TÍZ ÉV ALATT 168 JOGERŐS BÍRÓSÁGI ÍTÉLET SZÜLETETT MAGYARORSZÁGON (Magyar Hírlap 1994-09-01) A csecsemőgyilkosságok főbűnöseire nincs tényállás a Btk.-ban Tegnap rendeltek el nyomozást L. A. 23 éves nő ellen, aki augusztus 19-én lakása fürdőszobájában életképes fiút szült, majd egy műanyag táskában a kukába dobta. Annak tartalmát a szeméttelepre szállították és bedarálták. Az övéhez hasonló tettek elkövetői így szerepelnek a bűnügyi krónikában: világra hozta és megölte gyerekét. A 14 éves lány éjjel, mínusz húsz fokban, egy téren állva szülte meg gyerekét, aki a kövezetre esett, és súlyos fejsérülései miatt meghalt. Az ötvenes éveihez közeledő asszony harmadik gyerekét a fürdőszobában hozta a világra, aztán csatakos holmijaival együtt egy reklámszatyorba tette és kivitte a határba - ezt a két végletes típust lehet kiemelni abból a társadalmi csoportból, amelynek nőtagjait egy nehezen minősíthető cselekedet rendeli egymáshoz. Akik az ORFK bűnmegelőzési osztályán készített felmérés, az újszülöttek sérelmére elkövetett emberölés adatai szerint kiskorúak, hajadonok vagy férjezettek, tanyán vagy városban élnek, elvégezték az általános iskolát és valamilyen szakképesítést szereztek, állandó barátjuk vagy alkalmi kapcsolatuk, férjük volt és feltűnően rosszul szocializálódtak. Cseres Judit szociológus tíz év történéseit vizsgálta. 1981. és 1991. között 168 jogerős bírósági ítélet született. Az adatok lezárása után, 1991. január 31-én Miskolcon egy 39 éves nő a lakásában életképes fiúgyermeket hozott a világra, akit nejlonzsákba csomagolt. A csecsemő a nyakára tekeredett köldökzsinór szorításától a zsákban megfulladt... 1994. július 26-án Nyíregyházán eljárást indítottak a 34 éves háztartásbeli T. S.-né ellen, aki lakása fürdőszobájában fiút szült, majd a gyereket a fürdőkád vizébe fojtotta, később a pincében elásta. A kihallgatáskor beismerte, korábban két másik csecsemőjét ölte meg ugyanígy. T. S.-né azzal védekezett, hogy három élő gyereke mellett nem akart még továbbiakat fölnevelni. Az asszonyt egyébként gondos háziasszonynak, jó anyának ismerik szűkebb környezetében. Az idézetek a bűnügyi krónikából valók, meglehet, nem is teljes a felsorolás. Hónapról hónapra magasodik az a képzeletbeli domb, amelyre a nem kívánt gyerekek kerülnek. Ez persze csak vízió, hiszen az apró holttesteket az illetékes önkormányzatok eltemettetik. Hogy pontosan hány szeretkezésnek az utóélete lesz ilyen primitív halál, azt senki nem tudja megmondani. A csecsemők halálozási statisztikái nem tartalmaznak ilyen adatokat, ezeket a külföldiekkel összevetve csak azt lehet mondani, hogy a világrajövetel után nálunk meglehetősen veszélyes az élet. Tőlünk keletre nem gyűjtik az újszülött-gyilkossági adatokat, a nyugatiakat pedig nem hozzák nyilvánosságra. A szociológus úgy tudja, Németországban évente 3-5 esetre derül fény. Néhány évvel ezelőtt egy szexuális felvilágosítás céljára készült amerikai dokumentumfilmmel sokkolták a békés éjszakai tévézőket. Megmutattak egy abortuszt - belülről. Láthattuk, a magzatban van képesség a védekezésre, amikor idegen test tör az életére - bár esélye semmi. Ám a megszületés pillanatában az újszülött elveszti ezt a természetadta képességét, és a világra érkezve a legteljesebb mértékben védtelen és kiszolgáltatott. A magzatot abortusztörvény védi, de az újszülöttet csak egy ENSZ-vágyálom a sok közül: "mindenkinek joga van az egészséges élveszületéshez". A tíz év alatt hozott 168 bírósági ítélet mellett sokat nem is jegyzett fel a krónika. Amelyekben meghalt az asszony, amelyekben felmentő ítélet született vagy a nőt beszámíthatatlannak nyilvánították, amikor nem találták meg az asszonyt, aki elhagyta újszülöttét, vagy pedig a csecsemőnek veszett végleg nyoma. A nőgyógyászok állítják, a segítség nélküli szülések tíz százalékában árulkodó komplikáció lép fel, amellyel muszáj orvoshoz menni. A 168 esetnek több mint a fele volt ilyen. Ha mellé képzeljük a hiányzó többséget, az tíz év alatt 840 titkolt szülést jelent. Amelyekben a vádat nem a földi bíróságok hozták meg vagy ejtették el. Ítélet vagy megértés A csecsemőjüket meggyilkoló nők társadalmi megítélése inkább az elítélés, mint a megértés felé hajlik. Tettüket sommásan közlik a napi hírek között, és a mindennapi tényektől feldühödött és megcsömörlött újságolvasó rajtuk tölti ki összes indulatát. Ezért nehéz a szociológus helyzete, aki a tettek gyökerét kutatva sok helyen nem gyilkost, hanem áldozatot talál. A körülmények mérlegelése után nem egyszer jut arra a következtetésre, hogy a csecsemőgyilkosságok főbűnöseire nincs tényállás a Btk.-ban. Amely 1964-től kezdve nem tesz különbséget csecsemőgyilkos és más emberölés között. A jogalkotók szerint ugyanis akkor érkeztünk a szocializmus építésének arra a magas fokára, amikor már senkinek sem indokolhatták az életkörülményei azt a védekezést, hogy saját gyermekét nem tudná fölnevelni. A bírói gyakorlat azonban mást, az 1800-as évek progresszív szellemét tükrözi, amikor enyhítő körülménynek tartották, ha a nőnek kényszerítő helyzetében a becsülete vagy a gyermeke elvesztése között kellett választania. Emiatt is van, hogy általában három év büntetést kapnak a nők, és az sem ritka, hogy nem is kell leülniük. A nyomozás során ugyanis olyan körülményekre bukkannak a családban, olyan viszonyokra férj és feleség, anya és nagylány, az elkövető és már felnőtt gyerekei között, hogy aránytalannak tartják a nagy büntetést. Amelynek hosszú évei alatt az emberiesség csíráit is kiöli belőlük a szigorúan zárt és kíméletlenül szerveződött világ. Hiszen a börtönhierarchia legaljára kerülnek a gyerekgyilkosok - odabent mindenki a legjobb anya! - Egy brutális gyerekgyilkost például fogdáról fogdára menekítettek az őrök, mert tette után megítélt személye akkora indulatokat váltott ki a nehézfiúkból is, hogy tartani lehetett súlyos testi sértésétől. De nem is jut el minden ügy a bíróságokig. Mert ha több napi keresés után sem találják meg a csecsemő holttestét a rendőrök a szeméttelepen, akkor nincs sértett, akinek sérelmére emberölést követtek volna el. Ilyenkor csak a vizsgálótisztek magánvéleménye fogalmazódik meg, ha azt látják, hogy vállát rángatja az ifjúságában sugárzó lány arra a kérdésre: nem találtál más megoldást? A 17 éves hölgy a kihallgatás során leginkább a szoba sarkait fürkészte vagy divatos fűzős cipőjével dobolt, és nem értette, hogy az édesanyja, aki ide elkísérte, de a nőgyógyászhoz menni röstellt vele, és akinek mindig a szeme fénye volt, miért van úgy összetörve. Amikor a lányt megkérdezték, eltemetteti-e holtan születettnek nyilvánított gyerekét - aki ezzel a gesztussal megmentette szülőjét a büntetéstől -, reflexszerűen tagadott, mint egész kihallgatása során. Az idősebb hölgyet viszont, akit felnőtt gyerekei kísértek a rendőrségre, alig lehetett kihallgatni, mert a hangja mindig elcsuklott a zokogástól. Amikor fejére olvasták előző két priuszát, az eltitkolt szüléseket, elpirult, mint akit közérti lopáson értek. Ő is tagadott, de másként: nem tudta, hogy gyereke lesz, nem akart senkitől segítséget kérni, nem gondolta, hogy ez gyilkosság. Az otthona mint a patyolat, szívéből nevelte a nagyokat, de a férjéhez semmi nem köti már. A köldökzsinórral együtt minden hozzá fűződőt elvágott. És még egy homályos arc: az eminens lányé. Aki 14 éves bár, de rendkívül fejlett, koránál érettebb. Saját bevallása szerint két dologban kitűnő, a tanulásban és az ágyban. Mindkettőben igyekvő, az iskola legjobb tanulója. Ám amikor kiderült, mit tett, fény derült arra is, ennek a lánynak nincs társasága, félénk és gátlásos az emberek között, még vásárolni se mer. Felmentő ítélete után azonnal kirúgták az iskolából, és színjeles bizonyítványával most mosogató egy étteremben. Tettére úgy derült fény, hogy katonafiúja összeroppant, amikor megtudta, gyerekük volt, de már nincs. Elöljárója előtt bukott ki belőle minden, az pedig jelentette az illetékeseknek. Ez egyébként a legritkább eset. Mert ennél sokkal kényelmesebb a környezet számára, ha nem tud semmiről. Ha azt reméli, majd valaki más rájön és az segít. A mama nem hiszi el, amit a körfolyosón suttognak a lányáról, aki bő bugyogókban és XL-es pólókban jár. Volt olyan is, aki orvosi leleteket lobogtatott be az öregasszonyok ablakán: "nálunk az egész család bélpanaszokban szenved!" Ha ez el is hihető, azokat a beszámolókat viszont fenntartásokkal kell fogadni, amelyeket a férjek küldenek a hitvesi ágyból, és amelyek rövid summázata: nem vették észre, hogy terhes a feleségük. Ebből a szempontból a társadalmi középosztály legalsó rétege kerül a figyelem szűk előterébe. Ahol még szűkösen, de még mindenre futja, ami alapvetően kell az élethez. Ahol félretenni már nem tudnak, de még nem is nyomorognak. Ahol a családi kapcsolatokat átszövik a konfliktusok. És ebben az intimszférában már nem minden kérdésére kap választ a kutató. A "miért tette?" sok esetben nem is megválaszolható. Értékelhető motivációkat alig talált a szociológus. Az biztos, hogy az esetek túlnyomó többségében nem a gyilkolás, hanem egy vállalhatatlan kapcsolat a fő motívum; nem a csecsemő iránti agresszió, hanem konkrétan ehhez az anyasághoz fűződő konfliktusos viszony. A legtöbbször megoldatlan és megoldhatatlan ellentmondásokat találni ezekben a családokban. Egy szigorú és rideg apát, aki dicsérni nem, csak büntetni, verni és megalázni tudott. Egy alávetettségében vergődő anyát, aki csak túlhaladni vágyott ellenpélda volt a kamaszlány előtt, nem pedig cél vagy minta, esetleg kapaszkodó. És sehol egy barát, egy életképes társaság azok körül, akikhez a társadalmi - és azon belül főleg a nemi - tapasztalatok kiáltóan nehezen, vagy egyáltalán nem jutnak el. Akik alapvető kommunikációs gátlásokkal küzdenek. Cseres Judit azt mondja, a felmérés előtt azt gondolta, a nagyon szegények, a nagyon kulturálatlanok ölik meg a gyereküket, akik a civilizációtól megfosztva élnek, ez a tévhit ma is tartja magát. A valóság azonban nem igazolta ezt a prekoncepciót. A tízéves adatokból az derült ki, hogy többségüknek lakása, szakképzettsége van és rendelkeznek az élet - úgymond - normális, emberi feltételeivel. Feltűnő viszont, hogy egyre fiatalabb korosztályokban történt az "újszülöttek gondatlan elhagyása", pedig az adatgyűjtés éveiben a munkanélküliségnek és az inflációnak még nem volt a mostanihoz hasonlítható elnyomorító hatása. Mindenkinek méltatlan A büntetések általában azért enyhék, mert a körülmények gondos mérlegelése után a bíró rájön, hogy nem az ül a vádlottak padján, aki úgy vette tudomásul lánya megkezdett szexuális életét, hogy "de ha gyerek lesz belőle, szétszedlek!" Vagy a férj, aki hátára fordulva horkolt a hitvesi ágyban, és ez azt jelentette, csinálj, amit akarsz. A bíróság előtt a tudatlanság, a szexualitást és a test működését övező teljes sötétség, az egészségügyi intézményektől, az orvosoktól és minden hivatalostól irtózás áll. Kivétel talán H. Mária, aki azért tekerte a vonat vécéjében gyereke nyakára a köldökzsinórt, hogy az megfulladjon. De ilyen elvetemült gyilkos tíz év alatt talán kettő, ha akadt. Csövestársai voltak, akik Máriát feladták a rendőrségen. A hozzáértők állítják, nem kellene ilyen méltatlanul elpusztulniuk azoknak a gyerekeknek, akiket nemhogy nem akartak, hanem még tudomást sem vettek létükről, akiknek észre sem vették megérkezésüket. És nem kellene ilyen méltatlan helyzetbe kényszeríteni azokat a nőket, akik hang nélkül tűrik a kínokat (ha feljajdulnak, elárulják magukat!) és emberi kapcsolataik konfliktusait. A budapesti Schöpf-Mérei kórház szülészeti osztályán Csordás Mária védőnő ezelőtt négy évvel kigondolta, hogy éjszakára vissza kellene állítani a kórház kapujába a mózeskosarat. Amibe belerejthetné gyerekét az, aki nem akarta azt a gyereket. Elképzelése szakmai körökben is sikert aratott, és ma is jó megoldásként emlegetik. A kórház vezetője is támogatta, hiszen náluk az újszülöttek ellátásához minden technikai és emberi feltétel adott. Az ORFK-n gyűjtött adatokat, ahol elmondták neki, ők sem tudják bűnözőnek tekinteni ezeket a nőket, nem is nagyon keresik az áldozatnak látszó tetteseket, mert ha elkapják, menthetetlenül bűnözőt csinálnak belőlük. A Fővárosi Főügyészségen is megkapott volna minden támogatást, ám jelezték, ez a középkori megoldás nehezen illik bele a jogászi gondolatvilágba. Ám a szabályok kőkemény jogszabályok, és sok "mi lesz akkor, ha?" megakasztotta a terv kivitelezését. Mert ahhoz, hogy örökbe lehessen adni a gyereket, valakinek le kell mondani róla. Mi lesz, ha az anya két év múlva meggondolja magát, és visszakéri a gyerekét? Csordás Mária minden szakmai tapasztalata és emberi meggyőződése azt támasztja alá, a legjobb megoldás, ha gyermekre váró családokhoz adhatnák örökbe, rosszabb esetben pedig intézetben, de mégis felnövekedhetnének azok, akik ma kukában, latrinában, a puszta kövezeten kezdik és végzik az életet. Többek között azért is, mert az anonim szülés elképzelhetetlen a mai, korszerű kórházakban, amelyekben tb-kártya nélkül nemhogy születni, de meghalni sem lehet. Addig folytatódik a mai gyakorlat, amíg a szexuális felvilágosítás sem a közoktatásban, sem a tömegkommunikációban nem ér el mindenkit, ameddig a védőnő nem ismeri személyesen a védelmére szorulókat. És addig? Addig elég egy jó ügyvéd, aki büntethetőséget kizáró okot talál a nőnél, aki hírzárlatot rendelhet el egy nyilvánvaló bűntényben a család jó hírnevére hivatkozva. Aki persze drágán adja tanácsait, de bizonyos társadalmi rétegekben - amelyekben egyébként nem találtak meggyilkolt csecsemőt - megfizethető. Akinek erre nem telik, az úgy tesz, mint T. Éva. Ezelőtt két évvel, augusztus 15-én Somogyaszaló külterületén magára hagyott, életképes lánycsecsemőt találtak, akit a gyors orvosi beavatkozás megmentett. Anyját hetekig keresték a rendőrök, amíg megtalálták. Éva akkor 24 éves volt, egészségügyi szakiskolát végzett, a megyei kórház szülészetén dolgozott. Csecsemőjét az erdőben szülte meg, meztelenül otthagyta a földön és elment dolgozni. A rendőrségen beismerő vallomást tett, és azt mondta, vissza szeretné kapni a gyerekét. Akkor emberölés kísérlete miatt eljárást indítottak ellene. A kislányt nem a faluban lakó apja, hanem az anyai nagyszülők nevelik, örökbe fogadták. Ma már nem tudni, T. Éva hol jár és merre tart. Szikora Katalin NYILVÁNOSSÁGRA KERÜLT ÚJSZÜLÖTTGYILKOSSÁGOK 1991. JANUÁR - 1994. AUGUSZTUS (Magyar Hírlap 1994-09-01) 1991. március 29-én Bujákon a falu szeméttelepén általános iskolás gyerekek játszadozás közben egy apró holttestet találtak. Télikabáttal letakarták, aztán ásóért indultak, hogy eltemessék. A helyszínre siető rendőrök megállapították, hogy a kislány egészségesen született, három kiló tíz dekával, halálát ellátatlanság okozta. Sokáig keresték a mellette hagyott rózsaszínű gyermekkombiné és zöld csíkos női blúz gazdáját. Április 25-én Gödön, a sütőüzem és a vasúti sín közötti füves téren halott fiú csecsemőre bukkantak a járókelők. Július 11-én Nagykanizsán őrizetbe vették M. Annamária 20 éves foglalkozásnélkülit, mert éjjel a lakásán egy életképes kislányt szült, akit nejlonzacskóba csomagolt, és a szeméttároló konténerébe rakta. A csecsemőt délelőtt találták meg, akkor már nem élt. Július 12-én Devecserben eljárást indítottak N. E. 25 éves varrónő ellen, aki a lakásán született fiú csecsemőjét a házuk sufnijába rejtette. Másnap találtak rá. 1992. január 7-én Inkén F. Gy. 34 éves rokkantnyugdíjas a fáskamrában ásta el újszülött kislányát. Január 23-án Szigetújfalun K. J.-né 33 éves lakos orvosi ellátásra jelentkezett, ezután lakásán szemlét tartottak. Akkor találták meg csecsemőjének holttestét egy reklámszatyorban. Január 31-én Szombathelyen, a Derkovits lakótelepen egy kukában guberáló nő halott csecsemőt talált, aki egészségesen született. Zsineggel megfojtották, száját, orrát lekötötték, és szívenszúrták. Az anya nyomravezetőjének 50 ezer forint jutalmat ajánlottak fel. Április 16-án Pécsen, a Mecsek oldalában egy árokban másfél hetes holttestet találtak, akinek halálát kihűlés okozta. Banánzöld, Miki egeres atlétatrikóba csomagolták, mellette egy női bugyi és lila csíkos zokni volt. Július 30-án Kaposváron, a szeméttelepen egy frottírtörülközőbe csavart fiú csecsemőt találtak. Augusztus 15-én Somogyaszaló külterületén életképes lány csecsemőre bukkant egy járókelő, a gyerek életét a gyors orvosi beavatkozás megmentette. Szeptember 30-án a fővárosban L. Rita 27 éves nő bevallotta, hogy korábban ő szülte azt a halott, ismeretlen nemű gyermeket, akinek holttestét Újpest erdős részében egy műanyag szatyorban hagyta. December 31-én a Keleti pályaudvaron álló Kálmán Imre expressz egyik vasúti kocsijának vécéjében H. Mária 27 éves, büntetett előéletű budapesti lakos életképes lányt szült, aki a nyakára tekeredett köldökzsinórtól megfulladt. Ugyanaznap eljárást indítottak a l4 éves K. Márta ellen, mert Budafok füves területén magára hagyta gyermekét, aki kihűlés miatt meghalt. 1993. február 18-án eljárást indítottak H. E. 20 éves szeghalmi konyhalány ellen, mert családi házuk tetőterében született gyerekét a vécébe dobta. Március 31-én Hatvan határában megfojtott csecsemőt találtak. Április 15-én Kecskeméten egy nő lány csecsemőjét egy reklámszatyorban a kukába dobta. Október 6-án Felsőzsolcán V. S.-né 35 éves asszony a kerti árnyékszékben hozta világra gyermekét. Halálát az ellátás és a gondoskodás hiánya, valamint fertőzések okozták. 1994. február 2-án a XVIII. kerületi lakótelep mögötti kiserdőben piros-fehér asztalterítőbe bugyolált lány csecsemő holttestét találták meg. Február 18-án Miskolctapolcán egy fiú csecsemőét, akit Marco Pecci feliratú, 46-os méretű pólóba csomagoltak. Április 6-án Mosonmagyaróváron egy kamionparkolóban bukkantak csecsemőholttestre, ugyanaznap Nyékládháza mellett egy bokros részen fiút találtak. Május 19-én szülte meg harmadik gyerekét a 3l éves kámi K. J.-né. Később kiderült, mindhárom holttestet kazánházukban égette el. A nőnek egyébként két élő gyereke van, ápolónő... CSECSEMŐGYILKOSSÁG (Magyar Hírlap 1994-09-09) A rendőrség eljárást indított B. Lajosné 41 éves siófoki lakos ellen, mert miután lakásában egy életképes leánycsecsemőt szült, fürdőkádjában vízbe fojtotta a kisdedet. SOMOGYAPÁTI CSECSEMŐGYILKOSSÁG (Magyar Hírlap 1994-10-18) (MH) Őrizetbe vétel mellett folytatja a nyomozást a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság a feltételezhetően csecsemőjét meggyilkoló somogyapáti lakosú L. L.-né ellen. A község határában egy-két nappal a szülés után meghalt csecsemőt valószínűleg vadállatok csonkították meg, mire megtalálták. A rendőrség gyanúja adatgyűjtés után terelődött a négygyermekes L. L.-nére, aki korábban terhesnek látszott, s bár terhessége megszűnt, született gyermekről senki nem tudott. A nő szakorvosi vizsgálatra egyértelműen szülés utáni állapotot rögzített, de a gyanúsított egyelőre mindent tagad. AMIKOR A KISDEDET NEM A BÖLCSŐ VÁRJA (Magyar Hírlap 1995-01-11) Magyarországon kéthetente megölnek egy újszülöttet Magyarországon minden második héten megölnek egy újszülöttet, az elkövető nők jelentős hányada vall arról, hogy sejtelme sincs arról, miként előzhette volna meg nem kívánt terhességét, vagy hogyan mondhatott volna le gyermekéről, ha nem akarja fölnevelni. Az ORFK bűnmegelőzési osztályának pszichológus-szakértője, Cseres Judit az elmúlt több mint egy évtized nyomozási és bírósági tapasztalatainak elemzésével tanulmányt készített az újszülöttgyilkosságokról és azok megelőzésének lehetőségeiről. Jelenleg Magyarországon kéthetenként megölnek egy újszülöttet. A megdöbbentő adat ellenére az újszülöttek sérelmére elkövetett emberölések aránya a bűnügyi statisztikában a többi befejezett emberöléshez viszonyítva öt és kilenc százalék közt mozgott. A nyolcvanas évek elejéhez viszonyítva az évtized végére egyharmadával csökkent az újszülöttek sérelmére elkövetett emberölések száma, azóta azonban folyamatos emelkedés tapasztalható. A leggyászosabb évnek 1983 számít, amikor huszonöt esetben öltek csecsemőt, a legkevesebbet, tizenegyet 1989-ben. 1994 első félévében már tizennégy esetet regisztráltak. Cseres Judit szerint különösen veszélyeztetettek a sokgyermekes, rossz szociális körülmények közt élő, alacsony életvezetési kultúrával rendelkező családanyák, valamint a szigorú nevelésben részesülő és a családi bomlás krízishelyzetében élő leányok. Az utóbbi években újabb társadalmi helyzetek jelenthetnek potenciális veszélyt: a munkanélküliség, a hajléktalanság, illetve ha a család csak szociális juttatásokból él. 1982-től 1992-ig százhatvannyolc csecsemőgyilkosság végződött jogerős bírói ítélettel, ebből 64 százalékban a szakorvos feljelentése, 23 százalékban az elkövető lakókörnyezetéből, 13 százalékban pedig a családtagoktól érkezett bejelentés alapján rendeltek el nyomozást. Egy esetben a körzeti megbízott jelzése nyomán indult eljárás. A családtagok bosszúból vagy a felelősség elhárítása miatt tesznek bejelentést. Két férj, illetve élettárs feljelentése nyomán derült fény például arra, hogy az elkövető már korábban is több ízben is megölte megtartani nem kívánt újszülöttjét. Egyébként a cselekmény eltitkolása a szűkebb, tartósan együttélő családi környezet minden tagjának érdekében áll. A legtöbb bűncselekmény Budapesten, Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megyében történt, a legkevesebb Veszprémben és Zalában. Az újszülöttüket megölő nők csaknem háromnegyede tanyán, falun, illetve falusias környezetben él. Túlnyomó többségük elvégezte az általános iskola nyolc osztályát és több mint felük szakképzettséggel is rendelkezik. Elvileg tehát elvárható lenne, hogy a szexualitás, a fogamzásgátlás legalább elemi ismeretével rendelkeznek. De ez még azoknál sincs meg, akik szakképzettségük - középszintű egészségügyi szakmák -, vagy munkaterületük - egészségügy, gyermekintézmények - révén tájékozottabbak. Az elkövetők jelentős hányadának sejtelme sincs a nem kívánt gyermektől való megszabadulás átmeneti vagy végleges törvényes lehetőségeiről, mint például a lemondó nyilatkozatról és az intézeti elhelyezésről. Az elkövetők egyike sem fordult szakorvoshoz vagy vette igénybe a terhesellátás szolgáltatásait. Külön figyelmet érdemelnek azok a családanyák, akik az elkövetők több mint egyharmadát jelentik. Látszólag rendezett családi viszonyok között élnek, első- és másodszülött gyermekeiket gondosan nevelik. Jelentős hányaduk éppen gyesen van. Minden esetben jelentős, a család életét alapvetően meghatározó gazdasági feszültség állapítható meg. Éppen túljutottak a lakás- vagy házépítés időszakán, vagy a még épülőfélben levő családi házban élnek. Pénzük nincs elég, ezért sem akarnak további gyermeket vállalni. A születésszabályozás érdekében viszont semmit nem tesznek. Az elkövetővé vált diáklányok ügyirataiból kitűnik, hogy esetükben az iskola próbálkozásai a családi életre nevelésre - hatástalanok. Ez azért érdemel figyelmet, mert a vizsgált időszak második felében megkétszereződött a fiatalkorú elkövetők száma, ha pedig a teherbeesés időpontjában érvényes életkort tekintjük, megháromszorozódott. A teherbe esett diáklányokhoz az iskola bizonytalan, olykor pedig éppen a bűncselekményt elősegítő módon viszonyul. A diáklányok a kirúgástól félve titkolják terhességüket. Az iskola pedig megtalálja a módját, hogy megszabaduljon tőlük, és kísérlet sem történik arra, hogy a törvény adta lehetőségekkel élve tanulmányaik befejezéséhez segítse őket. Az újszülöttüket megölő nők fele állt munkaviszonyban az elkövetés időpontjában. Ha azonban a vizsgált tíz év első és második felének adatait összevetjük, azt találjuk, hogy az első öt évben az elkövetők kétharmada állt munkaviszonyban, míg a második öt évben az arány megfordult: az elkövetők egyharmada rendelkezik csak rendszeres jövedelmet biztosító munkahellyel. További érdekesség: miközben családi környezetben a lányok, asszonyok eltitkolják terhességüket, munkahelyükön többször nyíltan vállalják. Ha néha szerepel is társtettes az ügyekben, tevékenysége elsősorban az újszülött elrejtéséhez kapcsolódik. A csecsemő magára hagyása okozza legtöbbször az újszülöttek halálát, s az esetek kisebb hányadában állapítható meg köldökzsinórral vagy kézzel, illetve egyéb eszközzel történő ölés. Ilyenkor azonban a pánik és az előzetes elhatározás szülte brutalitás jellemző. Cseres szerint az ENSZ gyermeki jogok nyilatkozatának aláírásából fakadó feladatok teljesítéséhez át kell tekinteni a jogszabályrendszert. Megfelelően rendezni kell a fel-, illetve bejelentési kötelezettség szabályait. Célszerűnek látszik a "szociális okból veszélyeztetett terhesség" fogalmának és jogintézményének bevezetése. Ha ugyanis a terhesnek tartott nő arról nyilatkozik, hogy nem terhes, illetve nem kívánja magát alávetni nőgyógyászati vizsgálatnak, e nyilatkozat a cselekmény bekövetkezése esetén súlyosbító körülménynek számítana, azaz az "előre kitervelt" minősítés bizonyítékának tekinthető. De kiemelt szerepe van a tömegkommunikációnak és természetesen az oktatási intézményeknek, ahol úgy tűnik: a tanítási óra típusú szervezeti formák alkalmatlanok a megfelelő tájékoztatásra, felvilágosításra. Drávucz Péter AZ ÁRNYÉKOS OLDALON - TÉVÉNAPLÓ (Magyar Hírlap 1995-01-20) Mi lesz veled, emberke? Tv-2, 1995. január 16. ... Rita pedig újszülöttként megérkezett. Mostanában gyakorta esik szó a csecsemőgyilkosságokról, annál inkább, mert alig telik el hét, hogy ne találnának megölt újszülöttet. Olyan, hogy egyikőjük túléli anyja halálos ítéletét, ritkán fordul elő. Valószínűleg azért lett akkora szenzáció, amikor Szegeden élő, bár kihűlőfélben lévő újszülöttre bukkantak egy szemétgyűjtőben. A Ritának elnevezett kislány pillanatok alatt a tömegkommunikáció sztárja lett, egy hónapos sincs, s már dokumentumfilm készült róla... gőgicsél, cuppog és izeg-mozog a filmen, az eset kapcsán megszólaló hivatalos emberek pedig a jövőjéről tanakodnak. És persze a magyar örökbefogadási eljárás anomáliáiról. Mielőtt a történet végképp felháborítaná a nézőközönséget - Ritát nem lehet örökbefogadni, amíg ismeretlen anyja le nem mond róla, és hiába várják harmincan, hogy szerethessék, neki az állami gondoskodás marad - megjelenik egy mosolygós férfiú, ő is hivatalnok, de olyan, aki révén azért mégiscsak el lehet viselni a bürokráciát is. Ő megoldotta a dilemmát: amíg örökbe nem vehetik, majd nevelőszülőként vihetik haza Ritát leendő boldog szülei. Rita történetének körülbelül ez volt a legkellemesebb mondanivalója: milyen jó, hogy mindig van, aki kitalál egy jó megoldást. Virág F. Éva A BŰN STÁCIÓI (Magyar Hírlap 1995-04-01) Nincs az a horrorfilmrendező, aki mozit merne csinálni a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Encsencs községben elkövetett brutális csecsemőgyilkosságról. Történt ugyanis, hogy a húszéves Sz. Gáborné immár második gyermekét (az elsőről nem tudni, hová lett) megszülte a vécében, majd miután lefejtette róla a köldökzsinórt, az udvaron néhányszor a földhöz vágta. Az élő újszülöttet, aki a brutális anyai beavatkozás ellenére még életben maradt, a kazal alá rejtette. De ez sem vezetett eredményre. Ekkor Sz. Gábor, a huszonegy éves férj a még nyöszörgő csecsemőt zsineggel megfojtotta; ketten a felismerhetetlenségig feldarabolták, és a konyhai kályhában elégették. A fiatal szülők hallgattak a gyilkosság indítékáról. Magyarországon kéthetenként ölnek meg egy újszülöttet. Tíz év alatt, 1982 és '92 között 168 csecsemőgyilkossági ügyben hoztak jogerős bírói ítéletet. A legtöbb bűncselekmény Budapesten, Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megyében történt, a legkevesebb Veszprémben és Zalában. A csecsemőgyilkos anyáknak csaknem háromnegyede tanyán, falun él. A túlnyomó többségük csak a nyolc általánost végezte el, de több mint a felüknek van szakképzettsége is. Ennek ellenére, mint azt a különböző felmérések bizonyítják, az elkövetők jelentős hányadának fogalma sincs arról, hogyan kerülhetné el a nem kívánt terhességet, a fogamzásgátlás módozatait sem igen ismerik. Így meglehet, nem mondanak ellent a "házastársi szeretet teljességének", ahogyan ezt a legutóbbi pápai enciklika is megfogalmazza. Ám ha a gyerekáldást gyermekgyilkosság követi, el kell gondolkodnunk azon, melyik bűn a súlyosabb? Kinek a jogait védjük: a magzatét vagy a megszületett csecsemőét? S vajon vannak-e a bűnnek fokozatai? Találhatunk-e mentséget annak az asszonynak, aki nem védekezik a nem kívánt terhesség ellen, ám brutálisan öli meg gyermekét? Ha valóban az emberi élet értékéről és sérthetetlenségéről gondolkodunk, a válaszunk csak nemleges lehet. V. Bálint Éva HALOTT CSECSEMŐ A SÍNEK KÖZÖTT (Magyar Hírlap 1995-04-10) (MTI) Halott csecsemőt találtak vasárnap este a Rákosrendező és Pécel közötti vasúti töltésen, a sínek között - közölte a BRFK sajtóosztálya. A csecsemő kilétének megállapítására és az eset körülményeinek feltárására vizsgálat indult. HALOTT CSECSEMŐ A SZEMÉTTÁROLÓBAN (Magyar Hírlap 1995-05-08) (MTI) A rendőrség nyomozást kezdett ismeretlen tettes ellen, aki egy életképesen született fiúcsecsemőt rejtett egy szeméttárolóba a monori erdő külterületén, a 4-es főút közelében. A feltételezhetően csütörtökön otthagyott csecsemő meghalt. HALOTT CSECSEMŐ A KONTÉNERBEN (Magyar Hírlap 1995-05-16) (MH) A lakosság segítségét kéri a rendőrség a Monori-erdő külterületén holtan talált csecsemőt ügyében, akit május 5-én egy szemeteskonténerben fedezték fel, halálát kihűlés okozta. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság kéri azok jelentkezését, akik környezetükben olyan előrehaladott terhes nőről tudnak, aki május 5-ét követően már nem volt terhes és nincs újszülöttje. CSECSEMŐGYILKOSSÁG ALBERTIRSÁN (Magyar Hírlap 1995-07-08) (MTI) A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság eljárást indított M. Erzsébet 39 éves albertirsai lakos ellen, aki június 18-án a lakásán életképes csecsemőt szült, majd megfojtotta és az udvarukban elásta. CSECSEMŐGYILKOSSÁG GÉTYÉN (Magyar Hírlap 1995-08-01) Emberölés bűntettének alapos gyanúja miatt rendelt el nyomozást a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya B. Olga gétyei lakos ellen. A gyanúsított július 17-én leánygyermeket szült a lakásához tartozó egyik tárolóhelyiségben. A csecsemőt ruhadarabokba csavarta és egy nejlontáskában rejtette el, majd másnap este a ház udvarán elásta. B. Olga a szülés következtében jelentkező komplikációk miatt került kórházba, majd rendőrkézre. HUMÁNUS ÖRÖKBEFOGADÁST AKAR A BÖLCSŐ ALAPÍTVÁNY (Magyar Hírlap 1995-11-08) MH-információ 1990-ben tizennégy csecsemőgyilkossági ügyben ítélkeztek a bíróságok. 1994-ben már az év első felében felderítettek ugyanennyit. E riasztó adatpár azonban csak a jéghegy csúcsát mutatja, hisz a szakemberek szerint a fenti számok elé akár ötszörös szorzó is tehető. Eszerint Magyarországon minden két hétben megölnek egy újszülöttet, miközben ezrek állnak sorba gyermekek örökbefogadásáért. Egy szekszárdi asszony úgy döntött, karitatív szervezetet hoz létre. Budavári Zita tizenkilenc évig élt úgy házasságban, hogy nem születhetett gyermeke. 1986-ban a fővárosi GYIVI-nél feliratkozott az örökbefogadók listájára, ahol az 1270. volt a sorban. A várva várt gyermeket végül öt éve adoptálhatta. A sötétbarna hajú, kék szemű kislány boldog, biztonságos környezetben nevelkedik. Neki szerencséje volt - vér szerinti anyja legalább az életét meghagyta. Ám sok nem kívánt gyerek a születése után csupán percekig él. Megfojtják, a köldökzsinóron keresztül elvéreztetik, elássák, nejlonszatyorban kukába dobják. A Legfőbb Ügyészség büntetőbírósági főosztálya a közelmúltban tanulmány formájában összegezte az 1984 és 1992 közötti időszakban elkövetett csecsemőgyilkosságokat. A felderített bűncselekmények száma 123 volt. A vizsgált időszakban érdemes nyomon követni a gyilkosságok területi elosztását. Amíg a fővárosban tizenegy újszülöttet öltek meg, addig például Vas megyéből egyetlen csecsemőgyilkosságot sem jelentettek. Az elkövető anyák életkora 18-34 év. A korábbi felmérésekhez képest az elkövetők műveltségi szintje határozott emelkedést mutat, 37 százalékuk szakmunkásképzőt vagy középiskolát végzett. Közülük hatan ápolónőként, ketten dajkaként dolgoztak. Az ápolónők egyike épp egy szülészeti klinika újszülött osztályán tevékenykedett. Tavaly februárban egy hét leforgása alatt öt csecsemőt gyilkoltak meg hazánkban. Ekkor Budavári Zita úgy döntött: nem lehet a borzalmak néma szemlélője. 1995 áprilisában karitatív szervezetet hozott létre: a Bölcső Alapítványt. Célja, hogy a jogszabályi korlátok között a bürokrácia elhúzódó ügymenete helyett humánus, gyors megoldást keressen a nehéz helyzetbe került anyák és gyermekeik, illetve az örökbefogadásra várók számára. A megalakulás óta tizenöt várandós nő jelezte náluk: a szülés után nem kívánja felnevelni gyermekét. Többségük családanya, már van két, három, négy gyerekük. Csupán egyharmaduk hajadon. Az esetek zömében munkanélküliek, segélyből, családi pótlékból élnek. Gyakran gondot okoz számukra a már meglévő gyermekeik etetése is. Van közöttük olyan, aki mélyen a nyomor szintjén tengődik. Ennek ellenére egyikük sem kért az örökbefogadótól anyagi ellenszolgáltatást, tehát nem áruba kívánják bocsátani születendő gyermeküket. Csak biztonságban akarják tudni csecsemőjüket, mert a sorsa iránt még felelősséget éreznek. Ezért hallani sem akarnak intézeti elhelyezésről. Olyan családi körülmények közé szeretnék adni gyermeküket, melyet ők - épp szegénységük miatt - soha nem tudnának biztosítani. A Bölcső Alapítvány nem "árul" egy gyermeket sem. Működésének alapelve, hogy sem az örökbeadó, sem a fogadó szülőnek egy fillért nem kell fizetnie. Számos próbálkozással ellentétben - ahol olykor csillagászati összegek cserélnek gazdát - nonprofit alapon tevékenykedik, tisztán humánus céloktól vezérelve. Az alapítványhoz naponta 20-25 leendő örökbefogadó telefonál, főleg az ország déli, délnyugati részéből. Aggasztó, hogy az északkeleti megyékből még senki sem jelentkezett, holott a legtöbb csecsemőgyilkosság éppen ott történik. Azt csak kevesen tudják, hogy hazánkban semmilyen alapítvány vagy egyesület nem adhat örökbe gyereket - mondja az alapító. Alapítványunk az anonim szülés lehetőségét kívánja biztosítani, éppen azért, hogy a gyermek minél előbb elhelyezhető legyen, családba kerülhessen. A hazai joggyakorlat szerint, ha az anya lemond újszülöttjéről, a csecsemőt két hónap időtartamra a gyámhatóság intézetben helyezi el. Ezen idő alatt az anya még visszavonhatja döntését. A Bölcső Alapítvány segítségével az újszülött a kórházból egyenesen örökbefogadó szüleihez mehet - akiknek természetesen vállalniuk kell a következő két hónap kockázatát. Az alapítvány eddig három baba biztos családba jutását segítette. Őket már saját gyermekként szeretik. A kisdedek életére és jövőjére vigyázó alapítvány humánus célkitűzéseit támogatja az evangélikus egyház is. Ők megengedték, hogy végső esetben a gyermekét felnevelni nem kívánó anya akár a templom kapuja elé tegye le újszülött csecsemőjét. Mielőtt végleg magára hagyná, csak a csengőt kell megnyomnia. A lelkész értesíti a Bölcső Alapítványt, és a gyermek olyan emberekhez kerül, akik remélhetőleg soha életében nem emlékeztetik majd a tragikus kezdetre. A Bölcső Alapítvány elérhető az alábbi címen: 7100 Szekszárd, Perczel utca 1-3. Telefon: 06-20-443-566. Bankszámlaszáma: BB Rt. 461-12093. Erdei Éva HALOTT CSECSEMŐ PÉCSETT (Magyar Hírlap 1995-11-23) (MH) Szerdán a késő délelőtti órákban egy pécsi Eszék utcában lévő szemetes konténerben halott csecsemőt találtak. A nejlonzsákba csomagolt újszülött tetemére hajléktalan kukázók bukkantak. A rendőrség a helyszíni szemle után az élettelen babát az igazságügyi orvos szakértő gondjaira bízta. Csakis a részletes boncolási jegyzőkönyv ismerete után kezdhetik meg a nyomozást. A vizsgálatok eddig azt mutatták, hogy az újszülöttet halva dobták a szemetes konténerbe. CSECSEMŐKET MENTENEK (Magyar Hírlap 1995-11-24) MH-információ Szerdán délelőtt tíz óra tíz perckor az egyik legfiatalabb pécsi lakótelep Eszék utcai 10. szám alatti ház szemeteskonténerében egy halott csecsemőt találtak. Az érett, 59 centiméter hosszú, egészségesen született babát egy nejlonszatyorban dobták a kukába. Melléhajították a méhlepényt is, melyet újságpapírba rejtettek. A Pécsi Városi Rendőrkapitányság illetékes nyomozóit az esetről egy taxis értesítette. A helyszíni szemle során a rendőrökkel együtt érkező igazságügyi orvosszakértő megállapította, hogy a szülés aznap a reggeli órákban zajlott, hiszen a megtalált csecsemőnél még nem állt be a hullamerevség. Halálát ellátatlanság miatti kihűlés okozta. Annyi bizonyos, hogy egészséges, érett újszülöttről van szó, akinek testén erőszakra utaló nyomokat nem találtak. A szülés minden komplikáció nélkül zajlott le, a jelek szakszerű levezetésre utaltak. Az asszonynak nem ez lehetett az első szülése. Kicsúszott a szatyorból Az élettelen apró testre egy ott lakó férfi bukkant. Amikor a szemetesvödrét szándékozott kiüríteni, akkor tárult elé a döbbenetes látvány. Először a véres, nyálkával borított testet vette észre, amely a dobás miatt kicsúszott a nejlonszatyorból. Az elkövető, illetve az elkövetők ugyanis azt a fáradtságot sem vették, hogy legalább összekössék a szatyor száját. A Magyar Hírlap kérdésére a rendőrségen elmondták, hogy Pécsett, illetve annak közvetlen környékén szerencsére ritkán találkoznak a nyomozók effajta bűnténnyel. Évente egy-két eset fordul elő. A hazánkban egyre nagyobb számban előforduló csecsemőgyilkosságok motiválták annak a legfőbb ügyészségi tanulmánynak az elkészítését, amely az 1984 és 1992 közötti időszakban elkövetett csecsemőgyilkosságokat összegzi. A vizsgált időszakban összesen 123 felderített csecsemőgyilkosságot vizsgáltak, az elkövető anyák életkora 18-34 év. A műveltségi szintjük már határozott emelkedést mutat, hiszen 37 százalékuk már elvégezte a szakmunkásképzőt vagy a középiskolát. Az sem közömbös, hogy közülük hatan például ápolónőként, ketten pedig bölcsődei dajkaként dolgoztak, de az ápolónők egyike épp egy szülészeti klinika újszülöttosztályán tevékenykedett. Bölcső Alapítvány Tavaly februárban egy hét leforgása alatt öt csecsemőt gyilkoltak meg hazánkban. E döbbenetes tény hatására 1995 áprilisában Szekszárdon egy karitatív alapítvány jön létre, amely a Bölcső elnevezést kapja. Szlogenje: "Ne öld meg, add örökbe!" A Bölcső Alapítvány vezetőjétől, Budavári Zitától megtudtuk, hogy megalakulásuk óta 15 várandós nő jelezte náluk: a szülés után nem kívánja felnevelni gyermekét. Többségük már családanya, két-három gyereket nevel. A jelentkezőknek csupán egyharmada hajadon. Az esetek többségében ezek a nők munkanélküliek, segélyből, családi pótlékból élnek. Gyakran gondot okoz számukra a már meglévő gyermekeik etetése is. Sőt van közöttük olyan, aki már a mély nyomor szintjén tengődik. A kisdedek életére és jövőjére vigyázó karitatív alapítvány humánus céljait támogatja az evangélikus egyház is. Ők ugyanis azt is lehetővé tették, hogy végső esetben a gyermekét felnevelni nem kívánó anya akár a parókia kapuja elé is leteheti újszülött csecsemőjét, mielőtt végleg magára hagyná, csak a csengőt kell megnyomnia. A lelkész értesíti a Bölcső Alapítványt, és a gyermek olyan emberekhez kerül, akiktől remélhetően soha nem tudja meg élete tragikus kezdetét. Erdei Éva CSECSEMŐGYILKOSSÁG (Magyar Hírlap 1995-12-11) (MTI) Fiú csecsemő holttestére lelt vasárnap reggel egy guberáló Budapesten, a XV. kerületi Kőrakás park 49-50. számú ház előtti szemeteskonténerben. A rendőrség az eset bejelentését követően nagy erőkkel megkezdte a nyomozást. A bűntett helyszínének közelében egy szomszédos házban élő nő beismerte tettét. A rendőrség orvosszakértő bevonásával folytatja a vizsgálatot - tájékoztatta az MTI-t a BRFK sajtóosztálya. HALOTT FIÚCSECSEMŐ A BOKORBAN (Magyar Hírlap 1995-12-30) (MTI) Fiúcsecsemő holttestére bukkantak pénteken a XIX. kerületben, a Sibrik Miklós utcai felüljáró bokros részén - tájékoztatta az MTI-t a Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya. A 3 kilogrammos újszülött egy kék színű, kétfüles reklámtáskába, azon belül pedig egy "Kellemes Karácsonyi Ünnepeket" feliratú reklámszatyorba volt becsomagolva. A csecsemő mellett egy fehér-piros absztrakt mintájú női sortot, egy piszkos, vérrel erősen szennyezett melegítőalsót, valamint egy barna színű vászoninget találtak. Ez utóbbin keresztben "Gábor Zsolt", függőlegesen pedig "Bonanza Banzai" hypóval mart felirat olvasható. HALOTT CSECSEMŐ A PARKBAN (Magyar Hírlap 1996-04-13) (MH) Holtan talált csecsemő ügyében kéri a rendőrség az állampolgárok segítségét. A néhány napos leánycsecsemőre Tatabánya belterületén, a Jubileum parkban bukkantak rá csütörtökön kora délután. A vizsgálatok szerint a gyermek életképes volt, halálát ellátatlanság okozta. Az anya személyét a nyomozás során nem sikerült megállapítani, ezért a rendőrség kéri azoknak a jelentkezését, akik a csecsemő halálával összefüggésbe hozható információról tudnak, illetve ismernek olyan asszonyt, aki korábban titkolta terhességét, és a szülés után nincs gyermek a környezetében. A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság 100 ezer forintot ajánlott fel a nyomravezetőnek. SZABADLÁBON A CSECSEMŐGYILKOS ÉS A NAGYKÁTAI GÁZOLÓ (Magyar Hírlap 1996-08-24) MH-tudósítás Szabadlábon védekezik a néhány nappal ezelőtt Csepelen történt csecsemőgyilkosság tizenhét éves tettese, valamint a Nagykátán emberhalált okozó gázoló. A BRFK nyomozói elfogták a budapesti Falk Miksa utcai rablógyilkosság tetteseit - jelentették be az ORFK tegnapi sajtótájékoztatóján. Az augusztus 13-án a csepeli Templom utcában egy kukában, holtan megtalált csecsemő édesanyját és gyilkosát, egy tizenhét éves nőt már másnap megtalálták - közölte Doszpot Péter őrnagy, a BRFK gyilkossági főnöke. A gyermek egészséges volt, az anya nem kívánt terhességének következményét akarta eltüntetni. A rendőrség megállapította: az újszülött fejét egy üveggel verték szét, de a tetemen fojtogatásra utaló nyomokat is találtak. Elhangzott az is, hogy a tettét bevalló fiatalkorú lány esetében az eset és az elkövető körülményei alapján már a rendőrség sem javasolta előzetes letartóztatásba helyezését. Ahogy Doszpot Péter fogalmazott: a tettes stabil családi háttere és az általa átélt lelki krízis garantálja, hogy nem nehezíti a büntetőeljárás lefolytatását, a rendőrség nem tart attól, hogy megszökne. Doszpot Péter arról is beszámolt, hogy az általa vezetett nyomozócsoport rövid idő alatt elfogta az augusztus 20-án hajnalra virradóan a budapesti Falk Miksa utcában történt gyilkosság tetteseit. Mint arról korábban már hírt adtunk, az akkor még ismeretlen tettesek a lakás ajtajainak betörése után behatoltak az egyedül élő, kilencvenkét éves özvegy Mező Árpádné otthonába, majd megölték, és nagy mennyiségű antik porcelánt, festményeket és nagy értékű takarékbetétkönyveket loptak el. Kiderült, hogy az idős asszonyt - a szociális gondozóból hordott - meleg étellel ellátó, büntetett előéletű Kiss József két társával, az ugyancsak büntetett Révai Lászlóval és Beri Jenővel követte el a rablógyilkosságot. A kihallgatásokon kiderült, az idős asszony felébredt a betörés zajára, s az előszobában felismerte a hozzá gyakran eljáró Kisst. Ezért a fotelhez kötözték, és a nyakára kötött hurok lassan megfojtotta az idős hölgyet. A nyomozóknak kivétel nélkül sikerült megtalálniuk a rablógyilkosok összes zsákmányát. Mindhárom gyanúsított előzetes letartóztatásba került, tettüket beismerték. A nyomozók találtak náluk egy olyan listát, amelyről feltételezhető, hogy további potenciális áldozatok nevét és címét tartalmazta. Elhangzott az is, hogy a június 5-én Nagykátán nagy port felvert, halálos eredménnyel végződő baleset gyanúsítottja, Simora László szabadlábon védekezhet. Mint ismert, a baleset során egy segédmotorkerékpárral közlekedő férfi életét vesztette. A gyanúsítottat korábban ittas járművezetésért a bíróság jogerősen elítélte, újabb bűncselekményét is jogosítvány nélkül követte el. Lapunk korábban hírt adott arról, hogy Simora felesége vezette a nagykátai rendőrség igazgatásrendészeti osztályát, arról a sajtótájékoztatón értesültünk, hogy a napokban a megyei főkapitányság állományba került át, ahol szakterületén dolgozik majd tovább. Ga. Gy. HALOTT CSECSEMŐ A KUKÁBAN (Magyar Hírlap 1997-04-25) (MH) Halott csecsemőt találtak tegnap délben a Szent István körút 23-as számú ház kukájában. A fiúgyermek az előzetes orvos szakértői vélemények szerint szerda éjfél körül jöhetett világra. Édesanyja nem sokkal a feltalálás előtt ruha nélkül dobta be a szemetesbe az akkor már halott gyermeket. A rendőrség emberölés alapos gyanúja miatt indított eljárást az egyelőre ismeretlen tettes ellen. Az édesanya tette annál is inkább érthetetlen, mivel a sajtó éppen tegnap számolt be arról, hogy nevelőszülők fogadták örökbe a Schöpf-Merei kórházban szabadon hozzáférhető inkubátorban hagyott első csecsemőt, Pesti Gábort. HALOTT CSECSEMŐ A KONTÉNERBEN (Magyar Hírlap 1997-05-03) (MH) Halott csecsemőt talált pénteken délelőtt Balassagyarmaton egy guberáló a szemeteskonténerben. A férfi éppen a Hunyadi utca egyik kukáját vette sorra, amikor a szemetesedényben egy véres csomagra bukkant. Széthajtogatta a rongyot, amelyből egy pici kéz tűnt elő. A rendőrséget a guberáló kérésére egy arra haladó járókelő értesítette. A csecsemő már nem élt, feltehetően jóval korábban életét vesztette. A Nógrád megyei főkapitány 200 ezer forint jutalmat ajánlott fel a nyomravezetőnek. RENDŐRKÉZEN A CSECSEMŐGYILKOS (Magyar Hírlap 1997-05-09) (MTI) A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság őrizetbe vette azt a 24 esztendős nőt, aki alaposan gyanúsítható a május 2-án Balassagyarmaton holtan talált újszülött meggyilkolásával. A csecsemő holttestét egy Hunyadi utcai szeméttárolóban találta meg egy guberáló. A beérkezett lakossági bejelentések alapján került képbe az utcában lakó fiatal nő. A meghallgatását követő orvosi vizsgálat során kiderült, hogy a napokban szült, de a gyerekkel nem tudott elszámolni. A rendőrség a nőt őrizetbe vette, a bíróság pedig elrendelte előzetes letartóztatását. EMBERÖLÉSSEL VÁDOLJÁK AZ ANYÁT (Magyar Hírlap 1997-06-10) (MH) Egy kukában, mosóporos dobozban talált halott csecsemőt egy guberáló május 2-án Balassagyarmaton. A gyanúsítottat, egy 21 éves balassagyarmati lányt egy játékteremben vették őrizetbe a nyomozók. Az elsődleges boncolási adatok birtokában megindították ellene a büntetőeljárást, ám a bíróság szabadlábra helyezte, mert nem volt egyértelműen bizonyított, hogy a csecsemő élve született. A végleges szakvélemény azonban megerősítette az elsődleges adatokat, a kisfiú élt, így a rendőrség emberölés bűntettének alapos gyanúja miatt tovább folytatja a büntetőeljárást. Az anya szabadlábon védekezik. HALOTT CSECSEMŐT TALÁLTAK (Magyar Hírlap 1997-07-18) (MH) Életképes csecsemő holttestét fedezte fel egy guberáló tegnap délután egy újpalotai szemeteskonténerben. A kiérkező mentők csak a fiúcsecsemő halálát tudták megállapítani. A rendőrség vizsgálja az eset körülményeit, illetve keresik azt a nőt, aki a kukába rejtette a holttestet. VÁDEMELÉS CSECSEMŐGYILKOSSÁGÉRT (Magyar Hírlap 1997-12-02) Vélhetően vádemelési javaslattal fejeződik be annak a gyilkossági ügynek a nyomozása, amely ez év nyarán súlyos testi sértésként indult a BRFK életvédelmi osztályán. A 21 éves apát 7 hónapos gyermeke megfojtásával vádolják. Augusztus végén egy csepeli lakásba hívták ki a mentőket az ott lakók, mivel a délután egy órakor lefektetett csecsemő öt óra körül az ébresztgetésre nem reagált. A helyszínre érkező mentősök már csak a hét hónapos kisfiú halálát tudták megállapítani. Az elváltozások miatt a mentőorvos nem zárta ki az idegenkezűséget, ezért a rendőrség megkezdte a vizsgálatot. A csecsemő 21 éves apja akkor még tanúként elmondta, hogy kisfiát többször fojtogatta, mivel féltékeny volt feleségére, aki rendszeresen a gyermekkel foglalatoskodott. Az elsődleges orvos szakértői vélemény fulladás miatti agybénulást mutatott ki. Ekkor súlyos testi sértés gyanúja miatt indult vizsgálat. A szövettani eredmények és az ismételt boncolás a nyomozók feltételezését igazolta, mely szerint a halál közvetlen kiváltó oka a fojtogatás. Rövidesen vádemelési javaslattal fejeződik be a nyomozás, és a héten már az elhunyt csecsemő édesapját emberölés gyanúsítottjaként hallgatja meg az ügy vizsgálója. H. Zs. HALOTT CSECSEMŐ A PARKOLÓBAN (Magyar Hírlap 1997-12-17) (MH) Halott leány csecsemőt találtak tegnap a 36-os számú főút Nagycserkesz-Tiszavasvári közötti szakaszán lévő kamionparkoló mellett. A vászonruhába csomagolt újszülött az orvosi vélemény szerint december 12. és 14. között kerülhetett a parkoló melletti bokros területre. Azt csak a későbbi orvos szakértői vizsgálat dönti el, hogy a gyermek élve született-e. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság most elsősorban szemtanúkat keres, illetve olyan orvosokat, akikhez az említett időszakban szülés utáni ellátásért fordultak. CSECSEMŐGYILKOST KERESNEK (Magyar Hírlap 1997-12-24) (MH) Emberölés bűntette miatt rendelt el nyomozást a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőr-főkapitányság ismeretlen tettes ellen. A nő - ma még nem tudni, milyen körülmények között - december 14-én a Nagycserkesz és Tiszavasvári között lévő kamionparkoló mögötti bokros területen magára hagyta újszülött csecsemőjét. A holttestet egy vászonba csomagolta. A rendőrség kéri mindazok jelentkezését, akik december 12-e és 14-e között arra jártak, ott parkoltak vagy az üggyel kapcsolatban bármit tudnak. A rendőrség az érdemi információkat 150 ezer forinttal jutalmazza. JUTALOM A CSECSEMŐGYILKOS KÉZRE KERÍTÉSÉÉRT (Magyar Hírlap 1998-01-30) Százezer forintos jutalmat tűzött ki a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság az újszülöttjét éppen két hete elemésztő ismeretlen anya fejére. A szemeteskonténerben talált csecsemő DNS vizsgálatának eredményei és a számos bűnjel ellenére a rendőrök egyelőre sötétben tapogatóznak. A rend Fejér megyei őrei emberölés gyanújával keresik az ismeretlen nőt, aki január 15-ére virradóra újszülöttje fejére zacskót húzott, majd három törölközőbe csomagolva Palotaváros egyik konténerébe dobta. A még élő, 2800 grammos kisfiúra guberálók találtak rá. Bár a "rongyosok" azonnal kórházba vitték a két órája született csecsemőt, reggel fél nyolckor elhunyt. Bár a nyomozók gyanítják, hogy az anya nem lakhat messze a tetthelytől, eddig nem jutottak eredményre. Mivel a genetikai azonosításhoz a gyanúsítottra is szükség lenne, a rendőrök jelenleg a csecsemő becsomagolására használt egyedi, rendkívül nagy méretű, bikaviadalt ábrázoló fürdőlepedő képével járják a palotavárosi lakónegyedet. Egyébként a napokban a Fejér megyei Szent György Kórház egyik bejáratánál anonimitást biztosító inkubátort helyeznek üzembe - tájékoztatta lapunkat Halász Gy. Zoltán főigazgató. Klecska Ernő ÚJSZÜLÖTT A SZATYORBAN (Magyar Hírlap 1998-02-16) Háromkilós újszülött fiúgyermek Adidas feliratú műanyag szatyorba csomagolt holttestére bukkant szombaton késő délelőtt Pécs belvárosában egy kukázó. A szemeteskonténerben a gyermek mellett ott volt az anya méhlepénye és a köldökzsinór is. A vizsgálat megállapítása alapján a kisfiú életképesen és egészségesen jött a világra néhány órával megtalálása előtt. Halálát a szájába gyömöszölt papír zsebkendő által beállt fulladás okozta. A rendőrség kéri azon személyek jelentkezését, akik bármilyen információval rendelkeznek a csecsemőgyilkossággal kapcsolatban, illetve akiknek környezetében hirtelen megszűnt terhesség fordult elő. A nyomozás emberölés bűntette miatt ismeretlen elkövető ellen megindult. E. É. ÚJABB CSECSEMŐGYILKOSSÁG FEHÉRVÁROTT (Magyar Hírlap 1998-02-26) Tegnap újabb csecsemőtetemet találtak a rendőrök Székesfehérvárott. A nyomozók egy korábbi csecsemőgyilkosság ügyében vizsgálódtak a fehérvári Palotavárosban. A lakosság segítségével kívánták megtalálni az anyát, ezért folyamatosan kutatták a palotavárosi lakónegyedet. Az adatgyűjtés során látókörükbe került, terhességét eltitkoló, 32 éves nő lakásán tegnap házkutatást tartottak és meglepetésükre a lakás erkélyén egy halott csecsemőre bukkantak. Az asszony, aki állítása szerint a kisfiút február 15-én este szülte meg lakásának erkélyén, a bűncselekményt beismerte. Az orvosszakértő előzetes véleménye szerint a baba egészségesen, élve született, s halálát a - jelek szerint szándékosan - többszörösen a nyakára tekert, s ott meghurkolt köldökzsinór okozta. K. E. HALOTT CSECSEMŐ MISKOLCON (Magyar Hírlap 1998-03-06) MTI Miskolc külterületi részén, a Ruzsin-patak melletti kiserdő szélén egy nejlonzsákba rejtett csecsemő-holttestet találtak csütörtökön délben. A bejelentés nyomán a helyszínre érkezett rendőrök és az orvosszakértő előzetes vizsgálata alapján a három kilogramm súlyú, megszületésekor minden bizonnyal életképes kislányt a helyszínen hozta világra anyja. Orvosi vélemény szerint a szülő nő is veszélyben van és kórházi ápolásra szorul. A rendőrség kéri, hogy akik lakókörzetükben olyan előrehaladott állapotú terhes nőt láttak, aki látnivalóan megszült, viszont gyermekéről mit sem lehet tudni, jelentsék a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályán, vagy a 107-es telefonszámon. MEGSZAPORODTAK A CSECSEMŐGYILKOSSÁGOK (Magyar Hírlap 1998-03-07) Hét újszülött holttestét találták meg az idén, alig két hónap leforgása alatt. Lakótelepi szemeteskonténerben, lomok között, avar alatt vagy trágyába temetve. Évente az országban húsz-huszonöt lesz ismert, de szakértők szerint ez csak a csecsemőgyilkosságok tíz százaléka. Történt, hogy március 3-án Körmenden, a Thököly utca egyik családi házának udvari kútjából vizet húztak, de érdekes "csomag" akadt a vödörbe. A kibontott nejlonból egy kisfiú holtteste került elő. A gyanú hamarosan T. H.-ra terelődött, aki időközben Körmendről Kaposvárra költözött. Kezdetben úgy tűnt, hogy a menyasszonynak semmi oka nem volt a gyilkosságra, bár a pontos indíték még most sem ismert. Az emberöléssel gyanúsított anya a beismerő vallomásában előadta, hogy tavaly december 24-én éjszaka a kádban - szinte problémamentesen megszülte a kisfiát. A gyermeket egy fehér ruhába csomagolta, ő pedig lezuhanyozott és felöltözött. A kisfiút egy téglával együtt beletette egy nejlonzacskóba, amit a vizesvödörrel leeresztett az udvari kútba. A gyanúsított senkire sem tett terhelő vallomást, sőt arra hivatkozott, hogy a környezete nem tudhatott a terhességéről, mert külön szobában aludt, s hajlamos a hízásra-fogyásra. Arra nincs bizonyíték, hogy előre kitervelt emberölésről lenne szó. T. H. a terhesség észlelésekor csak arra gondolt. "Lesz, ami lesz". De gondolt-e ilyen végkifejletre? A több mint háromkilós csecsemő életképesen született. Információink szerint azonban már nem élt, amikor a kút vizébe került. A vallomásból az is ismert, hogy a kisfiúnak annyi ideje még volt, hogy egyszer-kétszer felsírt, ám az első-utolsó hangjait a szülőanyján kívül más nem halhatta... Az anya ellen a vád: emberölés. Saját gyermekével végzett. Fülöp Gyula kriminálpszichológus szerint télen mindig megszaporodnak a csecsemőgyilkosságok, ezek közül is január a kiemelkedő hónap. Egyszerűen azért, mert a "nagykabátos időszakban" könnyebb elrejteni a terhességet. A nyomozati anyagokból leggyakrabban az derül ki, hogy a család tud a terhességről. És a tágabb környezet is tud róla: a munkatársak, iskolatársak, barátnők. Magára hagyják a kismamát. Azt mondják, azt teszel vele, amit akarsz. És hallgatólagosan afelé irányítják, hogy végezzen a gyerekkel. Úgy szabaduljon meg tőle, ahogy tud. A tragédiákról legtöbbször a kedves papa meg a lány szülei is tehetnek, de nincs olyan jogi kategória, amelynek alapján őket is felelősségre vonhatnák. A csecsemőgyilkos anyák leginkább a tizenhét év körüli, nyolc általánosnál alacsonyabb végzettségű, vidéki nők közül kerülnek ki. Büntetésük a legenyhébb, ami emberölésért kiszabható. Lebukáskor együttműködőek, bevallják, bánják, de nem egészen érzik át tettüket. Dr. Garamvölgyi György, a Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központ főigazgató főorvosa: - Két évvel ezelőtt, amikor látványosan sok volt a csecsemőgyilkosság, elindítottuk a baba- és anyamentő programot. Ekkor került inkubátor az épület elé. Múlt vasárnap találtuk benne a negyedik csecsemőt, Tavaszi Virágot. Csupán a kihelyezett inkubátor nem lehet megoldás. Anyaotthonunkban eddig háromszáz terhes nő kért segítséget. Befogadjuk őket, és egy ideig szülés után is nálunk maradhatnak. Leggyakoribb bajnak a pénztelenséget említik, de alaposabb beszélgetés után általában az derül ki, hogy kilátástalan helyzetük oka a megromlott párkapcsolat. Megpróbáljuk összehozni a szétesett családokat, eredménnyel. Dolgozunk azon, hogy kiterjesszük és országosan megismertessük a programot, mert vidéken épp azokhoz nem jut el, akikhez kellene. Tájékoztató filmet tervezünk, a címét megtaláltuk: "Van más megoldás", csak pénzt nem sikerült szerezni hozzá. G. J. J. - V. V. P. HALOTT CSECSEMŐ BUDATÉTÉNYBEN (Magyar Hírlap 1998-03-11) (MTI) Egy csecsemő holttestét vetette ki a Duna kedden a déli órákban a Fővárosi Vízművek Rt. XXII. kerületi telepénél. Az első megállapítások szerint a kisfiú életképesen született egy-két órával azelőtt, hogy rábukkantak. Feltehetően már akkor halott volt, amikor a folyóba dobták. A rendőrség az ügyben folytatja a vizsgálatot. TÍZ ÉV CSECSEMŐGYILKOSSÁGÉRT (Magyar Hírlap 1998-03-26) A Pest Megyei Bíróság nem jogerősen tíz év börtönbüntetésre ítélte Veres Jánosnét, aki 1997. február 27-én megölte vejétől született gyermekét. Az újszülött meggyilkolásában segédkező Komáromi Józsefet, a gyermek apját első fokon kilenc év börtönbüntetésre ítélték. Az abonyi Veres Jánosné és a lánya barátjaként vele egy házban élő tizenéves Komáromi József között 1993-ban szerelmi viszony, majd rendszeres szexuális kapcsolat alakult ki. Komáromi József 1994-ben elvette Veresné lányát, de a kapcsolat továbbra is fennmaradt az anyós és a vő között. Veres Jánosné 1994 nyarán megözvegyült, majd a következő évben állapotos lett Komáromi Józseftől. Megszülte a gyermeket, és azt mondta, hogy férje egyik volt munkatársától esett teherbe. 1996 augusztusában újra teherbe esett vejétől, de mivel Komáromi József az apaságot nem akarta vállalni, eltitkolta a terhességet. Veres Józsefné 1997. február 28-án este szülte meg a fiúgyermeket, majd azt az udvari WC-ben veje közreműködésével megfojtotta. A holttestet a férfi hajnalban elásta a kertben. Veres Jánosnénak azonban folytatódtak a görcsei és reggel szinte lánya szeme láttára szülte meg az éjszaka megölt gyermek ikertestvérét. Az asszony a ceglédi kórházban két méhlepényt szült, ezért egy orvos elment az abonyi házba, hogy megkeresse a másik csecsemőt. Amikor nem találta meg az újszülöttet, értesítette a rendőrséget. A bíróság különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt szabta ki Veres Jánosnéra a tíz év, míg Komáromi Józsefre a kilenc év börtönbüntetést. Az asszony az eljárás alatt megbánást tanúsított. A vádlottak védői enyhítésért fellebbeztek. Jó. S. HALOTT CSECSEMŐT TALÁLTAK (Magyar Hírlap 1998-04-29) (MH) Állampolgári bejelentés alapján találtak rá egy alig néhány órás halott leánycsecsemőre tegnap délelőtt a XIII. kerületi Agyag utcában. A holttestet az ismeretlen tettes fürdőköpenybe csavarta, nejlonzacskóba helyezte és egy fém szemeteskonténerbe dobta. Az orvosi vizsgálatok megállapították, hogy a csecsemő egészségesen, életképesen jött világra. A rendőrség megkezdte a csecsemő szülőanyjának felkutatását. HALOTT CSECSEMŐ A KONTÉNERBEN (Magyar Hírlap 1998-05-18) (MH) Halott csecsemőt talált egy guberáló szombat reggel Kőbányán egy szemeteskonténerben. A kiérkező rendőrök megállapították, hogy az életképesen született fiúcsecsemő száját rongyokkal tömték be, feltehetőleg fulladás okozta halálát. Az ügyben megkezdődött a vizsgálat. CSECSEMŐGYILKOSSÁG: ELEJTETTÉK A VÁDAT (Magyar Hírlap 1998-05-25) Négy újszülöttjének a meggyilkolásával vádolták K. Zoltánné 32 éves veszprémi lakost, akit azonban most a Veszprém Megyei Bíróság büntetőtanácsa bizonyítékok hiányában felmentett. A tárgyaláson már az ügyész elejtette azt a két vádpontot, miszerint az asszony 1991-ben és 1992-ben megölte volna újszülött gyermekeit. Ugyanis K. Zoltánné az akkori állítólagos terhessége alatt is mindvégig dolgozott, amit egyébként alátámasztották a tanúvallomások, sőt orvosnál alkalmassági vizsgálaton is részt vett, ahol nem találták terhesnek. (Noha akkor éppen már - a vád szerint - négy hónapos terhesnek kellett volna lennie.) Az asszony tagadta is a bűntettek elkövetését, ellenben azt elismerte, hogy felelős az 1995-ben és 1996-ban született gyermekei haláláért. Igaz, később változtatott a vallomásán, de lényegében nem vonta azt vissza. A csecsemők holttestét viszont egyetlen esetben sem találták meg, illetve a szövettani vizsgálatok sem bizonyították a gyilkosság elkövetését. Különösen pedig az tekinthető perdöntőnek, hogy az 1996 februárjában és augusztusában Várpalotán és Veszprémben talált halott csecsemők anyja - a hatóságok szerint - nem lehetett K. Zoltánné, hiszen ezt a DNS-vizsgálatok kizárták. Elegendő és meggyőző bizonyítékok hiányában a bíróság felmentette a vád alól a veszprémi asszonyt. Ugyancsak felmentette a bűnpártolás vádja alól 31 éves férjet, K. Zoltánt és a 66 éves H. Imrénét is, akik - ugyancsak a vádirat szerint - segédkeztek 1995-ben és 1996-ban a csecsemők eltüntetésében. Az ügyész a felmentő ítéletek ellen fellebbezést nyújtott be. J. B. FELTEHETŐEN KÉTSZER ÖLT A CSECSEMŐGYILKOS ANYA (Magyar Hírlap 1998-08-17) Csak egyik újszülöttjének meggyilkolását ismerte be az asszony Feltehetően ötödik gyermekét is megölte a Makóhoz közeli Földeákon egy háromgyermekes anya, aki egy kislányának tetemét tavaly ősszel már titokban elásta. Az asszony az őszi gyilkosságot elismerte, de a mostani tettéről hallgat, pedig az orvosok szerint néhány napja szült. Egy háromgyermekes édesanya, a 28 éves Sz. Józsefné életéért küzdöttek pénteken a makói kórház orvosai. Az asszony földeáki házukban lett rosszul, s mivel állapota egyre súlyosbodott, a közeli Makóról mentőt hívtak segítségül. A kórházi vizsgálatok során kiderült, hogy Sz.-né - bár e tényt tagadta - néhány napja gyereket szült, s erről az erős vérzés mellett egy hüvelyében maradt placentadarab is árulkodott. Az azonnal megkezdődött rendőri vizsgálat során Sz. Józsefné nem volt hajlandó semmit elárulni szülése részleteiről, de azt elmondta, hogy tavaly szeptemberben egy leánygyermeknek adott életet. Ám nem vártak újabb kicsit a háromgyerekes családba, s ezért a csecsemőt házuk kertjében elásta. Mivel Sz.-né azt is pontosan elmagyarázta, hol rejti a föld a gyermeket, nem sokkal később a rendőrök megtalálták a titokban eltemetett kislány maradványait. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság életvédelmi alosztályának munkatársai még vasárnap délután is a közelmúltban megszületett, s vélhetően szintén meggyilkolt kisgyerek holtteste után kutattak, miközben Sz.-nét a makói kórházban gyógykezelték, Sz. Józsefet, az édesapát, valamint a család összes többi tagját pedig az ügy részleteiről faggatták a rendőrök. Földeák megdöbbenéssel fogadta a csecsemőgyilkosság hírét, ugyanis Sz. Józsefnét minden ismerőse olyan asszonynak ismerte, aki családszerető anyaként nevelte gyermekeit. B. Z. MÉLYHŰTÖTT CSECSEMŐ A KUKÁBAN (Magyar Hírlap 1998-08-19) Halott csecsemőt találtak tegnap délelőtt Budapesten a Garam utca 32. kapualjában. A házban lakó férfi azt ellenőrizte, hogy a kukások elvitték- e a szemetet, amikor egy gyanús csomagra figyelt fel. A kiérkező mentők megállapították, hogy a csomagban egy fagyott állapotú, lepedőbe csavart halott csecsemő van. Feltehetően életképesen született, de a szülés után hűtőbe tették. Mivel magzati pózban fagyott meg, nem tudták megállapítani a nemét és azt sem, hogy mikor született. Nem találkoztam még ehhez hasonló esettel - nyilatkozott Fülöp Gyula kriminálpszichológus, aki könyvet is írt a csecsemőgyilkosságokról. Hogy pontosabb képet kaphassunk az elkövetőről, előbb tudnunk kellene, hogy a csecsemőt fagyasztással ölték-e meg, vagy már holtan került a mélyhűtőbe. Előfordulhat, hogy csak ideiglenesen, jobb megoldás híján, vagy a nagy meleg miatt rejtette fagyasztóba a csecsemőt. Más megközelítés viszont csavaros eszű elkövetőre vall, hiszen mélyhűtőben akár egy évig is tartogathatja a hullát. Egy év elteltével viszont, akárhova is dobja, már nem fenyegeti az a veszély, hogy szülés utáni rosszullétei gyanút keltenek a környezetében. Ilyen esetben szinte lehetetlen az elkövetőt megtalálni. H. Zs. - G. J. J. CSECSEMŐGYILKOSSÁG KISKUNHALASON (Magyar Hírlap 1998-09-09) (MH) Életveszélyes állapotban szállították szeptember 4-én a kiskunhalasi kórházba B. Mihályné 31 éves kiskunhalasi lakost. Az orvosok a vizsgálatok után megállapították, hogy a nő terhes volt, s a méhében maradt placentadaraboktól mérgezést kapott. Az orvosok kérdésére a nő tagadta terhességét. A nyomozók viszont szeptember 8-án a nő lakásán, a kiskonyhában lévő ágyneműtartóban, rongyok között, kabátba csomagolva megtalálták a csecsemő holttestét. A halott újszülött életképes kislány volt, halálát fulladás okozta. A rendőrség emberölés bűntettének alapos gyanúja miatt indított eljárást. HALOTT CSECSEMŐK FEJÉRBEN (Magyar Hírlap 1998-10-02) Két halott csecsemőt találtak tegnap Fejérben. Az elsőt délelőtt egy fehérvári kukában találta egy guberáló, a másik holttestre délután, a Duna-parton bukkantak Ercsiben. A megyében tavaly tél óta hat újszülöttet gyilkoltak meg. Az első halott csecsemőre tegnap reggel egy guberáló bukkant a Fehérvár belvárosában lévő Pilinszky tér egyik szemetes konténerében. Az újszülöttet az előzetes orvosszakértői vélemény szerint brutálisan fojtották meg. A rendőrök bíznak abban, hogy a szüléstől vélhetően erősen kivérzett anyát hamar megtalálják - mondta Németh Lajos, a Fejér megyei rendőr-főkapitányság szóvivője. A második kis halottra délután ötkor Ercsiben, a Duna-parton bukkantak. A kis tetemet a folyó vetette partra. Fejérben elszaporodtak a csecsemőgyilkosságok. Idén három kisbabát öltek meg. A tettesek egyikét még mindig nem találták meg. Klecska Ernő EGY VONALKÓD BUKTATTA LE A CSECSEMŐGYILKOS ANYÁT (Magyar Hírlap 1998-10-07) Beismerő vallomást tett tegnap a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságon az a hétfőn letartóztatott 24 éves nő, akit a nyomozók egy januári csecsemőgyilkossággal vádolnak. A tettest egy csomagolóanyagon található vonalkód alapján fogták el. Az asszony, akit a rendőrök január óta kerestek, január 14-én hajnalban helyezte újszülöttjét a székesfehérvári Palotaváros lakónegyed egyik szemeteskonténerébe. A kisfiút ugyan a reggeli kukázók megtalálták, s még a kórházba is élve került, másnapra elhunyt. A nyomozóknak mindössze a csecsemő becsomagolására használt törölköző, egy szatyor és egy műanyag zsák állt rendelkezésére. A rendőrök - akik titkolt terhességek és hirtelen lefogyott nők után kutattak - egy palotavárosi panellakás erkélyén újabb zacskóba csomagolt halott kisfiúra bukkantak. A január óta keresett, de csak hétfőn letartóztatott anya nyomára végül egy, a műanyag zacskó vezetett. Az azon lévő vonalkódról ugyanis a rendőrök kiderítették, hogy nem termékazonosító, hanem egy nagy csomagküldő szolgálat vevőazonosítója. A vonalkód alapján azonosított szolnoki vásárló elmondta, hogy tavaly egy játékszőnyeget rendelt a csomagküldőtől, amelyet fehérvári rokonának ajándékozott. A beismerő vallomást tett nő eladóként dolgozott, jelenleg öt hónapos terhes és egy 4 és fél éves kisgyereket nevel - tudtuk meg Németh Lajos őrnagytól, a Fejér megyei rendőr-főkapitányság szóvivőjétől. Továbbra is nyomoznak a Fehérvár belvárosában lévő Pilinszky tér egyik szemeteskonténerében és a Duna által az Ercsiben a múlt héten partra vetett kis tetemek ügyében. Az egy napon talált újszülötteket brutálisan gyilkolták meg. Bár a szülő anyát genetikai módszerekkel teljes bizonyossággal azonosítani lehet, s a megyei főkapitányság ingyen hívható zöldvonalán eddig két bejelentés is érkezett az esetekkel kapcsolatban, a rendőrök - információink szerint - egyelőre nem jutottak értékelhető információhoz. Klecska Ernő ÚJABB CSECSEMŐGYILKOSSÁG (Magyar Hírlap 1998-11-09) (MH) Gyermekének meggyilkolásával gyanúsít a rendőrség egy 43 éves, mosonmagyaróvári asszonyt. A helyszínre kiszálló nyomozók az egyik heverő ágyneműtartójába elrejtve, nejlontáskába csomagolva egy újszülött fiú tetemére bukkantak. Szakértői vélemény szerint a gyerek életképesen, egészségesen jött a világra, halálát fulladás okozta. A különben rendezett körülmények között élő asszony beismerte, hogy október 26-án a délelőtti órákban megszülte gyermekét, majd a száját befogva megfojtotta. A KÓRHÁZ WC-JÉBE FOJTOTTA GYERMEKÉT, GYILKOSSÁG A VÁD (Népszabadság 1999-01-19) MUNKATÁRSUNKTÓL Z. Judit a vád szerint életképes gyermeket szült egy fővárosi kórház mellékhelyiségében, majd a csecsemőt a WC lefolyójába fojtotta. Az emberöléssel vádolt lány pere hétfőn kezdődött a Fővárosi Bíróságon. Z. Judit azzal védekezik, hogy nem tudott a terhességéről, illetve arról, hogy szült. A vádirat szerint 1996 novemberében már bármelyik pillanatban várható volt, hogy Z. Judit megszüli gyermekét. A lány azonban nemcsak a szülei, hanem a barátja előtt is eltitkolta a házasságon kívüli kapcsolatból származó terhességét. November 13-án délután azonban rosszul lett, ezért barátja a közeli Szent Imre Kórházba vitte. A kórházi betegirányító a panaszok alapján a nőgyógyászatra küldte őket, ám a lány arra hivatkozva, hogy "a mensese jött meg", egy személyzeti mellékhelyiségbe kéredzkedett be. Ott életképes fiút szült, majd a gyermek mellkasát erőteljesen leszorította, s fejjel lefelé a WC lefolyójába nyomva megfojtotta. Hogy tettét eltitkolja, az általa viselt fehérneműt és egy betétet dobott a lefolyóba szoritott csecsemőre, majd kisétált a mellékhelyiségből. Ezután azonban rosszul lett, s csakhamar kiderült, hogy gyermeket szült.