KORLÁTOZOTT MOZGÁSSZABADSÁG (HVG 1999-07-31) Betiltott kínai szekta A múlt hét óta börtönt kockáztat az, aki Kínában a megszokott helyén, valamelyik parkban lassú testgyakorlatokat végez: még azt hihetik róla, hogy a betiltott Falun Kung vallási szekta tagja. Az egyes hírek szerint akár több tízmillió tagot is számláló "gyülekezet" jól szervezett és békés tüntetésekkel vívta ki a pekingi vezetés ellenszenvét. "A szomszédom már reggel szólt, hogy figyeljek, mert délután valami nagyon fontos közleményt olvasnak be a televízióban" - mondta a múlt csütörtökön a HVG munkatársának egy középkorú asszony Pekingben. A szomszédnak igaza lett: miután két nappal korábban az ország különböző pontjain már őrizetbe vették a Falun Kung nevű szekta hetven vezetőjét, csütörtökön a polgári ügyek minisztériuma betiltotta és illegálisnak minősítette az úgynevezett Falun Kung kutatótársaságot és szervezetet. Valójában egyetlen vallási közösségről van szó, amelynek létszámát a kínai hatóságok kétmillióra, más becslések 10-70 millióra teszik. A múlt hét közepén a kínai rendőrség a nemzetközi emberi jogi szervezetek jelentései szerint 30 ezer Falun Kung-aktivistát fogott le Kína- szerte. A pekingiek egy részét egy stadionba gyűjtötték össze, másokat állítólag buszokkal kivittek a városból, és ott szabadon engedték őket. A hatóságok fellépése ellen néhány száz fős hívő Falun Kung-csoportok tüntettek imádkozva több tucat városban, ám a rendőrök rövid idő alatt mindenhonnan eltávolították őket. A betiltással egy időben nagyszabású propagandakampány vette kezdetét Kínában. A tömegtájékoztatásban napokon keresztül vezető helyen, óriási terjedelemben foglalkoztak a Falun Kung "viselt" dolgaival, s közben a televízióban egyszer sem mulasztották el megmutatni a szektának a buddhista szimbolikából átvett szvasztika (horogkereszt) tükörképével - díszített nyomtatványait. Az első számú célpont a szekta két éve New Yorkban élő, 48 éves alapítója, Li Hung-cse volt, akinek egyik bűnéül azt rótták fel, hogy személyi okmányait meghamisítva, születési időpontját július 7-éről május 13-ára, azaz Buddha születésének napjára változtatta. Nagy terjedelemben tálalta a kínai média azokat az állítólagos bizonyítékokat is, amelyek szerint a szektaalapítót pusztán a haszonszerzés vezérelte, mondván, a felfutás első két évében Li Hung-cse a tanait hirdető könyvek, videokazetták, kultikus ruhaneműk eladásából 200 ezer jüan (körülbelül 6 millió forint) nettó profitra tett szert, ami után természetesen nem fizetett adót. Hazudott Li Hung-cse - folytatódik a hivatalos égetés -, amikor azt állította, semmi köze a távollétében előkészített és megrendezett idei április 25-ei pekingi tízezer fős Falun Kung-demonstrációhoz, ugyanis a hatóságok megállapították: április 22-én belépett Kína területére, és 44 órát töltött ott. A korábban a kínai hadseregben trombitásként szolgált, majd pincéreskedő, aztán a nyolcvanas évek végétől csodadoktorként egyre ismertebb Li Hung-cse a buddhizmusból és a jógához hasonlítható, csi gong nevű "légzőmozgalomból" 1992- ben kreált vallást a hívőinek, akiknek megtiltotta, hogy orvoshoz forduljanak bajaikkal. A megtévesztettek, illetve az ő hozzátartozóik most a kínai televízióban végeláthatatlan riportokban számoltak be e tilalom következményeiről. Lin Su-csin például elmondta, anyja meghalt, miután korábban elhitte Li Hung-csenek, hogy eltávolított belőle egy daganatot. Van Geng-jun pedig felesége búcsúlevelét idézve arról számolt be, az asszony nem bírta elviselni, hogy Li Hung-cse - aki egyébként korábban 1999-re jósolta, majd úgymond, a pártfőtitkár kérésére harminc évvel elhalasztotta a világ felrobbanását - rá bízta az emberiség megmentését, és inkább vízbe ölte magát. A beszámolók szerint a pszichiátriai osztályokon ugrásszerűen megnőtt a Falun Kung-hívők köréből kikerült betegek száma. A Kínai Kommunista Párt (KKP) rögtön a hatósági intézkedés után megtiltotta tagjainak a Falun Kung-tagságot, amivel hivatalosan is elismerést nyert, hogy kommunisták is jelentős számban végezték az áhítatos légzőgyakorlatokat, hirdették a világvégét, és bíztak a delejezéssel való gyógyítás kizárólagosságában. (Nem hivatalos becslés szerint a Falun Kung tagságának 30 százalékát a KKP tagjai alkották). Ők és a hadsereg a híradások szerint a jövőben a marxizmus intenzívebb tanulmányozásával fokozzák a harcot a Falun Kung által hirdetett babonasággal szemben. Az elismert egyházak megszólaltatott képviselői hazugnak és eretneknek nyilvánították a Li Hung-cse által összegyúrt Falun Kung "vallást". De elhatárolódtak a szakszervezetek, a nemzetiségek népviseletben nyilatkozó képviselői is, az orvosok pedig dicsérték a kormány döntését, és utcai felvilágosító kampánnyal tiltakoztak az álgyógyászat ellen. Megfigyelők szerint nem nehéz magyarázatot találni a Falun Kung elképesztő sebességű elterjedésére. Az ebből a szempontból egyre inkább a késő Kádár-kori Magyarországra emlékeztető, az ideológiával nem sokat törődő kommunista párt által vezetett Kínában sokak szerint egyfajta világnézeti vákuum keletkezett, amit a korábban visszaszorított hagyományos egyházak nem tudtak betölteni. Az utcákon, tereken rendezett tömeges nyilvános légzőgyakorlatairól felismerhető Falun Kung vonzerejét növelte, hogy a kínai értékrendben különösen nagyra tartott egészség megőrzésére kínált olcsó, ám mindenható megoldásokat. Besegített a Falun Kungnak a növekvő létbizonytalanság is. A gazdasági reformok legújabb szakaszaként Kínában hozzákezdtek a vállalatok átszervezéséhez, ami már az első évben 20 millió ember elbocsátásával járt. Levezetendő feszültségekből a közeljövőben sem lesz hiány: a kormány múlt heti döntése szerint jövőre a helyi közigazgatás alkalmazottainak fele lapátra kerül, s közben a vállalatok racionalizálása is folytatódik. Ugyanakkor az események lassú folyását kedvelő kínai vezetés idegeit a külkapcsolatok is próbára teszik mostanában. Éppen hogy csitulni kezdett a belgrádi kínai követség bombázását követően támadt össznépi gerjedelem (HVG, 1999. május 15.), az amerikai és a kínai külügyminiszter hét végi találkozóján már békülékeny húrokat pengettek, amikor a tajvani elnök ellentmondásos nyilatkozatával (HVG, 1999. július 24.) szemben kellett némi háborús fenyegetéssel megvédeni az egy Kína eszméjét. A Falun Kunggal való hirtelen, radikális leszámolás magyarázatát helyi megfigyelők mégis elsősorban abban látják, hogy a 70 milliós KKP nem viseli el egy, az övéhez hasonló vagy talán még nagyobb létszámú, tőle teljesen független szervezet létezését. A hivatalos propaganda nem bizonyította ugyan azt a betiltást indokló állítást, miszerint a Falun Kung felforgató tevékenységet folytatna, amivel veszélyezteti a társadalmi stabilitást, ám pekingi megfigyelők szerint éppen elég volt az, hogy április 25-én imádkozással egybekötött békés tüntetést tartottak Peking kőfallal körülvett központi párt- és államirányítási negyedének tőszomszédságában. Csiang Cö-min pártfőtitkár-államelnök állítólag azóta sem tudott napirendre térni az 1989-es Tienanmen téri tüntetések óta példátlan inzultus fölött. Ugyanakkor sántít minden más párhuzam az akkori és a mostani események között - derült ki a HVG munkatársának pekingi beszélgetéseiből. A brutálisan szétvert Tienanmen téri diákok demokratikus követeléseivel jórészt egyetértő kínai reformértelmiség ugyanis most nemhogy nem vállal szolidaritást a Falun Kung "mozgalommal", hanem kifejezetten röstelli, hogy a modernizálódó Kínában éppen egy primitív, sokak szerint egyszerűen csalásra alapozott szekta tud milliókat fanatizálni. A HVG beszélgetőpartnerei közül azonban többen feleslegesnek tartották a durva hatósági fellépést, s szívesebben vették volna, ha a hatalom beéri az intenzív meggyőzési kampánnyal. Réti Pál Peking ENERGIAHORDOZÓK (HVG 1999-07-31) "A tudományok erkölcstelen világot hoztak létre, amely droggal, televízióval és rock and roll zenével fertőzött" - vélekedik a Falun Kung szekta alapítója, Li Hung-cse, aki két éve él az Egyesült Államokban, és onnan irányítja spirituális mozgalmát. Az USA számos nagyvárosának polgármestere fogadta már személyesen, és ismerte el a mester tanait. Willie Brown, San Francisco város első embere olyan példamutató személyiségnek nevezte a kínai tanítót, "aki a saját érdekeit alárendeli az emberiség jólétének". A szektaalapító Li Hung-cse 1951-ben értelmiségi családban született Csi Lin tartomány Kung Csu-ling városában. Négyéves korában már buddhista tanító keze alatt kezdett "az univerzum legnagyobb titkaival" ismerkedni, majd tanulmányait még évtizedeken keresztül folytatta a legkiválóbb buddhista és taoista mesterek iskoláiban. Eszmerendszerével - amely a csen-san-zsen, vagyis az igazmondás-jóindulat-türelem hármasán alapul -, valamint a természetfeletti, kozmikus energiákat is mozgósítani képes, meditációs-harcművészeti jóga keverék gyakorlataival 1992-ben lépett a nyilvánosság elé. Li Hung-cse tanításaira csakhamar felfigyeltek: meghívást kapott a pekingi távol-keleti egészségvásárra. A Falun Tafa vagy Falun Kung - így nevezte el testgyakorlási rendszerét - a vásár sztárja lett. A szakemberek nem győzték méltatni Li "szuper energiapotenciálját" és módszere mágikus hatékonyságát. A túlvilágival, á természetfelettivel való kapcsolattartás, amely megkívánja például a légzés szabályozását, számos keleti filozófiai rendszer meditációs kísérelje Li Hung-cse eszmerendszerében alapvető szerepet kapott. A Falun Kung-hívek őt különlegesen megtervezett gyakorlatsort végeznek, amelyek egy része a kínai harcművészet mozdulataira, mások a buddhista meditáció rituáléjára emlékeztetik a kívülálló szemlélőt. Az első gyakorlatot, amely a könnyebb megjegyezhetőség kedvéért a "Buddha megmutatja ezer kezét" névre hallgat, állva kell elvégezni, s ez teszi képessé a testet, hogy belső energiái felszabaduljanak, és be tudja fogadni a kozmikus energiákat is - állítja Li mester. További három, ugyancsak állva végrehajtandó energiamozgósító-hasznosító gyakorlatot követi az ötödik, "a természetfeletti energia megerősítését" szolgáló ücsörgés, amely közben Buddha kézjeleit mutogatják a hívők. Mindezek a gyakorlatok könnyen megtanulhatók: az érdeklődők kilenc alkalommal - egyenként kétórás kurzusokon - ingyen sajátíthatják el a tudnivalókat mindazokban az országokban, ahol már hivatott Falun Kung-tanárok, -aktivisták terjesztik az átszellemüléshez szükséges ismereteket. Így egyebek mellett Nagy-Britanniában, Svédországban, az USA számos államában, Kanadában, Ausztráliában és Japánban is tárt karokkal várják azokat, akik érdeklődést mutatnak-e túl nagy fizikai erőkifejtést nem igénylő, ám az egészség ámulatba ejtő javulását ígérő testgyakorlás iránt. Azoknak sem kell elkeseredniük, akik olyan országban vagy városban, netán falun laknak, ahol nincs lehetőség személyes útmutatásra: Li mester eddig megjelent hat könyve nem csupán kínai, hanem angol, német, sőt orosz, spanyol és francia nyelven is hozzáférhető, s önköltségi áron megrendelhető, esetleg ingyen letölthető az internetről, ahol egyébként a rendszert és "feltalálóját" méltató oldalak tucatjai találhatók. Aki pedig inkább vizuális típus, az videokazettáról is ellesheti a tennivalókat. "A kínai kormány mindig is félt a jól szervezett társadalmi mozgalmaktól. Rendkívül veszélyes azonban az új problémák megoldására a régi módszereket használni. Ha a Falun Kungot elnyomják, fokozatosan politizálóvá válik" - figyelmeztet Taj Csing kínai író, miként válhat egy magát politikamentes lelki-szellemi mozgalomként meghatározó gyülekezet "másként gondolkodóvá". Köztudott, hogy a kulturális forradalom idején, 1966-1976 között minden vallásgyakorlás tiltott volt, s megpróbáltak mindenkit ateistává nevelni. A kilencvenes évek, amelyeket újabban a vallás kínai aranykorának is neveznek, megmutatták, hogy az átnevelés nem sikerült maradéktalanul. Becslések szerint Kínában 100 millió hívője van őt nagy vallásnak, a buddhizmusnak, a tanizmusnak, az iszlámnak, a katolicizmusnak és a protestantizmusnak, s csaknem kétszer ennyi követője van a különféle illegális szektáknak. Gomba mód szaporodnak a helyi, "vidéki istenek", ismét életre keltve a csaknem feledésbe merült ősi kultuszokat, istentiszteleteket. MIÉRT ÜLDÖZIK A FALUN-KUNGOT? (Heti Válasz 2001/04) Kínában veszélyes az elmélkedés Sorozatos hírek érkeznek Kínából, hogy a hatóságok letartóztatják és börtönbe vetik a Falun-kung mozgalom követőit. Az egykor törvényesen működő szervezet ma Kína legádázabb ellenségének számít. Mit követett el a Falun-kung, hogy a pekingi hatóságok ilyen buzgalommal üldözik tagjait? A Falun-kung kínai jelekkel leírt szövegének az értelme: fa=törvény, hun=kerék, kung=munka, helyesebben munkából eredő energia, amit a régi kínái gyógyászatban csikongnak neveztek. E három szó pontos fordításának az értelme nekünk keveset mond, ezért nem sokat értünk meg a Falun-kung lényegéből, mert ehhez a buddhizmus tanának az ismerete szükséges. E szerint a Falun-kung nem más, mint egyfajta elmélkedési gyakorlat. A Falun-kung hívei vagy követői a szívüket igyekeznek összhangba hozni az igazsággal, az együttérzéssel és a toleranciával, hogy így jobb, bölcsebb emberek legyenek a társadalomban és a világegyetemben. Követői közül sokan azért csatlakoztak ehhez a mozgalomhoz vagy vallásfilozófiához, mert rendkívül jó hatással van szervezetükre, egészségükre. A mozgalom alapítója, Li Hong-dzsö interjúiban hangsúlyozta, hogy a múltban a mester - legalábbis Kínában és általában Ázsiában - a tudást csak egy-két tanítványnak adta át, ő azonban mozgalmát 1992-ben nyilvánossá tette. Ma már az egész világon megtalálhatóak a könyvei. A sajtóban közölt adatok szerint csak Kínában 70 millió követője van, és a világon további 30 millió hívéről tudnak a statisztikák. A Falun-kung követői mindig hadakoztak az ellen, hogy vallásnak, kultusznak vagy szektának nevezzék őket. Alapításának idején, 1992-ben Li Hong-dzsö mozgalma államilag elismerten működhetett Kínában. Amikor azonban a Falun-kung mozgalom nagyon gyorsan elterjedt, és a Kínai Kommunista Pártból is igen sokan csatlakoztak hozzá, az alapító és annak mozgalma egyre kényelmetlenebbé vált a hatóságok számára, s 1996-ban Li Hong-dzsö elhagyta Kínát, hogy New Yorkban telepedjen le. Pekingben 1999. április 25-től május 9-ig a Kommunista Párt főhadiszállása előtt a Falun-kung tagjai közül több tízezren tüntettek az egyre gyakoribb rendőrségi zaklatás ellen. A hatóságok megtorlásul három diákot eltávolítottak Dalian váras egyeteméről. A rá következő hónapokban a rendőrség mindenhol zaklatta a Falun-kung követőit. A telefonbeszélgetéseiket lehallgatták, többeket elfogtak. Ekkor harminc kínai nagyvárosban került sor tiltakozó tömegtüntetésre. Naponta nőtt a letartóztatottak száma, sokan kerültek kényszermunkatáborokba. A rendőrségi kihallgatások során többen meghaltak. A mozgalmat végül 1999. július 22-én hivatalosan betiltották, s azóta követőit Kína legádázabb ellenségeinek nyilvánították. I. Zs.