HOVÁ A DRÁGA CSÖPPET? (Vasárnapi Hírek 1991-09-08) A parfüm igazán a luxuskozmetikumok közé sorolható. Az ára is ehhez igazodik. Nem mindegy hát, hogy hová és mennyi kerül a testünkre. Ahhoz, ugyanis, hogy az illat kellően kibontakozzék, csak bizonyos pontokra célszerű 2-3 cseppet szórni. Melyek ezek? 1. Néhány csepp a hajunkon: itt minden illat sokáig megmarad. 2. Különösen élénken lüktet a vér a halántékon, és ezáltal a test melege kibontakoztat minden parfümöt. 3. Hasonló a helyzet a csuklón, a pulzusnál, itt erősen illatozik a parfüm. 4. A könyökhajlatban nagyobb a testmeleg, itt jobban érvényesül az illata. 5. A fül mögé, vagy a fülcimpára is lehet egy-két cseppet hinteni. 6. Hónaljba parfümöt soha, csak kölnit használjunk! A parfümnél fennáll a veszély, hogy az átizzadt blúzt vagy pulóvert megszínezi. 7. Csábító, ha egy csepp parfümöt helyezünk a dekoltázs mély kivágásába. 8. A térdhajlatba csöppentett parfüm illata az egész lábat betölti. B. K. LE AZ ILLATOKKAL! (Tvr-hét 1996/18) Hát ilyen még nem volt - és bízvást sokáig nem is lesz. Természetesen, ismét az amerikaiak kezdeményeztek valamit, a legszentebb környezetvédelmi eszmék jegyében: "Vége az illatok korának!" - hirdeti néhány megszállott öko-hivatalnok (mert ott már ilyen is van). Minnesota állam egyetemén az előadásra, illetve bizonyos termekbe tilos belépni annak, aki túl erős parfümöt vagy egyéb illatszert használ. A dolog az amerikaiak allergiától való félelmében gyökerezik. Sok embert bármire rá lehet venni, ha allergiás hatással fenyegetik. A Liga éppen ezt teszi: arra játszik, hogy az emberek többsége ellenez mindenféle vegyszert, ellenzi tehát - vagy elleneznie kell - mindenféle permetet, ilyen-olyan illatszert és izzadásgátlót, szagtalanítót. Az "új filozófia" céltáblája lett minden nagy kozmetikai cég plakátja, hirdetése. Felbukkantak már a jogvédők is, akik a túl erős illatot használó személyeket azzal vádolják, hogy ezzel behatolnak mások szférájába, és zavarják azt. Állítják, hogy ezek a szerek a későbbiekben olyan allergiás megbetegedést okozhatnak, amelyet a mai orvostudomány még nem ismer. A PARFÜMVÁLASZTÁSNÁL AZ ÉVSZAKRA IS TEKINTETTEL KELL LENNÜNK (Blikk 1997-01-15) Egy jól megválasztott parfüm fél siker. Fontos, hogy egyéniségünknek és ízlésünknek legmegfelelőbb parfümöt válasszunk. Mert más illik egy fiatalhoz vagy egy sportos típushoz, és mást használ a sötét bőrű és sötét hajú, a szőke és a világos bőrű, és megint egészen mást az idősebb korú nő. Vékony szőke nőhöz például nem illik a nehéz vagy fanyar, fűszeres illat. Ő virágillatokból készített édeskésebb parfümöt válasszon. Fiatalabb asszonyok könnyebb parfümöt használjanak, mint az idősebbek. A parfümválasztást még az évszak is befolyásolja. Télen nehezebb, édeskésebb illatot használunk, míg nyáron fanyart és frisset. VEZET A CHANEL No.5 (Magyar Hírlap 1997-03-21) Tavaly 130 millió dollárt hozott a cégnek A pénznek nincs szaga, de a szag, pontosabban az illat, sok pénzt hozhat. A világ a múlt évben 18,1 milliárd dollárt költött parfümre, kölnire, dezodorokra és arcvizekre. A világpiacot rendszeresen vizsgáló egyik vezető intézmény, az Euromonitor jelentése szerint 2000-ig az illatszerek eladása mintegy 20 százalékkal fog nőni. A kilencvenes évek eleje óta az illatszerek piaca jelentős változáson ment át. A drága, márkás parfümök folyamatosan hagyják el luxusimázsukat és válnak mindennapi árucikké, ahogy a Chanel, a Dior készítmények és társaik már nemcsak elegáns üzletekben, de a jelentősebb szupermarketek kínálatában is megjelennek. Ez árcsökkentésre ösztönzi a termelőket, miközben a vásárlói ízlés változása miatt kénytelenek új termékekkel is előállni. Márpedig ez nem olcsó - a Dior cégnek 1990-ben a Poissont bevezető reklámkampánya 40 millió dollárba került. Az, hogy egyre nagyobb összegekre van szükség az új illatok piacra dobásához odavezetett, hogy a legismertebb márkák feladták függetlenségüket és a multik tulajdonába kerültek. Így például a Davidoff a Benckiser, a Calvin Klein és az Ogilvy az Unilever, az Yves Saint Laurent-parfümök pedig az olajnagyhatalom Elf tulajdonába kerültek. Az Euromonitor elemzése szerint ráadásul 1994 óta alapvetően megváltozott az illatszerpiac. Az orrok az illatkreátorok már nem a saját ízlésüknek megfelelően készíthetnek új kompozíciókat, a marketing-stratégia a döntő. Először meghatározzák, mely rétegnek szánják az árut, majd felmérik annak igényeit. Csak ezután és ennek alapján tervezhetik meg és készíthetik el az új illatszert. Figyelembe kell venni azt is, hogy az utóbbi időben átlag kétévente változik e téren a divat. Például az 1994-ben még népszerű édes virágaromák már háttérbe szorultak a frissebb illatok mögé. Ezek közül különösen sikeresnek tűnik Calvin Kleintől a cK. A cK előretörését nemcsak friss illata, de az is segíti, hogy úgy tűnik, egyformán szívesen használják nők és férfiak. Az elemzők úgy vélik, hogy az ezredfordulóra az illatszeripar éves eladásainak szintje eléri a 21,6 milliárd dollárt, elsősorban az ázsiai tigrisek lakóinak köszönhetően, akik körében egyre népszerűbb a nyugati stílus. Várhatólag nőni fog a kereslet az arab országokban és a Dél-afrikai Köztársaságban is. Bár a termelők üzleti titoknak tekintik forgalmi adataikat, az Euromonitornak sikerült összeállítania az illatok népszerűségi listáját. Eszerint a női illatszerek között az immár 74 éve uralkodó Chanel No.5 vezet, amely a múlt évben 130 millió dollárt hozott a cégnek. Nem sokkal maradt el mögötte az Esteé Lauder Beautiful nevű készítménye. A férfiillatszerek között 85 millió dolláros forgalommal Ralph Lauren Safarija lett az első. Barabás T. János KI-KI A MAGA PARFÜMJÉT... (Tvr-hét 1997/14) A parfüm a szerelem illata. Az évezredek során egyre rafináltabbá vált, a célja azonban ugyanaz maradt: a hódítás. Az illat személyes követ, hírvivő. Üzenetet visz a "gazdájáról", az ízléséről, a lelkéről, a vágyairól. Ahány illat, annyi hatás. A levendula nyugtat, frissít, csökkenti a fejfájást. A vanília elbűvöl. Az ilang-ilang erősíti az önbizalmat. A citrom élénkít. A bergamott és a szantálfa eloszlatja a kétséget. A jázmin optimistává tesz, a pacsuli ellensúlyozza a stresszhatást. A narancsvirág oldja a a belső feszültséget és a félelmet. A rózsaolaj megnyugtatja a testet és a szellemet, a mósusz erősíti az érzékiséget. A parfüm drága mulatság. Régebben a virágot vagy levelet olajba tették, hogy átvegye az illatát. Manapság a növényből vagy a gyökeréből desztillálással vonják ki az illóolajat. Egy kilónyi rózsaolaj-esszenciához hétszáz kiló rózsaszirmot kell - kézzel - leszedni. A drága illatkompozíciót csak kevesen engedhetik meg maguknak. A világsztárok azonban nem tartoznak a spórolós fogyasztók közé, nem is vetik meg a jóféle parfümöt. CATHERINE DENEUVE a klasszikus elegancia híve. Kedvenc ruhatervezője, Yves Saint Laurent illatát használja, az Y-t. DIANA HERCEGNŐ Nina Ricci elegáns, finom és csábító L'air du temps-ját kedveli. MADONNA a fiatalos, érzéki illatot árasztó Versace's Blonde-ot használja. JULIA ROBERTS Cacharel kislányos karakterű, könnyed Anais Anais illatával hódít. LIZ TAYLOR a maga portájáról választ parfümöt: titokzatosat, férfibolondítót. A Diamonds & Sapphires megfelel ennek a követelménynek. JERRY HALL, Mick Jagger felesége az önállóságát hangsúlyozó, szemtelen, üde Thierry Mugler-kompozíciót, az Angelt részesíti előnyben. Az illatválasztás a férfiakra ugyanúgy jellemző, mint a hölgyekre.. ANTHONY QUINN Guerlain parfümjét, a Héritage-t használja. Illik hozzá: érzéki, meleg és elegáns illat. KEVIN COSTNER kedvence Giorgo Armani friss, tiszta Armani homme-ja. ROBERT REDFORD parfümje, az Equipage enyhe, nemes bőrillatot áraszt. Mint az igazi cowboy! A PARFÜM OSCAR-DÍJA (Tvr-hét 1997/32) A német Fragrance Alapítvány által kiadott FiFi-díj komoly elismerésnek számít a kozmetikai iparban. Minden évben négyszáz kozmetikai szakértő, kereskedő és újságíró választja ki a legeredetibb női és férfi illatot két kategóriában - a klasszikusban és az újdonságok területén. A hölgyeknél 1996 a Chanel éve volt: a klasszikus, időtlenül elegáns Chanel 5 és a legújabb, friss, egzotikus gyümölcs illatú Allure egyaránt első helyezett lett. A férfias illatok közül a Davidoff fűszeres, enyhén keleties Cool Water-ét nyilvánították győztesnek a klasszikus kategóriában, míg az újdonságok területén a Palladio cég citrom-, levendula-, jázmin-, rózsafa-, szantálfa- és korianderkeveréke, a Kiton vitte el a pálmát. ILLATTAN (Nők Lapja 1998/1) Egyáltalán nem biztos, hogy a másokat vonzóvá és egyedivé tevő parfümöt magunkra permetezve ugyanilyen hatást érhetünk el. Az illat kiválasztásánál vegyünk figyelembe néhány szempontot: A sötét hajúak és zsíros bőrűek ne használjanak átható illatot, mert a bőr zsírtartalma felerősíti intenzitását. A vörös hajúak kerüljék az édes illatot, mert az ő bőrükön avas hatást kelthet. A száraz bőr csökkenti az erősebb, édesebb illatok intenzitását. A barack, a narancs és a rozmaring illata nyugtat, míg a levendula, a rozmaring és a zsálya felpezsdíti a vérünket. ILLATHOROSZKÓP NŐKNEK (Vasárnapi Blikk 1998-06-21) Kellemes, de nem könnyű az egyéniségünkhöz illő illat kiválasztása. Az illatfelhős játékba meghívjuk tehát a csillagokat. Parfümhoroszkópunk akkor is segít a választásban, ha a döntést végül a saját orrunkra bízzuk. NYILAS (11.23-12.21) A Nyilas-nő fantáziadús és nyitott a világra. Minden határt át akar lépni, és ezért szívesen tesz felfedező utakat az illatok világában. A csillagok a Nyilas-nőnek például Estée Lauder, Montana, Gianni Versace, Yves Saint Laurent parfümjeit szánják. BAK (12.22-01.20) A Bak-nő köztudottan hűvös és megközelíthetetlen. Kissé száraz egyéniségéhez a férfiasabb, fanyar parfümök illenek. Kedvence lehet a Bogner Women vagy a Lagerfeld pour Homme. VÍZÖNTŐ (01.21-02.20) A vízöntő jegybe tartozó nő imádja a rendkívüli dolgokat és fontos számára a függetlenség. Ezért kedveli a divatirányzatoktól mentes, minden alkalomra használható illatokat. Számára szóba jöhet a Chanel No. 5, a Lanvin Arpége illata vagy Armani parfümjei. HALAK (02.20-03.20) A Halak jegyében született romantikus lelkű nő melegségre és biztonságra vágyik. Ennek megfelelően az érzékien gyengéd illatokat szereti. Biztosan tetszik neki a Guerlain Shalimarja, Cachareltől az Anais-Anais vagy a Dior-választék bármely tagja. KOS (03.21-04.20) A Kos-nőt szinte szétveti az energia. Mivel aktív és élénk, a virágos-friss jegyű illatkopmpozíció illik hozzá. Ideális az Action, Elizabeth Arden Red Doorja, a C'est la vie Lacroix-tól. BIKA (04.21-05.20) A Bika jegy szülötte érzékiségét szívesen hangsúlyozza erotikus illatokkal. Ráadásul különös erőtlenség fogja el a méregdrága parfümökkel szemben. Illik hozzá a Noa Noa, a Diva, a Le Must de Cartier, a Chanel No. 19. és Ralph Laurentől a Lauren. IKREK (05.21-06.21) A kreatív Ikrek-nő számára legfontosabb a változatosság. Ezért az illat kiválasztása sem lehet számára nehéz feladat. Vonzza a Paloma Picasso (az illatkreátor maga is Ikrek-szülött), a Genny, a KL. RÁK (06.22-07.22) Az érzelemgazdag Rák-nőt parfümvásárlásnál is hangulatai befolyásolják. Kedvenceinek listáján minden bizonnyal ott van a Chloé, a Charlie, a Beautiful és a Scherrer 2. OROSZLÁN (07.23-08.23) A teljesítményimádó Oroszlán-nő amilyen akaratos, olyan szenvedélyes. Parfümök terén is határozott ízlése van. A legfontosabb szempontja, hogy a kiválasztott illat összetéveszthetetlen legyen. Mint például a Roma, a Chamade, az Armani Femme vagy Shisheido Murasaki nevű parfümje. SZŰZ (08.24-09.23) A földön álló realista Szűz-nő parfümjének kiválasztásában kiválasztásában is megőrzi megfontoltságát. E jegy szülötte nem hajlik illatorgiákra. Kedvence például Jil Sandertől a Women Pur, a Marbert Women vagy az Adidas Eau Fraiche. MÉRLEG (09.24-10.23) A kedveskedő természetű Mérleg-nő mindig kész a hódításra. Mivel szívesen játssza a nagy csábító szerepét, nagyra értékeli az erotikus illatokat, például Chanel Cocóját, a Boucheront, a Dior Poissonját vagy Nino Cerruti pour Femme nevű parfümjét. SKORPIÓ (10.24-11.22) Mindent vagy semmit! - ez a Skorpió jegyében született nő jelszava. Amilyen provokatív ő maga, olyan kedvenc parfümje is: az Opium Yves Saint Laurent-től, a Cinnabar Estée Laudertől, a Salvador Dalí vagy az Explosive Aignertől. ILLATLEXIKON VIRÁGOS: különösen kedvelt, virágos kompozíció, amelyben jó szagú szirmok mellett gyümölcsök friss, édes illata is megtalálható. ORIENTÁLIS: a titokzatos Kelet szinte valamennyi jellegzetes illatát magában foglalja: van benne egzotikus virág, fűszer, balzsam, tömjén. CIPRUS: a mediterrán országokra jellemző esszenciák összefoglaló elnevezése. Domináló elemei a citrusfélék, a moha és a pacsuli. FRISS: a fenyőfélék, zöld fűszerek illatának elegye, sokszor mentával fűszerezve. TABAK: a klasszikusan férfias kompozícióban fafélék, cserzett bőr és a nevét adó dohánylevél illata vegyül. ILLATVAKSÁG Mivel az orr a hasonló illatoknál gyorsabban elfárad, a fő szabály: a különböző illatcsoportba tartozó parfümök közül legfeljebb 5-6 illatot érdemes kipróbálni egymás után, az ugyanabba a csoportba tartozókból 2-3-nál többet. Mivel az orrot a nehezebb illatok jobban elkábítják, érdemes a könnyebbekkel kezdeni. Az egyes készítményeket lehetőleg egymástól távolra permetezzük fel. Azt se vegyük meg azonnal, amelyik nagyon megtetszik, mivel az első benyomás csalóka! Másnak érezzük ugyanazt az illatot egy szagokkal telített helyen, mint például otthon. Minden parfümnek van bizonyos érvényesülési ideje, azaz jellemző karakterét általában csak egy óra múltával érezzük igazán. MEDDIG JÓ A PARFÜM? Átlagosan fél-két évig, néha tovább is. Sok múlik a tároláson. Legjobb szobahőmérsékleten, fénytől védve tartani az eredeti, lezárt üvegben. A megkezdett üveget azonban jobb folyamatosan elhasználni. Kisebb színváltozás még nem jelenti a minőség romlását. Minél töményebb az illat, annál tartósabb. BLIKK-TIPP: VÁLASSZON VIRÁGOT, MEGTUDJA, SZEMÉLYISÉGÉHEZ MILYEN PARFÜM ILLIK (Blikk 1999-02-10) Nem tudja eldönteni, melyik parfüm is illik önhöz? Válassza ki a szívének legkedvesebb virágot, keresse meg a hozzá tartozó jellemzést, s a Blikk és az Arany Oroszlán parfümház segítségével megtudja, mely parfümök lehetnek a kedvencei. 1. Rózsa 2. Orchidea 3. Tulipán 4. Napraforgó 5. Mákvirág 6. Liliom 7. Gesztenye 8. Juharfa 1. ÖNTUDATOS Nagyon jól tudja, hogy mit akar elérni, és azt is, hogyan valósítsa meg a terveit. Nem érdemes győzködni, úgysem hagyja magát befolyásolni. Igazán jó érzékkel állítja maga mellé az ellenlábasait is, méghozzá anélkül, hogy bárkire ráerőltetné a véleményét. NŐK: Fendy Theorema, In Love Again, Sunflowers, Lalique: Nilang, Jean Paul Gaultier, Organza, Montana: Just Me, Tommy Girl, Forever, Hypnotic Poison FÉRFIAK: Donna Karan, Nautica, Hugo Boss, Jean Paul Gaultier, Lalique, Chanel: Egoiste 2. ÉRZÉKENY Gyengéd, szeretetteljes, minden cselekedeténél azt reméli, hogy viszontszeretik. Szilárdan hisz abban, hogy az életben minden jónak a szeretet az alapja. Mivel döntéseit érzelmeire alapozza, szívesen mutatja magát titokzatosnak, nehogy jóindulatát kihasználják. NŐK: Lalique Clear, Issey Miyake: L'eau D'Issey, Very Valentino, Escada Sunny Fruit, Dalissime, Laguna FÉRFIAK: Sergio Tacchini: Uomo, Face & Face, Burberrys: Week End 3. REALISTA A karrier és a siker lényeges számára. Szerencséjére gyorsan és könnyen tanul, de lelkesedése szalmaláng. Gyengéd, melegszívű, ideális partner a szerelemben, ám néha nem partnerébe, inkább csak az érzésbe szerelme. NŐK: Liz Clairborne: Vivid, Amarige, Dolce Vita, Sirene, Tocade, Chanel No°5 FÉRFIAK: Tommy Hilfiger, Ralph Lauren: Polo Sport, Gucchi: Envy for men, Sculpture, Aqua di Gio, Bulgari 4. MEGBÍZHATÓ Igazi hű barát, nyugodtan rábízhatná az életét bárki, pedig nem foglalkozik túl sokat az érzelmekkel. Nem fél a felelősségtől, de a belső élete tökéletesen elszigetelt a kíváncsiskodók elől. Mély érzelmei ellenére csak nehezen tudja kimutatni szerelmét. NŐK: Salvatore Ferragamo, Victoria Secret, Iceberg Universe, Hugo Boss: Woman, Paloma Picasso, Samsara, Ralph Lauren: Polo Sport women FÉRFIAK: Ralph Lauren: Polo, Halston: Catalyst, Dolce & Gabana, Nautica, Pleasures for men 5. KREATÍV Vidám, udvarias, ügyes. Kifejezési képessége írásban és szóban is kiváló. Szívesen dolgozik, örömét leli a mozgásban. Nem vész el a részletekben, gyorsan átlátja a dolgokat és azt is, hogy mi a teendő. Partnerétől sok gyengédséget, izgalmas együttélést vár el. NŐK: Mariel: by H2O plusz, Shiseido, Chanel: Allure, Donna Karan: Chaos, Perry Ellis: 360°, Emporio Armani, Champagne FÉRFIAK: Emporio Armani, Issey Miyake: L'eau D'issey pour homme, Michael Jordan, Hilfiger: Athletics, Cerruti: Image 6. EXTRAVAGÁNS Szereti a különleges dolgokat, ezért inkább szembeszáll tapasztaltabb tanácsadóival is. Ha tett- és izgalomvágyát lecsendesítette, tépelőd kezd: vajon helyesen cselekedett-e. Segítőkész, jó humorú. NŐK: Amerige: Extravagance, Todd Oldham, Angel, Day Off, Boudoir, Wish, Marina de Bourbon FÉRFIAK: Nicole Miller: For Men, A Men, Geoffrey Beene, Wings for men, Jungle Kenzo 7. MENEDZSER A szakmai és anyagi siker is érdekli. Optimista felfogása könnyedén átsegíti a kellemetlen dolgokon is, ésszerűen és magabiztosan építi fel a stratégiáját. Bár hajlamos a környezetével szemben a túlzott elvárásokra, mikor a csúcsra jut, a többieket is "húzza" magával. NŐK: Clinique Happy, Contradiction, Nautica women, Prescriptives: Calyx, Bob Mackine: Perhaps, Private Collection FÉRFIAK: Dunhill, GAP Blue form men, D.K. Unleaded, Lagerfeld: Jako, Dune pour homme 8. MŰVÉSZLÉLEK Fáradhatatlanul harcol másokért is. Kapcsolataiban mindig őszinte, az ideálisat keresi. Érzékien, mégis szemérmesen tud bánni a hangulatokkal, azonban "vad oroszlánná" változik, ha támadják. NŐK: Moschino: Chenp and Chic by, Head over Hells, Chapeau bleu, Realm women, Cher Amour, GAP: Om, Heaven FÉRFIAK: Uomo, Gianni Versace, Carrera, Extreme Polo Sport, Cigar, Live Jazz Összeállította: Dezslik Magdolna "A RUHÁJÁRA NEM, DE AZ ILLATÁRA MINDIG EMLÉKEZNI FOGOK" (Vasárnapi Blikk 1999-07-18) A férfiakra a keleti eredetű, nehéz, fűszeres illatok gyakorolják a legnagyobb hatást Ha megérezzük a kókuszdióolaj illatát, mindjárt nyári hangulatba kerülünk, a frissen vágott fű a felszabadultság érzetét kelti, a fahéjas-almás süti pedig a nyugalom és a biztonság képeit csalogatja elő tudatalattinkból. Mindez azért lehetséges, mert érzékeléseink közül egyedül a szaglás rendelkezik azzal a vonással, hogy régi arcokat, szituációkat hoz elő emlékeinkből. A témával foglalkozó kutatók korábban azt gondolták, hogy az illatok által kiváltott érzelmi reakciók a véletlen művei. Aztán a tudósok rájöttek, hogy egyfajta illat ugyanazt az érzést váltja ki valamennyiünkből. A Clinique ezért fejlesztette ki Happy kölnijét, melynek összetevői a jó hangulatról gondoskodnak, és a boldogság érzését hívják elő a tudatalattiból. Ugyanez a lényege Thierry Mugler Angel parfümjének, amely az édes gyermekkor emlékeivel ajándékoz meg bennünket, míg Estée Lauder Pleasures kölnije a nyári zápor után illatozó virágoskertbe varázsol be. Ezek a tudományos eredmények ihlették Christian Dior parfümkreátorát is az érzéki Hypnotic Poison megalkotására. A piros, alma alakú flakonban megbújó különleges illatkompozíciónak biztos, hogy a paradicsombeli Éva sem tudott volna ellenállni. MA MÁR VALÓBAN NAGY ÜZLET A szakemberek jelenleg azt kutatják, hogyan reagálunk a különböző illatkombinációkra. Például a Quest parfümház - amely Thierry Mugler Angel parfümjét is kifejlesztette - a közelmúltban berendezett egy olyan részleget, ahol 50 nyersanyag különböző variációit tesztelik, katalogizálják. És ez valóban nélkülözhetetlen, hiszen a parfüm a világon az egyik legnagyobb üzlet: háromnaponta kerül új illat az üzletek polcaira. A nők attól függően választanak illatot, hogy éppen milyen a kedvük. Például Pleasurest hordanak a munkába, Allure-t hétvégére, Beautifult különleges alkalmakra, Boucheront pedig, ha hódítani akarnak. De ne feledkezzünk meg a nagy klasszikusokról sem, melyek még ma is előkelő helyet foglalnak el a parfümpiacon. Ide tartozik Coco Chanel 1920-ban kreált No 5.-je, Christian Dior 1940-ben alkotott Miss Diorja, Estée Lauder 1950-ben megálmodott Youth Dew-ja, Yves Saint Laurent 1970-ben komponált Opiuma és Estée Lauder kétezer virág illatának keverékéből 1985-ben bemutatott Beautifulja. HOGYAN ISMERHETJÜK FEL A MEGFELELŐT? Belélegzéskor az illat átsuhan az orrunkon, ahol körülbelül százmillió receptorral találkozik, ezek tovább vezetik a szaglóidegeken át a limbikus rendszerbe, a szaglószenzorok helyére. Az illatmolekulák megtapadnak az icipici idegcsillócskákon, és innen küldik az üzenetet az agyba, amely az emlékeket előhívja. Mivel a limbikus rendszerünk szabályosan reagál az illatokra, azok befolyást gyakorolnak a hormonokra, az anyagcserére és a stressz szintjére. Az illatok növelhetik a szexuális vágyat, kiválthatják a félelem, a harag, a düh és a barátságosság érzését is. Persze a kínaiak, indiaiak és az egyiptomiak már évezredekkel ezelőtt tudták ezt, sőt a gyógyászatban is használtak éterikus olajokat. A szív- és az agyi hullámok vizsgálatakor a tudósok rájöttek, hogy míg a levendula nyugtat, a bergamott felizgat. A kamilla, a levendula, a baldrián segítenek az alvászavarok leküzdésében, a barackvirágnak fájdalomcsökkentő hatása van, a fűszerezett alma illata pedig csökkenti a stresszt. VONZERŐT KÖLCSÖNÖZ MINDENKINEK A modern parfümök közül egyre több illat minősíthető erotikusan is vonzónak. Mindez azoknak az anyagoknak köszönhető, melyek a parfümökben találhatók. Korábban az ámbra, a mosusz, a pézsma, vagyis a klasszikus állati eredetű anyagok adták az illatnak az érzékiséget, ezeket az alkotóelemeket azonban ma az állat- és természetvédelmi törvények miatt tilos alkalmazni. Így a parfümművészet nagymesterei mesterségesen állítják elő, és újabban feromonnal, szexuálisan csábító hatóanyaggal is kombinálják ezeket, melyet főként szantálfából nyernek. Aki az új, feromont tartalmazó erotikus parfümöt használja, az garantáltan nem marad észrevétlen. Az Amerikai Illat- és Érzékelési Alapítvány szerint erotikus illatkomponensnek számít a fehéj, a levendula, a narancs, a gyömbér és az édes fák illata, amely a férfiakat garantáltan nem hagyja hidegen. A nők között a legkedveltebbek a vanília, fahéj és levendula kombinációját tartalmazó kölnik, s ez nem véletlen, ugyanis ez a három illat aktivizálja az agyban a hipotalamuszt, amely ott az élvezetekért felelős. Egy walesi tanulmány állítja: a férfiak és a nők 71 százaléka tartja fontosnak a másik ember illatát, amely szexuális vonzerőt is jelent. A felmérés során tapasztaltak azt mutatják, hogy az illat erőteljesebb hatást gyakorol, mint a smink, a frizura vagy a ruha. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint amit a nagy francia divatdiktátor, Christian Dior mondott: "Már régen elfelejtettem, hogy a hölgy milyen ruhát viselt, de az illatára mindig emlékezni fogok." A FÉRFIAK IS FELSORAKOZNAK A statisztika szerint míg a '90-es évek elején a teremtés koronáinak csak 28 százaléka használt kölnit, addig '98-ra ez a szám 50 százalék fölé emelkedett, s 30 százalékuk az alkalomnak megfelelően váltogatja az illatokat. Előzetes becslések szerint az ezredforduló után a férfiak körülbelül 75 százaléka illatosítja majd magát. Az idei nyár két nagy férfi illatslágere Estée Lauder Pleasuer for Men, és Trussardi Fresh kölnije. Estée Lauder újdonsága a levegőégakkord, amely most először jelentkezik egy parfümben. Az ózondús levegő tisztaságát és a ragyogó napsugaras, áttetsző kék ég éltető nyitottságát idézi. Trussardi kölnije a harsogó frisseség és a fűszeres érzékiség varázsa. MINDEN HANGULATHOZ MÁS PARFÜM DUKÁL FRISS ENERGIA: tiszták, szexisek, azonnal jókedvre hangolnak (Tommy Hilfiger Tommy Girl, Clinique Happy) ÉRZÉKI BŰVÖLET: azoknak ajánlható, akik szívesen kényeztetik magukat egy kis luxussal, akik imádják a selymet és a kasmírt, szeretnek flörtölni. (Christian Dior Hípnotic Poison, Estée Lauder Spelbound) VIRÁGOSAN ELCSÁBÍTVA: akik kedvelik az intim illatokat, amelyek olyanok, mint egy szexis fehérnemű. (Elizabet Arden Splendor, Estée Lauder Pleasures) CITRUS VIDÁMSÁG: aki minden őrültségre képes, kedveli a szokatlan dolgokat, friss, energikus. (Escada Sunny Frutti, Christian Dior Eau de Dolce Vita) ZAVARÓ ILLATOK (Magyar Hírlap 1997-03-28) Egy füzetregényben olvasható az alábbi jelenet: "A lány arca lángba borult, bőre hevesen viszketni kezdett. – Mi a baj? – kérdezték tőle. – Allergiás vagyok a mandulavirágra – válaszolta. – De hiszen itt nincs is mandulavirág! – Elég az illata is – mondta vacogva." Ezt a kis történetet idéztem Nebenführer Lászlónak, a Szent István Kórház bőrgyógyász főorvosának, amikor arra kértem, válaszoljon az illatallergiával kapcsolatos kérdéseimre. A főorvos elnézéssel hallgatta a korántsem szakszerű bevezetőt, majd biztosított afelől, hogy noha ez így valóban regénybe illő, de az orvosi tapasztalat szerint azért az allergiát inkább valóságos kapcsolat, találkozás (szakszóval kontaktus) váltja ki. Természetesen azért létezik olyan eset, hogy a szenvedő alany nem veszi észre, mikor kerül vele érintkezésbe az az anyag, amire érzékeny. Ilyen a levegő útján közvetített allergia is. Így például egy krómra érzékeny kőművesnél a levegőben szálló cementpor krómtartalma is kiválthatja a jellemző tüneteket, ha az izzadt bőrfelületre rátapad a por. Az nem valószínű, hogy valaki pusztán egy adott illatra (például kolléganője vagy anyósa parfümjére) legyen túlérzékeny, és tüneteket is produkáljon. Esetleg pszichés alapon képzelhető el, például ha kellemetlen emlékek kapcsolódnak hozzá, akkor viszont nem tartozik az allergiás jelenségek közé – mondja Nebenführer doktor. Inkább ahhoz a jelenséghez lehet hasonlítani az említett esetet, amikor bőrgyógyászhallgatóknak előadást tartanak a rühösségről, s tíz közül nyolc biztosan vakarózni kezd... Az illatosító anyagok által okozott allergia a kozmetikumok esetében jelent súlyos problémát. E készítményeknél ezek a hatóanyagok okozzák a legtöbb esetben a tüneteket, a vivőanyag, és az emulgeátor, vagyis a kenhetőséget biztosító anyagok ritkábban okolhatók a túlérzékenység kialakulásáért. A kozmetikai készítmények, a konzervált élelmiszerekhez hasonlóan, tartalmaznak tartósító adalékanyagokat is. Ezek is lehetnek allergizáló hatásúak. Nagyon fontos körülmény – teszi hozzá a főorvos –, hogy a kérdéses anyag mennyi ideig érintkezik a bőrrel. Például a hajsamponokban sok allergén van, tartalmazhatnak formalint is, mégis ritkábban okoznak ilyen jellegű panaszokat, mert magán a fejbőrön csak rövid ideig hagyják rajta, s alapos öblítés következik. Ha a fokozott érzékenység (szenzibilitás) okozóját keresve a bőrgyógyászok allergiapróbát végeznek, a tesztelt anyagok között van illatanyag-keverék is. Ez a fragrance-mix nyolc anyagból áll, s a vegyi allergének között mind a két nemnél a leggyakoribbak közé tartozik – nőknél a nikkel, férfiaknál a króm előzi meg mindössze. Ha a páciens bőre pozitívan reagál az illatkeverék-próbára, akkor tovább bontható, s utána már a nyolc illatosítóanyag között keresik tovább a "bűnöst". Újabb nehézséget jelent, hogy míg Amerikában kötelező feltüntetni a kozmetikumok csomagolásán az összetételt, Európában nincs ilyen rendelet. Így még a szakboltok eladói sem tudják, milyen hatóanyagokat tartalmaz a vásárolt áru. Ha a beteg valamelyik illatszerre gyanakszik allergiás tünetei miatt, végig kell próbálnia mindegyiket, hogy kiszűrhesse azt a terméket, amit jobb elkerülnie. Kiss Edit ILLATOZNI TILOS! (Vasárnapi Blikk 1999-08-01) Száműzött kölni, parfüm HALIFAX - Miután bebizonyosodott, hogy egyre több ember allergiás a különböző illóanyagokra, a kanadai városban parfüm- és külnitilalmat vezettek be. A helyi Chronichle Herald munkatársai csak "illatmentesen" mehetnek be dolgozni, de előfordult olyan is, hogy egy tanárnőt hazaküldtek a suliból. Mi több, az egyik kórházban az after shave-et használó férfi betegeknek kötelező a borotválkozás utáni zuhanyozás, egyes egyházközségek pásztorai pedig felvilágosították híveiket: olyan hely a mise, ahol nem illatozhat semmi se... PI, AZ ŰRPARFÜM (Vasárnapi Blikk 1999-08-22) PÁRIZS - A Givenchy készül a III. évezredre. A kozmetikai cég két űrterméket is piacra dobott. Az egyik egy sampon, amely az űrben is habzik. A másik, a Pi fantázianevű férfiparfüm. Ennek is van kozmikus kötődése: aki jegyet vált a német mozikban a Csillagok háborúja legújabb epizódjára, az belépőjét meghatározott illatszerboltokban Pi parfümre válthatja át. AZ ORRUNKNÁL FOGVA (HVG 1999-12-25) Szagláskutatás Nyilván mindkét nembeliek kiválasztották már ünnepi illatszerajándékaikat, netán gondoskodtak önmaguk év végi szagosításával azon vásárlásserkentő reklámok alapján, melyek rejtetten vagy kimondva azt ígérik: aki a kérdéses márkanévtől illatozik, ellenállhatatlan lesz az általa megcélzott nem köreiben. Az ebbéli reklámígéretek természetesen - legalábbis a hivatkozás szintjén - nem tudományos megalapozottság nélkül valók, ám a szagláskutatók korántsem oly magabiztosak e téren, mint a parfümök hirdetői. Napjaink parfüm-, dezodor- és arcszeszhirdetéseinek szinte kizárólagos üzenete a korlátlan csábítás. Gyanút legfeljebb az kelthet, hogy az illatipar mostanra állítólag háromnaponta képes a meghódítandó emberpéldányokat biztosan szexcsapdába ejtő, ráadásul egymástól különböző "hatóanyag"-kreációkat produkálni. A legújabb ígéretek tárgyai azok - a világháló egyik reklámja szerint - "számtalan szexuális partner megszerzésére alkalmas" illatbombák, amelyek úgymond "emberi feromont" is tartalmaznak. Ez utóbbi kifejezés azt is jelzi, hogy az ilyen irányú reklámkommunikációba immár belerángatták a tudományt - vagy legalábbis annak szakkifejezéseit - is. Mert ha az ígéret teljesülését illetően lehetnek kételyeink, az mindenesetre tény, hogy a szakmai körök immár 1959-től használják a feromon fogalmát, méghozzá olyan anyagok összefoglaló neveként, amelyek szaglás révén járulnak hozzá az egyes fajokon belüli információátadáshoz. Ide sorolják például az állatvilág szexuális csalogatóanyagait, de a rendszerint ugyancsak mirigyek által termelt riasztóanyagokat, a gyülekezésre hívó, netán a támadást, illetve védekezést kiváltó, gyorsan párolgó testnedveket. Az állatok szexuális csalogatóanyagait persze maga az emberiség is régóta ismeri, és legalább ilyen régi az a hiedelem is, hogy ezek az illatok éppoly hatékonyak az emberek esetében, mint az állatok körében. Így van ez ma is, amikor ezeket a természetes illatokat - részben az eredeti nyersanyagok magas ára, részben a technológiai fejlődés, részben az állatvédők harcainak eredményeként - többnyire már szintetikusan állítják elő. A kérdés azért így is mindmáig megválaszolatlan: hatnak-e ezek az illatok például szexuális viselkedésünkre, s ha igen, miként? A philadelphiai Chemical Senses Center igenlő választ megfogalmazó közleménye szerint nekik még 1986-ban sikerült, méghozzá a férfiizzadságból, emberi feromont - androszteront - azonosítani. Az állítólagos felfedezés már azért is figyelemre méltó lehetne, mivel a szakirodalomban ennek ellenére heves vita folyik, egyáltalán léteznek-e emberi feromonok, és ha igen, hol képződnek. Akik tagadják, azok főleg az emberi evolúcióra hivatkozva állítják: a szaginformáció az emberi civilizáció fejlődésével oly sokadrangúvá értékelődött le, hogy az ember számára sem ezen anyagok esetleges termelése, sem érzékelésük nem lényeges a fajfenntartás szempontjából. Akik viszont hisznek az emberi feromon létezésében, sőt ma is meglévő küldetésében, azok általában a hónaljat, a nemi szervek környékét és a szemhéjakat jelölik ezek, illetve vivőanyagaik képződési helyének. Egy, a világhálón is közreadott - ámbár meglehetősen hiányosan dokumentált, ezért csak fenntartással fogadható - amerikai vizsgálat szerint pedig e testtájakról kinyert szagalapanyagokat tartalmazó parfümökre a nők "soha sem tapasztalt intenzitással" válaszolnak. Az erről szóló, minden egzakt adatot nélkülöző beszámoló szerint a kísérlet helyszínéül megjelölt színházteremben a közönség nőtagjai állítólag szinte egymást taposták, hogy a sok zsöllye közül a néhány, előzőleg androszteronnal befújtba ülhessenek. Ne csodálkozzunk, ha a komolyabb kutatók ennek hallatán erős marketingszagot emlegetnek. Sokan vannak azonban közöttük is, akik ha az emberi feromonok létezését nem is, de azt mégiscsak tagadják, hogy hatásukra az emberek robotszerű, vak automatizmussal viselkednének. Az amerikai David Wolfgang-Kimball Emberi feromonok - Mítosz vagy realitás? című, az évtized elején közreadott tanulmányában a címben feltett kérdést ekképp válaszolja meg: "Létezik emberi feromon is, csakhogy (hatásmechanizmusát tekintve) teljességgel más jellegű, mint az állatoké. Nem mint gépeket irányít minket, ám mégiscsak befolyással lehet cselekedeteinkre." Példaként Michael J. Russell amerikai professzornak kutatását ismerteti, melyet 29 huszonéves körében végzett. A jelöltek 24 órán keresztül hordták kísérleti pólóikat, anélkül hogy szappant vagy bármilyen illatszert használtak volna. Ezután két teszt következett. Az egyikben a kísérletben részt vevőknek saját ruhaneműjüket kellett felismerniük, amit háromnegyedük sikeresen hajtott végre. A másikban azt kellett megállapítaniuk, vajon a pólókat férfi vagy nő viselte. Az azonosítási arány itt sem volt rosszabb, mint az első vizsgálatban. E kísérletek végül is azt látszottak igazolni, hogy az ember elég magas találataránnyal képes illatalapon felismerni önmagát és az ellenkező nemet. De ha egyre többen elfogadják is az emberi feromonok esetleges létezését, azt egyelőre igencsak vitatják, hogy egyáltalán készíthető-e ezek felhasználásával a viselkedést programozhatóan befolyásolni képes parfüm. Bárdos György biológus, az ELTE élettani és neurobiológiai tanszékének docense eleve kétségbe vonja; hogy - akár a reklámígéretek ellenére is - létezne már emberi feromont tartalmazó illatszer. "Vagy szintetikusan utánozzák ezt az anyagot, vagy szimplán növényi alapanyagra épülnek, mivel a növények is termelhetnek hasonlót" - vélekedik a termékismertetők valóságtartalmáról. Zólyomi Zsolt növénybiológus, parfümszakértő, a pár hete megjelent Parfüm 2000 című könyv társszerzője azonban, bár nem tartja teljességgel kizártnak a termékek emberi feromon-tartalmát, arra hívja fel a figyelmet, hogy "mindegy, vajon állati, növényi, szintetikus, esetleg emberi eredetű hatóanyagot tartalmaz, mivel eleve csak arról lehet szó, hogy az illatot bevető egyén leginkább csak hisz az előre beígért reakciókban, s persze az önbizalom akár még meg is hozhatja a várt sikert". Bele kell tehát nyugodnunk, hogy nem annyira illatokkal, mint inkább szédítő ígéretekkel vezetnek az orrunknál fogva? Talán mégsem egészen. Az élettan tudománya ugyanis tényként kezeli, hogy társas érintkezésekben szaglószervünk is segít az eligazodásban, s hogy létezik egy - nem feltétlenül tudatos - "szagkommunikáció" az emberek között. "Ennek egyik lehetséges bizonyítéka a nők közötti szinkronizáció, melyet a nyolcvanas években vizsgáltak meg alaposabban, de a szóbeszéd szintjén már a század derekán is a köztudatban volt. Sokszor tapasztalták ugyanis, hogy a zárt közösségben (kollégiumban, hadseregben) élő nők menstruációs ciklusa többnyire igazodik egymáshoz, és ebben csakis az illatanyag lehet a vezérfonal" - értelmez egy vélt bizonyítékot a már idézett Bárdos György. Mindez persze még korántsem igazolja, hogy az emberek közötti szagkommunikáció döntő lehet például a szexuális viselkedésben. Az analógiák kedvelői viszont éppen hogy azt hangsúlyozzák, hogy a jelenség az állatvilágban egyértelmű, hiszen az állatok szexuális magatartását jelentős mértékben befolyásolják a szagok is. Csakhogy a kutatók már az ötvenes években megállapították, ennek anatómiai okai is vannak. A rendszert ugyanis több - egy állatfaj esetében is két - egymástól független szaglópályarendszer tartja működésben. A fő szaglópálya általános feladatokat lát el, illetve magát a párzás folyamatát "indítja be", a másik, a járulékos pálya viszont kifejezetten a párkeresésért, a másik nemű párzóképes állat megtalálásáért felelős. "Az embernél nem mutatható ki ez a másodlagos pálya, pontosabban nincs szükség szaglásra a párkereséshez. Mondhatjuk azt is, hogy az evolúció során a látás vette át a szerepét" - mondja Bárdos docens. Erre kétségtelenül jó példa lehet az emberi szexusban felértékelődött női mell, mely egyértelmű és állandó felhívó vizuális ingert jelent. Ezzel szemben a nőstény állatok emlője csak akkor duzzad meg, amikor a kölyköket táplálniuk kell, még párzási időszakokban sem játszik szerepet az állati szexualitásban. Az embernek - magyarázza Bárdos - a párkereséshez már nincs szüksége szagingerekre, hiszen a nőstények minden hónapban termékenyek, illetve az egyedek igen nagy számban és sűrűségben élnek egymás mellett. Ezek nyomán most már csak azt kell értelmeznünk: netán egy korábbi fejlődési szakaszból visszamaradt csökevényként, esetleg valamilyen civilizációs járulékként értékeljük némelyek - hivatalos vélemények szerint állítólag csak ritkán felszínre törő - azon képességét, hogy különféle szagoktól, például kedvesük fehérneműjének illatától izgalmi állapotba kerüljenek. Vagy miként értékeljük a folyamat ellentétjét, amikor is a kellemetlen szagok kifejezetten blokkolják a nemi vágyat? Az emberi szaglórendszer mindazonáltal elvileg tehát akár képes is lehet a szexuális vágy felkeltésére, és végül is ennek reményét kelti minden parfümreklám. Mivel azonban még megdönthetetlen bizonyíték nincs, a kutatók egy része szerint a parfümtől való szexuális "bódulatban" sok a mítosz, még inkább a parfümgyárak vevőcsalogató ígérete. James Craig, az Indiana Egyetem pszichológia professzora például egy, a világhálón közzétett interjúban az ember által előállított illatosítókra való reagálást egyszerűen csak egy kulturálisan megalapozott tanult cselekvési formának tekinti. Ő úgy közelíti meg a kérdést, hogy a szaglás élettani folyamata, bár kifinomultsága az egyéntől is függ, "nagy befolyással bír az emlékezetre, így az általa keltett asszociációk befolyásolhatják az adott illatra való reakció milyenségét". Ilyen módon elképzelhető, hogy az általunk kedvelt személy parfümjének illatát máson érezve pozitív asszociációink támadnak. Persze az is lehet, hogy ez éppen az ellenkező hatást kelti. Craig szerint ez annak a bizonyítéka, hogy nem annyira az anyag kémiai összetételén múlik egy illat fogadtatása, inkább az egyéni illattapasztalat és a nyomában kialakult-tanult cselekvés a meghatározó. A kutatók mégsem nyugodtak bele abba, hogy nem léteznek olyan törzs-szagok és - illatok, amelyekre az emberiség nagyjából egységesen reagál. Jacob Steiner, a jeruzsálemi egyetem professzora a nyolcvanas években például több ezer különféle nemzetiségű, különféle kultúrkörben élő személlyel végeztetett el szaglási feladatokat, és fotó, videó segítségével elemezte az eközben kiváltott arckifejezéseket. A vizsgálat során azt tapasztalta: az alaparomákra, az édesre, a szúrósra, az erjedtre, az egymástól igen különböző módon szocializálódott személyek mégiscsak nagyjából ugyanazokat a mimikai válaszokkal, arckódokkal, -kifejezésekkel reagáltak. "Viszonyunk az illatokhoz nagyobbrészt veleszületett - ért ezzel egyet Bárdos docens is, ám hozzáteszi -, ezekhez természetesen tanult és kultúrafüggő hatások is kapcsolódnak. Ez a parfümökre is érvényes. Ily módon elképzelhetőek olyan illatanyagok, amelyek egyesekre akár csábítóan is hathatnak, de az eredmény, még ha bizonyos tekintetben tipizálható is, a személyes ízléstől, tapasztalattól függően, egyéni lesz." A drogériák kínálta csodaszerekben tehát akár lehet bízni, de azért jó, ha az illat címzettjét valamilyen más módon is hozzásegítjük az egyébként aligha túl bonyolult üzenet megfejtéseihez. Sindelyes Dóra BEVEZETÉS A SZAGTANBA (HVG 1999-12-25) A szaglás anatómiai színterei azok az érzékelő szövetrészek, melyek az orrjáratok felső végében, a nyálka borította szaglóhámon helyezkednek el. Ezek kívül esnek ugyan a belélegzett levegő fő útvonalán, ám így a szakanyagokat tartalmazó levegő finoman, csak kis légörvények alakjában érheti el az ily módon védett helyen fekvő biológiai érzékelőket, szaknyelven receptorokat. Ezek az érzékelők csak azokra az anyagokra reagálnak, amelyek képesek oldódni az őket körülvevő vékony nyálkarétegben. Az ehhez szükséges "szaglászó" szippantás félig-meddig ösztönös folyamat, általában akkor következik be, ha új szaginger vonja magára a figyelmet. A szagok egyébként nem csupán az orron át juthatnak el a szaglóhámig, a szájban tartott táplálékról például mintegy hátsó ajtón is bejutnak az orrba, és így az alapízek az orrban érzékelt illatokkal, zamatokkal kombinálva adják ki magát a teljes ízérzékelést. A szaglásra szakosodott receptorsejtek tengelyfonalai befutnak a bunkó alakú szaglógumóba, melyből újabb idegrostok vezetnek tovább az agyvelő erre specializálódott területeire. Érdekes, hogy azok a végpontok, ahová ezek az ingerek eljutnak, egyben az ösztönös, illetve a motivációk vezérelte és a társadalmi környezet számára fontos, jelzésértékű érzelmek - félelem, harag, öröm - agyi irányítóközpontjai is. Más összeköttetések révén gyakran emlékképek - és azok valamennyi érzelmi következménye - is felidéződhetnek szagingerek hatására. Jogos lehet tehát az a feltételezés, hogy a szaglás az agytevékenységgel - például a szexuális magatartás befolyásolásával - is összefügghet. Egyes meghatározott szagingerek és az ezek hatására létrejövő biológiai reakciók minden ember esetében érvényes és mindig a kívánt eredményre vezető összekapcsolása azonban mindmostanáig még senkinek sem sikerült. Biztosan egyelőre csak az tudható, hogy az ember - az állatvilág a szaglásra nálánál jobban szakosodott egyedeihez képest legalábbis - "csak" 2-4 ezer féle szagot tud megkülönböztetni, hogy a szaglás ingerküszöbe az életkor előrehaladtával nő, azaz a szagfelismerő képességünk, más észlelési folyamatokhoz hasonlóan, az öregedéssel folyamatosan csökken. És hogy szaglásban is igen fáradékonyak vagyunk. Lépjünk bármilyen kellemetlen vagy kellemes szagingerrel fogadó helyiségbe, a szagérzetünk idővel csökken, majd teljesen megszűnik. HÖLGYEK ÉS URAK UGYANAZT AZ ILLATOT VÁLASZTHATJÁK (Blikk 2000-01-11) Blikk-tipp: Ne használjunk különböző dezodort és kölnit A parfümipar időről időre új, érzéki illatszerekkel rukkol elő mind a hölgyek, mind az urak számára. Az illatalapokat tekintve nincs nagy különbség a két nem számára készült kompozíciók között: virágosból - a férfiaknál ehelyett páfrány szerepel -, orientálisból (keleti illatból) és ciprusból állnak össze a legnevesebb márkák. Az ezredfordulóra elérkeztünk az uniszex illatokhoz, amelyeket bármely nembéli használhatja Régebben a parfümök jól elkülöníthetően női vagy férfiillatok voltak. A 21. századhoz közeledve ezek a határok elmosódtak és ma már jószerivel ott tartunk, hogy szinte egy üveg elegendő, ha a család minden tagja illatozni szeretne. Uniszex illattal állt elő például a Kenzo-, a Dalí-cég. A Blikk tippje mégis az, hogy divat ide vagy oda, mindenki nyugodtan keresse meg az egyéniségéhez és az alkalomhoz legmegfelelőbb illatot. NŐI ILLATOK A legklasszikusabb női illatok a virág alapúak. Van zöld (például a Beautiful), friss (pl. Anais Anais), gyümölcs (pl. Eau de Givenchy), aldehides (pl., Madame Rochas), édes (pl. Poison). Ám a hölgyeket vonzzák a keleti illatok is, kettőt különböztetünk meg: az ámbrásat (pl. Venezia) és a fűszereset (pl. Opium). A ciprus alapúak lehetnek frissek (pl. Diorella), virágosak (pl. Paloma Picasso) és gyümölcsösek (pl. Mitsouko) FÉRFIILLATOK A férfi illatok közül a páfrány alapúakból ismerünk frisset (pl. Boss) és fás-ámbrásat (pl. Zino-Davidoff). Az orientális a teremtés koronáinál a fűszeres (pl. Santos) és ámbrás (pl. Lagerfeld). A citrus lehet bőr illatú (pl. Havanna), fás (pl. Gentleman) és friss (pl. Fahrenheit). A parfüm a legkoncentráltabb illatszer (illateszencia-koncentrációja 15-30 százalék), ezt követi az eau de parfum (8-15 százalék), az eau de toilette (4-8 százalék) és az eau de cologne (3-5 százalék), dédanyáink még szagos víznek hívták. Az illatszerek használatánál érdemes bizonyos szempontokat figyelembe venni: Nem kell pazarlóan magunkra locsolni egyiket sem, a kevesebb néha több. Ne használjunk különböző illatú dezodort és kölnit. Több illat keveredése kellemetlen összhattást kelthet. Hivatalos helyre, munkába, nappalra inkább eau de toilette-et vagy eau de cologne-t fújjunk magunkra, a parfümöt hagyjuk estére; különleges alkalmakra. Ha tetszik egy parfün a barátnőnkön, az nem biztos, hogy hozzánk is illik. Minden embernek egyedi szaga van, ettől megváltozhat egy illat. Az illatszer ott fejti ki legjobban a hatását, ahol a bőr a legmelegebb és vérrel a legjobban ellátott: a fül mögött, a könyökhajlatban és a pulzus tapintási helyén. Az orr gyorsan fáradó érzékszerv. Saját illatunkat égy idő után mi már nem érezzük, kömyezetünket azonban még elkábíthatja. DRÁGÁBB A TÖMÉNYEBB ILLAT Minél töményebb egy készítmény illateszencia-koncentrációja, annál drágább és annál kevesebb kell belőle. A Chanel N°5 parfümváltozatából 7,5 ml 19.900 forintba, a kevésbé tömény eau de parfumből 50 ml 15.300, az eau de toilette változatból 50 ml 12.700 forintba kerül. Boucheron Jaipur 15 ml-es parfümjét 30.200, 75 ml-es eau de parfumjét már 15.500 forintért megvehetik, az eau de toilette változatért 13.290 forintot kell fizetni. A Dior Poison eau de toilette 50 ml-es változatáért 13.100, eau de cologne-ból ugyanennyiért csak 7.070 forintot kell kiadni. A VILÁG LEGDRÁGÁBB ILLATSZEREI Érdekességképpen összegyűjtöttük a világ legdrágább illatszereit. Az Amouage nevet viselő, mindössze 10 milliliteres parfüm ára 300 dollár (kb. 75 ezer forint), a férfiaknak készült eau de toilette-jéből 120 milliliterért 750 dollárt (kb. 187.500 forintot) kérnek. Aki még ezeknél is flancosabb illatszerre vágyik, vegye meg a 24 karátos aranydobozkába csomagolt Sultan's Specialt potom 13 ezer dollárért (kb. 3 millió 250 ezer forint). Borbás Kati PARFÜMMÚZEUM NEW YORKBAN (Blikk 2000-04-20) NEW YORK - Egy kis padlástérben kapott helyet a parfüm amerikai történetét szemléltető tárlat az amerikai nagyvárosban. Szemnek és orrnak egyaránt élvezetes a 250 parfümösüvegből álló kiállítás, amelyen arról szóló dokumentumok is olvashatók, hogy 1949-től az 1990-es évekig mikor milyen parfümök kerültek forgalomba, és hogyan kapcsolódtak a társadalmi irányzatokhoz. BÓDÍTÓ ÉS GYÓGYÍTÓ ILLATSZEREK (Magyar Nemzet 2000-04-22) Már az ősember is használta A húsvéti locsolkodás az egyik legnépszerűbb szokás nálunk. A néphagyományok szerint az az igazi, ha hideg kútvízzel öntözik meg a lányokat, a fehérnép pedig akkor lehet boldog, ha annyiszor nyakon öntik, hogy legalább háromszor vált teljes öltözetet ezen a napon. A kölnivízzel való finom spriccelés már csak szelídített változata a népszokásnak. A mai hölgyek legfeljebb azon mérgelődhetnek, hogy húsvét hétfőjének estéjére félelmetes illatorgia veszi őket körül a sokféle kölni keveredése miatt. A népszokás őrzi a "szagos víz" eredeti rendeltetését: illatos anyaggal a testszag vagy kellemetlen szag eltüntetését. Az illatszerek születésének története sokak számára érdekes, fiiként a szakembereket izgatta, így komoly irodalma alakult ki. (A magyar illattárat Babucs Éva szerkesztése alapján, a Geomédia Lap- és Könyvkiadó gondozásában ismerhették meg a kozmetikusok, illatszerekkel foglalkozó üzletemberek.) A nagyon franciásan hangzó parfüm szó latin eredetű, a per fumumból (füstön át) származik - a finom illatokkal először ugyanis az isteneknek kívántak kedvükben járni áldozatokkal. A kölnivíz viszont Kölnből származik: 1695-ben ott találta fel egy olasz bevándorló. A világ egyik leghíresebb kölnivize, a 4711-es - amely még ma is forgalomban van - egy kölni házszámról kapta a nevét. A parfüm megszületése viszont a kémiának, ezen belül az alkímiának köszönhető. Az al kimija arab szó, a nedves dolgokról szóló tudományokat jelenti. A korabeli arab természettudomány fejlettségére utal, hogy tőlük származik az életelixír - al iksir - szó, valamint az alkohol - al-Kohlu is. Igaz, ez utóbbi fogalom kezdetben olyan anyagot jelentett, amelyet szemöldökfestésre használtak, később finom port jelölt, de értelme ez volt: "a dolgok lényege". A kozmetika és a higiénia viszont görög eredetű szavak, az előbbi a koszmétiké szóból, mely a szépítés művészetét jellemi, az utóbbi pedig a hügienia, azaz egészség szóból került hozzánk. Hogy mennyire régi az illatos füvekkel való áldozat? Az illatok kellemes hatását már az ősember is észrevette. Haját, testét bekente növények festékanyagával, olajokkal, virágokkal díszítette magát, s mert mindez kellemes volt számára, megosztotta isteneivel is. A Gilgamesben és Mózes II. könyvében is van már az "illatos füstre" való utalás. Az első parfüm a tömjén volt, az ősi vallásokban nagyon sok helyen szerepel áldozatként. Az ókorban rendkívül bőkezűen bántak az illatszerekkel- és a szépítkezéshez használt füvekkel, olajokkal. Kleopátra, tejben fürdött, a középkorban Stuart Mária vált híressé arról, hogy aromás borban és tejben szeretett lubickolni. Mohamed próféta azt vallotta: a parfümök keltik életre gondolatait. A fűszerútvonalakon indultak el meghódítani más földrészeket az illatos füvek szállítmányaival a kereskedők, s végül mindenütt kialakult a parfümkultusz. A középkorban ugyan a mosdás és a higiénia minimális volta miatt főként gyógyszernek tekintették az alkoholos készítményt, s szent vizekkel keverve hatásosnak ítélték rossz fogak, béna lábak, pestis, kolera, búskomorság ellen, sőt az örök ifjúság eléréséhez is. (Mindebben volt valami, hiszen az alkohol fertőtlenített, bizonyos betegségeket valóban lehetett vele kezelni.) Mi sem maradtunk ki a parfüm történetéből: az alkoholhígítású rozmaringdesztillátum Magyarvíz, illetve Magyar királyné vize (Aqua Reginae Hungariae) néven vált ismertté. Illatszer és gyógyszer volt egyszerre ez a készítmény, nevét onnan kapta, hogy egy imakönyvben megtalálták Nagy Lajos király édesanyjának, Erzsébetnek azt a levelét, melyben a rozmaringvíz köszvényt gyógyító hatásáról ír. A legenda szerint a hetvenéves Erzsébet úgy megszépült és megfiatalodott a rozmaringvíz használatától, hogy a lengyel király beleszeretett és megkérte a kezét. Az ősi illatszerek rafinált, kifinomult formában élnek most tovább. Az illatszergyártás a legjobban jövedelmező üzletek egyikévé vált. Nagy nevek: Armani, Boss, Boucheron, Elisabeth Arden, Davidoff, Escada, s természetesen Chanel, Dior uralják a piacot s a nők szívét. Sőt ma már a férfiak is egyre szívesebben használnak illatszereket. Egy-egy új kölni, after, dezodor komponálásánál különböző karakterű, életvitelű emberekre "szabják" az illatot. Más illatot lehet viselni télen és nyáron, napközben és este, bálban vagy kiránduláskor. Az egyéniséghez illő illat gyakorlatilag az ember kiegészítőjévé vált. S ha ajándékba kölnit, parfümöt viszünk, vagy meglocsolunk vele valakit, ezt azért tesszük, mert számunkra kellemes az illat, miért ne osszuk meg hát azzal, akit szeretünk. A ROMANTIKA ÉVE - ILLATFELHŐBEN (Nők Lapja 2000/19) A szerelemfelkeltő praktikák közül az illat a leghangsúlyosabb. Mielőtt kiválasztanánk a megfelelő esküvői illatot, ne a márkát nézzük, hanem azt, hogy milyen a parfüm összetétele. MÓSUSZ: Erotikus hatást vált ki a férfiakból. Menyasszonynak csak a nászéjszakára ajánlják. ILANG-ILANG: Édes, bódító és rendkívül intenzív. Főleg sötét hajú, egzotikus típusú nőknek előnyös, akár esküvőre is. SZANTÁLFA: Enyhe, fanyar, elbűvölően kellemes. Elbódítja a férfit. JÁZMIN: Az egyetlen illat, amelyet nem lehet mesterségesen előállítani. Elképzelni sem lehetne hatásosabbat a menyasszonyok számára. Jó, ha azt is tudjuk, hogy a parfümök illattartományai különbözőek. Első beszippantásra érezzük a csuklónkon, majd várjunk pár másodpercet. A maradandó ugyanis az utóillat. A parfümöt mindig azokra a testrészekre tegyük, ahol a legvékonyabb bőr: fülcimpára, csuklóra, dekoltázsra, combhajlatba. Ezeken a részeken - a testmeleg hatására - az illat sokkal tartósabb és intenzívebb. Melegben kerüljük a nehéz, tolakodó illatokat, mert a hőségtől émelyítővé válnak. Mivel a parfümök nem tűrik a fényt és a meleget, tartsuk az üvegét hűvös, sötét helyen. Ne takarékoskodjunk a használatukkal, mert egy idő után a legmárkásabb készítmény is veszít erejéből. V. ZS. KREATÍV FÉRFIAKHOZ FANYAR ILLAT ILLIK (Blikk 2000-06-02) A világon több mint 350 ezer növényfaj található, körülbelül tízezerből nyertek illatszer készítéséhez alapanyagot, illetve adalékot. A belőlük készült parfümök száma ennél jóval kevesebb, de már férfiaknak is több száz márkájú illatszer készül. Azt, hogy milyen kölnit vagy parfümöt használnak, azt nagymértékben befolyásolja jellemük, egyéniségük. A realista férfi főként a frissítő, élénkítő illatokat szereti. A csábító szívesen illatozik egzotikus virágokból nyert parfümöktől, amelyek fűszeresek, balzsamosak. A kreatív, alkotó típus azt tartja lényegesnek, hogy az illatszer kifejezze dinamizmusát. Leginkább a fűszeres-fanyar, kesernyés illatokat teszi magára. A konzervatív férfi a klasszikus, kiegyensúlyozott illatokat kedveli. Parfümmárkájához a divattól függetlenül hű marad. b. k. PARFÜMHÁBORÚ (Délvilág 2000-06-24) MTI Press - Kis túlzással: Kanadában dúl a parfümháború, amelynek kirobbantója az volt, hogy iskolai fegyelmi büntetést kapott egy 17 éves lány az illatszerei miatt. Garry Falkenham kisasszony, a vád szerint olyan hajkenőcsöt és dezodort használt - egyébként egyazon gyár készítményei - amelyek légzési zavarokat okoztak a tanáránál. Halifax volt a helyszín, ahol "megütköztek" a parfüm védői és ellenzői. Mindkét fél érvelt és cáfolt. Az utóbbiak szerint be kell tiltani az olyan készítményeket, amelyek allergiás zavarokat okoznak. A gyárak képviselői azzal érveltek, hogy nincs tudományos indok arra nézve, hogy melyik illatszer káros az egészségre. Tény azonban, hogy az ország egyes iskolában és kollégiumaiban megtiltották a lányoknak a parfümök használatát. Az ellenzők erős támogatót kaptak egy amerikai ápolónő személyében, aki "bizonyítottan erős kémiai érzékenységben szenved" a különféle illatszerek káros hatásaként. A parfümháború lezárása nem várható. KLASSZIKUS ILLATOK (Vasárnapi Blikk 2000-09-03) A világhírű 4711 valódi kölnivizet 1792-ben álmodta meg Wilhelm Molhelms a kölni Glocken utca 4711.-ben. Az illat azóta egyaránt népszerű a nők és a férfiak körében, mert nemcsak frissít, hanem a testet és a lelket is megújítja. Guerlain 1919-ben, Puccini Pillangókisasszony című operájának hatására komponálta a titokzatos, varázslatos Mitsoukót. Illatban próbálta kifejezni a drámai japán szerelmi történetet. Két évvel később Ernest Weaux lepte meg Cocót a Chanel Nr. 5-tel, amelyet jázminból és májusi rózsából alkotott. Nina Ricci 1948-ban dobta piacra a L'Air du Temps érzékeny, romantikus illatát, amelynek üvegét a jellegzetes galambok díszítik. Napjainkban is a világ legkedveltebb kölnijei közé tartozik. Az Estée Lauder Youth Dew 1953 óta kapós illat. Ez volt az első olyan parfüm, amely fürdőolaj és illat is egyben. A fiatalság harmata keleties, fűszeres és szexi. A csodás Dior ruhák és ékszerek mellé 1947-ben alkották meg a Miss Diort, amely friss, tavaszi fuvallatra emlékeztő illat. EBILLATOSITÓ KUTYAPARFÜM (Vasárnapi Hírek 2000-09-10) Immár nemcsak a pénznek, de a kutyának sem lesz szaga, csupán illata: ezt biztosítja majd az a parfüm, amelyet most dob piacra egy francia társaság; amelyet a Givenchy illatszergyár két volt, ebkedvelő menedzsere alakított. Az "Ó, az én kutyám" fantázianevű készítmény viszonylag olcsó, kétszáz frankba kerül, s a gazdi a tenyerével kenheti rá ebére. A készítők szerint ezzel is erősítve az ember és az állat szoros kapcsolatát. Különben akár az előbbi is használhatja önmaga illatosítására, ami jelzi, hogy a két menedzser nemcsak az ebeket, hanem a pénzt is kedveli. Ha szagtalan, ha sem. PARFÜMFELHŐ ABI DZABIBAN (Délvilág 2000-09-28) Parfümfelhő borítja három napon át Abu Dzabi utcáit és tereit a nép örömének illatos jeleként. Egy francia cég vállalta a kivitelezést: a szökőkutakra méretezett illatszerszállítmány az Arab Emírségek fővárosában lesz, amikor a 82 éves Zayed sejk kéthónapos gyógykezeléséről hazatér az amerikai kórházból. ILLATHISTÓRIA (HVG 2000/46) Mi volt az első illatszer? Alighanem leszakított virág. Ezt az egyszerű illatosítót már a törzsi társadalmakban is használták, az ókori Egyiptomban pedig a magukra valamit adó nők naponta friss virágot fűztek a hajukba. Kleopátra persze szofisztikáltabban járt el: hajába rózsaszirommal kevert olajat tartalmazó illatszertartót rejtett. Egyiptomban és az ókori Izraelben is gyakran mutattak be illatáldozatokat, melynek keretében mirhát és tömjént szórtak parázsra. Rómában e módszert illették a per fumum (füstön át) kifejezéssel, s már nem nehéz kitalálni, hogy innen származik a későbbi korok parfüm szava. Rómában a nagynevű parfümkompozitőrök által kevert termékek előkelő körökben olyannyira népszerűvé váltak, hogy az időszámításunk előtti 1. században született Ovidius költeményében már feddőleg ír a dámák és a férfi piperkőcök túlzó illatszerhasználatáról. A történetírók nem minden iróniától mentesen említették meg, hogy a valamivel később élt Poppea császárné több rózsaolajat használt el, mint amennyi bort hitvese Néró császár megivott. A császári palotába egyébként csak azt követően léphettek be vendégeik, hogy az előcsarnokban illatosított szájvízzel gargalizáltak. A római császárság bukása után egész Európában hanyatlásnak indult az illatszerkultúra, feledésbe merült a növények s felhasználási módjuk ismerete. A korai középkor asszonyai ismét olyan olcsó és egyszerű illatosító technikához folyamodtak, hogy csokorba kötött majorannát hordtak ruhájukban, s ezzel illatosították kézmosó vizüket is. A 11-13. századi keresztes háborúk korában jutott el Európába az illatszerek desztillálásának tudománya, az arab kereskedők pedig új illatanyagok tömkelegét szállították. Villanovus, a barcelonai egyetem 13. században élt professzora már a laboratóriumában lepárolt növényi olajokból készítette el a híressé vált "aqua reginae Hungariae" illatszert. A "magyar királyné vize" valószínűleg onnan kapta nevét, hogy a tudós eredetileg a Lajos türingiai őrgrófhoz gyermekként hozzáadott Árpád-házi Erzsébet számára készítette el ezt a parfümöt. A parfümipar születését a szakértők mégis csak a 14. századra datálják, amikor a provence-i Grasse-ban rózsa- és narancsvirágszirmokból desztilláltak egy illatosítót. A 16. század parfümkereskedelmi központja Velence lett, a felhasználásban azonban a párizsi udvar járt az élen: III. Henrik uralkodása idején már a szökőkutakat, a levélpapírt, a bort, a vizet és az otthonukat is illatosították az előkelők, XIV. Lajos korában pedig, a 17. és 18. század fordulóján a fehérneműt jó esetben havonta váltó emberek a tisztálkodást erős parfümözéssel helyettesítették. A puritánabb Angliában viszont a 18. században még törvénytervezet is született minden jó szagú női személy megbüntetésére, mert - szólt az indoklás - a parfümök puszta birtoklása is jogtalan erőt ad a nőknek, hogy a férfiakon uralkodhassanak. A javaslatot a parlament azonban nem fogadta el, és így zavartalanul folyt tovább az illatszerek árusítása. A Kölnben 1709-ben megtelepedett olasz Giovanni Maria Farina kísérletei nyomán született meg a kakukkfüvet, ibolyát, levendulát, narancsvirágot, rózsát, mentát, zsályát, szerecsendiót, fahéjat, narancshéjat, citromhéjat és kámfort tartalmazó aqua della regina (a királynő vize). Farina egyre inkább fölívelő cége később Párizsban is lerakatot létesített, s elkezdte használni az Eau de Cologne (Kölni Víz) márkanevet. A 19. század közepétől aztán Farina hírneves termékei mellett orosz kölnivizek, ogyekolonok színesítették a kínálatot, a század vége felé pedig egymás után jelentek meg a gyártásban a természeteseket fölváltó szintetikus illatanyagok. ILLATSZEREK TERMÉSZETES ALAPANYAGAI ÁLLATI EREDETŰEK ÁMBRA - Az ámbrás cet bélrendszerében keletkező, édeskés, a korhadó fa illatára emlékeztető váladék. Egyiptomban már időszámításunk előtt 1500 körül használták illatszerkeverékben. A 13. században a francia királyi udvarban volt divatos, a 19. században pedig egész Európában kedveltek lettek az ámbrát is tartalmazó "orosz kölnivizek". Napjainkban a drága természetes ámbrát rendszerint olcsóbb szintetikus alapanyaggal helyettesítik, és azt - kiváló "illatrögzítő" tulajdonsága miatt - sokféle kombinációban használják. CIBET - Az Afrikában vadon élő cibetmacska átható szagú mirigyváladéka, már az ókori Egyiptomban is alkalmazták. Hígítva használják illatkompozíciókban. MÓSUSZ - A Közép- és Kelet-Ázsiában honos, őzhöz hasonlatos pézsmaállat bakjának mirigyváladéka az ókor fontos árucikke volt. A francia királyi udvarban is használták a belőle készített parfümöt. A fejlett világban a 20. század elejétől állítják elő szintetikus változatát, melyet elsősorban jázmin-, gyöngyvirág-, nárcisz-, orgonakompozíciókban alkalmaznak, jó illatrögzítő tulajdonságát is hasznosítva. Az eredeti anyag gyakorlatilag már nem kerül forgalomba. NÖVÉNYI EREDETŰEK GYANTÁK BENZOÉ - Az elsősorban Indiában, valamint Jáva és Szumátra szigetén honos benzoéfa bevagdalt sebeiből folyó édes, egzotikus illatú gyanta. A nyugtató hatású aromát az ókorban tömjénnel keverték, a középkori Európában desztillált olaj formájában használták. Korunk illatszeripara egyebek között keleti jellegű és ámbrás kölnivizekben, bőrápolókban és szájvizekben használja. MIRHA - A Kis-Ázsiában és Észak-Afrikában honos mirhafa gyantája az ókor egyik legdrágább illatanyaga, illatszere volt. Az egyiptomi előketok szájuk illatosítása céljából rágcsálták, de ismerték az asszírok, a perzsák, a zsidók, a görögök és a rómaiak is. Európában a 16. században készítettek először mirhaolajat. A napjainkban is népszerű, édeskés, ugyanakkor a dohány és a pézsma illatát is idéző mirhaolajat elsősorban egzotikus, keleti jellege készítményekben, illetve szájvizek aromásítására is használják. TÖMJÉN - Az Arab-félszigeten és Afrikában honos tömjénfa bemetszett kérgéből kicsurgó mézga egészségmegőrző, ránctalanító hatása révén vált a szépségápolás fontos részévé. A drága illatszer birtoklása egyben hatalmi szimbólum is volt, s bár általában szorongás- és feszültségoldó hatást tulajdonítanak neki, számos viszály okozójává vált. A reneszánsz idején Itáliában desztillált tömjénolajjal illatosították az arczselét. A fás, citromos, érzéki illatú olaj a mai parfümök fontos illatrögzítője, elsősorban orientális és virágillat-kompozíciók része. VIRÁGOLAJOK IBOLYA - A görögök kedvelt illata volt, a belőle készült illatszert még a rómaiak is Athénból importálták. Használták a 13. századi francia királyi udvarban, a 18. században pedig része lett Giovanni Maria Farina első kölnijének, népszerűségének tetőfokát viszont a viktoriánus Angliában érte el. JÁZMIN - Rendkívül édes, hosszan megülő illata állítólag segíti a testi-lelki ellazulást, enyhíti az erős testszakot, erősíti viszont a szexuális vágyat. Kedvelték az ókori Indiában; a kínai nők fürdés után kenték magukra olaját virága haj- és ruhadísz volt. A jázminolaj napjaink luxuskompozícióinak fontos kiegészítő anyaga. Sokszor szintetikus változatát használják, mely a 20. század elejétől áll az illatszergyártók rendelkezésére. LEVENDULA - Édeskés, friss, enyhén balzsamos illatát az ókori görögök és rómaiak nagyra értékelték, levendulás fürdőket vettek, illetve olaját testükre kenték. A középkori Európában a nők szívesen viseltek ruhájukon kis levendulacsokrokat, s a növény az illatszergyártásban a 13. századtól a 19. század elejéig nagy szerepet kapott. A 20. század elején jött ismét divatba: akkor szokás volt még a kézmosó vizet is levendulával illatosítani. Olaját különféle kozmetikumokhoz, hajápolókhoz keverik, pipereszappanokat illatosítanak vele. NARANCSVIRÁG - Kétféle olaj is készül belőle: egyszerű lepárlással a virág illatát hűen visszaadó neroliolaj, egy másik eljárással pedig édeskés, testes, citrusillatú virágolaj. A narancsvirág-az ártatlanság jelképeként - sok helyütt a menyasszonyi csokrok, koszorúk része volt. A 14. században Provence-ban illatosítót készítettek belőle. Neroliolajat csak a 17. században állítottak elő, s az kisvártatva az itáliai hercegi udvarok kedvelt parfümjévé vált. Napjainkban natur, jázmin- és fantáziakompozíciók készítésében használják fel, sokszor olcsóbb, szintetikus változatában. RÓZSA - Édeskés, buja illatú olaját először időszámításunk előtt, a perzsáknak sikerült lepárolniuk. Használták Babilóniában, Egyiptomban és az ókori Indiában is. A görögök a rózsák szirmát keverték testápoló olajukba, a rómaiak kenőcsökbe, illatszerekbe és dezodorálószereikbe is. Európában először a spanyolok párolták le a rózsaszirmok olaját, s a 13. századtól kereskedtek is vele. Kedvelték a középkori Franciaországban, az igazi rónakultusz azonban a 16. századi, Erzsébet-kori Angliában bontakozott ki. A rózsaolaj manapság klasszikus illatkompozíciók "díszítőszere". YLANG-YLANG - A parfümfának is nevezett trópusi növény csillag alakú virágfüzéreivel a helyi lakosok főleg testüket díszítették, de például Indonéziában hajápolót is készítettek belőle, s e célra használták olaját a viktoriánus kori Angliában is. Az édeskés, finom, jázminra emlékeztető illatú ylang-ylangot - melynek depresszióűző hatást is tulajdonítanak - korábban önálló illatszerként alkalmazták. Manapság legnagyobb töménységű olaját keverik drága parfümkompozíciókba, melyeknek leggyakrabban alkalmazott összetevője. EGYÉB NÖVÉNYI OLAJOK CÉDRUSFA - A különböző fajta cédrusok - tobozból, tűlevélből, illetve forgácsból párolt - olaja az asszírok, a babiloniaiak és egyiptomiak kedvelt illatszere volt. Európában a 15. században desztilláltak először cédrusolajat. Az értékes, nyugtató hatású illóolaj az illatszerek fás jellegét hangsúlyozza; szappanok aromásítására is használják. PACSULI - Az elsősorban Indiában, Burmában, Malajziában, Indonéziában, a Fülöp- szigeteken és Szingapúrban termesztett pacsulicserje levelének lepárolt olaját rendszerint nem alapillatként, hanem kompozíciók részeként használják fel. Tartós, élénk, átható illata a hatvanas-hetvenes évek hippikorszakában vált igen kedveltté. Jó dezodorálószer, szappanok illatanyagaként is használják. Előfordul, hogy olcsóbb cédrusolajjal hamisítják. ROZMALINLEVÉL - Az ókor óta ismert és kedvelt illatszernövény, az antik kor menyasszonyi csokrainak, koszorúinak része. Fontos alkotóeleme volt a 13. században Barcelonában készült híres illatszereknek. A kámforra emlékeztető, pikáns, fűszeres, igen tartós illatú olaját elsősorban frissítőelemként alkalmazzák a levendula- és a natúr kompozíciókban. SZANTÁLFA - A trópusi Ázsiában honos - tápanyagát más növények gyökereiből szívó - fa nehéz, édeskés, egzotikus, bársonyos illatú olaja az illóolaj- technika egyik legértékesebb alapanyaga. Már az ókori Indiában, Babilonban, Egyiptomban, Görögországban is keverték illat- és szépítőszerekbe. Vizes aromáit Európában a 13. századtól állították elő, illóolaját a 16. századtól desztillálták. A 19. században megjelent orosz kölnivizek akkoriban újszerűen ható fás illatát is ez adta. VETIVERFŰ - Az Indiában, Indonéziában és Srí Lankán őshonos, de Ázsia más vidékeire is betelepített, közel 2 méter magasra növő, keskeny levelű vetiverfű gyökerét és törzsének alsó részét használják föl fűszeres, füstös illatú olaj lepárlására. Kellemes illata miatt Indiában a házak ablaka elé telepítették a vetiverfüvet, Jáván pedig az uralkodókat legyezték leveleivel. Napjainkban olaja az illatszerek 30 százalékában megtalálható. Forrás: Pálinkás Györgyi (Caola-Alfa Rt.); Roberta Wilson: Aromaterápia haladóknak; Újlaki Endre, Zajk István: Illatkompozíciók és illatszerek ILLATKEVERŐK "ALAPPALETTÁJA" (HVG 2000/46) ILLATFAJTA - illathatások alapanyagok ALDEHID - sugárzó, értékes, elegáns, nőies aldehid C-8 n-oktanál C-9 n-nonanál C-10 n-dekanál C-11 n-undekanál BŐR - animális, száraz nyírfakátrányolaj spanyolboróka-olaj iso-butilkinolin kasztoreum* CIPRUS - klasszikus, egyesülálló, szertelen, fényűző tölgyfamoha* labdanum bergamottolaj metilionon CITRUS - frissítő, élénk, lendületes citromolaj mandarinolaj narancsolaj grépfrútolaj DOHÁNY - férfias, aromás dohánylevél* tonkabab* bodorrózsaolaj firenzei nőszirom ERDEI - meleg, száraz szantálfaolaj cédrusfaolaj pacsuliolaj vetiverfűolaj FŰSZERES - aromás, finom, különleges szerecsendió-olaj korianderolaj fahéjolaj malabárkardamom-olaj GYÜMÖLCS - eredeti, könnyű, friss gamma undekalakton allil capronat gamma nonalakton feketeribiszke KELETI - titokzatos, szenvedélyes, egzotikus, csábító szegfűszegolaj benzoégyanta vanília* LEVENDULA - serkentő, tiszta, friss levendulaolaj lavindinolaj szagoslevendula-olaj FÜVES - serkentő rozmaringolaj bazsalikomolaj ürömolaj MÓSUSZ - titokzatos, erotikus, érzéki pézsma* indan pézsma nitropézsma PÁFRÁNY - férfias, élénkítő, dinamikus geránium levendula tölgyfamoha* zsályaolaj TŰLEVELŰ - fenyőszerű, balzsamos törpefenyőolaj lucfenyőolaj erdeifenyőtű-olaj erdeifenyő-olaj VIRÁG - szépítő, romantikus, ártatlan rózsaolaj hidroxicitronellál jázmin* mimóza* ZÖLD - természetes, pikáns, sportos galbanum stirolilacetat cis-3-hexeno * Az úgynevezett abszolút, vagyis finomított, nemesített változat. Forrás: Drom Fragrance International CSÁBÍTSON ILLATÁVAL! (Mai Blikk 2001-03-13) Ne permetezzen selyemre, gyapjúra, szőrmére Nemcsak az állatok párválasztását befolyásolják az illatok és az ösztöneik, hanem az emberekét is. Minket is sok esetben az orrunknál fogva vezetnek. Az udvarlásnál és a párválasztásnál is leginkább a testnek és a természetes illatnak van a legnagyobb hatása. Vizsgálatok szerint a harmonikus házasságban élő hölgyek döntő többsége kellemesnek találja partnere illatát. Az illatok ösztöneinkre való hatását a parfümgyártó cégek is kellőképpen kihasználják. Előszeretettel forgalmaznak csábító, egzotikus illatokat. A citromhéjat, a levendulát és a rózsaolajat ruhák és kenőcsök illatosítására is használják. A legtöbb parfüm növényi eredetű anyagból készül. Ilyen növény például a pacsuli is. Ezzel a kifejezéssel leginkább a kellemetlen szagokat szoktuk méltatni. A csábításhoz elengedhetetlen kellékeket szantálfa, jázmin, vanília vagy gyömbér hozzáadásával keverik ki. Legelőször a "fej" illatát érezzük meg partnerünkön, és a hatás mindössze néhány percig tart. Majd következik a "szív" illata, amely néhány órán keresztül érezhető. Legvégül a "bázisillatot" érzékeljük, melynek hatása az igazán meghatározó, és ez egész nap meg is marad. Ha igazán erotikusak, csábítóak akarunk lenni, akkor az illatszerek használata elengedhetetlen. Nem mindegy azonban, hogy hogyan alkalmazzuk a parfümöket, mikor hová fújunk belőlük egy pár cseppet. Alapszabály, hogy ne essünk túlzásokba. Mindig csak egy-két cseppet hintsünk magunkra. A másik legfontosabb dolog, hogy hová. A legjobb olyan helyre tenni a parfümöt, ahol érezzük a vér pulzusát. Ilyen bázishelyek például a csukló, a halánték, a fül mögötti tájék, és esetleg a térdhajlat. De tehetjük a hajra is, így a hatás biztosan nem marad el. Ha ruhára akarjuk fújni, akkor alaposan figyeljünk oda az anyagra. Ne tegyük selyem, gyapjú és szőrme anyagra, mert ezeket akár el is színezheti. Azt se felejtsük el, hogy ha bőrre akarjuk szórni, akkor az első használat előtt csináljunk egy bőrpróbát. Ha ezt elmulasszuk, akkor káros következményként bőrgyulladás, viszketés léphet fel. Ha pedig napra megyünk, semmiképpen sem használjuk bőrön, mert a permet maradandó foltokat is hagyhat maga után. ILLATOK - ALKALMAK (http://www.she.hu 2001-03-22) Melyik az az illat, amelytől szárnyalnak gondolatai, amely minden érzékszervét rabul ejti, amelytől szinte lebegni kezd? Bármelyik is legyen - használja! Kerüljön egy pár csepp mindenhová, ahol szeretné, hogy megcsókolják! A megfelelő illat, megfelelő (nem túlzott) mennyiségben erőt, energiát és pozitív kisugárzást adhat. Ez nemcsak viselőjének, de környezetének is hasznára válik. A mennyiségről: Minden embernek megvan a magát övező "illatfelhője", ami normál esetben nem ér egy karnyújtásnyi távolságon túlra. Ha messzebb is érződik, az már tolakodó, hiszen szabályosan belemászik kollégái, beszélgetőpartnere orrába. Örök szabály tehát: Soha ne használjunk túl sok parfümöt - a reggeli pár csepp tökéletesen elegendő! Az időzítésről: A legjobb időpont a parfümözésre a zuhanyzás utáni, amikor a bőr még meleg. Ilyenkor nagyon jó a vérkeringés, ezért az illat szétterjed az egész testen. Hová kerüljön az illat? Csak néhány csepp a nyakra és a csuklóra, és rögtön jobb kedvvel láthatunk neki az előttünk álló feladatoknak. Vagy ami még hosszabb hatást ígér: Szórjunk a parfümből a hajkefénkre vagy fésűnkre, majd fésüljük be az illatot a hajunkba. A haj a legjobb illatraktározó! (Ezt sajnos tapasztalhatjuk a rossza szagoknál is, gondoljunk csak a cigaretta füstjére, ami nem igen szellőzik ki csak úgy segítség nélkül.) Illatok üzletasszonyoknak: Egy egész ágazat foglalkozik az ő illatukkal. Többnyire friss, sportos, mégis rafinált és csodálatosan nőies árnyalatokat terveznek nekik. A legújabb változatok azonban olyan erőteljes és félreismerhetetlen alkotóelemeket tartalmaznak, mint a vérnarancs, a görögdinnye és a ribizli, amelyek fitt és energikus hatást kölcsönöznek. A választást megkönnyíti, ha az ösztöneinkre hallgatunk: azt az illatot kell kipróbálnunk, amelyik egyszerre minden érzékünkre hat, amelytől gondolataink szinte szárnyra kapnak. A nőiséget hangsúlyozandó: Illatok és érzések között szoros kapcsolat van. A parfümök tulajdonképpen a nők titkos fegyverei: Erősítik az erotikus érzékelést. A nő, aki saját bódító illatfelhőjébe burkolózik, teljesen tudatosan éli meg saját érzékiségét. Hagyjon tehát időt magának arra, hogy a megfelelő illatot megtalálja. A különböző illatok ugyanis közvetlenül stimulálnak bizonyos agyközpontokat: A keleti, meleg árnylatok a szexuális kedvet erősítik, és ha ezekhez valamilyen nehezebb aroma társul, akkor már jó úton haladunk a kívánatos kisugárzás felé. Hasonlóan csábító a jázmin, a vanília, a rózsa és a pézsma, amelyeket ha gyömbérrel és borssal kevernek, minden érzékszervet megbolondítanak. Legjobb azonban mindent egyénileg kipróbálni, ezért egy ideig próbálja a kiválasztott illatot a hajlatokba csöppentve. Ne dörgölje el a parfümöt, mert úgy nem érvényesül teljes hatása! ÁPOL, ELTAKAR, VÁGYAT ÉBRESZT (Playboy 2001. május) Növények és állatok illatát öltjük magunkra ősidők óta Az ember már ősidők óta meg kívánja változtatni az illatát. Igaz, hogy a kedvesünket általában a tulajdon illatunk vonzza a legjobban, de ennek ellenére mást keresünk. Bonyolult gyártási folyamatokat találtunk ki, sok-sok pénzt költünk arra, hogy elsősorban növények és ritkábban állotok illata mögé rejtőzzünk. A szaglás egyik fontos érzékünk, a legközvetlenebbül hat a tudatalattinkra. Nem véletlen hát, hogy a puritán Angliában 1770-ben szigorú törvénnyel tiltották meg mindenféle illatszer és parfüm használatát, bűnre csábítónak, varázslatszámba menő szernek tartották. Pedig az ősi kultúrákban nagy szerepe volt az illatnak, a parfümnek. Ciprusból készült például Héraklész buzogánya, Jupiter jogara, Cupido nyílvesszeje. Időszámításunk előtt mintegy háromezer évvel a sumérok Mezopotámiában és az egyiptomiak a Nílus mentén alkoholos jázmin-, írisz- és jácintolajban fürödtek. Az egyiptomiak a fáraók sírjába hermetikusan zárt edényt tettek, amely a belezárt illatot még 3000 év után is őrzi. A parfümöket egyébként először a Távol-Keleten használták, mert itt volt a legritkább és legegzotikusabb illatanyagok forrása. VIRÁGSZIRMOK TONNASZÁMRA Az illatok jókedvre deríthetnek, befolyásolhatják érzelmeinket, kapcsolatban állnak a szexuális vonzalmunkkal, izgalmunkkal is. A parfümök szolgálhatják mindezt, de ennek ára van. Az értéket emeli a nyersanyag ritkasága, beszerezhetőségének nehézsége. Egy parfüm átlagban 60-70, de akár több száz alapanyagból is állhat. A komplex illat előállítása pedig gyakran évekig tart, emellett a piacra dobás és a reklám költsége is növeli az árat. A rózsa termesztése Perzsiából indult, és 540 illatelemét ismerjük. Egy kilogramm rózsaolajhoz kb. 5 tonna szirom szükséges. A learatott mennyiséget 24 órán belül fel kell dolgozni. Világpiaci ára elérheti a 10 ezer márkát is kilónként. Eközben a bolgár rózsaolaj egy kilogrammja 20 ezer márkába is kerülhet, a szantálfaolaj mindössze 690 márka. A Mexikóból származó tubarózsaolajnak előállítása is költséges, egy kilogramm ára 10 és 20 ezer márka között van. A Dél-Franciaországfaan termesztett levendula desztillációjával nyert illatos és drága eszenciából a franciák évente 250-300 tonnát exportálnak, ez illatszeriparuk legnyereségesebb ága. És még egy csodálatra méltó adat: 8000 jázminvirág súlya egyetlen kiló, egy tonna virág alkoholos kivonatából pedig már készíthető egy kilogramm Jasmin Absolut. PARFÜM 13.000 DOLLÁRÉRT A világ első illattára Versailles-ban nyílt meg, ahol 600 illat található a múlt és a jelen partümjeiből. Az illattár neve Ozmotéka, egyik feladata a régi, elveszettnek hitt illatok újrateremtése. Aki ide ellátogat, emlékek idéződhetnek fel benne egy-egy régen érzett kellemes illat által. Az első parfümféleség, amellyel megpróbáltak az istenek kedvébe járni, a tömjén volt (Jemenbe és Mezopotámiába 3000 tonnányit exportáltak belőle). A tömjén a legfontosabb eleme az Amouage nevű parfümnek, amelyből 10 ml 300 dollárba kerül és 24 karátos arannyal bevont ezüstből készült üvegcsében kapható. Viszont a Sultan's Specialt 24 karátos aranydobozban szerezhetjük be, "mindössze" 13 ezer dollárért. PER FUMUM, AZAZ FÜSTÖN ÁT Az illatok kellemes hatását már az ősember kiszagolta. Fölfedezték, hogy hő hatására a gyanták és a balzsamok különösen intenzíven hatnak, ezért tűz fölött melegítve, áldozatként tehát per fumum, azaz füstön át jutottak az istenek orrához. Mivel az értékes illatanyagok hamar elillanhatnak, lassan kifejlesztették az illatok többlépcsős feldolgozását. A desztilláció során a különböző illóolajakat fölforralják, a gőzt elvezetik, majd hűtéssel ismét folyadékká változtatják. A lepárlóüst fontos készülék, lehet 30 köbméteres is (egy köbméterbe akár 300 kg növényt vagy virágot lehet berakni). Az illóolajat és a vizet elválasztják, az előállított nyers illóolajat pedig megtisztítják. Általában fémedényekben tárolják. A citrusfélék illóolaját hideg úton, a héj sajtolásával vagy pépesítése utáni centrifugálással vonják ki. A természetes és kémiai illatalapanyagokból végül illatkompozíciókat hoznak létre, majd ezeket hígítva és kezelve a boltba kerülhet a parfüm. MIRIGYVÁLADÉK, BÉLTARTALOM Körülbelül 60 ezer a megkülönböztethető szagok száma, és mintegy 800 parfümkompozíció létezik, ennek több mint fele a női illatkreációkhoz tartozik. Az illatszerek alapanyagai többségében növényi eredetűek, de található közötte néhány állat által nyújtott értékes illat is. A növényeknek különböző szervei tartalmazhatják az illóolajat, esetleg minden szervében más-más összetételű és használható illóolaj van. Ez a szerv lehet virág, levél, gyökér, kéreg, termés, gyümölcs vagy ennek héja. Az állatok esetében az egyik legismertebb a pézsma, ami egy ázsiai szarvasfajta, a mósusz mirigyváladéka, ezt használják illatszerek készítésére. Egy hím állat kb. 150 grammot termel belőle évente, ezért illata mellett ára is különleges: az arany hatszorosa. Az ámbra alapja az ámbráscet megkövesedett béltartalma, ezt is parfümök alkotóelemeként használják fel. AZ ILLATOKAT AZ "ORR" KEVERI Az ókorban az illatszerekkel való foglalkozás megbecsült szakma volt, papok, orvosok és más tanult személyek űzték. A középkorban a kolostorokban szerzetesek és apácák készítettek illatos vizeket. Az illatszergyártás a gyógyászathoz tartozott, külsőleg és belsőleg is alkalmazták alapanyagait. Az évszázadok folyamán azt a tevékenységet, amely az illatkompozíciók létrehozásával foglalkozott, művészetnek tartották. Ezt végzi az "orr". Az "orr" tudása nagyon sokat ér, a nagy parfümgyáraknak saját illatszakértőjük van és rengeteg pénzt adnak egy-egy jó receptért. Amikor valaki úgynevezett "orr" szeretne lenni, keményen kell tanulnia. Több száz nyersanyag és parfüm illatát kell memorizálnia, azonosítania és rendszereznie. Feladata alapillatok és illatjegyek konstruálása, illatutánzás-recept készítése, majd az "orr" után, végül jöhet az önálló alkotómunka. Amint a divat, úgy a parfüm legerősebb központja is Franciaország. 300 cég készít kozmetikumokat, parfümöket, az aromaipar megközelítőleg 30 ezer embert foglalkoztat. CSOMAGOLÁS Esztétikus, vonzó és az illattal harmonizáló tartókat az idők folyamán többféle anyagból alkottak. A tárolást szolgálhatta agyag-, alabástromedény, alapja lehetett jádekő, ólomkristály, üveg, porcelán, nemesfém, drágakövek. Persze ezeket meg kell formázni. Mivel a csomagolást sokszor divattervezők, ékszerészek, órások készítik, ez is értéknövelő tényező lehet. Tervezett üveget például Dali is. A szecesszió mestere, René Lalique egyik flakonja 1990-ben egy londoni aukción 38 ezer fontért kelt el. PARFÜM, VÍZ, KÖLNI A kis üvegcsékbe zárt illatok között összetételük alapján is különbséget teszünk. A feldolgzás során ugyanis más-más arányban történik a hígítás. A parfüm az illóolajok legnagyobb koncentrációja, az a kivonat, amely az alkoholban (oldószerben) a legnagyobb arányban tartalmazza az illateszenciát. A nagyabb arányú hígítás eredménye a víz, azaz "eau", Az Eau de Parfum és az Eau de Toilette a parfüm és a kölni közötti koncentráció. A kölni a legkisebb illakoncentráció, hosszan tartó, jellegzetes illatot ad. PARFÜM VAGY KÖLNI Kivonat Illateszencia alkoholfok százalékban ------------------------------------------ Parfum de Toilette 15-30 90-96 Eau de Parfum 8-15 85-90 Eau de Toilette 4-8 kb. 80 Eau de Cologne 3-5 kb. 70 Splash Cologne 1-3 50-70 ILLAT A PULZUSON Mivel minden ember bőrének egyedi illata van, vásárlásnál figyelembe kell venni: nem illik mindenkihez ugyanaz a parfüm. A választás függ a bőr adottságaitól, a táplálkozástól és az életviteltől ís. Figyelni kell arra, hogy több parfüm egyidejű használata kellemetlen összhatást eredményezhet, mert mindegyik önmagában harmonikus egész. Egyébként a parfüm ott fejti ki legjobban hatását, ahol a bőr vérrel legjobban ellátott és a legmelegebb. Ilyen területek vannak a fül mögött, a csukló belső részén, a pulzuson, a könyök- és más hajlatokban. Az állati mirigyváladékból nyert illatkomponensek nemi ösztönünkre próbálnak hatni, a nehéz, meleg parfümök az intimitás érzését keltik és vágyat ébresztenek. De egy számunkra vonzó személy kellemes illata erotikus hatású, függetlenül attól, milyen parfümöt használ. Egy idő után saját parfümünket már nem érezzük, mert az orr hamar elfárad. De azért ne használjunk túl sokat belőle, mert az illat tolakodó lehet mások számára. A vásárlás előtti válogatás, szagolgatás alkalmával különböző típusú parfümöknél 5-6, hasonlók közül 2-3 fajtát tudunk megítélni és összehasonlítani, mivel a szaglószerv hamar elfárad. Jobb tehát többször visszamenni vagy gyorsan dönteni. Figyeljünk arra, hogy a parfümöket legjobb sötét helyen, szobahőmérsékleten tárolni, a megkezdett üvegeket ajánlott hamarosan elhasználni, hogy az értékes illatmolekulák ne párologjanak el. FÉRFIAK ÉS NŐK Az ókorban a férfiak szinte többet használták a parfümöket, mint a nők, a zsarnok Néró császár pedig túlzásba is vitte ezt. Egy alkalommal mai áron kb. 160 ezer angol fontot költött egy rózsaszirmokból álló zuhatagra, amely egy vendégét agyonnyomta. Köszönhetően a rengeteg behozott alapanyagnak, a gyenge higiéniának - koszos utcák, bolhás, büdös emberek, még a királyok is ritkán mosakodtak -, sok évszázaddal később Európában eljött az illatszergyártás virágkora. Franciaország, a mai parfümnagyhatalom is hasonló okok miatt birtokolja ezt a jelzőt, hisz akkoriban ott is a kellemetlen szagok elfedésére használták az illatokat. Az újkorban az illatkreátorok először a nőket kényeztették. Sok év elteltével a férfiak is igényesen kidolgozott, művészi minőséget kaphattak. A divat változásával az illatok is változnak, de azért a virágillat jellegzetesen női, a levendula, a páfrány és a citrus tipikusan férfi illat. Wágner Rózsa A PARFÜMÖK SZULTÁNJA (Népszabadság magazin 2001/23) Az ősi időkben az arab világ messze földön híres volt az illatairól. Hogy felélesszék a régi hagyományt, Omán szultánja egy francia illattervezőt, a "világ legjobb orrát" kérte fel: alkossa meg a modern kor keleti illatát. Guy Robertet a Brit Parfümtársaság ajánlotta a szultán figyelmébe. Így születhetett meg az Amouge, a világ legdrágább parfümje. Alapja tömjén és rözsavíz, üvege arannyal és drágakövekkel van borítva. A tömjén hazája Szudán északkeleti részén, Salalah városának közelében található, innen vásárolták és szállították már az ókori görögök és rómaiak is. Mára exportja jócskán visszaesett, Salalah kikötőjének forgalmát jobbára a kőolaj, földgáz és a kókuszdió szállítása teszi ki. Az arab világban azonban még ma sincs ünnep tömjénégetés nélkül. Olyankor a levegőt mindenütt megtölti a füstös illat. A beduinok között apáról fiúra, nemzedékről nemzedékre száll előállításának módja. A tömjénfa Szudán jellegzetes fája, és nemritkán öt méter magasra is megnő. Ebből nyerik a gumiszerű gyantát, amely kikristályosodva kész az illatosításra. A kristályok legtökéletesebbjeiből készül az Amouge és a királyi család saját használatra szánt parfümje is. Mikor Guy Robert először mutatta be megbízója fiának, Said Bader hercegnek az általa alkotott erős pézsmaillatot, arra számított, elismeréssel adóznak munkájának. Nem ez történt, sőt a herceg kénytelen volt szinte szájba rágva elmondani, mit várnak el a híres tervezőtől: "Nem arra kérjük, hogy alkosson egy barbár illatot. Őszinte leszek önnel: én jelenleg Chanel 5-öt használok, de nem találom elég szexisnek. Úgy gondolom, mindannyiunknak a számunkra megfelelő illatot kell viselnünk. Arra kérem önt, hogy váltsa valóra az álmainkat. Olyan parfümöt álmodjon meg, amelyet az európaiak is el tudnak fogadni a jövő parfümjeként." A herceg néhány egyszerű szóban összefoglalta mindazt, ami már évek óta ott motoszkált a francia illatdiktátor fejében. Egy fantasztikus barátság kezdete volt a beszélgetés - és egy fantasztikus illat, az Amouge fogantatásának napja is. - oravecz - FORRÓ PARFÜMÖK (Vasárnapi Blikk 2001-08-12) Olajos illatokat érdemes használni a tűző napon A nyári illatok speciális kategóriába tartoznak. Igaz, róluk sokszor sajnos nem éppen a legkellemesebb emlékek jutnak eszünkbe. Hiszen ki ne találkozott volna olyan embertársával, akár közlekedési eszközökön, akár strandon, aki nem éppen a legkellemesebb illatot árasztotta magából. Nyáron a test szaga sokkal intenzívebb, mint a hűvös időszakokban. A logika szerint ennek kiegyensúlyozására erős, agresszív illatokat kellene használnunk. Azonban az elmélet és a gyakorlat sokszor nem egyeztethető össze. Éppen ezért Judith Müller Oscar-díjas parfümkreátort kérdeztük a nyár illatairól: - Mindig azt vallottam, hogy az illúzió szakmájában nincsenek szabályok - mondta Judith Müller. - Nem hiszem, hogy évszakonként más és más illatot kellene használnunk, minthogy azt sem, hogy külön parfümillata lenne szőkéknek és barnáknak, feketéknek, vörösöknek. Nyáron a könnyű, alacsony koncentrációjú illatok a legelterjedtebbek. 3-5%-os eau de cologne, maximum eau de toilette ajánlott ilyenkor. A forró, tűző napon leginkább olajos illatokat érdemes használni, hiszen az alkoholtartalmú illatok pigmentfoltok kialakulását segíthetik elő. - Az olajbázisú parfümök, mint például a Musk, és Aromatic Elixir, golyós tetejű kis üvegben kerülnek forgalmazásba. Egész testen használhatók, és könnyű felfrissíteni őket - árulta el a parfümkreátor. - A Beach Fragrance, az első igazi fürdőillat-kreáció Tami Ben-Ami világhírű modell nevéhez fűződött. A Night and Day Under the Sun és Under the Moon olyan különleges tulajdonságokkal rendelkeztek, amelyek az uszoda klóros vizének illata helyett a parfüm felhőjét vonták viselője köré. Sajnos ez a parfüm Tami tragikus halálát követően eltűnt a piacról. Az illatok világában évről évre több száz termék jelenik meg, de csak keveseknek adatik meg, hogy maradandóvá váljanak. Ezen kompozíciók egyike Estée Lauder első világsikere, a Youth-Dew, amely elegáns és tartós illat, éppúgy használhatjuk az esti órákban, mint a tengerparton. S ha olvasóink ezek után kedvet kaptak, bátran próbáljanak ki néhány kellemes nyári illatot. Felsorolásunkban, amelyet szakértőnk, Judith Müller segítségével állítottunk össze, biztosan találnak majd egyéniségükhöz illőt. 4711 - Kölnische Wasser - a legrégebbi, évszázados sikerekkel büszkélkedő friss, citrus illat, innen ered a kölnivíz kifejezés, O de Lancome - friss ciprus illat. Balenciaga - Eau Transparente - a gyümölcs illatok kedvelőinek. Dior - Eau de Dior - az idei év kreációja. Elizabeth Arden - Sunflowers - virágos, gyümölcsös erős koncentrált illat. Gucci - Eau de Gucci. Coty - Chanson de Vie, Chanson d' Air, Chanson d'Eau. Guerlain - Lavan de Velours - igazi aromatikos illat. Kenzo - Parfum d'éte és a L' Eau par Kenzo - az aromatikus virágillatok szerelmeseinek. Winter A PARFÜMÖK ALAPANYAGAI (http://www.holgyforum.hu 2001-09-27) A legtöbb parfüm alapja tiszta etilalkohol, amihez állati, növényi eredetű vagy szintetikus aromát, valamint stabilizátorokat kevernek. A parfümériákban szemlélődve, csak egy üveg folyadékot látunk, szép kivitelezésű csomagolásban, ami feltehetően kellemes illatot kölcsönöz későbbi viselőjének. A dobozon nincs feltűntetve, hogy az illatszer többek között hódzsírból készült. Pedig előfordulhat, hogy így van. A parfümkészítő iparban a leggyakrabban használt állati eredetű illatanyagok a pézsma, a cibet, a szürke ámbra és hódzsír. A pézsmaszarvas nemi váladékából nyerik a pézsmát, de a pézsmapocok és a floridai kajmán is hasonló illatanyagot termel. A cibet a cibetmacska farka alatt található páros zacskóban termelődik. A szürke ámbra az ámbráscet váladéka, ami tengerben lebeg. Egyes szakértők véleménye szerint az ámbra képződését a cet egy betegsége váltja ki. A hódzsír a hód mirigyváladéka, ami frissen sűrű, folyékony anyag, de kereskedelmi forgalmazása előtt füstöléssel kiszárítják. Az állati eredetű illatanyagok jóval tartósabbak, lassabban illannak el, mint a növényiek. A belőlük készült parfümök a legdrágábbak a világon. A parfümiparban felhasznált növényi illatanyagok származhatnak a levelekből (menta, zsálya, tömjén) a kéregből (fahéj), a fatörzsből (szantálfa, cédrus), a virágszirmokból (rózsa, viola), a gyökerekből (liliom), a gyümölcshéjból (narancs). Egyes növényeknél a belőle termelődő gyantaszerű váladékot hasznosítják (kámforfa, mirha). Hosszú időn keresztül a franciaországi Grasse volt a parfümkészítés fellegvára, de az általuk alapanyagként használt növényeket más országokban is termesztették. Törökország, Bulgária, India, Szíria voltak híres virágtermesztők. Isztambul rózsaesszenciájáról volt különösen híres. A szintetikus anyagokat speciális kémiai folyamatok útján nyerik. Az alapanyag legtöbbször kátrány, acetilén, kőszén. Az ezekből nyert szintetikus anyagok keverési aránya adja meg az illatosító jellegzetes aromáját. Kulcsszerepe van az alkoholban feloldott illatanyagok koncentrációjának is. A parfüm 18-20 százalékos koncentrációjú, míg egy parfum de toilette 10-18 százalék között változhat. Az eau de toilette koncentrációja 10 százalékos, míg a kölnivízé 2,5-5 százalék. J. E. - juhasze@holgyforum.hu HASONLÓ PARFÜM PÁROKNAK (Csongrád Megyei Vasárnap Reggel 2001-12-09) Nincs olyan hölgy, akinek ne lenne kedvenc parfümillata. Néhányan a fanyar illatot, mások az édeskéset vagy az erős virágillatot kedveli. Egyre gyakoribb, hogy egy pár férfi és nő tagja ugyanolyan jellegű illatot választ. Ilyenkor a női változat szolidabb, a férfié fűszeresebb. Van néhány alapszabály: parfümünket sötét és hűvös helyen, lehetőleg saját dobozában tároljuk. Amennyiben a fürdőszoba túl meleg, tegyük a hűtőszekrénybe. A parfüm kiválasztásakor egyszerre legfeljebb három illatot próbáljunk ki, mert az orrunk nem tud ennél több ingert megkülönböztetni. A klasszikusnak számító virágillatok kifejezetten nőiesek, nagy előnyük, hogy bárki használhatja. Fürdés után használjunk kedvenc illatunkhoz illő testápolót. (SL) ILLATOK A NAGYVILÁGBÓL (Magyar Hírlap 2002-03-30) Húsvét táján különös fontosságot kapnak a parfümök, hiszen manapság talán csak faluhelyen locsolnak tiszta vízzel. Sokkal inkább választják a szagos vizek különböző fajtáit. A mai parfüm szülőatyjának, Mauritius Frangipani olasz illatszerészt tekintik, aki a XVI. században először oldotta fel égetett szeszben az illatanyagokat. A parfüm ma már lehet csábító, erotikus, bódító és izgalmas, amelyben egyesül a természet és a modern vegyészet megannyi titka. A finom illatszerekben gyümölcsök, virágok, mohák, különleges kérgek illatai keverednek egymással, sajátos harmóniát alkotva. Ám hogy a parfümök óriási kínálatából melyiket választjuk ki, az sokkal inkább függ a génjeinktől, mint a hirdetésektől. Legalábbis ezt állapították meg a Max Planck Intézet tudósai, miközben egyetemisták orra alá különféle illatokat tartottak. A hallgatók ugyanis kedvenc illatukat azokkal a génjeikkel szoros összefüggésben választották ki, melyek meghatározzák az immunrendszert, és egyben az illető testének kipárolgását. Ideális esetben tehát egy nő olyan parfüm mellett dönt, amely megfelel saját illatának, sőt erősíti is azt. Ezzel öntudatlanul is jelzést ad önmagáról, saját génjeiről, mely nagyon fontos jel a másik nem számára. A parfüm összetételére kevesen figyelnek, pedig az illatok segítséget is nyújtanak, akár még a jellemet is befolyásolhatják. A narancsot, tárkonyt, a rozmaringot vagy kakukkfüvet is rejtő illatok például bátorságot adhatnak, míg a rózsa, az ilang-ilang, a fahéj és a gyömbér esszenciája jó kedvre derít. Ha az illat szegfűt, bazsalikomot vagy bergamottot tartalmaz, hatására jobban tudunk összpontosítani, a levendula, a citromfű és a koriander pedig aktivitásra serkent. Hangulatjavítóként leggyakrabban a karottát és a mandarint említik a szakértők. A parfümgyártó cégek legtöbbször "személyre szólóan" hirdetik illataikat. A Givenchy az Extravagance-t vagy a Dior a Jadore-t például az abszolút nőies hölgyeknek ajánlja, míg ugyancsak a Dior cég Hypnotic Poison-ja kifejezetten a végzet asszonyainak illataként hirdeti magát. Salvador Dalí parfümjei a különleges nők pipereszekrényében lelnek otthonra, míg Jil Sander nevéről elnevezett illatokat akkor illik bevetni, ha csábítani szeretnénk. Dudás Éva J. LO-NAK NEM TETSZETT SAJÁT ILLATKREÁCIÓJÁT (Blikk 2002-06-29) LOS ANGELES - A szexis sztár, Jennifer Lopez (32) utálkozva fintorgott, amikor megszagolta a nevével fémjelzett új parfümöt. A díva méregbe gurult, mert nem ebben az illatban állapodott meg a gyártóval, és kidobatta a 25 ezer üvegnyi parfümkreációt. KÜFI, A FÁRAÓK ILLATSZERE (Tvr-hét 2002/50) Újra előállították a küfit, a fáraók illatszerét. A kutatók a mai Luxortól délre, Edfu egyik szentélyében, a falakra vésett képek között találtak egy küfireceptet. Csakhogy a hieroglifák megfejtése sem szolgált elegendő információval az illatszer újbóli előállításához. Végül Plutarkhosz görög történetíró egyik írása és egy francia illatszerszakértő finom orra segített. Az új küfi citromfűből, pisztáciából, mentából, fahéjból, mirtuszból, az acorus calamus nevű mérgező nádféléből, valamint borókából, gyógyfüvekből és gyökerekből készül. Az illatszerszakértők szerint azonban a fáraók illatszerének szaga túlságosan szúrós, így nem kerül piaci forgalomba. AZ ORRUNKNÁL FOGVA VEZETNEK BENNÜNKET (Blikk 2002-12-04) Orvosnál óceánillat nyugtat, autókereskedésben újkocsi-illat csábít MAGYARORSZÁG - Járt már valaki óceánillatú fogorvosi rendelőben? Esetleg erdőszagú hivatalban? Ha hozzánk is betör végre az Amerikából indult illatforradaiom, megtapasztalhatjuk a felemelő élményt. Persze elsősorban olyan helyeken kényeztetik majd az orrunkat, ahol fizetni kell. Az illatkereskedőtől ugyanis leginkább az üzletek, éttermek, butikok rendelnek szimatolnivalót. A kellemes illatokat mindenki szereti, de azt csak kevesen tudják, mennyit segíthet a gyógyításban, ügyintézésben vagy , a kereskedelemben. Bizonyított tény, az óceánillatú fogorvosi rendelőben a betegek nem félnek úgy a kezeléstől, mintha gyógyszer- és fertőtlenítőszag facsarná az orrukat, és az erdőszagú hivatalban is türelmesebbek egymással a népek-mondják az illatmarkelingesek. Azt persze nem állítják, hogy a zsúfolt földhivatalokban egy kis "tavaszi mező" vagy "őszi folyópart" illattól mindenki lecsillapodna, de egy kísérletet megérne. - Külföldi felmérések szerint egy jó illat hatására tovább maradnak az üzletben a vásárlók, és jelentősen nő az üzlet forgalma - magyarázta Várhegyi György, az ország egyetlen illatkereskedéssel foglalkozó cégének (www.illatmarketing.hu) vezetője. - Egy butikban jó szolgálatot tesz valamilyen gyümölcsillat, például narancs vagy citrom, a sportboltokba ilyentájt a fenyő, a tél illata hoz több vevőt, de az utazási irodák is több utat adnak el, ha a szobába tudják varázsolni a tengerpart vagy a havas táj hangulatát - magyarázta az illattudós. Nemcsak a természet illatait árulják, különlegességeik közé tartozik az új autó illata vagy a bútorboltokba illő bőr, fa illata. A toplistát a frissen főtt kávé illata vezeti, amelyet presszók, kávézók rendelnek. Az illat a bevásárlóközpontok folyosóján terjeng, és becsalogatja a megfáradt vásárlót. Hasonló vonzerővel rendelkezik a mesterséges karácsonyillatot árasztó fahéjas, gyömbéres aroma, és szinte lehetetlen ellenállni, ha az orrunkba kúszik a pékségeket jelző frissen sült zsemle, porcukros sütemény illata. Varga Csilla