CSALI VAGY ÍZESÍTŐSZER (Népszabadság 2000-09-14) Vita a koffeinmegvonás idegrendszeri hatásairól Az Archives of Family Medicine amerikai családorvosi szaklap augusztusi számában megjelent tanulmány szerint a szénsavas üdítőitalok egy részében lévő koffein a gyártó cégek állításával szemben nem befolyásolja lényegesen az ízhatást. Ehelyett a siker titka - állítják a vizsgálat szerzői - az, hogy a koffein egyrészt enyhe, de vonzó központi idegrendszeri stimuláns, másrészt fogyasztásának abbahagyása elvonási tünetekhez vezethet. A tanulmány szerint a körülbelül milliliterenként 0,1 mg koffeint tartalmazó kólaitalminták koffeintartalmát a koffeinmentes mintákhoz képest a vizsgált 25 felnőttből csak 2 (8 százalék) volt képes az íz alapján megállapítani. Lehetséges-e hogy a koffein, akárcsak a nikotin vagy mondjuk a kokain voltaképpen kémiai csalétek, amely arra készteti-kényszeríti az ezt tartalmazó termékek fogyasztóit, hogy rendszeresen magukhoz vegyék a jó közérzetüket biztosító adagjukat? Nos, a kérdés felvetése nem megy újdonságszámba. Ennek a témának jelentős orvosi szakirodalma van, és a szakemberek a mai napig sem jutottak egységes álláspontra a tekintetben, hogy okoz-e a koffein függőséget vagy sem, illetve korlátozza-e rendszeres fogyasztójának döntési szabadságát olyannyira, hogy az illető már az elvonási tünetek elkerülése érdekéhen veszi magához ezt az anyagot. Más szavakkal, okoz-e függőséget a kávé, a tea vagy a kóla? Azt nyilván senki sem állíthatja komolyan, hogy a koffeinfogyasztás olyan társadalmilag veszélyes cselekedetekre sarkallna, mint a kábítószerek, vagy olyan mérvű egészségromlást idézne elő, mint a dohányzás (és persze a kábítószerek). Akkor mi a gond? Miért próbálják egyesek tovább feketíteni a kávét vagy a kólát? A gond az, mondják a hivatkozott cikk szerzői, hogy mivel a koffein arra készteti az emberek egy részét, hogy rendszeresen kólázzon, ezáltal a lakosság roppant sok cukrot (felesleges kalóriát) vesz magához. Ez pedig egyik okát adja a népegészségügyi jelentőségűvé vált elhízásnak és a fogszuvasodásnak is. Továbbmenően, egy másik vizsgálat szerint az amerikai tizenévesek a szénsavas üdítőket a kalciumban gazdag tej rovására isszák, és ez, valamint feltehetően a kólában és egyéb szénsavas üdítőkben lévő foszforsav fokozza a csonttörések kockázatát, valamint hosszabb távon növeli a csontritkulás esélyét. Van még egy szempont: ha beigazolódna a kémiai csali teóriája, az azt jelentené, hogy a fogyasztók nem szabad akaratukból döntenek a koffeines kólák mellett a vásárlás pillanatában. A helyzet pikantériája, hogy a recept nélkül kapható fájdalomcsillapító tabletták egy részében legalább annyi koffein van, mint körülbelül fél liter kólában. Ha komolyan kellene tartanunk a társadalmilag-egészségügyileg veszélyes koffeinfüggőségtől, akkor ezekhez is csak orvosi recepttel lehetne hozzájutni. Egyébként van olyan feltevés, hogy a fejfájások egy részének hátterében az is állhat, hogy az illető már túlságosan régen vett be koffeintartalmú fejfájás-csillapítót, és elvonási tünetek jelentkeznek, vagy hét végén nem issza meg a munkahelyen megszokott kávéját, és elvonási tünetként fájdul meg a feje a pihenőnapokon. Mit mond az alaptudományos kutatás? Mint ezek után várható, sokfélét. Egy kísérleti adatokra épülő álláspont szerint a koffein megfelel ugyan a kémiai függőség bizonyos kritériumainak, de a kokainnal vagy az amfetaminnal szemben alapvető különbséget jelent, hogy a koffein nem hat a jutalomközpontnak is nevezett agyi struktúra működésére. Ez utóbbit teszik felelőssé a társadalmilag veszélyes kémiai függőség kialakulásáért. De játszunk még egy picit a gondolatokkal. Egy korábbi lapszámunkban beszámoltunk arról is, hogy a kilencvenes években a répacukorról és más cukorfélékről kimutatták, hogy újszülöttek és csecsemők esetén (például vérvétel vagy oltás kapcsán) klinikailag jelentős fájdalomcsillapító hatással rendelkeznek. Ennek pontos háttere nem ismert, de bizonyítottan nem az édes íz puszta érzete. Vannak olyan állatkísérletes adatok, amelyek szerint a cukor hatására az agyban morfinszerű hatással bíró anyagok szabadulnak fel. Ennek alapján még az is lehetséges, hogy a koffein csak jelentéktelen statiszta a cukorhoz képest a vásárlók kóla-, illetve általában véve a cukrozott üdítőitalok iránti igényének fenntartásában. Dobson Szabolcs ÉLÉNKÍTŐ ÉLVEZETEK (Tina 2002/45) Napi 350 milligramm koffein élékítően hat a szervezetre, de ennél több már ártalmas lehet. Koffein viszont nem csak a kávéban van! Egy csésze koffeinmentes kávéban 3 mg Egy bögre kakaóban 4 mg Egy csésze forró csokoládéban 30 mg Egy pohár jeges teában 45 mg Egy bögre teában 40 mg Egy csésze presszókávéban 40 mg Egy pohár kólában 18 mg Egy doboz energiaitalban 80 mg