NYUGDÍJAS DELFINEK (Magyar Hírlap 1994-09-02) (MTI) Az első, katonai kiképzésben részesült delfineket az amerikai haditengerészet nyugállományba helyezte. A két obsitos San Diegóban állomásozott, egy 125 főnyi, tengeri állatokból álló egységben. Kenneth Ross, a haditengerészet szóvivője elmondta: csökkentik a hadiszolgálatot teljesítő tengeri állatok számát. Minden delfin, oroszlánfóka és beluga bálna eltartása 15-20 ezer dollárba kerül. "25-tel több delfinünk van, mint amennyire a haditengerészetnek szüksége lehet" - jelentette ki a szóvivő. GREENPEACE: BEHÁLÓZOTT KÖVETSÉGEK (Magyar Hírlap 1994-11-22) (MTI) Hatszáz méternyi hálóval vették körül hétfőn a Greenpeace környezetvédő szervezet aktivistái az athéni francia és olasz nagykövetség épületét. A környezetvédők így tiltakoztak az olasz és francia halászok által kivetett nagy tengeri hálók használata ellen. A két követség munkatársai négy órán keresztül a halászháló foglyai voltak, de a görög rendőrség különleges alakulatai lyukakat vágtak az erős fonadékban és kiszabadították a diplomatákat. A tiltakozóakcióval a Greenpeace-aktivisták fel akarták hívni az EU szerdán Brüsszelben ülésező Halászati Tanácsának figyelmét arra, hogy a nagy hálók használata miatt évente mintegy tízezer delfin pusztul el a Földközi-tengerben. A Greenpeace szerint a franciák és az olaszok nem tartják be az EU 2,5 kilométer hosszú hálók használatára vonatkozó ajánlatát. KEGYELEM A GYILKOS DELFINNEK (Magyar Hírlap 1994-12-15) (MTI) Megkegyelmeztek annak a delfinnek, amely a múlt héten megölt egy úszót és másik nyolcat megsebesített a Sao Paulo közelében lévő Caraguatatuba városkában. Tiao, egy három méter hosszú, 250 kilogrammos palackorrú delfin a múlt héten két úszót támadott meg, egyikük belehalt belső vérzéseibe. A hét végén pedig másik hét fürdőzőre támadt, közülük egy súlyos sérüléseket szenvedett. A brazíliai idegenforgalmi paradicsom üzletemberei korábban azt kérték, hogy távolítsák el a vérengző delfint, hiszen az veszélyes a turistákra. Ezt tagadta meg a polgármester, mert helyi környezetvédelmi szakemberek szerint a hím delfin – természete miatt – feltehetően magától el fog menni. VESZÉLYBEN A KÍNAI FOLYAMI DELFINEK (Magyar Hírlap 1996-02-08) (MTI) A kipusztulóban lévő kínai folyami delfineket ismét súlyos veszteség érte, miután a múlt hónapban kimúlt egy nagy nőstény állat. A Jangce folyóban mindössze mintegy 100 folyami delfin él még, s így várhatóan 20-25 év múlva elpusztul az utolsó példány is, hacsak nem tesznek valamit az emberek a delfinekért. A most elpusztult állatot félholtan találták meg a folyó alsó folyásánál, és a szakértők arra gyanakszanak, hogy valamelyik halászhajótól kapott áramütést a 160 kilogramm súlyú, mintegy 2,5 méter hosszú állat, amely egyben az eddig fellelt legnagyobb egyed volt. EURÓPAI DELFINÁRIUMOK (Népszabadság magazin 1996/27) BELGIUM Delfinárium, Brügge BULGÁRIA Delfinárium, Várna FINNORSZÁG Delfinárium, Tampere FRANCIAORSZÁG Park Asterix, Párizs Marineland, Cote d'Azur HOLLANDIA Delfinárium, Harderwijk NÉMETORSZÁG Zoo, Duisburg Hansaland, Sierksdorf Heidepark, Soltau Delfinárium, Münster Zoo, Nürnberg Fantasia Land, Bruhr OLASZORSZÁG Adriatic Sea World, Riccione Akvárium, Rimini Aquarium Ocean World, Viareggio Delphinario Aquatic World, Cattolica Garda Land, Lago di Garda Zoo Safari, Fasano PORTUGÁLIA Zoo, Lisszabon ROMÁNIA Delfinárium, Constanta SPANYOLORSZÁG Loro Park, Tenerife Marineland, Cataluna Marineland, Mallorca Safari Park, Costa Blanca Zoo, Barcelona Zoo, Madrid SVÁJC Conny Land, Lipperswil Knie's Kinderzoo, Rapperswil SVÉDORSZÁG Djurpark, Kolmarden DELFINTETEMEK A FRANCIA PARTOKNÁL (Magyar Hírlap 1997-02-17) (Reuter) Hatvan delfin tetemét sodorta partra a tenger a franciaországi Bordeaux közelében – közölte a rendőrség. A delfinek feltehetően halászok hálójába akadtak, és emiatt vesztették életüket. A tetemeket az erős széllökések nyomán keletkezett hullámok vetették partra. DELFINTERÁPIA (Magyar Hírlap 1998-03-03) Delfinterápiával próbálják gyógyítani a súlyos idegrendszeri zavarokban szenvedő gyerekeket a kubai tudósok. Az autista és agybénulásos kicsinyek kezelésében sajátos módszereikkel figyelemre méltó eredményeket értek el a kutatóintézet szakemberei. Az autizmus általában a 2-3. életév között felismerhető, egész életen át tartó fogyatékos állapot, amelyet a külvilágtól, a valóságtól való visszahúzódás, olykor tökéletes bezárkózás, a szociális kapcsolatteremtésre való képesség hiánya jellemez. A betegség gyógyításában csak igen ritka esetben, és hosszú idő alatt érhető el eredmény. A 11 éves kubai Diana azonban már három hónap után figyelemre méltó javuláson ment át. Órákat töltött a vízben a vidám, értelmes tengeri emlősökkel, amelyek a szakemberek szerint végül felébresztették benne a környezet iránti érdeklődést. A kubai kutatók (Baia de Naranjo intézet, Olgin tartomány) másik nagy sikerét a kétéves Janet hozta: az agybénulásban szenvedő kislány már néhány játékos kezelés után megtette az első önálló lépéseket. Megfigyelések szerint a delfinek rendkívül gyorsan képessé válnak arra, hogy viselkedésük alapján megkülönböztessék egymástól a beteg és az egészséges gyerekeket, s rövid idő alatt megtanulják, milyen segítséget várnak tőlük az orvosok. A DELFINEK MÉGSEM INTELLIGENSEK (Délvilág 1998-07-29) MTI Panoráma - Talán sokakban csalódást kelt majd, de két német állatkutató arra a megállapításra jutott, hogy a delfinek mégsem olyan kiemelkedően okos lényei az állatvilágnak, mint azt korábban hitték. A delfinek nem intelligensebbek, mint mondjuk a patkányok, vagy akár a galambok - vélekedik Onur Güntürkün és Lorenzo von Fersen magatartáskutató. Güntürkün a delfinagy vizsgálata, Fersen pedig a delfinekkel való foglalkozás alapján jutott erre a következtetésre. Nemcsak a delfinek, hanem más állatok is képesek az absztrakt gondolkodásra és a problémamegoldásra. Sok állatfaj a delfinnél jelentősen gyorsabban tanul. A nyelvértésben a csimpánzok a világbajnokok, a galambok pedig hasonló jellegű mutatványokra taníthatók be, mint a delfinek - összegzi a két kutató. FÖLÖSLEGESSÉ VÁLT HARCI DELFINEK - TENGERI EMLŐSÖK ÉS TUDOMÁNYOS KACSÁK (Magyar Hírlap 1998-09-25) Vákuumbomba, lézer-, meteorológiai, geofizikai fegyver, lopakodó repülőgép és hadihajó - korántsem teljes felsorolása ez a hidegháború idején kifejlesztett szupertitkos "csodafegyvereknek", harci eszközöknek. A természet- és állatvédők felhördültek a katonai természetű víziemlős-kísérletek miatt. Az ötvenes években párhuzamosan folytak katonai természetű delfinkísérletek az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban. Elsőként a tengerentúli déli államokban rendeztek be ilyen kutatóbázisokat. A nyugati sajtó szerint a vietnami háború idején sikerrel vetettek be harci delfineket víz alatt közeledő diverzánsok ellen. Az orosz haditengerészet szevasztopoli óceanáriumának kutatói azonban újságírói tódításnak tartják a gyilkos delfinekről szóló közleményeket. Az egykoron szupertitkos és ma is nehezen megközelíthető intézmény munkatársai érdekes megfigyelésekről számoltak be a kijevi Fakti (Tények) című lap tudósítójának. A krími delfináriumot 1966-ban hozták létre. Ugyanott, a Krím-félszigeten folytattak kísérleteket delfinekkel az Ukrán Tudományos Akadémia déltengeri élővilágot kutató intézetében. Csak találgatni lehet, volt-e átjárás a civil és a katonai témák között. A harci delfinekkel kísérletező szakértőknek az akadémiai intézmény volt a fedőcége. Mind Amerikában, mind a Szovjetunióban három területen végeztek etológiai kísérleteket. Az első: "őrző-védő" delfinek diverzánsok elleni felhasználása, a második: ellenséges hajók, tengeralattjárók aláaknázása, a harmadik: elsüllyedt vízi járművek, repülőgépek, torpedók és más tárgyak felkutatása. Jevgenyij Gorbacsov, az intézet tudományos munkatársa úgy véli, csakis a harmadik kutatási területen értek el realizálható eredményt. Az amerikai kísérletek során - állítólag - a biológiai hanglokációs rendszere révén az őrködő delfin már 360 méterről észlelte vietnami diverzánsok közeledtét. Ekkor az állat saját hajójához úszott, ahol egy nagyméretű tűvel végződő szerkezetet rögzítettek rajta. Amikor a delfin találkozott az ellenséges búvárral, a tanultakat alkalmazva megdöfte a tűvel, ezáltal azonnal ható gyilkos szer került a vízi kommandós testébe. A szevasztopoli oceanáriumban azonban úgy vélik, ez a hír kacsa, mert a vietnami háborúban a technika feleslegessé tette az őrző-védő delfinek alkalmazását. Jevgenyij Gorbacsov szerint másfajta harci feladatokat sem oldhatnak meg a delfinek. A kikötőkben veszteglő hajókat, tengeralattjárókat túlbiztosítottan őrzik, s azokat delfinek nem tudják megközelíteni. Nyílt tengeren pedig a delfin lassúbb a mai harci eszközöknél. Etológiai természetű érvek is szólnak bevetésük ellen. Ha a delfinekre nagy súlyt akasztottak - például vízi aknát - az okos állatok megtagadták a munkát. Lehetetlen volt megtanítani őket arra is, hogy megkülönböztessék a "saját" és az "ellenséges" úszó eszközt. Tehát éles helyzetben önveszélyesek is lehettek volna a tengeri emlősök. Annál hasznosabbnak bizonyultak az elsüllyedt hajók és más víz alatti tárgyak felkutatására idomított delfinek, amelyek sajátos echolokációs szervükkel a tengermélyben iszapréteggel takart pénzérmét is érzékeltek és felszínre hoztak. A Fekete-tenger mélyrétegeiben mindig is akad felfedezésre méltó és kallódó érték. A hadgyakorlatok után például rengeteg fel nem robbant torpedó, akna és lőszer marad a helyszínen. Kitanították az állatokat, ha ilyen tárgyat találnak, akkor érintsék azt orrukkal, amelyen egy kis kapcsoló működésbe hoz egy szerkezetet. Ebből kicsiny ólomnehezék pottyan ki, melyet hosszú zsinór köt össze a vízfelszín felé induló apró bójával. Nem túl bonyolult lecke a delfinek bevetése gazdasági hasznának kiszámítása, hiszen egy féltonnányi torpedó súlyának mintegy tíz százaléka rendkívül értékes ritkafém! Rátaláltak a delfinek iszapba süllyedt minitengeralattjáróra, szupertitkos és ugyancsak méregdrága, mintapéldányként legyártott haditengerészeti "csodafegyverre", antik hajóroncsra, értékes ókori amforákra és más régészeti leletekre. Az ügyes tengeri állatok bizonyos mérvű absztrakcióra is képesek, hiszen rájöttek, hogy nincs két egyforma roncsdarab. Később megérttették idomárjaik az állatokkal, hogy "keressenek mindent, ami különbözik, elüt a tengerfenéktől". Három heti kutatás után egy nyoma veszett repülőgépre bukkantak a delfinek. Csak nem az éppen akkor keresett MiG-et, hanem a második világháború idején lezuhant Jak-9-est lelték meg. A természet is állít akadályt a delfinek széles körű hasznosítása elé. Ugyanis a legedzettebb delfin sem hajlandó 300 méternél mélyebbre merülni. Ezért a szevasztopoli oceanáriumban oroszlánfókákkal kezdtek kísérletezni. Ráadásul könnyebb oroszlánfókát tartani, mint delfint, minthogy a fókák parton is közlekednek, szállításuk nem igényel különleges kádat, rácsot. Az oroszlánfókák alkalmazásának hátránya, hogy nincs echolokációs szonárrendszerük, következésképpen csak olyasmit találnak meg víz alatt, amit meglátnak. Az oroszlánfóka ráadásul néha nagyon vad, étvágya pedig hatalmas: naponta 25 kiló halat fogyaszt egy állat, szemben egy felnőtt delfinnel, amely beéri 15 kiló hallal. S a spórolás a mai Ukrajnában nem másodrangú szempont Turányi József SZERETIK, HA AZ ORRUKAT VAKARGATJÁK (Blikk 1999-01-29) A delfinek viselkedése sok mindent elárul a hangulatukról. Íme, egy kis ízelítő a testbeszédből: - Farokemelés: a delfinek a mélymerülés megkezdésekor kiemelik a farkukat a levegőre. Így testük lefelé, a mélyebb vizek irányába áll. - Uszonycsapkodás: az állatok néha elheverednek a felszín közelében, és mellúszóikkal a felszínt csapkodják. - Farokcsapkodás: a szakemberek úgy vélik, egyes fajoknál ez az agresszió jele. - Vakarózás: a delfinek kifejezetten élvezik, ha orrukat vakargatják, vagy hajók testéhez dörzsölődhetnek. - Lebegés: egyes cetek csoportosan lebegnek mozdulatlanul a vízben. Ez a pihenés egy formája. AHOL SEGÍTHETÜNK Fontosabb címek azok számára, akiket komolyabban is érdekelnek a delfinek és a bálnák, s tenni is akarnak kipusztulásuk ellen: Environmental Investigation Agency (EIA) 2 Pear Tree Court, London ECI ODJ Greenpeace Canonbury Villas, London N1 2PN International Dolphin Watch (IDW) Dolphin, Parklands, North Ferriby Humberside HU14 3ET Összeállította: Látó Judit DELFINTERÁPIA (Blikk 1999-10-18) International Dolphin Watch, Horace Dobbs Parkland, North Ferriby, East Yorkshire, HU14 3ET Tel.: 01482 844468 Dolphin Aid Luisenstr. 13-17 D-42103 Wuppertal Tel.: 0202/2 44 3690 Fax: 0202/2 44 3691 Dolphin Human Therapy, Dr. Dave Nathanson elnök 13605 South Dixie Highway #523, Miami, Florida 33176-7252, USA Tel.: Miami (305) 361-3313 Dolphin Plus P.O.Box 2728, Key Largo, Florida 33037, USA Tel.: (305) 451-1993 http://www.pennekamp.com/dolphin-plus/ Dolphin Research Center Mile Marker 15, 1/5 Highway US, 1Grassy Key, Florida, USA Tel.: (305) 289-0002 http://www.flakeys.com/marathon/parks/dolphin.htm Theater of the Sea Mile Marker 84, 1/5 Highway US, 1Islamorada, Florida 33036 USA Tel.: (305) 664-2431 GYÓGYÍTÓ VETERÁN DELFINEK (Tvr-hét 2000/48) Egykoron a szovjet hadseregben szolgáltak azok a delfinek, amelyek mostanában a nagyközönséget szórakoztatják az ukrajnai Szevasztopolban. Az intelligens állatokat a legkülönbözőbb víz alatti, katonai feladatok végrehajtására képezték ki. A Szovjetunió felbomlása után az Ukrajna által megörökölt "obsitos" delfincsapat új feladatokat kapott: idegbetegségben szenvedő emberek gyógyításában segédkezik. A kedves vízi emlősöket felnőtt és gyermek páciensek egyaránt nagy örömmel fogadják. DELFINEK (http://www.puska.hu 2002-01-15) A delfinek annak ellenére, hogy vízben élnek és testük, éppoly áramvonalas, mint a halaké, és úszóihoz hasonló farkukkal hajtják magukat előre a vízben mégsem halak, hanem tengeri emlősállatok. Mozgékonyságuk és úszósebességük meghaladja legnagyobb ellenségükét, a cápákét. Elevenszülők, borjaikat tejjel szoptatják, tüdővel lélegeznek, melegvérűek. Legközelebbi rokonaik a hatalmas termetű cetek, köztük a legnagyobb termetű állat, a kékbálna és az óriás ámbrás cet. A cetek rendjét fogas- és sziláscetekre osztjuk. A delfinek a fogascetek alrendjének egyik családjába tartoznak és ragadozók. Az évmilliók során a cetek egyre jobban alkalmazkodtak a vízi életmódhoz. Az emlősállatokra jellemző tipikus, négy végtagos csontváz jelentős változáson ment át. Az elülső végtagok evezőszerű mellúszókká alakultak. Ezekben még vannak csökevényes felkarcsontok, könyökcsontok, orsócsontok, valamint kéztő- és ujjcsontok is. A hátsó lábak diónyi csontocskává csökevényesedtek, de néha már ezek is hiányoznak. A medencéből csupán egy pálca formájú csont maradt meg, amely már nem áll összeköttetésben a gerincoszloppal. Az egész csontváz az áramvonalas testfelépítést szolgálja, alakja úszás közben csökkenti a víz ellenállását. Farki úszólemezük vízszintes. Hátukon egyetlen hátrafelé görbülő úszójuk van. Sok fajuk közül néhány csak a trópusi vizekben él, de sokan közülük valamennyi óceánban és tengerben megtalálhatók. (Atlanti-óceán partjánál, Csendes-óceán északi mérsékelt övezetében, a Vörös-tenger és az Indo-Csendes-óceán térségben.) Jellemző rájuk a megnyúlt fej, a sarló alakú hátúszó, és a karcsú test. A homlokuk felett lévő nyíláson keresztül lélegeznek. Kitűnő, gyors úszók és igen intelligensek. Számos fajuk csoportokat alkot, amelyeken belül meghatározott társas rend érvényesül. Jól kidolgozott, hangokon alapuló kommunikációs rendszerrel érintkeznek egymással. A cetek bőre rugalmas és sima. A legfelső bőrréteg élő sejtekből áll (és nem elhalt hámsejtekből, mint az embernél), ez is segít csökkenteni a víz ellenállását. A fogascetek aktív vadászok. Általában a tengerek felső, napsütötte rétegében vadásznak, főleg tisztavizű részeken, ezért látásuknak is hasznát veszik. Térlátásuk kiváló. A delfinek érzékelésében a fülé a főszerep. A delfin "sztereóban" fogja fel a hangingereket. Ez lehetővé teszi a hangforrás irányának meghatározását. Csoportokba verődve, ultrahangok segítségével terelik össze és kerítik be a zsákmánynak kiszemelt halrajokat. A visszaverődő hang segítségével meg tudják határozni a kiszemelt zsákmány helyét. A cetek a 280 kHz-es hangjeleket is meghallják (az ember csak 18 kHz-ig érzékeli a hangot). Sokféle hangot tudnak kiadni: alacsonyat, magasat, füttyentőt, kattogót. A vízben gyorsan terjedő, nagy rezgésszámú ultrahangokat bocsátanak ki. Ezek beleütköznek a halakba, majd onnan visszaverődnek. A visszhangokat a szemük mögötti fülökkel és az alsó állkapcsukkal érzékelik. Agyuk ebből alakítja ki a környezet képét. Ez a hanggal működő tájoló rendkívül pontos. Nagy távolságról is felismerik barátaikat és ellenségeiket, távoli halrajokat is képesek felkutatni. A visszhang sok mindent elárul nekik az ellenfél nagyságáról, fajáról, sőt még az egészségi állapotáról is. A delfinek hanghullámai behatolnak a másik állat belsejébe, és egyfajta röntgenképet adnak róla. Akár 200 m-es mélységben is tudnak táplálkozni és 15 percig is víz alatt maradnak. A delfinek agyának mérete, barázdáltsága és struktúrája nagyon hasonlít az emberéhez. Ezért elvileg nincs kizárva, hogy az intelligenciájuk alig marad el az emberétől. Alváskor a nőstények a víz felszínén fekszenek, orrlyukuk a levegővel érintkezik. A hímek közvetlenül a vízfelszín alatt szunyókálnak és levegővételre reflexszerűen feljönnek. Testméretük a 3,6 m-t is elérheti. Súlyuk 150–200 kg között mozog. Körülbelül 50 évet élnek. A delfinek többsége sűrűn váltogatja "szexpartnerét". Ivarérettségüket kb. 8 éves korukra érik el. Egy-egy sikeres vadászat után sokszor szinte kikapcsolódásképpen párzanak. Az anya egyszerre egy borjúnak ad életet, s azt akár két évig is szoptatja, bár a kis delfin már hónapokkal az elválasztás előtt szilárd táplálékot is fogyaszt. A hímek három vagy négy szaporodóképes nőstényből álló háremet gyűjtenek maguk köré, egész életükben együtt maradnak velük. Több "almot" is közösen nevelnek fel. A delfinek nagyon könnyen idomíthatók. Legkülönbözőbb mutatványokra képesek: kosárlabdáznak, átugornak karikán, fejen állnak, farkúszón "járnak", engedik, hogy lovagoljanak rajtuk. A delfinek fogságban könnyen megbetegszenek. Sokan már elejtésük közben vagy a szállítás alatt elpusztulnak az átélt sokk, a stressz vagy a túlhevülés miatt, mivel hiányzik számukra a vérkeringésüket hűtő víz, izzadni pedig nem tudnak. Fancsek Krisztina 10/B NŐKRE TÁMAD A KANOS DELFINFIÚ (Blikk 2002-06-07) Még a motorcsónak is izgalomba hozza DORSET - Búvárokat és fürdőzőket próbál megerőszakolni egy delfin Anglia partjainál. George-nak becézik a szexuálisan túlfűtött hímet, aki két hónappal ezelőtt érkezett Dorset környékére. - Több búvárnőt próbált már megerőszakolni - mondta a Times című brit lapnak Ric O'Barry, a tengeri emlősök szakértője. - Amikor a delfinek szexuális izgalomba jönnek, elkülönítenek egy úszó nőt. A két mázsás állat, ha "beindul", vízbe fojthatja "szerelmét". A delfinlegényt a hírek szerint a motorcsónakok propellerjei is izgalomba hozzák, és a járművekhez való veszélyes közeledés miatt már több "szerelmi seb" éktelenkedik rajta. Maggie Hurdiss (40) csak egy frissítő úszásra ugrott be hajójukról, amikor az állat mellette termett. - Az óriási delfin dörgölőzni kezdett hozzám, azután alám úszva, a hátára fordulva látni engedte mintegy 30 centiméteres férfiasságát. Ekkor jobbnak láttam visszamászni a csónakba - mesélte a delfinlánynak nézett asszony. hg