktériumölő hatása miatt. A lilahagyma enyhén csípős, inkább édeskés íze miatt kedvelt. Főként nyersen fogyasztjuk - salátába vagy húsételek ízesítésére kiváló. Meghűléses betegeknek különösen ajánlott, magas C-vitamin tartalma miatt. A metélőhagyma (snidling) kertben, cserépben, erkélyládában nevelhető, cső alakú, zöld növény. Ha mélyen levágjuk, jól utánanő, így egész évben rendelkezésre áll. Csak nyersen, frissen használjuk! Zöldségek, saláták zöldfűszere, szendvicskrémek, körözöttek ízesítője, de finomra vágva, vajas kenyérre szórva is remek csemege. A póréhagyma nem fejleszt hagymafejet, világoszöld, lefelé sárguló levelei vannak, enyhébb ízű, mint a vöröshagyma. Felhasználása igen változatos, még hagymalevesként is fogyasztható. Az újhagyma egész nyáron terem, de kora tavasszal a legjobb az íze. Zsengén, a hagymafejek kifejlődése előtt szedik. Az apró, fehér hagymafejet és a zöld leveleket nyersen fogyasztjuk - szendvicsekhez, reggelihez, uzsonnának, de felaprítva salátának is kitűnő. E. É. TISZTÍT, FELDOB A FOKHAGYMA (Blikk 1999-01-22) Nemcsak a vámpíroktól véd a fokhagyma, hanem szív- és érrendszeri zavarok, gyomorproblémák esetén, sőt a koleszterinszint csökkentésére is ajánlott. A legtöbben kellemetlen szaga miatt nem szeretik fogyasztani ezt a növényt. Naponta három-négy gramm fokhagymát kellene elfogyasztanunk ahhoz, hogy napi szükségletünk fedezve legyen, ez általában 1-2 gerezd fokhagymát jelentene. A kellemetlen lehelet miatt azonban inkább nem is fogyasztunk fokhagymát. A legjobb megoldásként az kínálkozna, hogy fokhagymadrazsét és -tablettát fogyasztanánk. Ezek ugyan megóvnak minket a kellemetlenségtől, mégis - egyes felmérések szerint - kevesebb hatóanyagot tartalmaznak. Aki tehát tényleg szeretné kihasználni a fokhagyma áldásos hatásait, a legjobb, ha a maga természetes formájában fogyasztja el a növényt, lehetőleg étkezés előtt. A fokhagyma ugyanis jó: - általános diéta esetén, - a vér zsírtartalmának csökkentése érdekében, - a gyomor és légutak tisztítására, - emésztési problémák esetén, - szív- és érrendszeri betegségek ellen, - a teljesítőképesség javítására, - az öregedés ellen és a változás éveiben. Nem ajánlott viszont azoknál, akiknél allergiás panaszok lépnek fel a fokhagymával szemben. B. Zs. HALLOTTA? (Tvr-hét 1999/31) FOKHAGYMÁVAL A RÁK ELLEN. Új-Zélandi kutatók úgy találták, hogy napi egy gerezd fokhagyma elfogyasztása csökkenti a rák kialakulásának veszélyét. A hamiltoni Állami Mezőgazdasági Kutató Intézetben dolgozó Munday házaspár a korábban inkább szívinfarktus-megelőző szerként ismert fokhagyma hatásának tanulmányozását tűzte ki célul. Az állatkísérletekben használt patkányokat napi öt alkalommal különböző mennyiségű fokhagymakivonattal táplálták. Úgy találták, hogy a fokhagymában található kémiai elemek serkentően hatottak olyan enzimek keletkezésére, amelyek meggyorsítják a rákkeltő elemek kiürülését. A korábbi eredmények már ebbe az irányba mutattak, de akkor még úgy tűnt, hogy számottevő hatás csak akkor érhető el, ha az élőlény saját súlyának megfelelő mennyiséget fogyaszt. Most azonban kimutatták, hogy a patkányok esetében néhány milligrammnyi mennyiség is hatásos lehet. Az ember esetében ez - figyelembe véve a méreteket - napi egy nyers gerezdnek felel meg. A jelentés nem számolt be arról, hogy a kúra milyen hatással volt az állatok szaglóidegeire, tudvalévő, a fokhagyma "illata" meglehetősen erős... LEVÉDTÉK A MAKÓI VÖRÖSHAGYMÁT (Mai Blikk 2001-04-04) MAKÓ - Védett márka lett a makói vöröshagyma. A makói jelző mint földrajzi árujelző kapott védelmet, a nevet csak a Hagyma Terméktanács tagjai és a különleges termesztési előírásokat betartó gazdák és gazdaságok használhatják. A névhasználatot a Növényvédelmi és Talajtani Szolgálattal együtt a terméktanács ellenőrzi. FOKHAGYMA - A CSODASZER (Délvilág 2001-06-19) Ha a csodaszer elnevezést lehet alkalmazni egy gyógynövényre, akkor a fokhagyma megérdemli e kitűntetést. Ez a föld második legrégebbi orvossága a csikófark után. HIPPOKRATÉSZ IS ALKALMAZTA Tízezer évvel ezelőtt lakott barlangokban is találtak foghagymamaradványokat, de az első javallatot az i. e. 3000 körül vésték a sumér ékírásos agyagtáblákba. Az egész ókori világ - Spanyolországtól Kínáig - kedvelte, de nem volt nép, amely az egyiptomiaknál jobban szerette volna. Rabszolgáiknak naponta adtak belőle, mert az egyiptomiak hittek, abban, hogy a fokhagyma megelőzi a betegségeket, növeli az erőt és az állóképességet. A görög atléták a versenyek előtt fokhagymát ettek. Az ógörög bábák fokhagymagerezdeket akasztottak a szülőszoba köré, megvédendő az újszülöttet a betegségektől és a boszorkányságtól. Hippokratész feztőzésekre, sebekre, leprára és emésztési problémákra ajánlotta. Az I. világháború idején a brit, a francia és az orosz katonai orvosok az elfertőződött sérüléseket fokhagymalével kezelték. A modern herbalisták a fokhagymát megfázásra, köhögésre, influenzára, lázra, hörghurutra, máj-, epehólyag- és emésztőszervi problémákra ajánlják, valamint a magas koleszterinszint csökkentésére. ERŐS ANTIBIOTIKUM A fokhagyma baktériumölő alkotórészéről egészen 1920-ig nem tudtunk semmit. Ekkor a svájci Sandoz gyógyszergyár kutatói egy alliin nevű anyagot izoláltak a növényből. Az alliinnek magában nincs gyógyhatása, amikor azonban a fokhagymát rágják, apróra vágják, összezúzzák vagy szétnyomják, az alliin érintkezésbe kerül a fokhagyma egyik enzimjével, ami átalakítja azt egy másik vegyületté, allicinné. Így lesz a fokhagyma hatásos antibiotikum. MIRE JÓ A "BŰZLŐ RÓZSA"? Néhány gyógyszer csökkenti a vérnyomást, míg mások a koleszterinszintet, és vannak, amelyek a szívinfarktust és a szívrohamokat kiváltó belső vérrögök képződésének a valószínőségét. A "bűzlő rózsának" is nevezett fokhagyma - köszönhetően az allicinnek és más, a növényben található vegyületeknek - mindezt egyszerre tudja. A fokhagyma csökkenti a vércukorszintet is, a cukorbetegségben szenvedők. minden veszély nélkül fogyaszthatnak több fokhagymát az orvos által előírt gyógymód mellett. Ígéretes bizonyítékok vannak arra, hogy a fokhagymának szerepé van a rák megelőzésében és gyógyításában. Több kísérlet tanúsága szerint a fokhagyma segíti az ólom és más nehézfémek kiürülését a szervezetből. A MARÓ ÍZ ELLEN A nyers fokhagymának csípős, maró íze van. Néhányan égető érzést tapasztalnak nyelvükön, amikor eszik. A főzés megszünteti e maró hatást, s az ízét lágyabbá tesz. A fokhagymaszag elnyomására alkalmasak a hagyományos növényi leheletfrissítők, mint például a petrezselyem, az édeskömény vagy a lepkeszeg. A fokhagymát bátran használják ételízesítésre! A CSECSEMŐK ÉS A FOKHAGYMA (Tvr-hét 2001/38) Régóta ismerik, hogy a fokhagyma jó hatással van az egészségre. Most egy amerikai kísérletsorozat eredményeként az is kiderült, hogy ha a szoptatós anyák rendszeresen fogyasztanak fokhagymát, javul gyermekük étvágya, vagyis a csecsemő sokkal többet anyatejet szopik. Az összefüggés biokémiai és pszichológiai magyarázatával a tudósok egyelőre adósak maradtak. GYÓGYÍTÓ CSODASZER A FOKHAGYMA (Vasárnapi Blikk 2002-01-13) Csökkenti a vérnyomást, segít megelőzni az érelmeszesedést Étkünkben az egészség - vallják a fitoterapeuták s mindazok, akik tapasztalták már magukon egy-egy zöldség vagy gyümölcs jótékony, gyógyító hatását. A legtöbben azonban csak diéta, böjt vagy fogyókúra ideje alatt vállalkoznak nagyobb mennyiségű zöldségfogyasztásra, miközben pedig a tudatosan megválasztott növényi táplálék nemcsak betegségmegelőző, de gyógyító szerepet is betölthet. A fokhagymát például már Homérosz is gyógyító csodaszernek tartotta, az ókori római és görög atléták, illetve birkózók pedig erőt és bátorságot merítettek az arénába vonulás előtt egy-egy gerezd fokhagyma elrágcsálásából. Az ókorban egyébként amulettként is hordtak a nyakukban belőle, mert azt tartották róla, hogy megvéd a szemmel veréstől, rontástól, betegségektől. Jellegzetes, egyesek szerint kellemetlen illatát egy kéntartalmú vegyület, az allil-szulfid-okozza, amely a gerezdek "roncsolásakor" szabadul fel, és amely vegyületnek köszönhetjük a fokhagyma jótékony baktérium-, vírus-, gomba- és féregpusztító hatását. Főzés során csak vitamintartalmából veszít, illóolaja a kilélegzett levegővel a tüdőn át távozik, és eközben érvényesül fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő, illetve nyákoldó hatása. Ám nem csak a téli meghűlések, influenzajárványok idején használhatjuk gyógyszer gyanánt. Már a modem orvostudomány is elismeri, hogy a rendszeres fokhagymafogyasztás eredményesen csökkenti a magas vérnyomást, segít megelőzni az érelmeszesedést, csökkenti a koleszterinszintet, fokozza az emésztőrendszer-, az epe- és a májműködést, fertőtleníti a bélrendszert. Enyhíti továbbá a menstruációs görcsöket, antioxidáns hatása miatt pedig kiváló immunerősítő. Sőt a shi-take-gomba mellett a leghatékonyabb szer a candidagomba, illetve a herpeszvírusok kiűzésében. Emellett a népi gyógyászatban a vérhas, a sárgaság, az elmebaj, a fej-, fog- és fülfájás, bőrproblémák, sőt reumás fájdalmak orvoslására is használták, s mivel leginkább a láb, a szemfenék és az agy ereit tágítja, a jobb vérellátás miatt lassítja az öregedési folyamatokat. Természetesen a legjobb nyersen fogyasztva, így megőrzi C-vitamin-tartalmát is. Ha főzzük, soha ne pirítsuk zsiradékban, mert attól megkeseredik. Ha pedig rántásba szánjuk, darabolva dobjuk bele, és azonnal keverjük el a levessel, főzelékkel, hogy értékes tulajdonságait megőrizze. GYOMORFEKÉLYBEN SZENVEDŐK KERÜLJÉK EL MESSZIRE Fontos megjegyezni, hogy egyeseknél emésztési problémákat, hasfájást válthat ki a fokhagymafogyasztás. Gyomorfekélyben és bélgyulladásban szenvedők tartózkodjanak ettől a növénytől. Nem javallott nagy dózisú terápiás alkalmazása vérzékenységre való hajlam esetén sem, főleg műtéti beavatkozások előtt. Terhesség esetén kérje ki orrosa véleményét, de akkor se alkalmazza nagy mennyiségben, ha "engedélyt" kapott a fokhagymázásra: stimulálhatja ugyanis a méhet, így koraszülést, illetve vetélést okozhat. Tóth Betty A FOKHAGYMA ÉS AZ AIDS (Tvr-hét 2002/32) Az egyik kaliforniai egyetem felmérése szerint az AIDS egyre ellenállóbbá válik a jelenleg alkalmazott gyógyszerekkel szemben. Ez a világméretű tendencia arra készteti az orvosokat, hogy egyre több gyógyszert szedessenek egyszerre a betegekkel. Időközben az is kiderült, hogy vigyázni kell egyes természetes gyógymódok és az AIDS-ellenes szerek egyidejű alkalmazásával. Például az egyik legfőbb AIDS-ellenes gyógyszer, a saquinavir hatását jelentősen rontja, ha a beteg közben fokhagymával is kezeli magát: ez utóbbi hatására 51 százalékkal csökkenfa saquinavir aránya a vérben. Az AIDS-betegek gyakran szednek fokhagymakapszulát a légúti fertőzések leküzdésére, no meg a koleszterinszint csökkentésére: ez utóbbit ugyanis egyes AIDS-gyógyszerek emelik. KÖNNYMENTES HAGYMA (Blikk 2002-10-18) TOKIÓ - Japán kutatóknak sikerült azonosítaniuk azt az anyagot, amely a hagyma felvágása közben hat a könnymirigyre. SZABAD A CSÓK! (Tvr-hét 2002/50) Ki csókolózna szívesen olyan emberrel, akinek kellemetlen a lehelete? A szájszag semlegesítésére született a Fresh Kissnek elnevezett szerkezet, amely tulajdonosának azonnal jelzi: jobb, ha nyitott szájjal nem közelít vágyainak célszemélyéhez. A tízezer forintba kerülő találmányt először Franciaországban dobták piacra, ami - a franciák fokhagymaszeretetét ismerve - igencsak indokoltnak látszott. Ma már Nagy-Britanniában is kapható. A Fresh Kiss leginkább az alkoholszondákhoz hasonlít. Hosszan bele kell fújni, mire a kis képernyőn megjelenik egy arc, és a szag elviselhetősége szerint nevet, mosolyog, pléhpofát vág, legrosszabb esetben pedig siralmas ábrázatot mutat.