REAGAN ALZHEIMER-KÓROS (Magyar Hírlap 1994-11-07) (MH) Ronald Reagan volt amerikai elnök kézzel írt nyílt levélben bejelentette, hogy Alzheimer-kórban szenved. A 83 éves Reagan azért hozta nyilvánosságra betegségét, hogy felhívja az ország figyelmét az Alzheimer-kór súlyosságára. Megjegyezte, hogy amikor feleségének mellrákja volt, ugyancsak megosztotta problémáit a lakossággal, és ennek eredményeként sok asszony értette meg a korai diagnózis fontosságát. A volt elnök öt orvosának írásos nyilatkozatát is nyilvánosságra hozta. Az USA-ban mintegy négymillióan szenvednek Alzheimer-kórban, amely gyógyíthatatlan, és a betegek általában nyolc-tíz évvel élik túl az első diagnózist. Clinton elnök és Bush volt elnök – Reagan alelnöke – elismerését fejezte ki Reagan bátorságáért, hogy betegségével a nyilvánosság elé állt. AZ AMERIKAI EXELNÖK ALZHEIMER-BETEGSÉGE (Magyar Hírlap 1994-11-24) Reagan gyógyíthatatlan beteg: Alzheimer-kóros, kaptuk nemrégiben a hírt, azóta drámai fotók jelentek meg az immár leépülőben lévő 83 esztendős exelnökről. De mi is e titokzatos betegség, amely megtámadta? Erről kérdeztük Veér Andrást, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet főigazgató főorvosát. A kór (tudományosan Alzheimer dementia, AD) nevét, csaknem 100 esztendeje, A. Alzheimer német orvosról kapta, aki szövettani metszeten olyan fibrilliumot – ostorszerű agyi szövettani elváltozást – fedezett fel, amely ennél a betegségnél a specifikus és az úgynevezett korai dementia okozója. Kezdetben az AD-t "praesenilis dementiaként", vagyis fiatalkorban kezdődő elbutulásként írták le, majd kutatása hosszú évtizedeken át feledésbe merült. Az utolsó 15 esztendőben a diagnosztikai eljárások tökéletesedésével az USA orvosai alaposabban kezdtek a kérdéssel foglalkozni. Az Alzheimer-kórban szenvedők száma – a híresztelésekkel ellentétben – nem gyarapodott, mindössze annyi történt, hogy ma már ide sorolnak olyan megnyilvánulásokat is, amelyeket korábban nem tudtak azonosítani. A kór az agyréteg sorvadásához vezet. Gyors, progresszív a lefolyása, hiszen hetek, hónapok alatt olyasfajta leépüléssel jár, amelyben a beteg már idős kora előtt elveszti tájékozódó-, elemi tanulóképességét, fokozatosan elveszíti beszéd- és olvasási készségét, majd a beteg személyisége teljesen szétesik, önálló életvitelre alkalmatlanná válik, s egy idő után a különböző szövődmények – tüdőgyulladás stb. – elviszik a beteget. Az igazi tudományos felfedezés akkor történt, amikor kiderült, nemcsak a prae-, azaz ifjúkori, hanem az öregkori dementiák legalább 20 százalékáért is az Alzheimer-kór a felelős. A hibás gének mintegy 4 ezer örökletes betegségben nyilvánulnak meg. Az Egyesült Államokban végzett vizsgálatok szerint nagyjából minden 20. újszülött valamilyen örökletes elváltozásban szenved. Az Alzheimer-kór örökletes formájának génjét 1991-ben a londoni St. Mary's Hospital kutatói lokalizálták. Az Alzheimer-dementiában elhunytak agyának vizsgálata kiderítette, hogy kóros lerakódások akadályozzák az idegsejtek kapcsolatát. Az agysejtek elhalnak, az agyszövetben pedig kemény gócok alakulnak ki. A betegség létrejöttében az életmódnak, az életkornak különleges szerep jut, de kockázati faktor a dohányzás, a családban előforduló dementia, vagyis a korai leépülés, a Down-kór vagy a depresszió, továbbá a nők gyakrabban kapják meg, mint a férfiak. Régóta vitatott, hogy az AD a szellemi foglalkozásúak körében fordul elő gyakrabban, vagy éppen az alacsony iskolázottság a kockázatnövelő tényező! Egyes svéd kutatók azt tartják, hogy a 65 éves kor előtt kezdődő "klasszikus" Alzheimer-kór és a "senilis", azaz az aggkori AD különböző betegségek. Újabban az AD korai diagnosztikájában bizonyos lipoproteineknek tulajdonítanak nagy jelentőséget. A kórállapot pontosabb megismerése, korai felismerése és kezelése nyomán ha a betegség nem is állítható meg, annyi ma már bizonyos, hogy súlyosbodási folyamata lassítható. Reméljük, így lesz Reagan esetében is. Krasznai Éva SZEMCSEPP ALZHEIMER-PRÓBA? (Magyar Hírlap 1994-12-27) A durván szólva elbutulással járó Alzheimer-kór fölismerésének új eljárására jött rá Huntington Potter, a Harvard Orvosegyetem idegkutatója. Fölfigyelt arra, hogy szinte valamennyi elég sokáig élő Down-kórosban hasonló agyi elváltozások következnek be, amilyeneket elhunyt Alzheimer-kórosok agyának boncolásakor tapasztalt. Az orvosi irodalmat tanulmányozva megtudta, hogy a Down-kórosok különlegesen érzékenyek a tropicamid nevű, a szemvizsgálatkor a pupilla tágítására szolgáló szerre. A következő lépésben kollégáival két amerikai kórházban kipróbálta, vajon e hasonlóságból adódik-e az Alzheimer-kórban szenvedők fokozott pupillaérzékenysége is? Összesen 58, átlagosan 72 éves olyan betegen végezték el a próbát, akikről a hagyományos eszközökkel már megállapították e bajukat. A szer híg oldatának hatására a pupillájuk legalább 13%-kal lett nagyobb, szemben az ellenőrzésül szolgáló egészséges kísérleti személyek pupillájának csupán 4%-os tágulásával. Különösen meggyőző volt annak az ellenőrzőcsoport-beli férfinak az esete, akiről a szemcsepp-próba Alzheimer-kórt valószínűsített, miközben az illetőnek az agyi működés zavarai csak kilenc hónappal később jelentek meg. Az Alzheimer-kór felismerése akkor is fontos, ha tudjuk, hogy erre a betegségre ez idő szerint nincs orvosság. Fontos például azért, mert becslés szerint legalább minden negyedik ilyen beteg depresszióban is szenved, s az gyógyítható. Másfelől sokféle olyan szer próbája van folyamatban, amellyel lassítani próbálják e kór előrehaladását, ám ezektől csak akkor várható jó eredmény, ha a betegség kialakulásának korai szakaszában vetik be őket. Ezért a szemcseppes diagnózis a kórmegállapítás hagyományos, hosszadalmas és nagyon költséges eljárásához képest sok előnyt ígér. Ebben az évben már négyszáz beteget vonnak be a kipróbálásába. (Time) Fe. Bé. A GENETIKUS NOTESZÁBÓL - AZ ÖREGSÉG JÖVŐJE (Magyar Hírlap 1995-09-19) Megtalálták az Alzheimer-kórt okozó negyedik hibás gént – adja hírül egy amerikai kutatócsoport beszámolója alapján a Science című tudományos folyóirat augusztus 18-ai száma. Az Alzheimer-kór genetikai eredete régóta ismert, mivel az esetek egy részében jellemző családi halmozódás figyelhető meg. A domináns öröklődésért felelős génhibák feltárása a megelőzés lehetőségével is kecsegtet. A közlés jelentőségét az Alzheimer-kór gyakorisága adja meg. A 65 éven felüli lakosság mintegy 5%-ában (a 85 éven felüliek felében) ez magyarázza meg az időskorban jelentkező súlyos szellemi hanyatlást, amelynek vezető tünete a feledékenység. Sajnos ez később szinte teljes elbutulásba torkollik. A világon mintegy 20 millió ember szenved ebben a kórban. Az előidéző hibás gének felbukkanása akár 70 évet is várat magára. A szóban forgó kór létrejötte legalább négy génhibára vezethető vissza, és ezek a betegségegységek egyben a klinikai lefolyás szempontjából is lényegesek. A késői kezdetű, vagyis a 65 év után jelentkező Alzheimer-kór a zsíranyagcserében fontos szerepet játszó fehérje, az apoliprotein E kromoszómahelyén levő génekkel kapcsolatos. Az itt levő E4 gén jelentősen emeli az előfordulás kockázatát, a tünetek koraibb jelentkezésével egyetemben. Az E2 gén ugyanakkor védelmet biztosít az Alzheimer-kórral szemben. A korai kezdetű, tehát 65 év alatt jelentkező Alzheimer-kór 3 génhibára vezethető vissza. Az egyiket 1991-ben a 21. kromoszómán találták meg, ennek a hibás génnek a hatására az agyban egy kóros fehérje (úgynevezett beta-amiloid) rakódik le, és ez váltja ki a kórfolyamatot. Ez azonban a családi halmozódást mutató esetek 2-3%-áért lehet csak felelős. 1992-ben a 14. kromoszómán valószínűsítettek, majd '95-ben azonosítottak egy másik hibás gént. Ez a gyakori, a családi esetek 80%-át előidéző, és a legrosszabb indulatú Alzheimer-kórért felel. Már a negyvenes években jelentkezhet, és gyors memóriaromlással jár. Most augusztusban írták le egy nagy volgai német családban a negyedik hibás gént, amely az 1. kromoszóma hosszúkarján van, és sok hasonlóságot mutat az előbbi génnel. Mindegyik dominánsan öröklődik, tehát a betegek gyermekeinek 50 százalékában várható ismételt jelentkezésük. E gének azonosítása reményt kelt hatásuk megértésére és közömbösítésére. Remélhetőleg sikerül a jelenlegi három fő halálokot: a szívinfarktust, az agyi érkatasztrófákat és a rákot háttérbe szorítani. Erre ugyanis megvan az esély, mivel csupán az elméleti ismereteket kell a gyakorlatban hasznosítani. Ennek köszönhetően mintegy 20 évvel növekszik majd a várható élettartam, tehát a jelenlegi 70-80 évről 90-100 évre. Mindezek persze csak akkor tekinthetők nagy előrelépésnek, ha az élet alkonya szép lesz. Ebben pedig a legfontosabb az időskori elbutulás megelőzése. Erre az újabb kutatások reményt keltenek, és így állítható: nem a fiatalságnak, hanem az öregségnek van jövője. Hiszen az élet kezdetét nem lehet előre kitolni, az élet végét viszont jelentősen meg lehet hosszabbítani. Ha nem válnánk betegségek áldozatává, génjeink 120 évet biztosítanának számunkra. Dr. Czeizel Endre orvosgenetikus AZ ÉVSZÁZAD BETEGSÉGE - MEGOLDÓDIK AZ ALZHEIMER-KÓR REJTÉLYE (Magyar Hírlap 1995-11-16) Az Alzheimer osztrák orvos által 1907-ben felfedezett betegség százezer embert érint Magyarországon, a hetven éven felüliek tíz százalékát, de kezdődhet már fiatalabb korban is. A kór a szagérzékelés csökkenésével indul, mert a szaglásért felelős legősibb agyterület károsodik leghamarabb. Korai tünet az ismeretek fogyása, a memóriazavar, amely probléma-megoldási gondokkal társul. A fogalmak elvesztése miatt súlyos beszédzavar, ritkán üldöztetéses téves eszmék alakulnak ki, a beteg járása nehézkessé válik, és állandó a rosszkedve. Mindezektől a tünetektől a családtagok, a környezet is sokat szenved. A betegség mind a mai napig nem gyógyítható. Az évszázad betegségének is nevezett Alzheimer-kór azonban már egyre kevésbe rejtélyes a kutatók számára. A Nature című tudományos folyóiratban a nyáron jelent meg a híradás: megtalálták a gént, amely a betegség korai életkorban jelentkező formájáért felelős! Az esetek 5-10 százalékában a tünetek már negyvenéves kor tájékán elkezdődnek, és a korai Alzheimer-kór dominánsan öröklődik. A tudósok öt éve vizsgálják az érintett családok genetikai anyagát, hogy megtalálják, melyik kromoszóma-terület elváltozása a közös bennük, azaz melyik felelős a betegség kifejlődéséért. A hibás gén a tizennégyes kromoszómán öröklődik, és különböző változatait is meg kell találni ahhoz, hogy használható diagnosztikai teszt készüljön. Eddig öt különböző mutáció létezését adták hírül, a jövőben az az egyik cél, hogy azokat, melyek hibás géneket hordoznak, szűrővizsgálattal fel lehessen deríteni. A másik cél az S182-nek elkeresztelt gén feladatának a kiderítése. Valószínűleg ennek hibája okozza a fehérje-lerakódást a betegek agyában (amyloid plakk). Ilyesmi harmincéves kor után egészséges idegrendszerben is előfordul, de kisebb mennyiségben. A plakkok elpusztítják a környezetükben lévő idegsejteket és mikroereket, ez okozza az említett tüneteket. Honnan származik a lerakódó fehérje? Valószínűleg a sejtmembrán egy alkotóeleme lenne, ha jól működne. Ha a hibás gén alapján hibás szerkezetű fehérje készül, az nem képes beilleszkedni a helyére, hanem a sejtmembránon kívül lerakódik. Az is lehetséges, hogy a normálisan is képződő "selejt" elszállításáért felelős fehérje működik rosszul. A szállító fehérjét hibásan kódoló gént ugyancsak megtalálták, a tizenkilences kromoszómán. Ez az idősebb korban kezdődő megbetegedésért felelős. A huszonegyes kromoszómán is előfordulhat hiba, amely Alzheimer-kórt okoz. Ekkor az idegsejtek növekedését szabályozó fehérje végzi rosszul a dolgát, és ettől a sejtek sérülékenyebbé válnak. Érdekesség, hogy mutáció, génhiba nélkül is kialakulnak Alzheimer-tünetek, ha a huszonegyes kromoszómából nem a normális kettő található a sejtekben, hanem három: ez a Down-kór, amelynek esetén az említettekkel társulnak egyéb elváltozások is. A tudósok feltételezik, hogy a 19-es és a 21-es kromoszóma hibáihoz környezeti károsító tényezők is hozzáadódnak a betegség kialakulásakor. Szirmai Imre, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem ideggyógyász professzora szerint az újonnan megtalált 14-es kromoszómán lévő gén csak a kezdetét jelenti egy következő kutatási fázisnak. Ki kell deríteni funkcióját, és beilleszteni abba az óriási kirakójátékba, ami az Alzheimer-kór létrejöttének összefüggésrendszerének tekinthető. A terápiás lehetőségek még akkor is roppant korlátozottak, hiszen a génsebészet csak a távoli jövőben tud majd hibás emberi géneket kicserélni. A rosszul működő fehérjét kikapcsoló specifikus ellenanyagot sem lehet kívülről bejuttatni, mert az agyban különösen precíz védekezőrendszer pusztítja el az idegen fehérjéket. Szirmai professzor szerint a betegségre jellemző szövettani elváltozások már éveken át jelen vannak a szervezetben, mielőtt megjelennének a tünetek. Az első panaszok idején az idegrendszerben mutatkozó károsodások képe teljes. Ennek az a magyarázata, hogy az agy sokáig kompenzálja az elhaló sejteket, azok funkcióját más idegsejtek veszik át. Az emberi agy fantasztikus alkalmazkodókészségét mutatja, hogy ha az agykéregben szétszórtan elhalnak sejtek, a tünetek az összes sejt felének elpusztulásáig rejtve maradhatnak. Dr. Kazai Anita AZ ALZHEIMER-KÓR KORAI FELISMERÉSE (Magyar Hírlap 1996-04-03) (MTI-Panoráma) Az oxfordi egyetem kutatói két gyógyszerészeti céggel karöltve áttörést értek el az Alzheimer-kór diagnosztizálásában. A betegek kilencven százalékát már a betegség korai stádiumában képesek kiszűrni az Amersham International Plc. Ceretec nevű szere segítségével. Eddig az Alzheimer-kór diagnózisa teljes biztonsággal csak a beteg elhunyta után, a boncoláskor volt felállítható. A bejelentés alapjául az a nyolc évig tartó kutatás szolgált, amelynek keretében 300 beteget figyeltek meg – írja a Reuter. Az enyhén radioaktív Ceretec az agyi véráramlás vizsgálatában nyújt értékes segítséget. A szert már régóta használják az agyvérzéses betegek diagnózisának felállításánál, s egyes szakértői körök szerint nem lehetetlen, hogy a marhák szivacsos agyvelőgyulladásának emberi válfaja, a Jacob–Creuzfeldt-szindróma is felderíthető segítségével. A kutatók úgy vélik, hogy az Alzheimer-kór korai diagnózisa alapján a gyógyítási kilátások is jelentősen javulhatnak. Egy másik – amerikai – kutatás a betegséggel kapcsolatban ugyanakkor arra mutatott rá, hogy az ibuprofen nevű gyulladásgátlót tartalmazó gyógyszerek szedése akár 60 százalékkal is csökkentheti a kór kifejlődésének kockázatát. AZ ALZHEIMER-KÓR ELŐJELEI (Magyar Hírlap 1996-06-18) Az Alzheimer-kórt hatásos radírhoz is szokás hasonlítani. Egyszer csak beindul és az emberi agyban végérvényesen kiradírozza a gondolatokat, emlékeket. Az agyban ragacsos massza marad az egykor az értelmét, az emberi gondolatokat hordozó sejtek helyén. A beteg lassan, de visszavonhatatlanul elveszíti emlékei után a személyiségét is, és belehull a teljes elbutulásba. Mivel az Egyesült Államokban különösen a nyolcvan évnél idősebbek körében igen gyakori az Alzheimer-kór, a tengerentúlon nagy összeggel támogatják a mindeddig gyógyíthatatlannak számító betegség okának kutatását. A New England Journal of Medicine írja: ígéretes eredményeket értek el a betegség korai felismerésében. A felfedezés lényege: azok, akik rendelkeznek egy bizonyos génnel, hajlamosabbak arra, hogy megkapják a kórt. Az is kiderült, hogy az adott génnel rendelkezők, de betegségtüneteket (még) nem mutatók és az Alzheimer-kórban már megbetegedettek sajátos működést produkálnak agyuk meghatározott helyén. A tudósok szerint bizonyos előjeleket a meghatározott gének létét, illetve konkrét agyterület speciális működési módját sikerült azonosítani, ezzel előrejelezhető a későbbi kór. Az amerikai szaklap szerint az arizonai Phoenixben computertomográffal megvizsgálták tizenegy, 50-60 év közötti, tünetmentes személy agyműködését. Ezek a személyek a meghatározott génekkel is rendelkeznek, és családjukban korábban már fordultak elő alzheimeres esetek. Az agyukról készült felvételt összevetve az Alzheimer-kórban már megbetegedettekről készült hasonló felvételekkel kimutatható volt, hogy az agytörzs egy helyén mindkét csoportnál csökkent volt az agy működése. A mostani eredmények főleg azért ígéretesek, mert ha a közeljövőben sikerül is megtalálni a betegség gyógyszerét, azt csak a tünetek kialakulása előtt, megelőzésképpen lehet majd alkalmazni. Hiszen magát a sejtek elpusztulását, ha már bekövetkeztek, nem lehet visszafordítani. A most felfedezett összefüggések, a génjellegzetességek, valamint az agyműködés sajátosságai később segíthetnek az Alzheimer-kór által veszélyeztetetteket idejében, esetleg évtizedekkel a betegség kialakulása előtt kiszűrni. Sz. L. AZ ALZHEIMER KORAI JELEI (Magyar Hírlap 1996-07-09) Újsághír - Az oxfordi egyetem kutatói áttörést értek el az Alzheimer-kór diagnosztizálásában. A betegek 90 százalékát már a betegség korai stádiumában képesek kiszűrni bizonyos Ceretec nevű szer segítségével. Eddig az Alzheimer-kór diagnózisa teljes biztonsággal csak a beteg elhunyta után, a boncoláskor volt felállítható. A bejelentés alapjául az a nyolc évig tartó vizsgálat szolgált, amelynek keretében 300 beteget figyeltek meg – írta a Reuter. Az enyhén radioaktív Ceretec az agyi véráramlás vizsgálatában nyújt értékes segítséget. A kutatók úgy vélik, hogy az Alzheimer-kór korai diagnózisa alapján a gyógyítási kilátások is jelentősen javulhatnak. Egy amerikai kutatás a betegséggel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy az ibuprofen nevű gyulladásgátlót tartalmazó gyógyszerek szedése akár 60%-kal is csökkentheti a kór kifejlődésének kockázatát. Az Alzheimer-kór jellegzetes tüneteit Alois Alzheimer német pszichiáter írta le először 1907-ben – mondja dr. Tariska Péter, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet általános főigazgató-helyettese, az intézmény memóriaosztályának vezetője. – Századunk első felében még úgy vélték, a betegség ritka, és kizárólag a viszonylag fiataloknál, vagyis 65 alatt fordul elő. De a '70-es évek kutatásai nyomán egyértelművé vált, hogy az időskori szellemi hanyatlások jelentős része is ebbe a betegségcsoportba tartozik, így igazán nagy gyakorisággal időseknél fordul elő. Nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy a 65 éven felüli populáció 6-8%-a szenved ebben a betegségben. A kór kialakulásában szerepet játszik bizonyos genetikai hajlam, a halmozott családi előfordulásból legalábbis erre lehet következtetni, ám jelentősebb tényező a beteg életkora. Az Alzheimer-kór előfordulásának gyakorisága 5 évenként megkétszereződik, 95 éves kor fölött ez az arány már eléri a 25-30%-ot. Az utóbbi 15-20 évben a korszerű klinikai ismeretek és az úgynevezett képalkotó jellegű radiológiai vizsgálatok (koponya CT, MRI, PET, ) használatával a diagnózis megbízhatósága 90%-osra nőtt – mondja Tariska doktor, aki úgy véli, az oxfordi kutatók eredményei inkább finomítást jelentenek az Alzheimer-kór fokozódásának lassításában, mintsem áttörést. A világon több száz különböző vegyületet próbáltak már ki, idáig azonban csupán egy készítményt törzskönyveztek az Egyesült Államokban és Franciaországban (Tacrin, acetilkolin-pótló). Jelenleg azt sem lehet pontosan tudni, vajon egy vagy több ok váltja-e ki a betegséget. Annyit azonban sikerült megállapítaniuk a kutatóknak, hogy az acetilkolin nevű neurotranszmitter (agyi ingerületátvivő anyag) mennyisége csökken az Alzheimer-kór során. A betegség egyébként rendkívül alattomos, hiszen tünetei a kialakulás kezdetétől számított évek, évtizedek (20-30 év) múlva jelennek meg, s mire felismerhetővé válnak a szimptómák, addigra már olyan mértékben alakult át az idegsejtek nagy része, hogy kevés a lehetőség az előrehaladott állapot látványos javítására. Az Alzheimer-kór folyamán az emlékezet és a tanulás működése sérül, válik kevésbé hatékonnyá. Az emlékezeti működés jelentős csökkenése általában a közelmúltban történtek felidézésének zavarában nyilvánul meg. Az emlékezészavarhoz – melynek természetesen számos, köztük nem betegség miatti oka is lehet –, egyéb jellegzetes központi idegrendszeri kiesési jelenségek: például beszéd- és írászavar csatlakoznak. A betegségnek nincsenek markáns fizikai tünetei, a páciensek nagy része testileg egészséges. Dr. Tariska Péter szerint négy jelre érdemes odafigyelniük az embereknek, ezek elsősorban együtt, és nem külön-külön szoktak jelentkezni. Jelzésértékű lehet az ítélőkészség, a kritikai készség megváltozása, gyökeres viselkedésváltozás (teljesen ösztönös magatartás), beszéd-, írás-, olvasás- és számolási zavarok, valamint az egész személyiség átalakulása. Az Alzheimer-kór legsúlyosabb stádiumában beszéd- és mozgásképtelenség alakul ki, és a beteg teljesen magatehetetlenné, apatikussá válhat. A betegséget különböző tesztek, majd a képalkotó eljárások segítségével diagnosztizálják, s a tudomány mai állása szerint tüneti kezelésben részesítik a pácienseket. Ez a kór lefolyásának lassítását célzó, az agyi anyagcserét javító gyógyszerek adagolásából áll. Az Alzheimerben szenvedők érzelmi síkon nem különböznek egészséges embertársaiktól, jelentős részük észleli a velük történteket, ezért gyakori körükben az amúgy szintén kezelt depresszió is. Tariska doktor hangsúlyozta, hogy ezek az idős betegek egyfajta szociális ellátást igényelnek, és nem kórházi kezelést, ám a leginkább megfelelő ápolási forma számukra – ideális esetben – az otthoni szeretetteljes környezet. Szecső Barbara IGYUNK AZ ALZHEIMER-KÓR ELLEN? (Magyar Hírlap 1997-03-26) (MTI-Pan) Napi 3-4 pohár bor jótékony az öregségi meszesedés és az Alzheimer-kór ellen - erre az eredményre jutottak a bordeaux-i egyetemi klinika kutatói, akik három éven át összesen 3777 idős ember életét kísérték figyelemmel. Vizsgálataik alapján azt találták, hogy az öregkori feledékenység és az Alzheimer-kór a rendszeres borfogyasztással 4/5-ével csökkenthető. Bár az eredmény váratlan volt - mint a kutatók megjegyezték -, ez nem jelentheti azt, hogy inni kell az Alzheimer elkerülésére. Viszont ennek fényében az sem javasolható, hogy az öregek mondjanak le napi megszokott boradagjukról. PÉNZHIÁNY MIATT HÁTTÉRBE SZORULHAT A MAGYAR KUTATÁS - BIZTATÓ KÍSÉRLETEK AZ ELBUTULÁS ELLEN (Magyar Hírlap 1997-04-22) Gyulladásgátló gyógyszerrel jelentősen csökkenthető az Alzheimer-kór kialakulásának veszélye, állapították meg amerikai tudósok. Az 1978 óta végzett kutatás jelentőségét nem vitatja dr. Lipcsey Attila pszichiáter, neurológus, addiktológus, ám sokkal nagyobb reményeket fűz az elbutulásért felelős agyi kémiai elem, az úgynevezett acetilkolin lebomlását gátló gyógyszer kifejlesztéséhez. Amióta Alois Alzheimer német kutató a múlt században leírta a betegség okozta elváltozás kórszövettanát, azóta tudjuk, hogy az idegrendszerben azok a szerkezetek érintettek, amelyek emberré teszik az embert - ezt tudományos nyelven humán neoformációnak hívják. Elvész mindaz, ami még a majmoknak sincs, vagyis az ismeretanyag, az intellektuális tájékozódási képesség, a magasabb rendű gondolkodás, összességében tehát az intelligencia. Ezért foglalkoztatja ez a betegség a kutatókat világszerte hosszú ideje, oly élénken. Többször föltették már a kérdést, hogy nincs-e olyan megbetegítő ágens, amely pontosan a szóban forgó területen fejti ki hatását, de erre bizonyítékot eddig még nem találtak. Úgy tűnik, hogy bizonyos genetikai tényezők okolhatók a betegség kialakulásáért. Egy időben toxikus hatásra gyanakodtak a kutatók, különösen az alumínium került gyanúba, gondolván a már megbetegedett agy rézionokat felvevő tulajdonságára. Ám végül ez a feltevés sem igazolódott - foglalja össze a betegséggel kapcsolatos tudnivalókat Lipcsey professzor, a Szent János Kórház tudományos igazgatója. Az Alzheimer-kór bizonyos esetekben az agyszövetekben gyulladást is idéz elő. Ezért a központi idegrendszerre ható gyulladáscsökkentő hasznosítható a betegség kezelésében. Ilyen szempontból jelentős az amerikai kutatócsoport felfedezése. Bár még vannak megoldatlan kérdések. Az ibuprofen tartós használata vesekárosodást és gyomorfekélyt okozhat. Ezért további klinikai kísérletek szükségesek annak megállapítására, hogy mekkora adagban és milyen gyakorisággal alkalmazható a gyógyszer hatékonyan, de káros mellékhatások nélkül. Jelenleg sehol a világon nem fedeztek fel még olyan medicinát, amivel az Alzheimer biztonsággal gyógyítható volna. Csak a folyamat lassítására van lehetőség, szögezi le a professzor, aki egyébként az általa vezetett neuropszichiátriai osztályon maga is kezel Alzheimer-kóros betegeket. Dr. Lipcsey Attila az említett gyógyszernél nagyobb reményeket fűz az egy évvel ezelőtt az USA-ban tartott nemzetközi kongresszuson elhangzottakhoz. Itt a résztvevők is megerősítették azt, amit eddig minden kutatás igazolt, hogy a betegségnél az egyik fontos agyi kémiai elem, az acetilkolin deficitje mutatható ki. Ez annyit jelent, hogy vagy elegendő arányban található az agyban, de gyorsan bomlik; vagy eleve kevés termelődik, a harmadik eset pedig nem a mennyiséggel és a bomlással függ össze, hanem az elégtelen működéssel. Emiatt következik be az elbutulás. Miként lehetne csökkenteni az acetilkolin deficitjét? Erre keresik a választ elsősorban az USA-ban, de Kanadában és Ausztráliában is. Biztató közlemények jelentek meg arról az acetilkolint elbontó enzimeket gátló gyógyszerről, amelyek emberen történő kipróbálása már folyik. A májra gyakorolt káros mellékhatás miatt viszont ezt a készítményt is még a továbbiakban módosítani kell. A kezelés eredményességét azonban a pontos diagnózis és a betegség természetének még teljesebb megismerése egyaránt befolyásolja. Előfordulhat ugyanis, hogy egy betegnél Alzheimer-kórt állapítanak meg, s csak később derül ki: a tünetek hátterében például agydaganat vagy depresszió van. A betegség egy átfogó - a belszerveket, valamint az agyat és idegrendszert érintő - vizsgálattal (tesztek, röntgen, CT) nagy valószínűséggel megállapítható. A korai diagnosztizálásban segíthetne Lipcsey professzor kutatócsoportjának felfedezése. Az "alzheimerizmus" folyamán valószínűleg nem csak az agy és az idegsejtek betegszenek meg, hanem a vérlemezkék (trombociták) is megváltoznak. Ezek az egészséges embernél ellipszis alakúak, az Alzheimeres betegnél viszont "gömbölyűbbek". És, ami fontos, hogy ez az elváltozás már az agyi pusztulás előtt kimutatható lenne, ráadásul, a páciens számára nem túl megterhelő vizsgálattal, azaz egyszerű vérvétellel. Igaz, hogy ennek analizálása, - a szükséges felszerelés miatt - már költséges. Mégis megérné az eljárás kifejlesztése, hiszen a korai stádiumban felfedezett betegségnél jóval nagyobb eséllyel lassítható a káros folyamat - különösen, ha majd beváltak a korábban említett gyógyszerek. A neurológus, neuropszichiáter szakorvosokból, valamint hematológusból, biokémikusból és vegyészből álló munkacsoport azonban anyagi támogatás híján a kísérletek leállítására kényszerült. Így feltehetően a magyar kutatókat megelőzik majd azok az amerikai kollégák, akik nagyjából velük egy időben hasonló felfedezésre jutottak. Az USA-ban szinte kitüntetett figyelmet "élvez" az Alzheimer-kór amióta Ronald Reagenről még elnöksége idején kiderült, hogy ő is ebben a betegségben szenved. Az Egyesült Államokban évente 60 milliárd dollárt fordítanak az Alzheimerrel kapcsolatos tudományos, egészségügyi és szociális célokra, így jócskán fellendült a kutatás. Magyarországon is növekedett a betegség iránti szakmai érdeklődés - csak éppen az anyagi lehetőségek nem párosultak hozzá. Tóth Andrea MINDENNAPOS GYÓGYSZER AZ ALZHEIMER ELLEN Váratlan és szinte hihetetlen felfedezésre jutottak amerikai tudósok, akik az öregedést tanulmányozták. A híres Johns Hopkins egyetem és az öregedéssel foglalkozó országos intézet kutatócsoportja szerint hatvan százalékkal csökken az Alzheimer-kór kialakulásának veszélye azoknál, akik legalább két éven keresztül gyakran használják az ibuprofen hatóanyagú gyulladásgátló készítményt. Ennél rövidebb ideig tartó használat is mintegy harmadával mérsékli az Alzheimer kockázatát. (Az Alzheimer-kór általában időskori betegség, amely memóriazavarokkal, depresszióval, a mozgásfunkciók károsodásával jár, és végső soron halálos kimenetelű. Az Egyesült Államokban évente körülbelül százezren halnak meg a betegségben.) A tudósok meglepetésére az aszpirinnel, - amelynek még erősebb a gyulladásgátló hatása -, nem értek el hasonló eredményt, mint ahogy az acetaminophen, egy másik fájdalomcsillapító sem véd az említett kór ellen. A kutatást 2300 emberen végezték 1978 óta. Mint kiderült, azok, akik rendszeresen éltek ibuprofennel, fele akkora arányban betegedtek meg Alzheimerben, mint a többiek, és minél hosszabb ideig szedték a gyógyszert, annál kevésbé. Az Alzheimer kutatói már jó ideje fölfigyeltek a gyulladásgátlókra mint lehetséges gyógyszerekre, mert a betegség által kiváltott agyi károsodást a fehérvérsejtek elszaporodása okozza. Ha pedig a gyulladásos folyamat megállítható - vélekedtek jó néhányan -, akkor a betegség legalábbis késleltethető. Az ibuprofen hatásos felhasználását csupán az korlátozza, hogy a gyógyszer tartós használata vesekárosodást és gyomorfekélyt okozhat. Éppen ezért a tudósok egyelőre további klinikai kísérleteket tartanak szükségesnek annak érdekében, hogy megállapítsák: mekkora adagban és milyen gyakorisággal alkalmazzák a gyulladásgátlót az Alzheimer ellen. F. E. ÚJDONSÁG - OKOSÍTÓ PIRULÁK (Magyar Hírlap 1997-06-13) Egy angol orvosi hetilap az időskorúak végzetes szellemi hanyatlását, leépülését nevezi korunk legnagyobb, csendben terjedő járványának, amelynek aggasztó méreteit mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az életkor növekedésével az elbutult emberek száma négyzetesen emelkedik. Dr. Bánki M. Csaba hazai kutató könyvében (Az agy évtizedében) idézett statisztikák szerint Európában a 60–65 évesek l%-a, a 70–75 év közöttiek 4, a 80–85 évesek 13%-a, míg a 90–95 éveseknek már a 32 százaléka olyannyira elbutult, hogy – noha fizikai állapotuk ezt nem feltétlenül indokolná – képtelenek egyedül boldogulni mindennapi életükben. Agykutatási programok egész sorát indították el a riasztó tények. Az elbutulást okozó betegségek megértésének és gyógyításának igénye révén ma már meglehetősen jól ismerjük e kórok (elsősorban az agyérelmeszesedéssel, -elzáródással, valamint az Alzheimer-kórral járó idegsejtpusztulás) okait, magukat az agyban lejátszódó folyamatokat, és tulajdonképpen mindössze karnyújtásnyira vagyunk a hatékony gyógyszeres beavatkozás lehetőségétől is, hiszen napjainkban mintegy 200-féle ilyen jellegű készítmény van a klinikai kipróbálás szakaszában. E szerek közvetlen céljukat, hatásmechanizmusukat, összetételüket, eredményességüket tekintve jelentősen különböznek egymástól, pusztán annyi bennük a közös, hogy hosszabb-rövidebb távon, általánosan vagy részlegesen javítják a memóriát; lassítják, megállítják vagy bizonyos mértékig visszafordíthatóvá teszik az elbutulás folyamatát. Ám a mégoly ígéretes készítmény is csak akkor nyilvánítható széles körben alkalmazható gyógyszernek, ha az adott probléma megoldásában hozott haszna lényegesen nagyobb, mint az általa okozott kár. Márpedig a jelenlegi, a tesztelés vagy már a forgalmazás stádiumában levő szereknek egyelőre meglehetősen erősek és ellentmondásosak a mellékhatásai, egy részük súlyos egészségromlást idéz elő, sőt egyenesen mérgező. Még a kevéssé veszélyes és így mára néhány országban forgalmazásra engedélyezett, viszonylag hatásos memóriajavítók alkalmazását is beárnyékolják bizonyos etikai dilemmák. A Time magazin egyik cikkében beszámol egy előrehaladott Alzheimer-kórban szenvedő, idős angol hölgy esetéről, akinek a kezelésekkel sikerült – részlegesen – visszahozni az emlékezetét. Arra például vissza tudott emlékezni, hogy ő férjes asszony, azt viszont képtelen volt felidézni, hogy a férje már sok éve meghalt. A gyógyszeres beavatkozást követően minden délután férje hazatértét leste, s e várakozás szívszorító hiábavalósága neki, de családjának is elviselhetetlen lelki fájdalmat okozott. A legnyomasztóbb erkölcsi dilemma azonban abból a körülményből fakad, hogy az Alzheimer-kór kezelésére újabban kidolgozott vegyületcsoportok, elsősorban a Gary Lynch és teamje által a Kalifornia Egyetemen (Irvine) kifejlesztett ampakinok jótékonyan hatnak az egészséges emberek tanulási és emlékezőképességére is. Egyes publikációk szerint az ilyen irányú kísérletekbe bevont fiatalok mintegy 20%-kal magasabb szinten teljesítették azokat a teszteket, amelyek a tanulás gyorsaságát és az ismeretek rögzülését voltak hivatva kimutatni; a 60 éven felüliek szellemi teljesítménye pedig szabályosan megduplázódott. Ha az ampakinok eredményességét a további kutatások is megerősítik, a gyógyszervegyészeti cégnek (Cortex) szándékában áll azon nyomban gyártani és széles körben hozzáférhetővé tenni okosítópiruláit, amelyektől nagy sikert és tetemes anyagi hasznot remél. Valószínűleg nem alaptalanul. Mert ugyan ki garantálja, hogy az a taxisofőr, tanár vagy színész, akinek kihagyó memóriája esetleg állásának elvesztését okozhatja, nem nyúl majd az öngyógyítás könnyen elérhető eszközéhez, s kezdi nyakló nélkül szedni a csábító tablettákat. S vajon hol a határ? – teszi fel a kérdést a Time-ban Keith Wesnes pszichológus. Lehet, hogy ezentúl a gyerekek reggeli zabpelyhébe magunk keverjük bele az okosítópirulákat? (Elvégre India-szerte már ma is marékszám nyelik az iskolások a brahmi gyógynövény kivonatából készített, szerencsére ártalmatlan Memory Plus tablettákat a jobb tanulmányi eredmény reményében.) Egészen biztosan lesznek olyan ambiciózus szülők, vállalatvezetők, politikusok, akik gyermekeik, alkalmazottaik, egy szűk elit vagy éppen az állampolgárok összessége számára kötelezővé óhajtják tenni e pirulák szedését, természetesen az érintettek, a cég vagy a nemzet alapvető érdekeire hivatkozva. Pedig talán érdemes volna odafigyelni Cesare Mondadori, a központi idegrendszer kutatásának elismert szakértője intelmére: időlegesen a tűz lángjait is fel lehet csiholni fújtatóval, de ettől még nem lesz több az eltüzelhető anyag. Ha a hasonlat ül és a svájci származású tudósnak igaza van, akkor könnyen meglehet, hogy e csodapirulák révén az emberiség előbb-utóbb Charlie és Algernon szomorú sorsára jut. Horváth Ágnes ÖSZTROGÉNNEL AZ ALZHEIMER ELLEN (Magyar Hírlap 1997-06-19) MTI - A változókorban lévő nők hormonális kezelésével foglalkozó szakorvosok felfedezték, hogy a klimax mellékhatásainak enyhítésére használt ösztrogén az Alzheimer-kór leghatásosabb ellenszere. Erről az AFP számolt be egy Nizzában tartott nőgyógyászati kongresszus egyik résztvevőjét megszólaltatva. Rosenbaum doktor szerint az Alzheimer-kór kezelése Franciaországban az egészségügyi kiadásokban a második helyen áll a szív- és érrendszeri megbetegedések mögött. A legutóbbi statisztikák szerint a hatvan évnél idősebb nők 5 százaléka és a 90 éves nők 20 százaléka szenved Alzheimer-kórban. Ez a betegség nők esetében egyébként sokkal gyakoribb, mint a férfiaknál. Rosenbaum doktor, aki a változókorról októberben Bécsben tartandó európai orvoskongresszus elnöke lesz, rámutatott: az Egyesült Államokban az egészségügy 112 milliárd dollárt költ a szív- és érrendszeri megbetegedések és 90 milliárd dollárt az Alzheimer-kór kezelésére. Majd hozzátette: "Minden nőnek, akinek közeli rokona Alzheimer-kórban szenvedett, a változókorban rendszeresen ösztrogéneket kellene szednie". A GENETIKUS NOTESZÁBÓL - MÁR ÉLŐBEN (Magyar Hírlap 1997-08-05) A lakosságon belül az idősek aránya egyre nő, és ez előtérbe állítja az élet előrehaladásával jelentkező szellemi hanyatlást. A központi idegrendszernek ez a működési elégtelensége különböző mérvű lehet. Friss kanadai vizsgálat szerint a 65 éven felüliek 17%-ában igazolható a mentális (főleg az értelmi képesség) hanyatlása, amely azonban nem éri el az "elbutulás" (demencia) szintjét. Egy másik 8%-ban azonban az elbutulás egyértelmű. A sok gond közül az egyik azzal kapcsolatos, hogy az időskori elbutulást sokfajta betegség idézheti elő. Közülük a legismertebb ma az Alzheimer. Nagyon fontos lenne a különböző eredetű elbutulások elkülönítése, mivel az állapotromlás megállítása vagy esetleges javítása csakis az adott betegség speciális sajátosságainak ismeretében remélhető. S ettől még távol vagyunk. Kevesen tudják például, hogy az Alzheimer-kór diagnózisára az orvosok jelenleg csak a halál után képesek. Az agy kórbonctani és szövettani vizsgálatával igazolhatók azok a plakkok és más, agyi jellegzetességek, amelyek az Alzheimer-kór fennállását utólag igazolják. Japán kutatók szellemes új módszerről számoltak be (Lancet, '97. június 21.), amelylyel az Alzheimer-kór már élőben is felismerhető. Az Alzheimer-kór létrejöttében az idegek közötti ingerület átadásában szerepet játszó acetilkolin működési zavara fontos. Az ok az elbontásra hivatott enzim genetikailag meghatározott defektusában van. A kutatók most izotóppal jelölt acetilkolin-analógot fecskendeznek be a vizsgált betegek érrendszerébe, és a röntgenvizsgálatok legkorszerűbb módszerével (PET-tel) mérni tudták ezek agyi eloszlását. 8 egészséges és 5 alzheimeres beteg felvételét összehasonlítva különbséget találtak, amit az Alzheimer-kórosok említett enzimdefektusa okozott az agy fali és halántéki lebenyében. A kép megfelelt az Alzheimer-kórosok boncolásakor talált elváltozásoknak, így a japán szakemberek bizonyosra veszik, hogy módszerük lehetőséget kínál e baj megbízható kórismézésére. Mint tanulmányuk utolsó sorában írják, módszerük nemcsak a diagnózis lehetősége miatt fontos, hanem egyben lehetőséget kínál a különböző új gyógyítóeljárások hatásának mérésére is. Dr. Czeizel Endre A GONOSZ RADÍR NYOMÁBAN (Magyar Hírlap 1997-08-19) Az Alzheimer-kórt egy igen hatásos radírhoz is szokás hasonlítani. Egyszer csak beindul, és az emberi agyból végérvényesen kiradírozza a gondolatokat, emlékeket. Az agyban ragacsos massza marad az egykor az értelmét, az emberi gondolatokat hordozó sejtek helyén. A beteg lassan, de visszavonhatatlanul elveszíti emlékei után a személyiségét is, és belehull a teljes elbutulásba. Mivel az Egyesült Államokban különösen a nyolcvan évnél idősebbek körében igen gyakori az Alzheimer-kór, a tengerentúlon nagy összeggel támogatják a mindeddig gyógyíthatatlannak számító betegség okának kutatását. Mint a New England Journal of Medicine beszámol róla, nemrégiben ígéretes eredményeket értek el amerikai tudósok a betegség korai felismerésében. A felfedezés lényege, hogy azok, akik rendelkeznek egy bizonyos génnel, hajlamosabbak arra, hogy megkapják a végzetes betegséget. Az is kiderült a vizsgálatok során, hogy az adott gén birtokosai sajátos, jellegzetes működést produkálnak agyuk egy meghatározott helyén, betegségtüneteket (még) nem mutatók és az Alzheimer-kórban már megbetegedettek egyaránt. A tudósok ezt úgy értékelik, hogy bizonyos előjeleket, tehát a meghatározott gének jelenlétét, illetve egy konkrét agyterület speciális működési módját sikerült azonosítani, amelyek előrejelezhetik a későbbi kórt. Mint az amerikai szaklap beszámol róla, az arizoniai Phoenixben computertomográffal megvizsgálták tizenegy, 50-60 év közötti, egyébként tünetmentes személy agyműködését. ezek a személyek a meghatározott génekkel is rendelkeznek, és családjukban korábban már fordultak elő alzheimeres esetek. Az agyukról készült felvételt összevetve az Alzheimer-kórban már megbetegedettekről készült hasonló felvételekkel, kimutatható volt hogy az agytörzs egy helyén mindkét csoportnál csökkent volt az agy működése. Az eredmények főleg azért ígéretesek, mert ha a közeljövőben sikerül is megtalálni a betegség gyógyszerét, azt csak a tünetek kialakulása előtt, megelőzésképpen lehet majd alkalmazni. Hiszen a sejtek elpusztulását, ha már bekövetkezett, nem lehet visszafordítani. A most felfedezett összefüggések, a génjellegzetességek, valamint az agyműködés sajátosságai később segíthetnek az Alzheimer-kór által veszélyeztetetteket idejében, esetleg évtizedekkel a betegség kialakulása előtt kiszűrni. Szádvári Lídia A SZERETET BETEGSÉGE (Magyar Hírlap 1997-08-19) Eleinte szórakozottságnak tűnik, hogy alapszavak nem "ugranak be", egyre gyakoribb a rövidzárlat, s később kommunikációs problémák is jelentkeznek. Az idősebb korban kezdődő szellemi hanyatlás, az Alzheimer-kór visszafordíthatatlan és gyógyíthatatlan. Magyarországon kétszázezerre becsülik a memóriazavarban szenvedők számát, miközben évről évre egyre többen küzdenek ezekkel a panaszokkal. A kór kezdetén a még büszke betegek többsége visszautasítja a segítséget. Az agy azonban egyre jobban kifárad. Csökken, egy idő után pedig el is vész önellátó képességük, előfordul, hogy már a szomszédból sem találnak haza egyedül. Innentől kezdve családjukra vannak utalva. A feledékenység általában 60-70 éves kor fölött kezdődik nőknél és férfiaknál egyaránt. Az állapot súlyosbodásával a betegek érzelemvilága nem sérül, egyre érzékenyebbé válnak, állandó törődést igényelnek. A memóriazavart szégyenként élik meg a családok, nem szívesen fogadnak látogatókat, a beszélgetéseknél is kerülik a témát. Az anyagiak mellett a lelkeket is felőrli az ápolás. A hozzátartozók többsége a számukra könnyebb utat választja: az állami elmeszociális otthonok valamelyikét. A végállomás itt többnyire a teljes leépülés. Az Alzheimer-betegek speciális kezelésével az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézeten (OPNI) belül működő memóriaklinika foglalkozik. A gondoskodás itt azonban legfeljebb három hónapig tart, és néhány tucat ember problémáját oldja meg. SEMMIN SE KELL CSODÁLKOZNI A betegség nem visszafordítható ugyan, de az otthoni környezet és a nyugodt családi élet megállíthatja a tünetek súlyosbodását. Az Alzheimer-betegek különösen ragaszkodnak megszokott környezetükhöz, hiszen emlékeikből élnek. Egy új hely tökéletesen összezavarja őket, képzelgéseket, rohamokat, állapotuk rohamos rosszabbodását válthatja ki. Azok a hozzátartozók azonban, akik vállalják az otthoni ápolást, magukat áldozzák fel. Huszonnégy órás szolgálatot teljesítenek, percnyi pihenés nélkül. Az otthon ápolt beteg rokonával együtt elszigetelődik akár évekre, évtizedekre is. Az otthoni ellátást segítő, a betegek gondozását akár csak kis időre is átvállaló állami intézményekben nincs hely, a hasonló jellegű magánintézmények megfizethetetlenek. Pedig kell egy kis pihenő az állandó felügyeletet tartó rokonnak, hogy tovább tudja folytatni az ápolást. Egy idő után már nemcsak a beteg, hanem hozzátartozója is segítségre szorul - vélekedik Bánsághiné dr. Komlósi Judit, a Feledékenyek Rokonainak Társaságának tagja. Az önsegélyező klub létrehozását egy memóriazavarokkal élő beteg felesége kezdeményezte - a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet pedig felkarolta az ötletet -, hogy a hasonló gondokkal küszködők megoszthassák egymással tapasztalataikat. Az eleinte csupán öt hozzátartozó összejövetele egy év alatt ötvenfős társasággá duzzadt. Többségük egyedül gondoskodik szeretteiről. Nemcsak nyugdíjas feleségek vagy férjek, hanem a betegek gyermekei is, akik állásukat, sőt házasságukat kockáztatják az ápolással. Semmin se kell csodálkozni, sokat kell dicsérni, a fontos dolgokat pedig el kell zárni - kapják az első jó tanácsokat a társaság új tagjai. És az aranyszabály: mindig türelmesnek lenni. A hozzátartozók szerint amennyiben úgy fogják fel az otthoni ápolást, mint szép feladatot, könnyebben el tudják viselni nehézségeit. Ez a kór a szeretet betegsége. A beteg rendkívül igényli a szeretetet, ám viszonozza is az érzelmeket. FESZÜLTSÉGOLDÓ NÉHÁNY ÓRA Bánsághiné dr. Komlósi Judit szerint legalább havonta egyszer kellene klubfoglalkozást tartani. A Bálint-házban e célra biztosított szoba kifejezetten barátságos. Mire lenne leginkább szükségük? A családok anyagi helyzete az otthoni ápolástól megroppan. A kezeléshez szükséges Nootropilt a háziorvos nem írhatja fel 90 százalékos támogatásra. A távolabbi stroke-központba vagy kórházba kell utaztatni a beteget, ha árkedvezményes receptet akarnak. Ellenkező esetben a teljes árat, dobozonként 1900 forintot kell kifizetni. Sokszor a családtagok is lelki segítségre szorulnak, különösen azok, akik egyedül ápolják szerettjüket. Előadásokat tartanak számukra a klubban, de a legnagyobb segítség egy kis szünet lenne. Éppen ezért egy napközi otthon létrehozását tervezik, ahol szakemberek gondoskodnának a betegekről, hogy hozzátartozóik időnként legalább néhány órára kiléphessenek a folyamatos készültségből. A napközi fenntartása azonban igen költséges, számítások szerint elérheti akár az évi 12 millió forintot is. A társaságnak viszont semmi vagyona nincs. - A családtagok havonta legfeljebb tízezer forintot tudnak elkülöníteni rövid idejű helyettesítésükre. Nem ingyen szeretnénk tehát helyiséghez jutni, de a piaci helyiségbérleti díjakat nem tudjuk kifizetni - utal a többnyire nyugdíjas családtagok helyzetére Bánsághiné dr. Komlósi Judit. A XIV. kerületben például hiába próbáltak kibérelni egy megüresedett óvodát. Az önkormányzatokat kellene meggyőzni, az ellátásban kifáradt hozzátartozók azonban lobbyzásra már nem mozgósíthatók. Hiányoznak a szakértők is, pedig a pályázatokon profi civilszervezetekkel kell versenyezni. Némi reményt ad az az ígéret, amelyet a Belső-Erzsébetvárosi Gondozási Központtól kaptak. E hónaptól minden péntek délután a kiürült épületet a társaság rendelkezésére bocsátják. A betegekről a Memória Alapítvány munkatársai gondoskodnak. A referencia jellegű otthon talán meggyőzőbben hat az önkormányzatokra, mint a szavak. Haszán Zoltán RONALD REAGAN FIA AZ EXELNÖKRŐL (Magyar Hírlap 1997-09-10) MH-NEW YORK - "A hamiskás fény még régi a szemében, az jelzi, hogy tudja, miről van szó". Így beszélt apjáról, az Alzheimer-kórban szenvedő, 86 esztendős Ronald Reaganről fia, Michael Reagan. Az exelnök 1994-ben drámai búcsúlevélben tudatta a közvéleménnyel, amit orvosai közöltek vele: olyan visszafordíthatatlan betegségben szenved, amelyek fel fogják őrölni memóriáját. "Megkezdődött életem alkonya", írta akkor és azóta semmilyen nyilvános szereplésben nem vett részt. Időről időre anyagi helyzetéért aggódó cikkek is napvilágot látnak, hiszen az elnöki nyugdíj itt nem elegendő arra, hogy valaki egy helyzetéhez méltó háztartást vezessen, irodát tartson fenn a dokumentumok kezelésére. Erre általában nincs is szükség, hiszen a volt elnökök igen jól keresnek előadásokkal, visszaemlékezésekkel. Ronald Reagannak azonban már nincs módja arra, hogy jövedelemhez jusson. Mint fia elmondta, beszélgetni már nem lehet vele, már csak ritkán tudja felidézni családtagjai nevét, róla is csak annyit tud, hogy ő az a fiatalember, aki meg szokta ölelni. Nem ismeri meg menyét és unokáját sem, ám örömmel veszi, ha puszit adhat nekik, hiszen tudja, hogy ezek az emberek - bárkik is - szeretik őt, közéjük tartozik. Az exelnök egyébként jó egészségnek örvend, mint fia mondja róla, "akár kimehetne tűzifát vágni". A konzervatív újságíróként ismert Michael Reagan Város a dombon: Ronald Reagan politikai öröksége című könyvének bemutatóján nyilatkozott apjáról. B. J. MINDENT ELFELEJTETT (Magyar Hírlap 1997-10-18) A 86 éves Ronald Reagen amerikai exelnök vészes emlékezetkieséssel küszködik. Immár csak feleségét, Nancyt ismeri meg, nem emlékszik arra sem, hogy Amerika elnöke volt, és nem érti, hogy az utcán miért köszöntik a járókelők. Reagen Alzheimer-kórban szenved. Azért bejár irodájába, és kedvenc szórakozását, a golfozást sem adta fel. A FELEDÉS HOMÁLYA (Magyar Hírlap 1997-10-28) A volt amerikai elnökön, Ronald Reaganen olyannyira elhatalmasodott az Alzheimer-kór, hogy már arra sem tud visszaemlékezni, hogy valaha a Fehér Ház lakója volt. A The New York Times beszámolója szerint a 86 éves volt elnök még ma is golfozik, időnként tornázik, s bejár a rendelkezésére bocsátott Los Angeles-i irodába. Valamikori hívei és esetleges mai csodálói azonban, akik mostanában találkoztak vele, már nem fedezhetik fel a korábban rá oly jellemző kommunikációs érzéket. A látszatra jó egészségnek örvendő volt államfő a feleségén, Nancy Reaganen kívül már jóformán senkit sem ismer fel. Ha köszönnek neki az utcán, visszaköszön, de fogalma sincs róla, miért üdvözlik annyian, hisz elfeledte, hogy korábban 8 évig a világ - mondhatni úgy is - legnagyobb hatalmú embere volt. DECEMBER 6. - MAGYAR ALZHEIMER-NAP - A GONOSZ RADÍR NYOMÁBAN (Magyar Hírlap 1998-12-02) Az Alzheimer-kórt szokás hatásosan működő radírhoz hasonlítani. Töröl az agyban, s eltünteti a gondolatokat, emlékeket; csak ragacsos massza marad az egykor értelmet hordozó sejtek helyén. A beteg lassan elveszíti emlékei után a személyiségét is, és teljesen elbutul. Mivel az USA-ban különösen a 80 év fölöttieknél gyakori ez a kór, nagy összeggel támogatják a mindeddig gyógyíthatatlan betegség okának kutatását. A New England Journal of Medicine egyik beszámolója szerint amerikai tudósok ígéretes eredményeket értek el a betegség korai felismerésében. A felfedezés lényege, hogy akiknél megvan egy adott gén, hajlamosabbak rá, hogy megkapják a végzetes betegséget. Az is kiderült, hogy e gén hordozói, akik betegségtüneteket (még) nem mutatnak és az Alzheimer-kórban már megbetegedettek egyaránt sajátos, jellegzetes működést produkálnak agyuk egy meghatározott helyén. A tudósok szerint ezzel bizonyos előjeleket, a meghatározott gének jelenlétét, illetve egyik agyterület speciális működési módját sikerült azonosítani, ami előre jelezheti a későbbi kórt. Az amerikai szaklap beszámolója szerint Phoenixben 11 tünetmentes 50-60 év közötti ember agyműködését vizsgálták meg CT-vel. ők az adott génekkel is rendelkeznek, és családjukban már fordultak elő Alzheimer-esetek. Az agyról készült felvételt összevetve az Alzheimer-kórban már megbetegedettekről készült hasonló felvételekkel kimutatható volt az agytörzs egy helyén mindkét csoportnál csökkent agyműködés. A mostani eredmények főleg azért ígéretesek, mert ha sikerül megtalálni a betegség gyógyszerét, azt csak megelőzésképpen lehet majd alkalmazni. (Jelenleg hazánkban is elérhető a tünetek enyhítésére szolgáló gyógyszer, erről részletesebben a dec. 12-ei Havi Patikában olvashatnak majd.) A felfedezett összefüggések, a génjellegzetességek, valamint az agyműködés sajátosságai később segíthetnek abban, hogy Alzheimer-kór által veszélyeztetetteket idejében, esetleg még évtizedekkel a betegség kialakulása előtt kiszűrjék. Pusztai Éva HOL VAGYOK, ÉS TE KI VAGY? (Magyar Hírlap 1997-12-12) Az Alzheimer-kór degeneratív agyi rendellenesség, végső fázisában a személyiség szétesésével, teljes elbutulással jár. Becslések szerint az emberiség egy százalékát érinti ez a kór, földrajzi térségtől, kultúrától, ipari fejlettségtől függetlenül. A 65 éves kor felett már 5 százalék, a nyolcadik x után pedig már mintegy 20 százaléknyi beteg szenved tőle. Az idegsejtek közötti kapcsolatot akadályozza valamiféle kóros lerakódás, ennek következménye az emlékezetkiesés, a tájékozódási zavar, majd - a végső fázisban - a személyiség teljes szétesése. Általában 8-10 év a kór lefutása; egyelőre nem gyógyítható, csak tünetei kialakulását lehet lassítani egy új gyógyszerrel. Ilyenkor az érintett - ha nem is életet, de időt: jobb életminőségű hónapokat nyer -, hosszabb ideig képes önállóan ellátni magát. Feledékenyek vagyunk. Még pontosabb úgy fogalmazni, az ember feledékeny. Milyen kényelmes arra hivatkozni egy nemszeretem program elmulasztásakor, hogy: "Hidd el, úgy el akartam menni, de sajnos kiszállt a fejemből az időpont. Nahát, valóban tegnap tartottátok? Azt hittem, holnap lesz!" Kézenfekvőnek látszó mentség egy ünnepi alkalom (névnap, házassági évforduló) elmulasztásakor; és oly könnyű az őszintének ható sóhajt kipréselni egészséges tüdőnkből: "hiába, ebben a korban, ez már csak így van!" Mindnyájan - csaknem - halálra bosszankodjuk magunkat, ha a gázon felejtett étel már megint szénné ég; ha ma se tudjuk, hová a csudába tettük azt a... lakáskulcsot; ha nem jut eszünkbe egy név, évszám, könyvcím. De ez mind semmi, feledékeny az a taknyos kölyök is, minden második nap otthon hagy valamit: tornazsákot, sapkát, bérletet, ellenőrzőt, ebédpénzt; iskolában a tankönyvet, amiből másnapra készülni kellene, a vizes esernyőt, barátnál a féltve őrzött lemezt - a lista hosszú, de sajnos folytatható. Fölöslegesen dühöngünk! Egyrészt mert úgyse változik meg semmi; másrészt inkább örülnünk kellene, ugyanis a szakemberek szerint mindezen jelenségek teljesen normálisak. A természetes, egyszerű emberi feledékenység címkéje illik rájuk. Nem így azonban azon helyzetekre, ha azt felejtjük el, hogyan kell bekapcsolni a gáztűzhelyet, illetve mi célra is szolgál a gáz vagy akár a kulcs; ha azon morfondírozunk - ha tudunk még értelmesen gondolkodni -, "miért mondja az a ronda öregasszony nap mint nap, hogy azért se megy innen, hiába küldöm el, neki mint feleségnek ugyanannyi joga van a lakáshoz. Mi az, hogy feleség?" Állítólag az Egyesült Államok legismertebb "feledékenye", Ronald Reagan sem érti, mi a csudának köszön neki annyi ember, amikor kilép az utcára. Az ebben a bekezdésben fölsoroltak már - minden bizonnyal - az Alzheimer-kór (angol rövidítéssel AD) tünetei. Minthogy e kór elég nehezen diagnosztizálható, és éppen ezért sok család nincs tisztában a hozzátartozó állapotával; mivel nem minden beteg kapja meg a megfelelő kezelést, a szakemberek akciónapokat szerveznek. Azt kívánják elérni, hogy a társadalom nem érintett része is megismerje az e kór gondjaival élők helyzetét; ezért 1997-ben december 6-át magyar Alzheimer-napnak nevezték ki (világszerte szeptember 21-én terjesztik kampányszerűen az információt és foglalkoznak e kór áldozataival). Idén hazánkban is megszületett a Memória Alapítvány. Bár klinikailag 1907 óta ismerik e kórt az orvosok (l. keretes írásunkat), még ma is keveset tudnak arról, hogy mi idézi elő, illetve hogyan lehetne megállítani, visszafordítani. A legfrissebb eredmények persze biztatóak, minthogy új megvilágításba helyezik a betegséget, és fölcsillantják a korai diagnózisnak, valamint a kezelés lehetőségének reményét is. Ma már kutatási adatok mutatják, hogy az Alzheimer kifejlődésének kockázata az életkor előrehaladtával egyenes arányban növekszik: a 65 év felettiek körében még "csak" minden 10. emberre leselkedik a veszély, 85 felett azonban már a korcsoport fele érintett. Ezért a következő két évtizedben a betegség gyakorisági görbéjének jelentős módosulását prognosztizálják USA-beli kutatók, minthogy amerikaiak népes csoportja jut el 2000 és 2020 között az úgynevezett "aranyéveibe". Az Egyesült Államokban jelenleg évi 100 milliárd dollárt emészt föl az alzheimeresek gondozása, egy ideje tehát nagy a nyomás a kutatókon, hogy eredményes gyógymódra vagy legalábbis költséghatékony terápiára leljenek. És íme a jó hír, gyümölcsöt hozott a nemzetközi kutatás, az amerikai gyógyszer-engedélyezési hatóság (FDA) 1996 novemberében jóváhagyta az emlékezetkiesés kezelésére szolgáló, japán fejlesztésű donepezil forgalmazását. A tünetek tompítására hatásosnak bizonyuló gyógyszer azóta már eljutott az angol, német páciensekhez is, hazánkban bejegyzés előtt áll. Az eddigi tapasztalatok szerint minél korábban kezdik meg a gyógykezelést, annál jobbak lehetnek a beteg kilátásai. Az orvosok úgy fogalmaznak, a beteg életminőségének szinten tartásához a családi támogatás, a figyelem, az ápolás, a gondoskodás illetve a gyógyszerek egyenlő arányban járulnak hozzá. A szer megnöveli az agyban az idegingerület-átvivő anyag, az acetilkolin mennyiségét, ami különben az agysejtek közötti kommunikáció bonyolítására hivatott, s ezáltal az emlékezet megfelelő működését szolgálja. Az alzheimeres betegekben tipikusan ez az anyag hiányzik. A szakemberek áttörésnek tartják a donepezilt, minthogy mindössze napi egy adag elég belőle, nem károsítja a májat, s általában kevesebb a mellékhatása, mint a korábbi hatóanyagnak, amelyet naponta négyszer kellett beszedni. A kutatók fölfedezték, hogy a cigarettában lévő nikotin szintén serkenti az acetilkolin termelődését. Persze nem akarják rászoktatni a betegeket a dohányzásra, úgy vélik, több ártalmat, mint hasznot jelentene ez nekik, így tehát nagy lendülettel folynak a kísérletek a nikotinszerű anyag izolálására. A Business Week megemlíti, egy San Diegó-i kutatóhelyen közel járnak a sikerhez, s bíznak benne, még '98 vége előtt megszerezhetik piacra juttatásához a szükséges FDA-engedélyt. (Ugyanezen cikk szerint reményt keltő stádiumban van egy másik gyógyszer kifejlesztése, piacra kerülését ugyancsak '98-ra prognosztizálják.) A szomorú valóság azonban az, hogy az acetilkolin növelése sem fogja visszafordítani az állapotot, mindössze arra képes, hogy késlelteti a tünetek kialakulását. Az AD-betegben éppen azért van ebből az anyagból kevés, mert a termelésért felelős agysejtek pusztulnak el, tehát a sejtek degenerálódását kellene megállítani. Egy '96-ban végzett amerikai vizsgálat szerint azoknál az alzheimeres asszonyoknál, akik két hónapon át ösztrogénterápiában részesültek, mind emlékezésük, mind figyelmük jelentősen javult; amint abbamaradt az ösztrogénadagolás, visszaállt az eredeti állapot. Nagy lakossági vizsgálatok is alátámasztják, a menopauza beállta után hormonpótlásban részesülő nőknél kevésbé valószínű az AD kifejlődése. Bár még nem egészen világos, miként hat az ösztrogén az agyra, feltételezik, hogy a hormon új agysejtek kifejlődését serkenti. A sejteket roncsoló anyagokkal szemben védelmet jelentő antioxidánsok szintén jótékony hatásúak lehetnek. Laboratóriumi eredmények szerint megállítja az agysejtek erózióját például az E vitamin. Ezzel és általában a parkinsonosok kezelésében használt, antioxidáns-szerű generikus gyógyszerrel végzett széles körű vizsgálat szintén igen biztató eredményekkel zárult. Az Alzheimer nem előrehaladott állapotában lévő azon betegek, akiknek 2 éven át magas dózisban (2 ezer egységben, ami hatvanszor nagyobb, mint a 30 egységes napi "étkezési adag") adták az E vitamint, az átlagnál mintegy 7 hónappal később váltak az önellátásra képtelenné, és kerültek gondozóba. Mind a vitamin, mind a selegilin hatóanyagú gyógyszer elérte, hogy a betegek mintegy 25%-a megfürdött, felöltözött, kezelte a pénzt, és egyéb apró mindennapi feladatokat végre tudott hajtani. Míg a placebót kapók a vizsgálat kezdete után 440 nappal öregek otthonába kerültek, elbutultak vagy meg is haltak; a vitaminnal kezelteket ennél 230 nappal később, a selegilin-nel kezelteket pedig 215 nappal később érte utol a "végzet", és kerültek hasonló helyzetbe. A kombinált kezelésben részesülők - a kutatók számára érthetetlen okokból - 145 nap után rosszabb állapotba kerültek. Arra nézve még nincsenek vizsgálati eredmények, hogy az E vitamin a még egészségeseket megvédi-e a bajtól. Mások arra is figyelmeztetnek, hogy az E vitamin túladagolásának lehetnek mellékhatásai, például vérzések léphetnek föl; bár - minden bizonnyal - ellensúlyozhatja az érdem, hogy a rák ellen, illetve a szív védelmében is hatásos lehet. Fontos eredményeket hozott az úgynevezett kentucky apácavizsgálat. Ennek során a Kentucky Egyetem kutatói egy széles körű, az értelmi, megértési (kognitív) funkciókat vizsgáló fölmérés során 90 apáca írását vizsgálták, és azt találták, hogy azon apácák, akiknek fogalmazása gyenge nyelvi képességeket árult el, sokkal nagyobb számban lettek későbbi éveikben alzheimeresek. Más kutatás is alátámasztja, hogy a képzés, a műveltség, az iskolázottság hiánya e téren is kockázatot jelent. A magyarázatot abban látják a szakemberek, hogy a nagyobb műveltség és a magasabb intellektus sokkal jelentősebb agysejttartalékot képez, tehát sokkal nagyobb fokú rombolásra van szükség ahhoz, hogy előálljon a tipikus AD-helyzet. Persze azt is hozzáteszik, akárhány doktorátus sem menthet meg az Alzheimertől. Fazekas Erzsébet ALZHEIMER TÜNETEK: új keletű emlékezetzavar, ami hátrányosan befolyásolja, lehetetlenné teszi a munkavégzést nehézségek a mindennapi rutinfeladatok végrehajtásában a beszédkészség romlása a térben, időben való tájékozódás romlása szegényes és romló helyzetfölismerés az elvont gondolkodás nehezülése az egyén nem találja meg a tárgyakat hangulata, viselkedése, személyisége megváltozik elveszíti kezdeményezőkészségét, érdektelenné válik a világ dolgaival szemben ZENETERÁPIA Csak látszólagos lehet az elbutulás - egyes orvosok szerint. Ők úgy vélik, az agynak az emlékképek felidézésére szolgáló képessége tűnik el, azonban a zene helyreállíthatja ezt a zavart. Egy Ausztráliában tartott gerontológiai konferencián számoltak be róla a kutatók, hogy ismerős régi dallamok képesek voltak visszahozni a régi emlékeket is. Egy New York-i öregek otthonának negyven szellemileg leépült lakóját két csoportra osztották. Az egyik csoportnak tematikus zenék - szerelmi dalok - sugallatára kellett bizonyos dolgokat felidézniük, a másik tagjai szöveges instrukciók alapján tették ugyanezt. Tíz hónapon át heti kétszer 30 perces üléseken folyt a memóriatornáztatás. A zeneterápián részt vevők sokkal könnyebben és élénkebben tudták felidézni és felismerni az emlékképeket, illetve körükben szembeszökően csökkent az izgatottság. Ezek szerint a klasszikus rock tán jó hatással van az agyra - is... AZ ELSŐ ISMERT ALZHEIMER-KÓRTÖRTÉNET Megtalálták dr. Alois Alzheimer 1901-1906 között készült azon feljegyzéseit, melyet a pszichiátriai szakma a később róla elnevezett betegség - első ismert - kórtörténetének tart. A Frankfurti Egyetemen nem könyvtári rend szerint besorolt s ezért kallódó 32 oldalas, fényképeket is tartalmazó anyag másolatát a New York Egyetem (NYU) orvosi központjában kiállításon mutatták be a nyár folyamán. Az elsárgult lapok egy 51 éves asszony, Auguste D. tragédiáját őrzik az utókor számára. Auguste első betegségtünete a feljegyzések szerint a férje iránti irracionális féltékenységben nyilvánult meg. Erre az adott okot, hogy férjét egyszer egyik nő szomszédjukkal látta sétálni. Később gondjai támadtak a főzéssel és a pénzkezeléssel. Indokolatlanul csengette fel szomszédjait, kényszerképzetek, szorongások, halálfélelmek gyötörték. Végül hosszú órákat végigsírva négy évig feküdt ágyában. Alzheimer doktor leírja beszélgetési kísérleteiket is. Egy epizód: "A beteg reménytelen arckifejezéssel ül az ágyon. Hogy hívják? Auguste. Vezetékneve? Auguste. Hogy hívják a férjét? Auguste." Néha kétségbeesett kísérleteket tett arra, hogy emlékezzen vagy hogy leírja saját nevét. 1906-ban felfekvésektől származó fertőzésben hunyt el. Kórbonctani vizsgálata során Alzheimer leírta és lerajzolta agyvelejének kóros elváltozásait. Auguste esete azért keltett figyelmet, mert viszonylag fiatalon lettek úrrá rajta azon tünetek, melyek rendszerint sokkal idősebb korban jelennek meg, és legtöbbször messze nem ilyen kirívó formában. A betegség 1910-ben kapta az Alzheimer-kór nevet, mikor egy pszichiátriai szakkönyv leírta a fenti kórtörténetet, s a szerző megjegyezte: az Alzheimer-féle betegség klinikai értelmezése még várat magára. Bár a betegségről ma összehasonlíthatatlanul többet tudunk, mint akkor, és már két gyógyszerét is forgalmazzák (mérsékelt eredménnyel), az Alzheimer-kór pontos mibenléte még ma is talány. Dobson Szabolcs AZ ELŐRE KÓDOLT SORS (Magyar Hírlap 1998-02-13) A betegség végső stádiumában elbutulással, a személyiség teljes szétesésével járó Alzheimer-kór előrehaladásának útján ma már léteznek "fekvő rendőrök". Bizonyos hatóanyagok lassíthatják a betegség lefutását, javítják az életminőséget. Napjaink egyik legismertebb Alzheimer-kórban szenvedő betege Reagan, az USA volt elnöke. Memóriája fokozatosan romlik, és az újságok arról is beszámolnak, hogy csökken beszédkészsége, megváltozik személyisége. Az Alzheimer doktor által 1907-ben felfedezett betegség százezer embert érint Magyarországon, a 70 éven felüliek korcsoportjában minden tizediket, de előfordulhat már jóval fiatalabb korban is. A kór a szagérzékelés csökkenésével indul, mert a szaglásért felelős legősibb agyterület károsodik leghamarabb. Később a memóriazavar problémamegoldási gondokkal társul, üldöztetéses téveseszmék kínozzák a beteget, járása nehézkessé válik és állandósul rosszkedve. Végső fázisban pedig bekövetkezik az elbutulás. Mindezektől a tünetektől - érthető módon - a családtagok, a környezet is sokat szenved. A betegség gyógyítására a mai napig nincs megoldás; a panaszokat azonban már lehet enyhíteni. A tünetek kialakulásának lassítására ugyanis új - mellékhatások nélküli - hatóanyag van forgalomban, a tapasztalatok azt mutatják, ennek segítségével van mód a beteg életminőségének javítására. Az évszázad betegségének is nevezett Alzheimer-kór azonban már egyre kevésbé rejtélyes a kutatók számára. A Nature című tudományos folyóiratban 1997 nyarán jelent meg az akkor áttörésnek számító híradás: megtalálták a gént, amely a betegség korai életkorban jelentkező formájáért felelős! Az esetek 5-10%-ában a tünetek már 40 éves kor tájékán kezdődnek, az esetek zömében domináns öröklődésről van szó. A tudósok 5 éve vizsgálták az érintett családok genetikai anyagát, hogy megtalálják, melyik kromoszómaterület elváltozása a közös bennük, azaz melyik felelős a betegség kifejlődéséért. Az általuk talált hibás gén a 14-es kromoszómán öröklődik, és különböző változatait is meg kell találni ahhoz, hogy használható diagnosztikai teszt készüljön. Az első közlésekben 5 különböző mutáció létezését adták hírül. A célt abban látják, hogy a hibás géneket hordozókat szűrővizsgálattal föl lehessen deríteni. A másik cél az S182-nek elkeresztelt gén feladatának a kiderítése. Valószínűleg ennek hibája eredményezi a betegek agyában található nagyszámú fehérjelerakódást (amyloid plakk), amelyek 30 éves kor után az egészséges idegrendszerben is vannak, de jelentősen kisebb mennyiségben. A plakkok elpusztítják a környezetükben lévő idegsejteket, az apró ereket, ez okozza a tüneteket. A szakemberek azt kutatják, hogy honnan származik a lerakódó fehérje. Valószínűleg a sejtmembrán egy alkotóeleme lenne, ha jól működne. Ha a hibás gén alapján hibás szerkezetű fehérje termelődik, az nem képes beilleszkedni helyére, hanem a sejtmembránon kívül rakódik le. Az is lehetséges, hogy a normálisan is képződő "selejt" elszállításáért felelős fehérje működik rosszul. A szállító fehérjét hibásan kódoló gént ugyancsak megtalálták a 19-es kromoszómán. Ez az idősebb korban kezdődő megbetegedésért felelős. A 21-es kromoszómán is előfordulhat hiba, amely e kórhoz vezet. Ekkor az idegsejtek növekedését szabályozó fehérje végzi rosszul a dolgát, és ettől válnak a sejtek sokkal sérülékenyebbé. Érdekesség, hogy mutáció, génhiba nélkül is kialakulnak a tünetek, ha a 21-es kromoszómából nem a normális kettő van a sejtekben, hanem három: ez a Down-kór, amelyben a fentiekhez még egyéb elváltozások is társulnak. f. e. DÖNTÉSKÉPTELEN DOHÁNYOSOK (Magyar Hírlap 1998-02-13) Emelkedik az időskorúak aránya a világ népességén belül. Ezzel szinte arányosan gyarapszik az Alzheimer-kórosok száma. A kutatók egyetértenek immár abban, hogy a dohányzás súlyos kockázati tényező az alzheimeres megbetegedésben is. Az élők diagnózisa bizonytalan, s csak boncolás után mutatják ki biztonságosan az Alzheimer-betegséget. Ha ugyanis az agyszövetben jellegzetes idegszálmaradványokat és amiloidlerakódást fedeznek föl, ez az Alzheimer-kór jellegzetességére, az agysejtek elhalására utal. Sok beteg nincs tudatában, hogy alzheimeres, inkább a rokonok, barátok élnek először a gyanúperrel. Az első tünet rendszerint a rövidtávú emlékezet elvesztése, melyet azután az időérzékelés, a közlési képesség és az írás-olvasás zavarai követnek. A kór előrehaladtával a beteg egyre nehezebben boldogul hétköznapi tárgyak használatával. Az alzheimeresek idővel közeli hozzátartozóikat is bajosan ismerik fel az utolsó stádiumban, majd pedig egyre nehezebben gondoskodnak önmagukról. Az alzheimeres betegek 75 százalékát otthonukban ápolják az USA-ban. A kór következtében a beteg sokszor nyugtalan és agresszív. Hacsaturjan professzor, a chicagói Alzheimer Intézet igazgatója a napokban számolt be arról, hogy tavaly a kutatóknak sikerült azonosítaniuk azt a négy gént, amely valószínűleg felelős az Alzheimer-kórért. De tisztázásra vár, hogyan korrelálnak más tényezők, mint az életkor vagy a környezeti toxinok a betegség terjedésével. Eddig a kór biztos ellenszerét nem találták meg. A kutatók ellenben kimutatták, hogy az alzheimeres betegek agyában az alumíniumszint magasabb a normálisnál, ami azonban nem a betegség keletkezésében, hanem progressziójában játszik szerepet. A vitaminhiány is befolyásolhatja a betegség kialakulását. De az is előfordul, hogy B-12 vitaminhiányban szenvedő betegeket alzheimeresként kezelnek, a tünetek ugyanis hasonlítanak egymásra. Kimutatták nemrégiben a betegség egyik legfontosabb előidéző faktorát. A holland Erasmus intézet kutatói két évvel ezelőtt 6870 ötvenöt évnél idősebb egészséges férfit és nőt kérdeztek ki Rotterdamban. Két év elteltével a követő vizsgálat módszerével megkeresték az előző kikérdezésben részt vevőket. A dohányosoknak 2,2-szer nagyobb volt az esélyük általában bármiféle idegrendszeri megbetegedésre, mint az egészséges életet élő, nem dohányzó társaiknak, s az erős dohányosoknak 2,3-szor akkora esélyük volt alzheimeres megbetegedésre, mint a nem dohányzóknak. Egyértelműnek látszik tehát, hogy nemcsak a szív-, ér- és rákbetegségek kialakulásában lényegi tényező a cigaretta, hanem az Alzheimer-kór kifejlődését is gyorsítja. Ez pedig a dohányzásellenes törvények vitáiban az adóztatásban a drasztikus szigort követelők érveit segíti, hiszen a magatehetetlen öregek számának növekedése - s ebben az Alzheimer-kór immár kimutatott tényező - súlyos össztársadalmi teher. Bilkei-Gorzó Borbála ALZHEIMER-KÓR ÉS BŐRSZÍN (Délvilág 1998-03-21) MTI Panoráma - Amerikai kutató orvosok szerint a fekete bőrűek négyszer akkora valószínűséggel betegednek meg Alzheimer-kórban, mint a fehérek. Erről számoltak be Richard Mayeux és munkatársai, a Columbia Egyetem kutatóorvosai az Amerikai Orvostársaság folyóiratában. A cikk szerzői szerint létezik egy "apo E-4" jelzésű gén, amely kapcsolódik az Alzheimer-kórhoz és amelyet minden negyedik ember magában hordoz. Túl a faji határokon, az ezzel a génnel rendelkezők közül átlagosan minden harmadik ember betegszik meg Alzheimer-kórban. A pontos összefüggés egyelőre ismeretlen. Mayeux 1079 pácienst vizsgált meg ebből a szempontból és úgy találta, hogy az ezzel génnel nem rendelkezők közül átlag minden tizedik fehér bőrű betegszik meg. A fekete amerikaiaknál ez az arány négyszer olyan nagy, a Karib-térségből származó amerikaiak kétszer akkora valószínűséggel betegszenek meg Alzheimer-kórban. Ezek szerint még egy további örökletes tényezőnek is kell léteznie, amely a kórt elsősorban sötét bőrűek körében terjeszti - vonták le a következtetést a kutató orvosok. A 120 ÉVET NE CSAK MEGÉLJÜK - GYÓGYÍTHATÓ ÖREGSÉG (Magyar Hírlap 1998-08-06) Őszül a világ. Ahogy növekszik az átlagéletkor és ezzel az időskorúak aránya a modern társadalmakban, úgy válik egyre fontosabbá a geriátria a tudományok területén. Az idősödés és az időskor orvoslása egyaránt foglalkozik megelőzéssel, gyógyítással és rehabilitációval. Célja elsősorban nem az emberi élet meghosszabbítása, hanem az időskor életminőségének a javítása. Manapság már nem korfüggő, hanem öregkorban gyakoribbá váló betegségekről beszélünk. Ezek között is megkülönböztethetjük az időskor változásaival járó, valamint a minden életkorban megjelenő, de az öregkorban gyakoribbá váló megbetegedéseket. Az előbbi csoportba tartoznak a központi idegrendszer leépülésével járók (Parkinson-kór, Alzheimer-betegség), az érelmeszesedés, a vázrendszer betegségei (pl. csontritkulás); az utóbbi csoportba sorolhatóak egyes rosszindulatú daganatos megbetegedések, az anyagcsere (cukorbetegség), egyes hormonális (pl. a pajzsmirigy), bizonyos kötőszöveti betegségek. Mindez szemléletváltást jelez a geriátriában - tudtuk meg Iván Lászlótól, az Országos Gerontológiai Intézet professzorától. Tévesnek bizonyult az a nézet, hogy az öregek homogén tömeget alkotnak, mert minden ember eltérő genetikai örökséggel, más és más életmód, benyomások, ártalmak után jut el az időskorba. Az új nézőpont alaptétele: minél inkább öregszünk, annál inkább különbözünk. Másrészt az egyén vizsgálatakor előtérbe került egy új rendszerszemlélet, amely nem külön vizsgálja az egyes betegségeket, hanem a genetikai örökség és az életút során szerzett ártalmak figyelembevételével, az esély-kockázat együttes vizsgálatával szemléli a tüneteket. Nemrég felmérték, hogy az öregkorral járó, krónikussá váló megbetegedések kialakulásában, illetve megelőzésében a különböző környezeti tényezők milyen arányban játszanak szerepet. Az elemzés eredménye szerint az időskori betegségek kialakulásáért 20-25 százalékban az öröklött hajlamok, 20 százalékban a környezeti ártalmak, 15-18 százalékban az egészségügyi ellátás színvonala és 40 százalékban az egyén életmódja, életstílusa a felelős. A vizsgálat az életmód meghatározó szerepét igazolta e betegségek kialakulásának kapcsán, mind a betegség kialakulásának kockázatát, mind annak lefolyását, kezelését, karbantartását tekintve; éppen ezért rámutatott az egészségre nevelés fontosságára, a környezeti ártalmak ellensúlyozására, a helyes táplálkozás, a higiénia előnyeire. A helyes életstílus nem előzi meg minden esetben az időskori betegségeket, de azok lefolyásában, krónikussá válásában, a tünetek enyhítésében nagy szerepe lehet. Különösen fontos ez hazánkban, ahol, többek között a helytelen életmód miatt, az átlagéletkor nagyon alacsony (férfiak: 66, nők: 75 év). A fejlett országokban ez 78-81 év között mozog, és a férfiak várható élettartama csak egy-két évvel marad el a nők mögött. A felmérés alapján nagy szerepet tulajdonítanak az egyén és közössége kapcsolatának, a különböző szolgáltatások, civilszervezetek működésének. Az egyénközpontú kezelés, és a rendszerszemléletű komplex kezelési módszer eredményei az Alzheimer-betegség új gyógyítási, kezelési formáival szemléltethetők. Az Alzheimer-megbetegedéseket ma már nem sorolják egyetlen csoportba, és nem is egyféle módon kezelik. Létezik családi hajlamosítottsággal összefüggő és megkülönböztetnek Alzheimer-típusú aggkori elváltozást a központi idegrendszerben, amely leginkább nyolcvan év után jelenik meg nagy tömegben. Belgiumban, Gent városában működik egy Alzheimer-betegeket ellátó intézet, ahol igen magas szakápolói, orvosi, intézményi infrastrukturális háttérrel, ún. követéses ellátó rendszerben folyik a kezelés. Itt, a komplex ellátási tevékenységnek köszönhetően, még a tipikus Alzheimer-kór legsúlyosabb fázisaiban szenvedő embereket is önellátóvá tudták tenni. Ezekben a nagyon súlyos, extrém esetekben bekövetkezett javulás azt bizonyította, hogy ekkor is lehet eredményt elérni, mert a központi idegrendszerben speciális körülmények mellett létrejöhet a még meglévő sejtek között a kapcsolatfelvétel. A kezelés tanulságai közé tartozik a testi és lelki tréningek, a fizikális és értelmi gyakorlatok szerepe a megmaradt sejtek ingerlésében. Ezenkívül a külvilágnak óriási hatása lehet a betegre. Mindez segíti a megmaradt sejtek működését, és új hálózati elemek beépülését. Az ellátás fontos része a helyes táplálkozás, ami feltétele a megmaradt agysejtek megvédésének, esetleg aktiválásának. Emellett egyre több új gyógyszer jelenik meg, amely segíthet az Alzheimer-betegségben szenvedőkön. A helyes életmód, a megelőzés, a komplex kezelési módszerekkel együtt lehetővé teheti, hogy az emberi fajnak kimért 120 évet ne csak megéljük, hanem minél hosszabb ideig teljes életet élhessünk. Az általános öregedés globális társadalmi probléma, az időskori betegségek kutatása mindenhol hangsúlyt kap a világban, ezért az érdeklődés nagy eredményeket sejtet a jövőben, mind a megelőzés (génkezeléses gyógymódok), mind a gyógyítás terén - tudtuk meg Iván László professzortól. Réz György MIBE KERÜL AZ ALZHEIMER-KÓR? (Délvilág 1998-11-25) WASHINGTON (MTI) - Az Alzheimer-kór emlékezetvesztéssel kezdődik és demenciához vezet, s évi 33 milliárd dollár veszteséggel jár az amerikai gazdaságban. Az összeg még nő majd a "baby boom" idején született nemzedék öregedésével és amiatt, hogy a dolgozók beteg rokonaik ápolása miatt kiesnek a munkából. "Az Alzheimer-kór többe kerül az amerikai gazdaságnak, mint amennyi a GM, az Exxon és a Philip Morris nyeresége együtt. El kell érni, hogy gyógyítható legyen" - mondta az Alzheimer Társaság elnöke, Edward Trushke. Négymillió amerikai szenved a ma még gyógyíthatatlan betegségben a társaság becslése szerint. A Johns Hopkins Egyetem kutatói 2,3 millióra teszik a betegek számát, de azt jósolják, hogy ez a szám a következő 50 évben a háromszorosára nő. Egy Alzheimer-beteg kezelése több, mint 40 ezer dollárba kerül, és az Alzheimer Társaság szerint a társadalomnak ez a kór évi 100 milliárd dollárba kerül, de ez az összeg csak a közvetlen kórházi és ápolási költségeket tartalmazza. Ross Koppel, a Social Research Corporation elnöke azt mérte fel, hogy a gazdaságnak mibe kerül az Alzheimer-kór. Korábban úgy vélték, hegy az üzleti életnek nincs mit aggódnia az Alzheimer miatt, mert a legtöbben nyugdíjas korban betegednek meg. Ám az új jelentés cáfolja ezt a tételt. Szerinte az esetek 70 százalékában hozzátartozók vállalják a betegek állandó gondozását. Emiatt dolgozók maradnak távol a munkától, ami évente 7,89 milliárd dollártól fosztja meg az amerikai gazdaságot, de "egy dolgozó távolmaradása jóval nagyobb veszteséget jelent, mint az illető fizetése és juttatásai. A termelékenységben a veszteség becslések szerint a duplája ennek az összegnek" - állapítja meg a jelentés. (Az illető nem tud hivatalos útra menni, több munkát hárít másokra, nem élhet a továbbképzés lehetőségével és más kedvezményekkel.) Így évi több mint 13 milliárd dollárra tehető az ilyen veszteség. Pénzbe kerül a helyettesítése, a hozzájárulás a segélyprogramokhoz és az orvosi kutatásokhoz, így az összveszteség meghaladja az évi 33 milliárd dollárt. Ross Koppel megjegyezte, hogy a jelentés nem vette figyelembe az "intézményes emlékezetvesztést" - azaz azt, hogy éppen a távol lévő dolgozó tudna megoldani egy kérdést. A jelentés az alzheimeresek előmeneteli lehetőségeinek elvesztését és az őket érő veszteségeket sem vette számításba. Évi 245 ezer 65 éven aluli ember betegszik meg Alzheimer-kórban. Nagy részük tovább dolgozik, és döntéseket hoz. A lakosság öregedésével a helyzet csak rosszabbodni fog. "Mire a baby boom idején születettek elérik a legveszélyesebb kort, már 14 millió lesz közöttük az Alzheimer-kóros, és ennek költségeit senki nem tudja majd fedezni" - mondta Edward Trushke. Felszólította a kongresszust, hogy kutatási célra százmillió dollárral egészítse ki az egészségügy költségvetését, az Alzheimer Társaság maga pedig 2002-ig 30 millió dollárra akarja növelni kutatási alapját. FÉKEZHETŐ AZ ALZHEIMER-KÓR (Magyar Hírlap 1998-11-27) Az időskori szellemi leépülés a jövő heti pécsi tanácskozás témája. A rendezvénynek két, az Alzheimer kórt orvosló gyógyszerkészítmény hazai megjelenése ad aktualitást; a kúraszerű adagolás lassíthatja a ma még gyógyíthatatlan betegség haladását. A tanácskozás előadói között találjuk Trixler Mátyást, a POTE Pszichiátriai Klinikájának igazgatóját; a professzor a hazánkban is egyre több gondot okozó kórról, valamint annak szociális következményeiről szólott lapunknak. A jóléti társadalmakban növekszik az időskorúak aránya. Nem csoda hát, ha a betegség kutatására, a gyógyulást eredményező szer megtalálására dollármilliárdokat költenek, főként az Egyesült Államokban. Egyelőre részsikerekről beszélhetünk: annyi már kiderült, hogy a betegség kialakulása génkárosodásra vezethető vissza. Az Alzheimer-kóros betegeknél egy bizonyos típusú agyi fehérje (a béta-amiloid) anyagcseréjében áll elő zavar; ez az agyban normál körülmények között lebomlik, esetükben azonban kórosan felszaporodik - mondja Trixler professzor. Az összegyűjtő béta-amiloid később plakkok (telepek) formájában lerakódik az idegsejteken, majd lassan elpusztítja azokat. A működésből kieső idegsejtek viszont megzavarják a gondolkodás folyamatát, gátolják az emlékezést, és az ítélőképesség teljes vagy részleges elvesztését okozzák. A kór kialakulásában fontos szerepet játszik az is, hogy a beteg agyában egyes biokémiai anyagok - például az acetil-kolin - a normál esethez képest jóval alacsonyabb koncentrációban van jelen. (A szóban forgó vegyület a memóriaképesség megőrzésében segít, hiánya ezen funkció jelentős romlását eredményezi.) A betegség klinikumát tehát ismerjük, de ma még nem gyógyítható a kór. A forgalomban lévő gyógyszerek nem tudják megelőzni vagy befolyásolni. A kutatás ezért ma elsősorban az amiloidok lerakódásának megelőzésére irányul. Főként az amerikai szaksajtóban látnak napvilágot érdekes adatok: legutóbb például olyan kutatási eredményekről lehetett olvasni, amelyek meglepik a szakmát. Alzheimer-kórt például ritkán kapnak meg dohányosok. A cigaretta pedig első számú közellenség; elképzelhető azonban, hogy az Alzheimer-kór esetében segítőtársa lehet az orvosnak. Nemzetközi összehasonlításban a magyar átlagéletkor ugyan kirívóan alacsony, ennek ellenére az időskorúak száma folyamatosan emelkedik. Ezzel hozható összefüggésbe a szellemi hanyatlással, elbutulással járó kórképek sűrűbb hazai előfordulása - ami mentálhigiénés, illetve népegészségügyi szempontból jelent egyre nagyobb gondot. Ezért fontos, hogy nemrég olyan gyógyszerkészítmények kerültek forgalomba, melyek csökkentik a leépülés ütemét és enyhítik a tüneteket, megkönnyítve ezzel a páciens és a hozzátartozók életét, ami végtére is elsőrendű szociális érdek. Az új svájci és az amerikai gyártók szereit a szakemberek kedvezően fogadják (a konferencia is megmutatja, milyen mértékben), ám ezek az orvosságok egyelőre drágák, a beteg és családja ártámogatás híján a kúra költségét zsebből kénytelen téríteni. Ha tudja! Erdei Éva REAGAN MÁR CSAK PARANCSRA REAGÁL (Blikk 2000-07-19) LOS ANGELES - Ronald Reagan (89) egykori amerikai elnökön már annyira elhatalmasodott az Alzheimer-kór, hogy csak azt csinálja meg, amit megparancsolnak neki. A férfi csak ül egy helyben, és már beszélni sem tud. Mint egy kisgyereket, úgy eteti hűséges felesége, Nancy, aki már felkészült a legrosszabbra is. Az elnök egyre súlyosbodó betegségének hírére a Fehér Ház most 50 millió dollárt fektet az Alzheimer-kór gyógyítását szolgáló kutatásokba. SZAGLÁSPRÓBA (Délvilág 2000-08-31) MTI Panoráma - Szaglásukról, pontosabban szagfelismerési képességükről felismerhetők, kiket veszélyeztet a memóriavesztéssel és szellemi-fizikai leépüléssel járó Alzheimer-kór, amely elsősorban az idős kor betegsége - olvasható az American Journal of Psychiatry legfrissebb számában. A New York-i Columbia Presbyterian Medical Center kutatói 90, enyhe memóriazavarban szenvedő személyt kértek fel arra, hogy azonosítsanak 40 illatot (menta, földimogyoró, szappan stb.) 20 percen belül. Az átlagéletkorukat tekintve 67 esztendős kísérleti alanyok minden esetben négy megoldás közül választhattak. Abból a 30 személyből, aki jó válaszokat adott, a próbát követő 20 hónap során egy sem betegedett meg a kórban, viszont abból a 47-ből, akinek nehézségeket okozott az illat felismerése, 19-en betegek lettek. A 19 érintett közül 16 azt állította, hogy jó a szaglása. (13 személy esetében nem volt egyértelműen rossznak, vagy jónak értékelhető szagláseredményük.) A tanulmány szerzője, dr. D. P. Devanand ebből arra következtet, hogy a szagfelismerési képesség hiánya, valamint az a tény, hogy az érintett személy nem is tudja, hogy rossz a szaglása, az Alzheimer-kór előfutára lehet. ÖRÖKÖLHETŐ AZ ALZHEIMER-KÓR (Blikk 2000-09-13) TEL-AVIV - CLEVELAND - Jelentősen megváltoztathatja a tudósok ismereteit az Alzheimer-kórról az a felfedezés, hogy a kór nemcsak egy ágon "örökölhető", hanem a felmenők mindkét ágon továbbadhatják utódaiknak a kórt. A kutatók 821 embert vizsgáltak meg. A szomorú felfedezés: ezen a vidéken a 85 évnél idősebbek 60,5 százaléka betegedett meg Morbus Alzheimerben. MEGVAN AZ ELLENSZERE AZ ALZHEIMER-KÓRNAK (Blikk 2001-06-08) BUDAPEST-PÁRIZS - Betegeken tesztelik azt az oltást, amit a gyógyíthatatlannak tartott Alzheimer-kótr ellen fejlesztettek ki francia tudósok. A vakcináról egyelőre annyit tudni, hogy az idegrendszeri funkciók zavarát megszünteti, hatóanyagai meggátolják az agysejtek pusztulását. - Az Alzheimer-kór az 50. életév betöltését követően kezdődik, de ritkán ez előtt is előfordul - tudjuk meg dr. Torma Albert orvos-jogásztól. - A betegnél először nyugtalanság, majd fokozatos emlékezetkiesés, tájékozatlanság alakul ki, végül már otthon sem tud eligazodni. Az Alzheimer-kórt agysorvadás, az agyszövetekben látható sejtpusztulás jellemzi. Dr. Veér András, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet főigazgatója elmondta: egy hatásos vakcinára már csak azért is szükség lenne, mert az a két gyógyszer, amit itthon a betegség kezelésére alkalmaznak, a betegek számára megfizethetetlen. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet főigazgató-helyettese, dr. Borvendég János úgy számolja, a kísérletek kezdetétől számítva öt évnek kell eltelnie ahhoz, hogy itthon is engedélyezzék az oltást. - A kísérletek 3-4 évig tarthatnak - számolgatott a professzor. - Ha a gyártó ezek után beadja törzskönyvezési kérelmét, két éven belül döntenünk kell: megfelel-e a magyar előírásoknak. Bittó Ákos ALZHEIMER-DIAGNÓZIS TÍZ PERC ALATT (Blikk 2001-07-30) BONN - A memória, a felfogás és a koncentrálóképesség csökkenése idősebbeknél tünete lehet az Alzheimer-kórnak és a depressziónak egyaránt. Hogy időben meg lehessen különböztetni őket egymástól, a cambridge-i egyetem tudósai tíz perc alatt elvégezhető számítógépes tesztet fejlesztettek ki. CURRYVEL AZ ALZHEIMER-KÓR ELLEN (Blikk 2001-11-22) LOS ANGELES - Amerikai kutatók szerint az indiai curry fűszer segít megállítani a memóriazavarokat, és így sikeresen alkalmazható az Alzheimer-kór megelőzésére. RONALD REAGAN ÁLLAPOTA ROMLIK (Blikk 2002-08-13) NEW YORK - A család ismrerősei szerint az Alzheimer-kórban szenvedő Ronald Reagan (91) már a feleségét sem ismeri meg. Neje, Nancy ritkán ad hírt az exelnök állapotáról, amely a jelentések szerint az utóbbi időben tovább romlott. ÚJ GYÓGYSZER AZ ALZHEIMER-KÓRRA (Tvr-hét 2002/37) Hatékonynak bizonyult az alőrehaladott Alzheimer-kórban szenvedők kezelésében az Ebixa nevű gyógyszer. Az új szert a közelmúltban hagyta jóvá az európai gyógyszerintézet, de Magyarországon még nem kapható. Jelenleg három típusú gyógyszer létezik az Alzheimer-kór kezelésére. Az első kettő az enyhe, illetve mérsékelt agyleépülés gyógyítására alkalmas, míg az új szer akár előrehaladott stádiumban is hatékony lehet. Azért is jelentős előrelépést jelenthet a kezelésben, mivel - egy amerikai felmérés szerint - a jövőben kevesebb állandó ápolót kell majd alkalmazni a betegek mellé, mint korábban. FELESÉGÉT SEM ISMERI FEL RONALD REAGAN (Blikk 2002-09-30) WASHINGTON - Nancy Reagan (81), az egykori amerikai elnök felesége azt remélte, nyugdíjaséveik a pihenés, az ábrándos emlékezés jegyében telnek majd, de a sors közbeszólt. Ronald Reagan (91) Alzheimer-kórja egyre súlyosabb tünetekkel jelentkezik, ami megkeseríti életüket. - A nyugdíjasévek arra valók, hogy az ember megfáradtan hátradőljön végre, és elbeszélgessen a közös emlékekről - állítja Nancy az Entertainment Tonightnak adott interjújában. - És ez a legrosszabb ebben a betegségben: nincs kivel megbeszélni az emlékeinket. Az asszony szerint férje súlyos memóriazavarai miatt házasságuk ötvenedik évfordulója sem úgy sikerült, ahogy szerették volna. - Annyira szeretnék beszélgetni vele - mondja Nancy. - Volt idő, amikor fegyelmeznem kellett magam, mert észre sem vettem, amikor megérintettem a karját, és azt mondtam neki: emlékszel, amikor... Persze felelni sosem felelt, hisz szinte már semmire sem emlékszik. Nancy ma már abban sem biztos, hogy az egykori elnök felismeri benne a feleségét. Ennek ellenére szinte minden percét Reagan mellett tölti, bármilyen fájdalmat okoz neki férje leépülése. - Igen, magányos vagyok - állítja az asszony. - Mert az utolsó, döntő órákra az ember mindig magára marad, és senki sincs, aki enyhíthetni tudná a fájdalmát. K. Á.