NEM VOLT MAGYAR UTAS AZ ÉSZT KOMPON - TÖBB SZÁZ HALOTT AZ ELSÜLLYEDT ESTONIÁN (Magyar Hírlap 1994-09-29) Az észt partoktól ötven kilométerre elsüllyedt a Svédországba tartó Estonia nevű észt komp, amely 965 személy szállított fedélzetén. Közülük eddig kilencven embert tudtak csak kimenteni, s így a halálos áldozatok száma meghaladhatja a hétszázat. A szerencsétlenség miatt Göncz Árpád magyar köztársasági elnök táviratban fejezte ki részvétét az észt államfőnek és a svéd királynak. TÖBB SZÁZ HALOTTAT KÖVETELT AZ ESTONIA TRAGÉDIÁJA (Magyar Hírlap 1994-09-29) Nem volt magyar utas az elsüllyedt észt kompon MTI - Minden idők egyik legsúlyosabb tengeri katasztrófája történt szerda hajnalban a Finn-öbölben. Az észt partoktól ötven kilométerre elsüllyedt Estonia nevű kompon tartózkodó 965 személy közül eddig kilencven embert tudtak csak kimenteni, s így a halálos áldozatok száma meghaladhatja a hétszázat. Az első jelentések szerint a hajón tartózkodók több mint fele - szám szerint 444 - svéd utas volt. Mintegy 200 észt, 4 finn, 4 orosz, valamint lettek, litvánok utaztak a hajón. A Tallinnból Stockholmba tartó kompon 776 utas és 189 tagú személyzet tartózkodott, amikor az közép-európai idő szerint éjfél után Ristna észt településtől 50 kilométerre észak-nyugatra felborult és néhány perc alatt elsüllyedt. A hajó, a személyautók mellett mintegy 30 kamiont is szállított. Az első jelentések szerint az okozhatta a tragédiát, hogy a viharos tengeren elmozdultak a nehéz teherautók és a komp egyensúlyát vesztve felborult. A hajóról mindössze egyetlen S. O. S. jelzést adtak le, amelyet a finn parti őrség közép-európai idő szerint szerda hajnalban, 00.27 perckor vett. A rövid üzenet szerint a komp harmincfokos szögben megdőlt, és mindkét motorja leállt. Ezután megszakadt az összeköttetés. Az Interfax jelentése szerint az Estonia 5-10 perc alatt süllyedt 80 méter mélybe. Nehezíti a mentést, hogy a Finn-öbölben viharos, percenként 2,5-2,7 kilométeres sebességű szél fúj. Az idő múlásával egyre fogy a remény, hogy sikerül túlélőket találni a 8-13 fokos tengerben. A mentésben a svéd és finn parti őrség húsz hajója és tíz helikoptere vesz részt. A komphajó fedélzetén nagy valószínűséggel nem volt magyar állampolgár. A finn külügyminisztérium konzuli főosztályának munkatársa a Tallinnból kapott utaslista alapján állítja, hogy nem volt a hajón magyar. Ez azonban csak akkor válik véglegessé, ha mind a 679 személy beszállókártyáját tételesen átvizsgálták. Észtországban nemzeti gyászt rendeltek el és rendkívüli bizottságot hoztak létre a mentésre, illetve a katasztrófa körülményeinek kivizsgálására. Az Estonia nevű kompot 1980-ban Németországban építették finn megrendelésre. A hajó 1990. június 1-je óta hetente háromszor járt az észt és a svéd főváros között. Az elsüllyedt komp Tallinnból Stockholmba tartott. A HUSZADIK SZÁZAD LEGNAGYOBB HAJÓSZERENCSÉTLENSÉGEI Az Estonia nevű észt komphajó katasztrófája kapcsán az AFP és a AP hírügynökség összeállítást közölt az utóbbi évtizedek legnagyobb hajó-, köztük komphajó- szerencsétlenségeiről. 1912. április 14. - Az évszázad egyik legnagyobb tengeri katasztrófájában 1490-en vesztették életüket, amikor a Titanic brit utasszállító hajó első útján az észak-atlanti partoknál a sötétben jéghegynek ütközött és kettétört. 1948. november 1. - Dél-Mandzsúriában egy kínai kereskedelmi hajó, fedélzetén mintegy hatezer utassal felrobbant és elsüllyedt. 1948. december 3. - A Kiangya nevű hajón utazó 3920 menekült Sanghaj közelében veszett a hullámsírba, miután hajójuk felrobbant és elsüllyedt. 1954. szeptember 26. - A Tsugaru-szorosban elsüllyedt a Toya Maru nevű japán komphajó, 1172-en vesztek oda. 1981. január 27. - A Tamponas II. indonéz utasszállító hajón 580-an estek áldozatul, amikor a hajó kigyulladt, majd elsüllyedt a Jáva-tengeren. 1987. december 20. - A Dona Paz nevű komphajó összeütközött egy olajszállító tankhajóval a Fülöp-szigeteken. A szerencsétlenség következtében 1749-en vesztették életüket. 1990. április 7. - Az Északi-tengeren kigyulladt a Scandinavian Star nevű, Oslo és Frederikshavn (Dánia) között közlekedő komphajó, 158-an vesztek oda. 1991. március 1. - Kenya partjainál az Indiai-óceánon egy, a polgárháború elől menekülő szomáliaiakat szállító hajó járt szerencsétlenül. 150-en életüket vesztették, az eltűntek száma pedig száz volt. 1991. december 15. - Elsüllyedt a Salem Express nevű komphajó Szafaga közelében a Vörös-tengeren, miután egy korallzátonynak ütközött. 476-an vesztették életüket. 1992. december 21. - 380 haiti menekült fulladt a tengerbe, amikor a Bahama- szigeteknél hajójuk elsüllyedt 1993. január 14. - A Jan Heweliusz nevű lengyel komphajó a Balti-tengeren a hatalmas viharban felborult és elsüllyedt. Ötvenöten vesztették életüket, köztük öt magyar is. 1993. február 16-17. - Haiti partjainál elsüllyedt a Neptune nevű hajó. Nyolcszázan életüket vesztették, több százan eltűntek. 1993. október 10. - Dél-Korea délnyugati partjainál elsüllyedt egy túlterhelt komphajó, 282-en vesztek a hullámsírba. 1994. augusztus 20. - Legkevesebb 250-en estek áldozatul, amikor Banglades keleti részén, Chandpur közelében felborult egy komphajó. AZ ESTONIA 766 UTASÁT ELTŰNTNEK NYILVÁNÍTOTTÁK (Magyar Hírlap 1994-09-30) MTI - Tegnap a reggeli óráktól folytatódott a kutatás a Balti-tengeren történt kompkatasztrófa esetleges túlélői, illetve a holttestek után. A mentést végző hatóságok szerdán azt közölték, hogy 141 még életben lévő embert mentettek ki a hideg Balti-tengerből, és igen csekély az esélye további túlélők fellelésének. Szerdán sötétedésig mintegy húsz helikopter vett részt a mentésben, csütörtökön is több mint egy tucat helikoptert mozgósítottak. A rendőrség szerint 58 holttestet emeltek ki a hullámokból, így eddig 766 személyt tartanak eltűntként nyilván a komp 964 utasa közül. A parti őrség tegnap egy távvezérelt kamerát tervezett leereszteni a tenger mélyébe, hogy kísérletet tegyenek a 80-90 méterrel a felszín alatt lévő hajóroncs helyének meghatározására. Andi Meister észt közlekedési miniszter, a vizsgálat hivatalos irányítója szerint a katasztrófa okairól csak akkor lehet majd biztosat mondani, ha a búvárok megtalálják és megvizsgálják a hajótestet. MEGTALÁLTÁK AZ ESTONIA KOMPHAJÓ RONCSÁT - TÚLÉLTE A TRAGÉDIÁT AZ EGYIK KAPITÁNY (Magyar Hírlap 1994-10-01) Hírügynökségek jelentéseiből Finn szakemberek pénteken megtalálták az elsüllyedt Estonia nevű komphajó roncsát. Az eddigi próbálkozások a rossz időjárási viszonyok miatt sikertelenek voltak. A tengerfenéken pihenő hajótest tüzetesebb átvizsgálására a hét végén búvárok ereszkednek alá. Eddig 91 holttestet találtak meg, az utasok és a személyzet tagjai közül 818 embert eltűntnek nyilvánítottak. A katasztrófát 140-en élték túl. Svéd szakemberek szerint az Estonia felborulását az okozta, hogy kinyílt a hajó orrán lévő ajtó. Begdt-Erik Stenmark, a svéd nemzeti tengerészeti bizottság biztonsági főnöke egy sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy a résen víz áramolhatott az autókat szállító térbe. Kijelentéseit megerősítik a szemtanúk beszámolói. A túlélők elmondták, hogyan áramlott be a víz a két orrajtó egyikén. A szakértő szerint a hajó legkisebb ringása is elég volt ahhoz, hogy az Estonia kocsiszállító terébe áramló víz mozgásba lendüljön, és menthetetlenül felborítsa a kompot. Stenmark elmondta, hogy a szerencsétlenség ügyében nyomozó bizottság meghallgatta a komp észt társkapitányát, akit kimentettek és Finnországba szállítottak. A 15 ezer tonnás Estonia másik kapitánya valószínűleg a tengerbe veszett. Az Estoniáéhoz hasonló orrajtókkal rendelkező kompok teljes betiltását tervezik, ha a többi ilyen hajó ellenőrzésénél hibákat észlelnek. Stenmark azt követően beszélt erről, hogy elrendelte minden svéd vizeken hajózó komp orrajtajának átvizsgálását. Dánia és Finnország hasonlóan rendelkezett. VIDEÓFELVÉTELEK AZ ELSÜLLYEDT ÉSZT KOMPHAJÓRÓL (Magyar Hírlap 1994-10-03) (MTI) Egy finn hajó vasárnap az elsüllyedt észt komphajó hullámsírja fölé hajózott a Balti-tengeren, és robotberendezés segítségével tenger alatti videófelvételeket készített az Estoniáról, melynek gyomrában kilencszázan lelték halálukat múlt szerdára virradóra. Az AFP értesülése szerint a felvételeken viszonylag világosan kivehető a hajótest és a komp lenyitható hídja, amelyen a gépjárművek fel- és lehajtanak a kikötéskor. TIZENHAT ÓRÁS FILM KÉSZÜLT AZ ESTONIA RONCSAIRÓL (Magyar Hírlap 1994-10-04) Késve továbbították a vészjelzéseket REUTER - Tizenhat órás videófelvétellel a fedélzetén tért vissza Turkuba tegnap az a kutatóhajó, amely szerdán a viharos tengerbe veszett Estonia elsüllyedésének okait hivatott feltárni. Finn hírügynökségi jelentések arról számoltak be, hogy az Estonia roncsairól készült lokátorképek szerint a hajótesttől mintegy tíz méterre egy jókora tárgy fekszik, ami a hajó leszakadt orrajtaja is lehet. Egy baleseti nyomozó szerint azonban a kutatóhajó felvételein nem látszik nagy kiterjedésű tárgy a roncs mellett. Közben a finn mentési akció vezetője elismerte, hogy az Estonia S. O. S. jelzései nem érkeztek meg időben a svéd mentőalakulatokhoz. Raimo Tiilikainen szerint a jelzéseket fogó finn mentőalakulatok vezetői csak félórás késéssel értesítették a svédeket a katasztrófáról, amely végül 910 emberéletet követelt. A késedelem okait még vizsgálja a két mentési központ. LEZÁRJÁK A KOMPHAJÓK ORRAJTAJÁT (Magyar Hírlap 1994-10-05) MTI - Kétséget kizáróan a nyílászárók hibája okozta a komphajó katasztrófáját - állapította meg kedden az Estonia balesetének körülményeit vizsgáló nemzetközi bizottság. A finn hajózási hivatal úgy döntött: a Helsinkiből Stockholmba, illetve a németországi Travemündébe közlekedő komphajók orrajtaját állandóan zárva kell tartani addig, amíg be nem fejeződik a nyomozás. A tenger alatti videofelvétel a balesetet vizsgáló bizottság előtt bizonyossá tette: az Estonia orrajtaja leszakadt, s ez vezetett a jármű gyors süllyedéséhez, valamint több mint 900 személy halálához. Az érintett 6-7 finn, továbbá svéd komphajók közül néhánynak a szerkezeti felépítése megegyezik az Estoniáéval. Tegnap két finn komphajó-társaság, a Silja Lines, és a Viking Lines, a svéd Gotlandslinjen, illetve a svéd-észt Estline, az Estonia tulajdonosa is bejelentette, hogy lezárják hajóik orrajtaját. A gépjárművek csak a hátsó csapóhídon át juthatnak a hajókra. Az Európai Bizottság vizsgálja az Estoniával azonos típusú komphajókra vonatkozó biztonsági előírások szigorításának lehetőségét - írta keddi számában a Lloyd's List brit tengerészeti napilap. Az Estonia komphajó múlt heti katasztrófájának kevés túlélője közt van egy Kadir Kaymaz nevű 42 éves török férfi, aki ankarai lapjelentések szerint a török bűnügyi történet egyik leghírhedtebb bankrablója. A Milliyet című lap szerint 1971-ben az akkor 19 éves Kaymaz Nyugat-Anatóliában megtámadott egy pénzszállítmányt és négymillió lírát (ma 500.000 márkának felel meg) zsákmányolt. Kaymazt néhány héttel tettének elkövetése után Izmirben elfogták. Kilenc évet ült börtönben és mire szabadon bocsátása után, 1980-ban, kiderült, hogy még két és fél évet kellene rács mögött töltenie, addigra sikerült külföldre szöknie. A KOMPHAJÓ, A VÍRUSKUTATÁS ÉS AZ EMBERI TÉNYEZŐ (Magyar Hírlap 1994-10-06) A hét híre, a hét kommentárja Elsüllyedt a viharos tengeren az Estonia komphajó, mintegy 800 ember halálát okozva. Bár a vizsgálatok még folynak, feltételezések szerint a katasztrófát nem műszaki hiba, hanem gondatlanság és több szerencsétlen körülmény összejátszása idézte elő. Az ember által teremtett eszközök nemegyszer okoznak balesetet, súlyos kárt. Azt vizsgálják ilyenkor: magát az eszközt rosszul tervezték, esetleg hiba történt a gyártásnál, avagy a működtető-kiszolgáló személyzet hibájából keletkezett a baj. Tömeges szerencsétlenségek esetén viszont - mint amilyen a csernobili robbanás volt, vagy most az Estonia elsüllyedése - a következtetések messzebbre vezetnek. A túlélőket vigasztalhatja, hogy a nagy balesetek rendszerint megújulást idéznek elő a műszaki fejlődésben, mert ilyenkor lázas kutatás kezdődik a katasztrófák megelőzését szolgáló új eljárások, megoldások, szerkezetek kidolgozására. Ismeretes, hogy a csernobili tragédia kapcsán végzett vizsgálatokból két alapvető hiba együttes hatása derült ki: egyrészt az egymást erősítő, sorozatos emberi gondatlanság, a biztonsági előírások megszegése okozta, másrészt pedig ennek a reaktortípusnak az a tulajdonsága, hogy képes a nukleáris megszaladásra. Az eltelt időszakban sokszorosan biztonságosabbak az atomerőművek világszerte. Amire - bármily paradoxnak és cinikusnak tetszik - mondhatjuk: hála Csernobilnak Az Estonia tragédiájának okairól egyelőre keveset tudunk. A krimik nyelvén szólva: inkább csak közvetett bizonyítékokat ismerünk, és spekulációk vannak forgalomban. A szűkszavú híradásokból az derül ki, hogy valószínűleg a hajó orrnyílását nem megfelelően zárták le, és víz került a gépkocsitároló részbe, továbbá a viharos időjárásban az átlagosnál nagyobb hullámzás hatására ez a víztömeg átvette a hullámok ritmusát ("belengett"), és a hajó az instabilitás folytán felborult. Tehát ez esetben is különböző okok szerencsétlen összejátszása vezetett tragédiához, amiben - akár Csernobilban - az emberi gondatlanság párosult konstrukciós fogyatékossággal; az elégtelen zárás következtében víz kerülhetett a belső térbe, és erre nem volt megfelelő visszajelzés. Az eset azért is figyelmeztető, mert korunkban mind több ember kezébe kerülnek egyre bonyolultabb eszközök. Régi igazság a műszaki világban és a természettudományos kísérleteket folytatók körében, hogy a technológiai előírások megszegése, a biztonsági szabályok figyelmen kívül hagyása nemcsak selejthez, hanem katasztrófákhoz is vezethet. Intő példa erre egy néhány hete bekövetkezett eset, amely azért hátborzongató, mivel éppen most figyeli rettegve a világ rég elfeledettnek hitt szörnyű betegségeknek és járványoknak, a kolerának és az európai lakosságot még alig egy-két százada szó szerint megtizedelő dögvésznek, azaz a pestisnek a fellángolását. Ráadásul az eset nem valami eldugott helyen, hanem az egyik leghíresebb, immár 250 éves amerikai egyetem, a Yale víruskutató laboratóriumában történt. Felrobbant egy kémcső, amely úgynevezett Sabiá vírust tartalmazott. Ez a vérzéses lázzal járó halálos vírus a brazíliai Sabiá városról kapta nevét, ahol először ismerték fel 1990-ben, amikor egy beteg ebben halt meg. A kutató, aki a Sabiá vírust vizsgálta, nem jelentette a balesetet, hanem szépen elment hétvégi kirándulásra a barátaival. Az egész akkor derült ki, amikor a felelőtlen kutatón kitört a láz, és kénytelen volt bevallani a mulasztás körülményeit. Szerencsére az esetből nem lett tömeges tragédia, holott könnyen meg is fertőzhette volna egész környezetét. De a példa arra int, hogy a technikai és biztonsági előírásokat szigorúan be kell tartani, kezdve attól, hogy nem szabad uzsonnázni a szerszámgép mellett, egészen odáig, hogy kötelező ellenőrizni, jól be van-e zárva és vízmentes-e egy hajó rakodótere. Szentgyörgyi Zsuzsa AZ ESTONIA A VÉGSŐ NYUGHELY (Magyar Hírlap 1995-02-24) (MTI) Észtország, Finnország és Svédország megállapodást írt alá, amelyben megtiltják, hogy bárki behatoljon a Balti-tengeren tavaly szeptemberben elsüllyedt Estonia komp roncsába, amely 900 ember holttestét rejti. A Tallinnból Stockholmba tartó komp szeptember 28-ára virradó éjszaka süllyedt el rossz időjárási viszonyok között, alig 100 kilométerre Finnország partjaitól. Az áldozatok nagyrészt svédek és észtek voltak. A megállapodás szerint a roncsot az áldozatok végső nyughelyének tekintik, s ennek megfelelő tiszteletben részesül. Svédország és Észtország több áldozat hozzátartozójának kérése ellenére megállapodtak, hogy nem emelik ki a hajót. AZ ESTONIA CSEMPÉSZETT? (Magyar Hírlap 1996-04-24) MTI - A svéd hatóságok döntése értelmében hamarosan "eltemetik" az Estoniát, azt az észt illetőségű komphajót, amely 1994. szeptember 28-án süllyedt el a Balti-tengeren, s 852 embert vitt magával a tenger mélyére. Miközben a napokban kezdetét veszi az egyedülálló akció, immár a katasztrófa okait kutató szakértők is egyre nagyobb figyelmet szentelnek a balti államokból kiszivárgó verziónak, amely szerint az okozta a katasztrófát, hogy csempészárut kellett sürgősen eltüntetni a hajóról, s a beavatott kapitány ezért próbálta menet közben kinyitni a hajó orrajtaját. A hírek szerint az Estonia fedélzetén nagy mennyiségű heroint és kobaltot csempésztek. NEM ROBBANÁS OKOZTA AZ ESTONIA TRAGÉDIÁJÁT (Vasárnapi Blikk 2001-04-22) Texasi és német kutatók szerint az Estonia roncsain egyetlen olyan anyagmaradvány sem található, amely robbanásra utalna. A komphajó 1994 szeptemberében süllyedt el a Keleti-tengeren, a katasztrófának 852 halálos áldozata volt. Azóta többször is felbukkant az az elmélet, amely szerint terroristák akciója húzódhatott meg a baleset hátterében. Az egyik német magazin még azzal is megvádolta a roncsokat vizsgáló kutatókat, hogy szándékosan megsemmisítették azokat a maradványokat, amelyek egyértelműen a robbanást bizonyították. A müncheni bíróság azóta helyreigazításra kötelezte a lapot.