A KÓLÁSÜVEG KARRIERJE (Magyar Hírlap 1998-04-06) A Coca-Cola palack ma már több mint egyszerű tárolóeszköz. Az 1915-ben kifejlesztett kontúrüveg napjainkra kulturális ikonná nemesedett. Jellegzetes formáját az elmúlt években a társaság műanyag palackjai is átvették, és tavaly már az üdítőital dobozos kiszerelésének is elkészítették hagyományőrző formáját. A Coca-Cola jellegzetes palackját, az úgynevezett kontúrüveget 1915-ben az Indiana állambeli Terre Haute-ban bejegyzett Root Grass Company fejlesztette ki a cég számára. A prototípus formaterve a Root üzemvezetőjének, Alexander Samuelsonnak, valamint az öntőműhely vezetőjének, Earl R. Deannek a nevéhez fűződik. A tervezők egy kakaóbab-illusztrációból merítették az ötletet, amelyre az Enciklopedia Britannicában bukkantak. Az addig alkalmazott egyenes oldalú palack helyett öt év múlva már az USA összes Coca-Cola palackozójában a kontúrüveget használták. A palackozási technológiák, valamint a fogyasztói igények változása miatt a palack számos fejlődési szakaszon esett át az 1940-es és '50-es években. Mivel az üdítőital fogyasztása addigra jelentősen megnőtt, a társaság 1955-ben nagyobb kiszerelésű palackokat is bevezetett. Két évvel később már fehér címkével ellátott kontúrpalackokban vásárolhatták meg a szomjas fogyasztók a népszerű üdítőitalt. A hatvanas évek újabb fordulópontot jelentettek a palack történetében. Ekkor vezették be ugyanis az első eldobható műanyag üvegeket. A műanyag palack azonban kezdetben nem követte a kontúrüveg formáját, erre csak 1994-ben került sor. Napjainkra a műanyagból készült palackok szinte teljesen kiszorították az üveget, amely már csak 0,2 literes változatban kapható. Mint Horváth Magyari Nórától, a Coca-Cola Magyarország közkapcsolatok igazgatójától megtudtuk, elsősorban a fogyasztói igények határozzák meg azt, hogy a vásárlók milyen csomagolásban és mekkora kiszerelésben juthatnak hozzá a Coca-Cola termékeihez. A nagyméretű, fél-, másfél- és kétliteres üvegeknél éppen ezért ma már műanyag palackozásra tért át a társaság. Mivel a műanyag, úgynevezett PET (polietilén-tereftát) palack könnyebb, valamint nem törékeny, ezért ezek sokkal kedveltebbek a vásárlók körében, mint az üvegből készültek. A műanyag palackok mindegyike vagy újratölthető, vagy újrahasznosítható anyagból készül. Egy-egy palack általában hússzor, huszonötször tölthető újra. A Coca-Cola összforgalmának több mint 60 százalékát adják az újratölthető csomagolások, míg a dobozos termékek forgalma 3 százalék alatt van. K. H. P. A FANTA ÚJ RUHÁJA A Fanta üvegek címkéjének új grafikája először 1997 őszén jelent meg Thaiföldön. A Coca-Cola palackozó vállalatok által forgalmazott üdítőitalt 1998 végére a világ legtöbb piacán új ruhában lehet majd megvásárolni. A csomagolást tervező KSDP Pentragaph nevű dél-afrikai cég a grafikát úgy alakította ki, hogy az elsősorban a tinédzserek elvárásainak feleljen meg. A megújult címke megtartotta a korábban is használt vidám színösszeállítást, így a fehér háttérben kék fanta felirat mellett stilizált narancs és egy zöld levél szerepel. A fogyasztók véleményét kérdezve ugyanis kiderült: ezek a motívumok emlékeztetik őket leginkább a Fantára. A frissítő egyébként 125 féle ízben kapható, ezek közül is a narancs a legnépszerűbb. AZ ÜZLETI AKARAT DIADALA (HVG 1999-08-07) Kólasztori Ha van termék, amit a 20. században szinte minden Föld-lakó megismerhetett, akkor az a Coca-Cola. Gyártója - amely a harmincas években még a Mikulás ruházatát is átvarázsolta - a világhódító multik egyik legszebb példánya. A Coca-Cola Company forgalma 1901-ben érte el a bűvös 1 millió dolláros határt. A cég akkor 500 ezer gallon (1890 ezer liter) szörpöt állított elő, s ebből - ötszörös hígítással - 113 400 hektoliter Coca-Colát csinált. A siker titka a rendkívül agresszív marketingben rejlett. Az érdeklődő kiskereskedőktől listákat kértek a potenciális fogyasztókról, akiknek kuponokat küldtek, hogy ingyen kóstolhassák meg az italt. Később ügynököket küldtek szét az amerikai városokba, akik az utcákon minden járókelő kezébe igyekeztek kupont nyomni. A cég a század elején évi 50 ezer dollár értékben osztogatott kuponokat, ami egymillió ingyenkóstolónak felelt meg. A Company vezetői nem sokkal rá viaszosvászonból olyan Coca-Cola-zászlót is terveztettek, amelyet a patikák napellenzőjére lehetett erősíteni. Célként nem kevesebbet tűztek ki, mint hogy a közép-nyugati államokban minden csűrre ráfestetik a Coca-Cola logóját - ami majdnem sikerült is nekik. Bár a fogalom még nem létezett, értették az "impulzív vásárlás" pszichológiáját: az is vehet egy pohár Coca-Colát, aki eredetileg nem akart, csak elégszer kell emlékeztetni rá, hogy megteheti. Az eredmény nem maradt el: a 20. század első évtizedének végén már nem a forgalom, hanem az adózás előtti nyereség volt átlagosan évi 2-3 millió dollár. A szörpöt még 1886-ban egy John Pemberton nevű atlantai patikus "találta föl", aki orvosi diplomával is büszkélkedhetett: ezt 19 évesen, 5 dollárért szerezte egy olyan orvostanodától, amely a kor mércéjével mérve is kuruzslóképezdének számított - tudhatjuk meg Mark Pendergrast Istenért, hazáért és a Coca-Coláért című munkájából. Pemberton aztán - talán emberbaráti megfontolásokból - inkább gyógyszerésznek állt. Csakhamar rájött, hogy az orvosságoknál nagyobb forgalmat érhet el a "szabadalmazott szereknek" nevezett csodakészítményekkel, de még ennél is nagyobbat az ízesített szódával, hiszen azt nemcsak azoknak lehet kínálni, akiknek valamiféle panaszuk van, hanem bárkinek. Persze nemcsak a receptet, hanem a Coca-Cola ideáját is fel kellett találni - mutat rá Frederick Allen, a Coca-Cola legújabb monográfusa. Pemberton partnerének, Frank Robinsonnak támadt az az ihletett ötlete, hogy a szörpöt az alliteráló névre keresztelje, s az ő kézírása a világ azóta lelegismertebbé vált logója is. Miután azonban Pemberton a háta mögött méltatlan kezekre játszotta a Coca-Colát, ő rábeszélte Asa Candlert - egy másik atlantai patikust -, hogy vásárolja föl a céget, majd 1914-es nyugdíjba vonulásáig az ő jobbkezeként működött. Pemberton 283 dollár 29 centért (plusz egy 1200 dolláros kamatmentes kölcsönért) adott túl a vállalkozáson, melynek legfontosabb vagyontárgya 1887 nyarán - a receptet leszámítva - egy 150 literes rézüst volt. Asa Candler egy év múlva már 1300 dollárt fizetett az üzlet öthatodáért. Candler unokaöccse, Sam Dobbs, aki komoly hatalomra tett szert a cégnél, valamint Robinson az első pillanattól kezdve azt sugallták a reménybeli fogyasztóknak: a Coca-Cola több mint egyszerű üdítőital. Nemcsak a szomjat oltja, hanem elűzi a fáradtságot, élénkíti az agyműködést, jó emésztési zavarok ellen. A Coca-Colát kedvelői gyakran úgy rendelték, mint "dope"-ot (szert). A ledér legendák alaptalanok voltak, de némileg veszélyesek: a lelkészek a szószékről, az újságírók vezércikkekben ostorozták a Coca-Cola élvezetét, mint borzalmas betegségeket és erkölcsi korcsosodást terjesztő járványt. Mindez apró kellemetlenség volt csak ahhoz képest, hogy 1907-ben a szövetségi kormány indított hadjáratot a Coca-Cola ellen. Először betiltották a fogyasztását a hadseregben. A tilalom kérészéletű volt ugyan, de a vállalat vezetői korántsem lélegezhettek fel: a kormány pert indított a cég ellen az élelmiszer- és gyógyszertörvény megsértése miatt. Egyfelől azzal vádolta a céget, hogy a Coca-Cola összetételénél fogva káros az egészségre, és rá lehet szokni, másfelől, hogy Coca-Colának nevezni egy olyan terméket, amelyben sem koka, sem kóla nincsen, egyenlő a fogyasztók félrevezetésével. A társaság 1912- ben első fokon nyert, ám a Legfelsőbb Bíróság 1916-ban felülbírálta ítéletét, és új eljárás lefolytatását rendelte el. A Coca-Cola szerencséjére - és persze lázas lobbizásától sem függetlenül - a kormány buzgalma időközben alábbhagyott, így 1918-ban egyezséget köthetett vele, amelyben a cég megígérte: felére csökkenti a szörp koffeintartalmát. Az üzleti siker utánzókat teremtett. A szörp szabadalmazva sem volt, gyártani sem volt nehéz, így a cég egyetlen védekezési lehetősége a védjegybitorlásra való hivatkozás volt. A társaság minden esetben bírósághoz fordult, ha tudomására jutott, hogy valahol valaki hasonló nevű italt dobott piacra, és e pereket rendre meg is nyerte, mígnem a Koke nevű ital előállítói (a Coca-Cola Coke beceneve már forgalomban volt) 1919-ben a fellebbviteli bíróság előtt felülkerekedtek. A bírák megállapították, hogy a Koke-gyártók nyilvánvalóan a védjegybitorlás bűnébe estek ugyan, de azt is, hogy a Coca-Cola Company "félrevezető, helytelen, csaló és lelkiismeretlen magatartása" miatt nem tarthat igényt védelemre. Elveszítette azt a jogát, hogy védjegyét védelmezze, mivel a szörpben évekig benne volt "a kokain nevű halálos kábítószer", és koffeintartalmának forrása nem a kóladió. A döntést követően a Coca-Cola részvényeinek árfolyama a felére zuhant. Úgy tűnt, beteljesedett Asa Candler félelme, aki egyszer megvallotta egyik bizalmasának: luftballon ez az egész, csak ki kell lyukasztani. A bírósági döntés szerepet játszott abban, hogy a Candler család 1919-ben 25 millió dollárért eladta a céget. Így a Legfelsőbb Bíróság 1920-ban hozott ítéletének már az új többségi tulajdonos, Ernest Woodruff örülhetett, egy gátlástalan, ragadozó természetű férfi hírében álló üzletember. A Legfelsőbb Bíróság azon a véleményen volt, hogy a Coca-Cola "egyedi forrásból származó egyedi dolog, amit az emberek jól ismernek", s hogy a Coca-Cola-védjegy sem csapja be a fogyasztókat, csak azonosít egy olyan üdítőitalt, amelyet sok millió amerikai ismer és szeret. "Aligha túlzunk, ha azt mondjuk, hogy az ital legalább annyira jellemzi a védjegyet, amennyire a védjegy az italt." Ennélfogva a Coca-Colát védelem illeti meg a Koke-kal szemben, mely utóbbi "kézzelfogható csalás". Ernest Woodruff fia, Robert 1923-ban a társaság elnök-vezérigazgatója lett, és e posztját 1955-ig meg is tartotta. Az igazi hatalom csaknem élete utolsó napjáig, 1985-ben, 96 éves korában bekövetkezett haláláig az övé maradt: a pénzügyi bizottság elnökeként elnök-vezérigazgatókat nevezett ki és menesztett, s a fontosabb döntésekbe is beleszólt. A sikeres vállalkozásból ő csinált óriáscéget, még agresszívabb marketinggel, még fantáziadúsabb reklámokkal, még tehetségesebb szakemberek bevonásával. Egy tekintetben azonban szakított a hagyománnyal: nem hagyta sugallani többé sem azt, hogy a Coca-Colában valamilyen módon mégis jelen van a kokain, sem azt, hogy gyógyszer. Reklámfőnökével, Archie Leevel együtt az ital minőségét, megbízhatóságát és amerikaiságát hangoztatva igyekezett megújított és vonzó imázst teremteni a régi terméknek. A Coca-Colát "úgy akartuk reklámozni, mint ami több a szomjúságra adott egyszerű válasznál... Mint az élet egyik kellemes tényét akartuk eladni mindenkinek, társadalmi állásától függetlenül" - emlékezett később Woodruff. Lee pedig megjegyezte: "A Coca-Cola reklámozása majdnem olyan absztrakt és szubtilis dolog, mint egy eszme - például a demokrácia vagy a vállalkozási szabadság - hirdetése." A hirdetések szerint a barna lé szürcsölgetése az a tevékenység, amely közben a fiú és a lány találkozik, a háziasszony megünnepli, hogy végzett a porszívózással, a munkából megtérő családfő pedig a Coca-Cola hatására néz még ragyogóbb szemekkel a családi élet örömei elébe. Coca-Colát isznak az egyre hódító rádió hallgatói, később a televízió nézői, a földeken dolgozó idénymunkások csakúgy, mint a Ritz Hotel vendégei. A mesterien kivitelezett reklámok kiválóan illeszkedtek az amerikai életről alkotott népszerű mítoszokhoz, ugyanakkor mítoszokat teremtettek. Hogy a Mikulást piros bundás, testes, joviális apóként "ismerjük", az is egy Coca- Cola-reklámnak köszönhető: a tehetséges illusztrátor, Haddon Sundblom festette le így 1931-ben (korábban általában ösztövér, kék köpenyes öregemberként ábrázolták). Sundblom reklámjának finom ravaszsága, hogy nem a Mikulás hoz Coca-Colát a gyerekeknek, hanem a gyerekek kínálják vele őt. A társaság úgy célozta meg a hirdetéssel az anyatejtől nemrég elválasztott gyerekeket, hogy szükség esetén le is tagadhassa célpontját. A reklámszakemberek szeizmográfként érzékelték az amerikai életben lejátszódó apró változásokat is, és azokhoz igazították hirdetéseiket. A cég a "Szünet, amely felfrissít" jelszóval évtizedekig futó kampánya, amelynek témája bármilyen tevékenységnek a Coca-Cola-ivás kedvéért való megszakítása volt, rögvest munkaszünetet tartó alkalmazottakat kezdett ábrázolni, mihelyt a munkaidő napi háromszori-négyszeri rövid megszakítása kollektív szerződésben is rögzített joggá kezdett válni. 1925-ben, a palackozók éves találkozóján a cég egyik vezetője büszkén jelenthette, "a pénztárgép 2,4 milliárd alkalommal csengett 1924-ben a Coca-Cola miatt", ami annyit tett, hogy szűk negyed század alatt a Coca-Cola forgalma a 38-szorosára nőtt. 1935-ben a cég piaci értéke meghaladta a félmilliárd dollárt, azaz már több mint hússzor annyit ért, amennyiért Ernest Woodruff 1919-ben megszerezte. A Coca-Colának még a gazdasági világválság sem volt képes ártani, az amerikaiak ugyanis még a legnagyobb gazdasági katasztrófa közepén is hajlandók voltak 5 centet áldozni egy kis élvezetért. Az ital kulturális tényezővé vált. Sinclair Lewis 1933-ban megjelent, Ann Vickers című regényében az egyik szereplő rendszeresen Coca-Colát iszik. "Nagy jelentőséget tulajdonítok ennek" - lelkendezett Lee, a reklámfőnök. A szerző "tipikus, normális amerikai szituációt" akart teremteni, s "oly magától értetődően használta fel a Coca-Colát, mint ahogyan a telefont használhatta volna". William Allen White Pulitzer-díjas újságíró pedig azt találta írni, hogy a Coca-Cola "szublimált esszenciája mindannak, amiért Amerika kiáll, becsületesen megcsinált, tisztességes termék, amely mindenki számára elérhető, és amelyet évről évre lelkiismeretesen tökéletesítenek". Ezek után logikus volt, hogy az üdítőital részt vegyen a második világháborúban is. A háborús körülmények - mind a cukor, mind a koffein hiánycikké vált - azzal fenyegették a céget, hogy a termelést a felére kell csökkentenie. A Company viszont óvatosan, a színfalak mögött azon dolgozott, hogy a Coca-Cola félhivatalos katonai védőitallá váljék. Míg az Egyesült Államok be nem lépett a háborúba, senki sem kritizálta, hogy a társaság - egyébként a hadügyminisztérium kérésére, veszteséggel - 5 centért minden katona számára elérhetővé tett napi egy üveg Coca-Colát. De miután Amerika is hadviselő fél lett, és a kereskedelmi flotta rakteréért a szörpnek, a jégládáknak, a palackoknak és a palackozóberendezéseknek a háborús erőfeszítés szempontjából lényegesebb rakománnyal kellett versenyezniük, a cég kényes helyzetbe került. A Company egyik vezetője egy belső emlékeztetőben patetikusan fogalmazott: a Coca-Cola "annak az életmódnak a része és szimbóluma, melynek védelmében háborút viselünk", a hadsereg-szociológusok pedig fölmérték: az amerikai katonáknak a mama és a barátnő levele után a Coca-Cola hiányzott a legjobban. A parancsnokok is felismerték a Coca-Cola morált emelő potenciálját, s az ellenség Coca-Cola-ellenes támadásai csak növelték szimbólumértékét. Otto Dietrich, a náci párt birodalmi sajtófőnöke úgy gúnyolódott, hogy Amerika a rágógumin és a Coca-Colán kívül - mely utóbbit veszélyforrásnak nevezte - semmivel sem járult hozzá a civilizációhoz. A japán rádió is figyelmeztetett a Coca-Cola képviselte veszélyekre, mondván, "a Coca-Colával egy járvány bacilusait importáltuk Amerikából". Először Eisenhower tábornok katonái hűsíthették magukat Coca-Colával a forró sivatagban, 1943 júniusától. Ezt követően George C. Marshall tábornok, a hadsereg vezérkari főnöke, minden parancsnokot feljogosított rá, hogy Coca-Cola-palackozót üzemeltessen, a társaság pedig technikusok kiküldésével segítette 63 palackozó üzembe helyezését világszerte. 1945 után a növekedés egyetlen lehetséges útja az volt, hogy rászoktassák a külföldet is a Coca-Colára. Csakhogy ez - épp az ital "mélyamerikaisága miatt" - a legfontosabb piacon, Európában, akadályokba ütközött. Elsőként - Moszkva biztatására - a kommunista pártok nyitottak tüzet a Coca-Colára. "Coca-Colát iszik és belehal" - ez volt a címe az olasz L'Unitában megjelent cikknek, mely szerint az italtól egy éjszaka alatt megőszülhetnek a gyerekek. A francia kommunisták a "coca-colonizáció" veszélyeire hívták fel a figyelmet, de az amerikai üdítővel szembeni ellenérzés - az amerikanizációtól való kulturális félelem megnyilvánulási formájaként - más pártoknál is erős volt. 1950-ben a párizsi parlamentben kommunista, bal- és jobboldali nacionalista, valamint borászati érdekeket védő képviselők koalíciója elfogadott egy törvényt, amely felhatalmazta az egészségügyi minisztert, hogy betiltsa mindazon üdítőitalok árusítását, amelyeket egészségkárosítónak tart. A miniszternek aligha lett volna más választása, mint betiltani a Coca-Colát, mivel a szörp egy kevéske foszforsavat is tartalmazott, olyan adalékanyagot, amelyet a francia élelmiszertörvény - akárcsak a legtöbb európai országé - tiltott. Párizs lépésére az amerikai közvélemény hatalmas felháborodással és a francia borok és pezsgők spontán bojkottjával reagált, mire a visszakozó francia parlament új, "modern" élelmiszertörvényt fogadott el, mely megengedte csekély menynyiségű foszforsav adalékanyagként való felhasználását. (A többi európai országban is vagy módosították a törvényt a Coca-Cola kedvéért, vagy elnézték a törvénysértést.) A társaságnak másutt is egészségügyi és védjegytörvények dzsungelében kellett kiigazodnia, importvámokkal és bojkottfelhívásokkal kellett szembenéznie. Forgalmának több mint negyede egy-két év múltán mégis a külföldi eladásokból származott. Harminc év múlva viszont már a 70 százaléka. Frederick Allen azzal magyarázta a cég külföldi sikereit, hogy helyi munkaerőt alkalmazott, és a palackozási koncessziókat prominens helyi személyiségeknek engedte át. 1955-ben a Coca-Cola 92 országban 418 palackozókoncessziót látott el koncentrátummal, de külföldön dolgozó alkalmazottainak kevesebb mint 1 százaléka volt amerikai. A termék Franciaországban francia, Görögországban görög, Mexikóban mexikói lett, s a profit jó része ott maradt, ahol megtermelték. A Coca-Cola sikertörténete akár a cáfolata is lehetne a mondásnak, mely szerint a fák nem nőnek az égig, ha nem lenne Pepsi Cola, más néven az "Imitátor", ahogy a nagy riválist a Company belső kommunikációjában állítólag mindmáig nevezik. Utólag visszatekintve rejtély, hogy a Coca-Cola jogászai, akik igyekeztek minden hasonló termék piacra dobását csírájában elfojtani, miért nem próbálták meg töröltetni a Pepsi Cola-védjegyet is. Ennek bejegyeztetője, egy Caleb Bradham nevű észak-carolinai patikus, a századforduló környékén "találta fel" a Pepsit, ám az első világháború után a cukor árának drasztikus emelkedése miatt felhagyott gyártásával. A védjegy szunnyadt hát, mígnem akadt egy üzletember, Charles Guth, akinek volt elképzelése arról, mire is lehet használni: miután - a Coca-Cola viszonteladójaként - összeakasztotta bajszát a Companyval, 12 ezer dollárért megvásárolta a Pepsi Cola védjegyét és receptjét. A Coca-Cola álláspontja szerint Guth becsapta a fogyasztókat, akik Coke-ot szeretnének inni, de Pepsit kapnak helyette. Ez az állítás azon az elméleten alapult, hogy a "cola" szóról a fogyasztók eleve a Coca-Colára asszociálnak. Guth viszont úgy érvelt, hogy a "cola" szó köznév, szénsavval dúsított, koffeintartalmú üdítőitalt jelent, és a márkanevekben az előtag utal a származásra. A Cola-háborúként elhíresült hosszú jogi küzdelemben 1933-ban játszódott le az első bírósági csata, s a Pepsi győzelmével végződött. Amikor nyolc év múlva - egy másik "imitátorral" szemben elvesztett perben - a Coca-Cola jogi álláspontja halálos sebet kapott, Woodruff kiegyezett a Pepsi Cola új tulajdonosával, Walter Mackkel. A hetvenes évek végén a Coca-Cola menedzsereinek tudomásul kellett venniük, hogy a korábban lenézett Pepsi piaci részesedése riasztó mértékben megközelíti az övékét. A szupermarketekben, ahol a vásárlók valóban szabadon választhattak a különböző üdítőitalok között, a Pepsi lett a kedveltebb kóla; a Coke csak azért tarthatta meg piacvezető szerepét, mert több automatában és gyorsétteremben lehetett kapni. A "Pepsi-kihívás" reklámhadjárat azt a gyanút ültette el a Coca-Cola vezető menedzsereinek fejében, hogy a fogyasztók valóban jobban szeretik a Pepsi ízét, s hasznos volna módosítani a Coca-Cola szent titokként beállított receptjén. Hoszszas kísérletezgetés során a társaság új üdítőt kevert ki, és 1985. április 19-én nagy csinnadrattával bejelentette a New Coke megszületését. A közvélemény azonban - és nem csak a Coke-issza része - mérhetetlenül felháborodott a hír hallatán: a céget szentségtöréssel, egy amerikai szimbólum manipulálásával vádolták. Három hónap elteltével a cég bejelentette, hogy Coke Classic néven a régi Coca-Cola visszatér a piacra, s a hírt az ABC televízió elég fontosnak ítélte ahhoz, hogy kedvéért megszakítsa egy népszerű szappanopera közvetítését. A Company most új kihívással néz szembe: a Belgiumban, Franciaországban és Lengyelországban támadt "kólaszennyezési" botrány nyomán megtorpant növekedése, ráadásul sok elemző szerint a jövő évezredben már nemigen lesz hová terjeszkednie. A század végén mindenesetre a cég - a palackozó alvállalkozókat is számítva - világszerte 650 ezer alkalmazottal dolgozik. Piaci értéke 1998-ban meghaladta a 165 milliárd dollárt, ami nominálisan a 6600-szorosa annak a 25 milliónak, amennyiért Ernest Woodruff 1919-ben a céget megszerezte. A társaság, amelynek a kezdetekkor egy rézüst volt a legértékesebb vagyontárgya, tavaly az Egyesült Államok hetedik, a világgazdaság nyolcadik legnagyobb korporációja volt. Neményi László COKE-LEGEK (CKM 2000. április) # a Coca-Cola név a második legismertebb szó a világon, az "OK" után # közel 200 ország fogyasztói élvezhetik naponta a cég termékeit # a világon naponta 606 millió pohárnyi vagy 143 millió liter fogy el # másodpercenként mintegy 10.000 pohárnyi Coke-ot isznak meg a világ különböző tájain # a márkanevet a világ népességének 94%-a ismeri # a nap minden másodpercében 8000 Coca-Cola üdítőt vásárolnak # 5 Coca-Cola reklámdal lett már listavezető az európai slágerlistákon # a világ legnagyobb Coca-Cola jelét Aricában, Chilében építették fel. A jel az El Hacha hegyen található, 400 láb széles, 118 láb magas és 70.000 db 0,7 literes üvegből készült # Japánban található a legtöbb üdítőital-automata - kb. 2 millió. Ezek egyharmada, 700.000 db, Coca-Cola márkájú # Az első hazánkban gyártott palack 1968. június 17-én hagyta el a Magyar Likőripari Vállalat Kőbányai Likőrgyárának futószalagját. A Coca-Cola volt az első amerikai termék, amelyet a háború után gyártani kezdtek hazánkban. KÖNYVBEN MEGÍRTÁK A COCA-COLA TITKÁT (Blikk 2000-10-21) Mimózafa kérge áll az eredeti receptben? HAMBURG - A Coca-Cola cég egy atlantai banktrezorban őrzi titkos receptjét. A titkot azonban két német szerző, Udo Pollmer és Susanne Warmuth a Legnépszerűbb élelmezési tévedések lexikonában most nyilvánosságra hozta - írja a német Bild. A könyv szerint a Coca-Cola 99,5 százalékban szénsavas, cukros víz. A semmi máshoz nem hasonlítható ízt azonban az ehhez kutyult különleges aromakeverék adja. Ebben kokainmentesített kokalevélpor, egy kis citromlé, kávé-, illetve kakaódesztillátum, mandarinlevéltinktúra, gyömbér, mimózafakéreg, fahéj, vanília, valamint pár csepp illóolaj van. Azt azonban továbbra sem tudjuk, hogy ezek az összetevők milyen arányban vannak az italban, és azt sem hozzák a könyv szerzői nyilvánosságra, hogyan kell az aromakeveréket elkészíteni. Pedig ezek szerint a világsiker épp abban a fél százalékban rejlik. bolla TITOKZATOS KÓLARECEPT AZ INTERNETEN (Vasárnapi Blikk 2001-05-06) Dollármilliókat érhet - ha igaz - az összetevők listája VILÁGHÁLÓ - Valóságos legenda övezi a neves üdítőital receptjét, számtalan ipari kém és szerencsevadász akarta már megszerezni a Coca-Cola titkos összetevőinek a listáját - mind ez idáig sikertelenül. Nemrégiben egy, magát tudományos szakmai bázisnak valló internetes honlap közzétette az állítólagos receptet. Citromdzsúsz, kólalevelek, karamell, koffein, vanília, foszforsav, magas fruktóztartalmú szirup, cukor, citromolaj, kínai fahéj, zöldségekből nyert glicerin és megannyi más összetevő szerepel a legendás hírű, a világon mindenhol ismert üdítőital, a Coca-Cola titkos receptjén. Legalábbis ezt állítja egy tudományos magazinként feltüntetett amerikai internetes honlap. A website írása lépésről lépésre bemutatja, hogyan, mennyi és miféle alapanyagból kell egy gallon Coca-Cola-szirupot nyerni, amelyet később szénsavval dúsított vágy sima vízzel lehet felhígítani. Mint ismeretes, az évtizedek óta sikertermékként forgalmazott üdítőital receptjét hétpecsétes titokként kezelik, ez idáig egyetlen ipari kémnek, titkos ügynöknek sem sikerült megszereznie a cég féltve őrzött receptúráját. Évekkel ezelőtt ugyan sokan híresztelték már, hogy birtokukba került az aranyat érő papiros, de mindannyiszor bebizonyosodott, hogy hamis volt a recept. Az internet elterjedésével máris emberek millióihoz juthatott e1 az írás, az akár ipari kémkedéssel és hitelrontással vádolható honlap készítőit pedig szinte lehetetlen megtalálni. Felelősségre is csak akkor vonhatók, ha bebizonyosodik a lista helyessége. SzTL MI VAN EGY DOBOZ KÓLÁBAN? (http://www.kiskegyed.hu/kk/otthonka/main.html 2001-10-16) Összesen 330 milliliter folyadék. Ebből: 300 ml víz 7 mg nátrium (Nem túl fontos. Amúgy is túl sok sót fogyasztunk.) 50 mg foszfor (Ha kalcium is kerül a szervezetbe, akkor a foszfor hasznos: erősíti a csontozatot.) 35 g cukor (Ez megfelel 7 db kockacukor kalóriaértékének. Fizikai erőkifejtés esetén kiváló energiaforrás, egyébként csak hizlal.) 35 mg koffein Nagyjából egy fél csésze erős kávé hatásával azonos. Ha nem viszi túlzásba, a koffein "feldobja".) SZENT KÚTRÓL NEVEZTÉK EL AZ ISZLÁM KÓLÁT (Vasárnapi Blikk 2002-08-25) RIJÁD - Rendkívül kapós az iszlám kóla Szaúd-Arábiában. Az új termék neve Zamzam, egy Mekka közelében lévő szent kút tiszteletére. Az előzetes várakozásokhoz képest háromszoros mennyiségben fogyott a kólából, az első héten több mint 4 millió dobozzal. FOSZFOR A KÓLÁBAN? (Magyar Hírlap 2002-09-07) Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület véleménye szerint a kólák foszforsavtartalmuk miatt károsak az emberi egészségre. A gyártók mindezt rémhírnek minősítik, mondván, két deciliter tejben dupla annyi foszfor található, mint ugyanennyi kólában. A kólák ízesítésére használt foszforsav elvonja a kalciumot a szervezetből. A makroelem hiánya csontritkulást okoz, vagyis aki az átlagosnál többet fogyaszt a sokat reklámozott üdítőitalokból, azzal is számolhat, hogy csontja elveszti rugalmasságát, meglágyul, aminek következtében egy kisebb baleset is súlyos egészségkárosodással járhat - állítja Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) szakértője, aki szerint a barna színű szénsavas üdítőitalok különösen a gyerekekre lehetnek veszélyesek, a többi között tönkretehetik fogazatukat, és az italokban található koffein miatt "felpöröghetnek" a fiatalok. Dömölki Lívia lapunknak elmondta, tisztában van azzal, hogy a Magyar élelmiszerkönyv engedélyezi a foszforsav adalékanyag alkalmazását, de kizárólag az üdítőitalok esetében. Arra még nem végeztek vizsgálatokat, hány liter kólát kell elfogyasztanunk ahhoz, hogy a káros hatásokat saját bőrünkön tapasztaljuk meg. Ettől függetlenül - tette hozzá - az OFE a közeljövőben azon lesz, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a kólafogyasztás ártalmaira. Andrássy István, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szakfőtanácsosa hangsúlyozta: két éve vizsgálták meg a Magyarországon kapható kólákat, és semmi kivetnivalót nem találtak. Hozzátette: minden adalékanyag fogyasztásának megvan a saját egészségügyi kockázata. A mértéktelenül sok sóba is belehalhatunk. Kallós András, a Coca-Cola Magyarország Szolgáltató Kft. közkapcsolati igazgatója arról tájékoztatott, hogy a foszfor adja a Coca-Cola jellegzetes fanyar ízét. Eddig még egyetlenegy hatóságtól, fogyasztóvédelmi szervezettől nem kaptak kritikai észrevételeket emiatt, pedig csaknem 20Ó országban árusítják termékeiket. Az igazgató-információi szerint egy átlagember napi foszforbevitele 1250 milligramm, miközben két deciliter Coca-Colában csupán 35 milligramm található. (Magyarországon egy átlagfogyasztó egy év alatt 34 liter kólát iszik meg. Ezzel az adattal az európai fogyasztási sorrendben a középmezőnyben foglalunk helyett.) Ugyanennyi tej 87-88 milligramm foszfort tartalmaz, mégsem mondja senki, hogy veszélyes lenne a fogyasztása - érvelt Kallós. Dömölki Lívia szerint ugyanakkor a tejben nem foszforsav van, hanem foszfátsó, ami egészséges. Ami a koffeint illeti, a közkapcsolati igazgató szerint a Coca- Colában is van ilyen élénkítőszer, két deciliterben 21 milligramm, vagyis negyedannyi, mint egy otthon lefőzött kávéban, feleannyi, mint egy csésze teában. Tehát korántsem olyan mennyiségről van szó, amely veszélyes lehetne egy gyermekre. Az OFE szakértője szerint azonban 14 éven aluliaknak egyáltalán nem szabad koffeintartalmú italt fogyasztaniuk. Felvetésünkre, hogy a kft. fontolgat-e esetleg jogi lépéseket az OFE ellen, az igazgató közölte, nem, igyekeznek meggyőzni majd szakértőiket az igazságról. A több mint 100 éves Coca-Colát fennállása óta számos támadás érte már. Ezeket visszaverte. A legutóbbi nagyobb botrány Belgiumban robbant ki, ahol a fogyasztók szagosnak találták a fémdobozokban árusított üdítőitalokat. Bár semmi olyan nem derült ki, ami a termék lejárt szavatosságára, egészségkárosító hatására utalt volna, a gyártó mégis lecserélte az összes dobozos Coca-Colát az országban. Szilágyi Béla CSONTTÖRÉSHEZ VEZET A KÓLAFOGYASZTÁS (Vasárnapi Blikk 2002-09-29) BOSTON - A harvardi közegészségügyi iskola egyik kutatója igazolta, hogy a kólafogyasztók hajlamosabbak a csonttörésre, mint azok, akik egyáltalán nem isznak a világszerte népszerű üdítőből. Rose Frisch feltételezése szerint az italban lévő foszfát elvonja a csontokból a kalciumot, ami elsősorban a fejlődésben lévő csontokat, azaz a gyerekeket károsíthatja. KÉRDEZZ-FELELEK (http://www.coca-cola.hu 2002-11-28) Ki találta fel a Coca-Cola-t? John Stith Pemberton gyógyszerész 1886-ban állította elő az Egyesült Államokban, Atlantában az akkor még névtelen üdítőital-szirupot. Ki adott nevet az italnak? Frank M. Robinson, a könyvelője. Ugyancsak ő volt az, aki az egyedi, Spencer típusú írásmódot javasolta, mely a mai napig olvasható az üvegeken. Hol árusítottak először Coca-Cola-t? A Jacob’s patikában, Atlantában, poharanként 5 centes áron. Mire költötte első bevételét Pemberton? 1886-ban keresett 50 dollárját az utolsó centig viaszosvászon feliratokra, ingyenes vásárlási utalványokra, továbbá néhány szerény újsághirdetésre áldozta. Igen fontosnak tartotta a reklámot. Ki alapította a The Coca-Cola Company-t? 1892-ben Asa Candler és fivére, John S. Candler Georgia államban Frank Robinsonnal és két másik üzlettárssal jegyezte be a céget. A vállalat induló tőkéje százezer dollár volt. Mikor jegyezték be a "Coca-Cola" védjegyet? 1893. január 31-én, az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatalában. Miért volt szükség a híres Coca-Cola-üvegre? Kezdetben sokan próbálkoztak - sajnos sikeresen - a hamar népszerűvé vált üdítő utánzásával. A Coca-Cola és a Root Glass Company munkatársai ekkor olyan csomagolást, üvegformát kerestek, ami megnehezíti a csalók dolgát, és egyedivé teszi a Coca-Cola megjelenését. Az 1915-ben megjelent kontúrpalack hamar népszerűvé vált a vásárlók körében és összetéveszthetetlenül megkülönböztette az első számú üdítőitalt. Mikor kezdődött a Coca-Cola terjeszkedése az Egyesült Államokban? 1899-ben, amikor a Tennessee államban lévő Chattanoogában élő Benjamin F. Thomas és Joseph B. Whitehead 1 dollárért megvásárolta Asa Candlertől a Coca- Cola palackozására és a palackozott üdítő gyakorlatilag a teljes Egyesült Államok területén történő értékesítésére vonatkozó kizárólagos jogokat. Kinek köszönhető a Coca-Cola világsikere? Robert Woodruffnak, aki több mint hat évtizeden keresztül vezette a vállalatot. Elnöksége alatt vált a Coca-Cola visszavonhatatlanul nemzetközivé. A hetvenes évek végére már világszerte, mintegy 130 országban tevékenykedett a cég, napjainkban pedig közel 200 országban van jelen. Miért maradt emlékezetes dátum 1954 a cég történetében? Mert harminchat év után ekkor változtattak először a kiszerelés nagyságán. Bevezették a nagyobb üvegeket, majd később a műanyag palackokat, és a dobozos csomagolást. Mikor bővült a kínálat új termékekkel? A II. világháború alatt Németországban piacra kerülő Fanta kezdetben a Coca- Cola-t helyettesítette, azonban gyártását a békekötés és a koncentrátum- szállítmányok újraindítása után sem szüntették meg. Sőt, a narancsízű italt az ötvenes években számos országban, köztük az Egyesült Államokban is kínálni kezdték. A The Coca-Cola Company azóta egyre gyorsuló ütemben bővíti termékskáláját: 1961-ben került piacra a Sprite, 1982-ben a Coca-Cola light, 1985-ben a Cherry Coke, 1990-ben a Powerade - hogy csak néhány itthon is ismert példát említsünk. Mennyire sikeresek a The Coca-Cola Company termékei? A világ öt legnépszerűbb üdítőjéből négyet cégünk gyárt - ezek a Coca-Cola, a Coca-Cola light, a Fanta és a Sprite. Változott-e a Coca-Cola receptje valamikor? Amikor 1985-ben hosszú és alapos kutatás után Észak-Amerikában változtattak a Coca-Cola receptjén, a megújult ital, a New Coke egyáltalán nem hódította meg az embereket. Ragaszkodtak a régi ízhez, mely oly sok emléket ébresztett bennük. Három hónap múlva Coca-Cola Classic néven ismét piacra került a régi összetételű üdítő Kanadában és az Egyesült Államokban, mely a világ többi országában is az eredeti recept szerint készül. Mikor jelent meg az első dobozos Coca-Cola? 1950-ben az amerikai hadsereg részére kezdték először gyártani a fémdobozos Coca-Cola-t. Hol isszák a legtöbb Coca-Cola terméket? A legtöbb Coca-Cola terméket egy főre vetítve Mexikóban és Izlandon isszák. Hol fogy a legkevesebb Coca-Cola termék? Néhány országban - általában politikai okokból - a The Coca-Cola Company nincs jelen (például Irakban és Iránban). Ezekben az országokban természetesen csak nagyon kevés, az országba kerülőutakon eljutó Coca-Cola termék fogy. Eljutott a Föld legnépszerűbb itala a világűrbe is? Igen, nem sokkal a századik születésnapja előtt, 1985-ben egy űrhajó fedélzetén magával vitte a Coca-Cola-t is. Hol található a Coca Cola Company központja? A vállalat központja változatlanul születése helyén, a Georgia állambeli Atlantában található, az Egyesült Államokban. Hol ismerte meg a hazai közönség a Coca-Colát? Az 1967-as BNV-n, ahol a cég természetesen kóstolót is rendezett. Az érdeklődés olyannyira nagy volt az "amerikai fiatalok életérzését" idéző ital iránt, hogy rendőröknek kellett a standot a rohamtól megvédeni. A kíváncsiskodók különféle trükköket eszeltek ki - beteg családtagjukra vagy terhes feleségükre hivatkoztak - hogy minél több Coca-Cola-hoz juthassanak hozzá. Mikor kezdődött a hazai gyártás? Az első palack Coca-Cola 1968. június 17-én hagyta el a Magyar Likőripari Vállalat Kőbányai Likőrgyárának palackozó gépét. A Coca-Cola volt az első, a háború után Magyarországon előállított amerikai termék. Hogy fizetett a magyar állam a Coca-Cola koncentrátumért 1991 előtt? 1968 és 1991 között a Coca-Cola koncentrátum behozatala államilag szigorúan ellenőrzött importtevékenység volt. A céget arra kötelezték, hogy a Magyarországra szállított koncentrátum értékének 130-150 százalékáért magyar, ún. "puha" termékeket vásároljon, például Coca-Cola palackot, fürdőkádakat vagy éppen bort. Ezt a vállalat a világpiacon értékesítette és így kapta meg a Magyarországra szállított üdítőital alapanyag ellenértékét. Mennyire modern a dunaharaszti gyár? A Coca-Cola vállalat dunaharaszti palackozó üzeme Közép-Kelet-Európa legmodernebb üdítőital gyára. 1991-ben épült és 55.000 négyzetméternyi fedett területtel rendelkezik. A Coca-Cola rendszer magyarországi befektetésének értéke mára eléri a 300 millió amerikai dollárt, és egyben az élelmiszeripar legnagyobb zöldmezős beruházása az országban. Hogyan készül a Coca-Cola? A megtisztított vízhez hozzákeverik a koncentrátumot: ebből lesz a szirup, az üdítőital alapanyaga. Víz és szirup bizonyos arányú keverékéhez széndioxidot adnak, majd az elkészült üdítőt egy zárt rendszerű gépsor gondosan ellenőrzött palackokba tölti és lezárja az üvegeket. Milyen Coca-Cola termékek kaphatók Magyarországon és melyekből fogy a legtöbb? A The Coca-Cola Company Magyarországon forgalmazott termékei: Coca-Cola, Coca- Cola light, Cherry Coke, Fanta narancs, Fanta citrom, Fanta exotic, Sprite, Lift alma, őszibarack, szőlő, meggy és málna, Kinley tonik és gyömbér, Bonaqua dús és enyhe, Powerade mountain blast, narancs és citrom, és a Cappy narancs. Milyen kiszerelésben kaphatók Coca-Cola termékek Magyarországon? A választék igen bő a kiszerelések tekintetében is. Nem minden üdítőnk kapható minden kiszerelésben, de Coca-Cola termékekkel 0,2 literes üveges, 0,33 literes dobozos, 0,5 l-es, 1 l-es 2 l-es , valamint 2,5 l-es nem visszaváltható műanyag PET kiszerelésben, továbbá 2 l-es visszaváltható műanyag palackban találkozhat a vásárló Magyarországon. Hatott-e a Coca-Cola valamilyen módon a magyar vagy az amerikai kultúrára? Amellett, hogy számos műalkotásban (kép, film) feltűnik a Coca-Cola legendás üvege, kevesen tudják, hogy a Mikulás alakja sem véletlenül az a kedves, pirospozsgás arcú idős ember. A korábban nem egységes ábrázolás a Coca-Cola karácsonyi hirdetéseinek hatására változott meg annyira, hogy ma már a legtöbb Mikulás ilyen. Összesen hányféle üdítő tartozik a The Coca-Cola Company-hoz világszerte? A cégünkhöz tartozó márkák száma 2000-ben 232 volt. GONDOLTA VOLNA? (http://www.coca-cola.hu 2002-11-28) A "Coca-Cola", "Coke", "Coca-Cola classic", "diet Coke", "Coca-Cola light", "Cherry Coke", a kontúrüveg, és a Coca-Cola Világa a Coca-Cola Company bejegyzett elnevezései. Az Atlantában található Coca-Cola Világa Múzeum tetején állítottak fel egy olyan óriási Coca-Cola emblémát, amely 1407 villanykörtéből és 581 méter hosszú neoncsőből áll. Az embléma 9 méter magas és 8 méter széles, súlya 12,5 tonnát tesz ki. A külső gömb egy 22 fokot bezáró tengely mentén forog - ugyanúgy mint a Föld. A világ legnagyobb gömb alakú Coca-Cola emblémája Japánban, Nagoya-ban található, a Nagoya vasút- állomás előtti Dai-Nagoya épület tetején. Az óriási építmény egy kettős gömbből áll, összesen több mint 46 tonna fémből, több mint 940 méter neoncsőből és több mint 1870 villanykörtéből építették. A külső gömb a Coca-Cola emblémát és a kontúr- üveget ábrázolja, a belső gömbben az űrt láthatjuk ragyogó bolygókkal és csillagokkal. A világ egyik legnagyobb Coca-Cola emblémája Arica-ban, Chile-ben van az "El Hacha" dombon. Az építmény 122 méter széles, 40 méter magas és 70 000 db, egyenként 700 grammos üvegpalackból készült. Az első szabadtéri, festett reklámként funkcionáló Coca-Cola embléma, amelyet Cartersville-ben, Georgia-ban festettek 1894-ben, eredeti helyén a mai napig megtalálható. Costa Rica-ban, San Jose-ban a Coca-Cola-ról neveztek el egy nagy piacot és egy buszmegállót, itt létesült eredetileg a terület első palackozója. A piaci megálló annyira közismert, hogy ha valaki taxival utazik és megkéri a taxist, hogy vigye őt a Coca-Cola-hoz, akkor ahelyett, hogy a Coca-Cola palackozóüzemhez jutna, nagyon valószínű, hogy a piacnál köt ki. Puerto Cortes-ban, Honduras atlanti oldalán található egy Coca-Cola Beach elvezésű strand, amelyet több mint 40 éve neveztek el így a város lakói, mivel egy kicsi Coca-Cola palackozóüzem előtt terül el. Bár az üzem már megszünt, a strand megőrizte a nevét. Ha az összes eddig gyártott Coca-Cola-t 2 deciliteres palackokba töltenénk és a világ minden emberének adnánk belőle, akkor mindenkinek 678 palack, azaz több mint 191 liter üdítő jutna. A két ország, ahol a legmagasabb az egy főre jutó Coca-Cola fogyasztás, talán semmi másban nem hasonlít - különösen az éghajlatuk eltérő. Az egyik ország Mexikó (egy főre 331 2 deciliteres üdítő jut), a másik Izland (egy főre 404 2 deciliteres üdítő jut). A legdélebbi Coca-Cola palackozóüzem Argentínában, az Antarktisztól körülbelül 1120 km-re található és a Tűzföldet látja el üdítőitallal. Ha az eddig gyártott összes Coca-Cola-t 2 deciliteres palackokba töltenénk és egymásra raknánk, akkor az "üvegtorony" 1057-szer érne fel a Holdig és a Holdtól a Földig. Ha megtennénk ezt a körutat, az 2 évig, 10 hónapig és 23 napig tartana. A legnagyobb teljesítményű palackozó az Egyesült Államok területén kívül, a Mexikó Cityben épített Coca-Cola palackozóüzem. A legnagyobb Coca-Cola területet a brazíliai Simoes palackozó látja el. Az Amazonas völgyén kívül, ez a terület magában foglal hat brazil tartományt és összesen 3 578 500 km2-t tesz ki. 13-szor nagyobb mint India, míg a lakossága India lakosságának csak 1%-át éri el. Brazíliában a Simoes Csoport által ellátott területen 30 napos túrákat tesznek hajóval az Amazonas folyón és mellékfolyóin, hogy a Coca-Cola-t a távolabbi helyekre is el tudják juttatni. A braziliai Macapa palackozó által ellátott területen az egyik utcát átszeli az Egyenlítő. Gyakorlatilag vehetsz egy Coca-Cola-t a déli féltekén, ha azonban átsétálsz az utca túloldalára, vehetsz egy másik Coca-Cola-t az északi féltekén is. A tenger szintje fölött legalacsonyabban lévő Coca-Cola üzem Hollandiában van. A Schiedam palackozó gyár bejárata 2 cm-rel van a tenger szintje fölött. Kuba és Panama volt az első két ország, ahol 1906-ban megindult a Coca-Cola palackozása az Amerikai Egyesült Államokat követően. A Coca-Cola a német léghajó, a Graf Zeppelin fedélzetén hajózott át az Atlanti-óceánon. Ha az összes eddig gyártott Coca-Cola-t egy átlagosan 2 méter mély úszómedencébe öntenénk, akkor ez a medence 35 km hosszú és 13 km széles lenne. Ha a medence alapterülete 84 m2 vagy 1529 m3 lenne, akkor egyszerre 549 millió ember férne el benne. Ha az összes eddig gyártott Coca-Cola-t 2 deciliteres üvegbe töltenénk, átlagos méretű teherautókra raknánk, és aztán az autóknak egy adott ponton kellene áthaladniuk szorosan egymás mögött 100 km-es óránkénti sebességgel, akkor a teherautók menete 5 évig 5 hónapig és két napig tartana. A Coca-Cola Company üdítői közül kb. 10 450 db fogy naponta másodpercenként. Ha az eddig gyártott összes Coca-Cola-t 2 deciliteres üvegekbe töltenénk, akkor több mint 4 trillió teli üveg üdítőt kapnánk. Ha egy rögbi pályán halmoznánk fel ezeket az üdítőket, akkor egy 472 km magas hegyet kapnánk, amely 60-szor magasabb lenne a Mount Everest-nél, a világ legmagasabb hegyénél. A Coca-Cola Company támogatja a leghosszabb ideje az Olimpiai Játékokat, együttmuködése az olimpiai mozgalommal 1928-ra nyúlik vissza. A Coca-Cola reklámdalai felkerültek az európai és az amerikai slágerlisták élére. Robin Beck "First Time" címu dala Európában lett slágerlistás, az "I'd Like to Teach the World to Sing" címu dal az Amerikai Első 10-be került be, 1995-ben a Cherry Coke reklámzenéje lett a spanyol lista 2. helyezettje. Ha az eddig gyártott összes Coca-Cola az "Old Faithful" gejzírből törne ki átlag 56 700 liter per órás sebességgel, akkor a gejzír kitörése 1693 évig tartana - vagy i.sz. 307-től napjainkig. Ha az eddig gyártott összes Coca-Cola-t 2 deciliteres üvegekbe töltenénk, egymás mellé fektetnénk egy négysávos autópálya szélességében, akkor az 82-szer érné körbe a Földet. Japánban van a legtöbb üdítőital automata, kb. 2 millió darab. Ezeknek több mint egyharmada, 870 000 darab viseli a Coca-Cola emblémát. 1988-ban a Mezsdunarodnaja Hotel előcsarnokában elhelyezett Coca-Cola automata volt az első, kereskedelemben működő italautomata a volt Szovjetunióban. Az eladott üveges Coca-Cola menynyisége, az eladott poharas kiszerelés mennyiségét először 1928-ban haladta meg. Ha a Niagara vízesésen víz helyett az eddig gyártott összes Coca-Cola zubogna le átlagosan 6,8 millió literes percenkénti sebességgel, akkor több mint egy napig tartana a "kólaesés" - egész pontosan 38 óra és 46 percen keresztül. A világ legnagyobb háromdimenziós Coca-Cola neonrekláma Tokió világhíres bevásárló negyedében, Ginza-ban található. 28 méter széles és 15 méter magas, 220 fokos köríven helyezkedik el a San-Ai nevű épület tetején. A Coca-Cola márkajelzés Dél-Afrikában a taxikon 11 nyelvjárásban a "hello" szó jelentésével azonos. Az Egyesült Államokban minden harmadik elfogyasztott üdítő gyártója a Coca-Cola Company és az országban elfogyasztott összes kóla kb. felének csomagolására kerül Coca-Cola felirat. 1995-ben Ausztráliában, Sydney kikötője fölött egy ifjú pár siklórepülés közben, Coca-Cola emblémás siklóernyő alatt mondta ki a boldogító igent. Ázsia egyik legnagyobb falfestménye egy 61x55 méter nagyságú Coca-Cola-s dobozt ábrázol. A kézzel festett kép a Shatin-i Swire palackozóüzem oldalfalán található és három és fél hónapig tartott a művésznek és három asszisztensének, míg elkészítették. A 18 emeletes üzem emellett a világ legmagasabb Coca-Cola palackozóüzem A COCA-COLA ÉS A MŰVÉSZET (http://www.coca-cola.hu 2002-11-28) A kontúrüveg, amely az igazi felfrissülést rejti magában, már a 30-as években megjelent a vásznon, Norman Rockwell egyszerű életképein. Talán Andy Warhol a leghíresebb művész, aki alkotásaiban az "üveg szellemét" életre hívta. A kontúrüveg egész sor stilizált változatot ihletett, a legnagyobb az 1962-ben készült "210 Coca-Cola Palack" nemrég több mint kétmillió dollárért kelt el. A sorozat talán legismertebb darabja a "Zöld Coca-Cola Üvegek" a New York-i Whitney Amerikai Művészeti Múzeum gyűjteményének része. Warholt a Coca-Cola nemzetközisége vonzotta. Az "Andy Warhol filozófiájá"-ban hangot is adott egyéni véleményének: "Amikor az ember meglátja a tévében a "Coca-Cola" feliratot, tudja, hogy az elnök is ezt issza, Liz Taylor is ezt issza, és ha belegondol, ő is bármikor ihat egy pohárral." Warhol előtt a pop art atyjának tartott Robert Rauschenberget is komolyan foglalkoztatta a Coca-Cola kontúrüveg, amely számos művében megkökkentő helyzetekben bukkan fel. A hétköznapi tárgyak és jelek bűvöletében élő művész egyik alkotásában például háztartási eszközökkel tömött tele egy Coca-Cola rekeszt. 1958-ban készült "A Coca-Cola Terv" című kollázsán három Coca-Cola kontúrüveget helyezett el. Howard Finster, amerikai népművész már számtalanszor jelenítette meg a kontúrüveget alkotásain. Kollekciójának egyik legjelentősebb darabja az a 150 cm magas, műanyag Coca-Cola kontúrüveg, melyet híres emberek, többek között a Coca-Cola feltalálójának és egykori tulajdonosának protréi díszítenek. Ő az a művész, aki "összegyűjtve mások szemetét" pennvilee-i otthona hátsó kertjében, egy hektáron felépítette az "édenkertet" vagyis "Édenkert" című alkotását, melynek szíve, a "Szivattyúház", cementbe öntött kontúrüvegek építménye. Az európai művészek közül többek között Tom Wesselmann, Bernd Holzel és Klaus Staeck képein fedezhetjük fel a Coca-Cola kontúrüveget.